A 2010. január 1-től érvényes legfontosabb adó- és járulék szabályok

A 2010. január 1-től érvényes legfontosabb adó- és járulék szabályok Készítette: Berényiné Bosch Cecília OFA Hálózat PERTU projekt pénzügyi szakértője Budapest, 2009. december

Tartalomjegyzék: Bevezetés... 5 1 Foglalkoztatáshoz kapcsolódó szabályok, előírások... 7 1.1 Foglalkoztatottak adóhivatalhoz történő bejelentésének szabályai... 7 1.2 Kifizetőt és magánszemélyt terhelő járulékok... 7 1.2.1 Főállású munkaviszonyt terhelő járulékok... 7 1.2.2 Kedvezményes járulék terhek START, START PLUSZ, START EXTRA kártyával foglalkoztatott magánszemély után... 10 1.2.2.1 START kártyára való jogosultság feltételei... 10 1.2.2.2 START PLUSZ kártyára való jogosultság feltételei... 10 1.2.2.3 START EXTRA kártyára való jogosultság feltételei... 11 1.2.2.4 Legkedvezőtlenebb helyzetű kistérségben vagy településen élők START EXTRA kedvezményei... 11 1.2.3 Megbízási jogviszonyt terhelő járulékok, ha a megbízott biztosított... 12 1.2.4 Megbízási jogviszonyt terhelő járulékok, amennyiben nem jön létre biztosított jogviszony... 14 1.2.5 Rehabilitációs hozzájárulás... 16 1.3 Személyi jövedelemadó, adóelőleg megállapításának alapvető szabályai... 17 1.3.1 Szja adóalap... 17 1.3.2 Adó mértéke... 17 1.3.3 Adójóváírás... 18 1.3.4 Adóelőleg levonás... 18 1.3.5 A magánszemély adóelőleg-nyilatkozata... 18 1.3.6 Adószámos magánszemélynek történő kifizetés szabályai... 19 1.4 A nonprofit szervezetekre vonatkozó szakképzési hozzájárulás előírások... 19 1.5 A munkavállaló betegszabadságának, táppénzének idejére járó juttatások munkáltatóra vonatkozó szabályai... 20 1.5.1 Betegszabadság... 20 1.5.2 Táppénz... 20 1.5.3 Passzív táppénz... 21 1.6 Az egyéni és társas vállalkozó jövedelmére vonatkozó változások... 22 2 Természetbeni és béren kívüli juttatások szabályai...23 2.1 Adóköteles természetbeni juttatások... 24 2.1.1 Természetbeni juttatások adózása... 24 2.1.2 Reprezentáció és üzleti ajándék... 25 2.1.3 Repi vagy nem repi?... 25 2.2 Adómentes természetbeni és egyéb juttatások... 26 2.3 Kedvezményes közteherrel adózó juttatások... 27 2.3.1 Üdülési csekk... 28 2.3.2 Üdülési szolgáltatás... 28 2.3.3 Melegétkezési utalvány... 28

2.3.4 Iskolakezdési támogatás... 29 2.3.5 Helyi utazásra szolgáló bérlet... 29 2.3.6 Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári befizetés... 30 2.3.7 Önkéntes kölcsönös egészségpénztári befizetés... 30 2.3.8 Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményi hozzájárulás... 30 2.3.9 Magánnyugdíjpénztári tagdíj kiegészítés... 30 2.3.10 Iskolai rendszerű képzés... 30 2.3.11 Szövetkezet közösségi alapjából történő juttatás... 31 3 Napidíj adózási szabályai...31 4 Társasági adó változások...32 4.1 Társasági adó mértéke: 16 % 19 %... 32 4.2 Változások a társasági adóalap módosításban... 33 5 Változó általános forgalmi adó szabályok...35 5.1 Legfontosabb változások az áfa törvényben... 35 5.2 Civil szervezeteket érintő legfontosabb általános forgalmi adó szabályok... 35 6 Támogatások, adományok megváltozott igazolási, személyi jövedelemadó és társasági adó szabályai...36 6.1 Személyi jövedelemadó szabályok... 36 6.2 Társasági adó szabályok... 37 7 Közbeszerzés hatálya alá tartozó kifizetések Adózás rendjéről szóló törvényben rögzített előírásai...38 8 Helyi iparűzési adó megváltozott bevallási, befizetési rendje...40 9 Térítés nélküli szolgáltatás nyújtás számviteli és adó szabályai...42 9.1 A térítés nélküli szolgáltatást nyújtóra vonatkozó szabályok:... 42 9.2 A szolgáltatást ingyenesen igénybe vevőre vonatkozó szabályok... 43 10 Az egyéni cég és az egyéni vállalkozókra vonatkozó új törvény...44 10.1 Egyéni vállalkozóra vonatkozó új szabályok 2010. január 1-től... 44 10.2 Az egyéni cég... 45 11 A kiadványban hivatkozott 2010. január 1-jén érvényes jogszabályok jegyzéke...47

Bevezetés Új év, új adó jogszabályok! Még pár évvel ezelőtt is igaz volt ez a megállapítás. Amikor különböző sikerrel túléltünk egy gazdasági évet, vártuk, hogy év vége felé az aktuális jogalkotó milyen adóváltozásokkal lepi meg a gazdaság szereplőit. Legtöbbször persze mindig valamilyen szigorítás, valamely kedvezmény megszüntetése várt az adózókra, kedvező változás ritka (volt), mint a fehér holló. Akkoriban év végén ránk zúdultak a változások, egy kicsit emésztettük azokat, megterveztük a következő gazdasági évünket, majd a szabályok ismeretében egy évig nyugodtan dolgozhattunk. Aztán pár évvel ezelőtt új divat ütötte fel a fejét: az év közbeni adóváltozás. Először 2006-ban az ország nehéz gazdasági helyzetére hivatkozva év közben még csak egy nagy, átfogó adóváltozással indított a törvényalkotó. Aztán fokozatosan eljutottunk odáig, hogy 2009-ben már szinte minden hónapra jutott valamilyen adótörvényt érintő törvénymódosítás, amely már év közben hatályba lépett, akár visszamenőlegesen is. Így már 2009 júliusában kihirdetésre kerültek a 2010. január 1-jétől érvényes adó- és járulék változások a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvényben. Manapság a vállalkozók, a civil szervezetek, de még a munkavállalók is csak kapkodják a fejüket a sok változás láttán. Mire megszokunk egy új rendelkezést, azt vagy visszavonják, vagy módosítják. Nincs könnyű helyzetben az a cégvezető, aki előre szeretné megtervezni vállalkozása bér és járulék költségeit, vagy a cég nyeresége után fizetendő adókat. De annak a civil szervezetnek sem könnyebb a helyzete, amelynek több évre előre összeállított már rég elavult adó és járulék jogszabályokon alapuló költségterv alapján kell programját megvalósítania. Ez a kiadvány abban próbál segítséget nyújtani Önnek kedves olvasó, hogy a 2010-es év tervezésekor kéznél legyen egy olyan kiadvány, amelyben összefoglalva, közérthetően, példákkal illusztrálva megtalálhatja a 2009-ben elfogadott legfontosabb adóváltozásokat.

