NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KOLLEKTÍV SZERZDÉS SOPRON 2009

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KOLLEKTÍV SZERZDÉS (( SOPRON 2009

2 Preambulum... 5 I. rész... 5 Bevezetés... 5 1. Bevezet rendelkezések... 5 2. A KSZ hatálya... 5 3. A KSZ módosítása, felmondása és megsznése... 6 4. A KSZ hatályosulása... 6 II. rész... 6 Munkaügyi kapcsolatok... 6 1. Az Egyetem és a Szakszervezet kapcsolata, együttmködése... 6 1.1. Az Egyetem és a Szakszervezet együttmködése... 6 1.2. A Szakszervezet mködési feltételeinek biztosítása... 7 1.3. A szakszervezeti tisztségviselket megillet védelem... 7 1.4. A szakszervezeti tisztségviselk munkaid-kedvezménye... 7 2. Közalkalmazotti Tanács... 7 3. Érdekegyeztet Tanács... 7 III. rész... 8 A közalkalmazotti jogviszony... 8 1. A közalkalmazotti jogviszony alanyai... 8 2. A közalkalmazotti jogviszony létesítése, módosítása... 8 2.1. Részmunkaids foglalkoztatás... 8 2.2. A kinevezés alakszersége... 8 2.3. A közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos írásbeli nyilatkozatok... 9 2.4. Külföldi állampolgárok foglalkoztatása... 10 3. A közalkalmazotti jogviszony megsznése ill. megszüntetése... 10 3.1. A jogviszony megsznésének esetei... 10 3.2. Felmentés... 10 3.3. Korengedményes nyugdíjazás... 11 3.4. Prémiumévek program... 11 4. A munkavégzés szabályai... 11 4.1. A jelenlét igazolása... 11 4.2. Munkakörön és szokásos munkavégzési helyen kívüli munkavégzés... 11 4.3. Munkaköri leírás... 11 4.4. Képzés, továbbképzés, tanulmányi szerzdés... 11 4.5. Fizetés nélküli szabadság, kiküldetés, külföldi ösztöndíj... 12 4.6. Véradás... 13 4.7. Összeférhetetlenség a közalkalmazotti jogviszonyban; a munkavégzésre irányuló további jogviszony... 13 4.8. A fegyelmi felelsség... 15 5. A munkaid és pihenid... 15 5.1. A munkaid, annak beosztása és a pihenid... 15 5.2. Szabadság és annak kiadása... 16 5.3. Rendkívüli munkavégzés... 16

3 5.4. A munkáltató nyilvántartási kötelezettsége... 17 6. Elmeneteli és illetményrendszer... 17 6.1. A közalkalmazottak elmeneteli és illetményrendszere... 17 6.2. Illetménykiegészítés, keresetkiegészítés, jutalom, prémium... 18 6.3. Illetménypótlékok... 18 6.4. Egyéb illetménypótlékok... 18 6.5. Rendkívüli munkavégzés díjazása... 19 6.6. Helyettesítési díj... 19 6.7. Az illetmény védelme... 20 6.8. Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés, hivatalos belföldi és külföldi kiküldetési költségtérítés, egyéb utazási költségtérítés elszámolása... 20 6.9. Törzsgárda jutalom adományozása... 20 7. Jóléti, szociális és egyéb juttatások... 21 7.1. Önkéntes kölcsönös biztosító pénztári támogatás... 21 7.2. Szociális és temetési segély... 22 7.3. Étkezési hozzájárulás... 22 7.4. Üdültetési támogatás... 23 7.5. Munkaruha juttatás... 23 7.6. Illetményelleg... 24 7.7. Nyugállományba vonuló közalkalmazott egyszeri adómentes természetbeni juttatása... 24 7.8. Képernys munkahelyekkel kapcsolatos juttatások... 25 7.9. Munkáltató által biztosított kedvezményes internet használat... 25 7.10. Közalkalmazottak lakáscélú támogatása... 25 IV. rész... 26 Kártérítési felelsség... 26 1.A közalkalmazott kártérítési felelssége... 26 2. A munkáltató kártérítési felelssége... 26 2.1. Munkahelyre bevitt tárgyak... 26 3. Egyetemi tulajdonú eszközök kölcsönadása... 27 V. rész... 27 Kollektív munkaügyi vita, munkaügyi jogvita... 27 1. Kollektív munkaügyi vita... 27 2. Munkaügyi jogvita... 28 VI. rész... 28 A sztrájk joga, személy és vagyonvédelem sztrájk esetén... 28 1. A sztrájk joga... 28 2. Személy és vagyonvédelem sztrájk esetén... 28 VII. rész... 29 Vegyes és záró rendelkezések... 29 I. Záradék... 31 II. Záradék... 32 MELLÉKLETEK... 33... 34... 36... 38

4... 40... 42... 43... 44... 46... 47... 50... 51

5 Preambulum Jelen Kollektív Szerzdés (a továbbiakban: KSZ) a Nyugat-magyarországi Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) mint munkáltató, másrészrl a közalkalmazotti munkavállalók nevében kivéve gyakorló intézmények közalkalmazottai a Nyugat-magyarországi Egyetem Felsoktatási Dolgozók Szakszervezete, Agrár Oktatási és Kutatási Dolgozók Szakszervezet és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (a továbbiakban: szakszervezet) között lefolytatott tárgyalás eredményeképpen jött létre. A KSZ célja, hogy a közalkalmazottak jogait és kötelezettségeit, azok gyakorlásának és teljesítésének módját, a kapcsolódó eljárási szabályokat, valamint a szerzdést köt felek kapcsolatrendszerét szabályozza a jogszabályok adta keretek között. I. rész Bevezetés 1. Bevezet rendelkezések Kjt. 2., 8. ; Mt. 13. A KSZ az alábbi jogszabályok: - a munka törvénykönyvérl szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.), amennyiben az alkalmazását a közalkalmazottak jogállásáról szóló tv. nem tiltja, - a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.), - a felsoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (Ftv.), - a Kjt. felsoktatásban történ végrehajtásáról és a felsoktatási intézményekben történ foglalkoztatás egyes kérdéseirl 53/2006. Korm. rendelet, - a Kjt. végrehajtásáról a mvészeti, közmveldési és közgyjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefügg egyes kérdések rendezésére; valamint a Nyugat-magyarországi Egyetem Szervezeti és Mködési Szabályzatában foglaltak figyelembe vételével készült. A KSZ a munkaviszonyra vonatkozó bármely kérdésrl rendelkezhet, de jogszabályokkal ellentétes rendelkezést nem tartalmazhat. A KSZ az Mt. III. fejezetében meghatározott szabályoktól, amennyiben azt a törvény nem tiltja, a közalkalmazott javára eltérhet. Minden, ezen szabállyal ellentétes KSZ rendelkezés semmis. 2. A KSZ hatálya Kjt. 12. ; Mt. 36., 38., 41/A. A KSZ személyi hatálya kiterjed gyakorló intézmények közalkalmazottainak kivételével az Egyetemre mint munkáltatóra és a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló valamennyi személyre, tekintet nélkül arra, hogy a közalkalmazott tagja-e a szerzdést köt valamelyik Szakszervezetnek.

