Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Munkaközi anyag

Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Munkaközi anyag Megrendelő: Magyar Építésügyi Technológiai Platform Készült: Az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. Kutatási és Vállalkozásfejlesztési Főosztályán Budapest, 2010. április 12. Készítette: Jóváhagyta: Dr. Matolcsy Károly főosztályvezető Dr. Bánky Tamás tudományos igazgató

Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2 ÖSSZEFOGLALÓ... 4 BEVEZETÉS... 6 AZ ÉPÍTÉSÜGY HELYZETKÉPE... 8 Az Építésügy megközelítése és a fókuszterületek kapcsolata...8 A társadalmi elvárások és szükségletek...9 Az EU politika, a hazai építésügy szerepe a felzárkózásban...13 A technológiafejlődés által felkínált új lehetőségek és változások...14 Elmaradásaink, a tudás- és technológiatranszfer igénye és lehetőségei...14 MAGYARORSZÁG 2030: A HAZAI ÉPÍTÉSÜGY JÖVŐKÉPE... 16 STRATÉGIAI KUTATÁSI PRIORITÁSOK... 18 A vevői/felhasználói igények szolgálata...20 Egészséges, biztonságos, akadálymentes és ösztönző beltéri környezet mindenki számára... 20 Megújult településkép... 22 A föld alatti terek hatékony kihasználása... 24 Közlekedés és közműellátás hatékony hálózatok segítségével... 26 Úton a fenntarthatóság felé...28 A természeti források felhasználásának csökkentése (energia, víz, alapanyag)... 28 A környezeti és az ember okozta (káros) hatások csökkentése... 30 A közlekedés és a közműellátás fenntartható menedzselése... 32 Élő kulturális örökség egy vonzó Magyarországért és Európáért... 34 A biztonság és védelem növelése... 37 Az építőipar átalakulása...39 Új vevőorientált, tudásalapú építési folyamatok... 39 Infokommunikációs eszközök és automatizálás... 41 Magas hozzáadott értékű építőanyagok és termékek... 43 Vonzó és hatékony munkahelyek... 45 Felzárkózás az élvonalhoz...47 A technológiatranszfer erősítése... 47 Fenntartható energiaellátás... 49 Hazai természeti és társadalmi erőforrások kiaknázása... 51 A JÖVŐKÉPTŐL A MEGVALÓSULÁSIG... 53 2

Útban egy minőségi, emberközpontú társadalom felé...53 A kutatás nem műszaki (társadalmi, pénzügyi, jogi) feltételeinek kialakítása...53 Fenntartható lakáspolitika... 53 Reális árak, reális terhek, reális bérek... 53 Munka és társadalmi erkölcs, korrupciómentesség... 54 A bürokrácia visszaszorítása, kiszámíthatóság, transzparencia... 54 Az ECTP és a MÉTP szerepe és céljai...55 Az ECTP... 55 A MÉTP... 55 Az EurekaBuild2... 56 A kutatást akadályozó körülmények lebontása...56 Hazai és regionális egységes építőipari piac kialakítása, csatlakozás az európai és a transzkontinentális piachoz...57 A kutatások megvalósítása...57 Oktatás és képzés...57 Más Nemzeti Technológiai Platformokhoz és szervezetekhez való kapcsolódások...58 Előretekintés...59 3

Összefoglaló Az Építésügy Stratégia Kutatási Terve (továbbiakban: ÉSKT) a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) támogatásával készült a Magyar Építésügyi Technológiai Platform (MÉTP) keretein belül a hazai építésügyi kutatás következő 20 évének kutatási szükségleteinek meghatározására. A Terv tartalmazza a jövő valószínűsíthető irányait, azokat a várható technológiai és szervezeti változásokat, amelyeket szükséges konkrét kutatási programokra leképezni az eljövendő években. Az ÉSKT készítése során figyelembe vettük az Európai Építésügyi Technológiai Platform eddigi anyagait, a nemzetközi találkozókon szerzett tapasztalatokat (CIB, ENBRI, UEAtc, stb.) és részletesen egyezettünk a MÉTP fókuszterületei vezetőivel valamint a területek mértékadó szakembereivel. A munka során alkalmaztuk a korszerű stratégiaalkotó technikákat, mint a SWOT (GYELV) és a társadalmi viszonyok figyelembevételére kidolgozott PEST analízis. Az építésügy európai jövőképe (Vision 2030) a fenntartható és versenyképes Európát szolgálja. Az építésügynek fokozottan és növekvően felhasználás központúvá kell alakulnia, és a tudásalapú, fenntartható társadalmat hatékony munkahelyek, közlekedés és egészséges környezet kialakításával kell szolgálnia. Ebből következően a két legfontosabb cél, amit el szeretnénk érni: A használati igényeinek jobb kiszolgálása, A fenntarthatóvá válás. Ezt a két alapvető célokon belül különösen fontos területek Magyarországon az alábbiak: A gyártási-, építési folyamatok; termékek; infrastruktúra; kulturális örökség felhasználó és használat központú fejlesztése, Az épített és a természetes környezet kölcsönhatásának hatékonyabb elemzése, ezek figyelembevétele a környezetvédelmi és energetikai célok elérése során, A helyi társadalmi, természeti és épített értékek és adottságokat jobb kihasználása, A társadalmi, környezetvédelmi, technológiai lemaradások feltárása, ezek javításához szükséges intézkedések, megoldási adaptációk gyorsított kidolgozása. A hazai építésügy helyzetében a 90-es évek változásai számos olyan körülményt jelentettek, melyek a kutatási kedv és lehetőség jelentős visszaeséséhez vezettek. Ezek közül kiemelhető a korábban kutatási központként is működő nagyvállalatok megszűnése, az ágazati irányítás korábbi minisztériumi szintjének lecsökkentése és maradék elvű kezelése, az ágazatban jelentkező tőkehiány és kedvezőtlen fizetési fegyelem, a körbetartozás, a feketemunka és az ágazatot körüllengő korrupciós légkör. Nem kedvez a hazai kutatási intenzitásnak az sem, hogy a döntően multinacionális tulajdonosi körű építőanyag ipar a fejlesztések nagyobb részét az otthoni anyavállalatoknál tartja. Éppen ezeket a folyamatokat felismerve alakult alulról jövő kezdeményezésként a Magyar Építésügyi Technológiai Platform, mely a kutatások szintjét, tartalmát, finanszírozási szükségletének mértékét meghatározó folyamatnak ad támogató, konzultációs és szakértői keretet. A hazai ÉSKT is csatlakozik ahhoz a nemzetközi törekvéshez, mely egy megújuló, értékközpontú műszaki szolgáltatást kíván nyújtani a vevők/használók igényeinek szolgálatában. Ezért a szektor átalakítása és modernizációja - beleértve a munkakörülmények fejlesztését is - prioritási főterületté válik. A magyar ÉSKT ehhez még új fő területként a hazai erőforrások jobb kiaknázását és a felzárkózást kiemelten kezeli, a fő területeken belül részprioritásokat, illetve kiemelt közép,- és hosszú távú kutatási területeket fogalmaz meg. Magyarországnak 2030-ra műszakilag és technológiailag erős; humán erőforrásban képzett, elkötelezett és motivált (érdekeltté tett); a fenntartható társadalmi fejlődést szolgáló; innovatív és a felhasználói igényeket figyelembe vevő, szolgáltató szemléletű; a jelenleginél tőkeerősebb; versenyző szereplőkre épülő, de egyben a kutatásfejlesztésben együttműködő; a minőség iránt elkötelezett építőiparra van szüksége. 4

