SZERVEZETI VISELKEDÉS Változások kezelése az emberi oldal



Hasonló dokumentumok
Vállalat küldetése A vállalat célja Vállalatok érintettjei Marketing:

SIKERES VÁLTOZÁS ÉS VÁLSÁGKEZELÉS

Tananyagfejlesztés: Új képzések bevezetéséhez szükséges intézményi és vállalati szervezetfejlesztési módszertani feladatok

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

A női vezetők perspektívái és karrierjük akadályai Németországban

A REJTETT KONFLIKTUS JELEI

Suri Éva Kézikönyv Kézikönyv. egy ütős értékesítési csapat mindennapjaihoz. Minden jog fenntartva 2012.

Emberi erőforrás menedzsment

Tudásmenedzsment és a fogolydilemma Fenyvesi Éva

Tudásmenedzsment-rendszer kiépítésének

A vezetést szolgáló személyügyi controlling

Munkavállalói trendek és humán gyakorlatok Magyarországon

Egyéni teljesítményértékelés

A felelős vállalkozások Tudatosság növelő kérdőív


Milyen stratégiával lehet folyamatos növekedési pályára állítani vállalatunkat?

A célom az volt, hogy megszólítsam az egész politikai elitet

Teljesítménymotiváció és ösztönzés

TANULÁSI STÍLUS KÉRDŐÍV

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM AZ ELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÓJA. Amely a következő dokumentumot kíséri

FIZETÉSEMELÉS Készítette: Dara Péter és Kertész Ferenc

3.1. Alapelvek. Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Dr. Székely Csaba. Agrár-gazdaságtan 8. AGAT8 modul. Vállalati tervezés és fejlesztés

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM

A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA

SCHOOL OF BUSINESS ZALAEGERSZEG ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA. Érvényes: szeptember 01.-től PEDAGÓGIAI PROGRAM. Vörösné Grünvald Anna intézményvezető

Az üzleti együttműködés előmozdítása és segítségnyújtás a partnerkereséshez, ideértve a nemzetközi projekt irányítást is

SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló

A képzés során Montágh testületi szakértőként, oktatókén és trénerként működik közre.

Munkakör értékelés Kompetencia HR áramlás

Korszerű optimalizálási módszerek gyakorlati felhasználási lehetőségei a logisztikai folyamatok és rendszerek hatékonyságának növelésében

Tárgyszavak: munkavédelem; kommunikáció; vállalatirányítás; vállalati kultúra; munkahelyi légkör.

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK ÁPRILIS 27-I ÜLÉSÉRE

Pro Publico Bono Online. Támop Speciál

BEMUTATKOZÁS. Polgármesteri Hivatal EFQM-TQM oktatás ÁROP

MAROSHEGYI ÓVODA 2004.

Újvári Boglárka Környezettudományi szakos hallgató. Témavezető: Dr. Kovács József Egyetemi docens

Vállalati és ágazati gazdaságtani ismeretek. /Felzárkóztató modul elméleti jegyzet/

Felkészültség és elkötelezettség

KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK PH.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MISKOLC MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai.


Dr. Piskóti István intézetigazgató, tanszékvezető, egyetemi docens Miskolci Egyetem Marketing Intézet Turizmus Tanszék

Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal

PEDAGÓGUSKOMPETENCIÁK FEJLŐDÉSI SZINTJEI, PEDAGÓGIAI SZTENDERDEK

2. RÉSZ. Szervezetelmélet

Menedzsmentszemlélet, Humán erőforrás menedzsment. Dr. Hankó Balázs. Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet

Kutatócsoportunk ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

Tárgyalástechnika.

2.4. A szervezeti formák A szervezetek strukturális jellemzői

A vezetői munka alapelemei Bevezetés a szervezetek világába

A Progress eredményeinek biztosítása

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE

SZÉKESFEHÉRVÁRI KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA

Felügyelt és biztonságos kutatás

Élelmiszer az Életért. Európai Technológiai Platform. Megvalósítási Terv

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA GÖDÖLLŐ

Merre tovább Magyar Református Egyház? Tatai Egyházmegye presbiteri konferenciája Tata, február 11.