6 A kollektív szerzdést a szerzd felek határozatlan idre kötik meg. 3. A KSZ módosítása, felmondása és megsznése Mt. 37., 39-40/A. A KSZ módosítását a szerzd felek bármelyike kezdeményezheti a másik félnél írásban, de az csak megegyezés alapján módosítható. A KSZ-t bármelyik szerzd fél 3 hónapos felmondási idvel felmondhatja, de ezt a jogot a szerzdés megkötésétl számított 6 hónapon belül egyik fél sem gyakorolhatja. A felmondási id lejártával a KSZ megsznik. Az Egyetem, illetve a Szakszervezet jogutód nélküli megsznésével a KSZ hatályát veszti. Bármelyik szerzd fél jogutóddal történ megsznése a KSZ hatályát közvetlenül nem érinti. A szerzd felek szükség esetén értékelik és egyeztetés után végrehajtják a jogszabályi változások vagy egyéb ok miatt szükséges módosításokat. A módosítással kapcsolatos vitát a kollektív munkaügyi vitára irányadó szabályok szerint kell elbírálni. 4. A KSZ hatályosulása A szerzd felek vállalják, hogy haladéktalanul a másik fél képviselinek tudomására hozzák, ha a KSZ végrehajtását illeten nehézségek merülnek fel, továbbá saját hatáskörükben intézkednek, ha a KSZ szabályaiba ütköz vagy céljával ellentétes gyakorlat folytatását, intézkedés meghozatalát tapasztalják saját szerveik vagy tisztségviselik részérl. II. rész Munkaügyi kapcsolatok 1. Az Egyetem és a Szakszervezet kapcsolata, együttmködése Kjt. 4-5., 8-10. ; Mt. 3. (2), 14-15., 18-19., 19/A., 21-28., 29. (1) 1.1. Az Egyetem és a Szakszervezet együttmködése Az Egyetem kinyilvánítja, hogy együttmködik a Szakszervezettel, tevékenységét támogatja, mködésüket elsegíti. A Szakszervezet kijelenti, hogy az Mt.-ben és a Kjt.-ben, valamint a KSZ-ben biztosított jogosultságaikat a jogok társadalmi rendeltetésének megfelelen gyakorolják, a közalkalmazottak érdekében kifejtett tevékenységük nem irányulhat az Egyetem

7 rendeltetésszer mködésének megzavarására, akadályozására, csak a közalkalmazotti érdekek érvényesítésére. 1.2. A Szakszervezet mködési feltételeinek biztosítása Az Egyetem a közalkalmazottak javára végzett szakszervezeti munkát a következk szerint támogatja: - az Egyetem a Szakszervezet érdekvédelmi tevékenységéhez munkaidben és munkaidn kívül - az egyetemi igénybevételi rend keretei között biztosítja az egyetemi helyiségek térítésmentes használatát; - biztosítja a közlemények, felhívások, tájékoztatók céljára az egyetemi információs csatornák (egyetemi újság, elektromos hirdettábla, posta, telefon, fax, internet, hirdettábla) térítésmentes használatát; - a Szakszervezet megfelel mködéséhez szükséges további egyéb feltételeket (pl.: irodaszer) igény szerint biztosítja. 1.3. A szakszervezeti tisztségviselket megillet védelem A Szakszervezet választott tisztségviselje közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel való megszüntetése a közvetlen felsbb szakszervezeti szerv egyetértésével lehetséges. A Szakszervezet vállalja, hogy a tisztségviselk névsorát, illetve a változásokat az Egyetem illetékes munkáltatói jogkör vezetjének, továbbá a ftitkárnak, és a gazdasági figazgatóságnak a rendelkezésére bocsátja. 1.4. A szakszervezeti tisztségviselk munkaid-kedvezménye A választott tisztségviselt az Mt.-ben meghatározott munkaid-kedvezmény illeti meg, melynek idtartamára távolléti díj jár. 2. Közalkalmazotti Tanács Kjt. 17-18. ; Mt. 43.. (4)-(5), 45-49., 50.. (2), 52., 53. (1)-(2), 54-57. (1) és (3)- (4), 58-64. (1)-(3), 66-70. A Közalkalmazotti Tanács mködésérl az Egyetemi Szervezeti és Mködési Szabályzatának mellékletét képez Közalkalmazotti Tanács Ügyrendje rendelkezik 3. Érdekegyeztet Tanács Kjt. 4-7. Az Egyetem annak érdekében, hogy a közalkalmazottak munkaviszonyával, élet és munkakörülményeivel kapcsolatos döntései meghozatalában a közalkalmazottak közösségének és érdekvédelmi szerveinek jogszabályokban és bels szabályzatokban meghatározott együttdöntési, egyetértési és véleményezési jogát teljes kör érdekegyeztetéssel rendszeresen és folyamatosan biztosítsa, Érdekegyeztet Tanácsot mködtet. Az Érdekegyeztet Tanács jogállásáról, összetételérl, feladatáról, hatáskörérl és mködésérl az Érdekegyeztet Tanács Ügyrendje rendelkezik.