Az épített környezet kialakításában érvényesülnie kell a használati igényeknek megfelelő jó tervezésnek; az alacsony energiafelhasználásnak; a beépített felhasznált és elbontott anyagok újrafelhasználhatóságának; a káros anyag kibocsátás minimalizálásának; a tágabban értelmezett akadálymentesítésnek. A jövőképünkben az is megfogalmazódik, hogy gazdaságilag jól működő, élhető és versenyképes városokat szeretnénk, ennek kiemelten fontos része az épített örökség megfelelő kezelése. A kulturális örökségnek a társadalom azonosságtudatának megőrzésén túl a turizmus üzemanyagaként betöltött szerepe óriási. Az eltérő szociális helyzet negatív hatásait megfelelő, költséghatékony korszerű tervezési és kivitelezési módszerekkel minimalizálni lehet. A gazdaság működését fenntartható, hatékony, jól szervezett és integrált közlekedési és szolgáltatási hálózatokkal kell segíteni. Ahhoz, hogy Magyarország a meglévő versenykörnyezetében fel tudjon zárkózni az élvonalhoz értékelnünk és használnunk kell nemzeti kincseinket: a kulturális és épített örökségünket, városainkat, vízvagyonunkat, geotermikus és napenergia potenciálunkat, a meglevő műszaki tudásbázisunkat és nemzetközi kapcsolatrendszerünket, és ebben versenyelőnyre kell szert tennünk. Hatékonyan a politikai széljárásoktól függetlenül, vagy épp ezek segítségével - együtt kell működnünk szomszédjainkkal, akikkel sok száz éves társadalmi, kulturális és szakmai kapcsolatunk, valamint részleges nyelvi azonosságunk számos lehetőséget nyitott meg eddig is. Munkálkodnunk kell egy jóval együttműködőbb, határokon átnyúló regionális építőipari piacon, és ebben hazánknak meghatározó szerepet kell játszania. Ki kell használnunk az EU strukturális alapok lehetőségeit, ezekben kiemelt szerepet kell kapnia az innovatív, fenntartható megoldásoknak és a hazai és a régiós munkaerő felhasználásának. Az ÉSKT a prioritások megfogalmazása mellett meghatározza azokat a feltételeket is, melyek a célok eléréséhez segítséget és keretet jelentenek. A kutatás társadalmi, pénzügyi, jogi, feltételeinek kialakítása, kutatást akadályozó körülmények lebontása, az oktatás és a képzés, más nemzetközi és hazai Technológia Platformmal való kapcsolatépítés mind lényeges szempont a terv megvalósítása szempontjából. Ugyanakkor az ÉSKT egy élő dokumentum kíván lenni, és a technológiafejlődés, a környezet kihívásai és a piaci igények változása meg kell jelenjenek időről időre a terv felülvizsgálata formájában. A folyamatos változás figyelemmel kísérése és beépítése a Magyar Építésügyi Technológia Platform nagy kihívása, feladata és lehetősége. Mindezeken túl a szakmai konzultációk eredményeképpen a közeljövőben megszületik az Építésügyi Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Terve, mely a következő 5-7 évben támogatandó és megvalósítandó legfontosabb kutatási területeket és azok szükséges kereteit (időbeli, anyagi, felelősségi stb.) fogja megfogalmazni a jelen dokumentum alapján. 5

Bevezetés Az elmúlt évszázadban az Építésügy és benne az építőipar döntően teljesítményelvre és termékgyártásra volt beállítva. Az iparosítás, a hatékonyság mind az építőipari folyamatokban, mind az építőanyag-ipar területén drámainak is mondható változást idézett elő. Csak példaképpen említhetjük, hogy ma már 800 méternél is magasabb épület is van, a viaduktok és hidak szabad fesztávolsága eléri és meghaladja az 1400 métert, az alagút rekordja 56 km, míg az alapozás már 120 méter mélyre is leért. Mindezek a vívmányok annak a technológiának köszönhetők, mely a XX. századi kutatás-fejlesztés talaján erősödött meg. A XXI. századba érvén az emberiség, hazánk és az Európai Unió megnövekedett számú és új kihívások elé néz. A demográfiai változás, a globalizáció és a 90-es évek gáttörés szerű nyitása a fejlett országok felé, hazánk EU csatlakozása 2004-ben, valamint a kijózanító jövője a megfogyatkozó természeti forrásoknak (pl. olaj, erdők vagy ivóvíz) olyan problémákat vetnek fel, amelyekre nekünk is sürgős választ kell találnunk. A megváltozott társadalmi igények - az egészséges és akadálymentes környezet, az alacsony üzemeltetési költségek, egyes építménytípusok többcélú használhatósága, a megszűnő, vagy átalakuló ipari területek megfelelő hasznosítása - új célokat adnak az egész szektornak. Az építésügy számára határozott változás igényét hordozzák a fent ismertetett környezeti és társadalmi igényváltozások, ugyanakkor lehetőség nyílik arra, hogy a teljes építőipar egy technológia által vezérelt iparágból egy társadalmi igény által vezérelt szolgáltató szektorrá alakulhasson át. A változások hatására a jövő építkezései jóval kevesebb káros hatással lesznek a környezetre, miközben a természeti forrásokból is a kevesebbet vesznek igénybe, a siker mércéje pedig nem a szerkezetek mérete, teljesítménye, hanem a társadalom elégedettsége lesz. A hazai építésügy számos területen jelentős lemaradásban van a fejlett országok gyakorlatához képest, miközben az építőanyag-ipar túlnyomó mértékben nemzetközi nagyvállalatok birtokában van, és számos külföldi beruházó az otthoni nemzetközi sztenderdek szerint építkezik Magyarországon. Érzékelhető az is, hogy igen nagy különbség van a kifejezetten átlagosnál alacsonyabb színvonalú lakó vagy középületek és a 21. századi színvonalú új beruházások, illetve felújítások között, melyek gyakran egymáshoz közeli területen erős kontrasztként jelentkeznek. Ennek oka leginkább a nem megfelelő tulajdonosi szerkezet a lakásszektorban, a tőkehiány, illetve a megfelelő pénzügyi finanszírozás hiánya. Jelentős az elmaradás az építésüggyel kapcsolatos ismeretek területén is, és sajnos a felesleges bürokrácia, valamint a közbeszerzési eljárások csak jogi, pénzügyi szemléleten alapuló megközelítése is a minőség, az innováció, az építőipar versenyképességének csökkentése irányában hat. Ezért a hazai felzárkózás irányában kezdeményezett kutatási fejlesztések csak részleges intézkedésnek tekinthetők, hatásuk, a jogszabályi és gazdasági környezet javulása nélkül nem érvényesülnek megfelelően. Az elmaradás mellett meg kell említeni azonban a lehetőségek bővülését is. Ezek közül elsősorban a technológiatranszfer különböző csatornákon való növelését, a hazai természeti, kulturális és műszaki kincseink felismerését, kiemelt kezelését és innovatív használatát tartjuk fontosnak, melyeket semelyik ország, és kiváltképpen a feltörekvő Magyarország nem hanyagolhatja el. Szólni kell az EU által biztosított felzárkózási támogatások jelentőségéről is, melyek jelentős része az építőiparon keresztül érkezik, e támogatások felhasználásánál, a jelenleginél jobban kell érvényesülnie a hatékonysági szempontoknak. A kutatásfejlesztés területét egyfelől a szektorban dolgozó cégek marketing tevékenysége, másfelől a társadalmi célok határozzák meg. A közös célokat jól megfogalmazott stratégiákká kell alakítani, megfelelő támogatási, szabályozási intézkedésekkel kell alátámasztani. 6