II. NEVELÉSI PROGRAM 1 Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka főbb jellemző 1.1. Pedagógusainktól elvárt alapfeladatok:

PMMENB 402 segédlet a PTE PMMK építő mérnök hallgatói részére. Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése

A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben

DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója:

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság

A HATALOM ÉS AZ URALOM FOGALMA

Nemzetközi Navigátor Common Purpose Nemzetközi Navigátor. Folyamatos leadership fejlődés a jövő vezetőinek

Függelék. Táblázatok A felmérés során használt kérdőív, illetve kérdőívkártyák

Stratégiai menedzsment

A kompetencia alapú képzési rendszer koncepciója a szervezeti képzésekben

A HONTALANSÁGRÓL SZÓLÓ 3. SZÁMÚ IRÁNYMUTATÁS: A hontalanok jogállása nemzeti szinten

FODOR MÓNIKA 1 RÁBAI DÁNIEL 2

Terület- és településrendezési ismeretek

5 6. évfolyam. Közösség és személyiség

CREATING STANDARD A HIGHER. 6 Lépés a Legjobb Munkahely felé

A bemeneti mérés eredménye az 1. évfolyamon

Ritzelés körkéses ritzelőgépeken

A TUDÁSMENEDZSMENT (TM) GYAKORLATI SIKERE ÉS A VÁLLALATI TEAMEK KÖZÖTTI KAPCSOLAT - A teamek és a tudásteremtő közösségek

és tanulságai a projekt menedzser szemszögéből Tızsdeképes Cégek Klubja február 3.

ÁOGYTI Takarmányellenőrzési Főosztály

MIT ÉREZ A SZOLGÁLTATÓK RUGALMASSÁGÁBÓL A FOGYASZTÓ? Székely Levente

E T I K A I K Ó D E X E. I. Az Etikai Kódex célja és hatálya

A kultúra menedzselése

ALAPFOGALMAK. Mi különbség a menedzsment és menedzser között?

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016

Az erőszak a mindennapi életben mindenütt jelen van. Az erőszak témaköre folyamatosan az érdeklődés középpontjában volt és van is.

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

A korszerű közlekedési árképzési rendszerek hazai bevezetési feltételeinek elemzése

ISKOLA - GYERMEKJÓLÉT. Készült a Phare támogatásával a Humán Fejlesztők Kollégiuma Regionális Forrásközpont megbízásából

TANÁCS. (Tájékoztatások)

Egyeztetési anyag 1. változat

A VÁLLALATI VÁLSÁGMENEDZSELÉS GAZDASÁGUNKBAN, AVAGY HOGYAN (NE) MENEDZSELJÜNK!? DR. KATITS ETELKA 1

III. KÖVETKEZTETÉSEK

AOSZ. Vidéki tagszervezetek országos hálózatosodását segítő, modell értékű szervezet - és közösségfejlesztő program az AOSZ-nál

W E S L E Y J Á N O S L E L K É S Z K É P Z Ő F Ő I S K O L A JOHN WESLEY THEOLOGICAL COLLEGE Rektor


Intézményi belső elvárások Pedagógus önértékelés Reményhír Intézmény Eötvös József Általános Iskolája Reményhír Intézmény Erdős Kamill Szakiskolája

A szabadság motívuma

először is vitatkoznék a rákényszerít szó használatával

Átírás:

SZERVEZETI VISELKEDÉS Változások kezelése az emberi oldal Dr. Gyökér Irén egyetemi docens BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék 2014 ősz 2014.11.19. 1

Miért szükséges a változás? Problémák/ Lehetőségek Fogyasztók Verseny Szabályozás Törvények Munkaerő Szállítók Vevők Szakmai társ. Tanácsadók Szakirodalom A változtatás szükségessége A változtatás ötlete Belső kreativitás Változatás

A változás hatása a teljesítményre + 2. 3. A változás kezdete 1. A teljesítmény kezdeti szintje - Idő (Dobák, 1999)

A befogadás folymata

A változással szembeni ellenállás Probléma: Ez az ellenállás általános és a változás szempontjából destruktív! Foglalkozni kell velük! (hat tényező)

Negatív hatás feltételezése A változás félelmek sokaságát szabadítja el: az ismeretlentől, a szabadság elvesztésétől, a státusz és a pozíció elvesztésétől, a tekintély és a felelősség elvesztésétől; valamint a jó munkakörülmények és a pénz elvesztésétől való félelmet. (Kets de Vries)

A többletmunkától való félelem Hivatalos sík: az adott beosztásban elvégzendő feladatokkal és az ott elvárt teljesítménnyel foglalkozik Pszichológiai sík: többnyire a hallgatólagos alkalmazási feltételekre vonatkozik Szociális sík: az alkalmazottak a szervezeti kultúrát ezen mérik le MEGVÁLTOZNAK A VÁLLALAT ÉS AZ ALKALMAZOTTAK KÖZÖTTI SZERZŐDÉS FELTÉTELEI!