8 A KSZ-t megköt felek mint az Érdekegyeztet Tanács tagjai megállapodnak abban, hogy az Érdekegyeztet Tanács feladat illetve hatáskörébe utalják, különösen: a) a KSZ szövegének aláírás eltti végleges egyeztetését; b) az illetményemelésre fordítható pénzügyi keretek munkáltatói szintek (szervezeti egységek) közötti felosztását; c) a rendkívüli fizetett szabadság alapelveinek meghatározását; d) a kollektív munkaügyi vita els egyeztetését; e) a költségvetési javaslatnak, illetve a költségvetés felhasználásának a közalkalmazottak élet- és munkakörülményeit érint tételei meghatározását; f) a szociális alapok felosztási elveinek meghatározását; g) a jóléti intézmények létesítése és megszüntetése ügyében döntést, illetve ez intézmények mködtetésének szabályozását. III. rész A közalkalmazotti jogviszony 1. A közalkalmazotti jogviszony alanyai Kjt. 20., 85. (7); Mt. 72.-75/A. A közalkalmazotti jogviszony alanyai az Egyetem, mint munkáltató és a közalkalmazott, mint munkavállaló. A munkáltató nevében munkáltatói jogokat a rektor gyakorolja a Foglalkoztatási Követelményrendszerben meghatározottak szerint. 2. A közalkalmazotti jogviszony létesítése, módosítása Kjt. 20-23. ; Mt. 5., 75/A., 76. (3) és (7)-(8), 76/A-78/A., 79. (2)-(3) és (5)-(6), 80-85/A. (1)-(4), 85/B. 2.1. Részmunkaids foglalkoztatás Részmunkaids foglalkoztatás esetén a közalkalmazotti jogviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni munkavállalói juttatás tekintetében legalább az idarányosság elve alkalmazható, ha a juttatásra való jogosultság a munkaid mértékével összefügg. 2.2. A kinevezés alakszersége A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a kinevezési okmánynak tartalmaznia kell: a) a kinevezéssel kapcsolatos alapvet feltételeket: aa) a kinevezés hatályát (kezd idpontját), ab) a közalkalmazotti jogviszony határozatlan vagy határozott idre vonatkozó létesítését (utóbbi esetben ennek idtartamát), ac) az ellátandó munkakört és beosztást, ad) részmunkaidben történ alkalmazás esetén annak mértékét és a munkaidbeosztás szabályait,

9 ae) a munkavégzés helyét, több képzési hely (kari, illetve szervezeti egység) esetén a változó munkahelyre történ alkalmazás feltételeit, af) a megállapodás szerinti próbaid tartamát, továbbá egyéb megegyezés szerinti feltételeket; - az alkalmazás költségeinek forrását, - a vezet megnevezését, beosztását, akinek közvetlen irányításával végzi a közalkalmazott munkáját, - a munkaidt és annak szabályait, - esetleges szakmai követelményekre vonatkozó megállapodást, - azon foglalkoztatási feltételeket, amit a felek fontosnak tartanak, - szerzdéskötés dátumát, a szerzd felek aláírását. a közalkalmazotti jogviszonyban töltött id megállapítását; a közalkalmazott Kjt. szerinti besorolását; a munkaköri besorolás szerint járó illetmény és illetménypótlék(ok) megállapítását; a jogorvoslat lehetségére történ felhívást. A kinevezéssel egyidejleg a munkáltató a közalkalmazottat tájékoztatja: - az irányadó munkarendrl, - a munkabér egyéb elemeirl, - a bérfizetés napjáról, - a munkába lépés napjáról, - a rendes szabadság mértékének számítási módjáról és kiadásának, illetve a munkáltatóra és a közalkalmazottra irányadó felmentési id megállapításának szabályairól, valamint arról, hogy a munkáltató Kollektív Szerzdés hatálya alá tartozik-e. Az elírt tájékoztatást a kinevezést követ 30 napon belül köteles átadni a közalkalmazott részére. Ez a tájékoztatás a Kollektív Szerzdésre való hivatkozással is biztosítható. A kinevezést a munkáltatói jogkör gyakorlója és a közalkalmazott írja alá. A kinevezéshez mellékelni kell a közalkalmazott feladatait részletez munkaköri leírást, melyet a munkáltató nevében a szervezeti egység vezetje készít el, valamint további jogviszony esetén a bejelentési nyilatkozatot is. Az Egyetem által alkalmazott kinevezések mintáit a KSZ 1. sz. melléklete, a munkaköri leírás mintáját a KSZ 3. sz. melléklete tartalmazza. 2.3. A közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos írásbeli nyilatkozatok a) Az Egyetemnek írásba kell foglalnia az alábbiakat: - a munkakörbe nem tartozó munkavégzés elrendelését és díjazásának feltételeit (pl.: bels helyettesítés), - az Egyetem intézményén belüli más munkakörbe történ beosztást (átirányítást), amely nem haladhatja meg naptári évenként a 44 napot, illetve összeszámítva az Mt. 105., 106. és a 150. (1) szakaszain alapuló intézkedések idtartamát, a 110 munkanapot, - az állandó munkahelyen kívüli és - más munkáltatónál történ munkavégzés elrendelését, - a túlmunka, a készenlét és az ügyelet elrendelését, - a pihennapon és munkaszüneti napon történ munkavégzés elrendelését, kivéve a folytonos üzem munkahelyeken (pl. porta szolgálat), - minden olyan munkavégzés elrendelését, amelynek teljesítéséért a felek anyagi juttatásban állapodnak meg, illetve amelyért az Egyetem díjazást, juttatást biztosít,

