Határon átnyúló vízügyi együttműködés a szomszédos országokkal Papp Kálmán
Földrajzi összefüggések
A Duna vízgyűjtője Közép-Európában A legnemzetközibb vízgyűjtő 17 partmenti ország Vízgyűjtő terület: 801.463 km² A hét szomszéd ország (Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia) a vízgyűjtő terület 77,7 %-án osztozik (605700 km²) Hosszúság: 2.857 km (magyar szakasz: 417 km)
Együttműködés a Duna vízgyűjtőjén EU célok: Fenntartható vízhasználat ICPDR :Az együttműködés koordinálása a Duna vízgyűjtőjén Nemzeti célkitűzések: Az árvízvédelmi szempontok figyelembe vétele Az EU Víz Keretirányelv és az Árvízi Direktíva végrehajtása
A Tisza vízgyűjtője Hosszúság: 966 km Vízgyűjtő: 157186 km2 Hosszú idejű árvizek Nagyon rövid időelőny
Történelmi összefüggések
Fejlemények az I. Világháború után A Dunai Vízrezsim Bizottság létrehozása (Commission Régime des Eaux du Danube) A C.R.E.D. 1924-1938 között működött. A határ által metszett vízügyi társulatok ügyei (elszámolások, tulajdon megosztás). Kétoldalú és háromoldalú határvízi egyezmények kezdeményezése Központi téma: árvízvédelem
Az első határvízi egyezmények Magyar-Román Általános Vízügyi Egyezmény 1924. Magyar-Osztrák Határvízi Egyezmény 1927. Magyar-Csehszlovák Határvízi Egyezmény 1937. Kárpátaljai Magyar-Román- Csehszlovák Vízügyi Műszaki Bizottság
Határvízi egyezmények a II. Világháború után 1950. Magyar-Szovjet Egyezmény (megújítva 1981-ben, megszűnt 1993-ban) 1950. Magyar-Román Egyezmény (megújítva 1969-ben és 1986-ban) 1954. Magyar-Csehszlovák Egyezmény (megújítva 1976-ban) 1955. Magyar-Jugoszláv Egyezmény 1956. Magyar-Osztrák Egyezmény
Határvízi egyezmények a közép-európai rendszerváltások után 1994, 1997. Magyar-Ukrán Határvízi Egyezmény Szlovákia lett a partner-ország a korábbi Magyar-Csehszlovák Határvízi Egyezményben Szerbia lett a partner-ország a korábbi Magyar-Jugoszláv Határvízi Egyezményben 1994. Magyar-Horvát Határvízi Egyezmény 1994. Magyar-Szlovén Határvízi Egyezmény 2003. Új Magyar-Román Határvízi Egyezmény
A határvízi bizottságok szervezete Vízgyűjtő elv szerint: Tisza Albizottság (szlovák viszonylat) Duna és Dráva Albizottság (horvát viszonylat) Műszaki vagy adminisztratív elv szerint: Vízgazdálkodási Munkacsoport (ukrán viszonylat) Vízügyi Albizottság (osztrák viszonylat) Hidrometeorológiai Albizottság (román viszonylat) Pénzügyi Szakértői Csoport (szlovák viszonylat) Vízminőségvédelmi Albizottság/Munkacsoport
A vízügyi bizottságok fontosabb feladatai - vízszint és vízhozam mérések; - töltések és vízépítési létesítmények állapotának ellenőrzése; - árvízvédelem; - fejlesztési és építési tervek egyeztetése; - vízmérleg; - vízminőségi mérések és értékelések; - szabályzatok, albizottságok és munkacsoportok létrehozása.
Magyar-Osztrák Vízügyi Bizottság Leghagyományosabb egyezmény és bizottság. Vízgyűjtők: Fertő-tó, Ikva, Pinka, Hanság, Rába, Lapincs. Az ülésszak előkészítése a Vízügyi Albizottság feladata (vízjogi engedélyek egyeztetése) Vízminőségvédelmi Munkacsoport A Bizottság az árvízvédelmet jelölte meg legfontosabb feladatként!
Magyar-Szlovák Határvízi Bizottság Dunai Albizottság Ipoly Albizottság Tiszai Albizottság Vízminőségi Albizottság Pénzügyi Szakértői Csoport Vízrajzi Szakértői Csoport Víz Keretirányelv Szakértői Csoport
Magyar-Ukrán Határvízi Egyezmény Vízkárelhárítási Szakértői Csoport (Töltések, csatornák, létesítmények éves felülvizsgálata, fejlesztési tervek elfogadása) Vízminőségi Szakértői Csoport (Mérések, értékelések, előrejelzések) Hidrológiai és Vízgazdálkodási Sz. Csoport (Árvízi előrejelzés, közös vízrajzi távmérő rendszer)
Magyar-Román Vízügyi Bizottság Ár- és Belvízvédelmi Albizottság Vízgazdálkodási és Hidrometeorológiai Albizottság Vízminőségvédelmi Albizottság Elszámolási Szabályzat Legszabályozottabb együttműködés.
