A RÉDICSI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Rédicsi Napköziotthonos Óvoda 8978 Rédics, Sziklai u.1 92-352-219 ovodaredics@gmail.com OM: 201688 A RÉDICSI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2012. Érvényes: 2012. augusztus 16-tól

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I. Helyzetelemzés... 5 1. Az óvoda, a gyerekek... 5 1. 1. Személyi feltételek... 5 1. 2. Tárgyi feltételek... 5 2. Pénzügyi, gazdasági feltételek... 5 3. Sikeres pályázatok intézményünkben... 6 4. Hagyományőrző tevékenységeink... 6 5. Az óvoda kapcsolatai... 14 5.1. Az óvoda és a család... 14 5.2. Az óvoda és az iskola... 14 5.3. Az óvoda és az egészségügyi intézmények... 15 5.4. Szociális intézmények... 15 5.5. Szakmai szolgáltató intézmények... 15 II. A nevelőmunka alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 16 1. Alapelvek... 16 2. Céljaink, amit a neveléssel el akarunk érni... 17 3. Az óvodai nevelés feladatai kis és középső csoportban... 18 3. 1. Az egészséges életmód alakítása... 18 3. 2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés... 20 3. 3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása... 21 3. 4. Játék... 21 3. 5. Munka jellegű tevékenységek... 23 3. 6. Verselés, mesélés... 24 3. 7. Ének- Zene, énekes játék, gyermektánc... 25 3. 8. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka... 25 3. 9. Mozgás... 26 3. 10. A külső világ tevékeny megismerése... 27 4. Az óvodai nevelés feladatai nagycsoportban... 27 4. 1. Az egészséges életmód alakítása... 27 4. 2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés... 29 4. 3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása... 31 4. 4. Játék... 33 4. 5. Munka jellegű tevékenységek... 34 4. 6. Tevékenységekben megvalósuló tanulás... 36 4. 7. Verselés, mesélés... 38 4. 8. Ének-zene, énekes játék, gyermektánc... 40 4. 9. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka... 42 4. 10. Mozgás... 44 4. 11. A külső világ tevékeny megismerése... 47 5. Szervezeti keretek, tevékenységi formák... 50 6. Értékelési rendszer... 52 7. Szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztése, fejlődésének segítése az óvodában... 52 2

8. A szülő, a gyerek, az óvodapedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei... 55 III. A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok... 56 1. Cél... 57 2. Feladat... 57 3. Kapcsolattartás... 57 4. A gyermekvédelemmel összefüggő feladataink megosztása... 58 4.1. Minden óvónő feladata:... 58 4. 2. Az óvónők feladatai:... 58 4. 3. A gyermekvédelmi felelős feladatai... 58 5. A megvalósítás módja, eljárásai, tevékenységei:... 59 IV. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek... 59 1. Rendszeres egészségügyi vizsgálat... 61 2. Szociális hátrányok anyagi kompenzálása... 61 V. A nevelési program céljainak megvalósításához rendelt eszközrendszer... 61 VI. A szülő, a gyerek, az óvodapedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei.... 62 VII. A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenység... 65 VIII. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység... 66 1. Óvodánk feladata... 66 2. Célunk... 66 3. Feladatunk... 67 4. Módszerek:... 67 5. A megvalósulás színterei... 68 IX. A különleges bánásmódot igénylő gyerekekkel való foglalkozás... 68 9.1. A sajátos nevelési igényű és tanulási nehézséggel küzdő gyerekek személyiségfejlesztésének elvei, eljárásai, céljai, feladatai... 68 9. 2. Felzárkóztatást segítő program... 69 X. Egészségfejlesztési program... 70 A pedagógiai program véleményezése, elfogadása és jóváhagyása... 81 3

Ki gyermeket nevel, az a hon iránt szent kötelességet teljesít ( Kölcsey Ferenc) 4

I. Helyzetelemzés 1. Az óvoda, a gyerekek Kétcsoportos óvodánk körzeti óvoda, melyet 12 település önkormányzata tart fenn, szakmailag önálló intézmény. Az elmúlt 10 évben a gyermeklétszám nem mutat nagy ingadozást, 35-40-fővel foglalkoznak az óvónők. A családok közel 40%- a hátrányos helyzetű, többségében halmozottan hátrányos helyzetű is. A környező településekről naponta VOLÁN busszal érkezik az óvodába a gyerekek közel 30-40 %-a. Intézményünkben is növekszik a magatartászavaros, ideges, szorongó beszédhibás gyerekek száma. Viselkedésükben az agresszió előretörése, beszédükben a trágár kifejezések használata figyelhető meg. Óvodakészültségük nem megfelelő A nevelési gondok a családi nevelés hiányosságaiból, helytelen életritmusából adódnak. 1. 1. Személyi feltételek Óvónőink főiskolai diplomával rendelkeznek, ebből kettő nagy szakmai tapasztalattal rendelkezik, egy új belépő. Szakmai tudásukkal, gyermekféltő magatartásukkal képesek az óvodai nevelés valamennyi területén eredményesen dolgozni. Következetesek a nevelési cél elérése érdekében. Két nem pedagógus alkalmazottunk (1 szakképzett dajka, és egy konyhai dolgozó) összetett feladatokat látnak (dajkai, takarítói, konyhai). 1. 2. Tárgyi feltételek Az óvodaépület külső-belső állagának megóvását, javítását folyamatosan elvégeztük. A játszó udvarban kellő számban és minőségben rendelkezésre állnak a mozgásfejlesztő játékok. Megfelelő arányban biztosított a mozgáshoz szükséges szilárd burkolat, a füvesített és árnyékos udvarrész. A kisebb játszóeszközök folyamatos pótlását meg tudjuk oldani. A csoportszobák gyermekbútorait sikerült pályázati pénzből korszerű, természetes anyagokból készült berendezésekre cserélni. Mindkét csoportszobához külön gyermekmosdó tartozik, melyek a közelmúltban teljesen megújultak. 2. Pénzügyi, gazdasági feltételek Az intézmény Rédics Község Önkormányzatának részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerve. Pénzügyi-gazdasági feladatait a Rédics Körjegyzőség látja el, mint 5

önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Az óvodának gazdasági vezetője nincs, a gazdasági jellegű tevékenységek végzésében a nagy tapasztalattal rendelkező iskolatitkárunk segíti a munkámat. 3. Sikeres pályázatok intézményünkben A pályázati lehetőségeket mindig igyekeztünk maximálisan kihasználni. Több sikeres pályázat révén plusz pénzekhez jutott az intézmény: tudtuk fejleszteni óvodai könyvtári állományunkat a neveléshez szükséges eszközöket és anyagokat vásároltunk (benti játékeszközök, mozgásfejlesztő játékok, berendezések, sportszerek, IKT eszközök stb.) kirándulni vittük a gyermekeket (Őrség, Veszprém- állatkert) udvari mozgásfejlesztő játékokat vásároltunk Felújítottuk az óvoda tetőszerkezetét segítettük a hátrányos helyzetű gyerekek integrációját. A programok megoldást keresnek az inger-és lehetőségszegény környezetben felnövő gyerekek nevelésében felmerülő problémákra. 4. Hagyományőrző tevékenységeink Néprajzi térképen is sajátos községünk elhelyezkedése, Göcsej és Hetés találkozásánál fekszik. A két tájegység néphagyományokban gazdag, csak azokat a népszokásokat, tárgyi és szellemi értékeket vonjuk be az óvodai nevelésbe, amelyek kényszer nélkül, természetes módon alkalmazhatók, és megfelelnek a 3-6-7 éves gyerekek életkori sajátosságainak. Célunk: A szűkebb környezet szokásainak, tárgyi és természeti értékeinek, sajátos nyelvi kifejezéseinek megismertetésével megszerettetni a helyet, ahol élnek, megalapozva ezzel a hazaszeretetüket. Hagyományőrzés szellemében nevelni a gyerekeket, hogy később alkotó kölcsönhatásban éljenek a természettel, képesek legyenek annak pozitív irányú változtatására. Megismertetni az alkotás örömeit, a múlt értékeit, a környezet iránti fogékony és felelős magatartás kialakítása 6