1 Foglalkoztatáshoz kapcsolódó szabályok, előírások 1.1 Foglalkoztatottak adóhivatalhoz történő bejelentésének szabályai A biztosítottak bejelentésének szabályait az Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. tartalmazza. A munkaviszonyt létesítő személyeket a foglalkoztatást megelőzően kötelező bejelenteni az adóhivatalnál. Amennyiben a foglalkoztató szervezetnél a bejelentést elmulasztják, akkor az adózóra (munkáltatóra) az Art. 172. (2) bekezdése értelmében 1 millió forintig terjedő mulasztási bírságot kell kiszabni. Ez az előírás 2010-től tovább szigorodik, ugyanis az említett jogszabályhely (5) bekezdése szerint ugyancsak mulasztási bírságot kell kiszabni arra a személyre is, illetve annak a közvetlen vezetőjére, akinek munkaköri kötelezettsége a bejelentési kötelezettség teljesítése. 7 Gyakorlati tudnivaló: A munkavállalókat az adóhivatalhoz 2010-ben a 10T1041 Bejelentő és változásbejelentő lap a munkáltató vagy kifizető által foglalkoztatott biztosítottak adatairól nyomtatványon kell bejelenteni. A bejelentést a munkaviszony első napját megelőzően, de legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján a foglalkoztatás megkezdése előtt kell teljesíteni. A munkaviszony megszűnését a biztosítás megszűnését követő 8 napon belül kell az adóhivatalnál bejelenteni. 1.2 Kifizetőt és magánszemélyt terhelő járulékok 1.2.1 Főállású munkaviszonyt terhelő járulékok Változások 2010. január 1-jétől: Megszűnt a napi 65 Ft, havi 1950 Ft tételes egészségügyi hozzájárulás. 2009. július 1-jétől a minimálbér kétszereséig 5%-kal, 32%-ról, 27%-ra csökkent a foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulék mértéke. 2010. januártól már nemcsak a minimálbér kétszereséig, hanem korlátlanul 27% járulék terheli a munkaviszonyból származó jövedelmet.

Megszűnt a munkaadói-, munkavállalói járulék. A munkavállalót terhelő járulék beépült az egészségbiztosítási járulékba, a foglalkoztatót terhelő munkaadói járulék pedig a nyugdíjbiztosítási- és egészségbiztosítási járulékkal együtt a társadalombiztosítási járulék része lett munkaerő-piaci járulék néven. Gyakorlati tudnivaló: A munkaerő-piaci járulék az egészségbiztosítási-, ill. társadalombiztosítási járulék része lett, ezért a munkaerő-piaci célok fedezetére teljesítendő befizetési szabályokat az 1997. évi LXXX. Tbj. törvény szabályozza. Januártól egy bankszámlára kell utalni a munkaerő-piaci járulékot az egészségbiztosítási járulékkal, ill. a társadalombiztosítási járulékkal. Az állami adóhivatal, ill. a kincstár feladata a munkaerő-piaci alapot megillető járulék átutalása. 8 2010-ben a kifizetőt terhelő járulékok Társadalombiztosítási járulék 27% ebből: Egészségbiztosítási járulék 2% Ebből természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5% pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5% Nyugdíjbiztosítási járulék 24% Munkaerő-piaci járulék 1% 2010-ben a biztosítottat/munkavállalót terhelő járulékok Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék 7,5% ebből: Egészségbiztosítási járulék 6% Ebből természetbeni egészségbiztosítási járulék 4,0% pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2,0% Munkaerő-piaci járulék 1,5% Nyugdíjbiztosítási járulék 9,50% ebből: magánnyugdíj-pénztári tagdíj 8,0% nyugdíjjárulék 1,5%

1. Példa Ez a példánk a havi minimálbérre, valamint havi bruttó 100.000 Ft-os bért terhelő járulékokra, ill. a kifizetendő nettó bérre szól. Az szja számításánál csak adójóváírás lett figyelembe véve, egyéb más szja-t módosító tétel, mint pl. GYES nem. 2010-ben a munkabért terhelő járulékok 2010 Megnevezés Minimálbér Havi bér Bruttó jövedelem 73 500 100 000 Levonások, magánszemélyt terhelő járulékok: 9,5 % nyugdíjjárulék 6 983 9 500 4 % természetbeni egészségbizt.járulék 2 940 4 000 9 2 % pénzbeli egészségbizt.járulék 1 470 2 000 1,5 % munkaerő-piaci járulék 1 103 1 500 Szja 769 6 490 Levonások összesen: 13 265 23 490 Nettó jövedelem 60 235 76 510 Munkaadót terhelő járulékok: 24 % nyugdíjjárulék 17 640 24 000 3 % Egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék 2 205 3 000 Vállalkozást terhelő járulékok összesen: 19 845 27 000 1 fő összes bér és járulék költsége: 93 345 127 000 1.2.2 Kedvezményes járulék terhek START, START PLUSZ, START EXTRA kártyával foglalkoztatott magánszemély után A pályakezdők, a hátrányos helyzetű munkakeresők, tartósan álláskeresők, tartósan álláskeresők elhelyezkedését segíti elő a háromféle START kártya. Valamely típusú START kártyával rendelkező magánszemély foglalkoztatása esetén a munkaadót járulék kedvezmény illeti meg. A foglalkoztatót terhelő 27 % társadalombiztosítási járulék helyett kedvezményes START járulékot kell fizetni. Ezáltal a munkaadó csökkenteni tudja a foglalkoztatás költségét.

1.2.2.1 START kártyára való jogosultság feltételei START kártyára az jogosult, aki nem töltötte be a 25. életévét, felsőfokú végzettség esetén a 30. életévét, továbbá a tanulmányait befejezte vagy megszakította, és a tanulmányok befejezését követően első ízben létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt, és e jogviszony létesítését megelőzően megbízási, vállalkozási szerződés alapján, vagy egyéni vállalkozóként sem végzett munkát. Ebből következően, ha a pályakezdő egyidejűleg társas vállalkozó is, ez nem zárja ki a kártya igénylésének lehetőségét. 10 Munkaadót terhelő kedvezményes járulék: A foglalkoztatás első évében ill. a kártya érvényességének első évében a bruttó munkabér 10 %-a, második évében 20 %-a. Amennyiben a munkavállaló alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal, akkor legfeljebb a minimálbér másfélszereséig, felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal esetében a minimálbér kétszereséig lehet a kedvezményes járulékterhet érvényesíteni. Fontos! 2010. január 1-jétől a pályakezdő, felsőfokú végzettséggel rendelkezők START kártyájának érvényességi ideje egy évre csökken! 1.2.2.2 START PLUSZ kártyára való jogosultság feltételei START PLUSZ kártyára az a személy jogosult, aki a gyermekgondozási segély (gyes), a gyermekgondozási díj (gyed), a gyermeknevelési támogatás (gyet), valamint ápolási díj folyósításának megszűnését követő egy éven belül (365 nap) foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt kíván létesíteni, vagy aki a gyermek egy éves korának betöltését követően, a gyermek után igénybe vett gyes folyósítása mellett kíván munkát vállalni, feltéve, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem áll. Valamint az a tartósan álláskereső személy jogosult, akit az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilván tart a START PLUSZ kártya igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapja, pályakezdő álláskereső esetében nyolc hónapon belül legalább hat hónapja.