Az ÉSKT egy ilyen stratégia részeként hosszú távú fejlesztési célokat fogalmaz meg, és eköré szervez olyan kutatási tevékenységeket, melyek a piac és a társadalom érdekeit is szolgálják. Az építésügy által érintett szereplők között konszenzusnak kell kialakulni a célokról, majd reális helyzetkép alapján megvalósítható ütemtervet kell készíteni ezek elérésére. Az Építésügyi Stratégiai Kutatási Terv dokumentuma Európai Uniós mintára, a Magyar Építésügyi Technológiai Platform keretein belül, a NKTH megrendelésére és iránymutatásai alapján, de nem kizárólag az állami intézmények számára készült. A MÉTP az Európai Építésügyi Technológiai Platform (ECTP) nemzeti platformjaként a hazai építésügy sajátosságait szem előtt tartva kíván tevékenykedni, hogy megoldásokat találjon az épített környezettel kapcsolatos jövőbeni társadalmi szükségletek kielégítésére, a társadalmi szempontok tudatosságának növelésével. Így e dokumentum azon kívül, hogy használható döntés előkészítő szakmai anyagként az országos és helyi kormányzati szervek által a jövő építésügyi céljainak eléréséhez, ugyanígy hasznát vehetik az építésügyi nagyvállalatok és KKV-k, amelyek a fejlődési irányokat keresik, és a kutatásban látják a jövőbe vezető utat és a versenyelőny szerzésének lehetőségét illetve a lemaradás kivédésének módját, akár hazai viszonylatban, akár európai vagy világszinten. Mivel ez az anyag figyelembe vette az Európai Unió kutatási területeinek irányvonalait is a hazai szükségleteken és jellegzetességeken kívül, az állami szervek és az ipari versenyszféra résztvevői olyan támogatásban részesülhetnek belőle, mely európai szinten is felhasználható, és amely az európai célokkal összhangban van. Végül, de nem utolsó sorban az építésügyi szektor megrendelői és a felhasználói is profitálhatnak az ÉSKT-ból, mivel e célok és kutatási területek ismeretében alulról jövő kezdeményezésként ösztönözhetik az ipari versenyszféra szereplőit és az állami intézeteket a számukra megfelelő technológiák elérésére vagy támogatására, illetve a keresletet növelő hatása is lehet bizonyos új vagy továbbfejlesztett technológiák és módszerek iránt. 7

Az Építésügy helyzetképe Az Építésügy megközelítése és a fókuszterületek kapcsolata Az építésügy alatt jelen dokumentumban nem egyszerűen technológiát, hanem a társadalom terek, közlekedési rendszerek, építmények megvalósítására, átalakítására vonatkozó igényét és annak megvalósítását értjük. A társadalom építési céljainak megvalósítója az építőipar. Ez a szektor a legösszetettebb ipari és szolgáltatási tevékenységet végzi. A szokásos termék előállításhoz képest itt jóval hosszabb időről van szó, egy beruházás évekig, sokszor évtizedig tarthat, kiegészülhet, átépülhet. Az épített környezet élettartama is évtizedekben, sőt évszázadokban mérhető, ezért a karbantartás, felújítás, javítás folyamata a terület szerves részét képezi. Ha a bölcsőtől a sírig elvet követjük, az építőipar termékeinél évszázados várható és elvárható élettartamról beszélhetünk. Az építésügy nemcsak idő dimenzióban, hanem térben is tágabb megközelítést igényel. Az épített környezet egyszerre egyedi és megismételhetetlen a maga elhelyezkedésében, tájolásában és környezetében, és egyszerre része egy élő, organikus rendszernek, a városnak-településnek. Ez nemcsak műszaki kapcsolatokat jelent, hanem részévé válik egy politikai, társadalmi, szociális, érzelmi, művészeti és kulturális szövetnek, amelytől elidegeníthetetlen. Ezért az építési tevékenység nem egyszerű vevő-eladó kapcsolat, a beruházások volumene gyakran nagyobb népességet érint, esetenként régiók, vagy akár generációk együttműködését is igényli. Így a stakeholderek, az érdekeltek köre is igen széles, és a döntéshozatalban közvetlenül és közvetetten a politikusok, a véleményformálók (pl. sajtó), a műszakiak, a beruházók fejlesztők, valamint a későbbi (előre ismert vagy ismeretlen) használók is beletartoznak. Maga az építési folyamat is igen összetett. Indulhat politikai döntésekből (pl. lakáspolitika, közlekedési és közüzemi fejlesztések, honvédelmi igények stb.), hosszú távú ingatlanfejlesztési koncepcióból,; lehet alkalmi feladat (pl. az Eiffel Torony) és lehet egy városfejlesztés része; indulhat új igényekből vagy áttörést jelentő technológiai megoldásból. Kezdeményezheti magánbefektető és lehet társadalmi célú, (nemzetközi adatok szerint az építésügy felének megrendelője a közszféra), lehet kötelezettség (pl. életveszély, vagy környezeti kár elhárítása) és saját törekvés. Jelentős peremfeltétele az építési folyamatnak az idő-, és költségkeret; a megvalósíthatósághoz szükséges megfelelően képzett munkaerő. Mivel pedig a folyamatok jelentős része nem szabályozott körülmények között, zárt térben, hanem az időjárásnak kitéve folyik, az egyenletesen jó minőség biztosítása is jóval hatékonyabb ellenőrzést igénnyel. A problémakör kezelésére az Európai Építésügyi Technológiai Platform fókuszterületi felosztást javasolt, melyet a magyar platform is átvett. Ez két dimenzióba rendezi a fókuszterületeket: az építési terméktípusok és a megvalósítási szempontok. Három fő építési terméktípust határozott meg: Épületek és városok, Föld alatti létesítmények, Hálózatok. A négy fő megvalósítási Életminőség Építőanyagok szempont szerinti fókuszterület: az Életminőség, az Építőanyagok, az Infokommunikáció valamint a Kulturális örökség. A fókuszterületek kapcsolatait az 1. ábra szemlélteti. 1. ábra: Az MÉTP Fókuszterületei Eljárások és infokommunikációs technológiák Városok és építmények Föld alatti építés Hálózatok Kulturális örökség A stratégiai kutatási tervünkben a fókuszterületeket egyben kezeljük, figyelembe véve azt is, hogy az Európai Építésügyi Technológiai Platform a fókuszterületekre is elkészítette a speciális Stratégiai Kutatási Terveit. Ezek hazai kidolgozása azonban túlmutat jelenlegi feladatunkon. 8