Szakítás a szokásokkal AZ ÖSSZES SZOKÁSON EGYSZERRE KELLENE TÚLADNI!

A kommunikáció hiánya Mennyiben érint ez engem? Mit jelent a változás a szervezet számára? Milyen más alternatívák kínálkoznak? Vannak jobb opciók? Ha másként kell dolgoznom, képes leszek rá? Hogyan sajátítom el az új készségeket, amelyekre szükségem lesz? Kell-e áldozatokat hoznom? Milyeneket? Ha igen, hogy érzek ezekkel kapcsolatban? Tényleg hiszek ennek a változásnak a szükségességében? Valóban elhiszem, amit a jövőbe vezető irányról mondanak? Tényleg ez a helyes irány számunkra? A többiek talán taktikáznak, csak hogy javítsák a helyzetüket az én rovásomra? A cégek többsége ezekben ALULKOMMUNIKÁL!

Szervezeti háttér alkalmatlansága Probléma: MINDENT A VÁLTOZÁSHOZ KELL IGAZÍTANI!

Az alkalmazottak lázadása Változás Megváltoztatásra irányuló erőfeszítés

Az ellenállás diagnosztizálása Sokan elmulasztják felmérni, hogy kik és miért tanúsítanak majd ellenállást Ehelyett túl gyakran indulnak ki korábbi tapasztalatokon alapuló, egyszerű hiedelmekből Ez a korlátolt szemlélet súlyos problémákhoz vezethet tisztában kell lenni az okokkal!

Helyi önérdek Az alkalmazottak azt hiszik, hogy elveszítenek valamit, ami fontos számukra Saját érdekeikre összpontosítanak és nem a szervezet igényeire politikus viselkedés Ez a viselkedés a változás előtt és alatt alakul ki, ha az egyén vagy csoport igényei nem felelnek meg a szervezet igényeinek Általában finomabb formában jelenik meg, a nyilvános párbeszéd színe alatt marad

Félreértés és bizalomhiány Az emberek nem értik a változás várható kihatásait, és úgy érzik, több lesz a kapcsolódó költségük, mint a hasznuk Gyakori eset, ha hiányzik a bizalom a kezdeményező fél és az alkalmazottak között A menedzsereknek téves az alapfeltételezésük, mely szerint az emberek csak akkor ellenzik a változást, ha nem felel meg az érdekeiknek nekik kell felderíteniük a félreértések okait

Eltérő értékelés Az alkalmazottak máshogy értékelik a helyzetet, mint a menedzsereik Úgy vélik, hogy a vállalat többet veszíthet a réven, mint amennyit nyer a vámon Mindkét fél azt feltételezi, hogy minden releváns információ a birtokukban van egy megfelelő szervezeti analízishez, a csoportok különböző információkkal dolgoznak, eltérő eredményekre jutnak, ami ellenálláshoz vezethet

Csekély tolerancia a változások iránt Az alkalmazottak attól félnek, hogy viselkedésük és készségeik nem felelnek meg az újfajta kívánalmaknak, és meg akarják őrizni kedvező énképüket Mindenki korlátozott mértékben képes megváltozni A szervezetben zajló változtatás akaratlanul is túl sok, túl gyors változást követel meg az emberektől A menedzserek sem tudnak olyan gyorsan változtatni a viselkedésükön, ahogyan a szervezet megkívánja

A változtatással szembeni ellenállás kezelése 1. Megközelítés Alkalmazási helyzet Előnyök Hátrányok Tájékoztatás + kommunikáció (változtatás szükségessének megértetése) Információhiány vagy pontatlan információ esetén, jó viszony kell hozzá Meggyőzés esetén az emberek segítenek a változásban Nagyon idő- és munkaigényes, ha sok embert érint Részvétel + bevonás (meghallgatás és javaslatok felhasználása) Ha a kezdeményezőknek nincs birtokukban az összes információ, és nem azonnali változtatás kell A résztvevők elkötelezik magukat és a birtokukban lévő információk beépíthetők a változtatási tervbe Nagyon időigényes, ha a résztvevők nem megfelelő változást terveznek Előmozdítás + támogatás (új készségek, szabadság, meghallgatás) Ha a munkatársaknak gondot okoz a változásokhoz való alkalmazkodás Az alkalmazkodással kapcsolatos problémák legjobb módszere Időigényes és drága lehet, mégis kudarcot vallhat