Munkaadót terhelő kedvezményes járulék: A foglalkoztatás első évében ill. a kártya érvényességének első évében a bruttó munkabér 10 %-a, második évében 20 %-a, a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig. 1.2.2.3 START EXTRA kártyára való jogosultság feltételei START EXTRA kártyára az a személy jogosult, aki munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetben lévő tartósan álláskereső személy, azaz betöltötte az 50. életévét, vagy életkorra való tekintet nélkül legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, valamint az, aki rendelkezésre állási támogatásra jogosult. Munkaadót terhelő kedvezményes járulék: A foglalkoztatás első évében a munkaadónak nem kell sem társadalombiztosítási járulékot, sem START járulékot fizetni. A foglalkoztatás második évében a bruttó munkabér 10 %-a a munkaadót terhelő járulékmérték, maximum a minimálbér kétszereséig. 11 1.2.2.4 Legkedvezőtlenebb helyzetű kistérségben vagy településen élők START EXTRA kedvezményei A munkáltató további járulék kedvezményt vehet igénybe a 2008. CVII. Tv. 44. alapján az után a személy után, aki érvényes START EXTRA kártyával rendelkezik és rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskereső és lakóhelye gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális, foglalkoztatási szempontból legkedvezőtlenebb helyzetű kistérségben vagy településen van, és akinek a foglalkoztatásával az éves átlagos statisztikai állományi létszám nő. A kedvezmény feltétele, hogy a munkáltató a bővített létszámot legalább 3 évig megtartsa és kötelezettséget vállal arra vonatkozóan, hogy a foglalkoztatási időszak vége előtt a munkavállaló munkaviszonyát működésével összefüggő okból rendes felmondással, illetve közös megegyezéssel nem szünteti meg; továbbá önmaga ellen végelszámolási eljárás megindítását nem kezdeményezi, és tudomásul veszi, hogy ezen kötelezettség megszegése a kedvezmény jogosulatlan igénybevételének minősül.

Munkaadót terhelő kedvezményes járulék: A munkaadót a foglalkoztatás első és második évében nem terheli járulékfizetési kötelezettség! A kedvezmény a START EXTRA kártya érvényességi idejétől független. Gyakorlati tudnivaló: A kártyát közvetlenül a munkába állás előtt célszerű megigényelni! Mivel a kedvezmény a munkaadót abban az esetben illeti meg, ha a pályakezdő a munkába lépést megelőző napon rendelkezik START kártyával, vagy azt helyettesítő igazolással. A munkaadó bármely START kedvezményt csak akkor veheti igénybe, ha a foglalkoztatás időtartama meghaladja a 30 napot és a munkaidő eléri a napi négy órát. 12 A 2009. június 30-ig érvényben volt és a 2009. július 1-jétől érvényben lévő START járulékok összehasonlítása. A járulék mértékek 2010-ben változatlanul érvényesek. 2009. 06. 30-ig 2010. 01. 01-től Fizetendő járulék mérték (bruttó munkabér %-a) Fizetendő járulék mérték (bruttó munkabér %-a) Megnevezés 1. év 2. év 1. év 2. év START 15% 25% 10% 20% START felsőfokú végzettségű 15% 25% 10% Csak 1 évig érvényes a kártyájuk START PLUSZ 15% 25% 10% 20% START EXTRA 0% 15% 0% 10% 1.2.3 Megbízási jogviszonyt terhelő járulékok, ha a megbízott biztosított A megbízási jogviszonyt a Polgári jog szabályozza. Megbízási jogviszonyról akkor beszélhetünk, ha egy szervezet megbíz egy magánszemélyt valamilyen tevékenység személyes, díjazás ellenében a Polgári Törvénykönyvben szabályozott megbízási jogviszony keretében történő ellátásával. Megbízási szerződés megkötésével munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony jön létre a Megbízó és a Megbízott között.

Gyakorlati tudnivaló: A megbízónak, kifizetőnek a megbízási díj kifizetése előtt mindig vizsgálnia kell, hogy az adott jogviszonyban a díjazásban részesülő magánszemély biztosítottá válik-e vagy sem. Amennyiben biztosítottá válik, akkor a magánszemélyt, és jogviszonyát a 10T1041-es nyomtatványon az adóhivatalhoz be kell jelenteni. Az 1997. évi LXXX Tbj. törvény 5. (1) g, pontja értelmében biztosított az a magánszemély, akinek díjazás ellenében, megbízási szerződés alapján nem egyéni vállalkozóként a tevékenységéből származó havi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30 %-át, illetőleg naptári napokra számolva a havi minimálbér 30-ad részét. Azaz 2010-ben biztosított az a megbízási jogviszonyt ellátó magánszemély, akinek a részére kifizetett, havi megbízási díj összege eléri, vagy meghaladja a 22.050 Ftot, a napi díj eléri, vagy meghaladja a 735 Ft-ot. A biztosított magánszemélynek kifizetendő megbízási jogviszonyból származó jövedelmet 27% társadalombiztosítási járulék terhel. 13 Gyakorlati tudnivaló: Fontos! A 27% tb járulék nem a teljes megbízási díj után terheli a kifizetőt, hanem a magánszemély megbízási jogviszonyból származó jövedelme után. A megbízási díjból származó jövedelmet az Szja törvény rendelkezései szerint kell kiszámítani. A magánszemély jövedelmének megállapításakor az Szja törvény 16. 19.. szerint a tételes költségelszámolás, vagy a 10 % költséghányad szabályait lehet alkalmazni. A törvény 47.. tartalmazza az adóelőleg levonás szabályait. E szerint 2010. január 1-jétől amennyiben a magánszemély tételes költségelszámolással állapítja meg az önálló tevékenységből pl. megbízási díjból származó jövedelmét, akkor az adóelőleg megállapításánál a bevétel 50%-át meghaladó költség is levonható! A kifizetőnek a 10% költséghányaddal csak akkor kell számolnia, ha erről a megbízott nyilatkozatott tett! 2 Példa A szervezet megbízott egy magánszemélyt oktatói feladatok ellátásával. A havi megbízási díj összege bruttó 100.000 Ft. A magánszemély jövedelmének és adóelőlegének megállapításánál a 10% költséghányad alkalmazását kéri.