10 - az Egyetem valamennyi nyilatkozatát a közalkalmazott kérésére vagy jogszabály elírása alapján. b) A közalkalmazottnak írásba kell foglalnia az alábbi fontosabb nyilatkozatokat: - összeférhetetlenségi nyilatkozatot (KSZ 5. sz. melléklet), - az egyetemi tulajdonú eszközök kölcsönzésére vonatkozó kérelmet, - a közalkalmazott jogviszonya megszüntetésére irányuló bejelentését, illetve kérelmét, melyet azonban nem köteles indokolni. 2.4. Külföldi állampolgárok foglalkoztatása 8/1999.(XI. 10.) SzCsM rendelet Külföldi állampolgár a jogszabályban foglaltak alapján a kivételektl eltekintve csak engedély alapján foglalkozatható. A foglalkoztatás engedélyeztetését, valamint az eljárás ügyrendjét részleteiben a fent hivatkozott jogszabály határozza meg, amelynek betartása, illetve betartatása - különösen az engedélyeztetési határidkre vonatkozóan valamennyi külföldi munkavállalót foglalkoztató munkáltatói jogkör vezet felelssége. 3. A közalkalmazotti jogviszony megsznése ill. megszüntetése Kjt. 25-38/A. ; Mt. 86/B-86/D., 87. (2)-(3), 89. (7), 90., 93. (3)-(4), 94., 97., 98. (2)-(4) 3.1. A jogviszony megsznésének esetei A közalkalmazotti jogviszony a Kjt. 25. (1) bekezdés a)-e) pontjai szerint sznik meg és a Kjt. 25. (2) bekezdés a)-h) pontjai szerint szüntethet meg. 3.2. Felmentés A felmentést megelzen a közalkalmazottal nyugellátási jogosultságának megszerzése eltt 1 évvel a munkáltatói jogkör gyakorlója megbeszélést kezdeményez. Ennek során kölcsönösen tájékoztatják egymást a jogviszonyt érint további elképzeléseikrl. Ha a közalkalmazott felmentésének indoka a közalkalmazott munkavégzésével vagy magatartásával összefüggésben a munkaköri feladatainak ellátására való tartós alkalmatlansága, vagy nem megfelel munkavégzése, a felmentés eltt lehetséget kell adni számára a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeibl következen ez a munkáltatótól nem várható el. Ennek megfelelen az Egyetem a felmentés eltt legalább 10 nappal korábban köteles a közalkalmazottal írásban közölni a kifogásait. A közalkalmazott a közöléstl számított 8 napon belül védekezést terjeszthet el. A felmentési eljárásban a Szakszervezet képviselheti tagját. 1 Felmentés esetén a felmentési id legalább 60 nap, de a 8 hónapot nem haladhatja meg. A felmentési id a) öt évet el nem ér jogviszony esetén 60 nap + 1 hónap; 1 Módosítva 2009. október 7. napjától

11 b) öt év után 60 nap + 2 hónap; c) tíz év után 60 nap + 3 hónap; d) tizenöt év után 60 nap + 4 hónap; e) húsz év után 60 nap + 5 hónap; f) huszonöt év után 60 nap + 6 hónap; g) harminc év után 60 nap + 6 hónap. 3.3. Korengedményes nyugdíjazás 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet Intézményi érdek esetén, amennyiben forrás biztosítható, a munkáltatói jogkört gyakorló vezet a közalkalmazottal megállapodhat korengedményes nyugdíjazásról. 3.4. Prémiumévek program 2004. évi CXXII. tv.; Kjt. 25. (1) bekezdés e) pont 4. A munkavégzés szabályai Kjt. 39-44., 54. ; Mt. 83/A, 102-106., 107., 110-116., 129/A. 4.1. A jelenlét igazolása Az Egyetem szervezeti egységeinél a közalkalmazottnak a munkahelyén való megjelenését, illetve a munkahelyrl való távolmaradást (szabadság, betegség stb.) jelenléti íven kell vezetni, nyilvántartani, feltüntetve a munkahelyen való megjelenés és távozás idpontját is. 4.2. Munkakörön és szokásos munkavégzési helyen kívüli munkavégzés Mt. 83/A., 105-106. Az átirányítás és helyettesítés alapján történ munkavégzés idtartama nem haladhatja meg naptári évenként a 44 munkanapot. Egy naptári éven belül az átirányítás, helyettesítés, kiküldetés, kirendelés és a más munkáltatónál történ munkavégzés együttes idtartama a 110 munkanapot nem haladhatja meg. 4.3. Munkaköri leírás A szervezeti egység vezetje köteles az irányítása alá tartozó valamennyi közalkalmazott részére a munkaköri leírást elkészíteni, melyet a munkáltatói jogkör vezet hagy jóvá. A munkaköri leírásban foglaltak tudomásulvételét a közalkalmazott aláírásával igazolja és részére egy példányt át kell adni. A munkaköri lírás mintája a KSZ 3. sz. melléklete tartalmazza. 4.4. Képzés, továbbképzés, tanulmányi szerzdés Mt. 110-116. Az Egyetem szakember utánpótlásának biztosítása és fejlesztése érdekében a jogszabályok és a költségvetési lehetségek keretei között - támogatja a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottak szakmai, tudományos, idegen nyelvi képzését, továbbtanulását, tovább-képzését és átképzését.