Az ünnepek jelentőségének hangsúlyozása (Hogyan kell ünnepelni, mitől lesz más az ünnepnap, mint a többi ) Az ŐSZI ünnepkörhöz kapcsolódó szokások, hagyományok Az őszi évszak sokszínűséget, különös kettősséget (életöröm - elmúlás) a gyerekek nap, mint nap megtapasztalják közvetlen közelről. Látják az ezer színben pompázó derűs természetet, ugyanakkor megérinti őket fokozatos hanyatlásának melankolikus hangulata is. - Befőzések, a babakonyhai éléskamra feltöltése, gyümölcsaszalás. - Vitaminsaláta készítése a gyerekekkel együtt, az általuk hozott gyümölcsökből, zöldségekből. - Sütőtököt sütünk, töklámpást készítünk. - Termények betakarítása, szüret, must készítése. - Hőkőnsült perec sütése kukoricaszedésre, szüretre (a receptet a gyerekek nagyszüleiktől hozzák), kemence használat. - Csipkebogyó, kökény gyűjtése a közeli kiserdőben (Csuszigálóban) őszi séta alkalmával, csipkebogyóból teafőzés. - Kukoricacsuhéból, szárból, tökből, mákgubóból, tobozból, makkból, dióból, gesztenyéből különböző játékok, bábok, hangszerek készítése. - Vidékünk földje agyagos, ebből adódóan ősi mesterségek alakultak ki: téglavetés, fazekasság. Az agyagot, mint jól formálható alapanyagot megismertetjük a gyerekekkel, játékokat, edényeket, szobrokat készítünk belőle, amiket ki is égetünk. - Mindenszentek ünnepe előtt a gyerekekkel közösen kilátogatunk a temetőbe, virágot viszünk a nagy kereszthez és gyertyát gyújtunk. Ilyenkor csendben emlékezünk szeretteinkre, akik már nincsenek köztünk. Beavatás a koszorúkötés, gyertyaöntés művészetébe. A TÉLI ünnepkörhöz kapcsolódó szokások, hagyományok Az évszak jellegéből adódóan (viszontagságos időjárás, az egyre rövidülő nappalok, hosszú téli esték) több időt töltenek együtt az emberek a családi otthonokban. A bensőséges hangulat, az emberi kapcsolatok szívből jövő melegsége megérinti a gyermeki lelket is 7

December 6. Mikulás napja Előkészületek: - A csoportszoba feldíszítése - A gyerekek a Mikulás várás időszakában különböző technikával alkalomhoz illő rajzokat, munkákat készítenek, ezekkel díszítjük közvetlen környezetünket. - Az óvónők ajándékot készítenek minden gyereknek Mikulás napján tartjuk az ünnepet, amikor a piros ruhás Mikulás osztogatja puttonyából az ajándékot, a gyerekek pedig az alkalomhoz illő vidám dalokkal, versekkel kedveskednek Miklós püspök utódjának. December 13. Luca napja Búzát ültetünk ezen a napon, amely karácsonykor az ünnepi asztalra kerül. A gyerekek Luca-napi jókívánságokkal köszöntik társaikat és a felnőtteket. Advent, karácsonyvárás - Karácsony előtt négy héttel elkészítjük az adventi koszorút, és ezzel kezdetét veszi az ünnepi készülődés. - Minden héten meggyújtunk egy gyertyát. A gyertyafénynél közösen karácsonyi dalokat énekelünk, titkos vágyakról, ajándékozásról fantáziálunk, várjuk az ünnepet, intenzíven átéljük a várakozás örömét. - Karácsonyfadíszeket készítünk, mézeskalácsot sütünk. - Megnézzük a templomban a Betlehemet, a betlehemezés szokásaival megismertetjük a gyerekeket. (dramatikus betlehemes játékokat tanítunk). - Különböző anyagokból (törekszünk a természetes anyagok felhasználására) betlehemet, ajándékokat készítünk karácsonyra a gyerekekkel együtt, amit hazavihetnek, megajándékozhatják szeretteiket. Karácsonyfaállítás - A kis fenyőt egy edénybe ültetjük (gyökereset) a gyerekekkel, az általuk készített díszekkel díszítjük. - Titokzatos módon kerül a fa alá az ajándék (a Jézuska hozza a játékokat, mesekönyveket). Körbeálljuk a fát, csilingeléssel, dallal, Betlehemes játékkal ünnepelünk a kis Jézuska születése napján. Meghívjuk a másik csoportot együtt örülni. Végül önfeledten, boldogan ismerkedünk az új játékokkal. 8

- Délben ünnepi asztalt terítünk, gyertyafénynél ebédelünk. Megtanítjuk a gyermekekkel, hogyan lehet meghitt hangulatot varázsolni a karácsonyi asztalok köré az ünnepi terítékkel. Az újév köszöntése - Vidáman, bolondozással, népi mondókákkal kívánunk egymásnak boldog új esztendőt - Az udvaron hóembert építünk, bohókás kalapot teszünk a fejére, seprűt a kezébe. Hócsatákat vívunk, sokat mozgunk a friss téli levegőn, hogy egész évben egészségesek legyünk. Farsang A vízkereszttől hamvazószerdáig tartó időszak, vidám, tréfás télbúcsúztató, téltemetés, tavaszvárás. A lassan ébredező természettel együtt (egyre hosszabbak a nappalok) az emberek hangulata is egyre derűsebb lesz. - A többhetes készülődés magába foglalja a vidám versek, mondókák, tréfás dalok, legény-leánycsúfolók tanulását, örömteli ismételgetését (Horváth Károly helyi néprajzkutató gyűjtéseiből) - Folyamatosan kerülnek a falakra, mennyezetre a legkülönbözőbb anyagokból és technikákkal az óvónők és a gyerekek által készített álarcok, farsangi szemüvegek, bohócok, színes szalagok, megadva ezzel is az időszak életörömmel teli, vidám hangulatát. - A várakozás beteljesülése maga az ünnep, húshagyókedden a farsangi felvonulás, bál (jelmezes mulatság). A szülők sok finomságot hoznak ilyenkor az óvodába, de az itteni étrend is tükrözi a hagyományokat (farsangi fánk és gulyás, vagy valamilyen jellegzetesen hagyományos magyar étel). A szülők is bejöhetnek az óvodába, együtt örülhetnek gyerekeikkel a jelmezbálon. A gyerekek többsége este maszkázni (maskurálni) indul óvodai jelmezében, meglátogatja az ismerősöket, szomszédokat. A TAVASZI ünnepkörhöz kapcsolódó szokások, hagyományok 9