Biztosított magánszemély megbízási díját terhelő járulékok Megnevezés Mellékszámítás Összeg Megbízási díj 100.000 * 90% 90 000 Jövedelem - Levonások: (90.000 + 24.300)*17% - 19 431 SZJA 90.000 * 6% - 5 400 6 % egészségbiztosítási járulék 90.000 * 9,5% - 8 550 9,5% nyugdíjjárulék - 1,5 % munkaerő-piaci járulék - - 33 381 14 Levonások összesen: 13 265 23 490 Nettó jövedelem - 66 619 Kifizetőt terhelő járulékok: 27 % Tb járulék 90.000 * 27% 24 300 Munkaadót terhelő járulékok összesen: - 24 300 1 fő megbízott összes bér és járulék költsége - 124 300 Gyakorlati tudnivaló: 2010-től változott a nem rendszeres bevételek adóelőleg levonási szabálya! 2009-ig főszabály szerint nem rendszeres jövedelem kifizetésekor a kifizetőnek az adótábla legmagasabb adókulcsát kellett alkalmaznia az adóelőleg levonásakor. 2010. január 1-jétől az Szja tv. 49.. értelmében a kifizetőnek a nem rendszeres bevétel kifizetésekor 17% szja előleget kell levonni, ha a várható adóelőleg-alap nem éri el a 32%-os szja sávhatárt. 1.2.4 Megbízási jogviszonyt terhelő járulékok, amenynyiben nem jön létre biztosított jogviszony Amennyiben a magánszemély megbízási jogviszonyból származó havi járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér 30 %-át, illetőleg a naptári napokra számított havi minimálbér 30-ad részét, akkor nem jön létre biztosított jogviszony. Azaz nem lesz

biztosított a szervezetnél 2010-ben az a megbízási jogviszonyt létesített magánszemély, akinek kifizetett, havi megbízási díja nem éri el a 22.050 Ft-ot, a napi díja nem éri el a 735 Ft-ot. Gyakorlati tudnivaló: Ha a megbízott magánszemély nem biztosított, akkor a megbízási jogviszonyból származó jövedelméből egyéni járulékokat nem, csak személyi jövedelemadó előleget kell vonni, a kifizetőt pedig nem társadalombiztosítási járulék, hanem százalékos egészségügyi hozzájárulás fogja terhelni. A százalékos egészségügyi hozzájárulás mértéke 2010. január 1-jétől 27%. 2009. év végéig a százalékos egészségügyi hozzájárulás mértéke 11% volt. Tehát a kifizetőt terhelő járulékteher mindkét esetben 27%. 15 3 Példa A szervezet megbízott egy magánszemélyt. A megbízás időtartama 2 nap, a megbízási díj összesen bruttó 1.000 Ft, az egy napra jutó megbízási díj bruttó 500 Ft. A magánszemély jövedelmének és adóelőlegének megállapításánál a 10% költséghányad alkalmazását kéri. Nem biztosított magánszemély megbízási díját terhelő járulékok Megnevezés Mellékszámítás Összeg Megbízási díj 1 000 Jövedelem 1.000 * 90% 900 Levonások: - SZJA (900 + 243) * 17% - 194 Levonások összesen: - - 194 Nettó jövedelem 1000-194 806 Kifizetőt terhelő járulékok: 27 % Egészségügyi hozzájárulás 900 * 27% 243 Vállalkozást terhelő járulékok összesen: - 243 1 fő megbízott összes bér és járulék költsége - 1 243

1.2.5 Rehabilitációs hozzájárulás 16 A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának elősegítése érdekében vezették be a rehabilitációs hozzájárulást, melyet a 20 főnél több munkavállalót foglalkoztató munkáltatóknak kell fizetni. Az 1991. évi IV. törvény (Flt.) 41/A. értelmében a munkaadó rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 20 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a kötelező foglalkoztatási szintet, azaz a létszám 5%-át. A megváltozott munkaképességű személy fogalmát a Megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM rendelet 28. -a tartalmazza, mely szerint: Megváltozott munkaképességű dolgozónak kell tekinteni azt a munkaviszony keretében foglalkoztatott dolgozót, ill. szövetkezetnél munkaviszony jellegű jogviszonyban álló szövetkezeti tagot, akinek munkaszerződés szerinti napi munkaideje eléri a négy órát, egészségügyi állapotának romlásából eredően 40%-os vagy azt meghaladó mértékben megváltozott munkaképességű, és eredeti munkakörében, rehabilitációs intézkedés nélkül, teljes értékű munkavégzésre tartósan alkalmatlanná vált, illetve üzemi baleset, foglalkozási betegség következtében munkaképesség változás miatt baleseti járadékban, vagy baleseti nyugdíjban részesül, és eredeti munkakörében munkáltatójánál rehabilitációs intézkedés nélkül teljes értékű munka végzésére tartósan alkalmatlanná vált. A munkaadó létszámának megállapítása során a közhasznú munkavégzés, a közmunka keretében, valamint a kirendelés, munkaerő- kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalókat figyelmen kívül kell hagyni. Gyakorlati tudnivaló: Rehabilitációs hozzájárulás mértéke 2010-ben: 964.500 Ft/Fő/év. A rehabilitációs hozzájárulás éves fizetendő összegét a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám és a 964.500 Ft szorzata adja. Létszámon a tárgyhavi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni mind a kötelező foglalkoztatási szint, mind az abból hiányzó létszám számításakor. Amennyiben pl. egy 21 főt foglalkoztató szervezet legalább 1 fő megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztat, akkor nem kell neki megfizetni a rehabilitációs hozzájárulást.

1.3 Személyi jövedelemadó, adóelőleg megállapításának alapvető szabályai 1.3.1 Szja adóalap 2010. január 1-jétől alapvetően változott meg a személyi jövedelemadó számításának szabálya. Bevezetésre került az ún. szuperbruttósítás, ami azt jelenti, hogy az összevont adóalapba tartozó jövedelmek esetében a személyi jövedelemadó alapja a bruttó jövedelem társadalombiztosítási (tb) járulékkal, egészségügyi hozzájárulással (eho) növelt öszszege lett. Összevont adóalapba tartozó jövedelmek: - önálló tevékenységből származó jövedelmek: minden nem önálló tevékenységből származó jövedelem, többek között az egyéni vállalkozó, őstermelő, bérbeadó, választott könyvvizsgáló, európai-, országgyűlési-, helyi önkormányzati képviselő tevékenységéből származó jövedelem - nem önálló tevékenységből származó jövedelmek: munkaviszonyból, társas vállalkozói jogviszonyból származó jövedelmek, gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként, választott tisztségviselőként, segítő családtagként megszerzett jövedelmek - egyéb jövedelmek. 17 Gyakorlati tudnivaló: A személyi jövedelemadó számításánál a jövedelemhez hozzá kell adni adóalapnövelő tételként a jövedelem 27%-át. Egy bruttó 100.000 Ft-os jövedelem esetén az adóalapja 127.000 Ft. 1.3.2 Adó mértéke 2010. január 1-jétől 17%-ra csökkent az szja alsó kulcsa, és 36 %-ról 32%-ra csökkent a felső kulcs. Ezzel egyidejűleg megszűnt a 4%-os különadó. A 17%-os szja kulcs 5 millió Ft-os adóalapig érvényes, e fölött pedig 32% szja-t kell fizetni. Adóalap Adókulcs 0 5.000.000 17% 5.000.001 32%