A társadalmi elvárások és szükségletek Az építésügy jogszabályi környezete jelentősen széttagoltabb és kevésbé kiszámítható, mint elvárható lenne. Ennek egyik fő oka a feladat összetettsége mellett, hogy az Építésügynek jelenleg Magyarországon nincs összevont felügyelete, nincs dedikáltan ezzel foglalkozó minisztérium. Az építőiparban dolgozó szakembereknek az Építési Törvény, a Közbeszerzési Törvény mellett Kormányrendeletek, OTM, NKÖM, KHVM rendeletek, illetve ezek hatályos módosításainak ismeretében kell végezniük munkájukat. Mélyebben vizsgálva az európai és a hazai építőipart, igen kontrasztos helyzetet tapasztalhatunk. Amíg egyik részről mind az épületek, mind az infrastruktúra területén csodákba illő színvonalas építményeket találunk, mint a Millau Viaductot, a koppenhágai új Operaházat, vagy a hazai példákat említve a Graphisoft parkot, az új Pannon székházat illetve a Megyeri hidat, a másik oldalon a leromlott infrastruktúra és a komfort nélküli lakások tömegével kell nap, mint nap találkoznunk vagy együtt élnünk, nem is beszélve az elhagyott ipari vagy kommunális területekről. 2. ábra: A SOTE Elméleti Orvostudományi Központjának új épülete a korábban szlömösödött közép- Ferencvárosban. Vezető tervező Noll Tamás, építész Madzin Attila, belsőépítész Csavarga Rózsa, projektépítész Hidasnémeti Máté (M-Teampannon Kft.) Mindnyájan tudjuk, hogy nemcsak az ember alakítja a környezetét, hanem a környezet, ezen belül az épített környezet is alakít minket. Befolyásolja életmódunkat, munkánkat, kikapcsolódási lehetőségeinket és közlekedésünket. Mivel társadalmunk az egyenlő jogok elvén nyugszik, ezért a minden egyén számára egyaránt használható és élhető, fenntartható környezet a társadalom részéről alapkövetelményként jelenik meg. Külön figyelmet kell fordítani a korlátozott mozgásképességű társainkra, akiknek szintén biztosítani kell az autonóm, és aktív szociális és gazdasági életet. Ez természetesen ráfordítást és törődést igényel, és egyre több embertársunk szorul rá arra, hogy a Design for all (Tervezés mindenki számára) európai és hazai gyakorlat lehessen. 9

Rá kell mutatni arra is, hogy az épített környezet amelyet évszázadok munkája alakított ki a nemzeti vagyon számottevő részét alkotja, bővítése és fenntartása a társadalom alapvető érdeke. A meglévő épületállomány korszerűsítésénél az eredeti értékek megőrzése mellett kell megvalósítani a használhatósági és energiatakarékossági szempontokat. A társadalmi igényekből szükségletekből adódó feladatok közül az alábbi rész-feladatokat emeljük ki: Olyan környezetet kell építeni, mely mindenki számára elérhetően, akadálymentesen használható (kisgyermekek, idősek, mozgássérültek), Jól tervezett, megfelelő, energiahatékonyságú otthont kell biztosítani mindenkinek, Emelni kell az egészséges környezet, a biztonság és a védelem szintjét, Meg kell őrizni az épített kulturális örökséget, Fejleszteni kell a városi környezetet, Fenn kell tartani és növelni kell a közlekedés és a közüzemek szolgáltatási színvonalát, Javítani kell a munkaegészségi és biztonsági körülményeken. A fenntartható fejlődés biztosításának feltételeiből adódó követelmények: Teljesíteni kell a Kyoto-i Egyezmény céljait, Alkalmazkodni kell a klimatikus változás kihívásaihoz, Meg kell védeni a természeti környezetet, Optimalizálni kell az épített környezet életciklus költségét, Meg kell őrizni a természeti erőforrásokat, Biztosítani kell az egész életciklusra vonatkozó fenntarthatóságot és a fenntartható építést. Az építőipar felelős azért is, hogy munkahelyet biztosítson a társadalom széles rétegeinek különböző képzettségi fokon. Ezek a munkahelyek vonzóbbá, biztonságosak kell legyenek, és meg kell oldani a por, a zaj, a nehéz vagy szennyező, esetleg veszélyes építőanyagok megfelelő szállítását és tárolását. Az építőipar eszközként használható az Európai Unió regionális céljaihoz, nevezetesen munkát tud biztosítani a városi és a vidéki környezetben is, és az utóbbiak gazdasági stabilitásához is hozzájárul, segítve ezzel a nemzetgazdaság erősödését is. Hazánkban ez különösen az elmaradott térségekben lehetne jelentős segítség a munkaerőpiacon. Megjegyezhető, hogy a szegénység is igen gyakran kapcsolódik az épített környezet minőségéhez. Igen gyakori európai vonatkozásban is, hogy az alacsony komfortú lakásokban munkanélküli, vagy kevéssé képzett lakókat találhatunk. Az ilyen emberek gondos képzése a munkahelyteremtés mellett egyben az épített környezet javulásához is vezethet. Nem utolsó sorban az Építésügynek ki kell alakítani a fenntartható gazdaság alapjait. Meg kell őriznie technológiai vezető szerepét, mely nem egyszerű a válság idejében, hiszen a verseny más szektorokkal igen erős. Meg kell őrizni a piaci pozíciókat más kontinensekhez képest, beleértve az Egyesült Államokat, Kínát és Indiát, a jól tervezett fókuszált kutatás fejlesztés jelentős szerepet kap e célok beteljesítésében. A dolgozat elkészítése a hazai környezet alapos elemzésével kezdődött (ld. Melléklet). Ennek során a makrogazdasági mutatókat (GDP, infláció, munkanélküliség, átlagkereset alakulása), a K+F+I magyarországi helyzetét, az azt befolyásoló tényezőket, valamint az építőipar helyzetét vizsgáltuk meg. Az adatok forrása a KSH, az MNB és az Eurostat kiadványai voltak, de sok hasznos információt szolgáltattak a különböző sajtófigyelők is. A magyar építésügyben a K+F+I helyzetkép ábrázolásához ehelyütt a magyar gazdaság főbb makrogazdasági mutatóit, az egy főre jutó GDP mértékét szemléltető összehasonlító táblázatot, a magyar K+F+I lemaradást szemléltető ábrát valamint a magyar építőipari termelés és rendelésállomány alakulását szemléltető grafikont használjuk. 10

