A SIÓFOKI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI TERVE Helyzetfeltárás Stratégiai Program Operatív Program Siófok Budapest 2005. november 2006. július
Megrendelő: Siófok és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás 8600 Siófok, Fő tér 1. Telefon: 84/504-242 Fax: 84/504-102 E-mail: siofok.kisterseg@siofok.hu Programfelelős: Székely András térségmenedzser Készítette: Körics Euroconsulting 1011 Budapest, Szalag u. 4. Telefon: 1/202-3872 Fax: 1/202-3875 Web: www.korics.hu E-mail: info@korics.hu Programfelelős: Ábel Zsófia, Holop Szilveszter területfejlesztési tanácsadó www.korics.hu 2. oldal az összesen 126 oldalból
Bevezetés A statisztikai kistérségek rendszere az ország egész területét átfogó, megyehatárokat át nem lépő rendszer. Egy-egy kistérség olyan földrajzilag is összefüggő települések együttese, amely a települések közötti valós munka-, lakóhelyi, közlekedési, középfokú ellátási (oktatási, egészségügyi, kereskedelmi stb.) kapcsolatokon alapul. A 138 egységből álló statisztikai kistérségi rendszert 1994. január 1-jével léptette életbe a KSH, amelyet 1997. augusztus 1-jén alakított át 150 kistérségből álló rendszerré. A jelenlegi kistérségi rendszer a 244/2003 (XII.18.) Kormányrendelet melléklete alapján 2004. január 1-i hatállyal érvényes, és 168 kistérséget tartalmaz. A kistérségi komplex területfejlesztési koncepció a kistérségi fejlesztési programozás alapdokumentuma. Célja, hogy egy adott területen, egy bizonyos időintervallumon belül megjelenő társadalmi, gazdasági és környezeti jelenségek térbeli leképeződésére reagáljon oly módon, hogy felkutatja és mozgósítja a helyben megtalálható erőforrásokat, és ezekre alapozva avatkozik be a folyamatokba. Ezek az intézkedések a kistérség jövőbeni programozásának az alappilléreit képezhetik. Számos dokumentum jelenik meg párhuzamosan egy kistérség területfejlesztési politikájában, amelyeknek egymással összhangban kell lenniük annak érdekében, hogy a stratégia valóban sikeres és használható legyen a kistérség minden gazdasági, társadalmi szereplője számára. Ki kell hangsúlyozni a különböző területfejlesztési szintek (országos, regionális, megyei, kistérségi, települési) közötti fejlesztési tervek koherenciájának fontosságát. Annak érdekében, hogy a kívánatos összhang meglegyen, ennek a dokumentumnak átfogó jellegűnek, a többit integrálónak kell lennie. Mivel ezek a dokumentumok egymásra épülnek, nagyon fontos, hogy az - elsősorban a kistérségen belül megjelenő - települési fejlesztési tervek tartalmazzanak olyan elképzeléseket, intézkedéseket, amelyek felfűzhetőek a kistérségi területfejlesztési koncepcióra. Ez ugyanis egy olyan dokumentum, amely illeszkedik a megyei, a regionális, ezáltal az országos fejlesztési koncepcióhoz. Olyan források nyithatók meg megfelelő használata alapján a kistérség előtt, amelyek e nélkül elérhetetlenek lennének. Fontosnak tartjuk továbbá, hogy a fejlesztési tervet a tartalmi mellett időbeli síkon is elhelyezzük. Az 18/1998. KTM rendelet hatályban levő szabályai szerint a középtávú programozás 3-6 évre szól. Sajnos a magyarországi területi terezés és az Európai Uniós programozás erős aszinkronitásban áll egymással, így a túlnyomó többségében Európai Uniós, illetve társfinanszírozásban támogatott programok forráskoordinálása nehézkes. www.korics.hu 3. oldal az összesen 126 oldalból
A dokumentum kidolgozását végző csoport résztvevőinek bemutatása Körics Euroconsulting Dr. Kőrösi Koppány - Ügyvezető igazgató Jogász - Önkormányzati szakértő Holop Szilveszter - Területfejlesztési főmunkatárs Geográfus Terület- és településfejlesztési szakértő Varga Zsuzsanna - Pályázati tanácsadó Geológus - Hidrogeológus Cegléd Ágnes - Pályázati tanácsadó Agrármérnök Vidékfejlesztési szaktanácsadó Balogh Katalin - Területfejlesztési munkatárs Agrármérnök Vidékfejlesztési szaktanácsadó Ábel Zsófia - Területfejlesztési munkatárs Szociológus - Változásmenedzser www.korics.hu 4. oldal az összesen 126 oldalból
Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A dokumentum kidolgozását végző csoport résztvevőinek bemutatása... 4 Tartalomjegyzék... 5 I. rész: Helyzetfeltárás... 8 1. A kistérség földrajzi adottságai, jellemzői... 10 1.1. Elhelyezkedés, földrajzi helyzet...10 1.2. Kistérségek rendszere...11 1.2.1. Földrajzi elhelyezkedés...12 1.3. Természetföldrajzi környezet...13 1.3.1. Somogy parti sík...13 1.3.2. Kelet-Külső-Somogy...15 1.4. Településhálózat, térszerkezet...18 1.5. A kistérség közlekedési kapcsolatrendszere...19 1.6. Műszaki és kommunális Infrastruktúra...21 1.6.1. A lakásállomány és változása...22 1.6.2. Hulladékgazdálkodás...24 1.7. Endogén erőforrások...26 1.7.1. Humán erőforrás...26 1.7.2. A népesség szerkezete...29 1.7.3. A népesség, mint munkaerő, a kistérség munkaerőpiaca...31 1.8. Gazdaság...33 1.8.1. Általános jellemzők...33 1.8.2. Gazdasági teljesítmény és szerkezet...34 1.8.3. Ipar...37 1.8.4. Mezőgazdaság, élelmiszeripar...38 1.8.5. Kereskedelem és szolgáltatás...46 1.9. Turizmus...48 1.9.1. A kistérség településeinek jellemzése idegenforgalomi szempontból...52 1.10. Humán Infrastruktúra...57 1.10.1. Oktatás...57 1.10.2. Egészségügy, szociális helyzet...57 1.10.3. Kultúra, művelődés, civil szféra...58 SWOT analízis... 60 II. rész: Kistérségi fejlesztési program... 64 Általános célkitűzések...65 Speciális célkitűzések...65 Alprogramok Intézkedések Ütemezés... 66 Jövőkép...72 5. oldal az összesen 126 oldalból
III. rész: Operatív Program... 74 1. Az operatív program szöveges összefoglalása...75 1. Prioritás: Célcsoport-alapú turizmus fejlesztése... 79 1.1. Alprogram: Minőségi turizmus feltételeinek megteremtése alprogram...79 1.1.1. Intézkedés: Gasztroturizmuson alapuló programcsomagok kidolgozása...79 1. Prioritás: Célcsoport-alapú turizmus fejlesztése... 80 1.1. Alprogram: Minőségi turizmus feltételeinek megteremtése alprogram...80 1.1.2. Intézkedés: Komplex turisztikai programcsomagok kidolgozása...80 1. Prioritás: Célcsoport-alapú turizmus fejlesztése... 82 1.1. Alprogram: Minőségi turizmus feltételeinek megteremtése alprogram...82 1.1.3. Intézkedés: Kerékpáros turizmus fejlesztése...82 1. Prioritás: Célcsoport-alapú turizmus fejlesztése... 83 1.2. Alprogram: Az üdülőidény megnövelése alprogram...83 1.2.1. Intézkedés: Kulturális turizmus fejlesztése...83 1. Prioritás: Célcsoport-alapú turizmus fejlesztése... 84 1. Prioritás: Célcsoport-alapú turizmus fejlesztése... 