1.3.3 Adójóváírás 2010. január 1-jétől nemcsak az adószámítás szabályai és az adómértékek, hanem az adójóváírás értékhatára is változott. Az adójóváírás mértéke az adóalap-kiegészítéssel növelt bér 17%-a, de összege jogosultsági bérrel ellátott hónaponként maximum 15.100 Ft. Ennyivel lehet csökkenteni az szja-t, ha a magánszemély munkaviszonyából származó adóalapja nem éri el az évi 3.188.000 Ft-ot. Ha az adóalap magasabb ennél a határnál, de kevesebb 4.698.000 Ft-nál, akkor a magánszemély még élhet 12%-os fokozatosan csökkenő adójóváírással. 1.3.4 Adóelőleg levonás 18 Adóelőleget kell a munkáltatónak, kifizetőnek az összevont adóalapba tartozó jövedelmek kifizetésekor megállapítani, levonni, az adóhivatalnál bevallani és befizetni. Az adóelőleget a már ismertetett 27%-os adóalap-kiegészítéssel növelt összeg alapján kell kiszámolni, és a bérből levonni. Az adóelőleget a kifizető a magánszemély írásbeli nyilatkozatát figyelembe véve köteles megállapítani, amennyiben rendelkezik nyilatkozattal. 1.3.5 A magánszemély adóelőleg-nyilatkozata 2010-től az adóelőleg megállapításához a magánszemélyeknek nem kötelező nyilatkozatot adni a kifizető számára. Az adóelőleg-nyilatkozat önkéntes alapon adható esetenként, vagy egy adóévben egyszer. A magánszemély a következő esetekben adhat nyilatkozatot: - a bevételből levonandó költségről, - az adóelőleg-megállapítás módjáról, - az adóterhet nem viselő járandóság várható adóévi összegéről, Az adózónak az első adóterhet nem viselő járandóság (pl. baleseti járadék, GYES, anyasági támogatás) kifizetését követően haladéktalanul nyilatkoznia kell a munkáltatója számára az adóterhet nem viselő járandóságról. Ha ezt elmulasztja, a munkáltatója e nélkül állapítja meg az adóelőleget. Amennyiben év végén kiderül, hogy e miatt kevesebb adóelőleg lett megállapítva, akkor a magánszemélyt az adókülönbözet után 12% bírság terheli. - az adójóváírás figyelembevételéről, - családi kedvezmény érvényesítéséről, megosztásáról, - súlyosan fogyatékos állapotról, annak kezdőnapjáról.

Gyakorlati tudnivaló: A magánszemély akkor sem köteles adóelőleg-nyilatkozatot adni, ha erre a kifizető felszólítja! Viszont a kifizetőnek kötelessége a magánszemélyt arról tájékoztatni, hogy amennyiben nem ad nyilatkozatot, annak milyen következményei lesznek: - 39% költségkülönbözeti bírságot kell a magánszemélynek fizetnie, ha a költségnyilatkozata alapján levont költség és a ténylegesen igazolt költség között 5%-ot meghaladó különbség van, - 12% befizetési különbözeti bírságot terheli, ha helytelenül, kevesebb adóelőleg levonást kér, aminek következtében neki felróható okból, 10.000 Ft-ot meghaladó adó befizetési különbözete keletkezik. 1.3.6 Adószámos magánszemélynek történő kifizetés szabályai 19 A kifizetőnek nem kell adóelőleget levonnia a számlaadásra kötelezett magánszemély által számlázott összegből. De, amennyiben az adószámos magánszemély nyilatkozatban kéri az adóelőleg megállapítását és levonását, abban az esetben a kifizetőnek kötelessége adóelőleget vonni, s azt az adóhivatal felé bevallani és elutalni. 1.4 A nonprofit szervezetekre vonatkozó szakképzési hozzájárulás előírások A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. Törvény szabályozza a szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettséget. E törvény 2. -a sorolja fel a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek körét. A felsorolás nem tartalmazza az alapítványokat, társadalmi szervezeteket, azaz az alapítványok, egyesületek nem alanyai a törvénynek, tehát őket nem terheli szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség. Szintén a 2.. ad mentességet a szakképzési feladatot ellátó nonprofit gazdasági társaság, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság részére a megállapított kedvezményezett tevékenység ellátásával összefüggő járulékalap után.

1.5 A munkavállaló betegszabadságának, táppénzének idejére járó juttatások munkáltatóra vonatkozó szabályai 1.5.1 Betegszabadság 20 A munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg. Keresőképtelennek az a munkavállaló számít, aki munkáját betegsége, terhessége miatt nem tudja ellátni, és azt kezelőorvosa igazolja. Év közben kezdődő munkaviszonynál a tizenöt napnak csak az időarányos része vehető igénybe. A betegszabadság idejére a munkáltató a munkavállaló részére 2009. augusztus 1-jétől távolléti díjának 70%-át köteles kifizetni. 1.5.2 Táppénz A táppénz a keresőképtelenség idejére biztosít megélhetést azoknak a biztosítottaknak, munkavállalóknak, akik egészségbiztosítási járulékot fizetnek. Táppénz a munkavállaló betegszabadság idejének letelte után jár. Táppénz igénybe vételére az is jogosult, aki kórházban, fekvőbeteg ellátásban részesül. A munkavállalónak az orvos által igazolt keresőképtelenséget passzív táppénz esetén is a munkáltatójánál kell bejelentenie. A táppénzt a beteg munkáltatójánál működő tb kifizetőhely, ennek hiányában a munkáltató székhelye szerint illetékes regionális egészségbiztosítási pénztár folyósítja. Gyakorlati tudnivaló: Amennyiben a munkáltató nem tb kifizetőhely, a munkavállaló akkor is nála köteles betegségének a tényét bejelenteni, és a betegségét igazoló Orvosi igazolás a keresőképtelen állományba vételről nevű nyomtatványt átadni. A munkáltató köteles az átvett igazolást érkeztetni, majd a táppénz igényléséhez szükséges dokumentumokat, nyomtatványokat 3 munkanapon belül a székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárhoz továbbítani. A továbbítást köteles hitelt érdemlő módon igazolni. A munkáltató kötelezettségének elmulasztása, a táppénz igény határidőn túli benyújtása bírságot vonhat maga után. Az illetékes egészségpénztár határozatban fizetteti meg a foglalkoztatóval az általa kifizetett táppénz egyharmadát.

Táppénz mértéke A táppénz mértéke függ a biztosításban töltött időtől. 2 évnél hosszabb folyamatos biztosítási jogviszony esetén a táppénz mértéke a napi átlag kereset 60%-a, 2 évnél rövidebb biztosítási jogviszony esetén az 50%-a. Szintén a napi átlag kereset 50%-a jár a kórházi, fekvőbeteg ápolás idejére. 2009. augusztus 1-jén lépett életbe az a rendelkezés, mely a minimálbér négyszeresében maximálta a táppénz összegét. 1.5.3 Passzív táppénz Passzív táppénzre az jogosult, aki a munkaviszonyának, társadalombiztosításának megszűnését követő első, második, vagy harmadik napon válik keresőképtelenné. Passzív jogon táppénz a 2009. augusztus 1-jétől érvényes szabályok szerint 30 napig jár. A passzív táppénz mértéke A passzív táppénz idejére folyósított táppénz napi összege nem haladhatja meg a minimálbér 150%-nak harmincad részét, azaz a 73.500 Ft-os minimálbért figyelembe véve a passzív táppénz napi összege maximum 3.675 Ft lehet. 21 Gyakorlati tudnivaló: Méltányossági jogcímen kérelmezhető a táppénz folyósításának meghosszabbítása a passzív táppénz időtartamának letelte után az illetékes egészségbiztosítási pénztárnál a betegség további fennállása esetén. A továbbfolyósítás méltányossági alapon is maximum 30 nappal hosszabbítható meg. A keresőképtelenség idejére folyósított ellátások értékhatárai 2009.07.31-ig 2009.08.01-től Betegszabadság idejére a távolléti díj 80% 70% Táppénz havi összegének a maximuma - Minimálbér 4-szerese, azaz 294.000 Ft/hó Táppénz összege fekvőbeteg, kórházi ápolás idejére 60% 50% 2 évnél rövidebb biztosítási idő esetén 60% 50% 2 évnél hosszabb biztosítási idő esetén 70% 60% Passzív táppénz összegének napi maximuma - Havi minimálbér 150 %-ának 30-ad része, azaz 3.675 Ft/nap Passzív táppénz napjainak maximuma 45 nap 30 nap