1. táblázat: A magyar gazdaság főbb makrogazdasági mutatói 2008-2011 között 2008 2009 2010 2011 Tény Előrejelzés Infláció (éves átlag, fogyasztóiár-index) 6,1 4,5 4,1 2,1 Gazdasági növekedés Háztartások fogyasztási kiadása -0,5-8,3-2,7 3,4 Belföldi felhasználás 0,4-8,5-1,6 2,9 Export 4,8-14,5 2,6 8,6 Import 4,7-17,0 1,8 8,4 GDP 0,6-6,7-0,9 3,4 Külső egyensúly Folyó fizetési mérleg hiánya 8,4 2,9 3,2 2,6 Munkaerőpiac Versenyszféra bruttó átlagkereset 8,5 4,2 3,9 3,9 Lakossági reáljövedelem -2,1-4,3-1,3 2,3 Megjegyzés: Előző év azonos időszakához képest, százalékban. Forrás: MNB jelentés 2009. augusztus, Economist Inteligence Unit, Economist A GDP, a foglalkoztatottság és munkanélküliség, a bruttó átlagkeresetek alakulását a versenyszférában, valamint az infláció trendjeinek grafikus ábrázolását 1995-től a Melléklet tartalmazza. % 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 USA Norvégia Hollandia Ausztria Svédország Dánia Nagy Britannia Németország Finnország Japán Franciaország Spanyolország Olaszország Eu 27 Görögország Cse hország Szlovákia Magyarország Lengyelország Románia Törökország 3. ábra: Az egy főre jutó GDP mértéke százalékban 2008-ban EU 27=100 Forrás: European Commission Eurostat 2008 A magyar egy főre jutó GDP mint látható az EU-27 átlagának 62,9%-a, és az USA hasonló mutatójának 40,7%-a. 11

4. ábra: A magyar K+F+I lemaradást szemléltető néhány mutató. Forrás: Papanek- Borsi- Tompa: A magyar gazdaság versenyképességét magyarázó tényezőkről Külgazdaság 2007. 3-4 szám éves növekedés (%) 150 120 90 60 30 0-30 -60-90 50 40 30 20 10 0-10 -20-30 éves növekedés (%) 2004.jan. 2004.máj. 2004.szept. 2005.jan. 2005.máj. 2005.szept. 2006.jan. 2006.máj. 2006.szept. 2007.jan. 2007.máj. 2007.szept. 2008.jan. 2008.máj. 2008.szept. 2009.jan. 2009.máj. Építőipari termelés (jobb tengely) Épületek szerződésállomány Teljes szerződésállomány Egyéb építmény szerződésállomány 5. ábra: Az építőipari termelés és rendelésállomány alakulása 2004. május - 2009. május. Forrás: MNB Ezt követte egy SWOT analízis (ld. Melléklet), amelynek elkészítésében egy workshop keretében már mintegy 20-25 szakember az építésügy területén hosszú évek óta pozícióban tevékenykedő is segédkezett. Komoly segítséget jelentett ez az analízis a stratégiai munka elkészítése során részben sokoldalúsága, részben az elkészítésben résztvevő sokaság által biztosított objektivitása miatt. 12

Az EU politika, a hazai építésügy szerepe a felzárkózásban Az európai építőipari szektornak nagy szerepe van az európai gazdaságban, mivel a GDP több mint 10%-át állítja elő, ugyanakkor a Bruttó Állótőke 50%-át hozza létre, mindemellett hatalmas ipari munkáltatónak számít. Az építésügyet, mint ágazatot sem kímélik a társadalmi kihívások mivel nem izoláltan, a többi szektortól elszigetelten működik. Az egész szektornak versenyeznie kell a többi ágazattal a munkafeltételek minősége, a termelékenység, a versenyképesség, a technikai élenjárás, a vezetési módszerek terén, különben vonzereje az ágazatok között és a munkaerőpiacon elvész. A paradigmaváltás kérdéskör egyike a lokális és globális megközelítés fókuszba állítása volt. Az Európai Unió megnövekedett szerepvállalása már a stratégiaalkotásban is megjelent. A Lisszaboni és a Barcelonai Stratégia céljai komplex módon igyekeznek megfogalmazni a teendőket, és olyan légkört teremtenek azok népszerűsítésével, amelyben a tagországok számára a megszületett határozatok megvalósítása elkerülhetetlenné válik. Az Unió egész tevékenységét áthatja a tagállamok közötti együttműködés szorgalmazása, az új tagországok aktív szerepvállalásának ösztökélése, azaz az Unió kiszélesítése. Az ideológia népszerűsítése kiegészül a források nagyobb igénybevételére való törekvéssel is. Ennek a gondolatkörnek szerves része vagy alapja az egységes piac megteremtésre való törekvés, ami magában foglalja a szabványosítást és a harmonizációt. Ez a kérdéskör műszaki területen a szubszidiaritás elvével párosulva igen komoly fejlődési lehetőségeket rejt magában. Óvatosan az országok önállóságának figyelembe vételével de határozottan fejlődik az Uniós jogkör bővítése. Esetenként komoly eredmény e nélkül nem is várható bizonyos területeken. Látni kell azonban, hogy az autonómiájukat féltő országok is teljes mellszélességgel állnak ki olyan Uniós kezdeményezések mellett, mint a Víz Keretirányelv (Water Framework Directive), illetve az Energy Performance Building Direktíva. Az Európai Uniós együttműködés kiszélesítése a tagországok között a tudomány és technológia fejlődésére is kihat. Az Uniós pályázatok gyakori kötelező eleme az eredmények bemutatásának kötelezettsége, az új, a fejlettebb technológiák megismertetését, nem csak lokális és nem csak szakmai körökben. A szakmai eredmények széles, vagy szélesebb körben való megismertetése egyfajta versenyt is generál a szakterület szereplői között, ami a fejlődés egyik motorja. A hazai építésügy szintén megközelíti a GDP 8-10%-át, és széles beszállítói körét, KKV típusú jellemző vállalkozásait is figyelembe véve a hazai gazdaság egyik motorjának számít. Helyzetét jelentősen rontotta és rontja ma is a válság, mely elsősorban a beruházási kedvet érintette, de különösen nagy csapást okozott a lakásépítésnek, mely évek óta központi forráskivonással küzd, és tulajdonosi struktúráját tekintve nemzetközi összehasonlításban is kedvezőtlen (a bérlakás rendszer szinte teljes hiánya). Építésügyi vonalon az EU élvonalához való felzárkózásunknak részint törvényi feltételei vannak (hazánk is vállalt jelentős megújuló energia növelést, ami eddig döntően csak igen egyoldalúan biomassza alapú nagyüzemi termelés), részint versenyképességünknek és foglakoztatás-politikánknak is jelentősen javulnia kell. A versenyképesség fenntartásának, vagy növelésének igénye elengedhetetlenül a tudásalapú innovatív megoldások felé tolja a szűkülő keresletet. Ebben az állami megrendeléseknek, amelyek a nemzetközi gyakorlatban a megrendelések felét jelentik, élen kell járniuk. Az Európai Unió tagjaként tehát vannak a fentiekben leírt kötelezettségeink, érdekünkben áll a szorgalmazott tagországok közötti együttműködésben való részvétel is, és végül, de nem utolsó sorban 13