A napsugár eleinte még gyengéden simogat, aztán mind jobban és jobban árasztja ránk melegét. Hosszabbodnak a nappalok. Egyre több időt töltünk a szabadban, ahol mindenütt a nyugtató zöld szín uralkodik. Az életöröm, a termékenység, a bőségkívánás az egészségjóslás megannyi változatát jelképezi ez az ünnepkör. Márcuis 15. Kora tavaszi nemzeti ünnepünk szimbólumai a gyerekekhez közel állnak, számukra is felfoghatóak. Ilyenek a huszárcsákó, kard, paripa, párta, dob, nemzeti színű zászló, kokárda, huszárdalok, Kossuth, Petőfi neve- - Nemzeti színű zászlót festünk a gyerekekkel, kokárdát, huszárcsákót, kardot készítünk - Huszárdalokat, katonás mondókákat, verseket tanulunk, vonulunk, menetelünk, katonai játékokat játszunk, dobszóra járunk. - Ezen a napon ünneplőbe jönnek a gyerekek, kokárdát tűzünk a gallérjukra, virágot viszünk a 48 -as emlékoszlophoz, ahol alkalomhoz illő dalokat, verseket mondunk közösen. - Sétát teszünk a faluban, megnézzük a fellobogózott utcákat, középületeket (hazaszeretetre nevelés). Húsvét Hosszan készülődünk az ünnepre. A megtisztulás, feltámadás ünnepének szimbólumai szintén közel állnak a gyerekekhez. A tojás, mint a termékenység egyik jelképe szolgál a díszítés alapjául. - Kifújt vagy keményre főzött és papírból kivágott tojásokat díszítünk. Változatos technikákat alkalmazunk, a népi díszítőművészetből merítünk. Főként a helyi népi motívumokat, díszítő technikákat, anyagokat alkalmazunk (viaszolás, berzselés, karcolás, színezés hagymahéj levében) - Tojásfát állítunk, amire a gyerekek felaggathatják a saját maguk által díszített hímes tojásaikat (tojáskarika). - Bábokat készítünk (csirke, nyúl, bárány), amelyek szintén a termékenységet, a szaporaságot, az életörömöt, a természet újjáéledését szimbolizálják. 10

- A napi készülődéshez hozzátartozik környezetük tisztogatása, csinosítása, az óvoda takarítása a gyerekekkel együtt (babaszobai nagytakarítás). Az udvart is felgereblyézzük, rendezgetjük, söprögetjük. - A locsolkodás még itt-ott fellelhető élő hagyomány a faluban. A gyerekeket felkészítjük erre, locsolóverseket tanítunk, a szokást el is játsszuk (A fiúk meglocsolják a lányokat, tréfás locsolóversikéket mondanak. A lányok saját maguk által festett hímes tojással köszönik meg a kölnivizes frissítést). Májusfaállítás - Az udvaron feldíszítünk egy élő fát színes szalagokkal kismajálist tartunk. - Dalokkal, táncokkal az évszakhoz illő versekkel készülünk erre a napra, a feldíszített fa köré szervezzük az udvari játékot. Anyák napja - Hetekkel előtte készülődünk, minden gyerek ajándékot készít az édesanyjának, ezt titokban tartjuk, hogy igazán meglepetés legyen. - Anyák-napi dalokat, verseket ismételgetünk, családi fényképeket nézegetünk, sokat beszélgetünk a szülő-gyermek viszonyról. - Segítjük az anyukás-apukás szerepjáték kialakulását, feltételeit megteremtjük. A szerepjáték feszültségoldó hatása különösen fontos (A gyerekek játszhassák ki magukból a feszültséget) - A gyerekek az óvodában nagy szeretettel készített ajándékot otthon, családi körben adják át édesanyjuknak (anyák napja), a sokat gyakorolt köszöntők kíséretében (magát a köszöntést többször is eljátsszuk az ünnep előtt). Évzáró ünnepély - Arra törekszünk, hogy ne legyen túlságosan megterhelő és unalmas a készülődés. A már örömmel ismételgetett versekből, gyermekjáték dalokból, mondókákból, mesékből, dramatizálásokból, bábozásokból, táncos mozgásokból állítjuk össze a játékos vidám műsort. - A nagycsoportosok e napon búcsúznak az óvodától. Ajándékba egy szép mesekönyvet kap minden iskolába menő gyerek. Az ünnepély nyilvános. A szülőknek, a vendégeknek a gyerekek által díszített meghívót küldjük. 11

Gyermekhét Május utolsó hetében tartjuk, igyekszünk méltóképpen zárni a nevelési évet. Célunk, hogy a hátrányos helyzetű gyermekeink is olyan örömteli élményekhez jussanak, amelyeket ingerszegény családi környezetük nem tesz lehetővé. Első nap - Általában gyermekszínházba megyünk, vagy autóbusszal, kisvasúttal természetvédelmi vagy néprajzi jellegű kirándulást teszünk, vagy az óvónők játszanak színházat a gyereknek. Második nap- Madarak és fák napja - Kirándulást, gyalogtúrát szervezünk a közeli erdőbe. Az egész délelőttöt ott töltjük. A gyerekek kedvükre, szabadon mozoghatnak, szaladgálhatnak, mozgásos játékokat játszhatnak. - A környezet megóvására, a környezetvédelmi szabályok betartására hívjuk fel a figyelmüket. Tűzgyújtás csak a kijelölt helyen lehet, a szemetet nem szórjuk szét, hanem magunkkal vitt zsákokba gyűjtjük. - Óvjuk a fákat, bokrokat, nem tépkedjük, tördeljük le őket. Vigyázunk az állatokra, nem tapossuk el a bogarakat, hangyákat, gilisztákat csak megfigyeljük természetes életmódjukat, hallgatjuk a madárdalt. - Minden gyermek hátizsákkal (amiben enni és innivalót mi rakunk) kirándul. A szabadban tízóraizunk. Papírsárkányt eregetünk. Harmadik nap Pünkösdölés a tavaszi és nyári napforduló ünnepe, a faluban élő hagyomány a pünkösdi búcsú (kirakodóvásár, király - és királynéválasztás). A szülők sok finomságot hoznak ilyenkor az óvodába (májusi cseresznye, eper, ) - Az óvodában tréfás vetélkedővel, versenyjátékokkal, rajzversennyel, zenével, tánccal tesszük emlékezetessé ezt a napot. - A színes, vidám program befejezéséül megválasztják a legügyesebb kisfiút és kislányt pünkösdi királynak, királynénak. Díszes koronát (saját készítésű) teszünk a fejükre, miközben a többi gyerek pünkösdi népi gyermekjátékdalokkal ünnepeli őket. 12

- A tréfás vetélkedők résztvevőit az óvónők által készített ajándékokkal jutalmazzuk. A nap végén vidám élményeiket mesélve, a jól megérdemelt ajándékokkal.térnek haza a gyerekek. A NYÁRI ünnepkörhöz kapcsolódó szokások, hagyományok Perzsel a nap sugara, keressük a hűsítő árnyékot, felüdülünk az enyhet adó szellőtől, örülünk a frissítő víznek. Gólyák, fecskék tanítják repülni a fiókákat. Gyermekeik is felfedező útra indulnak - Lepkét kergetnek az udvaron, megfigyelik az eresz alatt fészkelő fecskecsaládot, megcsodálják a házát cipelő csigát. Népi mondókákkal, gyerekdalokkal csalogatják őket közelebb. - Tájmegismerő kirándulásokat teszünk, nyári gyűjtőmunkát végzünk (búza, kamilla, mák, szárított virág) - Aratáskor kalászgyűjtés, búzakoszorú készítése, kenyérsütés az új kenyér ünnepére. - Növényből játékeszközök készítése. Papírcsónak, ágakból összekötözött tutaj úsztatása, papírsárkány eregetése. Békarokkából békaszék, asztal készítése. SZÜLETÉSNAPOK megünneplése Minden gyerek születésnapját megünnepeljük. - Ünnepi asztalt terítünk, az ünnepelt kívánságára elénekeljük legkedvesebb dalait, érzékeltetjük az idő múlását. Az ünnepelt egy évvel öregebb lett, milyen sokat nőtt, okosodott, tudatosítjuk benne, hogy hány éves. - Erre a napra a szülők gyümölcsöt vagy süteményt küldenek gyermekükkel, aki megkínálja az őt ünneplő, köszöntő társait - Az óvónők saját készítésű ajándékokkal lepik meg a gyereket. 13