1.6 Az egyéni és társas vállalkozó jövedelmére vonatkozó változások 22 A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény, 2010. január 1-jétől új jövedelemszerzési szabályokat vezetett be az egyéni- és társas vállalkozókra vonatkozóan. Több adótanácsadókat, könyvelőket tömörítő szakmai szervezet nyújtott be beadványt az Alkotmánybírósághoz, melyben a tevékenységre jellemző piaci kereset bevezetése miatti alkotmányossági kérdéseket feszegetnek. E kiadvány kéziratának lezárásakor még nem ismert az Alkotmánybíróság állásfoglalása a tevékenységre jellemző piaci kereset ügyében. A kézirat lezárásakor érvényben van az a törvény, mely szerint 2010. január 1-jétől bevezetésre kerül a tevékenységre jellemző kereset és ahhoz kapcsolódóan a vállalkozói kivét- és a személyes közreműködői díj-kiegészítés fogalma. A vállalkozói kivét az egyéni vállalkozó (EV), a személyes közreműködői díj pedig a társas vállalkozó (Bt beltag) saját vállalkozásából származó jövedelmének elnevezése. Amennyiben az EV, vagy a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja által év közben felvett közreműködői díj kevesebb, mint a vállalkozás főtevékenységére jellemző piaci kereset, és a vállalkozásnak van osztalékalapja (azaz nyereséges), akkor a vállalkozónak kifizetett közreműködői díjat az osztalék, osztalék előleg terhére ki kell egészíteni a piaci keresetre! Ez azt jelenti, hogy ha évközben az EV vállalkozói kivétje, a bt. beltag tagi jövedelme kevesebb, mint a főtevékenység piaci értéke, akkor év végén a vállalkozás adózott eredményének terhére ki kell egészíteni a kapott jövedelmét a piaci értékre, és a kiegészítés összege után meg kell fizetni a személyi jövedelemadót és az egészségügyi hozzájárulást! Az egyéni- és társas vállalkozói tevékenység piaci értékének meghatározására nincs törvényi rendelkezés. Személyes közreműködői díj-kiegészítés nem vonatkozik: Arra a vállalkozóra, aki a vállalkozásából piaci keresetet vesz fel Társas vállalkozás cégvezetőjére, ügyvezetőjére, amennyiben munkaviszonyban áll saját vállalkozásánál, és a társasági szerződés nem ír elő számára kötelező személyes közreműködést, és a vezető tisztséget munkaviszonyban látja el EVA hatálya alá tartozó vállalkozások személyesen közreműködő tagjaira Veszteséges vállalkozások tagjaira, mivel a vállalkozásnak nincs osztalékja, ami a kiegészítésnek fedezete lehetne Arra a tagra, aki nem részesült, vagy részesülhet osztalékban Arra a vállalkozóra, aki az EKHO szerint fizet közterhet Nonprofit gazdasági társaságok személyesen közreműködő tagjára mivel az osztalék fizetést esetükben a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény eleve kizárja.

2 Természetbeni és béren kívüli juttatások szabályai A vállalkozások, munkáltatók eredményük terhére alkalmazottaiknak és bizonyos esetekben alkalmazottaik közeli hozzátartozójának többféle juttatást adhatnak ingyenesen, vagy kedvezményesen. Ezek a kifizetőnél költségként elszámolhatóak. Az adózásukra vonatkozó szabályok az Szja. Tv. 69. -71. -ban találhatóak meg. 2009-ig a munkáltatók előszeretettel adtak a munkavállalóiknak étkezési utalványt, üdülési csekket, iskolakezdési támogatást, akár a nettó bér kiegészítéseként is, mivel ezeket akár teljesen adómentesen is adhatták. 2010-től viszont ezek nagy részük adókötelessé vált. 2010. január 1-jétől a természetbeni és béren kívüli juttatásokat az adófizetési kötelezettséget tekintve három nagy csoportra oszthatjuk: 23 Adóköteles természetbeni juttatások Adómentes természetbeni és egyéb juttatások Kedvezményes közteherrel adózó juttatások Gyakorlati tudnivaló: A Szja. Törvény 69. -a értelmében nem lehet a természetbeni juttatásokban részesülő személyek között diszkriminálni. Amennyiben a munkáltató úgy döntött, hogy ad a munkavállalóknak természetbeni juttatást, akkor az azonos feltételekkel valamennyi munkavállalónak, még a munkáltatóhoz kirendelt munkavállalónak, azok közeli hozzátartozóinak, szakmai gyakorlaton levő szakképző iskolai tanulónak, nyugdíjban részesülő volt munkavállalónak jár.

2.1 Adóköteles természetbeni juttatások A 2010. január 1-jétől természetbeni juttatásként adózó kifizetések, melyek 2009-ben még adómentesek voltak: Évente 3 alkalommal adott csekély értékű ajándék értékéből a minimálbér 10%-át meg nem haladó rész Művelődés intézményi szolgáltatás a minimálbér összegéig Havi 6.000 Ft hideg étkezési utalvány Legalább 2 éve használt számítógép átadása a dolgozónak ingyen, vagy kedvezményesen Munkavállaló nyugdíjazásakor természetben adott ajándék 15.000 Ft-ig Összeghatártól függetlenül a versenyen, vetélkedően nyert érem 24 2.1.1 Természetbeni juttatások adózása Az adóköteles természetbeni juttatások után 54 % személyi jövedelemadót és az szja-val növelt juttatás összege után 27 % társadalombiztosítási járulékot, vagy 27 % egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Azt, hogy a kifizetőt 27 % tb járulék, vagy 27 % eho terheli, azt mindig a kifizető és a magánszemély közötti jogviszony dönti el. Munkaviszony esetén tb járulék, egyéb jogviszony esetén eho terheli a kifizetőt. 4 Példa A munkáltató havi 10.000 Ft hideg étkezési utalványt ad dolgozójának. 2010-től ez adóköteles természetbeni juttatásnak számít. Adózása a következők szerint alakul Megnevezés Mellékszámítás Összeg Adóköteles juttatás értéke 10 000 54 % személyi jövedelemadó 10.000 * 54 % 5 400 27 % egészségügyi hozzájárulás (10.000 + 5.400) *27 % 4 158 1,5 % szakképzési hozzájárulás (10.000 + 5.400) * 1,5 % 231 Természetbeni juttatás összes adó és járulék terhe: 9 789 Kifizető összes költsége 10.000 + 9.789 19 789 Gyakorlati tudnivaló: 2010-től a hideg étkezési utalvány helyett érdemesebb a dolgozónak meleg étkezési utalványt adni, melyet csak 25% szja terhel!

