Ingatlanok és befektetések adózása (áfa, tao, szja, illeték) Öszeállította: Horváth Józsefné
Ingatlanok fogalma: Az egyes adótörvényekben az ingatlan fogalmának értelmezése nem egységes: A Tao törvény 4. -ában a fogalmak között szereplő ingatlan meghatározása a következő: a föld, és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog. A személyi jövedelemadó törvény értelmében ingatlannak minősül a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog, kivéve a földingatlan tulajdonosváltozása nélkül értékesített lábon álló (betakarítatlan) termést, terményt (pl. lábon álló fa). Ingatlan jellemzően a termőföld, a telek, az építmény, az épület. Az Áfa tv. értelmezésében a Ptk szerintit fogadja el, de külön meghatározza az építési telek és a lakóingatlan fogalmát /259../ A Számviteli törvény (Sztv.) szerint az ingatlant az eszközök egy csoportjának gyűjtőfogalmaként kell értelmezni, így az ingatlan, mint konkrét eszköz, nem létezik.
Ingatlan ügyletek előfordulása az áfa törvény szabályai alapján: Az ingatlanok áfa rendszerbeli megítélése szempontjából kulcsfontosságú a használat, hasznosítás módja. Ingatlan értékesítése Ingatlan bérbeadásának áfa kötelezettsége, Az ingatlannak az adóalany egyéb tevékenysége során történő használata, hasznosítása Sorozat értékesítés, Áfa mentesség fő szabálya az ingatlan értékesítéssel, bérbeadással kapcsolatban,
1. Az ingatlanértékesítés Az ingatlanértékesítés áfa szabályai meglehetősen sokrétűek. Vannak bizonyos ingatlanértékesítések, amelyek adómentesek, illetve vannak olyanok is, amelyek a normál adókulcs alá tartoznak. Ezen túl kiemelt jelentősége van az adóköteles körbe tartozó ingatlanok értékesítésénél, hogy léteznek olyan ingatlanértékesítések is, amelyek fordított adózás alá esnek
Adómérték Az Áfa törvény 86. (1) bekezdés j) és k) pontjai alapján adómentes körbe tartozik az ingatlanértékesítés (mind a lakó-, mind pedig az egyéb ingatlanok esetében), kivéve, ha - olyan ingatlan értékesítése történik, amelynek első jogerős rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy - megtörtént ugyan, de az arra jogosító határozat jogerőre emelkedésétől még nem telt el két év (e két kategória a továbbiakban: új ingatlan), vagy pedig az értékesítés tárgya - építési telek.
ingatlan első rendeltetésszerű használatbavétele A fő, hogy az új ingatlan és az építési telek értékesítése minden esetben áfás, minden más típusú ingatlan értékesítése fő szabályként adómentes. Új: a) újonnan létrehozott ingatlan első használatbavétele b) rendeltetésváltozás c) albetétek számának megváltozása.
Az Áfa törvény 88. (1) bekezdés a) pontja alapján ugyanakkor az adóalany az egyébként adómentes körbe tartozó ingatlanjainak az értékesítésére adófizetési kötelezettséget választhat. Az Áfa törvény 88. (4) bekezdéséből következően az áfa alanynak lehetősége van arra is, hogy úgy válassza az ingatlanértékesítésre az általános szabályok szerinti adózást, hogy a lakóingatlanok értékesítését adómentes körben hagyja
Fontos szabály, hogy bármely variációját válassza is az adóalany az ingatlanértékesítés adókötelessé tételének, e választásától a választása évét követő ötödik adóév végéig nem térhet el.
Összefoglalva az ingatlanértékesítés adómértékét 1. Új ingatlan: értékesítése minden esetben az általános adómérték alá tartozik. 2. Építési telek: értékesítése minden esetben az általános adómérték alá tartozik. 3. Újnak nem minősülő ingatlan: fő szabályként az értékesítése adómentes, kivéve, ha az értékesítő adóalany az ingatlanértékesítésre az általános szabályok szerinti adózást választotta, mert ez utóbbi esetben az értékesítés áfás. 4. Építési teleknek nem minősülő földterület: fő szabályként az értékesítése adómentes, kivéve, ha az adóalany az ingatlanértékesítésre az általános szabályok szerinti adózást választotta, mert ez utóbbi esetben az értékesítés áfás.
ingatlanértékesítés Egyenes adózás - adásvételi (vagy egyéb tulajdonszerzést eredményező jogügyletre vonatkozó) szerződés alapján történő ingatlanértékesítés esetén az új ingatlan értékesítése, - az építési telek értékesítése.