5. Az óvoda kapcsolatai 5.1. Az óvoda és a család A családi életet tiszteletben tartjuk, abba illetéktelenül nem avatkozunk bele. A szülőknek világosan megmondjuk, hogy felelősségüket nem vállalhatjuk át. Gyermekeik intelligenciája, viselkedése, viszonyai, érzelmi élete, szokásai főként családi minta szerint formálódnak. A szülők közvetlen személyes napi kapcsolatban vannak az óvodánk dolgozóival, akik tiszteletben tartják, és tapintatosan befolyásolják a családi nevelést, a családról szerzett információkat etikusan kezelik. A kapcsolattartás színterei: Szülői szervezet: A szülői véleménnyilvánítás hivatalos fóruma, érdekeiket választmányukon keresztül juttatják érvényre. Előre meghatározott munkaterv szerint segítik óvodánk munkáját. Szülői értekezletek: A helyi nevelési program céljainak, eszközrendszerének megismertetése a szülőkkel, ezen kívül lehetőséget adunk arra, hogy gyermekeik egyéni haladásáról is tájékozódhassanak. Fogadóórák: Szülői vagy óvónői igény szerint előre egyeztetett időpontban tartjuk. A nagycsoportosok szüleinek minden évben előre meghatározott időpontra szervezzük meg a tanköteles gyermekeik iskolaérettségével kapcsolatos fogadóórát. Napi beszélgetések: A szülők és óvónők alkalmai arra, hogy a gyermekekkel kapcsolatos éppen aktuális információkat átadják egymásnak. Óvodai ünnepek: A nyílt ünnepek kapcsán a szülők betekintést nyerhetnek az óvoda munkájába, segíthetnek a szervezésben, lebonyolításban. Családlátogatás: Szülői kérésre, vagy óvónői kezdeményezésre a gyermeket meglátogatjuk családi környezetében. Mindig a gyermek érdekeit figyelembe véve történik. A hátrányos helyzetű, veszélyeztetett családok esetében gyakrabban előforduló kapcsolattartási forma. 5.2. Az óvoda és az iskola Az óvodásgyerek úgy készül fel legjobban az iskoláskorra, ha kiskorához illő játékain művelheti nap, mint nap gondolkodását, ügyességét, kiélheti mozgásvágyát. 14

A kapcsolattartás formái: Az óvónők részvétele a közös nevelési értekezleteken az iskolában, egymás tájékoztatása, a közös programok egyeztetése. A leendő elsős tanító hospitálása az óvodában, ismerkedés a tanköteles gyerekekkel. Információk átadása. Az óvónők tájékozódása az első osztályosok beilleszkedéséről. A tankötelesek ismerkedése az iskolával, látogatás egy tanítási órán az első osztályban. Közös programok, továbbképzések szervezése. A szülői szervezetek együttműködése. 5.3. Az óvoda és az egészségügyi intézmények Az óvoda orvosa: évente minden gyerekre kiterjesztve szűrővizsgálatot végez. Szakorvoshoz irányít, ha szükséges. Fogorvos: évente több alkalommal is szűrővizsgálatot végez, itt az óvodában. További kezelést javasol, ha szükséges, melyről írásban tájékoztatja a szülőket. A gyerekek számára is érthető módon felvilágosító előadásokat tart az óvodában a fogak védelméről, a helyes fogápolásról. Védőnő: Szűrővizsgálatokat tart az óvodában, az egészséges életmódra nevelés terén segíti az óvoda munkáját. 5.4. Szociális intézmények Családsegítő szolgálat: a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű gyermekek megsegítésében támogatják az óvónők munkáját. Jelzőrendszert működtetnek. 5.5. Szakmai szolgáltató intézmények Nevelési tanácsadó: Az értelmi, szociális fejlődésben lemaradt gyermekeinket vizsgálatra küldjük. Indokolt esetben iskolaérettségi, pszichológiai szakvéleményt kérünk. Logopédiai, fejlesztőpedagógiai ellátás: utazó gyógypedagógus- logopédus foglalkozik a beszédhibás, a SNI, a tanulási nehézséggel küzdő gyerekekkel. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság: a sajátos nevelési igényű gyerekeket küldjük vizsgálatra, a Nevelési Tanácsadó javaslatára. 15

II. A nevelőmunka alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1. Alapelvek A nevelés fő területének a játékot, az utánzásos mintakövetésen alapuló spontán tanulást és a munkát tekintjük. A nevelési folyamat alapegységeként az évszakokat tekintjük, valamint az évszakokhoz kapcsolódó ünnepeket, az ünnepekre való készülődést, melyek a folyamat ritmusát adják. Az óvodai nevelés gyakorlatában a testi-lelki szükségletek kielégítése, a tevékenységi formák és a tartalmak nem különülnek el, hanem szervesen illeszkednek a gyerekek napi és heti rendjébe. A falusi élet hagyományainak, a népi kultúrának a megőrzésére törekszünk, megalapozva ezzel a természetes műveltséget. A természet értékeinek megőrzése. Az óvodánk sajátos helyzetben van, páratlan szépségű természeti környezet veszi körül. A települést körülölelő erdők, rétek, szántóföldek, vizek, kertek minden évszakban bőséges lehetőséget adnak a tapasztaltszerzésre, megfigyelésekre, a felszabadult, örömteli mozgásra. Esélyegyenlőség megteremtése Esélyegyenlőség elve. Az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elv teljes körű érvényesülésének biztosítása. Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosítása. Esélyteremtés, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítása a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében az intézmény minden tevékenysége során. Ennek érdekében: az óvodai beiratkozásnál biztosítjuk az esélyegyenlőség megvalósulását. megkönnyítjük az óvodából az iskolába való átmenetet megvalósítjuk a gyermekek egyéni fejlesztését 16

támogató szolgáltatásokat nyújtunk, hátránykompenzációt valósítunk meg az óvodai nevelésben alkalmazzuk a DIFER mérést a hátrányok kompenzálásában Partnerség-építésre és kapcsolattartásra nagy gondot fordítunk (szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel) Együttműködés. Senki sem kizárólagos birtokosa az igazságnak, ezért az emberi kapcsolatoknak a párbeszédre kell épülniük. Az óvoda tiszteletben tartja a szülők gyermekeik nevelése iránti felelősségét és jogait. Törekszik a helyesnek ítélt normák közvetítésére és erősítésére, a humánus gyakorlat kialakítására és megőrzésére. Együttműködünk: az iskolával a szülőkkel a fenntartóval a társadalmi szervezetekkel az egyházzal az egészségügyi intézményekkel a Művelődési Házzal a Teleházzal a Családsegítő Szolgálattal a kistérség oktatási-nevelési intézményeivel. 2. Céljaink, amit a neveléssel el akarunk érni Az embernevelés, a kisgyermekkor pszichofizikai lehetőségei között, a nevelés óvó-védő és értékmegőrző szerepének hangsúlyozása. Az életre nevelés, segítjük, hogy a gyerekek egy jól megélt, teljes és igazi kisgyermekkor után kezdjék el az iskolai tanulást. Kötődések kialakítása, formálása, erősítése társadalmi és természeti környezetünkhöz. A 3-6-7- éves gyerekek sokoldalú, harmonikus, az egyéni fejlődési ütemet figyelembe vevő fejlesztése. 17

Gyermekképünk Felfogásunkban az óvodáskor elsősorban a szabadság ideje, nem a kötelességeké. Az életfontosságú beállítódások kora, amelyben megtanulja, átveszi a gyerek azokat a mintákat, amelyek meghatározzák a későbbi életét. Tartalékfelhalmozó időszak ez az ember életében. Melyek ezek a tartalékok? - Nyitottság, mások iránti tisztelet kimutatása, örömszerzés képessége - Fogékonyság a szépre, a jóra, az igazra, szeressék, tiszteljék és igényeljék az esztétikumot, viselkedjenek kulturáltan. - Tudjanak őszintén örülni, rácsodálkozni az őket körülvevő emberi, élő természeti-és tárgyi világ szépségére - Becsüljék az emberi értelem és kéz által létrehozott javakat, értékeket - Éljenek barátságban az őket körülvevő világgal, óvják a természetet. - Ismerjék azokat az alapvető szokásokat, amelyek egészségük megóvásához szükségesek. Óvodaképünk Olyan személyiségközpontú intézmény működtetése, ahol a gyermek mindenekfelett álló érdeke a mérvadó, ahol érzelmi biztonságban ún. szociális anyaölben van. Az óvoda nem adhat helyet az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben. A migráns családok gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét. 3. Az óvodai nevelés feladatai kis és középső csoportban 3. 1. Az egészséges életmód alakítása A fejlesztés várható eredménye 3-4 éves korban Testápolás: - A gyerekek kis segítséggel, szappannal kezet, arcot mosnak anélkül, hogy a mosószert szétfröcskölnék. A szappant használat után a helyére teszik. Használják a körömkefét. Ruhájuk ujját felhúzzák, mosdás után megigazítják. 18