12 A közalkalmazottat csak munkakörének és beosztásának megfelel továbbképzésre lehet kötelezni. A közalkalmazott köteles a munkáltató által kijelölt tanfolyamon, továbbképzésen részt venni és a vizsgákat letenni, kivéve, ha ez a személyi és családi körülményeire tekintettel, reá aránytalanul sérelmes. Ilyen aránytalan sérelemnek minsül és a közalkalmazott kizárólagos hozzájárulásával kötelezhet vizsga letételével járó továbbképzésen való részvételre: a) az, akinek öregségi nyugdíjra való jogosultsága megszerzéséig kevesebb mint 5 év van hátra, b) a terhes n, c) az anya, aki 1 évesnél fiatalabb gyermeket nevel, d) az, aki 2 vagy több 16 évesnél fiatalabb gyermeket nevel és az Mt. alapján ezért pótszabadságra jogosult. Az Egyetem elsegíti a közalkalmazott munkakörével összefügg képzésben, illetve továbbképzésben való részvételét. Tanulmányi szerzdés csak abban az esetben köthet, amennyiben azt az Egyetem érdeke indokolja, és az álláshely betöltése szakképzett személlyel nem biztosítható. Tanulmányi szerzdést a munkáltató nevében csak a munkáltatói jogkör vezet köthet. A támogatás mértékét a pénzügyi lehetségek függvényében a munkáltatói jogkör vezet határozza meg. A közalkalmazottat vizsgánként négy munkanap szabadid illeti meg, amelybl két napra távolléti díj jár, a másik két nap nem fizetett igazolt távollét. Diplomamunka elkészítéséhez tíz munkanap szabadid jár, távolléti díj mind a tíz munkanapra fizetend. A vizsga napja a munkaid kedvezménybe beszámít. Amennyiben a munkáltató a munkakör betöltéséhez szükséges képzettségen felül továbbképzésre kötelezi a közalkalmazottat, továbbá jogszabály idszakonként továbbképzést rendel el, nem köthet tanulmányi szerzdés és a költségeket a munkáltató köteles fedezni. 4.5. Fizetés nélküli szabadság, kiküldetés, külföldi ösztöndíj Mt. 107., 137-140. A közalkalmazott írásbeli kérelmére, méltányolható egyéni és családi körülményeire tekintettel a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezhet fizetés nélküli szabadságot. A három hónapnál rövidebb, az Egyetem által jóváhagyott külföldi kiküldetés munkában töltött idnek számít. Ennek idtartamára a közalkalmazott mentesül a munkahelyén végzend feladatok alól. Erre az idre a közalkalmazottat havi alapilletménye és pótlékai a vezeti és veszélyességi pótlékok kivételével illeti meg. Három hónapot meghaladó, de egy évnél rövidebb idtartamú, az Egyetem által jóváhagyott külföldi kiküldetés esetén a munkavégzés helyének a külföldi intézmény minsül. A kiküldetés idejére a közalkalmazott kinevezését ideiglenesen módosítani kell. Ennek alapján részére havi alapilletményének és pótlékainak (vezet és veszélyességi pótlék kivételével) 50 %-a folyósítható. Egy évet meghaladó külföldi kiküldetés esetén a közalkalmazott nem jogosult díjazásra.

13 Ha a közalkalmazott az Egyetem támogatásával állam- és kormányközi egyezmény, magyar állami ösztöndíj, illetve nemzetközi szervezet vagy más külföldi szerv által biztosított keretbl három hónapot meg nem haladó idtartamú ösztöndíjas tanulmányúton vesz részt, részére havi alapilletményét és pótlékait (vezeti és veszélyességi pótlék kivételével) kell megállapítani. A 3-12 hónap idtartamú ösztöndíjas tanulmányút esetén havi alapilletményének és pótlékainak (kivéve a vezeti- és a veszélyességi pótlékot) 50 %-a folyósítható. Az egy évet meghaladó ösztöndíjas tanulmányút esetén a közalkalmazott nem jogosult díjazásra. 4.6. Véradás Mentesül a közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alól a véradás napján. Ezen túlmenen évente két vagy több véradás esetén egy nap szabadság jár, amelyet igazolni kell a véradó igazolvánnyal, vagy egyéb, a Véradó Állomás által kiállított igazolással. 4.7. Összeférhetetlenség a közalkalmazotti jogviszonyban; a munkavégzésre irányuló további jogviszony 2 Kjt. 41-44. ; Ftv. 81/A., 121. (8) bekezdés Jelen fejezet alkalmazása szempontjából munkavégzésre irányuló további jogviszony minden olyan jogviszony, amelyet a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya mellett munkavégzés céljából létesít: munkaviszony (közalkalmazotti, köztisztviseli, szolgálati, stb. jogviszony) vállalkozás, megbízás, munkavégzéssel járó tagsági viszony. 1. A közalkalmazott nem létesíthet munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, ha az a közalkalmazotti jogviszony alapján betöltött munkakörével összeférhetetlen. 2. A magasabb vezet, vezet, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult közalkalmazott munkakörével, vezet megbízásával összeférhetetlen, ha közeli hozzátartozójával [Mt. 139. (2) bekezdés] irányítási (felügyeleti), ellenrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne. 3. A magasabb vezet és vezet nem lehet vezet tisztségviselje a munkáltató tevékenységével azonos tevékenységet (Alapító Okiratban felsorolt alap- és kiegészít tevékenységek) folytató vagy az intézménnyel gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak. 4. A magasabb vezet, valamint a vezet megbízással rendelkezk és ezek közeli hozzátartozói nem tölthetnek be olyan intézményi társaságban (egyetem által alapított vagy részvételével mköd gazdasági társaság) vezet tisztségviseli feladatot, nem lehetnek tagjai a felügyel bizottságnak, nem láthatnak el könyvvizsgálói feladatot, amelyet a felsoktatási intézmény hozott létre, illetve amelyben részesedéssel rendelkezik. 5. Az Egyetem a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottal munkaköri feladatai ellátására munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet. Az Egyetemen oktatói, kutatói, tanári munkakörben közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkez oktatóval az 2 Módosítva 2009. október 7. napjától

