A RÉDICSI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Rédicsi Napköziotthonos Óvoda 8978 Rédics, Sziklai u.1 92-352-219 ovodaredics@gmail.com OM: 201688 A RÉDICSI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2012. Érvényes: 2012. augusztus 16-tól

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I. Helyzetelemzés... 5 1. Az óvoda, a gyerekek... 5 1. 1. Személyi feltételek... 5 1. 2. Tárgyi feltételek... 5 2. Pénzügyi, gazdasági feltételek... 5 3. Sikeres pályázatok intézményünkben... 6 4. Hagyományőrző tevékenységeink... 6 5. Az óvoda kapcsolatai... 14 5.1. Az óvoda és a család... 14 5.2. Az óvoda és az iskola... 14 5.3. Az óvoda és az egészségügyi intézmények... 15 5.4. Szociális intézmények... 15 5.5. Szakmai szolgáltató intézmények... 15 II. A nevelőmunka alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 16 1. Alapelvek... 16 2. Céljaink, amit a neveléssel el akarunk érni... 17 3. Az óvodai nevelés feladatai kis és középső csoportban... 18 3. 1. Az egészséges életmód alakítása... 18 3. 2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés... 20 3. 3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása... 21 3. 4. Játék... 21 3. 5. Munka jellegű tevékenységek... 23 3. 6. Verselés, mesélés... 24 3. 7. Ének- Zene, énekes játék, gyermektánc... 25 3. 8. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka... 25 3. 9. Mozgás... 26 3. 10. A külső világ tevékeny megismerése... 27 4. Az óvodai nevelés feladatai nagycsoportban... 27 4. 1. Az egészséges életmód alakítása... 27 4. 2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés... 29 4. 3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása... 31 4. 4. Játék... 33 4. 5. Munka jellegű tevékenységek... 34 4. 6. Tevékenységekben megvalósuló tanulás... 36 4. 7. Verselés, mesélés... 38 4. 8. Ének-zene, énekes játék, gyermektánc... 40 4. 9. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka... 42 4. 10. Mozgás... 44 4. 11. A külső világ tevékeny megismerése... 47 5. Szervezeti keretek, tevékenységi formák... 50 6. Értékelési rendszer... 52 7. Szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztése, fejlődésének segítése az óvodában... 52 2

8. A szülő, a gyerek, az óvodapedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei... 55 III. A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok... 56 1. Cél... 57 2. Feladat... 57 3. Kapcsolattartás... 57 4. A gyermekvédelemmel összefüggő feladataink megosztása... 58 4.1. Minden óvónő feladata:... 58 4. 2. Az óvónők feladatai:... 58 4. 3. A gyermekvédelmi felelős feladatai... 58 5. A megvalósítás módja, eljárásai, tevékenységei:... 59 IV. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek... 59 1. Rendszeres egészségügyi vizsgálat... 61 2. Szociális hátrányok anyagi kompenzálása... 61 V. A nevelési program céljainak megvalósításához rendelt eszközrendszer... 61 VI. A szülő, a gyerek, az óvodapedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei.... 62 VII. A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenység... 65 VIII. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység... 66 1. Óvodánk feladata... 66 2. Célunk... 66 3. Feladatunk... 67 4. Módszerek:... 67 5. A megvalósulás színterei... 68 IX. A különleges bánásmódot igénylő gyerekekkel való foglalkozás... 68 9.1. A sajátos nevelési igényű és tanulási nehézséggel küzdő gyerekek személyiségfejlesztésének elvei, eljárásai, céljai, feladatai... 68 9. 2. Felzárkóztatást segítő program... 69 X. Egészségfejlesztési program... 70 A pedagógiai program véleményezése, elfogadása és jóváhagyása... 81 3

Ki gyermeket nevel, az a hon iránt szent kötelességet teljesít ( Kölcsey Ferenc) 4

I. Helyzetelemzés 1. Az óvoda, a gyerekek Kétcsoportos óvodánk körzeti óvoda, melyet 12 település önkormányzata tart fenn, szakmailag önálló intézmény. Az elmúlt 10 évben a gyermeklétszám nem mutat nagy ingadozást, 35-40-fővel foglalkoznak az óvónők. A családok közel 40%- a hátrányos helyzetű, többségében halmozottan hátrányos helyzetű is. A környező településekről naponta VOLÁN busszal érkezik az óvodába a gyerekek közel 30-40 %-a. Intézményünkben is növekszik a magatartászavaros, ideges, szorongó beszédhibás gyerekek száma. Viselkedésükben az agresszió előretörése, beszédükben a trágár kifejezések használata figyelhető meg. Óvodakészültségük nem megfelelő A nevelési gondok a családi nevelés hiányosságaiból, helytelen életritmusából adódnak. 1. 1. Személyi feltételek Óvónőink főiskolai diplomával rendelkeznek, ebből kettő nagy szakmai tapasztalattal rendelkezik, egy új belépő. Szakmai tudásukkal, gyermekféltő magatartásukkal képesek az óvodai nevelés valamennyi területén eredményesen dolgozni. Következetesek a nevelési cél elérése érdekében. Két nem pedagógus alkalmazottunk (1 szakképzett dajka, és egy konyhai dolgozó) összetett feladatokat látnak (dajkai, takarítói, konyhai). 1. 2. Tárgyi feltételek Az óvodaépület külső-belső állagának megóvását, javítását folyamatosan elvégeztük. A játszó udvarban kellő számban és minőségben rendelkezésre állnak a mozgásfejlesztő játékok. Megfelelő arányban biztosított a mozgáshoz szükséges szilárd burkolat, a füvesített és árnyékos udvarrész. A kisebb játszóeszközök folyamatos pótlását meg tudjuk oldani. A csoportszobák gyermekbútorait sikerült pályázati pénzből korszerű, természetes anyagokból készült berendezésekre cserélni. Mindkét csoportszobához külön gyermekmosdó tartozik, melyek a közelmúltban teljesen megújultak. 2. Pénzügyi, gazdasági feltételek Az intézmény Rédics Község Önkormányzatának részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerve. Pénzügyi-gazdasági feladatait a Rédics Körjegyzőség látja el, mint 5

önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Az óvodának gazdasági vezetője nincs, a gazdasági jellegű tevékenységek végzésében a nagy tapasztalattal rendelkező iskolatitkárunk segíti a munkámat. 3. Sikeres pályázatok intézményünkben A pályázati lehetőségeket mindig igyekeztünk maximálisan kihasználni. Több sikeres pályázat révén plusz pénzekhez jutott az intézmény: tudtuk fejleszteni óvodai könyvtári állományunkat a neveléshez szükséges eszközöket és anyagokat vásároltunk (benti játékeszközök, mozgásfejlesztő játékok, berendezések, sportszerek, IKT eszközök stb.) kirándulni vittük a gyermekeket (Őrség, Veszprém- állatkert) udvari mozgásfejlesztő játékokat vásároltunk Felújítottuk az óvoda tetőszerkezetét segítettük a hátrányos helyzetű gyerekek integrációját. A programok megoldást keresnek az inger-és lehetőségszegény környezetben felnövő gyerekek nevelésében felmerülő problémákra. 4. Hagyományőrző tevékenységeink Néprajzi térképen is sajátos községünk elhelyezkedése, Göcsej és Hetés találkozásánál fekszik. A két tájegység néphagyományokban gazdag, csak azokat a népszokásokat, tárgyi és szellemi értékeket vonjuk be az óvodai nevelésbe, amelyek kényszer nélkül, természetes módon alkalmazhatók, és megfelelnek a 3-6-7 éves gyerekek életkori sajátosságainak. Célunk: A szűkebb környezet szokásainak, tárgyi és természeti értékeinek, sajátos nyelvi kifejezéseinek megismertetésével megszerettetni a helyet, ahol élnek, megalapozva ezzel a hazaszeretetüket. Hagyományőrzés szellemében nevelni a gyerekeket, hogy később alkotó kölcsönhatásban éljenek a természettel, képesek legyenek annak pozitív irányú változtatására. Megismertetni az alkotás örömeit, a múlt értékeit, a környezet iránti fogékony és felelős magatartás kialakítása 6

