Oroszlányi kistérség közlekedésfejlesztési program 2006. április Partner Mérnöki Iroda Kft. 1
TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS...4 2. A KISTÉRSÉG BEMUTATÁSA...7 2.1. Földrajzi elhelyezkedés, természeti adottságok, viszonyok 7 2.1.1. Vízkészletek, vízgazdálkodás 8 2.2. Terület, népesség, népsűrűség, demográfia 9 2.3. Ipar, mezőgazdaság 11 2.3.1 Ipar, szolgáltatások 12 2.3.2. Agrárstruktúra 14 2.3.3. Gyepgazdálkodás: 14 2.3.4. A termőföld minősége és hasznosítása: 14 2.3.5. Termelés, értékesítés 15 2.4. Infrastruktúra 19 2.4.1. Közlekedés 19 2.4.2. Közműhálózat 22 2.4.2.1. Ivóvíz hálózat 22 2.4.2.2. Szennyvízelvezetés 23 2.4.2.3. Elektromos energia 24 2.4.2.4. Vezetékes gázellátás 25 2.4.2.5. Hulladékkezelés 26 2.4.2.6. Híradástechnika 27 2.5. Oktatás, egészségügy, szociális ellátás 27 2.5.1. Oktatás 27 2.5.2. Egészségügy, szociális ellátás 28 2.6. Idegenforgalom 29 2.6.1. A turizmus infrastruktúrája 31 2.6.2. Emberi tényezők 31 2.6.3. Szervezeti feltételek: 32 2.7. Kulturális örökség, civil társadalom 32 2.7.1. Kulturális örökség 32 2.7.2. Civil társadalom 33 2.8. A térség foglalkoztatottsági és munkanélküliségi viszonyai 34 2.9. Jövedelmi viszonyok a kistérségben 38 3. A KISTÉRSÉG KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATA...41 3.1. A kistérség közúti hálózata 41 3.1.1. Nemzetközi közúti kapcsolatok 42 3.1.2. Regionális, megyei közúti kapcsolatok 42 3.1.3. A megyei önkormányzati közúthálózat állapota: 44 3.2. A kistérség belső közúthálózatának struktúrája 44 3.2.1. Az átkelési szakaszok és forgalmi adataik: 47 4. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI PROGRAM...53 4.1. A közlekedési hálózatok fejlesztése a Közép-Dunántúli Régióban és Komárom-Esztergom megyében... 55 Partner Mérnöki Iroda Kft. 2
4.1.1. Közúthálózat fejlesztése 55 4.1.2. Vasúthálózat fejlesztése 57 4.1.3. Légi közlekedés 57 4.2. Az Oroszlányi kistérség középtávú közlekedéshálózatának fejlesztési stratégiája... 58 1. stratégiai program: A kistérség külső és belső közúti közlekedési kapcsolatainak fejlesztése 59 2. stratégiai program: Mezőgazdasági úthálózat kiépítése 63 3. stratégiai program: Tömegközlekedési hálózatok fejlesztése 64 5. PÉNZÜGYI ÉS IRÁNYÍTÁSI FELADATOK...67 6. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...72 6.1. A kistérség közlekedési hálózatának állapota... 73 6.2. A közlekedési hálózatok fejlesztése a Közép-Dunántúli Régióban és Komárom-Esztergom megyében és a kistérségben... 76 6.3. Az Oroszlányi kistérség középtávú közlekedéshálózatának fejlesztési stratégiája... 78 1. stratégiai program: A kistérség külső és belső közúti közlekedési kapcsolatainak fejlesztése 78 2. stratégiai program: Mezőgazdasági úthálózat kiépítése 81 3. stratégiai program: Tömegközlekedési hálózatok fejlesztése 82 Partner Mérnöki Iroda Kft. 3
1. Bevezetés Az oroszlányi kistérség Komárom-Esztergom megye déli részén található, területe 199,36 km 2, népessége 28063 fő. Északon a tatai és a komáromi, keleten a tatabányai kistérség, délen Fejér megye kistérségei, és nyugaton a kisbéri kistérség határolja. Az 1999-2000-ben alakult vidékfejlesztési együttműködésben 8 Komárom- Esztergom megyei település vett részt, amelyek két KSH kistérségbe tartoztak. Az oroszlányi KSH kistérségbe tartozik Bokod, Dad, Kecskéd, Kömlőd, Oroszlány, Szákszend. A hat település együttműködése hosszú évekre nyúlik vissza: a járások megszüntetésével létrejött úgynevezett városkörnyéki bizottságot Várgesztes és Vértessomló településekkel kiegészülve alkottak. Az idők folyamán a különböző jogszabályi változások során a kistérség összetétele is változott. A 244/2003. Korm. rendelet a kistérségekről az oroszlányi statisztikai kistérségbe a fenti 6 települést sorolja, ugyanakkor a társulás alapító okirata szerint pártoló tagként a kistérségi együttműködésben részt vesz a tatabányai statisztikai kistérséghez tartozó Várgesztes és Vértessomló. A települések két nagyobb tájegység területén helyezkednek el: a Vértes hegység északi lankáin, az Által-ér völgyében található Oroszlány, Bokod és Kecskéd, míg Szákszend, Dad és Kömlőd a Bársonyosi dombság lankáin vannak. A kistérségre inkább az iparosodottság a jellemző, amely a nyersanyagtermelésnek és az erre települt energiaiparnak köszönhető. A mezőgazdasági tevékenységek elsősorban a Bársonyosi dombság területén lévő településekre jellemzőek. A települések rendelkeznek érvényes településrendezési tervvel, amely közvetlenül meghatározza a települések bel- és külterületének felhasználási céljait, lehetőségeit. Mindezek mellett a települések életére, fejlődésére kihatnak a Középdunántúli Régió, Komárom-Esztergom megye és az Oroszlányi kistérség fejlesztési koncepciói, területfejlesztési programjai. A térség országos közúthálózati megközelítése - különösen a nemzetközi forgalom szempontjából - igen kedvező. Az M1 és M7 autópálya menti nemzetközi jelentőségű forgalmi folyosó, a két legfrekventáltabb áramlási irány kapcsolja a kistérséget az ország térszerkezetébe. Térszerkezeti helyzete tovább erősödik a Partner Mérnöki Iroda Kft. 4
tervezett magisztrális úthálózat-fejlesztések megvalósításával. Legfontosabb ezek közül az alapvetően sugaras közlekedési hálózaton belül a transzverzális kapcsolatot létrehozó M8 gyorsforgalmi út megépítése és ehhez kapcsolódva nagyobb távon az M81-es Székesfehérvár-Kisbér-Komárom, illetve a Győr autóútkapcsolat. Hasonlóan meghatározó a kistérség jövőjét illetően a regionális északdéli gazdasági agglomerációs képződmény által indukált új közlekedési folyosó fejlesztési igény Komárom-Tata-Tatabánya-Oroszlány-Mór vonalon, amely az M81- es gyorsforgalmi úton ér el Székesfehérvárra. A kistérség halmazosan terül el a megye déli részén, ezért a települések között lehetséges a koherens térszerkezet megteremtése. Legészakibb végpontja Szákszend, a legdélebbi Oroszlány. A településekről a megyeszékhelyre jutás egy úton történhet, Környe felé a 8135. sz. összekötő úton. Környétől Tatabánya 6 kmre fekszik, Környétől Kecskéd 3 km-re, legtávolabb Szákszend. A térség központjának számító Oroszlány 16 km-re fekszik Tatabányától, a megyeszékhely az amúgy is közép-európai mértékű gravitációs erővel bíró fővárostól 60 km-re helyezkedik el. A kistérség nem zsákszerű, geopolitikai kapcsolatai nem változtak az utóbbi években. A régi természetföldrajzi adottságok evidensek. Interregionális, jelentősége a kistérségnek igazából nincs. A közlekedésfejlesztési program összeállításával a kistérség a Partner Mérnöki Iroda Kft-t bízta meg. Az elmúlt években számos tanulmány készült Komárom-Esztergom megye közlekedési hálózatának értékelésére, fejlesztésére. Ezek megyei vonatkozásokat előtérbe helyezve természetesen foglalkoznak az Oroszlányi kistérség külső és belső közlekedési problémáival is, azonban a problémafelvetésen túl igazi megoldási alternatívát nem kínáltak a kistérség számára. Ezt a helyzetet megelégelve döntött úgy a kistérségi fejlesztési tanács, hogy közlekedésfejlesztési programot készíttet a kistérség speciális közúti közlekedési problémáinak megoldására. A program célja, hogy vállalható megoldási variációk szülessenek a térség településeinek, de főként Szákszend, Kömlőd, Dad könnyebb megközelítésére, a települések közötti közúti kapcsolatok fejlesztésére, valamint a kistérség külső közúti kapcsolatainak bővítésére. A célok megvalósítása érdekében Partner Mérnöki Iroda Kft. 5
