Tusványos üzenetei 2014

XVI. évfolyam 2014. 7. szám Tusványos üzenetei 2014 Negyed évszázada kezdett körvonalazódni egy olyan fórum létrehozásának gondolata, amelynek elsődleges célja a románok, az erdélyi, illetve a magyarországi magyarok egymásra találása lett volna. Az 1989-ben útjára indított folyamat ma is tart, egyik látványos eredménye a külhoni magyarok közjogi integrációja az anyaországba. A Ceauşescu-rendszer bukása után közvetlenül, 1989 decemberében már százával jöttek a magyarországi fiatalok Erdélybe, pártszínektől és politikai nézetektől függetlenül. December 30-án nyilatkozatot adtak közre a helyi Székely Újságban, amelyben kifejtették egy erdélyi szabadegyetem megalapításának szükségességét. 1990 nyarán került sor az I. Bálványosi Szabadegyetem megszervezésére, melynek elsődleges szándéka a magyar román párbeszéd kialakítása volt. Az első szabadegyetem után néhány évvel azonban kiderült, hogy a kommunista múlt elutasítása nem elégséges alap ahhoz, hogy létre lehessen hozni a megálmodott erdélyi közösséget. Az első szabadegyetem megrendezésének idején demokratának lenni még pikáns dolog volt. Szabadegyetemtől fesztiválig A rendezvény kétszer esett át szemléletváltáson: első alkalommal akkor, amikor Az előadói pulpitusnál: Németh Zsolt, Orbán Viktor és Tőkés László a szabadegyetem 1992-ben Bálványosról Tusnádra költözött, majd amikor 2001- ben bevonták a szervezésbe az egyetemistákat is. A kettős állampolgárság, a szavazati jog megadásának ötlete a külhoni magyarok számára szintén egy háttérműhelyben született meg. Tusványosnak határozott szerepe volt abban, hogy a Kárpát-medencei magyarság egymásra talált, ugyanakkor olvasztótégely, ahol nagy számban keverednek erdélyi és magyarországi magyarok. Magyarország és Románia kapcsolatának tekintetében is nagy jelentősége van a tábornak, mivel Tusványoson indult be egy olyan demokratikus magyar román párbeszéd, amelytől elindulva meg lehet fogalmazni, hogy melyek a román állam kötelezettségei az erdélyi magyarokkal szemben. A teendőket a román állam, az erdélyi magyarok és Magyarország háromszöge mentén kell behatárolni. Integráció a szülőföldön Az összmagyar integráció állomásai: a státustörvény, a magyar igazolvány, a kedvezményes honosítás mind tusványosi fogantatásúak. Ez az integráció egy hoszszú távú nemzetpolitikai feladat, amelyben a Bálványos-Tusványos folyamat egyre inkább a nemzet alkotó üzenetek megfogalmazásának színterévé is vált. A PMKIK tagjaiból álló küldöttség idén is részt vett a Szabadegyetem rendezvényein Folytatás a 24. oldalon

Kamarai élet Városfejlesztés Gazdasági 2 Elkészültek a megalapozó vizsgálatok és a partnerségi terv a megyei jogú városban Érd településfejlesztési koncepciója (I. rész) A szak politikai környezet és a szabályozás változásaira, különös tekintettel az EU kohéziós politika alakulására, valamint a 314/2012 (IX. 8.) Kormányrendeletre (a Kormány 314/2012. (XI. 8.) rendelete a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről) tekintettel a 2008-ban elkészült Érd Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója felülvizsgálata szükségessé vált. A rendelet összefüggő, három elemből álló dokumentumrendszert hozott létre, mint Megalapozó vizsgálat (helyzetfeltárás, helyzetelemzés, helyzetértékelés), Településfejlesztési Koncepció, Integrált Településfejlesztési Stratégia. 2014 májusában elkészült Érd Megyei Jogú Város Településfejlesztési Kon cep - ciójának és Integrált Város fejlesztési Stratégiájának teljes felülvizsgálatához szükséges Megalapozó vizsgálatok munkarész. Ez a dokumentum alapja a jelen Koncepciónak és az Integrált Tele pü lésfejlesztési Stratégiának is. A tartalomból Hogyan építkezzünk? Segítség vállalkozóknak... 4 Újra tanulok! Ingyenes OKJ-s tanfolyam... 6 Mi minden jár a tanulószerződéssel?... 8 A mesterképzésben 80 százalék a támogatás mértéke... 9 Jó tanácsok nyaralóknak... 11 Mi a teendő, ha megszűnt a bolt?... 17 Kamarai szolgáltatások... 21 23 A másik háttérdokumentum a partnerségi terv, mivel a koncepció és az ITS elkészítése során széles körű partnerségnek kell megvalósulnia. Ennek célja, hogy a stratégia által érintettek teljes körűen bevonásra kerüljenek a tervezési és végrehajtási folyamatokba és a város társadalmi, gazdasági, tudományos, kulturális életét a lehető legnagyobb mértékben reprezentálják a tanulmányok tartalmában. A koncepció alapvetően egy értékrendet határoz meg és megfogalmazza a legfontosabb fejlesztési irányokat. A Koncepcióban megjelölt célkitűzések hosszú távra szólnak, melyek az ITS középtávú céljaival összhangban határozzák meg Érd Megyei Jogú Város jövőjét. A hosszú távú településfejlesztési koncepció tartalmazza Érd jövőképét, a 2030-ig terjedő átfogó célkitűzésit, valamint középtávú specifikus céljait. A célrendszerhez kapcsolódóan meghatározásra kerülnek Érd MJV fejlesztési prioritásai is. Érd Megyei Jogú Város Tele pülés fejlesztési Koncepciója összhangban van az Európai Unió Európa 2020 stratégiai célkitűzésivel, az EU 2014-2020 közötti időszakra szóló közös stratégia tematikus céljaival, az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció célrend szerivel, valamint a Pest megyei Területfejlesztési Koncepcióval és a Pest Megyei Területfejlesztési Programmal. 1. ÉRD JÖVŐKÉPE ÉRD a helyi igényeket maximálisan kielégítő, adottságait térségi szinten is kihasználó vonzó, keresett, intelligens kertváros. 1.1. Érd társadalmi jövőképe Lakossági igényeket maximálisan kielégítő, korszerű humán intézményrendszerrel és infrastruktúrával rendelkező város, mely a lakosság életminőségének javulását mozdítja elő a népességszám megtartásával illetve növekedésével egyetemben. A helyi és járási igényeket kiszolgáló, korszerű és hatékonyan működő humán intézményrendszerrel rendelkezik, mely minőségi és teljes körű szociális szolgáltatásokat nyújt mind a településen élők, mind a környékbeli városok és községek számára. Szakszerű, a település növekvő lélekszámának igényeit kielégítő egészségügyi alapellátást működtet. Erős identitástudattal rendelkező lakónépesség. A járás kulturális, közösségi és közművelődési igényeit kielégítő infrastruktúrával, és ebből fakadó minőségi kulturális szolgáltatásokat nyújt. 1.2. Érd gazdasági jövőképe Erős beszállítói kapcsolatokkal rendelkező, stabil, versenyképes, inter moda litását és közlekedési adottságait maxi málisan kihasználó gazdaság. Erős kis- és középvállalkozói réteg, innovatív vál lalkozások jelenléte a városban, és a tudásintenzív és kreatív iparágak megerősödése, melyek helyi szakképzett munkaerőt foglalkoztatnak. Stabil gazdasági alapokkal rendelkező kertváros, mely biztosítja a város és az itt letelepült vállalkozások folyamatos fejlődését és versenyképességének növekedését. Fejlett helyi munkaerőpiaccal rendelkezik, bővül a munkahelyek száma, mely lehetővé teszi, hogy az itt élő, magas képzettségűek helyben vállaljanak munkát, illetve a környező településekről is növekvő számban fogad be munkavállalókat. Jelentős foglalkoztatási és növekedési potenciállal bíró KKV szektor van jelen a városban, mely erős, stabil, jó tőkeellátottságú kis- és középvállalkozásokat jelent. Minőségi ipari-kereskedelmi ingatlankínálatot és magas szintű szolgáltatásokat biztosít a befektetni szándékozó vállalkozások számára. A Duna gazdaságfejlesztési potenciálját maximálisan kihasználja, magas szintű logisztikai szolgáltatásokat nyújt Erős partnerségi kapcsolatokkal rendelkezik. Turisztikai vonzerőit kihasználja, színvonalas kiszolgáló infrastruktúrával kielégíti a városba érkező látogatókat. 1.3. Érd táji, természeti, épített környezetének, környezetvédelmének és szolgáltatásainak jövőképe Kulturális és természeti értékeit, adottságait kihasználó, vonzó és keresett város. Ösztönzi a jó termőhelyi adottságokkal

Kamarai élet Városfejlesztés 3 rendelkező földtulajdonosokat a növénytermesztési lehetőségeinek megragadására. Magas a közcélú zöldfelületek aránya, jelentős a zöldfelületeket összekötő fasorok mennyisége, és ezek fenntartására kiemelt figyelmet fordít a város. Színvonalas közterületekkel, közparkokkal és játszóterekkel rendelkezik, melyek helyet adnak a közösségi életnek, biztosítják az itt élők részére a megfelelő minőségi kikapcsolódást, valamint erősítik az identitástudatot. Megőrzi kertvárosias hangulatát, de biztosítja a városi ellátási színvonalát a városrészekben az alközpontok üzemeltetésével, a kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató egységek működtetésével. Aktív városmarketing politikát folytat, az alközpontok, a találkozási, gyülekezési pontok tükrözik a város arculatát. Nagy hangsúlyt fektet a kulturális örökségvédelemre, az értékek magas szintű fenntartására. Mennyiségi és minőségi belső úthálózattal rendelkezik, melyek lehetővé teszik a város egyes szakaszain a túlterheltség megszűnését, biztosítják a városrészek közötti átjárhatóságot. Az egyes tömegközlekedési módok közötti szervezett kapcsolatok biztosítják a településrészek elérését az autóhasználat mellőzésével. A kerékpáros hálózat és a hozzátartozó infrastruktúra kiépítettsége, a gyalogosforgalmi létesítmények megléte hozzájárul a lakosság biztonságos közlekedési elvárásnak teljesítéséhez. 1.4. Érd város jövőképe a térségi szerepére vonatkozóan Érd a budapesti agglomerációban önálló identitással rendelkező, kertvárosi karakterét erősítő város kíván lenni, a lakosság alap- és középfokú igényeinek városon belüli kielégítésével, a helyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés nyújtásával. Érd a budapesti agglomeráció nyugati kapu szerepét kívánja erősíteni a humán/intézményi szolgáltatási valamint a gazdasági területeken. A környező települések számára alközpontként alternatív és fenntartható lehetőségeket kínál Budapest mellett, a város intermodális adottságaira alapozva. A Duna-parti és közlekedési adottságait kihasználva országos jelentőségű kikötői/logisztikai szerepet kíván betölteni. Emellett a Duna-part természeti területeit a térség rekreációs, sport és turisztikai célpontjává kívánja fejleszteni, adottságainak megőrzésével és értékeire építve. 1.5. A településfejlesztési elvek rögzítése A város épített és természeti környezeti adottságaira alapozott fejlesztés és rendezés Kertvárosi karakter és közösségi identitás erősítése a helyi életminőség javításával, genius loci létrehozásával, városés utcakép rendezésével A város alap- és középfokú szolgáltatásainak területi rendezése, azok városon belüli kapcsolatainak erősítésével, a városi alközponti helyek funkcionális és közterületi rendezésével, a nem célforgalmi jellegű közlekedési terhelésének csökkentésével A Duna és a város együttélésének javításából eredő városfejlesztési lehetőségek kiaknázása, fejlesztése, a Dunamenti lokáció lakossági és turisztikai felértékelése szabadidős és sport kínálat bővítésével Regionális (térségi, elővárosi) kapcsolati szerepkör erősítése, a két vasúti fővonalra és az intermodalitásra alapozva Nemzetközi és országos közlekedési hálózatok harmonizálása a településfejlesztéssel és városi közlekedéssel Makroregionális (transzeurópai) kapcsolati súlypontiságból eredő gazdaságfejlesztési potenciál kiaknázása, a logisztikai központi szerep fejlesztése.