14 Egyetem más Karán oktatói, kutatói, tanári munkakörben, munkavégzésre irányuló további közalkalmazotti jogviszony nem létesíthet. 6. Az Egyetem által fenntartott közoktatási intézmény mint önálló jogi személy alkalmazottai létesíthetnek munkavégzésre irányuló további jogviszonyt az Egyetem szervezeti egységeinél, amennyiben az egyéb feltételeknek a foglalkoztatásuk megfelel. 7. A munkaidt érint összeférhetetlenség esetei: a) amennyiben a közalkalmazott munkaideje a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban - részben vagy egészben - azonos idtartamra esik, munkavégzésre irányuló további jogviszony csak a munkáltatói jogkör vezet elzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthet. A hozzájárulás megtagadásával szemben munkaügyi jogvita nem kezdeményezhet; b) a közalkalmazott munkaidejét nem érint munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését köteles a munkáltatói jogkör vezetnek elzetesen írásban bejelenteni, aki összeférhetetlenség esetén a további jogviszony létesítését megtiltja. Az Egyetemnek a munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését megtiltó intézkedése ellen - ebben az esetben - munkaügyi jogvita kezdeményezhet. 8. A közalkalmazott jogviszonyával a jogszabályban meghatározottakon túl összeférhetetlennek minsül: - az olyan munkavégzésre irányuló további jogviszony, amelyben az Egyetem szolgálati (üzleti) titkait képez módszerek, eljárások, ismeretek (know-how) egyéni haszon érdekében történt alkalmazására kerülhet sor; - Egyetemi oktató, kutató, tanár részérl magánszemélyként vagy gazdasági társaság tagjaként ellenszolgáltatásért az általa oktatott hallgatóinak vizsgára és egyéb számonkérésre való felkészítése, -közalkalmazottnak az intézmény hallgatóival bármiféle kereskedelmi tevékenység folytatása, - hallgató igénybevétele bármilyen otthoni (magán), a közalkalmazotti jogviszonytól független munkára, - a közalkalmazott munkakörével összeférhetetlen minden olyan további jogviszony, melyet az egyetemmel gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnál üzletvezetésre jogosult tagi, ügyvezeti jogviszonyban végez, feltéve, hogy az egyetem által és a gazdasági társaság által végzett alaptevékenységek megegyeznek, - közalkalmazott részérl olyan tevékenység folytatása, amely sérti az Egyetem jó hírnevét és üzleti érdekét, 9. Eljárási szabályok: A közalkalmazott a jogviszony létesítésekor köteles a mellékletben található összeférhetetlenségi nyilatkozatot kitölteni. A közalkalmazott a jogviszony fennállása alatt 3 napon belül köteles írásban bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának, ha vele szemben törvényben, vagy a kollektív szerzdésben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve, ha a közalkalmazotti jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlenségi helyzetbe kerül, vagy az összeférhetetlenségi nyilatkozat tartalmában bármilyen változás adódik.

15 Az összeférhetetlenségi nyilatkozat kitöltése a jogviszony létesítésének feltétele. Az összeférhetetlenségi nyilatkozatban közöltek tartalmáért a közalkalmazott fegyelmi felelsséggel tartozik. Az összeférhetetlenséget a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles kivizsgálni és az összeférhetetlenség fennállása esetén a közalkalmazottat az összeférhetetlenségi helyzet 8 napon belüli megszüntetésére írásban felszólítani. A felszólítás eredménytelen volta esetén a munkáltatói jogkör vezet a közalkalmazottat az összeférhetetlenségi helyzet megszüntetéséig írásban eltilthatja a munkavégzés alól. Az eltiltás idtartama alatt a közalkalmazotti jogviszony szünetel. Ha ez nem vezet eredményre, a munkáltató a közalkalmazott ellen fegyelmi eljárást indíthat, vagy kezdeményezheti a jogviszony felmentéssel való megszüntetését. A munkavégzésre irányuló további jogviszony nyilvántartásáról a munkáltatói jogkör gyakorlójának kell gondoskodnia. A nyilvántartás egyik példányát a Gazdasági Figazgatóságra meg kell küldeni, szükség szerint aktualizálni (összeférhetetlenségi vizsgálat miatt). Az összeférhetetlenségi nyilatkozat mintáját a KSZ. 5. sz. melléklete tartalmazza. 10. Hatálybalépés: A kollektív szerzdés jelen módosítása a hatálybalépésétl (2009. október. 7.) számítottan új munkakör, vagy vezeti, magasabb vezeti megbízást betöltése esetén alkalmazandó. 4.8. A fegyelmi felelsség Kjt. 45-53. Amennyiben a rektor egyetemi vagy fiskolai tanár ellen indít fegyelmi eljárást, azt a felügyeleti szerv útján a kineveznek köteles bejelenteni. Azt is be kell jelenteni, ha a fegyelmi eljárás alá vont egyetemi/fiskolai tanár felfüggesztése szükségessé vált. Mindezen esetekben a Fegyelmi Tanács tárgyalására meg kell hívni a kinevezt is, aki megbízottja útján megfigyelként részt vehet a Fegyelmi Tanács tárgyalásán. 5. A munkaid és pihenid Kjt. 55. ; Mt. 117., 118-126. ; 5.1. A munkaid, annak beosztása és a pihenid 3 A közalkalmazottak, ha a KSZ kivételt nem tesz, általában heti 40 órában, öt napos munkarend szerint, egymszakos osztatlan munkaid beosztásban dolgoznak. Az Egyetem általános munkarenden belüli munkaid beosztását, valamint az általánostól eltér munkaid beosztásban foglalkoztatottak, illetve az így dolgozó szervezeti egységek munkarendjét a KSZ 8. sz. melléklete tartalmazza. 3 Módosítva 2009. október 7. napjától

16 Az oktatói, kutatói és tanári munkakörben dolgozók kéthavi munkaidkeretben dolgoznak. A munkaidkeret beosztását a munkáltatói jogkör vezet állapítja meg. A Foglalkoztatási Követelményrendszer alapján, a kari sajátosságok figyelembe vételével, a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg, hogy az oktatói, kutatói, tanári munkakörben foglalkoztatottak a felsoktatási törvényben meghatározott kötelezettségek teljesítése érdekében munkaidejükbl mennyi idt kötelesek a munkaköri leírásban meghatározott feladatok ellátásával a felsoktatási intézményben tölteni. Az egyetemen ellátandó feladatok idpontját és idtartamát az órarendi beosztás, a számonkérések és konzultációk idpontja, a laboratóriumi, könyvtári, számítógép kapacitás és egyéb szolgáltatásokra figyelemmel a szervezeti egység vezetje határozza meg. A megszakítás nélküli munkarendben dolgozók, valamint a karok Tanulmányi Osztályán/Csoportján, valamint a könyvtárban dolgozó közalkalmazottak kéthavi munkaidkeretben dolgoznak, a munkaidkeret beosztását a munkáltatói jogkör vezet állapítja meg. Munkaidkeret alkalmazása esetén a munkaidkeret kezd és befejez idpontját meg kell határozni és errl a munkavállalót írásban tájékoztatni kell. Írásbelinek minsül ebbl a szempontból a tájékoztatás, ha azt a munkáltatónál a helyben szokásos módon közzéteszik. A megbízott magasabb vezet és vezet vezeti megbízásából fakadó feladatait kötetlen munkaidben látja el. Az étkezés munkaidn belül biztosított, a rendelkezésre álló munkaközi szünet 30 perc. 5.2. Szabadság és annak kiadása Kjt. 16., 56-58/A. ; Mt. 130., 132. (1)-(3) és (7), 133-140. Az oktató, kutató és tanári munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak szabadságát elssorban július és augusztus hónapban, továbbá a téli és tavaszi szünetben, a vizsgaidszakban (amennyiben az oktatónak nincsenek vizsgáztatási feladatai) kell kiadni. A szabadságok kiadására minden évben szabadságolási ütemtervet kell minden szervezeti egységnek készíteni, amelyet a munkáltatói jogkör gyakorlója hagy jóvá. A közalkalmazottak által igénybe vehet szabadság táblázatszer felsorolását a KSZ 6. sz. melléklete tartalmazza. 5.3. Rendkívüli munkavégzés 4 Mt. 126-129. A munkáltató a munkavállalót különösen indokolt esetben, a szervezeti egység vezet javaslatára, rendkívüli munkavégzésre kötelezheti. A rendkívüli munkavégzést a munkáltatói jogkör vezetnek kell elrendelni. Az elrendelést a munkavállaló kérésére írásba kell foglalni. Különösen indokolt esetnek minsül többek között: - üzemzavar elhárítása; 4 Módosítva 2009. október 7. napjától