Az ünnepek jelentőségének hangsúlyozása (Hogyan kell ünnepelni, mitől lesz más az ünnepnap, mint a többi ) Az ŐSZI ünnepkörhöz kapcsolódó szokások, hagyományok Az őszi évszak sokszínűséget, különös kettősséget (életöröm - elmúlás) a gyerekek nap, mint nap megtapasztalják közvetlen közelről. Látják az ezer színben pompázó derűs természetet, ugyanakkor megérinti őket fokozatos hanyatlásának melankolikus hangulata is. - Befőzések, a babakonyhai éléskamra feltöltése, gyümölcsaszalás. - Vitaminsaláta készítése a gyerekekkel együtt, az általuk hozott gyümölcsökből, zöldségekből. - Sütőtököt sütünk, töklámpást készítünk. - Termények betakarítása, szüret, must készítése. - Hőkőnsült perec sütése kukoricaszedésre, szüretre (a receptet a gyerekek nagyszüleiktől hozzák), kemence használat. - Csipkebogyó, kökény gyűjtése a közeli kiserdőben (Csuszigálóban) őszi séta alkalmával, csipkebogyóból teafőzés. - Kukoricacsuhéból, szárból, tökből, mákgubóból, tobozból, makkból, dióból, gesztenyéből különböző játékok, bábok, hangszerek készítése. - Vidékünk földje agyagos, ebből adódóan ősi mesterségek alakultak ki: téglavetés, fazekasság. Az agyagot, mint jól formálható alapanyagot megismertetjük a gyerekekkel, játékokat, edényeket, szobrokat készítünk belőle, amiket ki is égetünk. - Mindenszentek ünnepe előtt a gyerekekkel közösen kilátogatunk a temetőbe, virágot viszünk a nagy kereszthez és gyertyát gyújtunk. Ilyenkor csendben emlékezünk szeretteinkre, akik már nincsenek köztünk. Beavatás a koszorúkötés, gyertyaöntés művészetébe. A TÉLI ünnepkörhöz kapcsolódó szokások, hagyományok Az évszak jellegéből adódóan (viszontagságos időjárás, az egyre rövidülő nappalok, hosszú téli esték) több időt töltenek együtt az emberek a családi otthonokban. A bensőséges hangulat, az emberi kapcsolatok szívből jövő melegsége megérinti a gyermeki lelket is 7

December 6. Mikulás napja Előkészületek: - A csoportszoba feldíszítése - A gyerekek a Mikulás várás időszakában különböző technikával alkalomhoz illő rajzokat, munkákat készítenek, ezekkel díszítjük közvetlen környezetünket. - Az óvónők ajándékot készítenek minden gyereknek Mikulás napján tartjuk az ünnepet, amikor a piros ruhás Mikulás osztogatja puttonyából az ajándékot, a gyerekek pedig az alkalomhoz illő vidám dalokkal, versekkel kedveskednek Miklós püspök utódjának. December 13. Luca napja Búzát ültetünk ezen a napon, amely karácsonykor az ünnepi asztalra kerül. A gyerekek Luca-napi jókívánságokkal köszöntik társaikat és a felnőtteket. Advent, karácsonyvárás - Karácsony előtt négy héttel elkészítjük az adventi koszorút, és ezzel kezdetét veszi az ünnepi készülődés. - Minden héten meggyújtunk egy gyertyát. A gyertyafénynél közösen karácsonyi dalokat énekelünk, titkos vágyakról, ajándékozásról fantáziálunk, várjuk az ünnepet, intenzíven átéljük a várakozás örömét. - Karácsonyfadíszeket készítünk, mézeskalácsot sütünk. - Megnézzük a templomban a Betlehemet, a betlehemezés szokásaival megismertetjük a gyerekeket. (dramatikus betlehemes játékokat tanítunk). - Különböző anyagokból (törekszünk a természetes anyagok felhasználására) betlehemet, ajándékokat készítünk karácsonyra a gyerekekkel együtt, amit hazavihetnek, megajándékozhatják szeretteiket. Karácsonyfaállítás - A kis fenyőt egy edénybe ültetjük (gyökereset) a gyerekekkel, az általuk készített díszekkel díszítjük. - Titokzatos módon kerül a fa alá az ajándék (a Jézuska hozza a játékokat, mesekönyveket). Körbeálljuk a fát, csilingeléssel, dallal, Betlehemes játékkal ünnepelünk a kis Jézuska születése napján. Meghívjuk a másik csoportot együtt örülni. Végül önfeledten, boldogan ismerkedünk az új játékokkal. 8

- Délben ünnepi asztalt terítünk, gyertyafénynél ebédelünk. Megtanítjuk a gyermekekkel, hogyan lehet meghitt hangulatot varázsolni a karácsonyi asztalok köré az ünnepi terítékkel. Az újév köszöntése - Vidáman, bolondozással, népi mondókákkal kívánunk egymásnak boldog új esztendőt - Az udvaron hóembert építünk, bohókás kalapot teszünk a fejére, seprűt a kezébe. Hócsatákat vívunk, sokat mozgunk a friss téli levegőn, hogy egész évben egészségesek legyünk. Farsang A vízkereszttől hamvazószerdáig tartó időszak, vidám, tréfás télbúcsúztató, téltemetés, tavaszvárás. A lassan ébredező természettel együtt (egyre hosszabbak a nappalok) az emberek hangulata is egyre derűsebb lesz. - A többhetes készülődés magába foglalja a vidám versek, mondókák, tréfás dalok, legény-leánycsúfolók tanulását, örömteli ismételgetését (Horváth Károly helyi néprajzkutató gyűjtéseiből) - Folyamatosan kerülnek a falakra, mennyezetre a legkülönbözőbb anyagokból és technikákkal az óvónők és a gyerekek által készített álarcok, farsangi szemüvegek, bohócok, színes szalagok, megadva ezzel is az időszak életörömmel teli, vidám hangulatát. - A várakozás beteljesülése maga az ünnep, húshagyókedden a farsangi felvonulás, bál (jelmezes mulatság). A szülők sok finomságot hoznak ilyenkor az óvodába, de az itteni étrend is tükrözi a hagyományokat (farsangi fánk és gulyás, vagy valamilyen jellegzetesen hagyományos magyar étel). A szülők is bejöhetnek az óvodába, együtt örülhetnek gyerekeikkel a jelmezbálon. A gyerekek többsége este maszkázni (maskurálni) indul óvodai jelmezében, meglátogatja az ismerősöket, szomszédokat. A TAVASZI ünnepkörhöz kapcsolódó szokások, hagyományok 9