A változtatással szembeni ellenállás kezelése 2. Megközelítés Alkalmazási helyzet Előnyök Hátrányok Tárgyalás + megállapodás (ösztönzők felajánlása) Ha egy személy vagy csoport számára egyértelműen hátrányos a változás és elég hatalmuk van Időnként viszonylag könnyű módszer lehet a hevesebb ellenállás elkerülésére Sok esetben túl drága, és a menedzser könnyen zsarolásnak teheti ki magát Manipulálás + kooptálás (burkolt kísérlet mások befolyásolására) Ha a többi módszer nem vált be, vagy túl drága Viszonylag gyors és olcsó megoldás lehet A jövőben gondot okozhat, ha az emberek manipulálva érzik magukat, a menedzser hiteltelenné válik Nyílt + burkolt kényszerítés Ha fontos a gyorsaság és a változás kezdeményezőinek kellő hatalma van Gyors és bármilyen ellenállás leküzdésére alkalmas Kockázatos, ha az emberek megharagudnak a kezdeményezőkre

Kotter modellje 8 lépéses modell a sikeres szervezeti átalakuláshoz Szabályok, tanulságok: HBm. 2007. máj.

1. Nem érzékeltetik eléggé a sürgető lépéskényszert Könnyűnek tűnik, pedig nem az A felsővezetők alábecsülik, hogy mennyire nehéz kimozdítani az embereket a komfortzónáikból A vezetők nem tanúsítanak türelmet A vezetők lebénulnak az árnyoldalak lehetőségétől Túl sok a menedzser és kevés a vezető! Jó vagy rossz pénzügyi eredmények, önelégültség érzete hátráltató A sürgető lépéskényszer érzékeltetése A piaci helyzet és a verseny vizsgálata A válságok, lehetséges válságok és komolyabb lehetőségek felismerése A megfelelő szintű és jó vezetők kiválasztása Potenciálisan kellemetlen tények őszinte megvitatási lehetőségeinek megteremtése (külső személy bevonásával)

2. A kellő hatalmú iránymutató szövetség hiánya A korai szakaszban nincs elegendő támogató Csak az első számú vezető támogatja aktívan az ügyet Az esetleges koalíciónak nincs elegendő hatalma (rangokat, információkat, szakértelmet, hírnevet, kapcsolatrendszert illetően) A csoport megpróbál a hagyományos hierarchia alapján működni Nincs meg a minimális bizalom és párbeszéd Kellő hatalmú iránymutató koalíció létrehozása A változtatási törekvés vezetéséhez elegendő hatalmú csoport összeállítása A csoport ösztönzése a csapatmunkában való együttműködésre A változás előidézésével járó veszélyek reális becslése Erős vonalbeli vezetés kialakítása

3. Hiányzó jövőkép Nem könnyen kommunikálható és nem vonzó jövőkép Nem értelmes és az öt éves terveken nem túlmutató jövőkép Jövőkép= projektek felsorolása Rengeteg terv, irányelv és program jövőkép nélkül A követendő irány túl bonyolult vagy homályos Jövőkép kialakítása A változtatási erőfeszítés véghezvitelét elősegítő stabil jövőkép kialakítása Stratégiák kidolgozása a jövőkép megvalósítása érdekében

4. A jövőkép nem megfelelő kommunikálása A jövőkép kommunikálása egyetlen megbeszélés, vagy egyetlen írásos anyag kiküldésével történik A vezető több fórumon, de nem érthetően kommunikál Már vannak hírlevelek, beszédek, de a vezetők ezzel ellentétes viselkedést tanúsítanak Leépítés lesz az áldozat A jövőkép kommunikálása Minden lehetséges eszköz megragadása az új jövőkép és stratégiák kommunikálására Hiteles és megfelelő mennyiségű kommunikáció Új növekedési lehetőségek felvázolása Új viselkedésformák megtanítása az irányadó koalíció példamutatásával