- Szárazra törlik kezüket, arcukat jellel ellátott törölközővel, melyet használat után a helyére tesznek. - WC használat után próbálkoznak a WC papír használatával, a WC-t lehúzzák. - Egyedül is használják a zsebkendőt, és már fogkefével mosnak fogat. Étkezés: - Étkezéskor az edényekkel, evőeszközökkel önállóan kiszolgálják magukat. Önállóan étkeznek. A nem kívánt ételt a tányérjukon hagyják. - Enni, inni kérnek. A kanalat, villát, szalvétát megfelelően használják. - Az étkezésnél használt eszközöket az evés befejeztével a kijelölt helyre rakják. Öltözködés: - Ruhájukat segítséggel ki- és begombolják. Önállóan az egyszerűbb ruhadarabokat, segítséggel a bonyolultabbakat le- és felveszik. - Cipőjüket le- és felhúzzák, segítséggel ki- és befűzik. - A különféle eszközöket, székeket önállóan elveszik és használat után a helyükre teszik. A fejlesztés várható eredménye 5-6 éves korban Testápolás: - Önállóan tisztálkodnak. Segítség és felszólítás nélkül kezet mosnak étkezés előtt, WC használat után, a kezüket szennyező tevékenységek után. - A körömkefét helyesen használják. Kezüket szárazra törlik. - Ruhájuk ujját fel- és lehúzzák. - A rövid hajúak önállóan fésülködnek, a fésűt használat után a helyére teszik. - Önállóan mosnak fogat. A fogápoló szereket tisztán tartják, használat után a helyére teszik. - Önállóan fújnak orrot. A zsebkendőt köhögéskor és tüsszentéskor is használják. A papírzsebkendőt használat után a szemetesbe dobják. Étkezés: - A kanalat, villát megfelelően használják, igény szerint késsel is próbálkoznak. Gyakorolják a kancsóból való kitöltést. - Csukott szájjal rágnak, tisztán étkeznek. A szalvétát felszólítás nélkül használják. 19

- Étkezés közben ügyelnek az asztal és a környezet rendjére. - Az asztal mellett természetes, helyes tartással ülnek. Öltözködés: - Lehetőleg önállóan kis segítséggel le- és felveszik valamennyi ruhadarabjukat. - Ki- és begombolják a jól elérhető gombokat. - Cipőjüket befűzik, és próbálkoznak a masni megkötésével. - Környezetük rendben tartása: - Holmijukat rendben, a megfelelő helyre teszik. Ügyelnek saját holmijuk tisztaságára. - A játékokat, foglalkozási eszközöket rendben tartják. - Önállóan összehajtják takarójukat. - Az ajtókat önállóan nyitják és csendben csukják 3. 2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés A fejlesztés várható eredményei 3-4 éves korban: - Megköszönik, ha valamit kapnak; visszaköszönnek. - A kívánt játékszert többnyire elkérik egymástól, megvárják, amíg megkapják. Átadják, ha tőlük kérik. - Óvatosan bánnak a játékszerekkel. Vigyáznak egymás holmijára. - Társaikat nyugodtan hagyják tevékenykedni, játszani. - Kezdenek segíteni egymásnak. - Étkezésnél csendesen beszélgetnek. A kulturált étkezés szabályait betartják. - Szívesen járnak óvodába. - Szívesen játszanak együtt. - Érdeklődnek egymás iránt, tekintettel vannak egymásra. - Kezdenek kialakulni az egymással játszó kis csoportok. - Bizalommal vannak az óvónőhöz. - Kezdenek eligazodni a csoport életében, a napirendben. A fejlesztés várható eredményei 4-5 éves korban: - A már kialakult szokásokat önállóan alkalmazzák. - Érkezéskor köszönnek az óvónőnek, dajkának, társaiknak. - Segítik egymást öltözés, séta közben. 20

- Ha leesik valami, felemelik. Észreveszik a rendetlenséget, az óvónő irányításával aktívan részt vesznek megszüntetésében. - A foglalkozásokon jelzik, ha közölnivalójuk van, megvárják, amíg társuk befejezi mondanivalóját. - Tudatosodik bennük, hogy összetartozó csoportot alkotnak. - Elfogadják másik csoportbéli gyerek közeledését. - Elfogadják az óvónő kérését, útmutatását. Bizalommal fordulnak hozzá, ha valamit közölni akarnak, vagy segítségre van szükségük. - Figyelnek egymás játékára, alkotására. - Néhány társuk iránt tartósabb rokonszenvük is kialakul. - Szívesen segítenek egymásnak, együtt éreznek társaikkal. 3. 3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása A fejlesztés várható eredményei 3-4 éves korban: - Értelmi fejlettsége fokán szívesen beszéljen. - Néhány szavas mondatban tudja magát érthetően kifejezni. - Válaszoljon a hozzá intézett kérdésekre. - Vegyen részt a különböző tevékenységekben. - Értse meg az óvónő (felnőttek) közléseit. A fejlesztés várható eredményei 4-5 éves korban: - A kialakult helyzet szerint fejezze ki magát egyszerű és összetett mondatokkal. - Gyakori észlelés, megfigyelés alapján legyen képes elemi általánosításokra, következtetésekre. - Gondolatait érthetően, összefüggően tudja kifejezni. (közölni, mesélni) - Legyen képes a környezetéhez tartozó, megismert dolgokat, jelenségeket (nagyság, forma, szín) rendeltetés szerint összehasonlítani. - Vegyen részt különböző tevékenységekben. 3. 4. Játék A fejlesztés várható eredményei 3-4 éves korban: a) Gyakorló játék 21

- Hangok, szótagok, szavak, dallamok ismételgetése a halandzsa szabályai szerint. A ritmus és a hozzá kapcsolódó mozgás a lényeg. - Játékszereket, eszközöket rakosgatnak maguk alkotta szabály szerint. - Kedvelt időtöltés a homokszórás, vízöntögetés, gyúrás, papírtépés. 4-5 éves korban: - A gyakorló játék csak akkor jelentkezik, ha a gyermek fejlődésében lemaradt, képességei fejletlenek, tapasztalatai szegényesek. b) Szerepjáték 3-4 éves korban: - Jól érzik magukat, szívesen játszanak egyedül, egymás mellett, vagy kis csoportokban. - Játékukhoz megkeresik az eszközöket, azokra vigyáznak. - Olyan szerepjátékot játszanak, ami tartalmaz egyszerű cselekvéseket, kapcsolatokat. - Képesek betartani az együttjátszással kapcsolatos elemi szabályokat. 4-5 éves korban: - Kialakul a kisebb-nagyobb csoportokban való együttjátszás igénye. - Megértik környezetük egyszerűbb jelenségeit, készek ezeket játékukban újraalkotni. - Kötődnek a szerephez. - A témának megfelelően képesek az egyszerűbb közös játék megszervezésére. c) Barkácsolás 3-4 éves korban, 4-5 éves korban - Segítenek az óvónőnek az elromlott játékok javításában, újak készítésében. d) Dramatizálás, bábozás 3-4 éves korban: - Egyszerűen a bábuk mozgatása kelti fel a gyermekek érdeklődését. 4-5 éves korban: - Szívesen készítenek maguk is egyszerű bábokat. - Saját élményeik alapján választják ki a bábokat. e) Építő, konstruáló játék 22