A napsugár eleinte még gyengéden simogat, aztán mind jobban és jobban árasztja ránk melegét. Hosszabbodnak a nappalok. Egyre több időt töltünk a szabadban, ahol mindenütt a nyugtató zöld szín uralkodik. Az életöröm, a termékenység, a bőségkívánás az egészségjóslás megannyi változatát jelképezi ez az ünnepkör. Márcuis 15. Kora tavaszi nemzeti ünnepünk szimbólumai a gyerekekhez közel állnak, számukra is felfoghatóak. Ilyenek a huszárcsákó, kard, paripa, párta, dob, nemzeti színű zászló, kokárda, huszárdalok, Kossuth, Petőfi neve- - Nemzeti színű zászlót festünk a gyerekekkel, kokárdát, huszárcsákót, kardot készítünk - Huszárdalokat, katonás mondókákat, verseket tanulunk, vonulunk, menetelünk, katonai játékokat játszunk, dobszóra járunk. - Ezen a napon ünneplőbe jönnek a gyerekek, kokárdát tűzünk a gallérjukra, virágot viszünk a 48 -as emlékoszlophoz, ahol alkalomhoz illő dalokat, verseket mondunk közösen. - Sétát teszünk a faluban, megnézzük a fellobogózott utcákat, középületeket (hazaszeretetre nevelés). Húsvét Hosszan készülődünk az ünnepre. A megtisztulás, feltámadás ünnepének szimbólumai szintén közel állnak a gyerekekhez. A tojás, mint a termékenység egyik jelképe szolgál a díszítés alapjául. - Kifújt vagy keményre főzött és papírból kivágott tojásokat díszítünk. Változatos technikákat alkalmazunk, a népi díszítőművészetből merítünk. Főként a helyi népi motívumokat, díszítő technikákat, anyagokat alkalmazunk (viaszolás, berzselés, karcolás, színezés hagymahéj levében) - Tojásfát állítunk, amire a gyerekek felaggathatják a saját maguk által díszített hímes tojásaikat (tojáskarika). - Bábokat készítünk (csirke, nyúl, bárány), amelyek szintén a termékenységet, a szaporaságot, az életörömöt, a természet újjáéledését szimbolizálják. 10

- A napi készülődéshez hozzátartozik környezetük tisztogatása, csinosítása, az óvoda takarítása a gyerekekkel együtt (babaszobai nagytakarítás). Az udvart is felgereblyézzük, rendezgetjük, söprögetjük. - A locsolkodás még itt-ott fellelhető élő hagyomány a faluban. A gyerekeket felkészítjük erre, locsolóverseket tanítunk, a szokást el is játsszuk (A fiúk meglocsolják a lányokat, tréfás locsolóversikéket mondanak. A lányok saját maguk által festett hímes tojással köszönik meg a kölnivizes frissítést). Májusfaállítás - Az udvaron feldíszítünk egy élő fát színes szalagokkal kismajálist tartunk. - Dalokkal, táncokkal az évszakhoz illő versekkel készülünk erre a napra, a feldíszített fa köré szervezzük az udvari játékot. Anyák napja - Hetekkel előtte készülődünk, minden gyerek ajándékot készít az édesanyjának, ezt titokban tartjuk, hogy igazán meglepetés legyen. - Anyák-napi dalokat, verseket ismételgetünk, családi fényképeket nézegetünk, sokat beszélgetünk a szülő-gyermek viszonyról. - Segítjük az anyukás-apukás szerepjáték kialakulását, feltételeit megteremtjük. A szerepjáték feszültségoldó hatása különösen fontos (A gyerekek játszhassák ki magukból a feszültséget) - A gyerekek az óvodában nagy szeretettel készített ajándékot otthon, családi körben adják át édesanyjuknak (anyák napja), a sokat gyakorolt köszöntők kíséretében (magát a köszöntést többször is eljátsszuk az ünnep előtt). Évzáró ünnepély - Arra törekszünk, hogy ne legyen túlságosan megterhelő és unalmas a készülődés. A már örömmel ismételgetett versekből, gyermekjáték dalokból, mondókákból, mesékből, dramatizálásokból, bábozásokból, táncos mozgásokból állítjuk össze a játékos vidám műsort. - A nagycsoportosok e napon búcsúznak az óvodától. Ajándékba egy szép mesekönyvet kap minden iskolába menő gyerek. Az ünnepély nyilvános. A szülőknek, a vendégeknek a gyerekek által díszített meghívót küldjük. 11

Gyermekhét Május utolsó hetében tartjuk, igyekszünk méltóképpen zárni a nevelési évet. Célunk, hogy a hátrányos helyzetű gyermekeink is olyan örömteli élményekhez jussanak, amelyeket ingerszegény családi környezetük nem tesz lehetővé. Első nap - Általában gyermekszínházba megyünk, vagy autóbusszal, kisvasúttal természetvédelmi vagy néprajzi jellegű kirándulást teszünk, vagy az óvónők játszanak színházat a gyereknek. Második nap- Madarak és fák napja - Kirándulást, gyalogtúrát szervezünk a közeli erdőbe. Az egész délelőttöt ott töltjük. A gyerekek kedvükre, szabadon mozoghatnak, szaladgálhatnak, mozgásos játékokat játszhatnak. - A környezet megóvására, a környezetvédelmi szabályok betartására hívjuk fel a figyelmüket. Tűzgyújtás csak a kijelölt helyen lehet, a szemetet nem szórjuk szét, hanem magunkkal vitt zsákokba gyűjtjük. - Óvjuk a fákat, bokrokat, nem tépkedjük, tördeljük le őket. Vigyázunk az állatokra, nem tapossuk el a bogarakat, hangyákat, gilisztákat csak megfigyeljük természetes életmódjukat, hallgatjuk a madárdalt. - Minden gyermek hátizsákkal (amiben enni és innivalót mi rakunk) kirándul. A szabadban tízóraizunk. Papírsárkányt eregetünk. Harmadik nap Pünkösdölés a tavaszi és nyári napforduló ünnepe, a faluban élő hagyomány a pünkösdi búcsú (kirakodóvásár, király - és királynéválasztás). A szülők sok finomságot hoznak ilyenkor az óvodába (májusi cseresznye, eper, ) - Az óvodában tréfás vetélkedővel, versenyjátékokkal, rajzversennyel, zenével, tánccal tesszük emlékezetessé ezt a napot. - A színes, vidám program befejezéséül megválasztják a legügyesebb kisfiút és kislányt pünkösdi királynak, királynénak. Díszes koronát (saját készítésű) teszünk a fejükre, miközben a többi gyerek pünkösdi népi gyermekjátékdalokkal ünnepeli őket. 12