2.1.2 Reprezentáció és üzleti ajándék Szintén adóköteles természetbeni juttatásnak minősül a reprezentáció és az üzleti ajándék. A reprezentáció (repi) és üzleti ajándék fogalmát a személyi jövedelemadó törvény tartalmazza, mely szerint reprezentációnak minősül a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.). Üzleti ajándéknak számít a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány), ide nem értve az értékpapírt. Társaságokra vonatkozó szabály 2010-től változott a reprezentációs költségre és az üzleti ajándékra vonatkozó elszámolási- és adófizetési szabály, de csak a Társaságokra vonatkozóan. A módosított társasági adó törvény értelmében a reprezentációs költség, valamint az üzleti ajándék a Társaságoknál 2010-től már nem számít vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ezért társasági adó terheli. Egyéni vállalkozókra és társadalmi szervezetekre, az eddigi szabályok érvényesek változatlanul. 25 Társadalmi szervezetekre vonatkozó szabály Mivel a személyi jövedelemadó törvény a reprezentációt és az üzleti ajándékot adóköteles természetbeni juttatásnak minősíti, ezért 54 % természetbeni juttatás adója terheli. Ezt az adót azonban nem köteles megállapítani és megfizetni a társadalmi szervezet, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány a cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, adóévi ráfordításának 10%-át, maximum az adóévi összes bevételének 10%-át meg nem haladó összeg után. 2.1.3 Repi vagy nem repi? A fent ismertetett fogalom alapján könnyen eldönthető, hogy egy üzleti ebéd vagy vacsora reprezentációnak minősül. De léteznek olyan esetek, amikor a körülményeket figyelembe véve tudjuk csak megállapítani, hogy a felmerült költség tényleg repi, vagy esetleg valami más. 5 Példa REPI A Társaság szakmai konferenciát szervez. A konferenciáról a résztvevőknek olyan számlát állít ki, mely csak a szakmai előadások díját tartalmazza, étkezést nem. Az étel, ital költségét a Társaság nem terheli tovább a résztvevőkre. Minek minősül a vendéglátás költsége a szervezőnél? Szervezőnél: Ebben az esetben a konferenciát szervező Társaságnál keletkező étel, ital költség reprezentációnak minősül.

6 Példa NEM REPI A Társaság szakmai konferenciát szervez. A konferenciáról a résztvevőknek olyan számlát állít ki, mely nemcsak a szakmai előadások díját, hanem a vendéglátást is tartalmazza. Az ebéd költségét tehát a résztvevők munkáltatója finanszírozza. Minek minősül a vendéglátás a szervezőnél és a résztvevők munkáltatójánál? Szervezőnél: Ebben az esetben a konferenciát szervező Társaságnál keletkező étel, ital költség nem reprezentáció. Munkáltatónál: Ebben az esetben a konferencián résztvevő személy munkáltatójánál a kifizetett vendéglátás (üdítő, tea, kávé, ebéd) hivatali üzleti úthoz kapcsolódó adóköteles természetbeni juttatásnak minősül. A juttatás után az adót a munkáltatónak, kifizetőnek kell megfizetni. 26 7 Példa REPI A Társaság a szakmai konferencia után este megvendégeli a résztvevőket egy záró vacsorával. Ehhez kapcsolódóan az étterem a Társaságnál nemcsak a vacsorák árát, hanem külön terembérleti díjat is kiszámláz. Mi minősül ebben az esetben repinek a Társaságnál? Szervezőnél: Ebben az esetben a konferenciát szervező Társaságnál nemcsak a vendéglátás, a vacsora számít reprezentációnak, hanem a bérleti díj is! Mivel az egy reprezentációnak minősülő szolgáltatáshoz kapcsolódóan merült fel. 8 Példa A Társaság több napos konferenciát szervez, ahová több olyan személyt is meghív, akiknek az úti költségét, szállását és étkezését is a Társaság fizeti. Rajtuk kívül pedig részt vesznek a konferencián a Társaság alkalmazottai is, akiknek szintén felmerül útiköltség, szállás és étkezés. Minek minősülnek a meghívottak, és minek az alkalmazottakkal kapcsolatban felmerült költségek? Szervezőnél: A konferencián részt vevő vendégek szállás-, utazási- és étkezési költsége is reprezentációnak minősül. Az alkalmazottak szállás-, utazási- és étkezési költsége nem számít sem reprezentációnak, sem jövedelemnek, hanem hivatali, üzleti utazással kapcsolatban felmerült költségnek. S mint ilyen költség teljesen adó- és járulékmentes. 2.2 Adómentes természetbeni és egyéb juttatások Jelentősen szűkült 2010-től az adómentes juttatások köre. Továbbra is adómentesek a szociális alapon nyújtott juttatások, valamint az alábbi tételek: A munkáltató által kedvezményesen, vagy ingyenesen biztosított számítógépés internet használat Kifizető által finanszírozott védőoltás

A társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány által szervezett kulturális, hagyományőrző, sport, szabadidős közösségi rendezvényen nyújtott szolgáltatás, a helyi fogyasztásra juttatott étel, ital, a résztvevőknek maximum a rendezvény összes költségének a 10 %-át meg nem haladó értékben adott ajándék. Gyógyüdülés Munkásszálláson való elhelyezés Csoportos személyszállítás Üzletpolitikai kedvezmény Munkaruha Céges személygépkocsi magáncélú használata, ahhoz kapcsolódó autópályahasználat 2.3 Kedvezményes közteherrel adózó juttatások 27 2010. január 1-jétől ún. kedvezményes közteherrel adózó juttatássá váltak az alábbi táblázatban felsorolt tételek, melyek 2009-ig teljes adómentességet élveztek. A kedvezményes közteher: 25 % személyi jövedelemadó. Ezeket a juttatásokat járulék-fizetési kötelezettség továbbra sem terheli! A kedvezményes közteherrel adózó juttatások 2010-ben Megnevezés Maximum összege Munkavállaló és közeli hozzátartozójának adott üdülési hozzájárulás Havi minimálbér/év, 73.500 Ft/év Meleg étkeztetés, meleg étkezési utalvány 18.000 Ft/hó Iskolakezdési támogatás Havi minimálbér 30%, 22.050 Ft/év Helyi utazási bérlettérítése - munkáltató nevére szóló számla alapján nincs maximuma Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári befizetés Havi minimálbér 50%, 36.750 Ft/hó Önkéntes kölcsönös egészségpénztári befizetés Havi minimálbér 30%, 22.050 Ft/hó Hozzájárulás a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe Havi minimálbér 50%, 36.750 Ft/hó Magánnyugdíjpénztári tagdíj kiegészítés Magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. LXXXII. tv. alapján Iskolai rendszerű képzés Minimálbér 2,5 szereséig, 183.750 Ft/év Szövetkezet közösségi alapjából történő juttatás Havi minimálbér 50 %-ig/év, 36.750 Ft/év