eminens érdekünk az építésügy európai élvonalához való felzárkózás. A magyar építésügy céljai ezért sok hasonlóságot mutatnak az európaival. Világosan látni kell azonban, hogy a célok megvalósítása érdekében olyan problémákat kell megoldanunk, mint a hazai építésügyi kutatás kompetenciájának kérdésköre, ami részben a társadalmi elkötelezettség növelését, részben politikai-kormányzati támogatási rendszer megújítását feltételezi. E társadalmi-politikai problémák megoldásának részletes tárgyalása természetesen nem feladata a jelen tanulmánynak, és szűkebb értelemben az építésügyi kutatómunkának sem része, a fejlődéshez és a feltételek megteremtéséhez azonban elengedhetetlen. A technológiafejlődés által felkínált új lehetőségek és változások A gyors és állandósult műszaki fejlődés hajtja az Építésügy területét is a megújulás, az innováció felé. Annak, aki lépést kíván tartani a versenyben, nagyon gyorsan kell integrálnia az új megoldásokat a gyakorlatba. Ezt a hajtóerőt célszerű felhasználni arra is, hogy az Építésügyi szektor tudásintenzív gazdasággá alakuljon át. Ezek fő lehetőségei: Új társadalmi ismeretek bevezetése annak érdekében, hogy újszerű, vevő/használó-orientált üzleti modellek készüljenek, és egy emberközpontú innovatív építési mód alakuljon ki. Az információs és kommunikációs technikák széles körű bevezetése az építési folyamat minden szintjén, és ezek ötvözése a szerkezetek életciklus elemzésével. Részletesebben: folyamatos információközlés, ami eljut valamennyi érdekelthez az építési területen; modellezésen és szimuláción alapuló tervezés; az építési szerszámok és helyszínek automatizálása, beleértve a beépített elektronikus eszközöket; a mobil kommunikáció és a vezetéknélküli rendszerek által biztosított továbbfejlesztett lehetőségek; előrehaladott monitoring technikák és vezetéknélküli intelligens szenzorok. Nano- és biotechnológiából ismert megoldások bevezetése és adaptálása új multifunkcionális anyagok kifejlesztéséhez és a csatlakozó folyamatok átértékelt szervezése. A műholdas navigációra épített helymeghatározó technológia által biztosított szolgáltatások építőipari berendezéseknél való felhasználása, valamint a munkák és hatásuk ellenőrzése. Más anyaggyártó ipar például autóipar, űrkutatás eredményeinek és új fejlesztési koncepcióinak adaptálása, beleértve a just in time gyártást, az összeépítésre való tervezést, valamint az utóhasznosításra való tervezést. Az alacsony energiafogyasztású épületek erősödő követelményének bevezetése, és ebből fakadóan az energiatakarékos építés, az energiatermelő házak, a smart metering, a megújuló energiaforrások stb. elterjedése. Elmaradásaink, a tudás- és technológiatranszfer igénye és lehetőségei A 90-es évek előtti építőipart a Minisztérium által felügyelt több ezer fős nagyvállalatok, a fejlett országokhoz képest elmaradt építőanyag-ipar (+ hiánygazdálkodás ), a kivitelező cégek dominanciája jellemezte. A 70-es évek végén jelentkező technológia transzfer a 80-as évekre lelassult, a nagyvállalatok fejlesztési osztályai kiürültek-megszűntek. Ugyanakkor az egyéni vállalkozások csírái megindultak először a vállalatokon belül (vállalati gmk., majd gmk.), később a társasági törvényt követően Rt, Kft, és Bt. formában. A 80-as évek második felére megnőtt az anyaggyártó ipar jointventure cégeinek száma, amely gyárépítéseket és jelentős technológiai transzfert jelentett. A 90-es években a privatizáció és az új társasági formák kapcsán részben elindult a kivitelező építőipar nagyvállalatainak felaprózódása, beindultak a családi vállalkozások. E vállalkozások jelentős része tovább tudta vinni a nagyvállalatoknál megszerzett gyakorlatot és sokszor az üzletkört is. 14

Megjelent itt is a külföldi tulajdonosi réteg, de azért döntően a cégek még ma is hazai vezetőséggel rendelkeznek. Az építőanyag-ipar az elmúlt évben szinte teljesen nemzetközi tulajdonosi háttérrel rendelkezett, és bár a tulajdonosok pontos helyzetéről csak becsléseink lehetnek, többségi magyar tulajdonban inkább csak a speciális termékgyártók maradtak (pl. nyílászáró szerkezetek). Sajnos a külföldi tulajdonos a kutatás-fejlesztés-innováció területét legtöbbször az anyaországban fejleszti, ami a hazai építőipari innováció fejlődését jelentősen gátolja, illetve jórészt észrevehetetlenné teszi. A hazai építőanyagipar KKV-i körében az innováció szintje túlnyomórészt alacsony, bár az utóbbi években a Nemzeti Technológiai Program K+F támogatásai észrevehető fejlődést hoztak. Mindazonáltal az építőanyagipar területén egy igen jelentős technológiatranszfer alakult ki, mely részint a külföldi tulajdonosú hazai gyártásban jelentkezik, illetve a külföldön gyártott anyagok és termékek erős hazai képviseletében. Megállapítható tehát, hogy jelenleg az építőipar innovatív megoldásai könnyen hozzáférhetők, technikai-technológiai-jogi akadályai nincsenek a jó minőségű anyagok és termékek beszerzésének. Az építőipar felaprózódásából következően a korábbi nagyvállalati innovációs bázis lényegében teljesen megszűnt. A döntően kisvállalkozási keretben működő szervezetek időhorizontja az európai kutatások időigényes kereteihez nehezen tud alkalmazkodni, sokszor megjelenhet az érdeklődés időközbeni elvesztése, illetve az angolul munkanyelven tudó munkatárs kilépése is. A hazai pályázatokon a kivitelező kisvállalkozások döntően gép és eszközbeszerzéssel indultak, itt sokszor akadállyá vált a de minimis támogatások korlátja, valamint a pályázatok bonyolultsága és igen magas adminisztratív időráfordítás igénye, nem is említve a pályázatokat körüllengő környezet korrupciós hírét. Itt meg kell említeni a szektor magára maradottságát is, hiszen az ÉVM megszűnése óta maradékelven működő és kezelt építőipar kutatás-fejlesztésére pályázatok nem születtek annak ellenére, hogy a szektor adóbefizetése igen magas. Az építőipar szervezettsége alacsony, a különböző érdekvédelmi szervezetek magányos farkasként részérdekekért szállnak csak időnként harcba, kevés sikerrel. 15