- A tréfás vetélkedők résztvevőit az óvónők által készített ajándékokkal jutalmazzuk. A nap végén vidám élményeiket mesélve, a jól megérdemelt ajándékokkal.térnek haza a gyerekek. A NYÁRI ünnepkörhöz kapcsolódó szokások, hagyományok Perzsel a nap sugara, keressük a hűsítő árnyékot, felüdülünk az enyhet adó szellőtől, örülünk a frissítő víznek. Gólyák, fecskék tanítják repülni a fiókákat. Gyermekeik is felfedező útra indulnak - Lepkét kergetnek az udvaron, megfigyelik az eresz alatt fészkelő fecskecsaládot, megcsodálják a házát cipelő csigát. Népi mondókákkal, gyerekdalokkal csalogatják őket közelebb. - Tájmegismerő kirándulásokat teszünk, nyári gyűjtőmunkát végzünk (búza, kamilla, mák, szárított virág) - Aratáskor kalászgyűjtés, búzakoszorú készítése, kenyérsütés az új kenyér ünnepére. - Növényből játékeszközök készítése. Papírcsónak, ágakból összekötözött tutaj úsztatása, papírsárkány eregetése. Békarokkából békaszék, asztal készítése. SZÜLETÉSNAPOK megünneplése Minden gyerek születésnapját megünnepeljük. - Ünnepi asztalt terítünk, az ünnepelt kívánságára elénekeljük legkedvesebb dalait, érzékeltetjük az idő múlását. Az ünnepelt egy évvel öregebb lett, milyen sokat nőtt, okosodott, tudatosítjuk benne, hogy hány éves. - Erre a napra a szülők gyümölcsöt vagy süteményt küldenek gyermekükkel, aki megkínálja az őt ünneplő, köszöntő társait - Az óvónők saját készítésű ajándékokkal lepik meg a gyereket. 13

5. Az óvoda kapcsolatai 5.1. Az óvoda és a család A családi életet tiszteletben tartjuk, abba illetéktelenül nem avatkozunk bele. A szülőknek világosan megmondjuk, hogy felelősségüket nem vállalhatjuk át. Gyermekeik intelligenciája, viselkedése, viszonyai, érzelmi élete, szokásai főként családi minta szerint formálódnak. A szülők közvetlen személyes napi kapcsolatban vannak az óvodánk dolgozóival, akik tiszteletben tartják, és tapintatosan befolyásolják a családi nevelést, a családról szerzett információkat etikusan kezelik. A kapcsolattartás színterei: Szülői szervezet: A szülői véleménnyilvánítás hivatalos fóruma, érdekeiket választmányukon keresztül juttatják érvényre. Előre meghatározott munkaterv szerint segítik óvodánk munkáját. Szülői értekezletek: A helyi nevelési program céljainak, eszközrendszerének megismertetése a szülőkkel, ezen kívül lehetőséget adunk arra, hogy gyermekeik egyéni haladásáról is tájékozódhassanak. Fogadóórák: Szülői vagy óvónői igény szerint előre egyeztetett időpontban tartjuk. A nagycsoportosok szüleinek minden évben előre meghatározott időpontra szervezzük meg a tanköteles gyermekeik iskolaérettségével kapcsolatos fogadóórát. Napi beszélgetések: A szülők és óvónők alkalmai arra, hogy a gyermekekkel kapcsolatos éppen aktuális információkat átadják egymásnak. Óvodai ünnepek: A nyílt ünnepek kapcsán a szülők betekintést nyerhetnek az óvoda munkájába, segíthetnek a szervezésben, lebonyolításban. Családlátogatás: Szülői kérésre, vagy óvónői kezdeményezésre a gyermeket meglátogatjuk családi környezetében. Mindig a gyermek érdekeit figyelembe véve történik. A hátrányos helyzetű, veszélyeztetett családok esetében gyakrabban előforduló kapcsolattartási forma. 5.2. Az óvoda és az iskola Az óvodásgyerek úgy készül fel legjobban az iskoláskorra, ha kiskorához illő játékain művelheti nap, mint nap gondolkodását, ügyességét, kiélheti mozgásvágyát. 14

A kapcsolattartás formái: Az óvónők részvétele a közös nevelési értekezleteken az iskolában, egymás tájékoztatása, a közös programok egyeztetése. A leendő elsős tanító hospitálása az óvodában, ismerkedés a tanköteles gyerekekkel. Információk átadása. Az óvónők tájékozódása az első osztályosok beilleszkedéséről. A tankötelesek ismerkedése az iskolával, látogatás egy tanítási órán az első osztályban. Közös programok, továbbképzések szervezése. A szülői szervezetek együttműködése. 5.3. Az óvoda és az egészségügyi intézmények Az óvoda orvosa: évente minden gyerekre kiterjesztve szűrővizsgálatot végez. Szakorvoshoz irányít, ha szükséges. Fogorvos: évente több alkalommal is szűrővizsgálatot végez, itt az óvodában. További kezelést javasol, ha szükséges, melyről írásban tájékoztatja a szülőket. A gyerekek számára is érthető módon felvilágosító előadásokat tart az óvodában a fogak védelméről, a helyes fogápolásról. Védőnő: Szűrővizsgálatokat tart az óvodában, az egészséges életmódra nevelés terén segíti az óvoda munkáját. 5.4. Szociális intézmények Családsegítő szolgálat: a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű gyermekek megsegítésében támogatják az óvónők munkáját. Jelzőrendszert működtetnek. 5.5. Szakmai szolgáltató intézmények Nevelési tanácsadó: Az értelmi, szociális fejlődésben lemaradt gyermekeinket vizsgálatra küldjük. Indokolt esetben iskolaérettségi, pszichológiai szakvéleményt kérünk. Logopédiai, fejlesztőpedagógiai ellátás: utazó gyógypedagógus- logopédus foglalkozik a beszédhibás, a SNI, a tanulási nehézséggel küzdő gyerekekkel. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság: a sajátos nevelési igényű gyerekeket küldjük vizsgálatra, a Nevelési Tanácsadó javaslatára. 15

II. A nevelőmunka alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1. Alapelvek A nevelés fő területének a játékot, az utánzásos mintakövetésen alapuló spontán tanulást és a munkát tekintjük. A nevelési folyamat alapegységeként az évszakokat tekintjük, valamint az évszakokhoz kapcsolódó ünnepeket, az ünnepekre való készülődést, melyek a folyamat ritmusát adják. Az óvodai nevelés gyakorlatában a testi-lelki szükségletek kielégítése, a tevékenységi formák és a tartalmak nem különülnek el, hanem szervesen illeszkednek a gyerekek napi és heti rendjébe. A falusi élet hagyományainak, a népi kultúrának a megőrzésére törekszünk, megalapozva ezzel a természetes műveltséget. A természet értékeinek megőrzése. Az óvodánk sajátos helyzetben van, páratlan szépségű természeti környezet veszi körül. A települést körülölelő erdők, rétek, szántóföldek, vizek, kertek minden évszakban bőséges lehetőséget adnak a tapasztaltszerzésre, megfigyelésekre, a felszabadult, örömteli mozgásra. Esélyegyenlőség megteremtése Esélyegyenlőség elve. Az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elv teljes körű érvényesülésének biztosítása. Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosítása. Esélyteremtés, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítása a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében az intézmény minden tevékenysége során. Ennek érdekében: az óvodai beiratkozásnál biztosítjuk az esélyegyenlőség megvalósulását. megkönnyítjük az óvodából az iskolába való átmenetet megvalósítjuk a gyermekek egyéni fejlesztését 16