Gyakorlati tudnivaló: A kedvezményes közteherrel adózó juttatásokról külön nyilvántartást kell vezetni. Amennyiben a juttatás értéke meghaladja a kedvezményes közteherrel adózó mértéket, akkor a kedvezménnyel adózó rész feletti juttatás az Szja. Tv 69. -a szerint adóköteles természetbeni juttatásnak minősül. Azaz a 2.1. pontban ismertettek szerint adóznak. A természetbeni juttatást terhelő szja-t az 55. Személyi jellegű egyéb költségsoron kell elszámolni. 2.3.1 Üdülési csekk 28 A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott, névre szóló, kizárólag belföldi üdülési, művelődési, pihenési, kikapcsolódási, egészség-megőrzési, betegségmegelőzési, szabadidősport-szolgáltatásra beváltható utalvány. Az utalványt adhatja a munkáltató a munkavállalójának és annak közeli hozzátartozóinak, társas vállalkozás a személyesen közreműködő tagjának és annak közeli hozzátartozóinak. 2.3.2 Üdülési szolgáltatás Kedvezményes 25%-os adókulccsal adózik a munkáltató által a tulajdonában álló, vagy vagyonkezelésében lévő belföldi üdülőben, vagy szakszervezeti üdülőben biztosított üdülési szolgáltatás évente, személyenként maximum a havi minimálbér összegéig. Üdülési szolgáltatás nyújtható: a munkavállalónak, annak közeli hozzátartozójának, elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának, szakképző iskolai tanulónak a szakmai gyakorlatának ideje alatt, nyugdíjban részesülő volt munkavállalónak és közeli hozzátartozójának 2010-től pedig már a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának, nyugdíjas tagjának és közeli hozzátartozójának. 2.3.3 Melegétkezési utalvány Kedvezményes 25%-os kulccsal adóztatható a munkavállaló részére étkezőhelyi vendéglátás, munkahelyi étkeztetés, közétkeztetés formájában biztosított szolgáltatás, ill. a szolgáltatás igénybevételére jogosító utalvány havi 18.000 Ft-ot meg nem haladó összegig.

Kaphatja: Munkavállaló Társas vállalkozó, Társas vállalkozás nyugdíjas tagja Szakképző iskolai tanuló a kötelező szakmai gyakorlatának idejére Gyakorlati tudnivaló: A juttatás adható minden megkezdett hónapra, előre és utólag akár egyszerre is. 2.3.4 Iskolakezdési támogatás 25% szja terheli a számla ellenében kifizetett tankönyv, taneszköz, ruha értékét, ill. ezek vásárlására jogosító utalványt a minimálbér 30%-ig, azaz 2010-ben 22.050 Ft-ig. Adható: Családi pótlékban részesülő szülőnek A szülővel közös háztartásban élő házastársának. Amennyiben munkaviszonyban, vagy társas vállalkozói jogviszonyban áll a kifizető Társaságnál. 29 Gyakorlati tudnivaló: Iskolakezdési támogatás csak a tanév első napját megelőző és azt követő 60 napon belül adható. 2.3.5 Helyi utazásra szolgáló bérlet 25 % adókulcsot kell alkalmazni a munkavállalónak ingyen, vagy kedvezményesen juttatott helyi bérlet összege után. A juttatás értékét a törvény nem határozta meg, nincs felső határa. Gyakorlati tudnivaló: A bérlet a munkáltató nevére szóló számla alapján fizethető ki. A törvény nem kötelezi a munkáltatót arra, hogy a bérlet teljes összegét kifizesse, tehát lehetőség van arra is, hogy a bérletnek csak egy részét térítse meg a munkáltató a dolgozónak.

2.3.6 Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári befizetés A munkavállaló javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba utalt összeg után 25% szja-t kell fizetni, amennyiben a havi átutalt összeg a minimálbér 50%-át 2010-ben 36.750 Ft-ot nem haladja meg. Gyakorlati tudnivaló: 2010-től a munkavállalónak nyilatkoznia kell arról, hogy önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba, önkéntes kölcsönös egészségpénztárba, önsegélyező pénztárba, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe történő átutalás miatt más juttatótól nem keletkezett bevétele. 30 2.3.7 Önkéntes kölcsönös egészségpénztári befizetés Az önkéntes kölcsönön egészségpénztárba, önsegélyező pénztárba a munkavállaló javára befizetett összeg után a kedvezményes 25% adó terheli a munkáltatót, ha a pénztárakba befizetett havi összeg együttesen nem haladja meg a minimálbér 30%-át. 2010-ben 22.050 Ft-ot. 2.3.8 Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményi hozzájárulás Az ilyen típusú juttatás Magyarországon még nem terjedt el, ennek még csak jogszabályi feltételei adottak. Ha a munkavállaló javára ilyen befizetés történne azt is 25% szja terhelné, a minimálbér 50%-ig, azaz 36.750 Ft-ig. 2.3.9 Magánnyugdíjpénztári tagdíj kiegészítés A munkáltatónak lehetősége van arra, hogy a munkavállaló bérét terhelő 8 % magánnyugdíjpénztári tagdíjat kiegészítse 10%-ra. 2010-től a munkáltatói tagdíj kiegészítés összege is a kedvezményes 25% közteherrel adózik. 2.3.10 Iskolai rendszerű képzés A kedvezményes 25% szja terheli az átvállalt iskolarendszerű képzés költségét, a minimálbér két és félszereséig, azaz 2010-ben 183.750 Ft-ig. Ha a képzés

a munkakör betöltéséhez szükséges ismeretek megszerzését, bővítését, munkavállaló, társas vállalkozó számára szükséges, a kifizető tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja. Az Szja. törvény nem határozza meg, hogy mi minősül iskolarendszerű képzésnek. A 3. 88. pontja csak az iskolarendszeren kívüli képzés fogalmát adja meg: olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képzőintézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban. A hivatkozott törvényhely szerint tehát, iskolarendszerű képzésben résztvevőknek tanulói vagy hallgatói jogviszonyban kell állniuk a képző intézménnyel. 2.3.11 Szövetkezet közösségi alapjából történő juttatás A szövetkezetekről szóló törvényben foglaltak értelmében a szövetkezeteknek az adózás utáni eredményükből közösségi alapot kötelező képezni, melyek a szövetkezet tagjainak, valamint azok közeli hozzátartozóinak nyújtott juttatások fedezetére szolgálnak. Az adóévben a magánszemély javára történő juttatás kedvezményes 25%-os adókulcs alá tartozik, a havi minimálbér 50%-át meg nem haladó értékhatárig, azaz 2010-ben 36.750 Ft-ig. 31 3 Napidíj adózási szabályai 2010. januártól egyaránt teljes egészében adóköteles lett a belföldi és a külföldi kiküldetéshez járó napidíj összege. Kivételt ez alól csak a nemzetközi közúti árufuvarozó gépkocsivezetőknek és árukísérőknek adott külföldi napidíj képez, mely napi 25 euróig továbbra is adómentes. Gyakorlati tudnivaló: Mind a belföldi, mind az adóköteles külföldi napidíj azzal a jogviszonnyal egyezően adózik, mely jogviszonyra tekintettel a magánszemély a napidíjat kapta.