megvizsgáljuk és összehasonlítjuk az elképzelhető fejlesztési lehetőségeket, mind műszaki, mind gazdasági, mind jogi, társadalmi szempontból. Javaslatot teszünk a kistérség településközi úthálózatának és a kistérség külső kapcsolatainak fejlesztésére. A kistérségi közlekedésfejlesztési program elsősorban a közúti közlekedés kérdéseivel, azon belül az úthálózat fejlesztésével, korszerűsítésével foglalkozik, mivel a kistérségi fejlesztési tanács a feladat meghatározása során elsősorban a közlekedésnek a közúti ágával kapcsolatos aggályait fogalmazta meg. Természetesen kitérünk a vasúti, vízi és légi közlekedés kérdéseire is, de csak abban a mértékben, amennyire azt a téma kifejtése feltétlenül indokolja. A kistérségi közlekedésfejlesztési program dokumentáció elkészítése során forrásmunkaként kezeltük Komárom-Esztergom Megye Területrendezési Tervét (M- Team-Pannon Kft. 2004.), Komárom-Esztergom Megye Településközi Úthálózat Tervét (Partner Mérnöki Iroda Kft. 2004.), Komárom-Esztergom Megye Fejlesztési Tervét (Partner Mérnöki Iroda Kft. 2002), és a kistérség településeinek településrendezési terveit. A dokumentációban használt adatok forrása a Központi Statisztikai Hivatal 2003. évi évkönyve, illetve a kistérség vidékfejlesztési programja. Az összekötő utak vizsgált szakaszaira vonatkozó forgalmi adatokat az Állami Közúti Műszaki Információs Közhasznú Társaság megbízásából, a Transman Kft által 2003-ban végzett forgalomszámlálás adatai alapján vettük figyelembe. Partner Mérnöki Iroda Kft. 6
2. A kistérség bemutatása 2.1. Földrajzi elhelyezkedés, természeti adottságok, viszonyok Az Oroszlányi kistérséghez tartozó települések bel- és külterülete a Dunántúli-középhegység (Vértes-Dunazug-hegyvidék) földrajzi nagytájhoz tartozik. A Vértes-hegyvidékhez tartozó kistájak: - Bársonyosi-dombság: Dad, Kömlőd, Szákszend, - Által-ér-völgy: Oroszlány (részben) Bokod, Kecskéd - Vértes-peremvidék: Oroszlány Majkpusztai része A Bársonyosi-dombság enyhén hullámos, völgyekkel tagolt kistáj, amelyet az Által-ér választ el a Vértes lábától. Éghajlata mérsékelten hűvös és száraz. A kedvező fekvésű területek szőlő- és gyümölcstermesztésre is alkalmasak, általában azonban a szántóföldi és a kevésbé vízigényes kertészeti növények számára kedvező az éghajlat. A rétek, legelők, szőlők és az erdőterületek aránya alacsony. Az Által-ér völgye egy délnyugat-északkelet irányú, mérsékelten hűvös és mérsékelten száraz éghajlatú völgyrendszer (de a térség egyik legcsapadékosabb része), eróziós veszélynek kitett, a völgy mindkét oldalán jelentős részben kavicsos, kedvezőtlen talajadottságú terület. Magas a belterületi (települések által elfoglalt) földek aránya, a külterületeken jelentős szőlőterületek is találhatók, erdősültsége viszonylag alacsony. A patak menti völgyekben jelentős a gyep művelési ág aránya. A bánya- és ipartelepek a táj képét és adottságait is formálták (kedvezőtlen irányban), a foglalkoztatási viszonyokra gyakorolt hatásuk sem kedvezett a mezőgazdaságnak. A térségen belül ezen a kistájon kifejezetten rossz a szántók minősége. A Vértes-peremvidék a Vértes-fennsíkot körbeölelő, eróziónak kitett, nagyon változatos talajadottságú, mérsékelten szabdalt hegyláb, ahol igen magas (55%) az erdősültség és 50% körüli a védett terület aránya. Az összes területnek alig több mint egynegyede hasznosított szántóként. Egyébként a térségen belül az itteni szántóknak a legrosszabb a minősége. Partner Mérnöki Iroda Kft. 7
2.1.1. Vízkészletek, vízgazdálkodás A Vértes hegység vizsgált területe két részre, két vízgyűjtő területre bontható. A Vértes gerincén - egyben a megyehatáron - húzódik a Velencei-tavi vízgyűjtő területének és az Által-ér vízgyűjtő területének határa. A Vértes hegység belsejében igen kevés vízfolyás található. Ennek oka a hegységet alkotó dolomitban rejlik, hiszen ebben a kemény kőzetben a víz nehezen vág utat magának. A hegységre jellemző, hogy a peremvidékeken indulnak jelentősebb vízfolyások. A már részletezett déli oldalon a Császár-víz a Velenceitavi vízgyűjtő központi vízfolyása. Az északi oldalon a vízgyűjtő az Által-ér, amely a Kopasz-hegy délkeleti oldalán ered és áthaladva Pusztavámon, a bokodi, a környei tavon és Tatabányán, a tatai Öreg-tavon, végül a Dunába érkezik. Útközben több kisebb patak vizét is összegyűjti, így az Oroszlányon átfolyó Pénzes-patak, a Majki- és Gesztesi-patak (együtt Labanc-patak), majd a Galla-patak vizét. A források vize nem túl bőséges, de említésre méltó a Szép Ilonka-forrás, a Mátyás-kút, a Szarvas-kút. A Vértes sokkal gazdagabb állóvizekben. A bányászat következtében némelyeket megszüntettek, de van, ahol a külszíni felhagyott bányagödrök teltek meg talaj- és felszíni vizekkel és új, nagyobb tiszta vizű tavak keletkeztek. Nagyobb tavak a Vértesben a Bokodi-tó (2,5 km hosszú, 200-400 m széles), a Majki-tó, de közel van a környei és a tatai Öreg-tó is. Több horgászásra alkalmas kisebb tavat is magába rejt a táj. Összefoglalva a Dunántúli-középhegységhez tartozó kistáj a leírtak alapján a hasznosíthatóságuk szerint két csoportba sorolhatók. A dombhátakra, medencékre és völgyekre elsősorban a mezőgazdasági és ezen belül a szántóföldi hasznosítás jellemző, de néhány településen- Bokod, Oroszlány - jelentős a szőlőtermelés is. A hegységek döntő hányada pedig erdőgazdasági hasznosítású, nagyarányú védett területekkel és borvidékekhez tartozó határrészekkel. Ezeken a kistájon a domborzati viszonyok, a talajadottságok és a védelmi funkciók, a környezeti érzékenység erősen korlátozza a földhasználatot, ill. a terület hasznosítását. Az előző szempontok figyelembevételével a turizmus, idegenforgalom szerepköre növelhető. Partner Mérnöki Iroda Kft. 8