17 - rendezvények szervezése; - nyári kollégiumi elszállásolás; - leltározás; - felvételi és vizsgaidszak; - jelentések, költségvetés, beszámolók, havi illetményszámfejtés elkészítése. Rendkívüli munkavégzésnek minsül - a munkaid beosztástól eltér, - a munkaidkereten felüli munkavégzés. Munkaszüneti napra [Mt. 125. (3) bekezdés] rendkívüli munkavégzés csak a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatottaknál rendelhet el. Elemi kár, baleset, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyeget közvetlen és súlyos veszély megelzésére, illetve elhárítására a rendkívüli munkavégzés bármely munkakörben, elzetes jóváhagyás, egyeztetés nélkül elrendelhet. Nem túlmunka, ha a munkavállaló az engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval történt megállapodás alapján ledolgozza. Az elrendelhet túlmunka fels határa naptári évenként 300 óra. 5.4. A munkáltató nyilvántartási kötelezettsége Kjt. 83/B-83/D. ; Mt. 140/A. ; Kjt. 5. sz. melléklet, Ftv. 2. sz. melléklet A munkáltató köteles nyilvántartani a közalkalmazottak rendes és rendkívüli munkaidejével, ügyeletével, készenlétével, szabadságának kiadásával, valamint az egyéb munkaidkedvezményével kapcsolatos adatokat. A munkáltató ugyancsak köteles nyilvántartani a közalkalmazottak Kjt. 5. sz. és az Ftv. 2. sz. mellékletében elírt adatait. 6. Elmeneteli és illetményrendszer 6.1. A közalkalmazottak elmeneteli és illetményrendszere Kjt. 60-66., 78-80. ; Mt. 141., 142/A., 144. (1)-(5) és (7), 145-146., 147. (1)-(5), 148-153., 165. (1), 165/A. ; A magasabb fizetési fokozatba való lépés három éves várakozási idejét fizetési fokozatonként csökkenteni lehet egy évvel, a tartósan magas színvonalú munkavégzés elismeréseként, illetve kiemelked teljesítményért. Kiemelked teljesítménynek tekinthet, ha a közalkalmazott miniszteri, rektori kitüntetésben részesül, kiváló dolgozó címet kap, vagy - az oktató, kutatói és tanári munkakör kivételével - tudományos fokozatot szerez. Az 53/2006. Korm. rendeletben meghatározott munkakörökben, amennyiben a közalkalmazott állami kitüntetésben részesül a mvészeti területen foglalkoztatottak kivételével - a megszerzés évében egy évvel csökkenteni kell a fizetési fokozatok közötti várakozási idt. Amennyiben a közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség mellett, a kinevezésben feltüntetett

18 további szakképesítésre, szakképzettségre is szükség van és azzal a közalkalmazott rendelkezik, alap-illetménye az A, B, C, D, E, F, G fizetési osztályban - egy további szakképesítés után 5 %-kal, - kett vagy több további szakképesítés után 8 %-kal növekszik. Az illetménynövekedés feltétele, hogy a közalkalmazott a további szakképesítését munkaidejének legalább 10 %-ában hasznosítja. A H, I, J fizetési osztályban az illetménynövekedés mértéke - egy további szakképesítés esetén 7 %, - kett vagy több további szakképesítés esetén 10 %. Ezen illetménynövekedés mértéke illeti meg a mvésztanár, mérnöktanárt, mszaki (gazdasági) tanárt, mszaki (gazdasági) oktatót, nyelvtanárt, testnevel tanárt, valamint a kollégiumi tanárt, ha a kinevezésében feltüntetett további szakképesítést az Egyetem által indított alapképzési vagy szakirányú továbbképzési szakon, illetve akkreditált iskolai rendszer felsfokú szakképzésben hasznosítja. A garantált illetmény oktatók, kutatók további szakképesítésük után nem jogosultak illetménynövekedésre. 6.2. Illetménykiegészítés, keresetkiegészítés, jutalom, prémium 5 Kjt. 67., 77-77/C. A közalkalmazottak részére adható illetménykiegészítés, keresetkiegészítés, jutalom, valamint a magasabb vezetk és vezetk részére adható prémium és jutalom tárgyában a munkáltatói jogkör vezet saját mérlegelési jogkörében dönt. A juttatások feltételeit a közalkalmazott kinevezésében, határozatban, vagy a munkaköri leírásban írásban is rögzíteni kell. 6.3. Illetménypótlékok Kjt. 69-75. ; Mt. 145-146., 147. (1)-(2), 148-149. A Kjt. alapján fizetend illetménypótlékok: - a vezeti pótlék, - a címpótlék, - az egészséget károsító kockázattal járó munka címén járó pótlék, - az idegennyelv-tudási pótlék, - tanári munkakörben foglalkoztatottak illetménypótléka. A Kjt. alapján fizetend illetménypótlékok alapja a mindenkori pótlékalap. Munkakör, kapcsolt munkakör vagy valamely bizottság elnöki tisztsége betöltése alapján, a kari keret terhére egyéb illetménypótlék fizethet. Az illetménypótlékok táblázatszer felsorolását a KSZ 2. sz. melléklete tartalmazza. 6.4. Egyéb illetménypótlékok 5 Módosítva 2009. október 7. napjától