Fordított adózás Az Áfa törvény 142. (1) bekezdés a) és e) pontja értelmében fordított adózás alá az alábbi (áfás) ingatlanértékesítések tartoznak: - építési szerződés alapján történő ingatlanátadás Áfa törvény 10. d) - adásvételi (vagy egyéb tulajdonszerzést eredményező jogügyletre vonatkozó) szerződés alapján történő ingatlanértékesítés esetén az újnak nem minősülő ingatlan értékesítése, feltéve, ha az ingatlant értékesítő adóalany áfás adózást választott az ingatlanértékesítéseire
A teljesítés időpontja Az Áfa törvény 55. (1) bekezdése értelmében az adókötelezettség - fő szabályként - akkor keletkezik, amikor az ügylet tényállásszerűen megvalósul. Az Áfa törvény 10. a) pontja alá tartoznak a részletvételes konstrukcióban megvalósított termékértékesítések. Emiatt minden olyan ingatlanértékesítés e szakasz alá tartozik, amely esetén az ingatlan átadásával együtt a vételár kifizetése nem egy összegben esedékes, hanem az ügylet teljesítését követően egynél több részletben történik.
Az Áfa törvény 10. d) pontjának speciális termékértékesítési tényállása alá azok az ingatlanértékesítések tartoznak, amelyek nem egy már meglévő ingatlanra irányulnak, hanem ahol az ügylet lényege abban áll, hogy az értékesítő maga - a vevő megrendelése alapján - építi föl az átadásra kerülő ingatlant.
Minden olyan ingatlanértékesítést, amely nem tartozik a fenti két pont [azaz az Áfa törvény 10. a) pontja, illetve 10. d) pontja] alá, az általános - az Áfa törvény 9. (1) bekezdésében foglalt - termékértékesítési tényállás alá kell sorolni.
A fordított adózás alá eső ingatlanértékesítések teljesítési időpontja Az Áfa törvény 60. (1) bekezdése értelmében termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha adófizetésre a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő adóalany kötelezett, a fizetendő adót - az ügylet teljesítését tanúsító számla kézhezvételekor vagy - az ellenérték megtérítésekor, vagy - a teljesítést követő hónap tizenötödik napján kell megállapítani.
előleg az ingatlanértékesítés esetén ingatlanértékesítés esetén a teljesítést megelőzően átvett pénzösszeghez kizárólag abban az esetben kapcsolódhat bármilyen adókötelezettség az átvétel időpontjában, ha az ingatlanértékesítés egyenes adózás alá esik. ha az ingatlanértékesítés fordított adózás alá esik, az előleg átadásának/átvételének időpontjában nem merül fel adókötelezettség, azt a végszámla tejesítésénél érvényesítjük.
foglaló Az egyenes adózás alá eső ingatlanértékesítések során átadott foglaló Áfa törvény szerinti előlegként viselkedik, hiszen a foglaló összege a vételárba beleszámít a Ptk. erre vonatkozó rendelkezései alapján. Fordított adózás alá eső ingatlanértékesítésnél a foglaló átadása nem adózási pont.
2. Az ingatlan-bérbeadás az Áfa törvény 259. 4. pontja alapján bérbeadásnak kell tekinteni minden olyan jogviszonyt, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles
Az ingatlan-bérbeadás az Áfa törvény 86. (1) bekezdés l) pontja alapján - fő szabályként - adómentes, azonban ez alól vannak bizonyos kivételek, ugyanis vannak olyan ingatlan-bérbeadási ügyletek, amelyek az általános adókulccsal adóznak.
adókötelessé tétel Az Áfa törvény 88. (1) bekezdés b) pontja lehetőséget biztosít az áfa alanyoknak arra, hogy az egyébként adómentes körbe tartozó ingatlan-bérbeadásra az általános szabályok szerinti adózást válasszák. Fontos szabály, hogy bármely variációját válassza is az adóalany az ingatlan-bérbeadás adókötelessé tételének, e választásától a választása évét követő ötödik adóév végéig nem térhet el. A választás éve az az adóév, amelyre vonatkozóan első ízben alkalmazza az adóalany az általános szabályok szerinti adózást.