Magyar-Szerb Vízügyi Bizottság Az 1955. évi egyezményt mindkét Fél érvényesnek tekinti Együttműködés megszakadt a polgárháború miatt Vízkárelhárítási Albizottság (Jégtörési együttműködés a Dunán) Vízgazdálkodási Albizottság Vízminőségvédelmi Albizottság
Állandó Magyar-Horvát Vízgazdálkodási Bizottság Duna és Dráva Albizottság (árvízvédelem, előrejelzés, új Dráva Atlasz) Mura Albizottság (árvízvédelem) Vízminőségvédelmi Albizottság Integrált Vízgazdálkodási Albizottság
Állandó Magyar-Szlovén Vízgazdálkodási Bizottság Vízgazdálkodási Munkacsoport (A Kebele/Kobijlski Árvízvédelmi Tározó közös finanszírozása) Vízminőségvédelmi Munkacsoport
Legjobb együttműködési példák
Iza Kaszó Közös magyar-ukrán vízrajzi távmérő rendszer Hazai területen 33 db távmérő állomás: Tapoly 19 db vízrajzi Ondava 2 db hidrometeorológiai 3 db ultrahangos vízhozammérő TOKAJ Bodrog NYÍREGYHÁZA KÖZPONT Laborc SZLOVÁ KIA 5 db automata talajvízkút 3 db automata szivattyútelep 1 db torkolati műtárgy Tisza Tiszabercel Dombrád Lónyay-fõcs. Kótaj Nagyberezna Latorca Záhony Tisza Kocsord Ung Ljuta UNGVÁR központ Turjamező Alsóhidegpatak 10 db hidromet. Toronya Szabolcsveresmart Kántorjánosi Tunyogmatolcs Munkács Tivadar Malomrét Sóhát Sonkád V.oroszi Turja Tiszabecs Alsóverecke Polena Zalomiszko Szolyva Garbolc Alsóremete Fülöpfalva Borsa Huszt átjátszó Tisza Túr Pláj átjátszó Huszt Kárpátalján 35 db távmérő állomás: 25 db vízrajzi (10 URH, 15 Műhold.) Vásárosnamény Vezérszállás Repenye (5 URH, Ökörmező 5 Műholdas) Dolha Nagyág Huszt (Tiszakirva) Alsókalocsa (Rókarét) Talabor Alsókalocsa átjátszó Nyéresháza Técső Kraszna átjátszó Tarac Királymező Kaszómező Tisza Dragobrat Rahó átjátszó Jelmagyarázat: Vízgyűjtő határ Fekete-Tisza Rahó Nagybocskó Körösmező Láposmező Országhatár Csapadék és léghőmérséklet Vízállás Vízállás TACIS Csapadék TACIS Vízállás USGS Csapadék USGS Vízminőség Távméő r központ Császárszállás Nagyecsed UKRAJNA ROM Csenger Szamos Visó ÁNIA Ágerdőmajor NAGYBÁNYA Alsószopor Nagybúny Sülelmed Macskamezõ Lápos Alsószõcs Magyarlápos Kraszna Zilah Szamos Naszód Beszterce Dés Beszterce Alm ás Hídalmás Szamosújvár Borsa Kis-Szamos Smida leg-szamos Béles g-szamos Kolozsvár
Magyar-Ukrán Távmérő Rendszer Magyar területen: 19 vízrajzi állomás 2 hidrometeorológiai állomás 3 URH vízhozam-mérő áll. 5 aut. talajvízkút 3 aut. szivattyúállomás 1 vízkivételi mű Ukrán területen: 10 URH vízrajzi állomás 15 műholdas vízr. állomás 5 URH hidromet. állomás 5 műholdas hidromet. áll.
Magyar műszaki segítségnyújtás a szomszédos országoknak I. 2001: gátszakadás magyar területen a Tiszán. Magyar segítség a belvizek szivattyúzásához ukrán területen (1 hónap). 2001 és 2008: a magyar kormány támogatást nyújtott Ukrajnának a vízrajzi távmérő rendszer kiépítéséhez.
Magyar műszaki segítségnyújtás a szomszédos országoknak II. 2004: szivattyúzási munkák szerb területen az Alsó Tisza-völgyi VIZIG által. 2005: gátszakadás a Temes folyón Romániában. Az ÁBKSZ mobil szivattyúkkal segített kiszabadítani egy elöntött román szivattyúállomást és azután a román kollégákkal együtt szivattyúztak az elöntött területen.
Magyar jégtörő hajók a szerb és a horvát Duna szakaszon Külön szerződés alapján magyar jégtörő hajók műszaki segítséget nyújtottak a jugoszláv vízügyi hatóságoknak a Dunán (1964/65, 1985/86). Más alkalommal készültséget biztosítottak. Ez az együttműködés háromoldalú alapon folytatódott (magyar-szerb-horvát). A szakértő csoport minden decemberben egyezteti a jégvédekezésre való felkészülést.