84 1.2. Alprogram: Az üdülőidény megnövelése alprogram...84 1.2.2. Intézkedés: Konferenciaturizmus fejlesztése...84 1. Prioritás: Célcsoport-alapú turizmus fejlesztése... 85 1.2. Az üdülőidény megnövelése alprogram...85 1.2.3. Intézkedés: Termál- és wellness-turizmus fejlesztése...85 2. Prioritás: Kistérségi kohézió és fejlesztési menedzsment erősítése... 86 2.1. Alprogram: Kistérség érdekérvényesítő képességének létrehozása...86 2.1.1. Intézkedés: A kistérségi munkaszervezet adminisztratív és szakmai egységének megerősítése...86 2. Prioritás: Kistérségi kohézió és fejlesztési menedzsment erősítése... 88 2.1. Alprogram: Kistérség érdekérvényesítő képességének létrehozása...88 2.1.2. Intézkedés: A helyi gazdasági szereplők bevonása a kistérségi fejlesztő munkába...88 2. Prioritás: Kistérségi kohézió és fejlesztési menedzsment erősítése... 89 2.2. Alprogram: Kistérségi szemlélet kialakítása...89 2.2.1. Intézkedés: Kistérségi marketingkommunikáció...89 2. Prioritás: Kistérségi kohézió és fejlesztési menedzsment erősítése... 90 2.2. Alprogram: Kistérségi szemlélet kialakítása...90 2.2.2. Intézkedés: Térségi kapcsolatok ápolása Kistérségi menedzsment tevékenység...90 2. Prioritás: Kistérségi kohézió és fejlesztési menedzsment erősítése... 92 2.2. Alprogram: Kistérségi szemlélet kialakítása...92 2.2.3. Intézkedés: A lakónépesség helyi identitástudatának kialakítása, komfortérzetének növelése...92 3. Prioritás: Gazdasági diverzifikáció... 93 3.1. Az agrárgazdaság növelése alprogram...93 6. oldal az összesen 126 oldalból
3.1.1. Intézkedés: Gyenge termőképességű területek és hagyományos szántóföldi kultúrák részbeni kiváltása...93 3. Prioritás: Gazdasági diverzifikáció... 95 3.1. Az agrárgazdaság növelése alprogram...95 3.1.2. Intézkedés: Mezőgazdasági gazdálkodók szakmai képzettségi színvonalának növelése, képzése...95 3. Prioritás: Gazdasági diverzifikáció... 96 3.2. A kistérség tőkeabszorpciós képességének növelése alprogram...96 3.2.1. Intézkedés: Kisvállalkozások piacrajutását és versenyképességét javító programok kidolgozása...96 3. Prioritás: Gazdasági diverzifikáció... 98 3.2. A kistérség tőkeabszorpciós képességének növelése alprogram...98 3.2.2. Intézkedés: Repülőtér-fejlesztés...98 3. Prioritás: Gazdasági diverzifikáció... 99 3.2. A kistérség tőkeabszorpciós képességének növelése alprogram...99 3.2.3. Intézkedés: Kistérségi vállalkozásbarát környezet kialakítása, befektetést ösztönző programok kidolgozása...99 4. Prioritás: A kistérség Balatontól távolabb fekvő településeinek felzárkóztatása...101 4.1. Alprogram: Humánerőforrás-fejlesztés... 101 4.1.1. Intézkedés: Szakképzési infrastruktúra fejlesztése... 101 4. Prioritás: A kistérség Balatontól távolabb fekvő településeinek felzárkóztatása...103 4.1. Alprogram: Humánerőforrás-fejlesztés... 103 4.1.2. Intézkedés: Diplomás fiatalok kifelé irányuló migrációjának megfékezése... 103 4. Prioritás: A kistérség Balatontól távolabb fekvő településeinek felzárkóztatása...105 4.2. Alprogram: Szolgáltatások javítása... 105 4.2.1. Intézkedés: Külterületi vonalas infrastruktúra fejlesztése... 105 4. Prioritás: A kistérség Balatontól távolabb fekvő településeinek felzárkóztatása...106 4.2. Alprogram: Szolgáltatások javítása... 106 4.2.2. Intézkedés: Információs társadalom fejlesztése... 106 Melléklet...108 Siófok város szobrai... 108 A javaslatok és a korrekciók listája...110 7. oldal az összesen 126 oldalból
I. rész: Helyzetfeltárás 8. oldal az összesen 126 oldalból
E fejezet célja a kistérség társadalmi, gazdasági, környezeti állapotának feltárása, értékelése. A Siófoki Kistérség esetében a korábbi időszak adatinak összehasonlítása, tendenciák megfigyelése nem lehetséges, a KSH 2003-előtti területi adatbázisai, az AMÖ 2000 (Általános mezőgazdasági öszszeírás) és a GKI Gazdaságkutató Rt. kistérségre vonatkoztatott gazdasági mutatatói még tartalmazták a jelenleg a balatonföldvári kistérséghez tartozó települések adatait is. Munkánk során ezért a KSH 2004-ben kiadott területi statisztikai évkönyveivel, és a 2001-es népszámlálás adataival dolgoztunk. További makrostatisztikai adatokat a következő dokumentumokból nyertünk: Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia Dél-Dunántúli régió komplex fejlesztési terve Somogy megye területfejlesztési programjának felülvizsgálata (Somogyi Fejlesztési Unió) A Balaton-térség nemzetgazdasági szintű jövedelemtermelő képességének vizsgálata (GKI Gazdaságkutató Rt. 2004, április.) Siófoki Kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési program 2004-2006 Balaton Régió stratégiai fejlesztési program helyzetelemzés és SWOT aktualizálása, 2005 Balaton Fejlesztési Tanács Balaton régió fejlesztési stratégiája Siófok Város 2005. évi turisztikai szezonértékelése, Siófok Város Tourinform Irodája Mikrostatisztikai adatokkal a Somogy Megyei Munkaügyi Központ Siófoki Kirendeltsége által készített 2005-ös kistérségi humánerőforrás térképből, illetve a kistérség településeinek elektronikusan elküldött kérdőív adatbázisából dolgoztunk. A kistérségi programozás elképzelhetetlen a helyi gazdasági és társadalmi aktorok (szereplőrésztvevők) interjús megkérdezése nélkül. Irodánk számos mély- illetve célzott kérdéssort tartalmazó interjút készített a kistérség meghatározó véleményvezéreivel. További személyes egyeztetésre volt lehetőségük a települések polgármestereinek és a kistérség területfejlesztési menedzsereinek a 2006. február 17-én megtartott műhelymunkán, ahol ismertettük a helyzetelemzés során feltárt problémákat, a SWOT analízist, valamit ezen anyag alapján kialakított stratégiát. Az előzetes helyzetelemzés és prioritás csoport megvitatására rendezett workshop-jellegű találkozón a résztevő polgármesterek nem fogalmaztak meg kifogást a munkaanyaggal szemben, ötleteikkel, javaslataikkal segítették munkánkat, melyet ez úton is meg kívánunk köszönni. 9. oldal az összesen 126 oldalból
1. A kistérség földrajzi adottságai, jellemzői 1.1. Elhelyezkedés, földrajzi helyzet A siófoki kistérséget magába foglaló Dél-Dunántúl Régió Magyarország délnyugati részén fekszik, határainak döntő többsége természeti. Nyugaton a Zala-Somogyi határárok, keleten a Duna, északon a Balaton, délen pedig a Dráva választja el a szomszédos Horvátországtól. A Tolna-, Somogy- és Baranya megyék alkotta térség a Dunántúl legnagyobb régiója, s bár itt található a legtöbb település (2001-ben 653), ez egyben a legalacsonyabb népsűrűségű régió. Somogy megye - amely a Dél-Dunántúl szinte felét teszik ki -, a Balatontól egészen a Dráváig nyúlik. Hatezer-harminchat négyzetkilométernyi területével az ország legnagyobb megyéi közé tartozik - nagysága szerint az ötödik - az ország összterületének mintegy 6,5 százalékát foglalja magába. Észak déli kiterjedése jelentős, meghaladja a 120 kilométert. Északon Veszprém, északkeleten Fejér, keleten Tolna, dél-keleten Baranya megye, délen Horvátország, nyugaton pedig Zala megye határolja. A megye népességszáma 331.802 fő, amelynek 1/5-e a székhelyen, Kaposváron él. A lakosság közel fele 13 városban, másik fele 232 községben él. 10. oldal az összesen 126 oldalból