Speciális ingatlanok Az Áfa törvény 86. (2) bekezdése értelmében kötelezően adóköteles körbe tartozik az alábbi ingatlanok bérbeadása: a) Kereskedelmi szállásszolgáltatás nyújtásának biztosítását szolgáló ingatlan-bérbeadás. b) Közlekedési eszköz elhelyezésének, parkolásának biztosítását szolgáló bérbeadás c) Ingatlannal tartósan összekötött gép, egyéb berendezés bérbeadása d) Széf bérbeadás.
Adólevonási szabályok Az adólevonási jog keletkezésének alapvető feltétele, hogy az csak az adóalany által adóköteles tevékenység érdekében történő használathoz, hasznosításhoz kapcsolódhat (Áfa törvény 120. ).
Az adólevonási jog keletkezésének alapvető feltétele, hogy az csak az adóalany által adóköteles tevékenység érdekében történő használathoz, hasznosításhoz kapcsolódhat (Áfa törvény 120. ). Az adólevonásra nem jogosító, illetve az adóalanyiságot nem eredményező tevékenység nem minősül adóköteles tevékenységnek
Az általános forgalmi adó rendszerében az ingatlanoknál adólevonási oldalról annak van kiemelt jelentősége, hogy az adott ingatlan lakóingatlannak vagy egyéb ingatlannak minősül-e. Az Áfa törvény tételes levonási tilalmat kizárólag a lakóingatlanokkal összefüggésben tartalmaz, az egyéb ingatlanokra vonatkozóan nem. Az egyéb ingatlanok beszerzésekor felmerült előzetesen felszámított adó levonhatósága esetében kizárólag azt kell vizsgálni, hogy az ingatlan hasznosítása nem ütközik-e az általános levonási tilalomba, azaz az ingatlannak a beszerzést követő, adóalanynál történő használata, hasznosítása adólevonásra jogosító tevékenység során történik-e meg vagy sem.
Az egyéb ingatlanok kapcsán gyakorolható adólevonás Az egyéb ingatlanok esetében az Áfa törvény nem tartalmaz tételes levonási tilalmat, vagyis kizárólag azt kell vizsgálni, hogy a beszerzett egyéb ingatlan használata, hasznosítása az adóalany adólevonásra jogosító tevékenysége során történik-e.
Az adóalany effektív tevékenységéhez történő használat és a tárgyieszköz-arányosítási szabályok az adóalany effektív tevékenységéhez beszerzett, annak során használt ingatlan az adóalanynál tárgyi eszköz, ezért nem elegendő csupán a beszerzés időpillanatában vizsgálni, hogy a beszerzett ingatlan felhasználása adólevonásra jogosító tevékenységhez történik-e, illetve amennyiben csak részben, akkor milyen arányt képvisel a levonásra jogosító tevékenység az egyebekkel szemben.
Az adóalany a tulajdonában lévő tárgyi eszköz ingatlant 240 hónapig figyelni köteles a tekintetben, hogy az adóköteles és az adólevonásra nem jogosító tevékenységhez történő használat aránya változik-e, és ha igen, hogyan. Ha pedig változik, a megfelelő kiigazítást el kell végezni. - véglegesen levonhatja, ha a tárgyi eszköz értékesítése adólevonásra egyébként jogosítaná, - véglegesen nem vonhatja le, ha a tárgyi eszköz értékesítése adólevonásra egyébként nem jogosítaná.