3-4 éves korban: - Nyugalmas játszóhelyen megjelenik az összerakosgatás, szerkesztés öröme. 4-5 éves korban: - Az építés, konstruálás gyakran szerepjátékhoz kapcsolódik. - Mind igényesebbé válnak alkotásaikkal szemben. f) Szabályjáték 3-4 éves korban: - A szabályok egyszerűek, a játék a gyerekek mozgásszükségletét elégíti ki 4-5 éves korban: - Olyan szabályokat is választanak, amelyek megkívánják, hogy a győzelem elérése érdekében egyéni kívánságaikat egyeztessék társaik érdekében, közösen őrködjenek a szabályok felett. 3. 5. Munka jellegű tevékenységek A fejlesztés várható eredményei 3-4 éves korban: - Erejükhöz mérten részt vesznek a rend fenntartásában, a csoportszoba átrendezésében. - Ügyelnek az öltöző, mosdó rendjére, szükség esetén segítséget kérnek. - Az udvari játékszereket játék után a helyükre teszik. - A leesett, elszórt tárgyakat összeszedik. - Segítenek a csoportszoba díszítésében, terítők, asztaldíszek elhelyezésében, babaszoba elrendezésében. - Óvónő megbízásainak eleget tesznek, tárgyakat elkérnek, átadnak, üzeneteket továbbítanak óvodán belül. - Figyelemmel kísérik az élősarok növényeinek gondozását. Segítenek rügyeztetés, csíráztatás előkészítésében. Az óvónővel együtt elvetik a magvakat, folyamatosan részt vesznek azok gondozásában, figyelik a magvak fejlődését, a növényeken bekövetkezett változásokat. - Ősszel segítenek a nagycsoportosoknak a falevelek összegyűjtésében. 23

A fejlesztés várható eredményei 4-5 éves korban: - A csoportszoba rendjének kialakításában folyamatosan részt vesznek. - Szükség szerint átrendezik a termet. - Az öltözőben, mosdóban segítenek a rend és tisztaság megőrzésében. - Az óvónővel együtt feldíszítik a csoportszobát, ajándékot készítenek közös ünnepeinkre, vagy közös alkalmakra. - Segítik a kisebbeket és egymást az öltözködésben és vetkőzésben. - Teljesítik az óvónő egyéb kérését. - Folyamatosan közreműködnek az élősarok növényeinek gondozásában. - Segítenek a lehullott levelek összegyűjtésében, használják a testméretüknek megfelelő kerti szerszámokat. - Részt vesznek a csíráztatásban és hajtatásban. - Öntözik a kertet, segédkeznek a fű gondozásában, gereblyézik, összeseprik a lenyírt füvet. 3. 6. Verselés, mesélés A fejlesztés várható eredményei 3-4 éves korban: - Figyelmesen, szívesen hallgatja a rövid meséket, örül azok gyakori ismételgetésének. - Legyen kedvelt meséje, verse. - Érdeklődéssel forgassa a képeskönyveket, a képek alapján önállóan idézze fel a cselekmény egyes mozzanatait. - Óvja a könyvet - Énekelgessen, halandzsázzon, kedve szerint beszédjátékokat alkosson. A fejlesztés várható eredményei 4-5 éves korban: - Szeresse a mesét, a verset, maga is kezdeményezzen mesélést, verselést. - A felnőttek által elmondott verset kedve szerint mozdulatokkal kíséri. - Várja, kéri a mesét. - Szórakoztatja a képeskönyv lapozgatása, beszélgetést kezdeményez az ismert képekről. - Óvja a könyvet, tudjon a kép alapján tájékozódni. 24

- Jegyezze meg a mese legfontosabb szereplőit, eseményeit. 3. 7. Ének- Zene, énekes játék, gyermektánc A fejlesztés várható eredményei 3-4 éves korban: - Énekeljen négy hangterjedelmű dalt az óvónő segítségével csoportosan. - A mondókákat negyedenként kiemelt hangsúllyal, a természetes beszéd hanglejtésének megfelelően mondja. - Hallás után különböztessen meg mély és magas hangokat. - Ismerje fel és nevezze meg a halk és hangos éneklést; a zörejek és a beszéd hangrendbeli különbségeit. - Tudja az egyenletes lüktetést éneklés, mondóka, vagy dal hallgatása közben tapssal és más játékos mozdulattal kifejezni. A fejlesztés várható eredményei 4-5 éves korban: - Énekeljen öt hangterjedelmű dalt. - Ismerje fel a halk és hangos közötti különbséget. - Ismerje fel a magasabb és mélyebb hangokat. - Ismerje fel a tanult dalokat dúdolásról, vagy hangszerjátékról. - Ismerje fel többféle hangszer hangját. - Az egyenletes lüktetést éneklés, mondóka közben természetes, szép mozgással követi. - Felismeri a gyors és lassú különbségét. - Szépen, harmonikusan jár és mozog. - Ismerjen néhány térforma alakítási lehetőséget (kör, hullámvonal). 3. 8. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka A fejlesztés várható eredményei 3-4 éves korban: - Szívesen tevékenykedjen a rajzolás, mintázás, kézimunka eszközeivel, anyagaival. Éljen benne annak felismerése, hogy azokkal kifejezhet valamit. - Használja változatosan az ismert anyagokat, eszközöket, legyen tapasztalata ezek legfontosabb tulajdonságairól és használatuk módjáról. - Ismerjen néhány színt. 25

- Jelenjen meg témáiban a személy ábrázolása. A fejlesztés várható eredményei 4-5 éves korban: - Tudjon emlékezet után felismerhető formában tárgyakat, egyszerű eseményeket, élményeket különböző technikai megoldásokkal ábrázolni. - Ábrázolásában jelenjenek meg a vékonyabb, vastagabb vonalak, tagoltabb formák, részformák. - Emberalak, környezet, tárgyak rajzolása saját elképzelés alapján. - Színek, színfoltok alkalmazása, új színek kikeverése. - Díszítések kézimunkával. - Ismerkedjen különféle technikákkal (nyirkálás, hajtogatás, karcolás) 3. 9. Mozgás A fejlesztés várható eredményei 3-4 éves korban: - Tudjon zárt lábbal, alapállásban, egyenes testtartással testhez zárt karral, emelt fővel néhány másodpercig nyugodtan állni. - Tudjon kézfogás nélkül mindkét irányba körbejárni. - Járjon, fusson és álljon meg. - Fusson természetes módon kötetlenül, egyenes és különböző irányokba. - Végezzen szabadgyakorlatokat és legalább kétféle kéziszergyakorlatot. - Csússzon, kússzon, másszon. - Ismerkedjen a labdával és a labda fogásával. A fejlesztés várható eredményei 4-5 éves korban: - Járjon egyenletesen, egyenes tartással, emelt fővel, párhuzamos lábfejjel, a kar mérsékelt lengetésével, párosával, egymáshoz alkalmazkodva. - Kör alakítása egyes oszlopból és szétszórt elhelyezkedésből. - Tudjon lassú iramban, dobogás nélkül körben futni. - Egyensúlyozó járás 10-15 cm-re emelt rézsútos padon is. - Tudjon csúszó- és mászó gyakorlatokat könnyedén végrehajtani. - Tudjon gurulóátfordulást végrehajtani előre, guggolásból. 26