támogató szolgáltatásokat nyújtunk, hátránykompenzációt valósítunk meg az óvodai nevelésben alkalmazzuk a DIFER mérést a hátrányok kompenzálásában Partnerség-építésre és kapcsolattartásra nagy gondot fordítunk (szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel) Együttműködés. Senki sem kizárólagos birtokosa az igazságnak, ezért az emberi kapcsolatoknak a párbeszédre kell épülniük. Az óvoda tiszteletben tartja a szülők gyermekeik nevelése iránti felelősségét és jogait. Törekszik a helyesnek ítélt normák közvetítésére és erősítésére, a humánus gyakorlat kialakítására és megőrzésére. Együttműködünk: az iskolával a szülőkkel a fenntartóval a társadalmi szervezetekkel az egyházzal az egészségügyi intézményekkel a Művelődési Házzal a Teleházzal a Családsegítő Szolgálattal a kistérség oktatási-nevelési intézményeivel. 2. Céljaink, amit a neveléssel el akarunk érni Az embernevelés, a kisgyermekkor pszichofizikai lehetőségei között, a nevelés óvó-védő és értékmegőrző szerepének hangsúlyozása. Az életre nevelés, segítjük, hogy a gyerekek egy jól megélt, teljes és igazi kisgyermekkor után kezdjék el az iskolai tanulást. Kötődések kialakítása, formálása, erősítése társadalmi és természeti környezetünkhöz. A 3-6-7- éves gyerekek sokoldalú, harmonikus, az egyéni fejlődési ütemet figyelembe vevő fejlesztése. 17

Gyermekképünk Felfogásunkban az óvodáskor elsősorban a szabadság ideje, nem a kötelességeké. Az életfontosságú beállítódások kora, amelyben megtanulja, átveszi a gyerek azokat a mintákat, amelyek meghatározzák a későbbi életét. Tartalékfelhalmozó időszak ez az ember életében. Melyek ezek a tartalékok? - Nyitottság, mások iránti tisztelet kimutatása, örömszerzés képessége - Fogékonyság a szépre, a jóra, az igazra, szeressék, tiszteljék és igényeljék az esztétikumot, viselkedjenek kulturáltan. - Tudjanak őszintén örülni, rácsodálkozni az őket körülvevő emberi, élő természeti-és tárgyi világ szépségére - Becsüljék az emberi értelem és kéz által létrehozott javakat, értékeket - Éljenek barátságban az őket körülvevő világgal, óvják a természetet. - Ismerjék azokat az alapvető szokásokat, amelyek egészségük megóvásához szükségesek. Óvodaképünk Olyan személyiségközpontú intézmény működtetése, ahol a gyermek mindenekfelett álló érdeke a mérvadó, ahol érzelmi biztonságban ún. szociális anyaölben van. Az óvoda nem adhat helyet az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben. A migráns családok gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét. 3. Az óvodai nevelés feladatai kis és középső csoportban 3. 1. Az egészséges életmód alakítása A fejlesztés várható eredménye 3-4 éves korban Testápolás: - A gyerekek kis segítséggel, szappannal kezet, arcot mosnak anélkül, hogy a mosószert szétfröcskölnék. A szappant használat után a helyére teszik. Használják a körömkefét. Ruhájuk ujját felhúzzák, mosdás után megigazítják. 18

- Szárazra törlik kezüket, arcukat jellel ellátott törölközővel, melyet használat után a helyére tesznek. - WC használat után próbálkoznak a WC papír használatával, a WC-t lehúzzák. - Egyedül is használják a zsebkendőt, és már fogkefével mosnak fogat. Étkezés: - Étkezéskor az edényekkel, evőeszközökkel önállóan kiszolgálják magukat. Önállóan étkeznek. A nem kívánt ételt a tányérjukon hagyják. - Enni, inni kérnek. A kanalat, villát, szalvétát megfelelően használják. - Az étkezésnél használt eszközöket az evés befejeztével a kijelölt helyre rakják. Öltözködés: - Ruhájukat segítséggel ki- és begombolják. Önállóan az egyszerűbb ruhadarabokat, segítséggel a bonyolultabbakat le- és felveszik. - Cipőjüket le- és felhúzzák, segítséggel ki- és befűzik. - A különféle eszközöket, székeket önállóan elveszik és használat után a helyükre teszik. A fejlesztés várható eredménye 5-6 éves korban Testápolás: - Önállóan tisztálkodnak. Segítség és felszólítás nélkül kezet mosnak étkezés előtt, WC használat után, a kezüket szennyező tevékenységek után. - A körömkefét helyesen használják. Kezüket szárazra törlik. - Ruhájuk ujját fel- és lehúzzák. - A rövid hajúak önállóan fésülködnek, a fésűt használat után a helyére teszik. - Önállóan mosnak fogat. A fogápoló szereket tisztán tartják, használat után a helyére teszik. - Önállóan fújnak orrot. A zsebkendőt köhögéskor és tüsszentéskor is használják. A papírzsebkendőt használat után a szemetesbe dobják. Étkezés: - A kanalat, villát megfelelően használják, igény szerint késsel is próbálkoznak. Gyakorolják a kancsóból való kitöltést. - Csukott szájjal rágnak, tisztán étkeznek. A szalvétát felszólítás nélkül használják. 19

- Étkezés közben ügyelnek az asztal és a környezet rendjére. - Az asztal mellett természetes, helyes tartással ülnek. Öltözködés: - Lehetőleg önállóan kis segítséggel le- és felveszik valamennyi ruhadarabjukat. - Ki- és begombolják a jól elérhető gombokat. - Cipőjüket befűzik, és próbálkoznak a masni megkötésével. - Környezetük rendben tartása: - Holmijukat rendben, a megfelelő helyre teszik. Ügyelnek saját holmijuk tisztaságára. - A játékokat, foglalkozási eszközöket rendben tartják. - Önállóan összehajtják takarójukat. - Az ajtókat önállóan nyitják és csendben csukják 3. 2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés A fejlesztés várható eredményei 3-4 éves korban: - Megköszönik, ha valamit kapnak; visszaköszönnek. - A kívánt játékszert többnyire elkérik egymástól, megvárják, amíg megkapják. Átadják, ha tőlük kérik. - Óvatosan bánnak a játékszerekkel. Vigyáznak egymás holmijára. - Társaikat nyugodtan hagyják tevékenykedni, játszani. - Kezdenek segíteni egymásnak. - Étkezésnél csendesen beszélgetnek. A kulturált étkezés szabályait betartják. - Szívesen járnak óvodába. - Szívesen játszanak együtt. - Érdeklődnek egymás iránt, tekintettel vannak egymásra. - Kezdenek kialakulni az egymással játszó kis csoportok. - Bizalommal vannak az óvónőhöz. - Kezdenek eligazodni a csoport életében, a napirendben. A fejlesztés várható eredményei 4-5 éves korban: - A már kialakult szokásokat önállóan alkalmazzák. - Érkezéskor köszönnek az óvónőnek, dajkának, társaiknak. - Segítik egymást öltözés, séta közben. 20