1.2. Kistérségek rendszere A kis térségek fejlettségi differenciálódására való reagálás eredményeképpen az Európai Unió területfejlesztési és közigazgatási irányelveit szem előtt tartva alakultak ki a NUTS IV-es rendszernek megfelelő statisztikai kistérségek. A statisztikai kistérségek rendszere az ország egész területét átfogó, megyehatárokat át nem lépő rendszer. Egy-egy kistérség olyan földrajzilag is összefüggő települések együttese, amely a települések közötti valós munka-, lakóhelyi-, közlekedési-, középfokú ellátási (oktatási, egészségügyi, kereskedelmi stb.) kapcsolatokon alapul. Az 1997-ben kialakított 150 kistérségből álló kistérségi rendszer keretében Somogy megyében 9 kistérség jött létre, 2000- ben azonban Balatonföldvár székhellyel új kistérség jött létre - nem kis mértékben megváltoztatva ezzel a Siófoki kistérséget. 1. ábra: Somogy megye kistérségei 1997-től 2003-ig A fokozatosan átalakuló kistérségi rendszer 2003-ban, a 244/2003.(XII.18.) kormányrendeletben kapott legitimációt. A korábbi struktúra módosításával a siófoki kistérségből 13 település vált ki, és Balatonföldvár központtal új kistérség jött létre. A balatonföldvári kistérség a megye területileg legkisebb, népességszám tekintetében pedig a második legkisebb kistérsége. A Siófoki kistérség népességének száma közel ¼-ével, területe pedig nagyjából 40%-al csökkent az átszerveződés által. 11. oldal az összesen 126 oldalból
Kistérség Terület (km2) A megye %-ában Népesség A megye %-ában Népsűrűség (fő/km2) Település Balatonföldvári 255 4,2 11.710 3,5 46 13 Barcsi 696 11,5 26.067 7,9 37 26 Csurgói 496 8,2 18.545 5,6 37 18 Fonyódi 418 6,9 27.236 8,2 65 14 Kaposvári 1.573 26,1 123.322 37,2 78 77 Lengyeltóti 273 4,5 11.402 3,4 42 10 Marcali 825 13,7 31.872 9,6 39 34 Nagyatádi 647 10,7 27.927 8,4 43 18 Siófoki 373 6,2 37.814 11,4 101 10 Tabi 480 8,0 15.907 4,8 33 25 Kistérségek összesen 6.036 100,0 331.802 100,0 55 245 1. táblázat: Az 1997-es kistérségi struktúra kistérségei Somogy megyében A Dél-dunántúli régión belül a kistérségek közötti fejlettségbeli mutatók komoly eltérést jeleznek. A régió huszonnégy kistérsége közül kilenc hátrányos helyzetűnek, másik kilenc pedig leghátrányosabb helyzetűnek minősül. A Siófoki kistérség, a Pécsi, Szekszárdi és a Kaposvári kistérségekké együtt a régió legfejeltebb kistérségei. Somogy megye viszonylag kiegyenlített népességszámú kistérségekkel rendelkezik. A 10 kistérségből 4 rendelkezik 20 ezer alatti, egymást tekintve közeli értékű népességszámmal. Hasonlóan további 4 kistérség szintén alacsony szórással, húsz és harmincezer közötti népességszámmal rendelkezik. A megyeszékhely kiugróan magas értékét kizárólag a Siófoki kistérség képes némileg ellensúlyozni. A népsűrűség a megye legnagyobb részén - csakúgy, mint a megye átlagában - alacsony. Magas népsűrűséggel egyetlen kistérség sem rendelkezik. A legmagasabb népsűrűséggel jobbára a Balaton-parti, nyugat-kelet irányban elnyúlt kistérségek, mint a Siófoki illetve a Fonyódi, és a megyeszékhely kistérsége rendelkeznek, országos viszonylatban azonban még ezek népsűrűsége is csak közepesnek tekinthető. A legalacsonyabb népsűrűséggel - mindössze 33 fő/km2 értékkel - a Tabi kistérség rendelkezik. 1.2.1. Földrajzi elhelyezkedés A siófoki kistérség a megye északkeleti részén helyezkedik el. A kistérség természeti hátárait északon a Balaton alkotja. A kistérség nyugati települései már a Somogyi dombság Külső Somogyi dombjai között helyezkednek el, míg településeinek nagy része a Mezőföld Sió által kialakított legnyugatabbi nyúlványain helyezkednek el. Délen egyértelműen a Somogyi dombság éles határt nem képező elvégződő lankái képezik a kistérség határát. A kistérség központja Siófok, közigazgatási határait északon a Balaton túloldalán található balatonalmádi és balatonfüredi, keleten az enyingi, délen a tamási és tabi, míg nyugaton a balatonföldvári kistérségek alkotják. 12. oldal az összesen 126 oldalból
A kistérség a Somogyi dombság nagytáj, a Külső-Somogy középtáj területén helyezkedik el. A kistérség települései 4-6 arányban két kistáj - a Somogy parti sík, és Kelet-külső Somogy - területén találhatók. 1.3. Természetföldrajzi környezet 1.3.1. Somogy parti sík Települések (a Siófoki kistérség települései közül): Balatonszabadi, Siófok, Siójut, Zamárdi 1.3.1.1. Domborzat és földtani adottságok A Balaton keleti partjától induló és a déli partot Fonyódig körbefutó 2-4 km széles keskeny parti sáv a Somogy parti sík. A 100 km 2 nagyságú terület legmagasabb részeit - a vulkáni tufa tanúhegyeket (Boglári-, Fonyódi Várhegy) kivéve - a somogyi meridionális hátak előterében elhelyezkedő, domblábi lejtős síkok képviselik. Szelíd hajlású, alacsony felszín (120-160 m a tengerszint feletti) jellemzi. Tóközeli szegélyei helyenként lejtőüledékekkel többé-kevésbé megemelt, idősebb tavi abráziós színlők, amelyek a tavi hullámmozgással alámosott alacsony (5-10 m), meredek peremekkel határolódnak el a parti alluviális síktól. Sajátos alakulatok a meridionális hátak tóig kinyúló elvégződései, amelyek tavi abrázióval alámosott magas, meredek (szakadékos) falakként keretezik a vízpartot. A terület nagyobb részét elfoglaló domblábi lejtős sík a megsüllyedt pannóniai homok- és agyagüledékekre települt prebalatoni hordalékkúp anyagából formálódott ki. Ezen a térszínen mind pannóniai, mind murvás homoküledékek számos helyen, kellő mennyiségben, könnyen hozzáférhető módon nyerhetők felhasználásra. A turzásokkal tarkított kavicsos rétegekkel keverve fordul elő; helyenként durva- és középszemű homok murvával, kavicsos rétegekkel fordul elő; helyenként deflációs eredetű lepelhomok takarókkal fedve. A parti alluviális vízjárta területeken lápos réti és telkesített síkláp talajok találhatók. Utóbbi kiterjedése jelentős (42%); zömmel Fonyód és Balatonszemes között fordulnak elő. Mintegy 70%-ukat rétek borítják. A kistáj löszös üledékekkel borított térszínein mészlepedékes csernozjomok (32%), csernozjom barna erdőtalajok (7%) és barnaföldek keletkeztek (15%). Zamárditól keletre vályogmechanikai összetételű, kedvező vízgazdálkodású, igen jó termékenységű mészlepedékes csernozjomok képződtek. 13. oldal az összesen 126 oldalból
1.3.1.2. Éghajlat A kistáj mérsékelten meleg éghajlatú, a mérsékelten száraz és mérsékelten nedves típus határán terül el. Az évi napfénytartam 2.020 és 2.050 óra között van. Nyáron 810-820 óra, télen 205 óra körüli a napsütés. Az évi középhőmérséklet 10,4 ºC körüli, de északon egy-két tized fokkal kevesebb. A vegetációs időszak hőmérsékleti átlaga 17,0-17,2 ºC. Április 10-11-étől október 18-19-ig, vagyis évente mintegy 190 napon keresztül a napi középhőmérséklet meghaladja a 10 C-ot. A fagymentes időszak április 5. körül kezdődik és október 30. táján fejeződik be, vagyis évente mintegy 208 napig tart. A legmagasabb nyári hőmérsékletek sokévi átlaga 33,2 ºC, a legalacsonyabb télieké -14,0 és -14,5 ºC közötti. Az évi csapadékösszeg 650-680 mm; a vegetációs időszakban északon és északkeleten 320-350 mm, máshol 350-400 mm csapadék várható. A téli félévben a hótakarós napok száma 32 körüli, az átlagos maximális hóvastagság 22-24 cm. A parti sík uralkodó szélirányaira (É, ÉNy) jellemző, hogy a zivatarok és hidegfrontok általában hirtelen szélerősödéssel járnak. 1.3.1.3. Vízrajz A Balaton déli pereme Fonyódtól Balatonkeneséig néhány vízfolyás torkolati szakaszát öleli fel. Ezek a Keleti-Bozót vagy Nagy-árok (44 km, 251 km 2 ), Balatonboglári-határárok (16 km, 59 km 2 ), Tetvesárok (25 km, 94 km 2 ), Nagymetszés (18 km, 88 km 2 ), Séd (Balatonföldvár; 10 km, 37 km 2 ), Endrédipatak (7 km, 23 km 2 ), Balatonszéplaki árok (7 km, 19 km 2 ). A Siótól keletre található területet egyetlen vízfolyás sem keresztezi. Vízháztartása nyugatról keletre haladva veszteségessé lesz. Általában azonban időszakos jellegű, gyér vizű vízfolyások jellemzik a Siótól keletre fekvő területeket, amelyek csak tavasszal és nyár elején vezetnek jelentősebb vízhozamokat. A vízfolyások vízminősége a mellettük fekvő települések miatt eléggé szennyezett. Az ártér kiterjedése 13,5 km 2, amiből 0,8 km 2 belterület, 2,5 km 2 szántó, 10 km 2 rét és legelő, 0,2 km 2 erdő. Természetes állóvize a balatonszabadi Sóstó (15,2 ha) és a zamárdi Töreki-láp (52,5 ha), míg a balatonföldvári Halas-tó (20 ha) mesterséges. A talajvíz mélysége Balatonföldvártól nyugatra 2, míg attól keletre 4 m-ig süllyed. Általában a Balatonhoz közeledve emelkedő tendenciájú. Mennyisége is kevés, mivel a felszín alatt a tóba szivárog. Kémiailag a kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos jelleg az általános, de helyenként a nátrium is megjelenik. A rétegvizek mennyisége 1 l/s.km 2 körüli. Az artézi kutak mélysége általában nem éri el a 100 métert. Vízhozamuk a mérsékelt és a közepes között ingadozik. Vegyi összetételük a felhasználást nem korlátozza. Fonyód szénsavas kútja országosan ismert ásványvizet ad. Minden településben van közműves vízellátás, ami azonban az igényeket a nyári üdülőszezonban nem mindig elégíti ki. A csatornázás helyenkénti hiánya a Balaton vízminőségét is veszélyezteti. 1.3.1.4. Tájtipológiai összegzés Mérsékelten meleg, Siófoktól nyugatra mérsékelten nedves éghajlatú, részben a tóparton meredeken elvégződő alámosott, barna és csernozjom barna erdőtalajjal borított alacsony dombhátak, részben a közéjük és a tóparti turzások közé zárt rossz lefolyású, lápos réti talajú árterek és többékevésbé lecsapolt síklápok (az ún. berkek) jellemzik e területet. Siófoktól keletre az éghajlat már mérsékelten száraz és a tó fölé emelkedő, a mély talajvizű löszös síkságot mészlepedékes csernozjom fedi. Az ártereken az ártéri ligetek puhafás erdőcsoportjai mellett a rétlápok növényze- 14. oldal az összesen 126 oldalból
tét találjuk. A magasabb dombvonulatok maradványerdei vagy illír-jellegű molyhos tölgyesek, vagy cseres tölgyesek, míg a keleti tájrészen a tatárjuharos lösztölgyesek alkotóelemei bukkannak elő, helyenként homoki tölgyes csoportokkal. Az egyes típusok hasznosítását a tóhoz viszonyított fekvés eléggé meghatározza. A magasabb dombságok eróziós-deráziós völgyekkel tagolt, mély talajvizű felszínén találjuk a településeket, valamint a szántók és a szőlők-gyümölcsösök kb. 1/4-1/4-részarányt elfoglaló foltjait, továbbá kis területű erdőfoltokat. A mély fekvésű, magas talajvizű árterek és síklápok vagy szántók, vagy rétek és legelők. A nyugati tájrész löszös síkjainak tó közeli részét ugyancsak települések foglalják el, míg távolabbi területei kultúrsztyep-jellegű szántóföldek, itt-ott ligetekkel tagolva. 1.3.2. Kelet-Külső -Somogy Települések: Ádánd, Balatonendréd, Nagyberény, Nyim, Som, Ságvár 1.3.2.1. Domborzat és földtani adottságok A kistáj a Balatoni-medence Kőröshegy-Siófok közötti parti síkjától délre a DéI-Külső-Somogyisüllyedék északi szegélyéig (Somogygeszti-Pincehely vonala) terjed, nyugati határa Köröshegy- Bonnya vonalában, keleti széle a Sió-Alsó-Kapos mentén húzható meg. A kistáj legnagyobb része északkelet-délnyugati irányában húzódó, egymás mögött sorakozó dombhátak és a Balatonnal párhuzamos nagyobb völgyek együttese. A hátak átlagos magassága 200-300 m a tengerszint felett. Néhány tetőszint az északi részen kissé a 300 m fölé emelkedik. A hátak szélessége 10-20 km, hoszszúságuk 10-40 km között váltakozik. A dombhátak közös jellemző geomorfológiai vonása a szembetűnő aszimmetria. A kistáj Sió-Alsó-Kapos menti 5-10 km széles sávja lösztakarós, illetve futóhomok fedte lépcsős hordalékkúp-felszín. Alacsonyabb helyzetének (átlagos magasság 150-170 m, csak két foltszerű kiemelkedés, Ozora és Magyarkeszi mellett haladja meg kissé a 200 m-t), enyhébb lejtésviszonyainak (5-15 ), valamint gyengébb relatív reliefjének megfelelően szelídebb formák jellemzik. A felszín lapos völgyek és köztes lépcsős síkok együttese. Közepes adottságú mezőgazdasági terület. A terület alapformái az alaphegység pikkelyes szerkezeti viszonyainak tükörképeként pannóniai agyag- és homoküledékekből formálódtak ki. A változó vastagságú pannóniai rétegek a lejtők aljában sok helyen a felszín közelében vannak, másutt prebalatoni murvás folyóvízi homok és 5-15 m vastag lösztakaró fedi. A lejtőkön és lejtőlábakon, lépcsős szinteken löszös-homokos, talajmaradványokkal és murvával kevert lejtőüledékek helyenként nagy vastagságban halmozódtak fel. A nagyobb keresztvölgyek talpain csekélyebb mennyiségben tőzeges foltok, lápi agyag és lápi mész is előfordul. A talajvíz felszín alatti mélysége a magas löszfelszíneken a 30 m-t is meghaladja, másutt 8-15 m mélységben helyezkedik el; a mélyebb alluviális síkoktól eltekintve az alacsonyabb térszíneken 3-6 m. Rétegvizek a pannóniai üledékekből nyerhetők 50-250 m között több szintből. Hetven foknál melegebb hévizek a terület délnyugati részén 1.000 m-nél nagyobb mélységből hozhatók a felszínre. A löszös üledékeken 4%-ban agyagbemosódásos barna erdőtalajok, 32%-ban barnaföldek, 9%-ban csernozjom barna erdőtalajok, 47%-ban mészlepedékes csernozjomok képződtek. A vályog mechanikai összetételű, kedvező vízgazdálkodású barnaföldek besorolása az V. talajminőségi kategória, míg 15. oldal az összesen 126 oldalból
a kilúgozottabb, kisebb szervesanyag-tartalmú agyagbemosódásos barna erdőtalajoké VI kategória. A két erdőtalaj típus területhasznosításának megoszlása közel azonos. A barnaföldekével azonos a csernozjom barna erdőtalajok minősítése és területhasznosítási módja is. Különbséget a csernozjomosodás miatti nagyobb szervesanyag-tartalom és a kiterjedtebb szántóföldi művelés jelent. A kistáj mezőgazdasági potenciálját elsősorban a legnagyobb területű, legtermékenyebb mészlepedékes csernozjomok határozzák meg. Mechanikai összetételük vályog, vízgazdálkodásuk kedvező, szervesanyag-tartalmuk 3-4 % körüli, termékenységi besorolásuk igen kedvező. Szántóként 87%- uk hasznosított. A patakvölgyek talajai allúviumon képződött öntés réti és lápos réti talajok; az összterület 7%-át fedik. Mechanikai összetételük vályog, termékenységi besorolásuk a VI. és VII. talajminőségi kategória. Általában rétek, legelők. 1.3.2.2. Éghajlat Mérsékelten meleg - mérsékelten nedves éghajlatú a kistáj. Évente 2.000-2.050 óra napsütés várható; ebből nyáron 800-820 órán, télen mintegy 200 órán át süt a nap. Az évi középhőmérséklet 10,0-10,2 ºC, de a Balaton partján eléri a 10,4 ºC-ot. A tenyészidőszak középhőmérséklete 17,4 ºC, sőt a Balaton közelében egy-két tizedfokkal magasabb. A napi középhőmérséklet a tó közelében már április 10. körül, máshol 2-3 nappal később meghaladja a 10 ºC-ot. Ez az időszak 189-192 napon át (a Balaton közelében néhány nappal még hosszabb ideig), október 19-ig tart. Délen 194 nap körüli (április 14-15. és október 23-25. között), a középső területeken 198 nap körüli (április 5-10. és október 20. között), a tóhoz közeli tájakon 208-210 nap hosszúságú a fagymentes időszak (április eleje és október vége között). A legmelegebb nyári nap sokévi átlaga 33,5 ºC. A téli leghidegebb napok átlaga északnyugaton -15,0 és -15,5 ºC, máshol -16,0 és -16,5 ºC közötti. A délnyugati táj részek élvezik a legtöbb csapadékot (700 mm évi, 380-400 mm nyári félévi). Máshol az évi csapadék 650 mm körüli, s ebből a tenyészidőszakban 350-380 mm eső esik. A hótakarós napok száma a téli félévben általában 32, legnagyobb átlagos vastagsága 24 cm körüli. A leggyakoribb szélirány az északnyugati, de jelentős a délnyugati szél aránya is. 1.3.2.3. Vízrajz A kistáj északnyugati részén a Séden (10 km, 37 km 2 ), Endrédi- (7 km, 23 km 2 ) és a BaIatonszéplakiárkon (7 km, 19 km 2 ) át a Balatonhoz, északkeleti részén a Jábában (22 km, 92 km 2 ) és a Kis- Koppányon (39 km, 262 km 2 ) át a Sióhoz, míg déli részén a Koppányon (56 km, 745 km 2 ) át a Kaposhoz folyik le. Vízháztartása mérsékelten veszteséges. A nagy vízhozam- és vízszintkülönbségek a szélsőséges időjárás következményei. Csapadékos periódusban még a Koppány mellékpatakjain is tekintélyes vízhozamokat mértek (pl. Gonozdi-patak 28 m 3 /s). Általában azonban gyér vizűek, sőt időszakosan ki is száradnak. A vízminőség általában II. osztályú, de - különösen kisvízkor és a települések alatt - még szennyezettebb is lehet. A Koppány sűrű bal parti völgyhálózatához viszonyítva az árterület nagysága - 45 km 2 - nem tartható soknak. Ebből 2,4 km 2 belterület, 6,6 km 2 szántó, 34,5 km 2 rét és legelő, 1,5 km 2 erdő. Az állóvizek száma 22, összesen 312 ha felszínnel. A többség halastó, amelyek közül az ozorai a legnagyobb (27 ha). Az egyéb tavak közül a Tamási-tározó 62 ha felszínű. A talajvíz mélysége egyenetlen. A völgyekben 2-4 m közötti, a dombhátak alatt helyenként hiányzik. Mennyisége csekély. Kémiailag a kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos típus az uralko- 16. oldal az összesen 126 oldalból
dó. Számos helyen jelenik meg a nitrátosodás. A rétegvizek mennyisége is mérsékelt, 0,75 l/s.km 2 alatti. 1.3.2.4. Tájtipológiai összegzés Mérsékelten meleg, nagyobb keleti felén mérsékelten száraz jellegű a kistáj, amely nyugat felé a mérsékelten nedves felé tolódik. Nagyobb, Koppány-Sió közötti délkeleti része lösszel fedett, eróziós-deráziós völgyekkel tagolt alacsony dombság, amelyen termékeny mészlepedékes csernozjom talaj alakult ki. Hajdani tatárjuharos és molyhos tölgyes erdeiből mára nagyon kevés (10%) maradt. Helyüket túlnyomóan szántók foglalták el. A meredek lejtők szőlői (3%) kis foltokban enyhítik a kultúrsztyep-jelleget. A kistáj északnyugati része eróziós-deráziós völgyekkel tagolt, élénkebb felszínű dombság. A Jaba pataktól északra eső részét csernozjom barna erdőtalaj fedi, amely nyugat felé és a Jabától délre barna erdőtalajnak adja át a helyét. Ezt a Kis-Koppány déli oldalán egy agyagbemosódásos barna erdőtalajú sáv váltja fel. A Felső-Koppány mentét ismét csernozjom barna erdőtalaj, délről barna erdőtalaj kíséri. Mindezek a felszínek egykor cseres tölgyesekkel, a magasabb dombgerinceken gyertyános tölgyesekkel voltak borítva. Arányuk ma 35-45%-ra csökkent. Helyüket főleg szántók (45-55%), kisebb részben szőlők (5-8 %) foglalták el. 17. oldal az összesen 126 oldalból