3. 10. A külső világ tevékeny megismerése A fejlesztés várható eredményei 3-4 éves korban: - Bátran mondja meg nevét - Biztosan és pontosan azonosítsa a megismert testrészeket. - Keresse és nevezze meg környezete tárgyainak színeit (elsősorban a fehér, fekete, piros, kék, sárga, zöld és barna színt) - Ismerje fel és nevezze meg az állatokat, gyümölcsöket, virágokat, zöldségeket, amelyekkel egész évben ismerkedett. - A tanult szabályok szerint közlekedjen. A fejlesztés várható eredményei 4-5 éves korban: - Beszélgessen a családról - Tudja a testrészeket. - Tudja emlékezetében felidézni az évszakok legszembetűnőbb jegyeit. - Ismerje fel és nevezze meg környezete színeinek sötét és világos változatait. - Tudja az ismert tárgyakat, jelenségeket külső jegyeik alapján, rendeltetésük szerint összehasonlítani. - Tudjon 6-ig cselekvéssel, látható, hallható, tapintható mennyiségeket létrehozni. - Tudjon tárgyakat helyesen megszámlálni. - Tudjon egyesíteni halmazokat, hozzászámlálni, elvenni, csökkenteni, rövidíteni. - Ismerje meg környezetében a gömb, a téglatest alakú tárgyakat. - Értse a térbeli viszonyokat jelentő névutókat a saját személyükhöz viszonyított tárgyak vonatkozásában. 4. Az óvodai nevelés feladatai nagycsoportban 4. 1. Az egészséges életmód alakítása Cél: - Nyugodt, kiegyensúlyozott életritmus kialakítása. - Alvás és pihenésszükséglet kielégítése - A környezet tisztántartására, a környezet rendjének óvására való igény kialakítása - A szervezet ellenálló képességének növelése 27

- Az óvodai ritmus és a családi életrend közelítése. Bizonyos esetekben a családok egészséges életvitelének segítése, életmódbeli szokásainak befolyásolása. - A megelőzés fontosságának felismertetése. - Helyes táplálkozási szokások kialakítása. - A kulturált étkezés szabályainak megismertetése. - Öltözködési szokások fejlesztése. - Egészségmegőrző szokások kialakítása. - Rendszeres kapcsolattartás az orvossal, a védőnővel. - Olyan étrend összeállítására törekszünk, amely megfelelő arányban tartalmaz fehérjéket, növényi zsírokat, szénhidrátokat, rostos anyagokat, ásványi sókat. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére Váljon önállóvá a gyerek az óvodáskor végére: - tisztálkodásban, a tisztálkodási eszközök megválasztásában és gondos használatában - a WC használatában - öltözködésben (legyen képes kiválasztani az adott hőmérsékletnek megfelelő ruházatot, azt megfelelő sorrendben tudja fel és levetni) - a fogápolásban - a zsebkendő megfelelő használatában - étkezéseknél ismerje a kulturált étkezés szabályait (természetes ülő testtartással helyezkedik el az asztalnál, csukott szájjal rág, ügyel az asztal rendjére, tisztaságára, megfelelően használja az evőeszközöket, a kanalat, a kést és a villát, megfelelő mennyiségű ételt kér a tányérjára) - az óvoda egyéb helyiségeinek használatában Tud: - cipőt fűzni és kötni - gombolni - teríteni - hajtogatni (szalvéta, takaró, ruházat) - ajtót nyitni és csukni, csendben közlekedni Segít: - a környezetünket tisztántartani - segít a kisebbeknek 28

Tartalom - A napi illetve a heti tevékenységek időben azonos rendje. Részvétel a foglalkozásokon, étkezéseken, sétákon, kirándulásokon, rendezvényeken - A csoportszoba berendezésének, használt eszközeinek, játékoknak a helye, azok rendben tartása. - Az épület egyéb helyiségeinek berendezési tárgyai, felszerelése, azok rendeltetésszerű használata. - A napi tevékenységek egyes mozzanataihoz kapcsolódó eszközök előkészítése és helyretétele: táplálkozás - étkezésnél tisztálkodó felszerelések játékeszközök öltözködés rendje foglalkozásokra szükséges felszerelések pihenéshez szükséges felszerelések, teremrendezés a teremben és a szabadban való mozgás lehetőségei és módjai, azok rendje. Értékelés Az aktuális megnyilvánulások értékelése, a helyes cselekedetek kiemelése dicsérettel. Feltételek - Tágas, világos csoportszoba - Higiénikusan gondozott mellékhelyiségek - Sokféle mozgáslehetőséget biztosító játszóudvar - Változatos vitamindús étrend - Saját, jellel ellátott öltözőszekrények, ágyneműtartók, tisztálkodó-szeres szekrények - Folyamatos napirend - Családdal való együttműködés (Szokások ismerete: öltözködés, napirend, étkezési szokások, szabadidős szokások) 4. 2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Cél: - Barátságos, derűs csoportlégkör kialakítása. 29

- Erkölcsi, érzelmi, akarati tulajdonságok fejlesztése: figyelmesség, egymás segítése, együttérzés, kitartás, nyíltság, felelősség-és feladattudat, szabálykövetés, illemtudó viselkedés, figyelmesség, együttműködési képesség. - A szeretet és a kötődés képességének fejlesztése. - Mások iránti tisztelet és megbecsülés érzésének fejlesztése. - Élménybefogadás képességének fejlesztése. - Az érzelmek kifejező képességének fejlesztése. - Az ösztönök és az érzelem irányításának fejlesztése. - Érzelmi zavarok tompítása, leépítése. - Alá- fölé-és mellérendeltségi helyzetek átélése, elfogadása. - Egymás iránti tolerancia alakítása. - Biztonságérzet keltése a csoportban való tartózkodás során. - Egymás közti bizalom kiépítése (óvónő-gyerek, gyerek-gyerek között) A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére - Önálló: a kapcsolatteremtés és kapcsolattartás következő területein: kérés, köszönés, köszönetnyilvánítás, válaszolás, megszólítás. a véleménynyilvánításban a döntésekben, választásokban a vállalt feladatai elvégzésében. - Tisztelettudó a viselkedése - Ismeri és érti az óvónő jelzéseit. - Igazmondásra törekszik. - A megkezdett munkáit befejezi. - Képes a belátásra. - Észreveszi a környezete rendjét megbontó elemeket, javítani tudja az ilyen jellegű helyzeteket. - Együttműködik a közös cél érdekében. - Örül a csoport közös sikereinek. Társas kapcsolatok terén - Felajánlja segítségét a felnőtteknek, gyerektársainak, ha ennek szükségét látja. - Szívesen tevékenykedik a csoport érdekében. - Érdeklődik társai és a felnőttek iránt. 30

- Képes egyéni érdekeit a csoport érdekeinek alárendelni. - Legalább egy társas kapcsolattal rendelkezik a csoporton belül. - Figyelemmel van a felnőttek és a gyerekek iránt. - Igyekszik helyzettől függően- elfogadni az alá, fölé- és mellérendeltségi helyzeteket. - A természetes rokonszenv alapján szerveződő csoportok közös tevékenységeinek támogatása. - Közös élmények átélése (születésnapok, kirándulások, színházlátogatások, szereplések). - Közös készülődés műsorokra, rendezvényekre. - Helyi népszokások gyakorlása. Tartalom - Napirend szerinti tevékenységek (játék, munka, tanulás). - Beszoktatás. - Érzelmi megnyilvánulásokra való reagálások. - Az egyes gyerekek viselkedésében zavart okozó tényezők feltárása (pl. haláleset, válás, kistestvér születése). - Játéktevékenységek. - Kapcsolatteremtés, kapcsolattartás, udvarias viselkedés elemi formáinak gyakorlása. Értékelés A csoportban zajló történések, egyéni reakciók megfigyelése, szükség esetén külső segítségadás az aktuális tevékenységek során. Feltételek - Otthonos körülmények a csoportszobában. - Lehetőségek a közös élmények, tapasztalatok szerzésére. - Óvónő illetve más dolgozók határozott, pozitív mintaadásai. 4. 3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Cél: - Érdeklődés, kíváncsiság felébresztése az egyes tevékenységek iránt. - Testi, szellemi egészség egységének fejlesztése, megőrzése. - A gyermek megismerő képességeinek fejlesztése (megfigyelés, emlékezet, képzelet, figyelem, gondolkodás). 31