4 Gazdaság Előadások a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv működéséről, tapasztalatairól Hogyan építkezzünk? Segítség vállalkozóknak Mihók Viktória is előadást tartott a vállalkozóknak szervezett fórumon A Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara június 30-án Hogyan építkezzünk? Segítség az építőipari adminisztrációban, nem csak építőipari vállalkozóknak! címmel rendezvényt szervezett, amely az NGM támogatásával, az NGM_SZERZ/88/2014 projekt keretében valósult meg. Az előadások a Teljesítésigazolási Szak értői Szerv (TSZSZ) működéséről, a csaknem egy év alatt öszszegyűlt tapasztalatokról, valamint az építőiparban szükséges dokumentumokról és az e-napló kapcsolatáról szóltak. A résztvevők Csermely Gábortól a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv vezetőhelyettesétől megtudhatták, milyen vitás ügyekben járhat el és járt el eddig a TSZSZ, miért érdemes igénybe venni a TSZSZ szolgáltatásait, és felhívta a figyelmet a kérelem beadásához és az eljárás megindításához szükséges feltételekre. Ez év június végéig 126 kérelem érkezett be a TSZSZ-hez, az ügyekből eddig 98 zárult le. 6 ügy esetén a felek még az eljárás során megegyeztek, jellemző volt továbbá, hogy a Szakértői Tanács a kérelmező számára kedvező szakvéleményt adott ki, illetve, hogy a szakvélemény alapján a Bíróság a kérelmező számára kedvező ítéletet hozott. Előfordult, hogy a Szakértői Tanács a kérelmet nem tudta befogadni, nem tudott véleményt alkotni, mert az eljárási díj nem lett befizetve, vagy a szerződés műszaki tartalma nem volt egyértelmű, a hiányzó dokumentumok bekérését a kérelmező a TSZSZ-től várta, vagy nem volt írásos szerződés (jellemzően a pótmunkánál). A szakvéleménnyel lezárult ügyek esetében összesen a vitatott összegek 85%- át állapították meg a szakértők. Az eddig beérkezett ügyek 80%-a magasépítés, 11% mélyépítés, 6% útépítés és 3% tervezés területéről került ki. Az ügyek száma a kérelmezők és az építés helyszíne szerinti területi megoszlás szerint is Pest megyében a második legmagasabb. Várkonyi Zsolt, a PMKH Váci Járási Hivatal Járási Építésügyi Hivatalának vezetője a hivatalánál összegyűlt tapasztalatok alapján hasznos gyakorlati tanácsokat adott az e-napló vezetésével kapcsolatban. Az elektronikus építési napló bevezetésével az építési napló fogalma nem változik, azaz az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétől annak befejezéséig vezetett hatósági és bírósági eljárásban felhasználható dokumentum. (Étv. 2.. 19. pontja) A naplónak időrendben kell tartalmaznia: a szerződés tárgya szerinte építőipari kivitelezési tevékenységet, az építési-szerelési munkák adatait a munka menetére, megfelelőségére és dokumentumaira (pl. tervrajzi kiegészítések) vonatkozó vagy az elszámoláshoz szükséges jelentős tényeket. (Épkiv. 24.. (2) bek.) Az építési munkaterület átadásával egyidejűleg meg kell nyitni az építési nap lót (elektronikus építési főnaplót). Az elektronikus napló készenlétbe helyezésével meg lehet mást is bízni, de ezt dokumentálni kell. Az építési szerződést kötelező megkötni minden esetben, az építtető és a fővállalkozó kivitelező között létrejövő építési szerződésnek tartalmaznia kell többek között az építési munkaterület átadásának, az építési napló megnyitásának, a tervezett kezdés, a részteljesítés, az átadás-átvétel, a birtokbaadás határidejét vagy határnapját, az igényelt befejezési határidőt vagy határnapot. Írásbeli szerződéssel kell, hogy rendelkezzen az alvállalkozó kivitelező, a műszaki ellenőr és a felelős műszaki vezető is. Ha nincsenek írásbeli szerződések építésfelügyeleti bírság is kiszabható. Az írásbeli szerződés a TSZSZ eljárásban is alapvető dokumentum. Fontos továbbá hogy a felek az e-naplón keresztül is kommunikáljanak egymással. A hibák, hiányosságok kijavítása után az elektronikus teljesítésigazolási naplórészben a kivitelező rögzíti a szerződésben vállalt és elvégzett tevékenységeket tartalmazó elektronikus teljesítési összesítőt. (Épkiv. 32.. (7) bek.) Az építtető vagy a műszaki ellenőr a kivitelező teljesítésének ellenőrzését követően elektronikus teljesítésigazolást állít ki, amelyben kell hogy szerepeljenek a kivitelezési munkák, azok elvégzett mennyisége és minősége, a teljesítés időpontja és a számlázható összeg. A számlát eltérő rendelkezés hiányában a kézhez vételtől számított 30 napon belül kell kifizetni. (Épkiv. 32.. (9) bek.) A Váci Járási Építésügyi Hivatal illetékességi területén közel 180 elektronikus építési naplót nyitottak 2013. október 1-jétől, ennek 80-85%-nál volt valamilyen szabálytalanság. Az eddigi tapasztalatok alapján építtetői részről jellemző hiányosság, hogy nincs feltöltve a jogerős építési engedély határozat és a hozzátartozó záradékolt tervrajzok, vagy a tulajdonosi (társtulajdonosi) hozzájárulás hiányzik. A TSZSZ eljárás iránti kérelem bead ható: elektronikusan: kerelem@mkik-tszsz.hu, vagy az MKIK weblapon keresztül, vagy a helyszín szerint illetékes területi kereskedelmi kamaránál, Pest megyében: mihok.viktoria@pmkik.hu.

Gazdaság Szolgáltatás A kedvezményes hitelek mellett megmarad az állami támogatás is Fűtéskorszerűsítési program 2014 2020 5 Az idei évben egy teljesen új fűtéskorszerűsítési programmal, egy teljesen új konstrukcióval találkozhatunk. A korábban megszokott vissza nem térítendő támogatások helyett erre a célra rendszeresített kedvezményes hitelek lesznek. Korábban a támogatási összeg a pályázat kiírását követően néhány nap alatt el is fogyott volt, akinek jutott, volt, akinek nem. Most azt szeretnék elérni ezzel az új konstrukcióval, hogy a rendszer fenntartható legyen, a visszafizetett hitelekből, új emberek kaphassanak támogatást, így mindenki hozzájuthat a fűtéskorszerűsítésre szánt pénzekhez. Természetesen az állami támogatás továbbra is megmarad, mert ez fontos, de most más formát fog ölteni, kedvezményes hitelek formájában juthatunk fűtéskorszerűsítési támogatáshoz. 2020-ig minden évben 70 milliárdos támogatással fogják segíteni azokat, akik belevágnak a fűtéskorszerűsítésbe. Lehet igényelni hitelt fűtéskorszerűsítésre állami kamattámogatással és piaci kamatozású konstrukcióban is. Az államilag támogatott hitel részletei sokkal kedvezőbbek, mivel az állam kamattámogatást ad. Az otthonteremtési kamattámogatási kölcsön keretében igényelt összegek esetében az állami kamattámogatásban 5 évig részesül az igénylő. Ezután piaci kamatozásúra vált át a hitel, így a törlesztő részlet is az akkor aktuális piaci kamatozású hitelek törlesztő részleteinek mértékének fog megfelelni. A fűtéskorszerűsítési hitelt igénylését 2014. december 31-éig lehet benyújtani a pénzintézetekhez. Akár 20 éves futamidőre is lehet igényelni államilag támogatott hitelt, ennek az a feltétele, hogy az igénylőnek és ha van, családtagjának sem lehet más ingatlan a tulajdonában, azon kívül, amelyre igénybe vették a hitel folyósítását. Amennyiben kamattámogatásos hitelt igényelt valaki, abban az esetben számlákkal kell igazolni a felhasználást, minimum a költségvetés 70%-át. Abban az esetben ha a hitelnek az összege meghaladja a költségvetés 70%-át, akkor a teljes összeget kell tudni igazolni számlákkal. Ugyanerre a célra lehetőség van piaci kamatozású hitel igénylésére is. Ebben az esetben a kamatok, valamint a törlesztő részletek is magasabbak, viszont nem kell számlákkal igazolni a költségeket, nincs korlátozva sem a hitelnek az összege, sem az ingatlan korszerűsítésének a költségvetése. A pénzintézet által támasztott feltételeknek meg kell felelnie az igénylőnek, és ha szükség van rá, akkor fedezetet is kell biztosítania a hitel összegére. Ha 5 éves kamattámogatásos hitelre jogosult, a fűtéskorszerűsítés költségvetésének összege nem haladhatja meg a 15 millió forintot és az erre adott hitel összege nem lehet több 10 millió forintnál. Ha 20 éves futamidővel igényelt kamattámogatásos hitelt, abban az esetben a hitel összege nem haladhatja meg az 5 millió forintot. Családi ház korszerűsítésére is lehet hitelt igényelni, ez korszerűsítésnek számít: villany, gáz, víz, csatorna, közművek bevezetése, a belső hálózatok kialakítása ha nem rendelkezett eddig fürdőszobával, akkor az új fürdőszoba kiépítése központi fűtés kialakítása vagy elavult esetén a cseréj, beletartozik a megújuló energiarendszer kialakítása, napelem. hang-, hő- és vízszigetelési munkálatok külső nyílászárók cseréje energiatakarékos nyílászárókra tető cseréje, felújítása, szigetelése olyan munkálatok, amelyek a fent említett munkákkal közvetlen kapcsolódnak, helyreállítási munkálatok, de ezek költsége nem haladhatja meg a 20%-át a korszerűsítési költségeknek. Környezetvédelmi projektek támogatása Az Európai Bizottság közzétette az első pályázati felhívást a környezetvédelmi projektek támogatására irányuló LIFE finan szírozási program keretében. A LIFE prog ram Környezetvédelem elnevezésű al programja 2014-ben 238,86 millió eurót biztosít arra a célra, hogy a szakemberek Európa-szerte innovatív megoldásokat dolgozzanak ki és léptessenek életbe a környezetvédelemmel kapcsolatos kihívások kezelésére, különös hangsúlyt fektetve a természet és a biológiai sokféleség megőrzésére, az erőforráshatékonyságra, va la mint a környezetvédelmi irányításra és tájékoztatásra. A LIFE programon belül két alprogram van, három-három kiemelt területtel: Környezetvédelem alprogram 2,6 milliárd euró költségvetés Kiemelt területek: környezet és erőforrás-hatékonyság, természet és biológiai sokféleség, környezetvédelmi irányítás és tájékoztatás. Éghajlat-politika alprogram 864 mil lió euró költségvetés Kiemelt területek: éghajlatváltozás mérséklése, alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz, éghajlat-politikai irányítás és tájékoztatás. A Környezetvédelem alprogram a következő hét év folyamán összesen 2592 millió eurót fordít majd környezetvédelmi projektek finanszírozására. Ezen túlmenően a környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatos irányítás, információterjesztés és figyelemfelkeltés fejlesztését is támogatja. A hagyományos projektek tekintetében az Európai Bizottság különösen azokat a projektjavaslatokat támogatja, amelyek a LIFE program 2014 2017. évi többéves munkaprogramjában prioritásként meghatározott témákhoz illeszkednek. A hagyományos projektek esetében a pályázatok benyújtásának határideje 2014. október 16., az integrált projektek esetében pedig 2014. október 10. A pályázati felhívás részletes ismertetése: http:// ec.europa.eu/environment/life/funding/ life2014/index.htm. A LIFE program 2014 2017. évi többéves munkaprogramja (magyar nyelven): http://eur-lex.europa.eu/legal-content/ HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32014D0203&fro m=en A LIFE programot ismertető webhely kezdőlapja http://ec.europa.eu/environment/life/index.htm

Oktatás Gazdasági 6 Már a szakmaválasztás előtt tisztában kell lenni a követelményekkel Pályaorientáció: Mi legyek, ha nagy leszek? Általában az első pályaválasztással kapcsolatos döntés 13-14 éves korban válik aktuálissá. Ebben az életkorban három iskolatípus közül tudnak választani a diákok: gimnázium, szakközépiskola és szakiskola. Az elmúlt években jelentősen megemelkedett a gimnáziumban továbbtanulók, ezzel arányosan csökkent a szakközépiskolába és szakiskolába jelentkezők száma. Ennek az egyik oka, hogy sok diák bizonytalan a jövőjét illetően, és úgy gondolja, hogy a gimnáziumban majd az eltöltött 4-5 év alatt kialakulnak a tervek, elképzelések szakmatanulást illetően. A valóság sajnos nem ezt mutatja. Ha nem kapja meg a diák a szükséges pályaorientációs támogatást, akkor 19 évesen is ugyan olyan tanácstalanok lesznek, mint 14 évesen. A másik ok a szűkös pályaismeret. Általában 5-10 szakmát tudnak bemutatás szintjén felsorolni a diákok, pedig több száz közül választhatnak. Sokszor hangzás alapján döntik el, hogy tetszik-e a szakma vagy sem. Jó példa erre egy 14 éves tanulólány, aki szociális gondozó és ápoló szeretett volna lenni, de amikor megkérdeztük, hogy miért ezt a szakmát választotta, a válasz csak ennyi volt: nem tudom, olyan jól hangzik a neve. A jó pályaismeret kialakulásához szükséges, hogy a diákok minél több pályaorientációs témájú előadáson, rendezvényen, üzemlátogatáson vegyenek részt. Igen nagy érdeklődést mutatnak a diákok a vendéglátással kapcsolatos szakmák iránt, de csak egy részletes szakmabemutatón kezdik látni, hogy milyen szép, de kemény munkáról van szó. Fontos, hogy már a szakma választása előtt tisztában legyenek különböző feltételekkel, követelményekkel, hiszen ezzel megelőzhető a csalódás, pályamódosítás, lemorzsolódás. Szakiskolát végző tanulók igen kis létszáma helyezkedik el a tanult szakmájában. Legkisebb a fluktuáció mértéke a vendéglátás-idegenforgalomban, itt a diákok 41,9%, dolgozik a tanult mesterségében. Feladatunknak érezzük a szakképzés, szakma tanulásának támogatását a lemorzsolódás csökkentését a megfelelő önismeret, pályaismeret kialakítását. Fontos, hogy a munkaerőpiacon és a gazdaságban egyensúlyt teremtsünk, de legfőképpen, hogy az egyént hozzásegíthessük egy sikeres pálya felépítéséhez. Újra tanulok! A program segítséget nyújt a hátrányos helyzetűeknek Ingyenes OKJ-s tanfolyam szakképzetleneknek Piacképes szakmák Nagyon lényeges, hogy olyan szakma tanulásába fogjunk, amely piacképes, vagyis van rá igény. Ez eddig túl általános, éppen ezért érdemes megkérdezni a szakembereket, hogy lakóhelyünk közelében a választott szakmában el tudunk-e helyezkedni. A másik lehetőség, amennyiben mobilok vagyunk, olyan szakmát választani, amire az előrejelzések szerint állandó az igény a megyében illetve a fővárosban Elindult az Újra tanulok! program, melynek keretein belül ingyenes OKJ tanfolyamokon lehet részt venni. Bér ügyintézői, motorfűrész-kezelői és csatornakarbantartói tanfolyam ez csak néhány, azok közül a tanfolyamok közül, melyekre jelentkezni lehet ennek a projektnek a keretében. A program 2014-ben is segítséget kíván nyújtani mindazoknak, akik szakképzetlenek, hátrányos helyzetűek vagy olyan szakmával rendelkeznek, amely már nem piacképes, javítani kívánják a munkaerőpiaci esélyeiket. Nagyszerű lehetőséget nyújt a program a felnőtt lakosság képzettségi szintjének növelésére, a felnőttek tanulási kedvének javítására. Emellett célja a programnak a munkáltatók ellátása képzett munkaerővel. Az Újra tanulok! program által támogatott képzések a program több pilléren nyugszik, ezek a következők: Támogatja azokat, akik a legalacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkeznek. Célja, hogy ők be tudják fejezni az általános iskolát. Azok, akik már hat osztályt elvégeztek, számukra megfelelő szakképzésre is jelentkezhetnek. Tanulhatnak azok is, akik már szakképzettek, nekik lehetőségük lesz egy magasabb szakképzettség megszerzésére. A magasabb iskolai végzettségűek akkreditált vagy OKJ-s tanfolyamokon vehetnek részt. Az elavult szakmával rendelkezők számára egy olyan szakma elsajátítását segítik, amelyre a munkaerőpiacon igény van. A http://nfsz.munka.hu/engine.asp x?page=showcontent&content=full_ tamop_216_12 honlapon megtalálható azoknak a képzéseknek a listája, amelyekre jelentkezni lehet. A programban nem vehet részt az a személy, aki párhuzamosan más uniós vagy hazai forrásból támogatott tanfolyamon vesz részt. A program pontos megnevezése és kódja: Támop 2.1.6.-12/1-2012-0001. A támogatás utófinanszírozású, így csak akkor kapják meg a tanfolyam díját, ha a támogatott elvégezte a tanfolyamot, mentorok segítik a célcsoport leghátrányosabb tagjainak a képzésben való részvételt. A 150 óránál kevesebb óraszámú képzéseknél bruttó 50.000 forint a támogatás, a 150-500 órás képzések esetében bruttó 75.000 forint a támogatás összege valamint bruttó 100 ezer forintos támogatást biztosít a program az 500 óránál magasabb óraszámú képzések esetén. A program 2015. április 22-ig tart, arról, hogy az engedélyezett képzések mikor indulnak legközelebb, a lakóhely szerint illetékes munkaügyi központokban lehet érdeklődni, a támogatást is ugyanitt kell igényelni.