5. Nem távolítják el a jövőkép útjában álló akadályokat A munkatársak nem próbálnak ki új szemléletmódokat, nem dolgoznak ki új ötleteket Ha ezt meg is teszik, szervezeti korlátokba ütköznek: szűk munkaköri kategóriák, alacsony felelősségek, javadalmazási és teljesítményértékelő rendszer nem engedi a változtatást Csak kommunikálják a változást,de a strukturális elemek a régi rendszert szolgálják Lehet, hogy csak képzeletbeli akadályról van szó Főnök változással ellentétes elvárásai A jövőkép megvalósíthatóságának lehetővé tétele A változás akadályainak eltávolítása A jövőképet súlyosan sértő rendszerek és struktúrák módosítása A kockázatvállalás és az eredeti ötletek, tevékenységek és lépések támogatása Itt már meg van a lendület az akadályok eltávolításához (eddig nem volt meg)

6. Nem terveznek és érnek el gyors győzelmeket Nincsenek rövid távú célok, melyeket teljesíteni és ünnepelni lehet, így megtörik a lendület A gyors győzelmek hiányában a korábban változás mellett lévők is átpártolnak az ellenzőkhöz A gyors győzelmek kivívása helyett a gyors győzelmekben való reménykedés jellemző (aktív helyett passzív) Gyors győzelmek megtervezése és kivívása Látható teljesítmény-fejlődések megtervezése: megáll a bevétel csökkenés, javul a minőség, néhány új termék bevezetése sikeres, javuló termelékenység, magasabb ügyfél-elégedettség A fejlődési elképzelések megvalósítása A változásban részt vállaló munkatársak elismerése és jutalmazása

7. Túl korán hirdetik ki a győzelmet Kísértés a teljesítmény javulásának első egyértelmű jelét látva Amíg nem vált a kultúra részévé (5-10 év), ez az új szemléletmód visszafejlődhet és el is tűnhet Tanácsadók elbocsátása (2év) A vezetők lelkesedésük eredményeképpen túlzásokba esnek, hagyják magukat meggyőzni a diadalról, közben az ellenzők átveszik a hatalmat Az eredmények megszilárdítása, további változtatások Változások helyes felmérése A jövőképbe nem illeszkedő rendszerek, struktúrák és szabályzatok módosítása A jövőképet megvalósítani képes munkatársak felvétele, előléptetése és fejlesztése A folyamat felfrissítése

8. A változtatásokat nem gyökereztetik meg a kultúrában Ha még nem mondjuk, hogy nálunk ez így szokás, akkor nem került be a szervezet vérkeringésébe, így könnyen elkophatnak Nincs tudatos törekvés a változás pozitív hatásainak bemutatására Az emberekre bízzák a következtetések meghozatalát A csúcsmenedzsment utánpótlásának meg nem tervezése Az új megközelítések intézményesítése Az új viselkedésformák és a vállalati sikerek közötti összefüggések világossá tétele A vezetés fejlesztéséről és utódlásáról való gondoskodás eszközeinek kidolgozása

Kritikus pontok a modellben A szakaszok sorrendjének fontossága A változás levezetése 70-90%-ban vezetői és 10-30%-ban menedzseri tevékenység

Változások jellemzői a kiterjedés mértéke alapján Inkrementális változás Szempontok Radikális változás Egy vagy néhány lényeges szervezeti jell. A szervezeti jellemzők kismértékű módosulása Egy vagy néhány hierarchikus szinten Lépésről-lépésre, kevésbé látványos A változás terjedelme A változás mértéke A változás szintje A változás módja Számos vagy összes lényeges szervezeti jell. A szervezeti jellemzők nagymértékű változása Minden hierarchikus szinten ható változások Nagyobb, látványos ugrások révén Viszonylag lassan A változás sebessége Viszonylag gyorsan Külső alkalmazkodás, belső illeszkedés fejl. Alsóbb szintű vezetők, vagy felső vezetés A változás alapvető célja A változás irányítása Külső alkalmazkodás, új konfigurációk alkotása Felső vezetés Dobák, 1997

Cél: alkalmazottakból szervezeti polgárok Aki részt vehet a változás céljának és módjának meghatározásában, egyrészt hajlamosabb lesz a változás támogatására másrészt maga is megváltozik önszántából megtanul új módon gondolkodni a szervezetről, felszólal, ha véleménye van, megtanulja a csoporton belüli konfliktuskezelést, a menedzsmenttel folytatott csaták átvészelését, a kommunikációt a vele egyenrangúakkal, megtanul kreatívnak lenni, megtanul olvasni, prezentációt tartani, írni, részt vállalni a dolgokban ELKÖTELEZETT MUNKATÁRSAKKÁ KELL TENNI AZ ALKALMAZOTTAKAT!

Hitvallás

Köszönöm a megtisztelő figyelmet! gyoker@mvt.bme.hu 2014.11.19. 33