- Sokoldalú tapasztalatszerzés lehetőségeinek biztosítása. - A környező világról szerzett tapasztalatok rendezése. - Differenciált, egyéni képességek szerinti fejlesztés. - Közlési képességek alakítása, fejlesztése: beszédprodukció, beszédértés, nyelvi képességek, beszédritmus. - Egyéni különbségek, adottságok, hajlam, rátermettség képességének fejlesztése. - Énkép fejlesztése, testséma kialakulásának elősegítése. - Önálló gondolkodásra nevelés, döntési képességek fejlesztése. - Képi értékelés (formaérzékletek, formaészlelések) kialakítása. - Tapintási és mozgásérzeti területek fejlesztése. - Figyelem koncentrációs tevékenységek biztosítása. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére - Törekedjen a végzett tevékenységek összefüggésének felfedezésére. - Próbálja kifejezni a változások tartalmát szóban és írásban. - Rendelkezzék problémafelismerő és megoldó képességgel. - Tudja figyelmét rövid ideig ugyanarra összpontosítani. - Vegyen részt különböző tevékenységekben. - Segítséggel javítsa saját tévedéseit, ellenőrizze saját tevékenységét. - Törekedjék önértékelésre. - Ismereteit tudja alkalmazni a gyakorlatban is. Tartalom - Tevékenységi formák: játék, munka, tanulás - Fejlesztési tartalmak Vers, mese Ének-zene, énekes játék. Rajzolás, mintázás, kézimunka Mozgás A külső világ tevékeny megismerése. Értékelés Pozitív megerősítések. 32

4. 4. Játék A játék tartalmát jórészt az életkor határozza meg, vegyes életkorú csoportban a minőségi változás hamarabb bekövetkezhet. Cél: - A szabad, elmélyült, önkéntes, spontán játék lehetőségének biztosítása. - A bennünket körülvevő világ megismertetése, felfedezése a játéktevékenységeken keresztül. - A játék formáinak és tartalmának gazdagítása. - A társas kapcsolatok kialakulásának segítése, belső feszültségek feloldása, konfliktusok megoldása, ízlésformálás, kreativitás fejlesztése. - A játék rendjének szokássá válása. - Egészséges versenyszellem kialakítása. - A hagyományok tisztelete, folytatása Zalában, ezen belül szűkebb hazánk (Hetés, Göcsej) népi gyermekjátékainak felelevenítése, megismertetése. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére - Szükségleteinek megfelelő játékot válasszon. - Tudjon játékot kezdeményezni, legyenek önálló ötletei, javaslatai. - Pozitív érzelmekkel viseltessen társai iránt, fogadja el javaslataikat, ötleteiket. - Kapcsolódjon be a közös játékokba (erőfeszítést, ügyességet igénylőkbe is.) - Sajátítsa el a szabályjátékot és tartsa be a megismert szabályokat. - Tudjon egyszerű modelleket, maketteket létrehozni. - Használja helyesen a játékeszközöket. Tartalom - A játékterek megismerése, használatának megtanulása 3-7 éves korig. g) Gyakorló játékok Ismétléses cselekvések közben anyagok, eszközök megismerése, szöveg, dallam, mozgás. Ismétlő játékok, ritmusjátékok egyszerű szabályjátékok megismerése, elfogadása, követése. A részképességekben enyhe lemaradást mutató gyereknél szerepjátékok és konstruáló játékok 33

h) Szerepjátékok Jellegzetes cselekvések, műveletek utánzása (egyenként, csoportban) A szabályjátékok elfogadása és betartása. A környezetben zajló események beépítése önálló vagy csoportos játékba. i) Barkácsolás Játékok egyszerű javítása, készítése, ajándéktárgyak készítése. j) Dramatizálás, bábozás Bábmozgatási kísérletek, hangutánzások, bábkészítések, önálló bábozások. k) Építő, konstruáló játékok Összerakosgató, összeszerelhető játékok egyéni elképzelések alapján. Összerakosgatások, szerelések a valóság és a képzelet közelítésével. l) Szabályjátékok A játéktevékenységek során önálló szabályra figyelések. Értékelés A fejlesztés várható eredményeiben megfogalmazottak megfigyelése az életkori kategóriák szerint. Feltételek - Nyugodt körülmények. - Megfelelő játékterek kialakítása az egyedüli, az egymás melletti és az együttjátszáshoz (csoportban és szabadban). - A 3-7 éves gyermek életkorának megfelelő játékok biztosítása. - Ésszerű mennyiségű játékeszköz. - Elegendő játékidő. 4. 5. Munka jellegű tevékenységek Cél: - A család és az óvoda munkával kapcsolatos elvárásainak közelítése. - A munkában vállalt önkéntesség és a közösség érdekében végzett tevékenység örömének érzése. - Baráti, egymást segítő kapcsolatok kialakításának segítése, támogatása. - Munkamegosztásra nevelés. - Munka során a meglévő tapasztalatok erősítése, azok újakkal való bővítése. - A munka eredményének megbecsülésére nevelés. 34

- A gyermek célirányos figyelmének, kötelezettség vállalásának alakítása. - Jártasságok alakítása eszközök, szerszámok használatában. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére - Törekedjen önállóságra, vállaljon önként is feladatokat. - Ismerje fel saját képességeinek határát. - Ismerje meg az eszközök használatával járó veszélyeket is. - Végezzen egyéni fejlettségi szintjének megfelelő feladatokat. - Legyenek rendszeresen visszatérő feladatai. - Teljesítse pontosan megbízatásait. - Ismerje fel a segítségadás lehetőségeit. - Ismerje a szerszámok, munkaeszközök tárolási helyét, azok használatát. - Legyen képes az eszközök megóvására, és saját testi épségének megőrzésére. - Legyen igénye a felfedezett kisebb hibák kijavítására. - Gondozza, óvja a környezetében lévő növényeket, állatokat. Tartalom Szükségletekből fakadó tennivaló 3-4 (5) éves korban a) Alkalomszerű munkák Egyszeri vagy ismétlődő tevékenységek óvónői segítséggel Megbízások önkéntesség alapján Ünnepi készülődések (ajándékkészítés, díszítő munkák) Udvar és teremberendezések (kisebb tárgyak helyretétele, rendrakás) Üzenetátadások épületen belül. Játékjavítások óvónői segítséggel. b) Növények gondozása Megfigyelő tevékenységek irányítással. Közreműködés a növények ápolásában óvónői segítséggel. Segítségadás a nagyobbaknak. Szükségletekből fakadó tennivalók (4)-5-6-7 éves korban a) Alkalmi munkák, feladatok Terem, és udvarrendezésben való részvétel (játékok, eszközök előkészítése, elrakása) Étkezés előkészületeinek teendői 35

Üzenetközvetítés. Rendrakás, tisztogatás, kisebb javítások. Ajándékkészítés, díszítő munkák egyéni ötletek alapján is. Segítségadás a kisebbeknek kérésre és önálló indíttatásra. b) Növények gondozása Folyamatos növényápolás (ültetés, öntözés). Környezetrendezések. Gyűjtőmunkák (a gyűjtött anyag elhelyezése, rendezése). Értékelés Pozitív megerősítések a tevékenységek folyamán. Feltételek - Sokféle lehetőség biztosítása, hasznos tevékenységek. - Nyugodt légkör. - A gyermek testi és értelmi adottságai. - A gyermek méretéhez igazodó eszközök biztosítása (ne legyen balesetveszélyes). - Elegendő idő. 4. 6. Tevékenységekben megvalósuló tanulás Cél: - Tapasztaltszerzés segítése. - A megismerési képességek fejlesztése. - A tudás, tanulás iránti vágy felébresztése. - Képszerű és szemléletes gondolkodás kialakítása. - A beszédészlelés és beszédértés, szóbeli kifejezés fejlesztése. - Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére - Tudjon önállóan konkrét, elemi, ismert jelenségek esetében következtetni, ítéletet alkotni megismert modellek alapján. - Alakuljon a feladattudata. - Ismerje saját értékeit. - Legyen önálló a begyakorolt feladatok megoldásában. - