ZÁRÓVIZSGA A KELETI NYELVEK ÉS KULTÚRÁK ALAPSZAK KÍNAI SZAKIRÁNYÁN I. A ZÁRÓVIZSGA RÉSZEI A kínai szakiránys záróvizsga az alábbi részekből áll: írásbeli rész: kínai nyelvi szintfelmérő vizsga (a szóbelitől eltérő napn) szóbeli rész: a szakdlgzat megvédése kínai történelem (tételek alapján) kínai irdalm (tételek alapján) kínai vallás- és eszmetörténet (tételek alapján) mai kínai társadalm és kultúra (tételek alapján) mai kínai nyelv (elbeszélgetés egy megadtt témáról) A záróvizsga minősítése a szakdlgzat minősítésének, a szakdlgzatvédés minősítésének, tvábbá a részvizsgák minősítéseinek az átlaga egész számra kerekítve azzal a megkötéssel, hgy amennyiben bármelyik részminősítés elégtelen, úgy a záróvizsga minősítése is elégtelen. Amennyiben a záróvizsga minősítése elégtelen, de a hallgató a záróvizsga valamely részén elégtelennél jbb minősítést szerzett, úgy a későbbi záróvizsga kísérlet alkalmával csak az elégtelen minősítésű részeket kell megismételnie. A záróvizsgát záróvizsga-bizttság előtt kell letenni, amelynek elnöke és legalább még két tagja van. A záróvizsga-bizttság legalább egy tagja egyetemi vagy főisklai tanár, illetve egyetemi vagy főisklai dcens, tvábbá egy tagja nem a Kínai Tanszék ktatója. A szakdlgzatvédéshez a záróvizsga bizttságba a jelölt vizsgájának idejére meg kell hívni a szakdlgzat bírálóját, illetve bírálóit is. II. ZÁRÓVIZSGATÁRGYAK Záróvizsgatárgyak a 2012-ben kezdett hallgatók számára: BBNKN00100 Keleti filzófiák BBNKN00200 Keleti irdalmak 1. BBNKN00300 Keleti népek történelme 1. BBNKN00400 Keleti népek történelme 2.
BBNKN00500 Keleti vallásk története BBNKN00700 Keleti népek történelme 3. BBNKN00800 Keleti népek történelme 4. BBNKN00900 Keleti irdalmak 2. Záróvizsgatárgyak a 2013-ban és később kezdett hallgatók számára: BBNKN00200 Keleti irdalmak 1. BBNKN00300 Keleti népek történelme 1. BBNKN02100 Keleti népek eszmetörténete 1. BBNKN00400 Keleti népek történelme 2. BBNKN02200 Keleti népek eszmetörténete 2. BBNKN00700 Keleti népek történelme 3. BBNKN00800 Keleti népek történelme 4. BBNKN00900 Keleti irdalmak 2. BBNKC03400 Mdern kínai társadalm és kultúra III. TÉTELSOROK ÉS KÖTELEZŐ IRODALOM III.1 TÖRTÉNELEM III.1.1. Tételek 1. A kínai őskr. Kulturhérszk, legendás uralkdók, szent állatk. Nelit kri civilizációk, a legendás Xia-dinasztia és Shang-Yin, az első igazltan létezett kínai dinasztia. 2. A Zhu-dinasztia. A fejedelemségek megerősödése, a Tavaszk és őszök krszak, a Hadakzó fejedelemségek kra. 3. A Qin-dinasztia, a császárság kezdete. Kína első császára, Qin Shihuang. A közpntsíttt állam és sajátsságai, a dinasztia bukása és annak kai. 4. A Han-dinasztia. A Han Birdalm terjeszkedése, gazdasága és társadalma. A dinasztia hanyatlása, a Xin-dinasztia (Wang Mang uralkdása) és a Keleti Han. A Han-ház bukása.