1.4. Településhálózat, térszerkezet A Siófoki kistérség településhálózatát 10 település alkotja. A kistérség központja középváros, a kistérség többi településének népességszáma messze elmarad Siófokétól. A kilenc község közül, Zamárdi az egyetlen nagyközség, míg további öt település Ádánd, Balatonendréd, Balatonszabadi, Nagyberény, Ságvár az 1.000 3.000 közötti népességszámú kisközségek csoportjába tartozik. A fennmaradó három település közül Siójut és Som az apró-, Nyim a törpefalvak kategóriájába tartozik. Som község kettő lakott külterületi hellyel is rendelkezik: Daránypuszta és Simonmajor. A Balatonhoz közeli községek népessége viszonylag magasabb a háttértelepülésekhez képest. A térségközpontban - a maga közel 25.000 fős lakosságával - él a kistérség lakosságának több mint fele. A 60-as évek végén, a 70-es évek elején zajlott a települési struktúra átalakítása is, amikor államilag szabályozták és határolták be egy-egy település jövőjét. Körzetközponti szerepkört Siófok, alsórendű központ szerepkört 6 település kapott, 3 település szerepkör nélküli lett. Ez hosszútávra meghatározta a települések, az ott élő emberek sorsát. A szerepkör nélküli településekről megindult az elvándorlás, amely a településeket elsősorban a magasan képzett réteg távozása miatt érintette hátrányosan. Település Népesség Terület A helyi igazgatás struktúrája Ádánd 2.380 29,52 önálló jegyzőség Balatonendréd 1.410 40,02 önálló jegyzőség Balatonszabadi 2.928 41,34 körjegyzőség székhelye Nagyberény 1.409 23,14 önálló jegyzőség Nyim 302 9,76 körjegyzőség (Ságvár) Ságvár 1.879 38,44 körjegyzőség székhelye Siófok 23.909 124,66 önálló jegyzőség Siójut 555 10,73 körjegyzőség (Balatonszabadi) Som 700 23,36 körjegyzőség (Ságvár) Zamárdi 2.342 32,23 önálló jegyzőség Kistérség összesen 37.814 373 többcélú kistérségi társulás 2.táblázat Siófoki kistérség települései a népesség,a terület és a helyi igazgatási struktúra alapján 18. oldal az összesen 126 oldalból
A térség településszerkezeti adottságai nagymértékben meghatározzák a helyi közigazgatás szervezetét. Így a Balaton part, illetve a háttérterületek közötti ellentét a közigazgatási rendszer terén is megmutatkozik. Míg az összes partközeli település önálló jegyzőséggel bír, addig a Balaton parttól távolabb eső települések közül 5 község két körjegyzőséggel működik. A települések között egy zsáktelepülés (Nyim) található. 1.5. A kistérség közlekedési kapcsolatrendszere A Dél-dunántúli régió jelenlegi infrastruktúrája, sem minőségében, sem a kiépítettség arányában, nem kielégítő. A régió nemzetközi megközelíthetőségét nehezítik a határátkelőhelyek és a jó minőségű gyorsforgalmi utak hiánya. Somogy megye kistérségei közül a Siófoki kistérség helyzete földrajzi elhelyezkedés szempontjából az egyik legelőnyösebbnek mondható. Azonban figyelembe kell venni a partközeli, illetve a Balaton parttól távolabb eső települések közti infrastrukturális ellátottságon belüli különbségeket. Kiemelten kell kezelni a Balaton parttól távolabb eső települések háttértelepülések felzárkóztatását. 19. oldal az összesen 126 oldalból
A kistérség területén minden közlekedési eszköz, lehetőség megtalálható, kezdve a gyalogtúraútvonaltól a repülőgépes szolgálatig. A gépjárművek három, különböző rendű közutat is igénybe vehetnek. Két települést-, Siófokot és Zamárdit érinti, az utóbbi határán ér véget az M7-es autópálya, melynek továbbépítése jelenleg is tart. A 65-ös, Siófokot Szekszárddal összekötő, másodrendű főút három községen halad át. A 65-ös főközlekedési úthoz csatlakozik a Som-Dég és a Som-Kapoly közút. Egyéb szilárd burkolatú úton közelíthető meg a térség többi települése. Az utak minősége változó, a főútvonal kivételével jellemzően gyenge. A településeket összekötő országos útvonalakon menetrend szerinti autóbuszjáratok közlekednek. Siófok és Zamárdi állomásain lehet vonatra szállni a Déli Vasút Budapest és Nagykanizsa irányába utazva. A Kaposvár és Siófok szárnyvonal négy falut érint a térségben (Siójut, Ádánd, Som-Nagyberény, Som-Daránypuszta). A szárnyvonal jövője azonban kétséges, a folyamatos visszafejlesztések következményeként ma már csak a reggeli és esti órákban közlekednek ezen szerelvények. A vízi közlekedés, korszerű hajóállomással elsősorban turisztikai célokat szolgál. A kerékpárosoknak hét kilométer hosszú szakasz épült a Balaton körüli út részeként, és tervezik a Sió melletti vonal elkészítését is. Sió partján létesítendő kerékpárút kistérségi kezdeményezés, pályázat útján nyert 90%-os EU támogatással készül, mely a balatoni bringakörutat, illetve Siófok városközpontját köti össze az egyes településekkel: Kiliti városrésszel, Balatonszabadival, Siójuttal és Ádánddal. A fent említett települések a 12 km hosszú kerékpárút által bekapcsolódhatnak a térség kerékpáros turizmusába. A tó környékének idegenforgalmában jelentős szerepet játszik a Siófoktól 5 km-re levő, Ságvár község határában, tőle északra található a Siófok-Balatonkiliti-Ságvár repülőtér. Ma a polgári hasznosítású repülőtérre kisgépek, vitorlázók, hőlégballonok érkeznek és emelkednek a magasba. A repülőtér mellett harminc férőhelyes szálloda épült. A nemzetközi forgalom számára megnyitva, határterülettel és határőrségi illetékességgel rendelkezik. Típusa szerint nyilvános, nem kereskedelmi, ideiglenes nemzetközi repülőtér. Üzemeltetése folyamatos, napkeltétől napnyugtáig. A leszállópálya hossza 2.500 m, szélessége 50 m, burkolata füves. Létesítményei között szerepel utasforgalmi épület, sportrepülőhangár és fedett gépállóhely. A jövőben fontos előrelépést jelenthet fejlesztése. 20. oldal az összesen 126 oldalból
1.6. Műszaki és kommunális Infrastruktúra A kistérség műszaki infrastrukturális ellátottsága megyei szinten kedvezőnek ítélhető meg. A térség valamennyi települése rendelkezik vezetékes gázzal, közüzemi vízzel, elektromos energia ellátása egységesen kiépített. A telefon lefedettség szinte teljes, azonban az Internet lefedettség aránya még nagy szórást mutat. A közüzemi szennyvízcsatorna a 10 település közül mindössze négyben (Siófok, Zamárdi, Balatonszabadi és Siójut) található meg. Illetve a települések többségében gondot okoz a csapadékvíz elvezető rendszer hiánya. 3. táblázat: A műszaki infrastruktúra legfontosabb jellemzői a siófoki kistérség és Somogy megye viszonylatában Közüzemi Vezetékes gázt fogyasztó háztartások a lakásállomány %-ában Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakás, % szennyvízcsatornahálózatba bekapcsolt Személygépkocsi 1000 lakosra Távbeszélőfővonal 1000 lakosra Kábeltelevízió hálózatba bekapcsolt lakások 1000 lakosra lakás, % Siófoki kistérség Somogy megye 92 92,1 72,5 336 439 227 68,4 95,5 54 266 328 172 Forrás: KSH, Somogy megye statisztikai évkönyve, 2004 21. oldal az összesen 126 oldalból