19 A közalkalmazott feladatkörébe nem tartozó tevékenységért amennyiben a fedezet biztosított határozott idre, a munkáltatói jogkör gyakorlója, a többletfeladattal arányos illetménypótlékot is megállapíthat, melynek alapja a mindenkori pótlékalap. Az egyéb oktatói, valamint a nem oktatói, kutatói munkakörben alkalmazott (szakalkalmazott) tudományos fokozattal rendelkez szakalkalmazott nem jogosult a tudományos fokozata után illetménypótlékra. 6.5. Rendkívüli munkavégzés díjazása 6 Kjt. 76. ; Mt. 145., 147. (1)-(5) A rendkívüli munkavégzésért fizetend bérpótlék számítási alapja a munkavállaló személyi alapbére. A munkaid-beosztás szerinti napi munkaidt meghaladóan, illetve a munkaidkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven százalék. A munkáltatói jogkör vezet és a közalkalmazott megállapodása alapján ellenértékként pótlék helyett szabadid jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka idtartamánál. A munkaid-beosztás szerinti pihennapon (pihenidben) végzett munka esetén a pótlék mértéke száz százalék. A pótlék mértéke ötven százalék, ha a munkavállaló másik pihennapot (pihenidt) kap. A túlmunka esetén járó szabadidt, illetve a pihennapot (pihenidt) legkésbb a rendkívüli munkavégzést követ hónapban kell kiadni. Munkaidkeret alkalmazása esetén a szabadidt, illetve a pihennapot (pihenidt) legkésbb az adott munkaidkeret végéig kell kiadni. Nem jár rendkívüli munkáért sem díjazás, sem szabadid, vagy pihennap (pihenid) a magasabb vezet és vezet beosztású munkakörben dolgozóknak a vezeti feladatokkal kapcsolatos túlmunka esetén. 6.6. Helyettesítési díj Mt. 83/A. (7) A közalkalmazott különösen indokolt esetben munkakörébe nem tartozó munkát is köteles végezni. Ha a közalkalmazott eredeti munkakörén kívül ideiglenesen más munkakört is ellát úgy, hogy a két munkakörbe tartozó munkavégzés idtartama nem különíthet el (helyettesít), helyettesítési díj illeti meg. Ennek összege az elvégzend munka mennyiségétl függen a a helyettesített közalkalmazott illetményének figyelembevételével az illetékes munkáltatói jogkör vezet javaslata alapján kerül meghatározásra. A helyettesítési megbízást és az elvégzend munka feltételeit írásban kell elrendelni. Ha a helyettesítést több munkavállaló látja el, a helyettesítési díj ket ellenkez megállapodás hiányában - egyenl arányban illeti meg. Ha a közalkalmazott vezeti pótlékban részesül vezett helyettesít, akkor részére helyettesítési díjként a vezeti pótlékot kell folyósítani. E címen nem számolható el helyettesítési díj, ha a helyettesítés kinevezett (megbízott) helyettes munkakörben történik. 6 Módosítva 2009. október 7. napjától

20 Oktató egy hónapot meghaladó helyettesítése esetén a helyettesített órák száma alapján számítható óradíjak összege fizethet ki helyettesítési díjként. Külföldi kiküldetés, alkotó szabadság idejére nem jár helyettesítési díj oktatók helyettesítésére. Nem fizethet helyettesítési díj a helyettesített közalkalmazott betegszabadsága és szabadsága idejére. 6.7. Az illetmény védelme Kjt. 79/A. ; Mt. 155. (1)-(3), 156-164. A közalkalmazott részére az illetményt - a törvényben meghatározott kivételektl eltekintve havonta egy alkalommal kell elszámolni a közalkalmazott által megjelölt bankszámlájára való átutalással, vagy postai úton minden hónap 5. napjáig. Az illetmények készpénzben való felvételét az intézménnyel szerzdést köt pénzintézet(ek) bankjegykiadó automatája, illetve más pénzintézeti fióki kifizetés útján biztosítja. A táppénz kifizetés, valamint a megbízási díjak kifizetésének napja megegyezik az illetményfizetés napjával. Az illetmény elszámolásáról a közalkalmazott részére havonta részletes, csak az érintett közalkalmazott számára hozzáférhet (titkosított) írásbeli tájékoztatást kell adni. A tárgyévi illetmény kifizetésekrl (megbízási díjak is) személyi jövedelemadó elszámolás céljára a tárgyévet követ január hónap végéig részletes, titkosított kimutatást kell készíteni. A kimutatásokat olyan minség nyomtatott formában kell a közalkalmazottak rendelkezésére bocsátani, hogy az SZJA törvényben meghatározott megrzési id lejártáig olvasható állapotban legyen. 6.8. Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés, hivatalos belföldi és külföldi kiküldetési költségtérítés, egyéb utazási költségtérítés elszámolása 7 6.9. Törzsgárda jutalom adományozása Törzsgárda jutalomra jogosult minden közalkalmazott, akinek a közalkalmazotti jogviszonya a Nyugat-magyarországi Egyetemen vagy annak jogeld intézményeinél 20, 25, 30, 35, 40 éve fennáll. Az összeg 15.000.-Ft, amely munkáltatói jogkör vezet döntése alapján - jutalom jogcímen vagy adómentes juttatásként fizethet ki. A törzsgárda jutalom/juttatás évente egy alkalommal állapítható meg kivéve öregségi, elrehozott öregségi nyugdíjazás esetén. Öregségi, elrehozott öregségi nyugdíjazás esetén az adományozás az utolsó munkában töltött napon esedékes. A törzsgárda jutalom/juttatás minden év március 31. napjáig betöltött 20, 25, 30, 35, 40 év betöltött idt figyelembe véve jár. 7 A 6.8.pont rendelkezései és a 4. sz. melléklet 2009. október 7. napjától a kollektív szerzdésbl törlésre kerül