Magyar-Szlovén határvízi együttműködés a Kebele tározóval kapcsolatban Súlyos árvizek 1998-ban és 2005-ban a Kebele/ Kobijlski vízfolyáson Közös árvízvédelmi tanulmány a Kebele /Kobiljski vízgyűjtőről (Vodnogospodarski inštitut Ljubljana, VIZITERV Budapest) INTERREG IIIA SLO-HU-CRO Szomszédsági Program 2004-2006 A Kebele/Kobiljski Árvízvédelmi Vésztározó építésének és üzemeltetésének közös finanszírozása
A Kebele/Kobiljski árvízvédelmi vésztározó közös finanszírozása EU Strukturális Alap: ebből Magyarországnak: Szlovéniának: Magyar hozzájárulás: Szlovén hozzájárulás: Összes költség: 1.090.949 EUR 690.130 EUR 400.819 EUR 414.077 EUR 969.859 EUR 2.474.885 EUR Finanszírozási arány: 44% HU, 56% SLO (a Határvízi Bizottság döntése alapján)
Eredmények: Megoldódott három magyar és öt szlovén település árvízvédelme; A tározó 3-5 napig visszatartja az 1%-os valószínűségű árvíz 40 %-át; Szabályozott árvíz levezetést biztosít a Lendván és mellékfolyóin; Vízminőségvédelmi szempontból is fontos.
Sokoldalú együttműködés
A Tiszai Vízügyi Fórum témái I. A Tisza vízgyűjtő nemzeti jellemzői (Jugoszlávia) II. Az árvízvédelmi helyzet ismertetése az egyes országok szerint (Románia) III. A felkészülési időelőny növelése (Magyarország) IV. A védelmi szintek meghatározása (Szlovákia) V. A szükséges intézkedések meghatározása (Ukrajna) VI. Környezetvédelmi hatástanulmányok (Szlovákia) VII. Nemzetközi együttműködés, jogi keretek (Magyarország) VIII. Az eredmények integrálása (Románia)
Tiszai Vízügyi Fórum Összefoglalás Ötoldalú miniszteri találkozó 2001-ben Konkrét eredmények négy munkacsoportban, de közös projekt nem jött létre; Tiszai Árvízvédelmi Koncepció (2002); Kapcsolatfelvétel az EU-val és a CEMAT-tal; A Fórum eredményeit integrálták az ICPDR Tisza Csoport tevékenységébe (2004).
Együttműködés az 1994. évi Szófiai Konvenció/ICPDR keretében Cél: A Duna védelme és fenntartható hasznosítása Részes Felek: 14 parti állam és az EU Bizottság Megfigyelő szervezetek: 19 NGO Fontosabb Munkacsoportok: Vízgyűjtőtervezés, Árvízvédelem, GIS, Monitoring, PR, Stratégiai, Tisza Szakértő Csoport
ICPDR vízgyűjtőtervezési együttműködés 2004. Roof Report (koordinációs szerep) 2006. Monitoring hálózat létrehozás 2009. Dunai Vízgyűjtőgazdálkodási Terv 2010. A terv jóváhagyása (Kiemelt témák: felszíni vizek védelme a szerves, a tápanyagok és a veszélyes anyagok okozta szennyezések ellen, határon átnyúló felszín alatti viztestek védelme, hidromorfológiai változások, védett területek kijelölése) 2012. Klimaadaptációs tanulmányok felülvizsgálata
ICPDR árvízvédelmi együttműködés 2002. Árvízvédelmi Munkacsoport megalakítása 2004. Akcióterv elfogadása 2007. EU Árvízi Direktíva 2008. Első nyilvános tájékoztatás 2009. Az árvízi monitoring rendszerek áttekintése 2009. Akciótervek 17 részvízgyűjtőre 2011. Árvízi kockázatok előzetes felmérése 2013. Árvízi kockázati térképek készítése a teljes Duna vízgyűjtőre
ICPDR projektek és programok A Víz Keretirányelv és az Árvízi Irányelv közös végrehajtása a Tisza vízgyűjtőjén (árvíz kezelési stratégia kidolgozása) UNDP/GEF Tisza : a vizes élőhelyvédelem és az árvízvédelem közös tesztelése (3 bemutató projekt a Felső Tiszán és a Bodrogon)
Egyéb nemzetközi projektek Danube Floodrisk: árvízi kockázati térképezés és adatgyűjtés 8 parti országban Ceframe: közép-európai árvízi kockázat értékelés a Lajta folyóra (HU-AT-SK) Pro Raab: árvízi előrejelzés fejlesztése a Rába folyóra (HU-AT)
Következtetések Az árvízvédelem nagyon fontos a határvízi viszonylatokban (monitoring, előrejelzés, kockázat értékelés, védekezési együttműködés fejlesztendő). Új feladat: VKI végrehajtása A két- és sokoldalú együttműködések harmonizálása célszerű és szükséges. A kétoldalú projekteket a feltételektől függően regionális programokká kell fejleszteni. Alapvető fontosságú a megfelelő finanszírozás.
Köszönöm a szíves figyelmüket!