5. Kína középkra, a széttagltság időszaka. A Hárm királyság, az Északi és déli dinasztiák kra, Nyugati Jin, Északi Wei. 6. A Sui- és a Tang-dinasztia. Eseménytörténet, közigazgatás, mezőgazdaság, társadalm. A birdalm felbmlása, az Öt dinasztia és a Tíz királyság kra. 7. Kína ezüstkra: a Sng-dinasztia. Eseménytörténet. A középkri gazdasági frradalm. A társadalm átalakulása, a mezőgazdaság és a vársk fejlődése, kereskedők, piack, tudmány. 8. A mngl birdalm és a Yuan-dinasztia. Mngl hódítás és berendezkedés Kínában. Kubiláj kán tevékenysége. 9. Az utlsó nemzeti dinasztia: a Ming-ház. Hngwu és Yngle császár tevékenysége. A birdalm fénykra és bukása. 10. A Qing-dinasztia 1793-ig. Mandzsu hódítás és knszlidáció. Kangxi, Yngzheng és Qianlng. Kapcslatk a Nyugattal. 11. Kína a 19. században. Az ópiumhábrúk, a taiping-felkelés, a kínai francia és a kínai japán hábrú, a száznaps refrm. 12. A bkszer-felkelés, Sun Yat-sen mzgalma és a wuchangi felkelés. A kínai császárság bukása. 13. Kína az 1910-20-as években: a köztársaság első évei, Yuan Shikai és a hadurak rszáglása. A május 4. mzgalm, a Kínai Kmmunista Párt megalapítása, Sun Yat-sen kantni krmányai. 14. A nanjingi évtized, Chiang Kai-shek krmánya. A kmmunista tanácsterületek és a hsszú menetelés. A xi ani incidens, a japánellenes hábrú és a kínai plgárhábrú. 15. A Kínai Népköztársaság első évtizede a kikiáltástól a nagy ugrásig: a józan rszágépítés évei, a földrefrm, a plitikai kampányk és a nagy ugrás. Kína külkapcslatai: kreai hábrú, kínai-szvjet barátság. 16. Kína az 1960-as években: a kiigazítás és a kulturális frradalm első évei. Kína külkapcslatai: elszigetelődés, kínai szvjet vita. 17. Kína az 1970-es években: Lin Bia bukása, Ma halála, a kulturális frradalm utlsó évei. Kína külkapcslatai: kínai amerikai közeledés, az elszigetelődés vége. A négyek bandájának bukása és Hua Gufeng krszaka. 18. A refrm és nyitás első évtizede (1978 1989). Deng Xiaping refrmjai: a mezőgazdaság és az ipar átalakítása, a különleges gazdasági övezetek és a piacsítás. Plitikai kampányk és a Tiananmen téri események. 19. Kína az 1990-es években: gazdaság, plitika és külkapcslatk Jiang Zemin és a harmadik nemzedék krában.
20. Kína a 2000-es években gazdaság, plitika és külkapcslatk Hu Jinta és a negyedik nemzedék krában. 21. A Kínai Kmmunista Párt felépítése és a Kínai Népköztársaság államszervezete. III.1.2. Irdalm Blunden, Mark: A kínai világ atlasza. Budapest, Helikn, 1995. Dawsn, Raymnd. A kínai civilizáció világa. Budapest, Osiris Kiadó, 2002. Gernet, Jacques: A kínai civilizáció története. Budapest, Osiris Kiadó, 2005. Jrdán Gyula: Kína története. [XX. század.] Budapest, Aula, 1999. Jrdán Gyula Tálas Barna: Kína a mdernizáció útján a XIX XX. században. Budapest, Napvilág, 2005. Plnyi Péter: Kína története. Budapest, Maecenas Könyvkiadó, 1994. Salát Gergely: A régi Kína története. Budapest, ELTE Knfuciusz Intézet, 2010. III. 2. IRODALOM III.2.1. Tételek 1. A Dalk könyve (Shijing). 2. A kínai történetírás: a Shujing, a Chunqiu és kmmentárjai, a Shiji, a Hanshu és a későbbi művek. 3. Qu Yuan, a Chuci, a Han-kri fu és a Zenepalta. 4. A Hat dinasztia krának költészete és irdalmelmélete. 5. A Tang-kri líra. 6. A nvella gyökerei, a Tang-kri chuanqi irdalm, a guwen yundng és a Sng-kri ci költészet. 7. A Yuan-kri színjáték. 8. A Ming-kri regény: A Sangu yanyi, a Shuihu zhuan, a Xiyu ji és a Jin Ping Mei. 9. A Ming-kri huaben irdalm, a Qing-kri nvella- és regényirdalm. 10. A mdern irdalm kezdetei. 11. A mdern elbeszélő irdalm 1.: A nvella fejlődése a 20. század elejétől az 1940-es évekig.
12. A mdern elbeszélő irdalm 2.: A regény fejlődése a 20. század elejétől az 1940-es évekig. 13. A beszélt dráma" kialakulása Kínában: Ca Yu, Gu Mru, La She. III.2.2. Irdalm III.2.2.1. Klasszikus költészet A kínai versszövegek elérhetőek a www.wengu.tartarie.cm illetve a www.chinapesy.cm ldalakn. Csibra Zsuzsanna: Klasszikus kínai költészet. Jegyzet, PPKE, Budapest, 2013 Csibra Zsuzsanna: Tenyérnyi selymen végtelen tér. Kínai költők magyarul. Bp., 2006 Dalk könyve. Bp., 1994 A kínai költészet elméletéből. Frd. és szerk. Tőkei Ferenc, Bp., 1998 Kínai-magyar irdalmi szöveggyűjtemény I-II. Frd. és szerk. Tőkei Ferenc, Bp., 1997 Klasszikus kínai költők. Bp., 1967 Tizenkilenc régi vers. Frd. és szerk. Tőkei Ferenc, Bp., 1996 Tőkei Ferenc: Esztétika a régi Kínában. Budapest, Magiszter Társadalmtudmányi Alapítvány, 2006. Tőkei Ferenc: Műfajelmélet Kínában a III-IV. században. Bp., 1967 [A könyv anyaga megtalálható az Esztétika a régi Kínában című kötetben] Tőkei Ferenc-Miklós Pál: A kínai irdalm rövid története. Bp., 1960 A Zenepalta verseiből. Frd. és szerk. Tőkei Ferenc, Bp., 1997 III.2.2.2. Klasszikus próza és dráma Ca Xueqin Ka O: A vörös szba álma I-II. [Franz Kuhn rövidített német szövegéből] frd. Lázár György, a versbetéteket frd. Szerdahelyi István, az előszót írta Tőkei Ferenc] Budapest, Európa Könyvkiadó, 1959. Fa-hien (Fa-hszien): Feljegyzések a buddhista rszágkról. Tőkei Ferenc frdítása. Elektrnikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár, Magyar Elektrnikus Könyvtár. A fej nélküli szellem. Régi kínai kmédiák. Vál., frd., az utószót és a jegyzeteket írta Kalmár Éva, a verseket frd. Eörsi István. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1978. Klasszikus kínai elbeszélések. Frd. Csngr Barnabás et al., A verseket frd. Kalász Mártn et al. Vál. és az előszót írta Tőkei Ferenc. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1962.
Li Hszing-ta: A krétakör. Frd. és az utószót írta Tőkei Ferenc. A verseket frd. Garai Gábr. Budapest, Magyar Helikn, 1960. (Megtalálható Tőkei Ferenc: Kínai mesék és drámák című kötetében). Az lajárus és a kurtizán. Négy elbeszélés a Csin ku csi kuan gyűjteményből. Frd. Kemény Katalin. Az utószót írta Tőkei Ferenc. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1958. Pu Szung-ling: A pklbíró. Kísértethistóriák és más különös történetek. Frd. Tőkei Ferenc, 2. átdlg. kiad., Budapest, Nippn Grafikai Stúdió, 1995. Pu Szung-ling: Furcsa históriák. Frd., az utószót és a jegyzeteket írta Tőkei Ferenc. Budapest, Magyar Helikn, 1959. (Megtalálható Tőkei Ferenc: Kínai mesék és drámák című kötetében.) A rászedett kísértet. Régi kínai kísértethistóriák és más különös történetek. Vál., szerk., az utószót és a jegyzeteket írta: Tőkei Ferenc, frd. Csngr Barnabás, Bp. 1995. (Megtalálható Tőkei Ferenc: Kínai mesék és drámák című kötetében.) Si Naj-an: Vízparti történet I-III. Frd., a jegyzeteket és az utószót írta Csngr Barnabás, 2., bőv. kiad., Budapest, Európa Könyvkiadó, 1977. Szép assznyk egy gazdag házban (Csin Ping Mej). Ismeretlen kínai szerző regénye a XVI. század végéről. Franz Kuhn német szövegéből frd. Mátrai Tamás, a verseket frd. Pór Judit, az utószót írta Tőkei Ferenc. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1964. Tőkei Ferenc: Kínai mesék és drámák. Összegyűjtött műfrdításk. Budapest, Magiszter Társadalmtudmányi Alapítvány, 2009. Vu Cseng-en: Nyugati utazás avagy a majmkirály története I-II. Frd., a jegyzeteket és a bevezetőt írta Csngr Barnabás, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1969. Vu Csing-ce: Írástudók. Kínai eredetiből frd. ls az utószót írta Plnyi Péter. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1966. III.2.2.3. Mdern irdalm Ca Jü: Zivatar. Színmű négy felvnásban. Kínai eredetiből frd. és az utószót írta Miklós Pál. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1959. Ku M-zs: Csü Jüan. Tragédia öt felvnásban, Kínai eredetiből frd. és az utószót írta Miklós Pál. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1959. La Sö: Teaház. Színmű hárm felvnásban. Kínaiból frd. és az utószót írta Miklós Pál. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1960. Lu Hszin: A-Q hiteles története. Válgattt elbeszélések. Frd. R. Baknyi Vali et al., A bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta, a frdításkat az eredeti kínai szövegekkel egybevetette Mészárs Vilma. Budapest, Új Magyar Könyvkiadó, 1956. Lu Hszün: Irdalm, frradalm, társadalm. Irdalmpublicisztikai írásk. Vál. és frd., az utószót és a jegyzeteket írta Galla Endre. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1981.
III.3. KÍNAI VALLÁS- ÉS ESZMETÖRTÉNET III.3.1. Tételek 1. A Shang-kr vallása 2. A Váltzásk könyve (Yijing) 3. Knfuciusz és a Lunyu 4. A knfucianizmus idealista irányzatának képviselője: Menciusz (Mengzi). A knfuciánus realista: Xunzi. 5. Mzi, Knfuciusz első ellenfele. 6. A neknfucianizmus és Zhu Xi. 7. A legizmus és fő képviselője: Han Feizi. 8. A taizmus alapjai: Lazi és a Dadejing. 9. A taizmus későbbi képviselői: Zhuangzi és Liezi 10. Taizmus a Han-kr után: a Mennyei Mesterek szektája, a Legfelsőbb Tisztaság szekta, és a Szellemi Kincs 11. A buddhizmus kezdete Kínában: a kezdetek és a buddhista isklák megjelenése 12. A huayan buddhizmus 13. A tiantai iskla 14. A chan buddhizmus III.3.2. Irdalm A buddhizmus Kínában. In: Skiltn, Andrew: A buddhizmus rövid története. Crvina Kiadó, 1997, pp 130-137. Vasziljev Lenyid Szergejevics: Kultuszk, vallásk és hagymányk Kínában. Budapest: Gndlat Kiadó, 1977. Fung Yu-lan: A kínai filzófia rövid története. Osiris, Budapest, 2003. Hamar Imre: A kínai buddhizmus története. Egyetemi jegyzet. Budapest, ELTE BTK Kelet-ázsiai Tanszék, 2004. Knfuciusz: Beszélgetések és mndásk. Frd., bev. és jegyzetekkel ell. Tőkei Ferenc. Szeged: Szukits Könyvkiadó, 1995. (Megtalálható Tőkei Ferenc Kínai filzófia című kötetében.)
Kósa Gábr: Kínai filzófia- és vallástörténet. Budapest, 2006. Kósa Gábr Várnai András (szerk.): Bölcselők az ókri Kínában. Budapest, Magyar Kína-kutatásért Alapítvány, 2013. Lazi: Ta te King. Az Út és Erény Könyve. Weöres Sándr frdítása Tőkei Ferenc prózafrdítása alapján. Budapest, Tercium Kiadó, 1994. Tőkei Ferenc (vál. frd.): Kínai filzófia: Ókr I-III. Szöveggyűjtemény. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1962 67, 1980, 1986; Budapest, Magiszter Társadalmtudmányi Alapítvány, 2005. III.4. A MAI KÍNAI TÁRSADALOM ÉS KULTÚRA A mai kínai társadalmmal és kultúrával kapcslats ismeretekről a 2017-ben és később végző hallgatóknak kell számt adniuk a záróvizsgán. III.4.1. Tételek 1. Kína népessége, népességszerkezete, demgráfiai jellemzők, demgráfiai átalakulás, egy-gyerek plitika, az egy-gyerek plitika következményei. 2. Vársi társadalm, vársi alkalmazttak, vársi gazdasági rendszer, vidéki gazdasági rendszer, a vidéki társadalm alapegységei, mezőgazdasági kllektívák, TVE-k, várs-vidék ellentét, a hukurendszer. 3. Életszínvnal, jövedelmek, vidéki-vársi szegénység, egyenlőtlenségek. 4. A hagymánys kínai társadalm jellemzői, alapegységei, társadalmi váltzásk, társadalmi sztályk, a középsztály felemelkedése. 5. A hagymánys vallásk Kínában, a vallásk helyzete Kínában, a vallási tevékenységeket szabályzó törvények, a kereszténység a Ma utáni időszakban, a knfucianizmus hatása. 6. A hagymánys kínai gazdaság, gazdasági frradalm a Sng-krban. A maói krszak mdernizációs kísérlete 1949 76 között. 1978: a refrm és nyitás plitikája, a gazdaság fejlődése 1978-tól, az 1980- as és 1990-es évek gazdasági átalakulásának két szakasza, a fenntartható gazdasági fejlődés. 7. A kínai család szerkezete, házasság, házassági törvények, a kínai nők státusza, a glbalizáció és a kínai nők helyzete. III.4.2. Irdalm Bensn, Linda: China since 1949. Harlw, Lngman, 2002. Jrdán Gyula: Kína története. [XX. század.] Budapest, Aula, 1999. Vasziljev L. Sz.: Kultuszk, vallásk és hagymányk Kínában. Budapest, Gndlat, 1977.
III.5. Mdern kínai nyelv Témakörök 1. 家 庭 请 介 绍 你 的 家 庭 介 绍 你 的 父 亲 和 母 亲 2. 理 想 家 庭 男 女 平 等 妇 女 地 位 3. 恋 爱 与 婚 姻 分 手 的 理 由 你 觉 得 妇 女 结 婚 后 应 不 应 该 工 作? 你 觉 得 婚 姻 法 应 该 对 离 婚 有 所 限 制 吗? 4. 有 一 种 爱 请 介 绍 一 下 你 的 兴 趣 爱 好 5. 外 语 学 习 学 习 外 语 的 困 难 和 经 验 学 外 语 的 重 要 性 汉 语 真 奇 妙 在 学 汉 语 的 过 程 中, 你 是 怎 样 克 服 困 难 的? 学 汉 语 的 感 受 和 经 验 6. 性 格 能 决 定 命 运 吗? 请 谈 谈 如 何 交 友 或 你 的 交 友 方 式 请 介 绍 你 最 喜 欢 的 一 位 朋 友 7. 求 职 与 就 业 应 聘 面 试 如 果 你 去 某 公 司 应 聘, 你 该 注 意 哪 些 问 题? 选 择 工 作 单 位 时 要 考 虑 哪 些 因 素? 8. 你 喜 欢 旅 行 团 旅 游 还 是 自 由 行? 为 什 么? 介 绍 人 们 的 度 假 方 式 介 绍 旅 游 的 经 历 9. 教 育 孩 子 对 打 骂 是 教 育 孩 子 的 唯 一 的 方 法? 父 母 应 该 以 什 么 样 的 方 法 关 爱 孩 子? 谈 谈 你 对 减 负 的 看 法 10. 健 康 的 生 活 方 式 吸 烟 有 害 健 康 健 康 长 寿 的 秘 诀 谈 谈 你 对 减 肥 的 看 法 11. 休 闲 娱 乐 介 绍 中 国 人 和 匈 牙 利 人 的 娱 乐 方 式 12. 污 染 与 环 境 身 边 的 污 染 请 说 说 你 对 环 境 保 护 的 看 法 你 能 为 环 境 做 什 么? 13. 电 视 的 价 值 电 视 是 良 师 益 友, 也 有 人 说 电 视 是 危 险 的 伙 伴 你 同 意 哪 种 说 法? 为 什 么? 14. 你 眼 中 的 中 国 对 中 国 的 印 象 难 忘 的 经 历 15. 公 交 优 先 城 市 交 通 拥 挤 的 问 题, 你 会 选 择 什 么 出 行 方 式 城 市 生 活 中 还 缺 少 点 什 么? 16. 生 命 在 于 运 动 运 动 的 好 处 你 平 常 用 什 么 方 式 锻 炼? 介 绍 匈 牙 利 传 统 的 体 育 运 动 17. 饮 食 饮 食 文 化 吃 在 中 国 介 绍 中 国 和 匈 牙 利 饭 菜 18. 幸 福 是 什 么? 对 钱 多 就 是 幸 福 的 看 法 19. 介 绍 布 达 佩 斯 布 达 佩 斯 的 名 胜 古 迹 20. 网 络 与 生 活 网 络 带 来 的 问 题