Magyarország 2030: a hazai építésügy jövőképe Küldetés Az Építésügy a társadalmi elvárásoknak proaktívan megfelelni kívánó, előremutató és innovatív, a fenntartható fejlődésre nyitott, a globális eredményekre és a helyi értékekre és erőforrásokra épülő, munkahelyteremtő, életciklusban gondolkodó, tudás és minőségorientált, intelligensen vezérelt és felügyelt, magas hozzáadott értéket termelő és nyereséges iparággá kell változzon 2030-ra. A fő hangsúly az építtetői-használói igények fokozott kielégítésén, a műszaki fejlődés adta lehetőségek kihasználásán és a szakma belső megújulásán kell legyen a kutatás-fejlesztés területeinek és prioritásainak meghatározásában. Bár számos megvalósult igényes projekt bizonyítja a hazai építőipar felkészültségét, az építésügy általában még adós a XX. század második felében kialakult, és a 90-es években is folytatódó lemaradás ledolgozásában, melyre csak egy tudásintenzív, elkötelezett és innovatív felzárkózási program lehet válasz, amit az utolsó években tapasztalt gazdasági krízis és a szektor további csökkenése még inkább indokolttá tesz. Jövőkép Magyarországnak 2030-ra műszakilag és technológiailag erős; humán erőforrásban képzett, elkötelezett és motivált (érdekeltté tett); a fenntartható társadalmi fejlődést szolgáló; innovatív és a felhasználói igényeket figyelembe vevő, szolgáltató szemléletű; a jelenleginél tőkeerősebb; versenyző szereplőkre épülő, de egyben a kutatásfejlesztésben együttműködő; a minőség iránt elkötelezett építőiparra van szüksége. Az épített környezet kialakításában érvényesülnie kell a használati igényeknek megfelelő jó tervezésnek; az alacsony energiafelhasználásnak; a beépített felhasznált és elbontott anyagok újrafelhasználhatóságának; a káros anyag kibocsátás minimalizálásának; a tágabban értelmezett akadálymentesítésnek. A jövőképünkben az is megfogalmazódik, hogy gazdaságilag jól működő, élhető és versenyképes városokat szeretnénk, ennek kiemelten fontos része az épített örökség megfelelő kezelése. A kulturális örökségnek a társadalom azonosságtudatának megőrzésén túl a turizmus üzemanyagaként betöltött szerepe óriási. Az eltérő szociális helyzet negatív hatásait megfelelő, költséghatékony korszerű tervezési és kivitelezési módszerekkel minimalizálni lehet. A gazdaság működését fenntartható, hatékony, jól szervezett és integrált közlekedési és szolgáltatási hálózatokkal kell segíteni. Ahhoz, hogy Magyarország a meglévő versenykörnyezetében fel tudjon zárkózni az élvonalhoz értékelnünk és használnunk kell nemzeti kincseinket: a kulturális és épített örökségünket, városainkat, vízvagyonunkat, geotermikus és napenergia potenciálunkat, a meglevő műszaki tudásbázisunkat és nemzetközi kapcsolatrendszerünket, és ebben versenyelőnyre kell szert tennünk. Hatékonyan a politikai széljárásoktól függetlenül, vagy épp ezek segítségével - együtt kell működnünk szomszédjainkkal, akikkel sok száz éves társadalmi, kulturális és szakmai kapcsolatunk, valamint részleges nyelvi azonosságunk számos lehetőséget nyitott meg eddig is. Munkálkodnunk kell egy jóval együttműködőbb, határokon átnyúló regionális építőipari piacon, és ebben hazánknak meghatározó szerepet kell játszania. Ki kell használnunk az EU strukturális alapok lehetőségeit, ezekben kiemelt szerepet kell kapnia az innovatív, fenntartható megoldásoknak és a hazai és a régiós munkaerő felhasználásának. 16

Alternatív jövőképek A fenti jövőkép természetesen csak ideális körülmények esetén valósulhat meg. Ehhez a társadalmi akaratnak és hozzáállásnak, a politikai-gazdasági körülmények megfelelő alakulásának, és így a hazai és európai K+F+I erkölcsi és anyagi támogatásának, illetve nagyfokú hatékonyságának és sikerességének mindenképpen teljesülnie kell. Azonban ez a jövőkép csak megvalósíthatatlan rózsaszín vágyálommá válik, ha a körülmények másképpen alakulnak. A következőkben néhány olyan alternatív jövőképet vázolunk fel, amelyek a fentiektől különböző peremfeltételek következtében várhatnak ránk. Tudjuk, hogy az Európai Unió még a gazdasági válság ellenére is céltudatosan törekszik a szebb jövő elérése irányában. Vegyük tehát ezt adottnak, és feltételezzük a hazai körülmények változatlan voltát. Ez esetben az Unió ugyan támogatja az építésügyi szektor fejlődését, azonban a támogatás felhasználása nem ér célt, jelentéktelen hatásúvá válik, és a hazai támogatás híján a jelenlegi helyzet befagyását eredményezi. Ez jelenti a kutatási tevékenység elhanyagolható voltát, a hazai fejlődés hiányát, és a nemzetközi cégek dominanciáját, így a külföldi érdekek érvényesülését a hazai piacon. Az építésügyet továbbra is a feketegazdaság és a korrupció fogja jellemezni, a várhatóan magasabb minőségi követelmények megszegése következmények nélkül marad, mely az épített és természeti környezet általános romlásához vezet, illetve a közfinanszírozású projektek irreálisan magas költségeiben jelenik meg. A hazai cégek végleg leszakadnak vagy eltűnnek, illetve beolvadnak a külföldi (pl. amerikai, orosz, arab vagy távol-keleti, jobb esetben európai) tulajdonú cégekbe, és a fejlődés csekély mértékét csupán az európai kohéziós és strukturális alapok kis hatékonyságú felhasználásában lehet remélni. Az ország elbalkániasodik, végzetes esetben, például katasztrofális gazdasági vagy egyéb helyzet következtében az építésügy struktúrája az elmaradott harmadik világbeli országokra jellemzővé is válhat. Összefoglalva a hazai építésügyi szektor nem lesz képes válaszolni a világ sürgető szükségleteire és kihívásaira, pl. gazdasági válságokra, a természeti erőforrások elapadására, energiaválságokra, természeti katasztrófákra, az éghajlatváltozás lehetséges következményeire, esetleg egy társadalmi-kulturális összeomlásra vagy egy pusztító háborúra. Az ellenkező esetet is vegyük számításba, azaz a hazai körülmények javulása és megerősödése mellett a határainkon kívüli külső körülmények negatív irányú megváltozása esetét. Ekkor a kezdeti gazdasági és kulturális-társadalmi fellendülés következtében megerősödik a hazai építésügyi szektor és az épített környezet javulása várható, amely a romló külső körülményeknek ellen tud állni, és a végső leszakadástól mentheti meg az országot illetve a régiót. Vegyünk például egy fiktív külső körülményt, az éghajlatváltozás súlyos következményeit, amely például a nagymértékű tengerszint-emelkedés miatt Európában és a világban városokat és országokat pusztíthat el vagy tehet válságos helyzetbe, és tegyük fel, hogy a Kárpát-medence földrajzi adottságai következtében a régióra ez elviselhetőbb mértékben hárul. Ekkor szembe kell néznie az országnak és a régiónak a súlyos és tömeges bevándorlásokkal, esetleges háborúkkal a természeti erőforrásokért, ugyanakkor egy erős gazdaságitársadalmi helyzetben ez nem tolja azonnal lehetetlen helyzetbe az országot, sőt akár hatalmi és gazdasági erősödést is jelenthet a helyzettel és a lehetőségekkel élés szerencsés módja esetén, egy viszonylagos felemelkedést illetve a katasztrófahelyzet enyhülését eredményezve a régió számára. 17