A kistérség legfontosabb jellemzői közül kiemelkedik megközelíthetősége. A megyeszékhelyhez, a fővároshoz, a Balatonhoz, a Velencei-tóhoz való közelsége, de Győr is egy óra alatt elérhető. A térség közúton, személygépkocsival és autóbusszal is viszonylag jól megközelíthető, északi részén halad át az M1-es autópálya, valamint a vele párhuzamosan futó 1 sz. főút. A térséget gazdag természeti látnivalók, színes növény- és állatvilág jellemzi. A Vértes-hegység flórája különösen változatos. Sajátosságai között említhető, hogy igen sok a déli, mediterrán eredetű növény, legelterjedtebb bokornövénye a berkenye. Legjellemzőbb erdőalkotó fája a cseres tölgyes. A terület másik sajátossága, hogy karsztos jellege ellenére is dús növényzet borítja. A növények sokfélesége csodálatos színekben pompázó őszt varázsol minden évben a dolomitsziklás ormokra, lejtőkre, így a tájkép igazán szemet gyönyörködtető. A térség természeti, kulturális örökség és speciális vonzerővel egyaránt rendelkezik. A térség legfőbb turisztikai vonzerejét természeti környezete, kulturális és történelmi értékei jelenthetik. A kialakítás alatt lévő Vértesi Natúrpark ezeket foglalja magában. 2.2. Terület, népesség, népsűrűség, demográfia A hat település Komárom-Esztergom Megye déli részén, az Oroszlányi kistérségben található. A kistérség népességkoncentrációja a Tatabányai kistérség után a második a megyében. A kistérség lakosságának kb. 73 %-a él Oroszlányon. Kistérségi szinten a lakónépesség minimális, mintegy 3%-os csökkenése figyelhető meg. Ez a megyei folyamatokkal ellentétes, hiszen Komárom Esztergom megye lakossága az elmúlt években közel 2%-kal emelkedett. A lakosság számának csökkenéséért valószínűleg Oroszlány és Szákszend a felelős, ugyanis ezen a két településen figyelhető meg a népesség jelentősebb csökkenése. A kistérség többi településén Bokod, Kecskéd, Kömlőd, Dad a lakosság száma nőtt annak ellenére, hogy a természetes szaporodás valamennyi településen negatív értéket mutat. Miután a kistérség népessége is csökkent, a települések lakosságszámának növekedését elsősorban a kistérség belső vándorlási viszonyok eredményezték. Ugyanakkor egyes települések esetében, különösen Kecskéden és Partner Mérnöki Iroda Kft. 9
Kömlődön megfigyelhető kistérségen kívüli bevándorlás is, ennek száma nem ellensúlyozza a természetes szaporodás negatív eredményét. Térségi átlagnál magasabb a népsűrűség Kecskéd és Oroszlány településeken, itt meghaladja a 120 fő/km 2 -t. TELEPÜLÉS 1. táblázat. A térség területe, népessége, népsűrűsége (2003/1997) Terület (km2) Lakosság száma (fő) (Forrás: Kistérség vidékfejlesztési program, KSH) Népsűrűség (fő/km2) Természetes szaporodás (fő) Vándorlási különbözet (fő) 1997. 2003. 1997. 2003. 1997. 2003. 1997. 2003. 1997. 2003. Bokod 29,90 29,92 2177 2276 72,80 76,06-3 -10-6 -10 Dad 23,74 23,74 1092 1095 45,99 46,12 4-7 -2 4 Kecskéd 11,08 11,08 1862 1927 168,05 173,9-8 -12 3 4 Kömlőd 22,83 22,83 1015 1205 44,45 52,78 5-3 8 19 Oroszlány 75,88 75,86 20883 20034 275,21 264,09 5-121 -83-177 Szákszend 35,93 35,93 1617 1526 45,00 42,47-2 -18 11 21 Kistérség 199,36 199,36 28646 28063 194,81 140,76 1-170 -69-139 össz. Megye össz. 2250,52 2265,04 310466 315886 137,95 139,46-951 -1325 520 323 A települési adatok elemzésénél különösen figyelemre méltó adatok, tendenciák figyelhetők meg. A lakónépesség emelkedését mutató települések népességmegtartó, népességvonzó ereje nőtt, köszönhetően rendezett lakókörnyezetüknek és viszonylag kedvező építési telekkínálatuknak. Az elmúlt öt évben folyamatosan csökkent a lakónépesség száma Oroszlányban és Szákszenden, míg Kömlődön az addig csökkenő tendencia az elmúlt két évben megfordult. Kiugróan nagy lakosságszám növekedés jellemző Kecskédre. A kistérségre összességében jellemző, hogy a lakosság száma az elmúlt 5 évben csökkent, ezzel szemben megyei viszonylatban nőtt. A természetes szaporulat ugyan negatív előjelű, az odavándorlók száma nem. Az élve születések számából arra következtethetünk, hogy a népesség inkább öregedő a kistérségben. Mindegyik településre jellemző, hogy egyre kevesebb az élve születések száma. Csökkent az elmúlt években az aktív korú lakosság száma: Bokod, Dad, Kecskéd, Oroszlány, Szákszend, településeken. Megfigyelhető, hogy Bokod és Oroszlány kivételével az odavándorlás pozitív az egyes településeken. Ennek több oka is van. Kecskéd és Kömlőd esetében a falu fekvése, az elmúlt években lefolyt parcellázások, az olcsó telkek bőven kompenzálni voltak képesek a fogyási indexet. A nagyvárosok közelsége Partner Mérnöki Iroda Kft. 10
Oroszlány, Tatabánya, Mór, Budapest, Székesfehérvár mind 1 óra alatt elérhető. Az egyre bővülő ipartelepek által nyújtott munkalehetőség vonzza az új lakosokat. Mindamellett számolni kell egy Budapestről az utóbbi évtizedben egyre erősebben megfigyelhető kivándorlási hullámmal is, amely egyelőre kis mértékben ugyan, de az Oroszlányi kistérségben is érezteti hatását. Összességében elmondható, hogy miközben a demográfiai folyamatok az országos trendeket követik, a kistérségnek eddig mégsem kellett szembenéznie komoly fogyási jelenségekkel, amit az idevándoroltak aránya biztosított. Ebből a szempontból a kistérség helyzete a megyei átlagokhoz közelít. 2.3. Ipar, mezőgazdaság Az oroszlányi kistérség településeinek gazdasági adottságai eltérőek. Ennek egyik meghatározója a települések közötti úthálózat fejletlensége, a települések közötti közvetlen közlekedési kapcsolatok hiánya. Azok a települések, amelyek messzebb helyezkednek el a kistérség központjától, valamint a megyeszékhelytől, hátrányos helyzetben érzik magukat. Jól látható, hogy a gazdasági szerkezetváltás eredményeként jelentős számú egyéni vállalkozó dolgozik a településeken, így próbálva meg a jelen kor kihívásainak megfelelni. A vizsgált hat településen bejegyzett, működő vállalkozások adatait a 2. sz. táblázat mutatja. 2. táblázat. A térség területén működő vállalkozások 2003-ban (Forrás: KSH) Kft. Szövetkezet Bt. Egyéni Összesen Bokod 21 1 15 104 141 Dad 10-11 54 75 Kecskéd 39 4 24 142 209 Kömlőd 4-7 42 53 Oroszlány 179 3 183 819 1184 Szákszend 5 1 6 40 52 Összesen 258 9 246 1201 1714 Partner Mérnöki Iroda Kft. 11