1.6.1. A lakásállomány és változása A kistérségben található Somogy megye lakásállományának 12 százaléka, szám szerint 16207 lakás. A siófoki kistérség lakásállomány számát tekintve csak a kaposvári kistérség haladja meg, azonban az új lakások építésének mértéke Somogy megye kistérségei közül itt a legmagasabb. 2004-ben a siófoki kistérségben volt a legtöbb az épített lakások száma, illetve a megyei átlagnak mintegy háromszorosa az 1.000 lakosra jutó épített lakások száma. Kedvezőnek mondható, hogy a megyei átlag alatt van a 100 lakásra jutó lakosok száma (233 fő), vagyis egy lakásban átlagosan 2,33 ember lakik. Úgyszintén megyei átlag alatti a 100 épített lakásra jutó megszűnt lakás. 4. táblázat: A lakásállomány néhány adata Somogy megye kistérségeiben, 2004 Kistérség Lakásállomány 100 lakásra jutó lakos Az épített lakások 100 épített lakásra jutó megszűnt 2000-2004 közt épült lakások a 2004. évi lakás-állomány az év végén száma 10000 lakosra lakás %-ában Balatonföldvári 5.244 223 52 44,3 9,6 4,4 Barcsi 10.338 252 118 45 11 2,3 Csurgói 7.221 257 27 14,5 3,7 1,6 Fonyódi 12.370 220 245 89,8 4,5 7,4 Kaposvári 47.407 260 315 25,5 7,6 3,6 Lengyeltóti 4.524 252 40 34,7 0 2 Marcali 13.318 239 67 20,9 20,9 1,1 Nagyatádi 10.691 261 74 26,4 21,6 2,3 Siófoki 16.207 233 469 124,4 5,8 11,4 Tabi 7.132 223 13 8,1 7,7 0,9 Kistérségek összesen 134.452 247 1420 42,7 7,9 4,2 Forrás: Somogy megyei statisztikai évkönyv, 2004 Összességében jónak ítélhető meg a kistérség lakásállományának - elsősorban a - bővülési adatai, de a település-szintű adatok egyértelműen kimutatják, hogy a kistérségen belül igen nagy differenciák vannak, főként a térségközpont és a Balaton parttól távolabb eső települések tekintetében. A kistérség lakásállományának 67 százaléka Siófokon található, tehát meghatározó mindaz, ami a város lakásállományával történik. A kistérség lakásállomány-változásában történő kedvező folyamatok, a nagymértékű újlakás-építés, döntően a siófoki építkezésekkel függ össze. A 4. táblázatban látható, hogy egy év alatt a térségben épült házak közel 84 százaléka a térség központjában épült fel. A Balaton parttól távolabb eső településeken nem, vagy csak kis mértékű állományváltozás történt. A tulajdonformát tekintve, az elmúlt években jó néhány lakóház került külföldi állampolgárok kezébe 22. oldal az összesen 126 oldalból
nemcsak a Balaton-parti településeken, de a Balaton parttól távolabb eső településeken is, azonban a vásárlói kedv jelenleg stagnál. 5. táblázat: A lakásállomány néhány adata a siófoki kistérség településein, 2004 Település Lakásállomány 2003 év végén 2004 év végén változás Ádánd 842 848 6 Balatonendréd 528 535 7 Balatonszabadi 1088 1105 17 Nagyberény 598 598 0 Nyim 140 143 3 Ságvár 658 678 20 Siófok 10439 10808 369 Siójut 221 226 5 Som 265 265 0 Zamárdi 986 1001 15 Forrás: Somogy megyei statisztikai évkönyv, 2004 23. oldal az összesen 126 oldalból
1.6.2. Hulladékgazdálkodás Somogy megyében 2003-ban vált teljessé a hulladékok szervezett elszállítása. A megye nagy részén négy vállalat végzi a települési szilárd hulladék elszállítását. A négy cég együttesen 187 településen (a helységek 77%-ában) szolgáltat, ahol a megye lakosságának 91%-a él. A Zöldfok Rt. nemcsak a siófoki kistérségben, hanem a kistérségen átnyúlva 45 településen végzi tevékenységét, melyek összlakossága 78.354 fő. 6. táblázat: A szervezett szemétszállításba bevont települések száma: Települések száma Év 2000 2001 2002 2003 Somogy megye 202 200 200 244 Forrás: Regionális Hulladékgazdálkodási Terv Jelenleg Somogy megyében a lakosság által beszállított, szelektíven gyűjtött hulladék befogadására 3 hulladékudvar szolgál: egy lakossági hulladék szelektív gyűjtésre alkalmas létesítmény Kaposváron, illetve kettő intézményi hulladék gyűjtésére szolgáló Kaposváron és Barcson. A térségben keletkező települési szilárd hulladék ártalmatlanításának jelenlegi általános gyakorlata a lerakás. Somogy megyében 147 darab a meglévő lerakók száma, melyből 12 működik és megfelelő műszaki védelemmel csak 3 lerakó ellátott (Kaposvár, Marcali, Csököly). A kistérségben működési engedélylyel (2007. dec. 31-ig) Zamárdiban és Balatonszabadiban lévő lerakó hely rendelkezik. Balatonszabadi gyűjtési körzete 15, Zamárdi pedig 34 települést ölel fel. A térségben, illetve a megyében sem működik helyi lerakó. Zamárdiban található még válogató telep, települési hulladékot komposztáló üzem és folyik települési szilárd hulladékok energetikai hasznosítása. 7. táblázat: A kistérségben működő válogató telep és kapacitása Válogatott hulladék mennyi- Helye Válogatott hulladék fajtája Kapacitás (t/év) sége (t/év) papír műanyag Zamárdi Papír, műanyag 9000 320 30 Forrás: Felügyelőségi nyilvántartás 8. táblázat: Települési hulladékot komposztáló üzem a kistérségben Létesítmény neve Létesítmény helyszíne Tevékenység típus Kezelendő hulladékfajta Kapacitás (t/év) Zamárdi komposztáló Zamárdi Szelektíven gyűjtött hulladék komposztálása Szerves, zöldhulladék 450-500 Forrás: felügyelőségi nyilvántartás 24. oldal az összesen 126 oldalból
9. táblázat: Települési szilárd hulladékok energetikai hasznosítása Létesítmény neve Létesítmény helyszíne Tevékenység típusa Kezelendő hulladékfajta Kapacitás (m 3 /év) Kezelt hulladék (m 3 ) Zamárdi égetőberendezés Szelektíven Szerves zöldhulladék és nyese- Balaton déli part gyűjtött hulladék Zamárdi égetése dék Adatok forrása: felügyelőségi nyilvántartás 600 330 1.6.2.1. Komplex hulladékgazdálkodási program Nemcsak a kistérségben, de régiós szinten sincs egységes hulladékgazdálkodás, a kiemelt környezetvédelmi területeken a Balaton, a Duna-Dráva Nemzeti Park területén- sem megoldott a hulladék szakszerű kezelése. 2007-ban fog elkészülni a Dél-Dunántúli régiót érintő Dél-Balaton Dél-Balaton Sió völgye hulladékgazdálkodási rendszer mely 5 megyében, 204 településen élő 370 ezer állandó lakost, valamint az üdülési szezonban több százezer vendéget érinti, becslések szerint ilyen arányú népesség jelenleg mintegy 129 ezer tonna hulladékot termel. Az országban negyedikként létesítendő nagytérségi hulladékgazdálkodási rendszerrel lehetővé válik, hogy az újrahasznosítható hulladékot visszaforgassák, a komposztáló berendezések beiktatásával pedig csökkenhet a lerakóba kerülő, biológiailag lebomló hulladékok mennyisége. A csaknem 13 milliárd forintos beruházás fedezetének 65 százaléka vissza nem térintendő európai uniós (ISPA/KA) forrás, 25 százaléka állami támogatás, az önkormányzatok önrésze 10 százalék. Az érintett települések a program elindításával Siófok városát bízták meg, és a rendszer szervezésére, fejlesztésére, a végrehajtás koordinálására konzorciumi szerződést kötöttek egymással. A siófoki kistérségen belül Som településén, Som és Daránypuszta között, lesz a Regionális Hulladékkezelő központ, mely 76 település hulladékának kezelését fogja megoldani. 25. oldal az összesen 126 oldalból