Gazdaság Diákmunka: a munkaadók és a fiatal munkavállalók jogai, kötelezettségei Mindenkinek előnyös és jó lehet 7 A munkaadók elsősorban a gyártás, a kereskedelem és a mezőgazdaság területére betanított munkákra keresnek diákokat, kínálnak irodai adminisztratív munkákat, várnak diák jelentkezőket nyelvtudást vagy számítógépes ismereteket igénylő szakmai feladatokra, gyakornoki programokba, valamint marketing, promóciós és hostess munkákra is. A diákmunka alkalmazó és alkalmazott számára is számos előnnyel jár. A diákok későbbi elhelyezkedése miatt rendkívül fontos, hogy már tanulmányaik során minél több munkatapasztalatot szerezzenek, és már ekkor minél jobban beletanuljanak leendő szakmájukba. A munkaadók számára is előnyös a diákok foglalkoztatása, hiszen kevesebb költséggel jár az alkalmazásuk, és könnyen pótolható velük a nyári szabadságolások miatt kieső munkaerő is. A nyári szünettel a diákmunka szezon is kezdetét veszi, amikor a vállalkozások előszeretettel alkalmaznak fiatal munkaerőt. Ennek legfőbb oka a diákok után járó adókedvezmény, a szabadságolások miatt a cégeknél fellépő munkaerőhiány, de az idényjellegű munka is indokolhatja a fiatalok időszakos foglalkoztatását. A munkáltatónak körültekintően kell eljárnia mind a felelősség, mind a munkafeladat kiválasztása, mind az adózás területén. A diákmunka fogalmát a jog valójában nem ismeri, hivatalosan fiatal munkavállalónak hívjuk a 18 évesnél fiatalabb diákmunkásokat. Ennek alapján, akár diákszövetkezetben, akár azon kívül vállal munkát egy fiatal, amennyiben a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, akkor fiatal munkavállalónak számít, és vonatkozik rá a Munka törvénykönyvének fiatal munkavállalókat érintő szabályai. A munkavállalás alsó korhatára a tizenhatodik életév, de a tizenötödik életévét már betöltött, nappali képzésben tanuló fiatal is vállalhat munkát az iskolai szünet ideje alatt, a törvényes képviselő hozzájárulásával. Az iskolaszövetkezetek évente 130 ezer diáknak biztosítanak munkát és tapasztalatszerzési lehetőséget, jelentős részük, hozzávetőlegesen 50 ezer fiatal kimondottan a nyári hónapokban vállal ilyen feladatokat. Az iskolaszövetkezet közvetítése esetében a munkaadó közvetlenül nem a diákkal köt munkaszerződést, hanem az iskolaszövetkezettel, a diák pedig polgári jogi jogviszonyban áll az iskolaszövetkezettel. Az iskolaszövetkezetben nappali tagozatos diákok vagy hallgatók foglalkoztathatók, s e munkáltatási forma legnagyobb előnye, hogysem a munkaadó, sem a munkavállaló oldalán nem keletkeztet járulékfizetési kötelezettséget. A diákok számára azért is kedvezőbb, mert az iskolaszövetkezet intézi a munkavállalással kapcsolatos munkaügyi, adózási feladatokat, a fiataloknak pedig csak a következő évben benyújtandó adóbevallást kell észben tartaniuk. Az iskolaszövetkezeti foglalkoztatásnál a munkaadónak nincsen bejelentési kötelezettsége a hatóságok felé, a munkaidővel kapcsolatos dokumentációs előírások betartására viszont figyelnie kell (munkaidő-nyilvántartás). A diák az iskolaszövetkezet általi munkavégzéssel tulajdonképpen mintegy az iskolaszövetkezet nevében eljáró közreműködőként vesz részt a munkavégzés során. A fiatal munkavállalót nem érheti hátrány azáltal, hogy iskolaszövetkezet útján végez munkát, ezért az iskolaszövetkezet olyan mértékű munkabért köteles fizetni, mint amilyet a munkaadó a saját munkavállalóinak fizet. Hátrány lehet azonban ennél a foglalkoztatási formánál, hogy a munkavállalókra ilyenkor nem alkalmazhatóak a munka törvénykönyvének egyes rendelkezései,így a munkavállalót nem illeti meg rendes szabadság, betegszabadság, szülési és fizetés nélküli szabadság. Ha a fiatal munkavállaló úgy dönt, hogy nem iskolaszövetkezet útján akar dolgozni, akkor munkaviszonyt maga is létesíthet. Az alapbérnek a fiatal munkavállaló esetében is el kell érnie a minimálbért, ami 101.500 Ft bruttó havibért, azaz 584 forintos órabért jelent a számára. A munkakapcsolat ebben az esetben is a munkaszerződés vagy megbízási szerződés aláírásával jön létre. Hagyományos munkaszerződés esetén az alapbérnek diákok esetében is el kell érnie a minimálbér összegét, ami havibéres foglalkoztatás esetén 101 500, óradíjas foglalkoztatás esetén 584 forint. Munkaviszony esetében ki lehet használni azt a lehetőséget, hogy pályakezdők esetében a munkáltatónak bruttó 100 ezer forintig nem kell megfizetnie a 28,5 százalékos adóterhet 180 biztosítási napig. Emellett egészen 25 éves korig a munkaviszony hosszától függetlenül a munkáltatói adóteher felét szintén elengedi a szabályozás. A fiatalok foglalkoztatására számos speciális előírás vonatkozik. A fiatal munkavállaló éjszakai munkát nem végezhet, valamint részére rendkívüli munkaidő nem rendelhető el. Éjszakai munkának minősül a 22.00 és 06.00 óra közötti időtartam. Rendkí vüli munkavégzésnek a napi munkaidőt meghaladó munkavégzés minősül (pl. a napi nyolc órás munkaidő utáni munka). A diákok napi munkaideje legfeljebb nyolc óra lehet. Ha valaki egyszerre több munkáltatónál is végez munkát, a napi 8 órás korlát szempontjából valamennyi munkaidőt össze kell adni! Négy és fél órát meghaladó munkavégzés esetén legalább harminc perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti munkaidő esetén legalább negyvenöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani a fiatal munkavállaló részére. A két munkanap között pedig legalább 12 óra pihenőidőt kell biztosítani. Korlátozásokat tartalmaz a Munka törvénykönyve a pihenőidő kiadásával kapcsolatban is Minden héten két pihenőnapot kell biztosítani számára (az egyébként minimálisan kötelező havi 1 helyett), vagy, ha e helyett a naptári nappal nem egybeeső pihenőidőt biztosít, az nem lehet kevesebb 48 óránál. A fiatal munkavállalót nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel járhat. Azokat a munkaköröket, amelyekben fiatal munkavállaló nem, vagy csak meghatározott munkafeltételek biztosítása esetén, illetve előzetes orvosi vizsgálat alapján foglalkoztatható, jogszabály határozza meg. A fiatalkorú csak olyan munkakörben, illetve munkahelyeken foglalkoztatható, ahol a munka ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik, Folytatás a 8. oldalon

8 Gazdaság Szolgáltatás Folytatás a 7. oldalról foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetőleg a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja, foglalkoztatása az utódaira veszélyt nem jelent, mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti, és a munkára külön jogszabályokban meghatározottak szerint alkalmasnak bizonyult. Egy másik munkáltatási mód az egyszerűsített foglalkoztatás, ami főleg a mezőgazdasági idénymunkák, alkalmi munkák esetén jellemző. Amunkaadót ennél a formánál sem terheli járulékfizetési kötelezettség a munkavállaló után, így a nyári munkavállalásnál ez is kedvező választás lehet. További diákfoglalkoztatási lehetőségek is léteznek, mint példáula tanulószerződés, a hallgatói munkaszerződés, de ezek nem a szünidő, hanem a szorgalmi időszak alkalmazási formái. A cég által kötött felelősségbiztosítások kiterjeszthetőek a diák munkavállalókra is, azokban az esetekben, ha a vállalkozás közvetlenül, azaz például hagyományos munkaszerződéssel foglalkoztat diákot. A vállalkozás felelősségbiztosítása egyszerűsített foglalkoztatás esetén is kiterjed a például nyári munkára érkező diákokra, ha harmadik félnek okoznak kárt. Az iskolaszövetkezeteken keresztül közvetített diákmunkások esetében az iskolaszövetkezet köt vagy köthet felelősségbiztosítást a diákokra, mely így megtéríti a tanulók által harmadik félnek okozott kárt azonban a munkáltatónak célszerű ellenőriznie, hogy a szövetkezet gondoskodott-e a biztosításról. A szakmai gyakorlat nem minősül munkaszerződésnek, ezért ebben az esetben az általános felelősségbiztosítás nem nyújt védelmet, így speciális biztosításra van szükség. Valamennyi esetre igaz, hogy a felelősségbiztosítást ki kell terjeszteni egy kiegészítő biztosítással azokra a károkra, amelyeket a vállalkozás okoz a tanulónak vagy a tanuló a vállalkozásnak. A gazdálkodó szervezet saját magának képezhet új munkaerőt Mi minden jár a tanulószerződéssel? Az újszerű, duális szakképzés célja, hogy a gazdaság igényeinek megfelelő számú és szakmájú, jól képzett szakember kerüljön ki az iskolákból. Ezen gazdasági igényt tükrözi a gazdálkodó szervezetek, illetve egyéni vállalkozások valódi szakmát elsajátítani kívánó tanulók iránti kereslete. A gyakorlatban is helytálló szakember képzése nyilvánvaló, hogy a gazdálkodó szervezeteknél eredményesebben történhet, mint az iskolai tanműhelyekben. Így mindenképpen előnyös, hogy minél több gazdálkodó szervezet vagy egyéni vállalkozás kapcsolódjon be a szakképzésbe. A hatékony munka érdekében célszerű az iskolával és a kamarával minél szorosabb kapcsolatot kiépíteni, mely szervezetek szakszerű segítségükre lesznek a gyakorlati képzés megszervezésében. A tanulószerződés egyfajta munkaszerződésként funkcionál, melyben a gazdálkodó vállalja, hogy a gazdasági igényekhez igazodó gyakorlati képzésben részesíti a tanulót, megismerteti vele a szakma fortélyait, a munkavégzéshez használt gépeket, berendezéseket, és még sorolhatnánk. A gazdálkodó szervezet a tanulószerződéses rendszerben maga választhatja meg a foglalkoztatni kívánt tanulót, illetve végzi annak gyakorlati képzését, a saját munkaerő-utánpótlásának nevelését. A tanulószerződéssel foglalkoztatott tanuló munkaerő-piaci igényekre épülő szakképzésben részesül, korszerű ismereteket kap, így megfelelően képzett, a választott szakmáját kiválóan ismerő munkaerő biztosítható a gazdaság számára. A gyakorlati képzés idejére a tanuló pénzbeli juttatást kap, társadalombiztosítási szabály szerint biztosítottá válik, és a sikeres szakmunkásvizsgát követően könnyebben talál a képzettségének megfelelő munkahelyet. A gazdálkodó szervezetnél eltöltött gyakorlati idő szolgálati időnek minősül, így beleszámít a nyugdíj számításába. A gazdálkodó szervezet saját magának képezhet új munkaerőt, aki ismerni fogja a helyi viszonyokat, szokásokat. A képzés költsége leírható a szakképzési hozzájárulásból, a többletköltség visszaigényelhető és könnyebben pályázhat a tanulóképzéshez is használt eszközök fejlesztésére. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy minél több gazdálkodó szervezet feladatának érezze a tanulók gyakorlati képzését, a jövő munkavállalóinak felkészítését a munkaerő piaci igények minél szélesebb körben történő kielégítésére. Ennek érdekében minden alkalmat megragadunk, hogy eljuttassuk a szükséges információkat a gazdálkodó szervezeteknek. Személyes tanácsadással, rendezvényekkel, nyomtatott információs anyaggal felkeressük a vállalkozásokat, és részletesen bemutatjuk a tanulók gyakorlati képzésének menetét, valamint tájékoztatjuk a tanulókat, a szakképző iskolákat a tanulószerződés-kötés rövid és hosszú távú előnyeiről. Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja melyeket a mesteremberek is visszaigazolták, hogy a tanulók a szakmát legjobban a valós életkörülmények között, a cégeknél, vállalkozásoknál sajátították el. Az iskolán kívüli, gyakorlati képzés további előnye, hogy a diákok valós életkörülmények között sajátíthatják el a szakmához szükséges ismereteket, melyek hozzásegíthetik a fiatal pályakezdőket egy sikerekben gazdag jövőhöz. Gyakorlat teszi a mestert A szólások, közmondások, népi bölcsességek igazságtartalmával aligha lehet vitatkozni. Az is természetes, hogy gyakorlat teszi a mestert. Ugyanakkor ezt sokáig elfelejtettük, pontosabban a szakképzésben nem kapott elegendő hangsúlyt a gyakorlat. Kipipálandó feladat volt, gyakran rosszul felszerelt tanműhelyekben folyt, az élettől meglehetősen idegen módon. Manapság a tanulószerződés egyre inkább elterjedt, valamint örvendetes módon az a gyakorlat is, hogy egy-egy cégnél maradnak az ottani körülményeket alaposan megismerő diákok. Már csak az a feladat, hogy a vállalkozásoknak ne legyen nyűg egy-egy ilyen szerződés. Ennek érdekében az adminisztráción, a bürokrácián folyamatosak a könnyítések. A kölcsönös visszajelzések alapján tovább folytatódhat a finomhangolás.