Stratégiai Kutatási Prioritások A fő prioritások meghatározásához felhasználtuk részint az Európai Építésügyi Technológiai Platform kialakított rendszerét, a területre elvégzett SWOT analízis eredményét, a kérdőíves felmérés kiértékelését és a kulcssiker tényezők meghatározásából adódó irányelveket (ld. melléklet). A prioritások meghatározása az építésügy holisztikus és nemzetközi jellegéből adódóan két irányban történt: felülről lefele, top down eljárással a társadalom fő elvárásaiból kiindulva, fa szerkezetűen, illetve az ígéretes kutatási témakörökből, technológiai és társadalmi kihívásokból eredeztetve alulról bottom up jelleggel. Ez az iteratív folyamat kezelhető prioritást és programszervezési lehetőséget biztosít amellett, hogy tág teret nyújt a hazai innovatív gondolatok minél szervesebb beépítéséhez is. Az általános társadalmi célok és irányok meghatározásánál kiemelhető az építőipar gazdasági húzóágazatként való pozicionálása, a munkaerő-piaci és foglakoztatási hatásainak kiemelése, és az életminőség kialakításában játszott meghatározó szerepe. A fejlesztés fő iránya olyan épített környezet kialakítása, amely elérhető és használható mindenki számára. Megfelelő, jól tervezett és energiahatékony (sőt akár energiatermelő) otthont szükséges mindenkinek biztosítani. Meg kell tudni szólítani a közösségeket a városokban, hiszen a lakosság nagy része ezekben él. Online információt kell biztosítani az épített környezetről és a szolgáltatásról, legyen szó energiáról vagy közlekedésről. A fenntarthatóság területén kiemelt feladat a fenntartható építési elvek, módszerek és gyakorlatok fejlesztése. Meg kell őriznünk és ki kell használnunk az épített és a természeti értékeinket: az élővizeket, a megújulásra váró barnamezős területeket, a nem használt vagy újra hasznosított közlekedési területeket (kikötők, pályaudvarok, stb.). Ki kell használnunk a föld alatti építés lehetőségeit, és javítani kell a föld alatti építmények megítélésén. Nyitni kell az új típusú hálózatok felé (műholdtechnika, vezetékmentes informatika, stb.). Fel kell mérnünk kulturális örökségünket és tervszerű, gazdaságilag is hatékony kezelési rendszert kell kialakítani. Szolgálni kell a turizmus és a szabadidő szektor fejlődését, hiszen a krízisből ez az egyik kivezető út, és munkahelyeket is teremt. Segíteni kell az autonóm közösségek kialakítását, szolgálni kell aktívan az oktatás és az ifjúságvédelem feladatait. Az építőanyagok utó-, és újrahasznosítása, az energia visszanyerő rendszerek elterjesztése, a fenntartható vízgazdálkodás valamennyi építési projekt része kell legyen. Természeti kincseinket, vízvagyonunkat, geotermikus potenciálunkat, meglevő tudásbázisunkat és nemzetközi kapcsolatrendszerünket még hatékonyabban kell hasznosítanunk. Növelni kell a technológia transzfer meglevő és kiaknázatlan lehetőségeinek hasznosítását, az EU Alapok felhasználásának innovatív, előremutató, közösségépítő tartalmát. Szorgalmazni és támogatni kell részvételünket az EU keretprogram kutatásaiban és a közös felhívásokban, jóval nagyobb teret kell biztosítani az innovatív mintaépületek, mintaprojektek támogatásának. Fokozni kell a gépesítést, a szerszám- és műszerellátást, növelni kell a roncsolásmentes ellenőrzési módszerek körét és használatát. A kialakított fő- és alprioritási területeket és azok hierarchiáját az alábbi lista tartalmazza. A vevői/felhasználói igények szolgálata o Egészséges, biztonságos, akadálymentes és ösztönző beltéri környezet mindenki számára o Megújult illetve revitalizált településkép o A föld alatti terek hatékonyabb kihasználása o Jobb közlekedés és közműellátás hatékony hálózatok segítségével Úton a fenntarthatóság felé o A természeti források felhasználásának csökkentése (energia, víz, alapanyag) o A környezeti és az ember okozta (káros) hatások csökkentése 18

o A közlekedés és a közműellátás fenntartható menedzselése o Az épített örökség megóvása és hasznosítása a vonzó Magyarországért és Európáért o A biztonság és védelem növelése Az építőipar átalakulása o Új vevőorientált, tudásalapú építési folyamatok o Infokommunikációs eszközök és automatizálás o Magas hozzáadott értékű építőanyagok és termékek o Vonzó és hatékony munkahelyek Felzárkózás az élvonalhoz o A technológiatranszfer erősítése o Fenntartható energiaellátás o Hazai természeti és társadalmi erőforrások kiaknázása A következő fejezetben a prioritásokkal kapcsolatos összefoglaló helyzetképet, a meghatározható célokat és a kiemelt kutatási területeket ismertetjük. A kutatási területek prioritásának meghatározása további elemzést igényel, mégis bizonyos kutatási témaköröket időben előrébb kell venni, ezt a fajta súlyozást a kutatási témakörök időbeli felosztásával jeleztük (középtávú vagy hosszú távú kutatási területek). 19

A vevői/felhasználói igények szolgálata Egészséges, biztonságos, akadálymentes és ösztönző beltéri környezet mindenki számára Helyzetkép Az életminőség igen erősen kapcsolódik a zárt és félig zárt terek egészséges és komfortos kialakításához, hiszen az európai lakosság idejének 90%-át az épített környezetben tölti. A zárt terek több mint 40%-ában panaszkodnak a használók egészségügyi és komfort hiányosságokról, és gyakran betegségek kialakulásáról. A belső terek fejlesztése tehát igen nagy potenciál az egész társadalom részére. Megállapítható az is, hogy a lakosság egyre nagyobb mértékben csak korlátozottan tudja használni az épített környezetet. Ez különösen az idős, mozgáskorlátozott lakosságra érvényes, akiknek autonóm, független élete akadályozott, de ugyanilyen fontos a kisgyermekek, a babakocsival közlekedők helyzetének javítása is. Az akadályozáson kívül ez a gazdaságra is kihat, hiszen ezek az emberek korlátozottan férnek hozzá a gazdasági javakhoz és szolgáltatásokhoz és aktív részvételük a társadalom életében is csökken. Így az alapvető elvárások biztosítása mellett vonzóvá és stimulálóvá lehet alakítani a környezetet, teret adva a kulturális, szabadidős lehetőségeknek, és javítani lehet a munkahelyek környezetét is. Hazánkban a nagyobb városrészek rehabilitációja az egyik legnagyobb kihívás, és ez arra is alkalmat teremt, hogy jobban megértsük és válaszolni tudjunk a lakosság új igényeire is. Ezt a lehetőséget nem szabad elszalasztani, és ezt hatékony kutatással szükséges támogatni. Célok 2030-ra Új koncepciók, technológiák, anyagok és eljárások szükségesek a tervezés, építés felújítás és karbantartás területén. A törekvés központjába biztonságos, vonzó, környezetbarát, egészséges, komfortos és akadálymentes megoldásoknak kell kerülniük, melyek az emberi viselkedés megértésén alapulnak és költséghatékonyak, a következő célokkal: Akadálymentes és biztonságos belső környezet mindenki számára (design for all). A rossz környezetből származó balesetek 50%-os csökkentése. A biztonságérzet növelése mind otthon, mind a munkában és a közlekedésben. Javított megvilágítás, levegőminőség, akusztikai minőség, hőérzet, használhatóság, megközelíthetőség. A munkahatékonyság növelése közös terek és virtuális közösségek segítségével. A Sick Building Syndrome 20%-os csökkentése. Kutatási területek A fenti hosszú távú építésügyi célok elérésének érdekében a következő technológiai és módszertani kutatási területek támogatása és azok sikeres megvalósítása szükséges középtávon és hosszútávon. Középtávon 2020-ig: Módszerek és stratégiák a mindenkinek tervezés szemléletének biztosítására új építéseknél és a meglévő szerkezetek átalakításánál, beleértve az evakuálási lehetőséget mindenki (pl. mozgáskorlátozottak) számára. 20