- Ha leesik valami, felemelik. Észreveszik a rendetlenséget, az óvónő irányításával aktívan részt vesznek megszüntetésében. - A foglalkozásokon jelzik, ha közölnivalójuk van, megvárják, amíg társuk befejezi mondanivalóját. - Tudatosodik bennük, hogy összetartozó csoportot alkotnak. - Elfogadják másik csoportbéli gyerek közeledését. - Elfogadják az óvónő kérését, útmutatását. Bizalommal fordulnak hozzá, ha valamit közölni akarnak, vagy segítségre van szükségük. - Figyelnek egymás játékára, alkotására. - Néhány társuk iránt tartósabb rokonszenvük is kialakul. - Szívesen segítenek egymásnak, együtt éreznek társaikkal. 3. 3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása A fejlesztés várható eredményei 3-4 éves korban: - Értelmi fejlettsége fokán szívesen beszéljen. - Néhány szavas mondatban tudja magát érthetően kifejezni. - Válaszoljon a hozzá intézett kérdésekre. - Vegyen részt a különböző tevékenységekben. - Értse meg az óvónő (felnőttek) közléseit. A fejlesztés várható eredményei 4-5 éves korban: - A kialakult helyzet szerint fejezze ki magát egyszerű és összetett mondatokkal. - Gyakori észlelés, megfigyelés alapján legyen képes elemi általánosításokra, következtetésekre. - Gondolatait érthetően, összefüggően tudja kifejezni. (közölni, mesélni) - Legyen képes a környezetéhez tartozó, megismert dolgokat, jelenségeket (nagyság, forma, szín) rendeltetés szerint összehasonlítani. - Vegyen részt különböző tevékenységekben. 3. 4. Játék A fejlesztés várható eredményei 3-4 éves korban: a) Gyakorló játék 21

- Hangok, szótagok, szavak, dallamok ismételgetése a halandzsa szabályai szerint. A ritmus és a hozzá kapcsolódó mozgás a lényeg. - Játékszereket, eszközöket rakosgatnak maguk alkotta szabály szerint. - Kedvelt időtöltés a homokszórás, vízöntögetés, gyúrás, papírtépés. 4-5 éves korban: - A gyakorló játék csak akkor jelentkezik, ha a gyermek fejlődésében lemaradt, képességei fejletlenek, tapasztalatai szegényesek. b) Szerepjáték 3-4 éves korban: - Jól érzik magukat, szívesen játszanak egyedül, egymás mellett, vagy kis csoportokban. - Játékukhoz megkeresik az eszközöket, azokra vigyáznak. - Olyan szerepjátékot játszanak, ami tartalmaz egyszerű cselekvéseket, kapcsolatokat. - Képesek betartani az együttjátszással kapcsolatos elemi szabályokat. 4-5 éves korban: - Kialakul a kisebb-nagyobb csoportokban való együttjátszás igénye. - Megértik környezetük egyszerűbb jelenségeit, készek ezeket játékukban újraalkotni. - Kötődnek a szerephez. - A témának megfelelően képesek az egyszerűbb közös játék megszervezésére. c) Barkácsolás 3-4 éves korban, 4-5 éves korban - Segítenek az óvónőnek az elromlott játékok javításában, újak készítésében. d) Dramatizálás, bábozás 3-4 éves korban: - Egyszerűen a bábuk mozgatása kelti fel a gyermekek érdeklődését. 4-5 éves korban: - Szívesen készítenek maguk is egyszerű bábokat. - Saját élményeik alapján választják ki a bábokat. e) Építő, konstruáló játék 22

3-4 éves korban: - Nyugalmas játszóhelyen megjelenik az összerakosgatás, szerkesztés öröme. 4-5 éves korban: - Az építés, konstruálás gyakran szerepjátékhoz kapcsolódik. - Mind igényesebbé válnak alkotásaikkal szemben. f) Szabályjáték 3-4 éves korban: - A szabályok egyszerűek, a játék a gyerekek mozgásszükségletét elégíti ki 4-5 éves korban: - Olyan szabályokat is választanak, amelyek megkívánják, hogy a győzelem elérése érdekében egyéni kívánságaikat egyeztessék társaik érdekében, közösen őrködjenek a szabályok felett. 3. 5. Munka jellegű tevékenységek A fejlesztés várható eredményei 3-4 éves korban: - Erejükhöz mérten részt vesznek a rend fenntartásában, a csoportszoba átrendezésében. - Ügyelnek az öltöző, mosdó rendjére, szükség esetén segítséget kérnek. - Az udvari játékszereket játék után a helyükre teszik. - A leesett, elszórt tárgyakat összeszedik. - Segítenek a csoportszoba díszítésében, terítők, asztaldíszek elhelyezésében, babaszoba elrendezésében. - Óvónő megbízásainak eleget tesznek, tárgyakat elkérnek, átadnak, üzeneteket továbbítanak óvodán belül. - Figyelemmel kísérik az élősarok növényeinek gondozását. Segítenek rügyeztetés, csíráztatás előkészítésében. Az óvónővel együtt elvetik a magvakat, folyamatosan részt vesznek azok gondozásában, figyelik a magvak fejlődését, a növényeken bekövetkezett változásokat. - Ősszel segítenek a nagycsoportosoknak a falevelek összegyűjtésében. 23

A fejlesztés várható eredményei 4-5 éves korban: - A csoportszoba rendjének kialakításában folyamatosan részt vesznek. - Szükség szerint átrendezik a termet. - Az öltözőben, mosdóban segítenek a rend és tisztaság megőrzésében. - Az óvónővel együtt feldíszítik a csoportszobát, ajándékot készítenek közös ünnepeinkre, vagy közös alkalmakra. - Segítik a kisebbeket és egymást az öltözködésben és vetkőzésben. - Teljesítik az óvónő egyéb kérését. - Folyamatosan közreműködnek az élősarok növényeinek gondozásában. - Segítenek a lehullott levelek összegyűjtésében, használják a testméretüknek megfelelő kerti szerszámokat. - Részt vesznek a csíráztatásban és hajtatásban. - Öntözik a kertet, segédkeznek a fű gondozásában, gereblyézik, összeseprik a lenyírt füvet. 3. 6. Verselés, mesélés A fejlesztés várható eredményei 3-4 éves korban: - Figyelmesen, szívesen hallgatja a rövid meséket, örül azok gyakori ismételgetésének. - Legyen kedvelt meséje, verse. - Érdeklődéssel forgassa a képeskönyveket, a képek alapján önállóan idézze fel a cselekmény egyes mozzanatait. - Óvja a könyvet - Énekelgessen, halandzsázzon, kedve szerint beszédjátékokat alkosson. A fejlesztés várható eredményei 4-5 éves korban: - Szeresse a mesét, a verset, maga is kezdeményezzen mesélést, verselést. - A felnőttek által elmondott verset kedve szerint mozdulatokkal kíséri. - Várja, kéri a mesét. - Szórakoztatja a képeskönyv lapozgatása, beszélgetést kezdeményez az ismert képekről. - Óvja a könyvet, tudjon a kép alapján tájékozódni. 24