Gazdaság Oktatás 9 Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara A mesterképzésben 80 százalékos a támogatás Eljött a szakemberek ideje! A DOLGOZVA TANULJ TÁMOP-2.3.4. B-13/1-2013-00001 AZONOSÍTÓ SZÁMÚ PROJEKT TANFOLYAMAI 2014. ŐSZÉN INDULNAK. Felhívjuk az érdekeltek figyelmét, hogy a cukrász, fodrász és kozmetikus szakmában a képzés szeptemberben indul. A Szakképzési törvény előírása szerint 2015. szeptember 1-jétől külső képzőhelyen gyakorlati oktatóként csak olyan szakember tevékenykedhet, aki rendelkezik adott szakmában mesterlevéllel. Annak elősegítése érdekében, hogy ezt az előírást teljesíteni lehessen, elindul a TÁMOP 2.3.4. B. pályázati projekt a mesterlevéllel nem rendelkező gyakorlati oktatók számára, akik pályázhatnak 80%-os vissza nem térítendő támogatásra. Így 60 000 Ft-os önrész befizetésével juthatnak mesteri képesítéshez. A felkészítő tanfolyamok 2014. szeptember hónapban indulnak. Az alábbi feltételeknek kell megfelelni a sikeres pályázathoz: megfelelő szakmai végzettség, és adott szakmában ötéves szakmai gyakorlat, a kamarai nyilvántartásban nyilvántartott gyakorlati oktató, vállalja a 20% önrész befizetését, munkáltatója támogatja a mesterképzésben való részvételt. A jelentkezés feltétele a szakmai végzettség adott szakmában és általában 5 éves szakmai gyakorlat igazolása. A jelentkezés módjai: Személyes jelentkezés: előzetes időpont egyeztetés alapján történik. A jelentkezési lap mellé csatolni szükséges a végzettséget igazoló oklevelet és munkaviszonyt igazoló dokumentumot. Postai úton való küldés esetében minden okmány másolatáról csak közjegyző általi hitelesítést tudunk elfogadni. A mestervizsgára felkészítő tanfolyam időtartama 180 óra (60 óra pedagógiai, vállalkozási ismeretek, 120 óra szakmai elmélet, gyakorlat). A képzés kb. négy-öt hónapot vesz igénybe (heti két alkalommal, egy hétköznap délután, és egy hétvégi napon történik az oktatás, ez általában péntek délután, és szombat). A tanfolyamok helyszíne (általában Budapest), illetve indulási időpontja a jelentkezők számának függvényében változik. A felkészítő tanfolyamok akkor indulhatnak, ha pályázók száma eléri a minimum 6 főt. Az eddigi jelentkezések alapján az alábbi szakmákban tervezünk tanfolyamot indítani ebben a pályázati ciklusban: Autószerelő, bútorasztalos, cukrász, fodrász, fogtechnikus, karosszérialakatos, kereskedő, kozmetikus, kőműves, pincér, szakács, villanyszerelő. Más szakmák esetében a társkamarákhoz való átirányítás alapján lehet a pályázaton részt venni. Tájékoztatom az érdeklődőket, hogy az egyes szakmákból csak egy-egy csoport indítására lesz lehetőség a pályázati ciklusban. Érdeklődni, jelentkezni a következő elérhetőségen lehet: Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara 1056 Budapest, Váci u. 40. (kedd-csütörtök) Tel.: 317-8560; 30/397-7938 2045 Törökbálint, Kazinczy F. utca 124/B (hétfő-szerda-péntek) Tel.: 23/517-996; 30/397-7938 Szabóné Zéman Mária www.pmkik.hu; zeman.maria@pmkik.hu

10 Oktatás Gazdaság Vizsgaközpont és kézikönyv készül Július 10-én megtartotta az első félévet lezáró ülését a PMKIK Oktatási Bizott sága. A megbeszélésen elsőként dr. Kupcsok Lajos főtitkár előadásában hangzott el az Érd Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának összefoglalója. Elhang zot tak a koncepció céljai is, amelyben kamaránknak igen nagy szerepe lesz az érdi önkormányzattal szorosan együttműködve. A főtitkár kiemelte, hogy a stratégia fontos eleme lehet a befektetések ösztönzését elősegítő Befektetési Kézikönyv elkészítése. A szót Kárpáti György vette át, aki tájé koztatott a Magyar Kereskedelmi és Ipar kamara Magyar Német Tagozatának megalakulásáról, illetve az ott betöltött tisztségéről, feladatairól. Kiemelte, hogy a közeljövőben nyitja meg kapuját bővítés és felújítás után a duális képzésének helyet adó Siemens zuglói tanműhelye. A kapcsolatfelvételt követően az Oktatási Központban várják kamaránk kis delegációját egy szakmai programra, a további sikeres együttműködés reményében. Kamaránk szakképzési vezetője, Szabóné Zéman Mária beszámolt a Bécsi Gazdasági Kamaránál tett szakmai út kapcsán szerzett tapasztalatokról. Mihók Vikória, Budapesti és Pest Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság programjának koordinátora ismertette Pest megye vonatkozásában az Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság által korábban meghozott döntések alakulását, illetve segítséget kért a bizottság tagjaitól a jövőbeli szorosabb együttműködésre. Barhács Anna, a Szolgáltatói Tagozat, 20-as, Oktatási, szakértői és kulturális szakmacsoportjának elnöke javaslatot tett a törökbálinti ingatlan hatékony jövőbeli kihasználására. A Magyar Szlovák Üzleti és Tájékoztatási Központban lehetőség lenne egy oktató- és vizsgaközpont létrehozására, amely a magyarországi, elsősorban pest megyei szakképzettség nélküli felnőttek számára nyújthatna megoldást egy-egy szakma elsajátítására. A másik célcsoport a kezdő vállalkozások lennének, részükre tudna a kamara segítséget nyújtani egy általános gazdasági, jogi alapképzés formájában. Oláh László az Oktatási Bizottság elnöke megköszönte az aktív részvételt a bizottság tagjaitól. Vizsgáztatók delegálása Pest megyében A Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara (PMKIK) és az iskolarendszerű illetve iskolarendszeren kívüli vizsgaszervezők, tanfolyamszervezők között jó és eredményes volt a kapcsolat az idei tanévi vizsgadelegálást illetően. A vizsgákat a szervezők az előírásoknak megfelelően rögzítették az internet alapú rendszerben. Az iskolarendszerű záróvizsgák többsége még a kifutó modulrendszerben történt, a felnőttképzésben elsősorban komplex vizsgákat jelentettek le. A szakmai vizsgaelnököknek és bizottsági tagoknak továbbképzéseket illetve szakmai minimumvizsgát szervezett a PMKIK, ezeken 160-an vettek részt. A komplex vizsgáknál elégedettek voltak azzal, hogy a modul rendszerhez képest a vizsganapok száma csökkent, illetve, hogy visszatért az 1-től 5-ig történő osztályozási rendszer. A cégek a lejelentett szakmákban rendelkeznek vizsgáztatási jogosultsággal. A modulrendszer esetében a vizsgaelnöki jelentésnél az elnökök számára előírt gyakorlati vizsgafeladatok javítási-értékelési útmutató és vizsgaprogram mellékletként való megküldése körülményes és költséges, így örömmel fogadták a vizsgáztatók, hogy a jövőben a komplex vizsgáknál elegendő lesz internetes felületen elkészíteni a jelentést. Célszerű lenne, ha az iskolarendszerű képzésben sem lehetne 10 fő alatt vizsgát szervezni, mivel sok esetben csupán néhány fő vizsgázik az adott szakmában. Ahol a pótvizsgázók száma alacsony, egy megyei vagy régiós szakképző iskolát kellene kijelölni a vizsga lebonyolítására. Az idén Pest megyében a modulrendszerű vizsgadelegálások száma elérte a 260-at, a vizsgát megkezdett tanulók száma összesen 3889 fő. Komplex vizsga 52 volt az idei évben. Az elnöki és tagi vizsgáztatásban több mint 200-an vettek részt. A legtöbb vizsgázó az emelőgépkezelő, a földmunka-rakodó- és szállítógép kezelő, a targoncavezető, az élelmiszer- és vegyi áru eladó, a pincér és a szakács szakmában volt. Összeférhetetlenség, vizsgára jelentkező elutasítása gyakorlati szintvizsga hiánya miatt, illetve szabálytalan vizsgáztatás nem történt az adott időszakban. Auz új, komplex rendszerben szervezett vizsgák gördülékenyen és eredményesen zajlottak a megyében. Megváltozott munkaképességűek támogatása Az eddigi szabályok 5 év alatt 1095 nap vagyis 3 év biztosítási idő meglétét írták elő az ellátás odaítéléséhez. A 45 és 60 év közöttieknél sokan egészségi állapotuk miatt az elmúlt öt évben nem tudtak dolgozni. Ezért kiegészítették a szabályozást, így 10 éven belül 2055 nap vagy 15 évben belül 3650 nap azaz tíz év biztosítási idő megléte esetén is jár támogatás. Akkor válik valaki jogosulatlanná a rokkantsági ellátásra, ha keresőtevékenységből származó jövedelme három egymást követő hónapban meghaladja a minimálbér másfélszeresét. Megváltozott munkaképességu nek kell tekinteni azt a munkavállalót is, aki rehabilitációs járadékban részesül. Mivel ez kifutó ellátás, az érintettek részesülhetnek a támogatott foglalkoztatásban. A fogyatékossági támogatásban részesülők is részt vehetnek támogatott foglalkoztatásban. A rehabilitációs hatóság nyilvántartást vezet a rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesülőkről, az akkreditált munkaadókról és a megváltozott munkaképességűek számára felajánlott betöltetlen álláshelyeikről. Január 1-gyel lépett hatályba az a törvény, amely alapján könynyebben juthatnak támogatáshoz a megváltozott munkaképességűek.