1.7. Endogén erőforrások 1.7.1. Humán erő forrás 1.7.1.1. A népességszám alakulása A dél-dunántúli népességszám változása az országos átlagnál kedvezőtlenebbül alakult. A régió lélekszáma évről évre csökken, s tíz év alatt a populáció 2,3 %-os fogyást produkált. Somogy megye népességmozgalmi adatai még az országos és regionális indexeknél is negatívabbnak bizonyultak. A megyén belül csupán a Siófoki kistérség mutatott biztató népességmozgalmi tendenciát. Az 1970-es adatokhoz képest a kistérség településeinek jelenlegi lakosságszáma növekvő népességszámot jelez. Ez a növekedési irány nagy arányban a Siófoki populáció gyarapodásának köszönhető, amely ellensúlyozta a környező községekben tapasztalható kis mértékű lélekszámesést is. A kistérségben a lakónépesség száma 2003 és 2005 között eltelt időszakban lényegesen nem változott sem negatív, sem pozitív irányba. A kistérség össznépessége az elmúlt négy étvized során 30 552-ről 37 814-re növekedett. 1. diagram: A siófoki kistérség lakosságszámának változása 1970 és 2004 között 25000 20000 15000 10000 5000 0 Ádánd Balatone ndréd Balatonsz abadi Nagyberé ny Nyim Ságvár Siófok Siójut Som Zamárdi Lakónépesség 1970 2240 1432 2408 1662 363 1514 16974 427 909 2623 Lakónépesség 1980 2243 1395 2514 1579 353 1619 20125 426 768 2442 Lakónépesség 1990 2213 1372 2635 1476 305 1601 22627 427 648 2202 Lakónépesség 2001 2318 1386 2888 1456 297 1763 22684 538 710 2200 Lakónépesség 2004 2380 1410 2928 1409 302 1879 23909 555 700 2342 26. oldal az összesen 126 oldalból
1.7.1.2. Halálozási és élveszületési adatok A Dél-Dunántúli régióban az 1000 lakosra jutó élveszületések számának aránya (9,1%) elmarad az országos (10,7%) aránytól. Ugyanez az arányszám Somogy megyében, még ennél is szomorúbb képet mutat, egy százalékponttal alacsonyabb, mint a regionális átlag. A kistérségek többségében ez az érték 9-10 körül mozog. a legkedvezőtlenebb arányokkal a mohácsi és a Balaton melletti kistérségek rendelkeznek. A Siófoki kistérség élveszületési mutatói jelentősen romlottak az utóbbi évtizedekben. A 2. diagramon figyelemmel kísérhető, hogy a kistérség születésszámának megcsappanását jórész, Siófok város élveszületési arányának csökkenése okozta. 2. diagram: A siófoki kistérség élveszületési arányának számszerű változása 1970 és 2001 között 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 Ádánd Balatonen dréd Balatonsz abadi Nagyberé ny Nyim Ságvár Siófok Siójut Som Zamárdi Élve születés 1970-1979 291 232 396 258 47 237 3298 59 143 355 Élve születés 1980-1989 255 177 324 180 35 183 2905 49 70 223 Élve születés 1990-2001 244 163 321 212 29 221 2394 78 102 231 A régió halálozási rátája (14,4 ) ugyanúgy, mint az élveszületési arányok kedvezőtlenebbek, mint az országos átlag (14,1 ), de az a tendencia mérséklődni látszik. A hosszabbodó átlagos életkor és az alacsony termékenységi mutatók miatt, jelentősen torzult a népesség életkor szerinti összetétele. 2000 és 2004 között megnőtt a 60 éves és idősebb korcsoport aránya a 14 éves és fiatalabb csoporthoz képest. A népesség elöregedése a vizsgált időszakban előre halad a megyében. A kistérség összes településére a negatív népszaporulat jellemző, bár a 2000. évi és a 2004. évi adatok biztatóak, hisz a halálozások száma - bár még mindig magasabb, mint a születéseké stagnált vagy csökkent, s a születések száma növekedett. Ez a növekedés azon nem szignifikáns, így fel kell készülni az elöregedő társadalom kihívásaira. 27. oldal az összesen 126 oldalból
1.7.1.3. Mobilitás A népességszám alakulását lényegében a természetes népmozgalom alakítja ki, de a változáshoz jelentősen hozzájárulnak a mobilitási szokások is. Míg a régióban az 1990 és 2001 közötti évek átlagában 24 kistérségből 20-at még vándorlási nyereség jellemzett, addig 2003-ban ez csak öt kistérségről volt elmondható. Meg kell jegyeznünk, hogy a pozitív vándorlási egyenleggel rendelkező kistérségek közül négy, Somogy megyében található. A siófoki kistérség 2003-as értékek szerint 1.000 lakosra jutó belföldi vándorlási különbözete + 0,773, ami a régiós és megyei szinten is a legmagasabb pozitív indexnek számít. Figyelembe kell azonban vennünk a mobilitási trendet, ami az utóbbi évtizedben komoly visszaesésről tanúskodik a kistérségen belül. 2500 3. diagramm: A Siófoki kistérség vándorlási különbözete 1970 és 2001 között 2000 1500 1000 500 0-500 Ádánd Balatonendréd Balatonszabadi Nagyberény Nyim Ságvár Siófok Siójut Som Zamárdi Vándorlási különbözet 1970-1979 Vándorlási különbözet 1980-1989 Vándorlási különbözet 1990-2001 A siófoki kistérség diagramra vetített, migrációs adatain érezhető a mobilitási trend változása. A települések összesített migrációs mutatói szerint 2004-ben, a vándorlási különbözet még mindig pozitív irányba tolódott el. A legnagyobb számú befelé történő migráció, Siófok és Ságvár irányú volt, míg a vándorlás vesztes települései, Ádánd és Nagyberény. A kistérségbe települők 2004-es aránya alig több mint a fele a 2002-ben betelepülteknek. A fiatalok elvándorlása, különösen az alacsony lélekszámú településekről megboríthatja a helyi korfa egyensúlyát. 28. oldal az összesen 126 oldalból
1.7.2. A népesség szerkezete 1.7.2.1. A népesség korösszetétele és a nemek aránya A Dél-dunántúli régióban, az országos tendenciához igazodva, fokozottan megjelenik az elöregedő társadalom problémája. A régióban mért 1980-as adatok szerint a 60 évesek és idősebbek népességen belüli aránya 17% volt, 2010-re, ez az arány 19,7 %-ra emelkedett. Ezzel párhuzamosan a gyermekkorúak aránya a népességen belül 21,5%-ról 16,2 %-ra csökkent. Somogy megyében az elmúlt négy év alatt az öregedési index (az idős népesség arányát a gyermek népességhez viszonyítva) 10,1 % ponttal növekedett. A Siófoki kistérség lakosságának korösszetétele, a megye kistérségei közül a leginkább elöregedőbb társadalom képét mutatja. Ennek oka az alacsony születésszám illetve a jelenlegi korstruktúra, de a befelé történő migrációban résztevő idősebb korcsoportok felülreprezentáltsága is befolyásolja ezeket a statisztikákat. A Siófoki kistérség korfáját, 2003-as adatok alapján kirajzoló ábrán, szépen látszik, hogy az elöregedési tendencia nagyjából tizenöt év múlva fog betetőzni, amikor a jelenleg 45 és 55 éves korosztály nyugdíjassá válik. A korfa törzse, a kistérség jelenleg 10-25 éves korosztálya, komoly társadalmi és gazdasági kihívásokkal néz szembe a jövőben. 4. diagram: A siófoki kistérség korfája 2003-ban 90 85 80 75 70 65 60 55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 nőtöbblet férfitöbblet Forrás: KSH népesség továbbszámítási adatbázis 29. oldal az összesen 126 oldalból