- Jegyezze meg a mese legfontosabb szereplőit, eseményeit. 3. 7. Ének- Zene, énekes játék, gyermektánc A fejlesztés várható eredményei 3-4 éves korban: - Énekeljen négy hangterjedelmű dalt az óvónő segítségével csoportosan. - A mondókákat negyedenként kiemelt hangsúllyal, a természetes beszéd hanglejtésének megfelelően mondja. - Hallás után különböztessen meg mély és magas hangokat. - Ismerje fel és nevezze meg a halk és hangos éneklést; a zörejek és a beszéd hangrendbeli különbségeit. - Tudja az egyenletes lüktetést éneklés, mondóka, vagy dal hallgatása közben tapssal és más játékos mozdulattal kifejezni. A fejlesztés várható eredményei 4-5 éves korban: - Énekeljen öt hangterjedelmű dalt. - Ismerje fel a halk és hangos közötti különbséget. - Ismerje fel a magasabb és mélyebb hangokat. - Ismerje fel a tanult dalokat dúdolásról, vagy hangszerjátékról. - Ismerje fel többféle hangszer hangját. - Az egyenletes lüktetést éneklés, mondóka közben természetes, szép mozgással követi. - Felismeri a gyors és lassú különbségét. - Szépen, harmonikusan jár és mozog. - Ismerjen néhány térforma alakítási lehetőséget (kör, hullámvonal). 3. 8. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka A fejlesztés várható eredményei 3-4 éves korban: - Szívesen tevékenykedjen a rajzolás, mintázás, kézimunka eszközeivel, anyagaival. Éljen benne annak felismerése, hogy azokkal kifejezhet valamit. - Használja változatosan az ismert anyagokat, eszközöket, legyen tapasztalata ezek legfontosabb tulajdonságairól és használatuk módjáról. - Ismerjen néhány színt. 25

- Jelenjen meg témáiban a személy ábrázolása. A fejlesztés várható eredményei 4-5 éves korban: - Tudjon emlékezet után felismerhető formában tárgyakat, egyszerű eseményeket, élményeket különböző technikai megoldásokkal ábrázolni. - Ábrázolásában jelenjenek meg a vékonyabb, vastagabb vonalak, tagoltabb formák, részformák. - Emberalak, környezet, tárgyak rajzolása saját elképzelés alapján. - Színek, színfoltok alkalmazása, új színek kikeverése. - Díszítések kézimunkával. - Ismerkedjen különféle technikákkal (nyirkálás, hajtogatás, karcolás) 3. 9. Mozgás A fejlesztés várható eredményei 3-4 éves korban: - Tudjon zárt lábbal, alapállásban, egyenes testtartással testhez zárt karral, emelt fővel néhány másodpercig nyugodtan állni. - Tudjon kézfogás nélkül mindkét irányba körbejárni. - Járjon, fusson és álljon meg. - Fusson természetes módon kötetlenül, egyenes és különböző irányokba. - Végezzen szabadgyakorlatokat és legalább kétféle kéziszergyakorlatot. - Csússzon, kússzon, másszon. - Ismerkedjen a labdával és a labda fogásával. A fejlesztés várható eredményei 4-5 éves korban: - Járjon egyenletesen, egyenes tartással, emelt fővel, párhuzamos lábfejjel, a kar mérsékelt lengetésével, párosával, egymáshoz alkalmazkodva. - Kör alakítása egyes oszlopból és szétszórt elhelyezkedésből. - Tudjon lassú iramban, dobogás nélkül körben futni. - Egyensúlyozó járás 10-15 cm-re emelt rézsútos padon is. - Tudjon csúszó- és mászó gyakorlatokat könnyedén végrehajtani. - Tudjon gurulóátfordulást végrehajtani előre, guggolásból. 26

3. 10. A külső világ tevékeny megismerése A fejlesztés várható eredményei 3-4 éves korban: - Bátran mondja meg nevét - Biztosan és pontosan azonosítsa a megismert testrészeket. - Keresse és nevezze meg környezete tárgyainak színeit (elsősorban a fehér, fekete, piros, kék, sárga, zöld és barna színt) - Ismerje fel és nevezze meg az állatokat, gyümölcsöket, virágokat, zöldségeket, amelyekkel egész évben ismerkedett. - A tanult szabályok szerint közlekedjen. A fejlesztés várható eredményei 4-5 éves korban: - Beszélgessen a családról - Tudja a testrészeket. - Tudja emlékezetében felidézni az évszakok legszembetűnőbb jegyeit. - Ismerje fel és nevezze meg környezete színeinek sötét és világos változatait. - Tudja az ismert tárgyakat, jelenségeket külső jegyeik alapján, rendeltetésük szerint összehasonlítani. - Tudjon 6-ig cselekvéssel, látható, hallható, tapintható mennyiségeket létrehozni. - Tudjon tárgyakat helyesen megszámlálni. - Tudjon egyesíteni halmazokat, hozzászámlálni, elvenni, csökkenteni, rövidíteni. - Ismerje meg környezetében a gömb, a téglatest alakú tárgyakat. - Értse a térbeli viszonyokat jelentő névutókat a saját személyükhöz viszonyított tárgyak vonatkozásában. 4. Az óvodai nevelés feladatai nagycsoportban 4. 1. Az egészséges életmód alakítása Cél: - Nyugodt, kiegyensúlyozott életritmus kialakítása. - Alvás és pihenésszükséglet kielégítése - A környezet tisztántartására, a környezet rendjének óvására való igény kialakítása - A szervezet ellenálló képességének növelése 27

- Az óvodai ritmus és a családi életrend közelítése. Bizonyos esetekben a családok egészséges életvitelének segítése, életmódbeli szokásainak befolyásolása. - A megelőzés fontosságának felismertetése. - Helyes táplálkozási szokások kialakítása. - A kulturált étkezés szabályainak megismertetése. - Öltözködési szokások fejlesztése. - Egészségmegőrző szokások kialakítása. - Rendszeres kapcsolattartás az orvossal, a védőnővel. - Olyan étrend összeállítására törekszünk, amely megfelelő arányban tartalmaz fehérjéket, növényi zsírokat, szénhidrátokat, rostos anyagokat, ásványi sókat. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére Váljon önállóvá a gyerek az óvodáskor végére: - tisztálkodásban, a tisztálkodási eszközök megválasztásában és gondos használatában - a WC használatában - öltözködésben (legyen képes kiválasztani az adott hőmérsékletnek megfelelő ruházatot, azt megfelelő sorrendben tudja fel és levetni) - a fogápolásban - a zsebkendő megfelelő használatában - étkezéseknél ismerje a kulturált étkezés szabályait (természetes ülő testtartással helyezkedik el az asztalnál, csukott szájjal rág, ügyel az asztal rendjére, tisztaságára, megfelelően használja az evőeszközöket, a kanalat, a kést és a villát, megfelelő mennyiségű ételt kér a tányérjára) - az óvoda egyéb helyiségeinek használatában Tud: - cipőt fűzni és kötni - gombolni - teríteni - hajtogatni (szalvéta, takaró, ruházat) - ajtót nyitni és csukni, csendben közlekedni Segít: - a környezetünket tisztántartani - segít a kisebbeknek 28

Tartalom - A napi illetve a heti tevékenységek időben azonos rendje. Részvétel a foglalkozásokon, étkezéseken, sétákon, kirándulásokon, rendezvényeken - A csoportszoba berendezésének, használt eszközeinek, játékoknak a helye, azok rendben tartása. - Az épület egyéb helyiségeinek berendezési tárgyai, felszerelése, azok rendeltetésszerű használata. - A napi tevékenységek egyes mozzanataihoz kapcsolódó eszközök előkészítése és helyretétele: táplálkozás - étkezésnél tisztálkodó felszerelések játékeszközök öltözködés rendje foglalkozásokra szükséges felszerelések pihenéshez szükséges felszerelések, teremrendezés a teremben és a szabadban való mozgás lehetőségei és módjai, azok rendje. Értékelés Az aktuális megnyilvánulások értékelése, a helyes cselekedetek kiemelése dicsérettel. Feltételek - Tágas, világos csoportszoba - Higiénikusan gondozott mellékhelyiségek - Sokféle mozgáslehetőséget biztosító játszóudvar - Változatos vitamindús étrend - Saját, jellel ellátott öltözőszekrények, ágyneműtartók, tisztálkodó-szeres szekrények - Folyamatos napirend - Családdal való együttműködés (Szokások ismerete: öltözködés, napirend, étkezési szokások, szabadidős szokások) 4. 2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Cél: - Barátságos, derűs csoportlégkör kialakítása. 29