Gazdaság Szolgáltatás 11 Az internetes szállás foglalás nagyobb odafigyelést igényel Jó tanácsok nyaralásra készülőknek A Fogyasztóvédelmi Hatóság minden évben célzott és folyamatos ellenőrzésekkel, illetve az egyes ügyek kivizsgálásával a megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot folytató vagy épp engedélylyel sem rendelkező utazási irodák kiszűrésére törekszik. Ennek ellenére minden évben jelentős a témakörrel kapcsolatos panaszok száma. Egy balul elsült nyaralás megelőzéséért azonban maga az utas is sokat tehet, elsősorban azzal, ha alaposan utánanéz mindennek az iroda engedélyétől kezdve a hirdetésben szereplő részletek valóságtartalmáig. Az interneten történő szállásfoglalás, nyaralási csomag megvétele mindig kicsit több odafigyelést igényel. Nagyon sokszor előfordul, hogy az adott termékre vagy szolgáltatásra vonatkozó általános szerződési feltételeket a fogyasztók nem olvassák el, csak kipipálják, hogy elfogadták azokat. Javasoljuk, hogy mielőtt véglegesíti szándékát, mentse el az adott szálláshelyre vonatkozó fényképeket, leírást, az akciós ajánlat részleteit, az általános szerződési feltételeket, hogy egy esetleges vita során megfelelően alá tudja támasztani a panasz indokoltságát. Az árakkal kapcsolatban is lehetnek meglepetések. A vállalkozás programfüzetének a részvételi díj forintban meghatározott összegét és azt kell tartalmaznia, hogy ez mely részszolgáltatásokra nyújt fedezetet. A részvételi díjon felül az utas által kötelezően fizetendő díjakról (általában: repülőtéri illeték, transzfer, üdülőhelyi díj, belépődíjak) is tájékoztatnia kell az utast a programfüzetben. Egyes díjak összegei (például a repülőtéri illeték) azonban változhatnak, erre az utas figyelmét fel kell hívni. Az utazási szerződésben már a teljes összegnek kell szerepelnie. Az utazási irodákkal szembeni panaszok között nagyobb számban vannak azok, amelyek a szolgáltatásokat kifogásolják, vagy a szálláshelyre, az utazás körülményeire vonatkozó állításokkal kapcsolatosak, és lényegesen kevesebb az árakkal kapcsolatos reklamáció. Fontos tudni, hogy a helyszínen tapasztalt körülményekről, a panasz alapjául szolgáló tényekről ott és akkor kell jegyzőkönyvet felvetetni a vállalkozás képviselőjével, mivel a hazatérés után a jegyzőkönyv birtokában köteles foglalkozni a kifogás rendezésével (ha esetleg a helyszínen más módon nem rendezték a panaszt). Javasolt a kifogás alapjául szolgáló tényeket egyéb módon is rögzíteni (fénykép, videófelvétel, tanúk által aláírt nyilatkozat) az egyértelmű bizonyítás érdekében. A feltűnően kedvező, nagyon alacsony árú ajánlatoktól érdemes tartózkodni, vagy legalábbis nagyon körültekintően megnézni, hogy ki szolgáltatja az utat. Előfordulhat ugyanis, hogy olyan utazásszervezőről van szó, akinek nincsen erre engedélye. A kuponos foglalásoknál mindig vegye figyelembe, hogy az engedményes ár csak bizonyos korlátozott időszakra vonatkozhat (pl. csak hétköznap, illetve őszi-téli időszakban vehető igénybe stb.). A foglalás előtt mindig ellenőrizze az adott szálláshely saját információit (honlap, reklámok stb), mivel előfordulhat, hogy közvetlenül a szálláshelynél foglalva is ugyanazért az árért kaphatja meg a szolgáltatást. Mindig a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által nyilvántartásba vett utazási irodát válasszon. Nekik ugyanis kötelezően biztosítékot kell letenniük, hogy kártalanítani tudják az utasokat, ha valamilyen oknál fogva csődközeli helyzetbe kerülnének. Az utazás előtt különösen, ha az interneten foglalnak, minden apró részletre kérdezzenek rá: milyen szolgáltatásokat tartalmaz a csomag, amelyet meg kívánnak vásárolni, valamint, hogy teljes körűek-e az árak, vagy lehet-e még számítani járulékos költségekre. NAV: a régi pénztárgépek továbbra is üzemeltethetők A hagyományos pénztárgépek július 1-je után is üzemeltethetők, a pénztárgép-rendeletben meghatározott feltételek teljesítése mellett közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Az adóhatóság közleményében ismertette: a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló NGM rendelet június 1-jén hatályba lépett. Ennek értelmében a pénztárgéppel kiállított nyugta adóigazgatási azonosítására való alkalmasságának feltétele, hogy a kassza megfeleljen a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló gépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló rendeletben meghatározott feltételeknek. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a hagyományos pénztárgép július 1-jétől nem üzemeltethető, illetve a hagyományos pénztárgéppel kiállított nyugta adóigazgatási azonosításra nem alkalmas hívta fel a figyelmet a NAV. A hagyományos pénztárgépek üzemeltetésénél továbbra is a pénztárgéprendelet átmeneti rendelkezéseiben foglaltak az irányadóak, így az ebben meghatározott feltételek teljesítése mellett a hagyományos pénztárgépek július 1-je után is üzemeltethetők áll az adóhatóság közleményében. A Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara Hivatalos Lapja Megjelenik havonta, kamarai tagoknak ingyenes Felelős vezető: dr. Vereczkey Zoltán Felelős szerkesztő: Mórocz Károly 1056 Budapest, Váci u. 40., IV. em. Tel.: 06-1-317-7666, fax: 06-1-317-7755, www.pmkik.hu Nyomdai munkálatok: Perjési Grafikai Stúdió Kft. 1116 Budapest, Építész u. 8-10. Tel./ fax: 209-3859 www.reklam.perjesi.hu ISSN 1585-1400 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

12 Kamarai élet Szakmacsoport-értekezletet tartott a kamara kézműipari tagozatának járműipari szekciója Kamaránk kézműipari tagozatának járműipari szekciója június 25-én, a Magyar- Szlovák Üzleti és Tájékoztatási Központban tartotta szakosztály-értekezletét az alábbi témakörökben: Pest megye területfejlesztési programja és ezen belül a PMKIK szerepe Dr. Kupcsok Lajos, a PMKIK főtitkára tájékoztatta a megjelenteket a következő 7 évre vonatkozó, Pest megye 16 járását érintő területfejlesztési programról, melynek során 13 féle pályázati lehetőségen keresztül összesen 54 milliárd Ft támogatás érhető el. A pályázatok elbírálásában a Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és a Pest Megyei Önkormányzat mellett Kamaránk döntő szerepet fog kapni. A pályázatok korrekt elbírálásához a kamarának ismernie kell az adott vállalkozás helyzetét, és működésének körülményeit. Ezért is kiemelt fontosságú, hogy a vállalkozások folyamatos, élő kapcsolatban legyenek a Kamarával és a kétirányú, oda-vissza történő információáramlás során a legújabb ismereteket átadják egymásnak. Kamaránk ennek érdekében a különféle információs csatornákon úgymint a Gazdasági nyomtatott és elektronikus formája, e-mail értesítők és hírlevelek útján igyekszik tájékoztatni tagjait. Azok a vállalkozások, akik rendszeresen részt vesznek a Kamara szakmai és területi rendezvényein, naprakész információkkal rendelkeznek és ebből következően helyzeti előnyt élveznek mindennapos tevékenységük során. Az elmondottak alapján a vállalkozók alapvető érdeke, hogy aktívan részt vegyenek a meghirdetett kamarai rendezvényeken. A KÖBE tervezet biztosítási szolgáltatása a PMKIK tagjai számára Gorda Zsolt, a Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület (KÖBE) innovációs és termékfejlesztési igazgatója ismertette az előkészítés alatt álló, kamarai tagok számára nyújtandó új szolgáltatási csomagot. A biztosítási csomag két részből tevődik össze: a) vállalkozói biztosítás b) baleseti biztosítás és mindkettő évi 1 millió Ft összegig terjed. Ez a biztosítási módozat nem kerül Vendler András is előadást tartott a járműipari szekció tanácskozásán plusz költségbe, hiszen erre a fedezetet a PMKIK nyújtja a Kamara tagjai számára. A biztosítási kötvényt a KÖBE fogja megküldeni a Kamara tagjainak. Az ágazati műanyaghulladék begyűjtése és hasznosítása Különös jelentőséggel bírt Orosz László, az Új Műanyag Kft. területi képviselőjének bejelentése az autójavítás során keletkezett műanyag hulladékok (vészhárítók, ajtó- és tetőkárpitok, lámpatestek, dobbetétek motorburkolatok, stb.) díjmentes begyűjtésére és további feldolgozására vonatkozóan. Az ezzel kapcsolatos bejelentéseket várják a 30-2455-548-as telefonon, illetve az ujmuanyag@gmail. com e-mail-en. Selejt gumiabroncsok begyűjtése és hasznosítása Előzetes felmérésünkből tudjuk, hogy a gumijavítással foglalkozó vállalkozásoknak súlyos gondot jelent a selejt gumiabroncsok ingyenes elszállíttatása. A gumi árában kifizetett termékdíj fejében ennek megoldása állami feladat lenne, de a jelenlegi adminisztrációs és végrehajtási rendszer ezt a feladatot képtelen megoldani. Ezért is fogadtuk örömmel a Taga- Bau Kft. képviseletében Orosz László úr bejelentését, miszerint kiépítik országos begyűjtő hálózatukat. Ennek során díjmentesen elszállítják, és a továbbiakban feldolgozzák a selejt gumiabroncsokat. A megrendeléseket a 20-931-5985 és a 20-377-3778 telefonszámokon, illetve a tagabau@gmail.com e-mailen várják. DAT kalkulációs programcsomag: áttekinthető és világos Lapunk korábbi (2013 novemberi) számában már hírt adtunk arról, hogy a német DAT cég (Deutsche Automobil Treuhand GmbH) a magyarországi képviseletén keresztül elkezdte forgalmazni az autójavítói kalkulációs rendszerét. Gergely László, a DAT Magyarország Kft. ügyvezetője részletesebb bepillantást engedett az Európa 16 országában a javító műhelyek, biztosító társaságok és igazságügyi szakértők széles körében alkalmazott kalkulációs rendszerébe. Az autógyártók adatbázisára épülő on-line rendszer az adott gépkocsi alvázszáma alapján azonosítja a járművet és megadja az altípusát és a felszereltség szintjét is. Az áttekinthető, világos robbantott ábrákon egyszerűen megadhatóak a cserélendő és/vagy javítandó alkatrészek és a kiegészítő műveletek. A magyar nyelvű program végeredménye gyártói alkatrész-számokkal, hivatalos importőr árakkal és gyári időnormákkal elmenthető és kinyomtatható. A kész kalkulációt 15 nyelven is ki lehet nyomtatni. Az eddig ismert kárkalkulációs

Kamarai Élet Értékelte az első félévet a PMKIK Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága Duna, környezetvédelem, exportőrök képzése Bevezetőként dr. Kupcsok Lajos, a PMKIK főtitkára felvázolta a bizottságnak, hogy milyen szerepet vállalt a kamara Érd Megyei Jogú Város területfejlesztési koncepciójának kialakításában. A tervezet létrejöttének fázisairól, valamint eddigi eredményeiről Schneider Ferenc bizottsági tag és Polyák Ágnes Antónia, a PMKIK érdi klubjának elnöke számolt be. Mindketten aktívan részt vesznek az érdi önkormányzat képviselőivel közösen a koncepció kialakításában. 13 A megbeszélésen a bizottság tagjait a főtitkár tájékoztatta az első félévben megvalósított nemzetközi vonatkozású szakmai programokról. Ezután Schneider Ferenc beszámolt a Duna-menti Kereske delmi Kamarák Szövetségének passaui üléséről, melyen a kamara főtitkárával közösen vettek részt. Az ülésen sor került a PMKIK hivatalos szövetségi taggá történő avatására, valamint előkészítésre kerültek a szeptemberi, budapesti közgyűlés legfontosabb témakörei. A PMKIK képviselői több javaslatot is tettek a közgyűlés témaköreivel kapcsolatban. Javasolták a szövetség következő években képviselt gazdaságfejlesztési elképzeléseinek tematizálását, a megvalósításához és koordinálásához szükséges munkabizottságok létrehozását. Hangsúlyozták az európai Dr. Kupcsok Lajos (középen) tartott tájékoztatót a szakmai programokról uniós pályázatok aktív követésének, és benyújtásának fontosságát, előrevetítették egy koncepció kialakításának szükségességét a Duna turisztikai és logisztikai kihasználtságának növelésének érdekében, valamint a környezetvédelem kérdésének felülvizsgálatát a Dunával összefüggésben. A bizottság külön napirendi pontként tárgyalta a PMKIK második féléves szakmai programjait, ezek között szerepel kezdő exportőröket felkészítő képzés, vásárlátogatással egybekötött szakmai utak, valamint a Kárpát Régió Üzleti Hálózat kassai és dunaszerdahelyi irodájának szakmai programjain való részvétel, közreműködés. Kárpáti György, a bizottság elnöke tájékoztatót tartott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara újonnan létrejött Magyar- Német tagozatának alakuló üléséről, melynek elnökségében a PMKIK bizottsági elnöke is szerepet vállalt. rendszerekhez képest jelentős többletszolgáltatást nyújt a DAT rendszer: megadja a gyártó által előírt kötelező szervizeléshez szükséges karbantartási műveleteket a hozzá tartozó normaidőkkel és alkatrészekkel együtt. Mivel ezek közvetlenül az autógyártóktól származó adatok, az Európai Bizottság csoportmentességi rendelete értelmében az eszerint dolgozó márkafüggetlen autójavítók jogosultak a gépkocsi szervizfüzetébe bejegyezni az általuk elvégzett időszakos szervizmunkákat anélkül, hogy a gépkocsi elveszítené a garanciális jogosultságát. A PMKIK és a DAT Magyarország között kialakult kedvező kapcsolatokra való tekintettel Gergely László úr örvendetes bejelentést tett, miszerint a következő előnyöket tudja biztosítani a PMKIK érdekeltségi körébe tartozó intézményeknek, ill. tagjainak: az autójavítói ágazat szakmáit oktató, Pest megyei szakiskolák számára rendelkezésére bocsájtja a DAT kalkulációs rendszerének oktatási célra alkalmas ingyenes demó változatát; díjmentes hozzáférési jogosultságot biztosít az online kalkulációs rendszerének demó változatához, a PMKIK törökbálinti mestervizsga oktatási centruma számára. a PMKIK tagok által megrendelt kalkulációs rendszer új előfizetése esetén a DAT elengedi az egyszeri regisztrációs díjat, és ingyenes, összevont bevezető oktatást tart számukra. Az új előfizető kamarai tagságának érvényességét a PMKIK ellenőrzi és igazolja a DAT felé. A gépjárművek kárrendezési gyakorlatának felülvizsgálata A karambolos gépjárművek javításával foglalkozó járműjavítók rendszeresen visszatérő problémája a biztosítókkal és az ügyfelekkel történő elszámolás. Hideg Imre az Autolux Sedan Kft. ügyvezetője, a PMKIK Járműjavító szekciójának vezetőségi tagja röviden ismertette a megjelentekkel, hogy a PMKIK az új PTK és a Biztosítási Törvény aktuális előírásainak átfogó felülvizsgálatába kezd. A módosító javaslatok előkészítése során a jelenlegi kárrendezés gyakorlatával kapcsolatban a biztosítók szakembereivel valamint az MNB (PSZÁF) munkatársaival konzultálunk. Ebben a munkában a PMKIK számít a Pest megyei autójavítók és ezen belül főként a biztosítási ügyintézéssel is foglalkozó vállalkozások szakmai tapasztalataira is. Az ezzel kapcsolatos véleményeket és javaslatokat kérjük a jarmujav.osztaly@ pmkik.hu címre megküldeni, vagy a 30-433-0929 (Hideg Imre) telefonszámon közölni.