Az egyéb ingatlan-bérbeadással történő hasznosítása Az ingatlan-bérbeadás az Áfa törvény 86. (1) bekezdés l) pontja alapján fő szabályként adómentes ügylet, azonban a 88. (1) bekezdés b) pontja értelmében választható rá áfás adózás. Ha utóbb az adóköteles és az adómentes felhasználás aránya változik, akkor a szükséges utólagos kiigazítást
Az egyéb ingatlan (tovább)értékesítéssel történő hasznosítása az egyéb ingatlan beszerzésére az Áfa törvény tételes levonási tilalmat nem állapít meg, ha az adóalany (tovább)értékesítésre szerzi be az egyéb ingalant, a beszerzést terhelő előzetesen felszámított adó abban az esetben vonható le, ha az adóalany a beszerzett egyéb ingatlant adókötelesen adja el
egyéb ingatlan beszerzését terhelő előzetesen felszámított adó levonhatósága az alábbiak szerint alakul: a) A (tovább)értékesítésre kerülő egyéb ingatlan első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg vagy megtörtént ugyan, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedésétől számított két év még nem telt el. Ebben az esetben a beszerzett egyéb ingatlant terhelő előzetesen felszámított adó biztosan levonható
b) A (tovább)értékesítésre kerülő egyéb ingatlan első jogerős rendeltetésszerű használatbavételétől már több mint két év eltelt. Ez esetben a beszerzett egyéb ingatlant terhelő előzetesen felszámított adó levonhatósága attól függ, hogy az adóalany az ingatlanértékesítéseit adókötelessé tette-e vagy sem
c) A (tovább)értékesítésre kerülő egyéb ingatlan építési telek. Mivel az építési telek értékesítése minden esetben áfás, ezért ebben az esetben az értékesítésre kerülő építési telek beszerzését terhelő előzetesen felszámított adó biztosan levonható. d) A (tovább)értékesítésre kerülő egyéb ingatlan építési teleknek nem minősülő földterület. Ez esetben ha az adóalany az egyébként adómentes körbe tartozó ingatlanértékesítéseire adókötelezettséget választott, akkor - tekintettel az adóköteles gazdasági tevékenység során történő hasznosulásra - a beszerzés áfája levonható.
Lakóingatlan Ha az adóalany a lakóingatlant - nem továbbértékesítésre, sem pedig bérbeadásra, hanem egyéb - az általa végzett effektív tevékenységéhez szerzi be, akkor a lakóingatlan beszerzését terhelő előzetesen felszámított adó, függetlenül attól, hogy az adóalany effektív tevékenysége adólevonásra jogosít vagy sem, nem levonható. Lakóingatlan esetében a beszerzést terhelő előzetesen felszámított adó levonhatóságához nem elegendő az, hogy a tevékenység, amelyhez a lakóingatlant használják, hasznosítják, adólevonásra jogosító legyen
Nagyon fontos, hogy lakóingatlannak minősül az ingatlan, ha ilyenként van bejegyezve az ingatlannyilvántartásba, és a használatbavételi engedélye a beszerzéskor lakáscélra szól, azaz függetlenül attól, hogy a példa szerinti esetben a lakóingatlant később üzleti céllal fogják használni, az áfa rendszerében - az ingatlan-nyilvántartásban szereplő minősége, valamint a beszerzéskori használati jellege miatt (ami lakóingatlan volt) - az ingatlan lakóingatlannak minősül, így a levonási tilalom vonatkozik rá.
A lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges termékek, szolgáltatások előzetesen felszámított adója Az Áfa törvény 124. (1) bekezdés i) és (2) bekezdés c) pontja alapján fő szabályként nem levonható a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges termékek beszerzését, szolgáltatások igénybevételét terhelő előzetesen felszámított adó. Az Áfa törvény azonban meghatározott körben felmentést ad a nevezett levonási tilalmak alól, az alábbiak szerint. a) A lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges termék beszerzését terhelő adó levonható, ha a termék beszerzése igazoltan továbbértékesítési céllal történik
b) A lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges szolgáltatás beszerzését terhelő adó levonható, ha a szolgáltatás igénybevétele közvetített szolgáltatásnyújtási céllal történik c) A lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges termék beszerzését terhelő adó akkor is levonható, ha az közvetlen anyagjellegű ráfordításként beleépül az építésre, felújításra kerülő lakóingatlan adóköteles bérbeadásába, vagy pedig adóköteles értékesítésébe.