- Erkölcsi, érzelmi, akarati tulajdonságok fejlesztése: figyelmesség, egymás segítése, együttérzés, kitartás, nyíltság, felelősség-és feladattudat, szabálykövetés, illemtudó viselkedés, figyelmesség, együttműködési képesség. - A szeretet és a kötődés képességének fejlesztése. - Mások iránti tisztelet és megbecsülés érzésének fejlesztése. - Élménybefogadás képességének fejlesztése. - Az érzelmek kifejező képességének fejlesztése. - Az ösztönök és az érzelem irányításának fejlesztése. - Érzelmi zavarok tompítása, leépítése. - Alá- fölé-és mellérendeltségi helyzetek átélése, elfogadása. - Egymás iránti tolerancia alakítása. - Biztonságérzet keltése a csoportban való tartózkodás során. - Egymás közti bizalom kiépítése (óvónő-gyerek, gyerek-gyerek között) A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére - Önálló: a kapcsolatteremtés és kapcsolattartás következő területein: kérés, köszönés, köszönetnyilvánítás, válaszolás, megszólítás. a véleménynyilvánításban a döntésekben, választásokban a vállalt feladatai elvégzésében. - Tisztelettudó a viselkedése - Ismeri és érti az óvónő jelzéseit. - Igazmondásra törekszik. - A megkezdett munkáit befejezi. - Képes a belátásra. - Észreveszi a környezete rendjét megbontó elemeket, javítani tudja az ilyen jellegű helyzeteket. - Együttműködik a közös cél érdekében. - Örül a csoport közös sikereinek. Társas kapcsolatok terén - Felajánlja segítségét a felnőtteknek, gyerektársainak, ha ennek szükségét látja. - Szívesen tevékenykedik a csoport érdekében. - Érdeklődik társai és a felnőttek iránt. 30

- Képes egyéni érdekeit a csoport érdekeinek alárendelni. - Legalább egy társas kapcsolattal rendelkezik a csoporton belül. - Figyelemmel van a felnőttek és a gyerekek iránt. - Igyekszik helyzettől függően- elfogadni az alá, fölé- és mellérendeltségi helyzeteket. - A természetes rokonszenv alapján szerveződő csoportok közös tevékenységeinek támogatása. - Közös élmények átélése (születésnapok, kirándulások, színházlátogatások, szereplések). - Közös készülődés műsorokra, rendezvényekre. - Helyi népszokások gyakorlása. Tartalom - Napirend szerinti tevékenységek (játék, munka, tanulás). - Beszoktatás. - Érzelmi megnyilvánulásokra való reagálások. - Az egyes gyerekek viselkedésében zavart okozó tényezők feltárása (pl. haláleset, válás, kistestvér születése). - Játéktevékenységek. - Kapcsolatteremtés, kapcsolattartás, udvarias viselkedés elemi formáinak gyakorlása. Értékelés A csoportban zajló történések, egyéni reakciók megfigyelése, szükség esetén külső segítségadás az aktuális tevékenységek során. Feltételek - Otthonos körülmények a csoportszobában. - Lehetőségek a közös élmények, tapasztalatok szerzésére. - Óvónő illetve más dolgozók határozott, pozitív mintaadásai. 4. 3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Cél: - Érdeklődés, kíváncsiság felébresztése az egyes tevékenységek iránt. - Testi, szellemi egészség egységének fejlesztése, megőrzése. - A gyermek megismerő képességeinek fejlesztése (megfigyelés, emlékezet, képzelet, figyelem, gondolkodás). 31

- Sokoldalú tapasztalatszerzés lehetőségeinek biztosítása. - A környező világról szerzett tapasztalatok rendezése. - Differenciált, egyéni képességek szerinti fejlesztés. - Közlési képességek alakítása, fejlesztése: beszédprodukció, beszédértés, nyelvi képességek, beszédritmus. - Egyéni különbségek, adottságok, hajlam, rátermettség képességének fejlesztése. - Énkép fejlesztése, testséma kialakulásának elősegítése. - Önálló gondolkodásra nevelés, döntési képességek fejlesztése. - Képi értékelés (formaérzékletek, formaészlelések) kialakítása. - Tapintási és mozgásérzeti területek fejlesztése. - Figyelem koncentrációs tevékenységek biztosítása. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére - Törekedjen a végzett tevékenységek összefüggésének felfedezésére. - Próbálja kifejezni a változások tartalmát szóban és írásban. - Rendelkezzék problémafelismerő és megoldó képességgel. - Tudja figyelmét rövid ideig ugyanarra összpontosítani. - Vegyen részt különböző tevékenységekben. - Segítséggel javítsa saját tévedéseit, ellenőrizze saját tevékenységét. - Törekedjék önértékelésre. - Ismereteit tudja alkalmazni a gyakorlatban is. Tartalom - Tevékenységi formák: játék, munka, tanulás - Fejlesztési tartalmak Vers, mese Ének-zene, énekes játék. Rajzolás, mintázás, kézimunka Mozgás A külső világ tevékeny megismerése. Értékelés Pozitív megerősítések. 32

4. 4. Játék A játék tartalmát jórészt az életkor határozza meg, vegyes életkorú csoportban a minőségi változás hamarabb bekövetkezhet. Cél: - A szabad, elmélyült, önkéntes, spontán játék lehetőségének biztosítása. - A bennünket körülvevő világ megismertetése, felfedezése a játéktevékenységeken keresztül. - A játék formáinak és tartalmának gazdagítása. - A társas kapcsolatok kialakulásának segítése, belső feszültségek feloldása, konfliktusok megoldása, ízlésformálás, kreativitás fejlesztése. - A játék rendjének szokássá válása. - Egészséges versenyszellem kialakítása. - A hagyományok tisztelete, folytatása Zalában, ezen belül szűkebb hazánk (Hetés, Göcsej) népi gyermekjátékainak felelevenítése, megismertetése. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére - Szükségleteinek megfelelő játékot válasszon. - Tudjon játékot kezdeményezni, legyenek önálló ötletei, javaslatai. - Pozitív érzelmekkel viseltessen társai iránt, fogadja el javaslataikat, ötleteiket. - Kapcsolódjon be a közös játékokba (erőfeszítést, ügyességet igénylőkbe is.) - Sajátítsa el a szabályjátékot és tartsa be a megismert szabályokat. - Tudjon egyszerű modelleket, maketteket létrehozni. - Használja helyesen a játékeszközöket. Tartalom - A játékterek megismerése, használatának megtanulása 3-7 éves korig. g) Gyakorló játékok Ismétléses cselekvések közben anyagok, eszközök megismerése, szöveg, dallam, mozgás. Ismétlő játékok, ritmusjátékok egyszerű szabályjátékok megismerése, elfogadása, követése. A részképességekben enyhe lemaradást mutató gyereknél szerepjátékok és konstruáló játékok 33