14 Gazdaság Kérdezz-felelek: Kötelező kamarai regisztráció Immár három esztendős múltra tekint vissza a gazdálkodó szervezetek kötelező kamarai regisztrációja, így az ügyintézés során is egyre több tapasztalattal rendelkezünk. A felmerülő kérdésekből és válaszokból készítettem egy összeállítást. Úgy gondolom, hogy hasznos a már regisztrált, vagy a tevékenységüket még csak most kezdő vállalkozások számára is. 1. Mely vállalkozások kötelezettek a regisztrációra és melyek nem? A kötelezettségnek minden cégbejegyzésre kötelezett gazdálkodó szervezet (függetlenül a nonprofit jellegtől illetve a közhasznú jogállástól), és egyéni vállalkozó kivéve, ha az agrárkamara tagja a székhelye szerint illetékes kereskedelmi és iparkamaránál kell, hogy eleget tegyen. A regisztráció vonatkozik a civil szervezetekre és a szakmai kamarák tagjaira is, a csődeljárás, a végelszámolás vagy felszámolási eljárás alatt álló cégekre is és a lakásszövetkezetek kivételével valamennyi szövetkezetre. A regisztrációs kötelezettség nem vonatkozik azon vállalkozókra, akik az agrárkamara tagjai. Viszont regisztrálnia kell az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben nyilvántartott és az agrárgazdasági tevékenységet nem főtevékenységként folytató gazdálkodó szervezeteknek és egyéni vállalkozóknak is. A magán-állatorvosi, az ügyvédi, az egyéni szabadalmi ügyvivői, a közjegyzői és az önálló bírósági végrehajtói tevékenységet folytatók szintén nem kötelesek kamarai nyilvántartásba vételüket kezdeményezni. Nem tartoznak a törvény hatálya alá a lakásszövetkezetek sem. 2. Mi a regisztráció menete? Az első lépés a regisztrációs adatlap kitöltése. Ez történhet elektronikus úton a kamara honlapján keresztül: www.pmkik. hu, postai úton vagy személyesen. A kitöltött adatlapot cégszerű aláírással ellátva kell megküldeni kamaránknak faxon, postai úton vagy e-mailben a regisztracio@ pmkik.hu címre. A második lépés a kamarai hozzájárulás megfizetése. Történhet átutalással, kamaránktól igényelt sárga csekken vagy személyesen, az 1056 Budapest, Váci utca 40. szám alatti irodánkban. Számlaszámunk: Budapest Bank 10102086-11571302-12000007 Az összeg átutalásánál a közlemény rovatba a vállalkozás adószámát, nevét és a kamarai hozzájárulás jogcímét kell feltüntetni. 3. Mit nyújtunk térítésmentesen a regisztrált vállalkozásoknak? a) csoportos tanácsadás gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben b) üzleti partnerkeresés c) pályázatfigyelés 4. Nyugdíjas, gyesen, gyeden lévő vállalkozónak is kell regisztráltatnia magát? Igen, és az éves kamarai hozzájárulást is meg kell fizetni. 5. Szakmai kamarai tagságra kötelezetteknek is kell-e regisztrálniuk? A törvény szövege egyértelmű: minden egyéni és társas vállalkozásnak regisztrálnia kell a kereskedelmi és iparkamarában. Az összes (kötelező tagságú) hivatásrendi kamara (orvosi, gyógyszerész, mérnök, építész, igazságügyi szakértő, vagyonvédelmi stb.) tagjainak, ha egyéni vállalkozóként vagy bármilyen társas vállalkozásként folytatják az adott hivatást, regisztrálniuk kell. Tehát ha egy orvos pl. egy bt. vagy kft. keretében is végez orvosi tevékenységet, akkor a cég már Gazdálkodó Szervezetnek minősül, így kötelező a regisztráció. Egy példa: Betegellátással foglalkozó kft.-nek (az orvosi kamara tagja) regisztrálnia kell nálunk. A kft. orvos alkalmazottainak, ill. orvos tulajdonosának nem. De ha az orvos egyéni vállalkozó, akkor igen. Ez alól testületileg az ügyvédek azért kivételek, mert az ügyvédi iroda se nem egyéni, se nem társas vállalkozás. 6. Önálló adószámmal rendelkező szellemi szabadfoglalkozásúaknak kell-e regisztrálni? Nem, ők nem tartoznak a törvény hatálya alá. 7. Ha az egyéni vállalkozó szünetelteti a tevékenységét, akkor is kell-e fizetnie a kamarai hozzájárulást? Ha az egyéni vállalkozó 2012. január 1-én már szüneteltette a tevékenységét, akkor a regisztrációs kötelezettsége a tevékenység újbóli megkezdést követő 5 napon belül keletkezik. Ha 2012. január 1-ét követően kezdi meg a szüneteltetést, akkor már 2012. évre vonatkozóan van regisztrációs kötelezettsége. A kamarai hozzájárulás megfizetése alól az a vállalkozó mentesül, aki tevékenységét a teljes naptári év folyamán szünetelteti. 8. Alapítványnak és egyesületnek is kell regisztrálnia? Az egyesületek és az alapítványok nem egyéni vagy társas vállalkozási formában folytatják tevékenységüket, ezért nem kell regisztrálniuk. 9. A vállalkozás hogyan tudja elszámolni a kamarai hozzájárulás befizetését? A befizetésről a kamara igazolást állít ki, melyet elküld a vállalkozásnak. A befizetésről, annak köztartozás jellege miatt nem készül számla. Az igazolás alapján a vállalkozás kiadásai között ráfordításként elszámolható. 10. Mi történik akkor, ha egy vállalkozás nem fizeti meg a kamarai hozzájárulást? Ha a vállalkozás nem teljesíti határidőre a regisztrációs kötelezettséget, a kamara felszólítja, hogy e kötelezettségének öt munkanapon belül tegyen eleget. A kamarai hozzájárulás köztartozásnak minősül, így azt behajtásra át kell adni a NAVnak. Már 5000 forint tartozás esetén is eljárhat az adóhatóság, ráadásul a végrehajtásnak költsége is van, így a mulasztás akár 10 000 forintba is kerülhet a gazdálkodó szervezet számára. 11. Önkéntes kamarai tagoknak is meg kell fizetniük a kamarai hozzájárulást? Igen. A kamarai tagság továbbra is önkéntes, így a regisztrált vállalkozások nyilvántartásba vételükkel nem válnak kamarai taggá. A megfizetett hozzájárulás összege önkéntes kamarai tagok esetén a II. féléves tagdíjból jóváírásra kerül. 12. Hogyan lehet bejelenteni az adatváltozást? Az adatváltozás bejelentését online, a regisztráció során megadott jelszó segítségével a vállalkozás kezdeményezheti. A kamara munkatársa a bejelentett adatokat egyezteti a közhiteles nyilvántartással és ezután jóváhagyja a bejelentést. Ha a jelszót a képviselő elfelejtette, úgy lehetősége van arra, hogy az online rendszeren keresztül újat kérjen. Az adatok megváltozását levélben vagy e-mail-ben is lehet jelezni a 1056 Budapest, Váci utca 40., vagy a regisztracio@pmkik.hu címre. TISZTELT ÜGYFELEINK! A cikk terjedelme nem teszi lehetővé, hogy minden felmerülő problémára részletesen kitérjek, ezért kérem, hogy kérdéseikkel, észrevételeikkel keressenek meg engem, vagy munkatársaimat az alábbi elérhetőségek bármelyikén. Telefonszámunk: +36-1-317-7666, elektro nikus levélcímünk: regisztracio@pmkik.hu Pleszkán Éva regisztrációs csoportvezető

Gazdaság Folyamatos lesz a tájékoztatás a településfejlesztési koncepcióról Nagy felelősség hárul a kamarára 15 Kamaránk Ipari Tagozata július 8-án tartotta értekezletét. A szakmai megbeszélés két fontos téma mentén folyt, amelyekről dr. Kupcsok Lajos főtitkár adott részletes tájékoztatást. Pest megye életét, és ezen belül a vállalkozások sorsát nagymértékben befolyásolja a Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció (2014-2020), amelynek célja a megyei szintű újjászervezés, a közösségek terveinek és kezdeményezéseinek összefogása, a térségek fejlődését meghatározó programok összehangolása. Annak érdekében, hogy a koncepciót részletes és pontos helyzetértékelés alapozza meg, Pest Megye Önkormányzata stratégiai együttműködést írt alá kamaránkkal. Az első lépés az Érden, Törökbálinton, Cegléden, Pomázon és Kistarcsán megrendezett térségi egyeztető szakmai fórum volt. Ezek célja, hogy megalapozzák Pest megye eredményes felkészülését a következő, 2014 és 2020 közötti fejlesztési ciklusra. A központi elhelyezkedés miatt speciális a megye helyzete A tagozati megbeszélésen Pest megye speciális helyzetére hívta fel a figyelmet dr. Kupcsok Lajos. A központi elhelyezkedés miatt ez az egyetlen megye, melynek folyamatosan nő a népessége, a legnagyobb a közlekedési hálózatok koncentrációja (autópálya, nemzetközi vasútvonal, repülőtér, nemzetközi víziút), az országon belül a legnagyobb a vállalkozás-sűrűség, és a legnagyobbak a megyén belüli fejlettségbeli különbségek. Fejlődő térségként említette Veresegyház-Gödöllő térségét, amely megyénk versenyképességi-innovációs pólusa. Vác és térsége transzformációs, Budaörs, Szentendre, Pilisvörösvár térségek innovációs vállalkozói övezetek, Ráckeve-észak, Gyál, Dabas-észak ipari, logisztikai, kereskedelmi övezet, a Ferihegyi Gazdasági Övezet kiemelt gazdasági, logisztikai övezet, és technológiai pólus. A leszakadó térségek közé sorolta Szob, Aszód, Tápió-menti, Cegléd, Dabasdél, Ráckeve-dél térségeket. Közös jellemzőjük a rossz megközelíthetőség, az elöregedés és az alacsony a vállalkozás-sűrűség. Ugyanakkor kiváló ökológiai és táji adottságokkal rendelkeznek, a turizmus, a megújuló energiahasznosítás, az egészség területén. Üzleti partnerkereséstől a beáramló befektetések ösztönzéséig A főtitkár elmondta, hogy a Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció kidolgozásában, és végrehajtásában a kamaránkra nagy feladat és felelősség hárul. A cél a Pest megyei vállalkozások, települések és az egész térség fejlődésének elősegítése. Mindezeket elsősorban az üzleti partnerkereséssel, a településekre beáramló befektetések ösztönzésével, az új vállalkozások alapításával, a hazai kkv-k exportjával, a technikai fejlesztést előmozdító szolgáltatásokkal kívánjuk elérni. Export tekintetében kamaránk prioritásnak tekinti a Szlovákiát célzó export- és befektetésösztönzést. Nemcsak a fejlettebb térségekben, településeken, hanem az olyan elmaradott Pest megyei térségekben is, mint az Ipoly-mente. A kétirányú kapcsolatok erősítésében a További fejlődés, megállj a leszakadásnak A recept első megközelítésre egyszerű: a fejlődő térségeknek tovább kell haladniuk a megkezdett úton, a leszakadóknak pedig sürgősen meg kell kezdeniük a felzárkózást. Hogyan? Az előbbieknél szóba jöhet csupán az önerő is, hiszen hatalmas cégek vannak az innovációs, logisztikai, ipari, kereskedelmi, ipari övezetekben. Persze azért nem árt az európai uniós támogatás A leszakadók esetében az EU támogatása létkérdés. És fontos, hogy már most készen legyenek a tervekkel, a leendő pályázatokkal, hiszen egy hónapon belül várhatóak az új kiírások. Jó eséllyel pályázhat országos szinten több tízezer vállalkozás gépvásárlásra, telephelyfejlesztésre, kutatásra és még tucatnyi dologra. Csak az kell ehhez, hogy pontos legyen a pályázat minden formai és tartalmi szempontból, idejében megérkezzen a megfelelő helyre. Tanácsokat, akár ötleteket is lehet és érdemes kérni kamaránktól. Biztosra kell menni, hiszen minden bizonnyal hatalmas lesz az igény, ezt az előzetes várakozások előrevetítik. Magyar-Szlovák Üzleti és Tájékoztatási Központnak kiemelkedő szerep jut a 2014-2020-as időszakban. Az Ipari Tagozat megbeszélésének másik fő témája az Érd Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója 2014-2020 volt. A települési önkormányzatok számára, így Érd számára is kötelező a Településfejlesztési Koncepció (TK) és az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) elkészítése és időnkénti megújítása. Érd számára nem csupán egy terv elkészítése a cél, hanem egy olyan többszereplős tervezési folyamat felállítása, amelynek a végeredményeként létrejövő dokumentum tükrözi az összes helyi érdeket, pontosabban azok lehető legjobb kompromiszszumát. A városvezetés ezért folyamatos információcserére készül az Érden élőkkel, vállalkozókkal, a civil egyesületekkel, valamint a gazdasági és kulturális élet szereplőivel. Ebben a folyamatban kamaránk azt vállalta, hogy Érd területfejlesztési koncepcióját megismerteti a település vállalkozóival, ezért Törökbálinton a Magyar Szlovák Üzleti és Tájékoztatási Központban, illetve Érden nagyszabású fórumot szerveztünk tagjaink számára. Szeptemberi friss információk a vállalkozásoknak Az Ipari Tagozat elnöke, Szoboszlai István az elhangzottakhoz hozzáfűzte, hogy a 2014-2020-as időszakban fontos, hogy mindkét területfejlesztési koncepcióról a Pest megyei cégek folyamatosan tájékoztatást kapjanak. Ezen kívül a járásokban információs roadshowkat szervezünk. Mivel az ipari cégek nagymértékben érintettek a megvalósításban, ezért 2014 második félévében információs szakmai programokkal szeretnénk színesíteni rendezvényeinket. Az új, törökbálinti Üzleti és Tájékoztatási Központunk kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy a Pest megyei vállalkozások ellátogassanak kamaránkba, és az energiaipar, a környezetvédelem, a gépipar, a vegyipar, könnyűipar, építőipar területeken bővítsék ismereteiket. Az Ipari Tagozat által szeptembertől szervezett fórumaink, rendezvényeink célja, hogy a Pest megyei vállalkozásokat dinamizáljuk, és minél több cég kapcsolódjon be a településfejlesztési koncepciókon keresztül, az üzleti élet vérkeringésébe.