2.3.1 Ipar, szolgáltatások Napjainkban a térség meghatározó gazdasági egysége még mindig a Vértesi Erőmű Részvénytársaság, bár jelentősége korántsem olyan nagy, mint az elmúlt években. További működése érdekében megvalósult az a környezetvédelmi beruházás Retrofit Program amely az oroszlányi erőmű füstgázának kéntelenítésével lehetővé teszi az erőmű környezetkímélő működését. A társaság a gazdaságosság érdekében folyamatosan csökkenti telephelyeinek számát. A térségben már csak egy bányaüzem a pusztavámi Márkushegyi Aknaüzem működik, a majki XX/1 akna 2001-ben bezárt. Az elkövetkezőkben más üzemegységek felszámolását is tervezik, ami fokozatos munkaerő leépítést jelent. Jelentős fejlődésen ment keresztül az oroszlányi Ipari Park. A fejlesztés három üteme közül az I. és a III. ütem teljesen kiépült és jórészt betelepült. Kialakítására az elmúlt években az önkormányzat 449,2 millió forintot fordított, amely összegből 76,2 millió forint volt a valamilyen címen elnyert állami támogatás. Az Ipari Parkban jelenleg 14 cég működik, vagy vásárolt területet, és tervezi beruházását. Az ipari parkban alkalmazottak száma mintegy 750, a létszám 2004-re előre láthatóan 2 ezerre nő. A megkötött megállapodások alapján a teljes ipari-termelő beruházások összértéke 1999 és 2002 között elérte a 35 milliárd forintot. A már betelepült cégek saját területükön történő fejlesztését továbbra is ösztönözni kell. Változások történtek a szolgáltatások terén is. A térségben működő közműszolgáltató cégek privatizációja pozitív és negatív változást egyaránt okozott. A nem önkormányzati tulajdonú társaságok közül az ÉDÁSZ Rt. átalakulása során a szolgáltatás minősége valamelyest javult, ugyanakkor a társaság megszüntette a térségben lévő telephelyét, amely az ügyfél szolgáltató kapcsolat romlását jelenti. A másik nem önkormányzati tulajdonú szolgáltató az Észak-Dunántúli Regionális Vízmű Rt. a térségben kifejtett tevékenysége a szennyvíztisztítási üzletág más szolgáltatóhoz kerülése miatt csökkent. Az ivóvíz-szolgáltatás gyakorlatilag problémamentes. Partner Mérnöki Iroda Kft. 12
Az Oroszlányi Szolgáltató Részvénytársaság bővítette tevékenységi körét, átvette a szennyvíztisztítási tevékenységet, így térségi szolgáltatóvá vált. A kommunális szolgáltatások minősége is fejlődött. A kommunális hulladék ártalmatlanítására a térségben a környezetvédelmi előírásoknak mindenben megfelelő, korszerű kommunális hulladéklerakó van, amely regionális szerepet tölt be. Jelen pillanatban 12 településen köztük Tata és Komárom élő közel 80 ezer ember által termelt hulladék elhelyezése történik itt. Az elszállítást korszerű eszközökkel végzi a szolgáltató. Megtörtént a gyűjtőedény cseréje is. Minőségi javulás tapasztalható a parkgondozás, útfenntartás tevékenységek ellátása terén is, bár ezek azok a feladatok, ahol nagyon nehéz mindenki számára elfogadható minőséget produkálni. Ugyanez mondható el a köztisztasági szolgáltatásra is, hiszen ennek megfelelősége nagyban függ az állampolgári magatartástól. Az egyéb lakossági szolgáltatások terén korántsem jó a helyzet annak ellenére, hogy az elmúlt években a kisvállalkozások száma örvendetesen megnőtt. Elsősorban a könnyűipari területeken, a cipőiparban, a bőriparban, a ruházati termékgyártásban, valamint a szolgáltatások területén indultak és erősödtek meg kisvállalkozások. Ugyanakkor ez a növekedés megtorpant, és a szolgáltatások átlagos színvonala sem javult megfelelő mértékben. Különösen a kereskedelem terén nagy a lemaradás. A megyei átlaghoz viszonyítva a város és térsége üzletekkel kevésbé ellátott, csupán az élelmiszerüzletek előfordulása gyakoribb. Különösen az iparcikk- és a ruházati ellátás területén nagy a lemaradás. Nagy szükség lenne a városban olyan kereskedelmi egység létesítésére, ahol a városlakók az igényesebb termékeket a hétköznap szükséges árucikkekkel együtt meg tudnák vásárolni. A települések gazdasági erejét az elkövetkező években tovább fokozhatja az oroszlányi Ipari Park továbbfejlődése, amely új vállalkozásokat hozhat a településen kialakított, illetve kialakítandó ipari területekre. Az oroszlányi Ipari Parkban eddig összesen közel 50.000 m 2 új csarnok épült meg, a szerződések alapján a további közel 20.000 m 2 csarnok építése biztosított. Az egyre növekvő ipari park logisztikai forgalmát a meglévő közúthálózat kénytelen levezetni. Partner Mérnöki Iroda Kft. 13
2.3.2. Agrárstruktúra A Földhivatali nyilvántartások adatai szerint a művelési ágak megoszlásában nem történt jelentős változás, viszont a tényleges használatban igen, csak az átminősítések nem történtek meg. A gazdálkodók sok kisebb aranykoronájú szántóföldet ligetesítettek, kisebb ültetvények alakultak ki, vagy gyeppé alakították vissza. Kevés az igazán jó termesztési feltételekkel rendelkező település, ahol a mezőgazdasági tevékenység dominálhatna a helyi lakosok tevékenységében. A magántermelők termelési szokásai követik a nagyüzemi vetésforgót. Ezért a kalászosok közül a búza vetésterülete állandó, akárcsak a kukoricáé és napraforgóé. Eltérést az egyéb növények területei adnak. A kistermelőknél lehet a változtatási kedvet kihasználni, és az alternatív növények bevezetésénél javasolni, bár eddig nem történt jelentős elmozdulás. A középkategóriás birtokmérettel gazdálkodók a támogatási rendszer szerint képesek gyorsabb változtatásokra. Gazdálkodási formáját tekintve a mezőgazdaságban a népszerűségi lista élén a társas vállalkozások közül a Kft-k állnak. Nőtt a családi gazdálkodók száma, és az őstermelőké. 2.3.3. Gyepgazdálkodás: A közeli gyepeken nagyszámú lótartás folyik, sport,- hobby,- és vágóállat célból. Felszaporodott a hízómarhák száma, amelyek hagyományos ridegtartással hasznosítják a területet. 2.3.4. A termőföld minősége és hasznosítása: A mezőgazdasági termelés feltételeinek egyik meghatározó tényezője a kedvező talajadottság. A vizsgált térségben a kedvezőtlen adottságú területek magas aránya meghatározza a termelés jelenlegi szintjét. A gyengébb minőségi osztályok a dombsági, hegyvidéki területekre jellemzőek, itt a szántóföldi termesztést az erdő váltja fel. Kiemelkedően gyenge termőképességű területek: Bokod (53 %), Oroszlány (52%). Szembetűnő, hogy a Partner Mérnöki Iroda Kft. 14
termőföld tulajdoni átrendeződése után a térségben alacsony a mezőgazdasági vállalkozók száma. 2.3.5. Termelés, értékesítés A Vértes környéki településeken a kalászosok vetésterülete eléri a 70%-ot. A magántermelők gépesítettsége 1997 óta sokat fejlődött, most közepes színvonalú, a nagyüzemek gépparkja a hagyományos növényeknek a megmunkálásához korszerűsödött. A gazdálkodók körében jellemző a modernizáció. A térségben az alternatív növényeknek termesztésének bevezetése és felfuttatása technikai fejlesztést és változást igényel, amelynek előfeltétele a biztos felvevőpiac kiépítése. A szakszerű vetőmagtermesztés egyik feltételeként nem szabad figyelmen kívül hagyni a közeli Martonvásári Kutatóintézet által nyújtotta lehetőséget, bár országos szinten jellemző a külföldi multicégek által ajánlott és forgalmazott technológia. Munkanélküliség szempontjából a térség nem tartozik a leghátrányosabb körzetekhez, amelyből az is következik, hogy a kézimunka igényes növénytermesztés bevezetése munkaerőhiány miatt lenne nehézkes. Kiemelt fontossága van az érzékeny területeken történő gazdálkodásnak, hogy a mezőgazdasági jellegű környezetszennyezés a legminimálisabbra csökkenjen. A zöldtrágyanövények vetésterülete az utóbbi években megnőtt. Az állattenyésztés volumene alacsony, különösen, ha kiemeljük az állatlétszámból a családok saját szükségletre termelt állományát. A vágóállat termelés változó támogatása erre az ágazatra volt a legnagyobb kihatással. Magánszférában a tejelő szarvasmarhatartás szinte teljesen megszűnt. A szarvasmarha állomány 5%-a van egyéni gazdálkodóknál, ennek is a zöme hústípusú marha. A sertésállomány 40%-át termelik értékesítésre, a baromfiállomány 20%-át tartják a portákon üzleti célból. A csirkenevelésnek és nyúltenyésztésnek csökken a volumene, míg a méhészkedésnek fokozódó létjogosultsága van a környéken, mivel a méz felvevőpiaca a legstabilabb és rentábilisabb. A Vértes területén tipikus erdő-, vadgazdálkodás folyik, melyet a természetvédelmi és idegenforgalmi elképzelésekkel együtt kívánatos fejleszteni a Partner Mérnöki Iroda Kft. 15
későbbiekben. Nagy gondot jelent az illegális fa és erdőirtás, amelyet különösen a magánerdőkben figyeltek meg. Az erdőgazdálkodás korábban is jellemzően nagybirtok keretében folyt, alig van hagyománya a kisterületű magán erdőbirtokoknak. A Vértes hegység erdei ősidőktől fogva uradalmi művelésben voltak. Az alföldi részeken található erdőket az elmúlt két évszázadban telepítették, a mezőgazdálkodásra alkalmatlan földeken. A faállományok 80%-a őshonos fafajokból áll. Az erdőket évszázadok óta művelik, kitermelés utáni felújításukat nagyrészt természetes úton, sarjról, illetve az idős fákról lehullott makkal vagy helyben gyűjtött szaporítóanyaggal, az abból nevelt csemetével végezték. Az erdők egészségi állapotát kedvezőtlenül befolyásolja a kocsánytalan tölgy, cser és gyertyán fafajoknál a sarjeredetű állományok magas aránya. Gyakori mesterségesen betelepített fafaj az akác. Szívósan kitart gyenge termőhelyeken is, de jónak minősíthető növekedésű állomány alig van. Nagyon fontos viszont a löszös területek erózió és defláció elleni szerepe a vízmosások löszös hátak védelme érdekében. Fontos szempont viszont az, hogy olyan területen, ahol őshonos fafajokkal is lehetőség nyílik a felújításra illetve a védelmi funkció betöltésére ott inkább azokat kell alkalmazni. Ugyanez vonatkozik a feketefenyővel erdei fenyővel végzett kopárfásításokra is. A korábbi bányászat következményeként sok a károsított talajfelszín, a korábbi mélyművelésű bányák beszakadásai, külszíni fejtések maradványai, a meddőhányók felülete, melyek rekultivációja a növényzet, az állatvilág életlehetőségeinek visszaállítása sok esetben nehezen kivitelezhető és költséges erdészeti módszereket igényel. Ennek ellenére e területek rekultivációja későbbi szerepük helyes meghatározása után egyre sürgetőbb feladat, melynek munkahelyteremtő szerepe is lehet. Az erdőgazdálkodás helyi feladatait, - melyet korábban az állami erdőgazdaságok és termelőszövetkezetek dolgozói végeztek a gazdaságok gépeivel és eszközeivel, - az akkor szokásos szervezeti formák között egyre inkább ezekből a dolgozókból szerveződött helyi vállalkozók veszik át. A fakitermelés gépei ma már nagyrészt magántulajdonban vannak. Az erdősítés és az erdősítéshez szükséges csemetetermelés a legkevésbé tőkeigényes. Partner Mérnöki Iroda Kft. 16
Inkább megfelelő szakértelem és vállalkozói érzék szükséges hozzá. Kialakítását az erdészeti hatóságnak a kezdést segítő hozzáállása meggyorsíthatja. E tevékenységek nagyobb részét a szakértelemmel rendelkező helyi szakemberek végzik már most is esetenként saját brigádjaikkal. A vadgazdálkodás kiegészítő vállalkozásaiként kiemelendő a vadgazdálkodási célú takarmánytermelés, melyet kisebb részben az erdőgazdaságok nagyobb részben pedig helybeli vállalkozók, mint beszállítók végeznek. A hobbilótartással ismét előtérbe került a terepjáró autók használata helyett a lovas hintóval történő barkácsolás nevű vadászati mód. Ez a vadászat sikerét de a minőségét is feltétlenül javító vadászati mód is több lótartó részére biztosít kiegészítő munkalehetőséget. A vadászati idényben jelentkező szállás kiadás és étkeztetés is jelentős létszámnak biztosít jövedelmet, nemcsak az ebben résztvevőknek, hanem a beszállítói körnek is (zöldségféle, gyümölcs, hús, stb.) Tekintettel arra, hogy a földrajzi adottságokból fakadóan a térségben termelt faanyag nagyobb része gyenge minőségű ez a vadászati erdészeti hasznosítás feltétlen indokolt volt és az idegenforgalommal és a természetvédelemmel összehangolt további fejlesztések lehetőségét rejti magában. A kistérséget gazdasági szempontból egyfajta kettősség jellemzi. Oroszlány város egy része iparosodott övezet, míg a falvakra ez semmiképp sem jellemző., szinte egyáltalán nem találunk ipari üzemeket, itt elsősorban a mezőgazdasági, rekreációs területek, a turisztikai célú területhasználat a jellemző. A kistérség művelési ág szerinti megoszlása jól jellemzi a térség domborzati viszonyait. Sok a szántó és a lomblevelű erdő, a kistérség összterületének 80,24 %-a. A szántóterületeken az éghajlati, talajtani adottságokat, a domborzati viszonyokat és a földrajzi elhelyezkedést figyelembe véve a kalászos gabonafélék (őszi búza, rozs, zab) a kukorica- illetve lucernatermelés számára elfogadhatóak. A szántóterületek átlagosan 17 AK értékűek hektáronként, ami figyelembe véve az erdőkhöz közeli területek vadkár terhelését kedvezőtlen adottságúnak minősül. A kertészeti termelés, valamint a gyümölcs- és szőlőtermesztés nem tölt be jelentős szerepet a kistérségben. A kistérség területének elhanyagolható 1,2 %-a szőlőültetvény. Partner Mérnöki Iroda Kft. 17
A kistérség gyepterülete 5,5 %, ami részben talajvédő gyep, részben extenzív hasznosítású ősgyep és kisebb részben intenzív hasznosítású telepített legelő. A gyepterületek hasznosítása legeltetéssel és kaszálással történik. A kistérség erdősültsége a megye többi kistérségével összehasonlítva is jelentős, az országos átlaghoz viszonyítva magas, 33,67. Az erdőket általában kedvezőtlen korösszetétel jellemzi, nagy részén korábbi kitermelés helyén sarjerdő felújulás, ami gyenge növény-egészségügyi állapotot, nagy környezeti érzékenységet eredményez. Az erdősült területeken jelentős vadállomány él, amelynek napjainkban elsősorban idegenforgalmi szempontból van jelentősége. Az erdészet területe alapvetően nagyvadas (szarvas, vaddisznó, muflon, őz) jellegű, ahol vadgazdálkodási jelentősége leginkább a vaddisznónak, majd a gímszarvasnak, az őznek és a muflonnak van. A kistérség állattenyésztése kismértékű. A nagyüzemi állattenyésztés szinte teljesen megszűnt, Az állatállomány fajonkénti megoszlása igen eltérő képet mutat. A kistérségben a megyéhez hasonlóan a tyúkfélék és a sertések száma a legmagasabb. Ettől jócskán elmarad a szarvasmarhatartás, míg a juh és a ló egyedszám a legalacsonyabb. A térség juhállománya is jelentősen lecsökkent. Sajnos a gyapjú ára igen alacsony, így csak a pecsenyebárány értékesítése hoz némi hasznot. A halastavak területe az összes mezőgazdasági területhez képest nem jelentős, sem jövedelem termelő képessége, sem a foglalkoztatás, sem az idegenforgalom, és a tájképi értéke miatt sem fontos művelési ág a térség agrárstruktúrájában. Az utóbbi évek belvizes időszaka a halastavak vízszintszabályozó szerepét is előtérbe helyezte. A tavak környékén és más mély fekvésű területeken található nádas az apróvadaknak és a vízi madaraknak nyújt búvóhelyet. A működő társas mezőgazdasági, erdőgazdasági vállalkozók száma 2001- ben 10 fő volt, 2003-ra 12 főre nőtt. Összességében elmondható, hogy a kistérségben a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya a népességen belül 2001-ben 4,4 % volt, 2003-ban ez 3,7 %-ra csökkent. Erdei termékek feldolgozása: a megtermelt faanyag jelentős része a térségen kívül például kerül feldolgozásra. A magánkézben levő feldolgozó Partner Mérnöki Iroda Kft. 18
kapacitás nem jelentős, a faanyag másodlagos feldolgozását végző kisebb asztalosműhelyekről kell említést tenni. A térségben számottevő élelmiszeripari kapacitás nem működik mivel a kis mennyiségű mezőgazdasági, illetve erdészeti termék ezt nem indokolta. 2.4. Infrastruktúra 2.4.1. Közlekedés A térség gazdaságföldrajzi helyzetét meghatározza, hogy a Közép-Dunántúli Régió része, annak a budapesti agglomerációhoz illetve a Budapest központú nagytérséghez kapcsolódó területén helyezkedik el az M1 és M7 autópályák által kijelölt forgalmi tengelyek között. A térség északi és déli része (az M1 és M7 autópálya mentén) a Bécs- Budapest között kialakuló innovációs zónába esik. A zóna központja Budapest, de potenciális központok Győr mellett Székesfehérvár és Tatabánya. A térség országos közúthálózati megközelítése - különösen a nemzetközi forgalom szempontjából - igen kedvező. Az M1 és M7 autópálya menti nemzetközi jelentőségű forgalmi folyosó, a két legfrekventáltabb áramlási irány kapcsolja az ország térszerkezetébe. A megyén tehát több európai jelentőségű közlekedési folyosó halad át, viszont fejletlen a csomópontokhoz kapcsolódó keresztirányú feltáró-elosztó úthálózat is. Az M1 autópálya nemigen vesz részt a megye belső közlekedésében, szükséges lenne újabb csomópontok kialakítására. A megye közlekedéshálózatának észak-déli irányú fejlesztését rövidtávon meg kell oldani. A települések esetében a feszültség forrása az, hogy az egytengelyes települések főutcái viselnek jelentős távolsági tehergépjármű forgalmat. Térszerkezeti helyzete tovább erősödik a tervezett magisztrális úthálózatfejlesztések megvalósításával. Legfontosabb ezek közül az alapvetően sugaras közlekedési hálózaton belül a transzverzális kapcsolatot létrehozó M8 gyorsforgalmi út megépítése és ehhez kapcsolódva nagyobb távon az M81-es Székesfehérvár- Kisbér-Komárom, illetve a Győr autóút-kapcsolat. Hasonlóan meghatározó a kistérség jövőjét illetően a regionális észak-déli gazdasági agglomerációs Partner Mérnöki Iroda Kft. 19
képződmény által indukált új közlekedési folyosó fejlesztési igény Komárom-Tata- Tatabánya-Oroszlány-Mór vonalon, amely az M81 gyorsforgalmi úton ér el Székesfehérvárra. A mezőgazdasági utak felújítása a remélt ütemtől elmaradt, az önkormányzatok szándékuk ellenére csak néhány településen vették igénybe a pályázati lehetőségeket e témában, mivel az utak használója és tulajdonosa között nem sikerült együttműködési szándékot találni. Az önkormányzatok az elmúlt időben a belterületi utak korszerűsítésére összpontosítottak. Javult a települések utcáinak állapota, a közterek felújítása sok helyen részben megvalósult. A térség vasúti közlekedési helyzete is kedvező. A Hegyeshalom-Budapest vasútvonal a korszerűsítés befejezésével - az országban egyedüli fővonalként - meg fog felelni az európai követelményeknek, és be fogja kapcsolni az országot az európai gyorsvasút-hálózatba. Székesfehérvár a Dunántúl egyik legjelentősebb vasúti csomópontja, fontos törzshálózati fővonal (Komárom-Mór-Székesfehérvár- Sárbogárd). Hiányzik a kistérség Székesfehérvár irányú vasúti kapcsolata. Oroszlányi kistérségben nincsen autópálya, nincsenek főutak. Összekötő utakkal jellemezhető a kistérség úthálózata, közlekedése. Komárom-Esztergom megye déli csücskeként a térség a megye fő logisztikai tengelyének számító Tatabánya és Oroszlány környékéhez tartozik és így az ezt biztosító IV. sz. (Berlin Isztambul) fő európai közlekedési folyosóhoz. A megyeközponttal való közlekedési kapcsolatai a térségnek jók. (Oroszlány, Kecskéd és Bokod valamivel kedvezőbb helyzetben van, mint a másik három település.) Közvetlen vasúti összeköttetés is létezik, közvetlen közúti kapcsolatot pedig összekötő utak biztosítanak. A kistérség helyzete az 1998-ban kialakított Középdunántúli Régióban, ahol a centrum Székesfehérvár és környéke, szintén kielégítő. A kistérség település-földrajzi értéke nem rossz, bár egyre romlik. Az összekötő utak rossz állapotban vannak. Főként kedvezőtlen helyzetben van Dad és Szákszend, ezen települések útjait leginkább csak a települések közti közlekedésre használják, jelentőségtelenségénél fogva tehát eléggé elhanyagoltak. A települések átmenő szakaszain problémát jelent az átmenő teher forgalom. A falvakban is jelentős az ilyenfajta terhelést okozó vállalkozások száma. Partner Mérnöki Iroda Kft. 20