Ingatlan ügyletek társasági adó megitélése: Adózás előtti eredményt módosító tételek kihasználása, terv szerinti értékcsökkenés elszámolása, terven felüli értékcsökkenés elszámolása, fejlesztési tartalék képzése, ingatlan-beruházással kapcsolatban, kkv. Beruházási kedvezménye ingatlan tekintetében, A külföldi személy belföldi ingatlan értékesítésének társasági adókötelezettsége
Társasági adókedvezmények : Fejlesztési adókedvezmény A kedvezmény igénybe vételének egyéb feltételei: Valamennyi esetben, nagyvállalkozásoknak öt évig, kis és középvállalkozásoknak három évig kell üzemeltetniük a beruházást A beruházásnak új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény bővítését vagy az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, illetve termelési, szolgáltatási folyamat alapvető váltpzását kell eredményeznie. (kivéve: az alapkutatást, az alkalmazott kutatást vagy a kísérleti fejlesztést szolgáló beruházást) Munkahelyteremtő beruházás esetében az új munkahelyeket a beruházás megkezdését követően a beruházás üzembe helyezését követő 3. adóév végéig lehet létrehozni és nagyvállalkozásnak a létrehozástól számított öt éven át, kis és középvállalkozásnak három éven át fenn kell tartani. Környezetvédelmi feltétel teljesítése minimum 5 év
A fejlesztési adókedvezmények jelenlegi szabályozása szerint, az adózó adókedvezményt vehet igénybe az alábbi projektek vonatkozásában: a) jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű beruházás, amely a foglalkoztatotti létszám 150 fős növelésével jár. b) kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén üzembe helyezett és üzemeltetett, jelenértéken legalább 1 milliárd forint értékű beruházás, amely a foglalkoztatotti létszám 75 fős növelésével jár. c) jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, korábban már használatba vett, állati eredetű élelmiszert előállító létesítmény jogszabályban meghatározott élelmiszer-higiéniai feltételeinek megteremtését szolgáló beruházás, d) jelenértéken legalább 100 millió forint értékű önálló környezetvédelmi beruházás,
e) jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, szélessávú internetszolgáltatást szolgáló beruházás, f) a jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, az alapkutatást, az alkalmazott kutatást vagy a kísérleti fejlesztést szolgáló beruházás, g) jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, kizárólag film- és videogyártást szolgáló beruházás, h) munkahelyteremtést szolgáló beruházás, j) jelenértéken legalább 500 millió forint értékű, kis- és középvállalkozás által megvalósított beruházás. Feltétele: a beruházást követő négy adóévben átlagos állományi létszám kisvállalkozásnál legalább 20 fővel, középvállalkozásnál legalább 50 fővel bővüljön, a bérköltség kisvállalkozásnál a minimálbér 50 szeresével, középvállalkozásnál a minimálbér 100 szorosával meghaladja a bázisévet, vagy a megelőző 3 év átlagát.
A fejlesztési adókedvezmény mértéke: Az adókedvezmény a fizetendő adó 80 %-áig vehető igénybe. A kedvezmény időtartama 10 adóév. (utoljára a bejelentés, illetve kérelem benyújtását követő 14. adóévben érvényesíthető.)
Sport ingatlan, beruházás Látvány csapatsport támogatása: felnőtt korosztályba tartozó sportolók által használt sportfelszerelést, sporteszközt, honlapfejlesztést (sportfejlesztési program megvalósításának nyomon követését szolgáló), építési beruházásra irányuló tárgyi eszköz beruházást, felújítást, vagy sportcélú ingatlan-fejlesztést érintő tárgyi eszköz beruházást, felújítást, iskolai sportkör feladatait ellátó diáksport egyesület, vagy a felsőoktatási intézmény keretei között működő sportszervezet feladatai ellátásának biztosítása érdekében a közoktatási vagy felsőoktatási intézmény tornatermére, tornaszobájára, sportcélú ingatlanára irányuló beruházást, felújítást, biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastuktúrafejlesztését is.
Látvány csapatsport társasági adókedvezmény mértéke: a kedvezmény az adott év társasági adójának 70 %-a, ha ez nem fedezi a teljes támogatási összeget, akkor az adott évet követő 3 éven keresztül érvényesíthető a mindenkori társasági adó 70 %-áig.
Ingatlan ügyletek a személyi jövedelemadó törvényben: Ingatlan értékesítése A termőföld bérbeadásából származó adóköteles jövedelem kiszámítása, egyéb ingatlanok bérbeadása, Önkormányzatnak történő lakásbérbeadás, a tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésből származó jövedelem
Ingatlanok az illetéktörvényben Visszterhes vagyonátruházási illetéket érintő változások a lakás, illetve egyéb ingatlan illetékkulcsa 4 % 35 éves korig, ha a vásárolt egész, első lakástulajdon nem haladja meg a 15.000.000 forintot, a kedvezmény összege a fizetendő illeték 50 százalékáig terjedhet. Lakáscsere esetén a cserét pótló vétel szabályai érvényesek. Az illeték alap az elcserélt lakások forgalmi értékének különbsége. Öröklési, ajándékozási illetékek szabályai a lakástulajdon szerzéséhez kapcsolódó kedvezményes mérték 9%.