16 Kitekintő Gazdaság Kisvállalatoknak jelzáloghitel és lízing A különféle helyzetek teljesen eltérő pénzügyi igényeket generálnak a kis- és középvállatoknál, amelyekre a pénzintézetek speciális konstrukciók kidolgozásával igyekeznek választ találni. A vállalkozói jelzáloghitelek a nagy összegű, kedvezményes kamatozású hitellehetőséget kereső cégeknek lehetnek vonzóak, a gépjárművek és termelőeszközök beszerzése kapcsán a lízing kínál jó alternatívát. Leggyakrabban az induló vállalkozások, valamint az ingatlanvásárlást tervező cégek szembesülnek azzal a helyzettel, hogy viszonylag nagy összegű, kedvezményes kamatozású hitelre van szükségük. Legyen szó iroda, üzlethelyiség, vagy éppen telephely vásárlásáról, az ügylet sikere hosszú távon meghatározhatja az adott cég üzleti tevékenységének eredményességét, finanszírozási oldalról pedig a vállalkozói jelzáloghitelek kínálnak optimális megoldást a vásárlás pénzügyi hátterének biztosításához. Ugyanakkor az ingatlanfedezettel kiegészített jelzáloghitelek rendszerint lehetnek szabad felhasználásúak is, ebben az esetben a konstrukció a tervezhető és nem tervezhető nagy összegű kiadások finanszírozásánál egyaránt jó szolgálatot tehet. A vállalkozói jelzáloghitel olyan hitelfajta, melynek fedezetéül az ügyfél egy vagy több ingatlant ajánl fel a bank részére, amely(ek)re az jelzálogjogot jegyeztet be. A bank kockázata így alacsonyabb, mivel nemfizetés esetén a bank jogosult a felajánlott ingatlanokat értékesíteni, hogy visszakapja pénzét. A konstrukció előnyei közé tartozik, hogy olyan cégek is igényelhetik, amelyeknek még nincs egy lezárt üzleti éve, illetve amelyek még nem rendelkeznek ingatlanvagyonnal, csak most vásárolnak. Vállalati lízing A gépjárművek, vagy termelőeszközök beszerzése kapcsán a pénzügyi szakemberek többnyire a különböző lízing konstrukciókat ajánlják a vállalkozások figyelmébe. A pénzügyi lízing olyan finanszírozási forma, ahol a lízingbeadó (a finanszírozó) vállalja, hogy a szóban forgó eszközt, azaz a lízingtárgyat megvásárolja, és a lízingbevevő (a beszerzést végrehajtó vállalkozás) részére átengedi annak használati jogát. Cserébe a lízingbevevő lízingdíjat fizet, a lízingszerződés lejártakor pedig a lízingtárgy automatikusan, vagy maradványérték megfizetése ellenében a lízingbevevő tulajdonába kerül. A konstrukció kínálta biztonságnak köszönhetően a lízingcégek kedvező feltételek mellett tudják kínálni lízingtermékeiket a vállalkozásoknak. Emellett az érintettek számára jó hír, hogy idén januártól a pénzügyi lízing, mint finanszírozási forma a Magyar Nemzeti Bank által meghirdetett Növekedési hitelprogramban is bekerül a támogatható termékek közé, jelentősen bővítve az eszközalapú finanszírozási lehetőségeket fejtették ki az OTP Business szakértői. Egyre kedveltebb finanszírozási forma az üzleti célú ingatlanok, közöttük irodák, üzlethelyiségek pénzügyi lízinggel történő finanszírozása. Igaz, a lízingtárgy tulajdonjoga a finanszírozás ideje alatt a finanszírozónál marad, ennek ellenére a vállalkozás (lízingbevevő) könyveiben megjeleníti a tárgyi eszközök ingatlan soron, valamint a hosszúlejáratú kötelezettségek között, megbontva az adott évi tőketörlesztését a rövidlejáratú kötelezettségekhez sorolva. Így elszámolja az ingatlan után leírható értékcsökkenést, a lízingben megfizetett kamatokat, illetve ha megfelel minden feltételnek az ez évi szerződéskötések esetén már a kamat 60%-a után Társasági adókedvezményt is igénybe vehet. (A kedvezmény legfeljebb 6 mft. és nem több, mint a számított adó 70%-a.) Új mobilalkalmazás segíti az utazókat Vásárolt valamit külföldön, ami nem sokkal később meghibásodott? Problémája adódott az otthonról foglalt külföldi autóbérlés vagy szálláshely kapcsán? Késik a hazafelé tartó repülőjárata? Amennyiben a szabadsága nem úgy alakul, ahogy eltervezte, fontos tudnia, hogy miképp gyakorolhatja jogait. Sőt mi több! Ki is tudja fejezni magát! A nyári szabadságolások és nyaralá sokhoz kapcsolódóan az Európai Fogyasz tói Központok Hálózata (EFK-Há lózat, ECC-Net) amelynek a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szervezetében működő Európai Fogyasztói Központ Ma gyarország is tagja egy egyedülálló mobil alkalmazást készített, melynek neve ECC-Net: Travel App (EFK-Hálózat: Utazási alkalmazáás ). Az ECC-Net: Travel alkalmazás egy olyan nélkülözhetetlen útitárs az Európai Unióban, valamint Norvégiában és Izlandon, amely segíti a fogyasztókat a szabadságuk alatt külföldön előforduló kellemetlen helyzetek megoldásában, és lehetőséget teremt arra, hogy fogyasztói jogaikat a célország nyelvén fejezhessék ki és érvényesíthessék. Az alkalmazás jogi tudnivalókat és nyelvi támogatást nyújt az EU 23 nyelvén, továbbá norvég és izlandi nyelven. Az alkalmazás angol vagy német nyelven indul, azt követően pedig a felhasználó számára a lakóhely megadása és a nyelv kiválasztása után érhető el magyar nyelven. Az ECC-Net: Travel alkalmazás a bolti vásárlás, az autóbérlés, a szállodai szolgáltatások, a légi, vasúti, buszos és hajóval történő közlekedés és az egészségügyi ellátások témakörében nyújt segítséget és tájékoztatást a fogyasztói jogokról a magyar fogyasztók számára, valamint a külföldi vállalkozással való kommunikációt is megkönnyítheti. Emellett a hasznos információkat tartalmazó részben fontos telefonszámokat és elérhetőségi adatokat tartalmaz az esetleges szükséghelyzetek megoldására. Az ECC-Net: Travel alkalmazás ingyenes, továbbá offline módon, azaz internet kapcsolat nélkül is használható a roaming díjak elkerülése érdekében. Olyan mobil eszközökre telepíthető, amelyek ios, Android, Microsoft Windows operációs rendszerrel működnek. Az alkalmazás a következő oldalakról tölthető le: Android: https://play.google.com/store/apps/ details?id=eu.cec_zev.eccnettravel Apple: https://itunes.apple.com/app/ecc-nettravel/id886668562 Windows Phone: http://www.windowsphone.com/en-gb/ store/app/ecc-net-travel/4dfcfb67-9294- 40d5-9ac0-644a7e734813

Szolgáltatás Új érdekérvényesítési lehetőség a termékszavatosság Mi a teendő, ha megszűnt a bolt, ahol vásárolt? 17 Problémája van a termékkel, de a forgalmazó nem elérhető? Termékszavatossági igényét is érvényesítheti. Az elmúlt időszakban megjelent hírekből biztosan Ön is értesült arról, hogy egy új érdekérvényesítési lehetőség is megjelent a hibás teljesítések kapcsán, amit termékszavatosságnak neveznek. Ami eddig is ismert fogalom volt a reklamációk kezelése kapcsán, azt röviden szavatosságnak nevezi a közvélemény, hivatalosan pedig kellékszavatosságnak hívjuk. (Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik.) Az új Polgári Törvénykönyv rendelkezései között szerepel a hibás teljesítés új jogkövetkezménye: a termékszavatosság, azaz a gyártónak a termék hibája miatti közvetlen, szavatossági természetű helytállása a fogyasztóval szemben. Ezen új szabályozás lényege, hogy a termék gyártója közvetlen szavatossági helytállással tartozik a termék hibája miatt a fogyasztónak (fogyasztónak nem minősülő személyeket ez a jog nem illeti meg). Termékszavatosság gyártói felelősség Gyártónak minősül a termék előállítója és forgalmazója is. Az új Polgári Törvénykönyv a szolgáltatás minőségével kapcsolatos rendelkezéseknél (6:123. ) tartalmaz arra való utalást, hogy a termék előállítója alatt az importálót is érteni kell, ezért megítélésünk szerint importált termék esetén az importáló i gyártónak tekinthető, akit a termékszavatossági követelmények terhelnek. Termékszavatosság esetén a termék akkor hibás, ha a forgalomba hozatalkor (amikor a konkrét termék a gyártó fennhatósága alól kikerül, és nem akkor, amikor a terméktípus megjelent a piacon)hatályos minőségi követelményeknek nem felel meg, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal. A termékszavatosság csak ingó dolgokra terjed ki. Termékszavatosság a fogyasztó oldaláról A gyártótól a fogyasztó elsősorban kijavítást kérhet. Ha a kijavítás megfelelő határidőn belül vagy a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges, akkor cserét kérhet. Azaz pénzbeli orvoslásra, árleszállításra és elállásra nincs mód, hiszen a gyártó és a fogyasztó között nem jött létre szerződéses jogviszony, hiányzik a szerződés. Jelentős különbség a kellékszavatossághoz képest, hogy mindvégig a fogyasztónak kell bizonyítania azt ha a gyártó vitatja a hiba eredetét, keletkezési körülményeit, a hiba meglétét, hogy a termék hibás. A gyártó mentesül a felelősség alól, ha A gyártó csak akkor mentesül a termékszavatossági felelőssége alól, ha bizonyítja, hogy a lenti körülmények közül valamelyik fennáll: a terméket nem üzleti tevékenysége vagy önálló foglalkozása körében gyártotta vagy forgalmazta; vagy a termék forgalomba hozatalának időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető; vagy a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta. Határidők A hiba közlésére vonatkozó határidő a kellékszavatossághoz hasonló. Amenynyiben a fogyasztó termékszavatossági igénnyel lép fel a gyártóval szemben, úgy igényét a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles közölni. A hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni. A késedelemből eredő károkért a fogyasztó felelős A termékszavatosság a gyártót a termék forgalomba hozatalától számított két évig terheli. Ezen igényérvényesítési határidő azonban annyiban eltér a kellékszavatossági határidőtől, hogy nem elévülési, hanem jogvesztő, azaz az alanyi jog megszűnik, ezt követően tehát termékszavatossági igényt nem lehet érvényesíteni. Szerződés hiányában a jogvesztő határidő kezdete nem a teljesítés (vásárlás) időpontja, hanem a gyártó által történő forgalomba hozatal időpontja. Termékszavatosságból eredő jogok tulajdonváltozás esetén az új tulajdonost is megilletik. Miben különbözik a kellékszavatosság a termékszavatosságtól? A termékszavatosság a kellékszavatosságtól abban tér el, hogy: 1) kizárólag ingó dolog (termék) hibája esetén áll fenn; 2) kizárólag fogyasztó érvényesítheti, de az új tulajdonost is megilleti ez a jog; 3) közvetlenül a gyártónak (forgalmazónak, importálónak) kell helytállnia; 4) sokkal szűkebb körben minősül hibásnak a termék, amely alapján a gyártó felelőssége fennáll; 5) a fogyasztó kizárólag a termék kijavítását vagy kicserélését igényelheti; 6) végig a fogyasztót terheli annak bizonyítása, hogy a termék hibás volt; 7) a termékfelelősség alól a gyártó kizárólag a törvényben felsorolt esetekben mentesül; 8) az igényérvényesítés határideje 2 év, amely a termék forgalomba hozatalától számítódik és jogvesztő (nem elévülési). Fontos hangsúlyozni, hogy a 2014. május 14-étől megkötött szerződések vonatkozásában a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet alapján termékszavatossági igény esetén a gyártót terhelik a rendeletben foglalt kötelezettségek (pl.: jegyzőkönyv felvételi kötelezettség). Továbbá szükséges kiemelni, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörrel rendelkezik a tekintetben, hogy a gyártó megtartja-e az NGM rendeletben foglaltakat a termékszavatossági igények érvényesítése során. További hasznos információk: http://www.nfh.hu Mit léphet, ha gond van? Ha például a légkondicionáló berendezés dobozán az a felirat szerepel, hogy hűtő-fűtő készülék, de kibontás után észleli, hogy az csak hűteni tud, vagy a fényképező csomagolásán szereplő jelölés alapján a termék tartalmaz memóriakártyát, de az még sincs benne, termékszavatossági jogait érvényesítheti. Akkor is, ha a terméket forgalmazó üzletet végleg bezárták. Ezzel az új rendelkezéssel a jogalkotó választási lehetőséget ad a fogyasztónak, hogy vagy a szerződéses partnerével (az eladóval) szemben érvényesíti kellékszavatossági igényét vagy a gyártóval szemben érvényesíti termékszavatossági igényét.