Oroszlány város a teherforgalmát Tatabánya (innen Budapest és Győr) és Székesfehérvár felé is az Oroszlány-Környe összekötő út felé vezeti le. Az utóbbi években nem történt olyan mértékű közlekedési fejlesztés, mely átértékelte volna a térség közlekedési helyzetét. A megye tömegközlekedési lefedettsége 100 %-os, viszont sok esetben a kistérségek között és a kistérségeken belüli tömegközlekedési kapcsolatok alulszervezettek. A kistérség minden települése elérhető autóbusszal legalább két irányból. A kistérséget alapvetően a tatabányai autóbusz-pályaudvarról induló két fő közlekedési irány jellemzi. Az egyik a Tatabánya-Oroszlány-Bokod-Kisbér, a másik a Tatabánya-Környe-Kömlőd-Dad-Kisbér irány. Mindkét vonalon közlekedő járatok száma kielégítő az utazóközönség számára, ugyanakkor a két vonalon lévő települések között sokszor nincs, vagy nagyon rossz a kapcsolat. Például a kistérség központja, Oroszlány és Kömlőd között nincs közvetlen autóbusz járat, csak átszállással lehet közlekedni a két település között. Ez a helyzet azt eredményezi, hogy az egyébként egymástól mindössze 18 km-re lévő települések között az utazási idő legjobb esetben is 40 perc. Az autóbuszok forgalmára a túlzsúfoltság jellemző, a járműpark nagy része leromlott állapotú, sajnos azonban a társaságnak nincsenek meg az anyagi forrásai a buszállomány korszerűsítésére, ezért a járatok sűrítése szinte megoldhatatlan feladatot jelent. A megye vasútvonalát a szélsőségesség jellemzi. A korszerűen épített bécsi vasútvonal mellett a többiek igen leromlottak. Az utóbbi években a személyszállítási kínálat is nőtt. Szükséges a megyei vasútvonalak fejlesztése, korszerűsítése, főleg a külső kapcsolatokat elősegítő szakaszok Oroszlány-Mór kiépítése. A kistérséget két vasútvonal érinti. A Bécs-Hegyeshalom-Győr-Budapest vasútvonal Tatabányánál lecsatlakozó ága Környe után, Kecskéd előtt válik ketté. Az engedélyezett sebesség 30-60 km/h. Oroszlány irányába, Kecskéd alsó állomást érintve villamosított vasút közlekedik, melynek menetideje Oroszlány-Tatabánya között 20-25 perc. Annak ellenére, hogy a vonat jóval olcsóbb és gyorsabb, a szerelvények esetenként jelentős szabad szállítási kapacitással közlekednek. A Kisbér-Pápa felé vezető dízelvontatású vasút menetideje igen hosszú, ennek Partner Mérnöki Iroda Kft. 21
megfelelően ez a vonal szinte teljesen kihasználatlan személyszállítás vonatkozásában. A kistérség vízi közlekedési szempontból igen hátrányos helyzetű. Nem érinti semmilyen vízi út a területet. A megye felett halad a nyugati légifolyosó. A kistérség a kecskédi repülőtér révén érintett a légi közlekedésben, ez füves kisrepülőtér. A repülőtér a 8119. sz. Oroszlány-Környe összekötőút mentén helyezkedik el. A repülőtér ma kizárólag szabadidős, kis mértékben mezőgazdasági célokat szolgál, viszont alkalmas lehet a nemzetközi turizmus, illetve menedzserforgalom lebonyolítására, de csak jelentős beruházások árán. Komárom-Esztergom megyében a kerékpáros forgalom mindig csekély volt (1985-ben 5,6 %, országos átlag: 10,2 %). Ezt a terep adta nehézségek, a kerékpárutak hiánya és a viszonylag magas életszínvonal és a jó tömegközlekedés együttesen eredményezték. A 90-es évek megváltozott gazdasági körülményei, életszemlélete és a szabadidő növekedése előtérbe hozta a kerékpáros közlekedést. Ma még ennek ellenére kevés az izolált belterületi kerékpárútszakasz, mondhatni a térség nem is rendelkezik kerékpárúttal. 2.4.2. Közműhálózat A közművesítettség foka szintén központi tényező egy térség népességmegtartó erejének kialakulásában. Ennek fokozása érdekében a kistérség települései az elmúlt időszakban tudatosan törekedtek a közműhálózatok fejlesztésére. E törekvés eredményeképpen mára a közművesítettség a kistérség valamennyi településén teljes körűvé vált. 2.4.2.1. Ivóvíz hálózat A vizsgált településcsoport ivóvíz ellátását az Észak-Dunántúli Vízmű Rt. biztosítja. A szolgáltató Oroszlány területén lévő mélyfúrású kútját, valamint Bokod területén lévő kutakat tartalék üzemmódba helyezte. A lakosság ivóvízellátása a Tatabánya XV/C akna vízbázisokból kiemelt és Tatabánya-Oroszlány regionális rendszeren vezetett vízzel történik. A területen a lakosság regionális ivóvízzel való Partner Mérnöki Iroda Kft. 22
ellátottsága közel 100 %-os. A szolgáltatott ivóvíz jó minőségű, minőségével kapcsolatos problémáról nincs tudomás. A településeken a közüzemi vízvezeték hálózat hossza az elmúlt években nem változott, a lakosságnak szolgáltatott víz mennyisége jelentősen csökkent majd kevéssé nőtt, amely valószínűleg a növekvő áraknak tudható be. 3. táblázat. A vízvezeték hálózat hossza és a szolgáltatott ivóvíz mennyisége (2003/2001) 2001 2002 2003 Közüzemi vízvezeték hossza Közüzemi vízvezeték hossza Szolgáltatott víz 1000 m 3 Szolgáltatott víz 1000 m 3 Közüzemi vízvezeték hossza Szolgáltatott víz 1000 m 3 km km km Bokod 19,9 60 19,9 62 19,9 64 Dad 6,1 30 6,1 31 6,1 31 Kecskéd 9,7 57 9,7 60 9,7 57 Kömlőd 8,6 134 8,6 25 8,6 26 Oroszlány 74,8 571 74,8 540 74,8 564 Szákszend 16,2 45 16,2 45 16,2 47 Összesen 135,3 897 135,3 763 135,3 789 Forrás: ÉDV Rt. 2.4.2.2. Szennyvízelvezetés A szennyvízcsatorna hálózat is valamennyi településen kiépült. A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza, a rákötött lakások számát és az összes lakásszámhoz viszonyított arányát a 8. sz. táblázat mutatja be településenként. Jól látható, hogy szennyvízcsatorna építések, fejlesztések az utóbbi évben történtek. A lakosság szennyvíz-hálózatra történő rácsatlakozása folyamatosan növekszik, mutatva a lakosság növekvő környezettudatosságát. A szennyvízcsatornahálózatba a 204/2001. (X. 26.) Kormányrendelet 2. sz. mellékletében rögzített küszöbértékeknek megfelelő minőségű szennyvizek vezethetők. Az egyes településekről elvezetett szennyvíz mennyisége 2001 és 2003 év között növekedett, a köztes évben alacsonyabb, de ezt a visszaesést csupán Oroszlány település nagyobb mértékű szennyvízcsökkenése okozza, ez pedig a lakónépesség csökkenésével hozható összefüggésbe. A többi településre Partner Mérnöki Iroda Kft. 23
megállapítható, hogy fokozatosan nőtt az évek során az elvezetett szennyvíz mennyisége, amelynek elsősorban a növekvő rácsatlakozások száma az oka. Oroszlány és Kecskéd szennyvizét az Oroszlányi Szennyvíztisztító tisztítja, Bokod szennyvizét saját, a Vért Rt. tulajdonában lévő szennyvíztisztító tisztítja, míg Kömlődnek és Dadnak közös szennyvíztisztítója van, Szákszendnek Császárral van közös tisztítója. Ez utóbbi kettőt az Észak-Dunántúli Vízmű Rt. Kisbéri Üzemegysége üzemelteti. 4. táblázat. A szennyvízcsatorna hálózat hossza és a bekapcsolt lakások száma Közüzemi szennyvízcsatorna hossza Bekapcsolt lakások száma db (%) (2003/2001) 2001 2002 2003 Közüzemi Közüzemi szennyvízcsatorna szennyvízcsatorna hossza Bekapcsolt lakások száma db (%) hossza Bekapcsolt lakások száma db (%) km km km Bokod 16 431 16 520 16 520 Dad 9 249 9 274 9,4 291 Kecskéd 17 445 17 457 21,8 491 Kömlőd 9 175 9 226 8,5 243 Oroszlány 89 7365 89 7397 89,2 7680 Szákszend 12 484 12 487 12,2 499 Összesen 152 9149 152 9361 157,1 9724 Forrás: ÉDV Rt. 2.4.2.3. Elektromos energia Az elektromos energia hálózat kiépítettsége valamennyi településen teljes körű. A hat település elektromos energia ellátását az ÉDÁSZ Rt. tulajdonában lévő, mintegy 100 km-es légvezeték körhálózat biztosítja. A körhálózat kiindulási pontja a tatabányai OVIT állomás. Oroszlány villamosenergia ellátását az előzőn kívül egy 35 kv-os célvezeték segíti. Partner Mérnöki Iroda Kft. 24