18 Kitekintő Gazdaság Baross Gábor Terv: kevés a beruházás, magas a munkanélküliség Dél-Szlovákia/Felvidék regionális gazdasági fejlesztési terve (II. rész) Gyakran olvasható illetve hallható az a leegyszerűsített, összegző megállapítás, hogy Dél-Szlovákia/Felvidék gazdasági helyzete siralmas. Kevés a beruházás, magas a munkanélküliség, az infrastruktúra elmaradott, a térségbe alig érkezik külföldi tőke, és a régiót az állami beruházások is elkerülik. A lassan közhelyszámba menő kijelentés jelentős részben tényeken alapul, hiszen a regionális gazdasági adatok mindezzel egybecsengenek. A fentiek ellenére csak akkor tehetünk elfogadható kijelentést, ha a tényeket alapos és pontos vizsgálatnak vetettük alá. Dél-Szlovákia gazdasági állapotának teljes felmérése azonban bonyolult kérdés, e tekintetben többféle olyan problémával szembesülhetünk ideértve eleve az adatgyűjtés nehézségét, amelyek más térségek gazdasági helyzetének elemzésekor fel sem merülne. A területi meghatározás Szlovákián belül Amint arra fentebb utaltunk, nagyon nehéz meghatározni Dél-Szlovákiának a szlovákiai gazdaság belüli gazdasági erejét. Néhány példával mégis megkíséreljük szemléltetni a helyzetet. Az egyszerűség és a források jobb hozzáférhetőségének az érdekében a legáltalánosabban elfogadott módszert alkalmazzuk, azaz, a járási szintből indulunk ki. Szlovákia 79 járásra tagolódik, mégpedig oly módon, hogy Pozsonyt 5, Kassát pedig 4 járás alkotja. Mi a két várost egy egységnek tekintjük, így tehát 72 járással fogunk számolni. Dél-Szlovákia gazdasági erejének a felvázolásakor 16 járást vettünk alapul. Pozsony és Kassa városokat az elemzésekbe általában beszámítottuk, bizonyos esetekben viszont kihagytuk. A két város problematikus voltára mindazonáltal fel kell hívni a figyelmet. Noha hagyományosan a magyar vidék részét képezik, napjainkra nagyon lecsökkent az ott élő magyarok száma. Hogy mi mégis inkább Pozsonynak és Kassának a déli régióhoz való kapcsolását választottuk, az a következő okok miatt történik: a két város Dél-Szlovákiában fekszik, a kis létszámú magyar lakosság ellenére még sok magyar kulturális, tudományos és civil szervezet székhelye, nagyon sok magyar odajár dolgozni, tanulni, a magyar közgondolkodás még mindig magyar városoknak tartja őket. A felsoroltak ellenére tény, hogy a bennük koncentrálódó ipar miatt a magyar vidék adatait jelentősen feljavítják. Végül megjegyezzük, hogy minden esetben (járások kiterjedése, népszámlálási adatok, gazdasági adatok) a 2011-es esztendő számadataiból indultunk ki. Ezekből az adatokból a következő eredményekre lehet jutni: Szlovákia területe 49 034 km2, lakosainak száma 5 397 036 fő, közülük 458 467 fő (8,5%) vallotta magát magyarnak. A vizsgált területen él a szlovákiai magyarság döntő többsége. Amennyiben a kiindulási alap 16 járás és 2 nagyváros, a következő számokat kapjuk: a terület kiterjedése: 16 588,5 km 2, a terület aránya Szlovákián belül: 33,83%, a terület lakossága: 2 149 424 fő, a területen élők aránya Szlovákián belül: 39,82%, a területen élő magyarok száma: 453 240 fő, a területen élő magyarok aránya: 21,89%, a területen élő magyarok aránya a magyarságon belül: 98,86%. Amennyiben a két nagyvárost kiveszszük, és csak a 16 járást vesszük figyelembe, az eredmények a következőképpen módosulnak: a terület kiterjedése: 15 983,7 km 2, a terület aránya Szlovákián belül: 32,60%, a területen élők száma: 1 497 763 fő, a területen élők aránya Szlovákia lakosságán belül: 27,75%, a területen élő magyarok száma: 432 739 fő, a területen élő magyarok aránya: 28,89%, A magyarság aránya Szlovákia egyes térségein, városain belül (2011) *a két város kerületeinek (valójában járásainak) az összege (Forrás: Horbulák Zsolt, a 2011-es népszámlálási adatok és járások 2011-es kiterjedése alapján.)

Kitekintő Gazdaság 19 Üzemsűrűség járási szinten (2011) Forrás: Ročenka priemyslu (2012) alapján Horbulák Zsolt szerkesztése a területen élő magyarok aránya a magyarságon belül: 94,39%. A járási beosztás aránytalanságai Arányait tekintve eltér az átlagos magyar járás az országos átlagostól: Amíg egy átlagos magyar járás kiterjedése 921,58 km 2, addig egy átlagos szlovákiai járásé 681,06 km 2. Egy déli járás tehát 1,35 %-kal, azaz harmadával nagyobb, mint a szlovák átlag. Ha csupán az 56 szlovák járást vesszük figyelembe, még rosszabb a kép. A 921,58 km 2 -rel szemben most már csak 610,67 km 2 -t lehet szembeállítani, így a déli járások már több mint másfélszeresei 151% egy szlováknak. Ha viszont valóban a magyar járásokat vesszük figyelembe a nagyvárosok nélkül, így az átlagos terület 998,46 km 2, a számok következőképpen romlanak: 1,46% illetve 1,64%! Sok egyéb mellett mindez azt is jelenti, hogy a magyar járások mennyiségi mutatója esetlegesen nem is rosszabb az országosnál, az egy főre eső számok tekintetében azonban már látszik a lemaradás. Akkor igaz ez, ha egy magyar járásban a járási székhely relatíve távolabb van, mint a szlovák járásokban, és ez értelemszerűen az abban a járásokban élő szlovákokat is sújtja. Az adatok szerint egy átlagos magyar járásban a városokat nem számítva 93 610 lakos él, egy átlagos országos járásban pedig 68 317, így a magyar járásokban 37%-kal több ember lakik, mint egy átlagosban. Ha a magyar járásokba még beleszámítjuk a szlovákiai nagyvárosokat is, az átlag 119 412 lakosra nő, tehát az arány a magyarság kárára még jobban torzul: 1:1,75 lesz. A hátrányos területi beosztás gazdaságra gyakorolt hatásai A következő részben néhány gazdasági adatot tekintünk át, amely még plasztikusabbá teszi a déli régió elmaradottságát. Elsőként vizsgáljuk meg az üzemek számát járási szinten. Üzem szó alatt a statisztikai kimutatás önálló, legalább 20 embert foglalkoztató gazdasági egységet ért, amely ipari jellegű tevékenységet folytat, és erről kimutatást készít. Az iparosodás fenti mutatója alapján jól elhatárolható egymástól nyugat és kelet, illetve észak és dél. Szlovákia legiparosodottabb vidékei a Vág folyó középső, továbbá a Nyitra folyó északi folyásának a vidéke. A 16 magyar járásból négy éri el az országos értéket, egy pedig legiparosodottabbak közé tartozik: a Nyitrai járásban azonban a magyarok már jelentős kisebbségben élnek. Az egyes járásokban található üzemek abszolút számban vannak feltüntetve, így egy kisebb kiterjedésű járásban értelemszerűen kevesebb üzem található. A térképen mégis jól kirajzolódnak a szlovákiai ipari körzetek kontúrjai. Szlovákia teljes területén 2011-ben 2 421 üzem működött, ez járásonként átlagosan 33,625 üzemet jelent. A 16 magyar járásból hét érte el az országos értéket, Pozsony és Kassa magától értetődően magasan felette áll az átlagnak. Szlovákia legtöbb üzemmel rendelkező járása, a Nyitrai, szintén a déli régióban található. Tekintettel arra, hogy a két nagyváros a nyelvhatáron túl fekszik, és mivel a szlovákság számára még nagyobb központot jelentenek, nem lehet figyelembe venni őket egyik oldalon sem. Az etnikai arányok miatt a legtöbb üzemmel rendelkező Nyitra is torzít. Az üzemek száma Pozsony és Kassa nélkül 2132. Az 54 szlovák járásban 1584 üzem, azaz járásonként 29,33 található. A 16 magyar járásban 548, vagyis járásonként átlagosan 34,25 működik. A magyar járások átlaga tehát látszólag magasabb, mint a szlovákoké, nem szabad azonban arról megfeledkezni arról, hogy a déli járások területileg lényegesen nagyobbak, népesebbek. Amíg egy szlovák járás területe 68,21%-a egy magyarnak, addig iparilag 85,31%-ra közelítik meg magyar átlagot. Kilenc magyar járás átlaga marad el az országos átlagtól. Ha ezeket az adatokat csupán a szlovák járások adataival vetjük össze, 8:8-hoz arányt kapunk. Országos nézőpontból a fenti mutató alapján a magyar vidék relatív fejlettsége csupán abban rejlik, hogy a magyar járások nagyobbak a szlovákoknál. A lakossági arányt figyelembe véve már módosul a helyzet. Az egy szlovákiai üzemre vetített lakosságszám átlagosan 2 229 fő, a magyar átlag azonban a nagyvárosokkal együtt 3 067 fő az országosnak a 72,68%-a, Kassa és Pozsony nélkül pedig 3 149 fő vagyis az országos átlagnak már csak 70,78%-a. Egy üzemre eső lakosok száma magyar járásonként (2011) Forrás: http://px-web.statistics.sk/pxwebslovak/ adatai alapján Horbulák Zsolt

20 Szolgáltatás Gazdaság Fel kell készülni a hirtelen növekedésre is, aki nem tudja kezelni, elbukhat Külső tanácsadók szerepe a vállalkozásoknál Növelni szeretném a bevételeimet. Hogyan nyerjek meg új ügyfeleket? Évekig működött, most miért nem jött be? Ezekre és még számos, napjainkban a cégvezetők többségét foglalkozató kérdésekre kaphattak választ azok, akik június végén részt vettek kamaránk rendezvényén. A rendezvény első részében Rózsahegyi Attila a CégTuning Kft. ügyvezetője az előadásában a vállalkozások életét meghatározó kérdésekre adott választ. Elmondta, hogy egy vállalkozásnak egyetlen mérőszáma van, a profit, mert aki nem növekszik, az csökken. Kiderült miért fontos egy vállalkozás életében, ha van üzleti és pénzügyi terve, mi a teendő, ha hirtelen indul növekedésnek a cégünk. Ha egy facsemete, melynek a lombja hirtelen növekedésnek indul, de a törzse nem erősödik, nem fogja elbírni a terhet, elroppan. Ez történik a cégünkkel is, ha a hirtelen növekedést nem tudjuk kezelni. Egy jól működő vállalkozás életében nagyon fontos a megfelelő szervezeti és ügyviteli rend kialakítása, a gazdasági-pénzügyi folyamatok kézben tartása. Egy vállalkozás talpon maradása csak megfelelő szervezeti felépítéssel és egy jól kidolgozott érdekeltségi rendszerrel lehetséges- mondta el az ügyvezető. Egy, a közelmúltban felvásárolt multi cég példáján keresztül szemléltette, hogy mennyire fontos cégvezetőként nyitott szemmel járni, folyamatosan figyelemmel kísérni a piacot, a konkurenciát, hiszen még a nagyok is követhetnek el A rendezvény első részében Rózsahegyi Attila, a CégTuning Kft. ügyvezetője az előadásában a vállalkozások életét meghatározó kérdésekre adott választ hibát és mehetnek tönkre pár hónap leforgása alatt. A második részben a külső tanácsadók szerepéről végzett kutatásuk eredményeiről számoltak be. A vizsgálat jól mutatja, hogy a magyar vállalkozások kellő, de inkább túlzó távolságtartással figyelik a tanácsadók működését. A külső tanácsadók igénybevételéről pedig a cégvezetők úgy gondolják, ez az egyik megspórolható költség, amit itt megtakarítanak az elenyésző ahhoz képest, amit nyerhetnének. Minden működőképes cég életében vannak olyan szakaszok, amikor bizonyos változtatásokat meg kell tenni a jövőbeni sikerek eléréséhez, mi ilyen esetekben is javasoljuk a külső tanácsadók igénybevételét. A kutatás eredménye azt tükrözi, hogy a tanácsadók igénybevétele nagyrészt ajánlás alapján történik. Ez egyértelműen mutatja, hogy a megbízást kapott tanácsadók, az egész tanácsadói szakma megítélését nagyban befolyásolják. A jól elvégzett, hasznot hajtó munka, másoknak is piacot teremt. Ezzel a mondattal zárta az előadását a CégTuning Kft. ügyvezetője, majd egy hosszú és tartalmas beszélgetés révén a jelenlévők kérdezhettek és megoszthatták egymással a tapasztalataikat. Adósságkezelés, lakásfenntartás Önkormányzatok szolgáltatásai A települési önkormányzat adósságkezelési szolgáltatásban részesítheti azt a családot vagy személyt, akinek az adóssága meghaladja az ötvenezer forintot, és akinek az adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat havi; vagy a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták; továbbá akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az önkormányzat rendeletében meghatározott összeghatárt. Azt is adósságkezelési szolgáltatásban részesíthetik, aki a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban lakik, feltéve, hogy vállalja az adósság és a települési önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt. Ki állapíthatja meg a támogatást? A települési önkormányzat, képviselőtestülete, átruházott hatáskörben bizottsága, vagy polgármester. A támogatás forrása: Az önkormányzat költségvetése, melyhez a központi költségvetés hozzájárul. A támogatás összege: Mértéke nem haladhatja meg az adósság 75%-át és összege 300 000 forint, a lakáshitel-hátralékok bizonyos eseteiben 600 000 forint lehet. A támogatás nyújtható egy összegben vagy havi részletekben.