5. táblázat. A szolgáltatott villamos energia és a bekapcsolt háztartások száma Háztartások részére szolgáltatott villamos energia MWh (2003/2001) 2001 2002 2003 Háztartások Háztartások Villamos részére Villamos részére energiát szolgáltatott energiát szolgáltatott fogyasztó villamos fogyasztó villamos háztartás energia háztartás energia MWh MWh Villamos energiát fogyasztó háztartás Bokod 3090 833 3293 834 3375 854 Dad 1452 400 1937 400 1647 410 Kecskéd 2316 630 2593 635 2486 650 Kömlőd 1086 383 1308 385 1233 394 Oroszlány 23272 10943 27182 11002 27082 11042 Szákszend 1814 657 2003 655 1950 671 Összesen 33030 13846 38316 13911 37773 14021 Forrás: KSH 2.4.2.4. Vezetékes gázellátás Az elmúlt évek közművesítési dömpingje során a leggyorsabb ütemben a vezetékes gázra kapcsolt háztartások száma növekedett a kistérségben. A három település gázellátását az ÉGÁZ Rt. biztosítja. A gáz középnyomású vezetékeken jut el a településekig. A hat település egy ághoz tartozik, amely ág Naszályon csatlakozik le a Pilisvörösvár Győr nagynyomású gázszállító vezetékről. 6. táblázat. Értékesített vezetékes gáz és a bekapcsolt háztartások száma (2003/2001) Háztartásoknak értékesített vezetékes gáz 1000 m 3 2001. 2002. 2003. Vezetékes Háztartásoknak Vezetékes Háztartásoknak gázt értékesített gázt értékesített fogyasztó vezetékes gáz fogyasztó vezetékes gáz háztartás 1000 m 3 háztartás 1000 m 3 Vezetékes gázt fogyasztó háztartás Bokod 675 359 717 377 749 391 Dad 394 179 483 202 528 209 Kecskéd 1096 461 1180 480 1241 495 Kömlőd 271 134 291 144 339 162 Oroszlány 2457 1101 2583 1189 3151 1271 Szákszend 456 272 507 283 561 295 Összesen 5349 2506 5761 2675 6569 2823 Forrás: KSH. Partner Mérnöki Iroda Kft. 25
2.4.2.5. Hulladékkezelés A kommunális hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása valamennyi településen megoldott. A hat településről az oroszlányi székhelyű OTTO Rt. végzi a kommunális hulladék elszállítását az oroszlányi kommunális hulladéklerakóba, amely az oroszlányi önkormányzat tulajdonában van, üzemeltetője az OTTO Rt. A hulladékgyűjtés módja a térséget alkotó települések szerkezetéből adódóan eltérő. Általánosságban elmondható, hogy valamennyi település esetében az Önkormányzatoknak rendeletben sikerült kikényszeríteni a lakosságnál a kötelező rendszeres hulladékgyűjtésbe való csatlakozást. A közterületekről való begyűjtés nyilvántartása nem teljes, több település esetén nem jelenik meg a lakossági kommunális hulladéktól elkülönülten. A lomtalanítási hulladék begyűjtés nyilvántartása sem teljes. A szolgáltatók információi alapján minden településen évente egyszer tartanak lomtalanítást, az Önkormányzatok felkérése alapján, a lomtalanítási hulladékot a kommunális hulladékkal együtt szállítják el a hulladéklerakóra. A térségben keletkező zöldhulladékok (főként temetői) begyűjtését, nyilvántartását is az OTTO Rt. végzi. A temetői hulladékok mellett elsősorban Oroszlány város közterületének kaszálási, lomb, valamint egyéb lágyszárú növényzetből származó hulladékból gyűjtik be, melyet a kommunális szilárd hulladéklerakóra helyeznek el. A térség településeiről lehetőség nyílik egyéni behordásokra az oroszlányi hulladéklerakóra. Az ily módon bekerülő hulladékok többnyire építési eredetű inert hulladékok. Szelektív hulladékgyűjtési lehetőségek is adottak, falvanként 2-3 szelektív hulladékgyűjtő szigetet alakítottak ki. Az összegyűjtött vegyes üveget az AVERMANN-HOLVEX Kft., a PET palackokat a LAMBA Rt., a papírhulladékot a Cég Ipari Kereskedelmi és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft. veszi át. A lakosságnál keletkező állati tetemek jogszabályi követelményeknek megfelelő elhelyezése nem megoldott Az állati hulladékok dögkútban történő elhelyezését az Országos Hulladékgazdálkodási Terv, valamint a 71/2003. (VI.27.) FVM rendelet értelmében 2005. december 31-ig meg kell szüntetni. Partner Mérnöki Iroda Kft. 26
A településeken található vállalkozásoknál képződő veszélyes hulladékok mennyiségét az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség tartja nyílván a vállalkozások önbevallása alapján. A keletkezett hulladékok mennyisége Oroszlány esetében jelentős, de a veszélyes hulladékot eredményező technológiák a település lakott részeitől távol helyezkednek el, és a veszélyes hulladékok kezelése, ártalmatlanítása megfelelő módon történik, így azok nem jelentenek különösebb veszélyforrást a település lakossága szempontjából. A települések háztartásaiban és vállalkozásaiban keletkező veszélyes hulladékok gyűjtése évente 1-2 alkalommal történik lomtalanításkor. 2.4.2.6. Híradástechnika A híradástechnikai hálózatok kiépítése valamennyi településen megtörtént. A vezetékes telefonhálózat valamennyi ingatlan ellátását biztosítja. 2.5. Oktatás, egészségügy, szociális ellátás 2.5.1. Oktatás A kistérség oktatási mutatói nem magasak. Az 1.000 főre jutó diákok száma közel megegyezik a régió átlagával. Mindegyik településen található óvoda, amely Oroszlányban 5 önálló telephelyen működik. A férőhelyek számában az utóbbi évtizedben pregnáns változás nem következett be, mindössze Oroszlányban zártak be egy telephelyet. Minden településen működik általános iskola, Oroszlányban 4 is van. Az általános iskolai tanulók létszáma az utóbbi évtizedben jelentősen csökkent, ez elsősorban okozott iskolabezárást. Sajnos, van rá esély, hogy a tendencia folytatódása miatt újabb férőhely megszüntetésekre kerül majd sor. A többi településen az osztályok összevonásával egyelőre kiküszöbölhető a probléma. Sok szülő a jobb színvonal reményében Tatabányára íratja gyermekét iskolába. Magán a térségen belül is egyre nő az iskolások ingázása. Oroszlányról például egyre több diák látogatja a kecskédi iskolát, de a kistérség más településeiről is járnak gyerekek az oroszlányi iskolákba. Oroszlányban és Kecskéden alapfokú művészeti iskola is működik. Partner Mérnöki Iroda Kft. 27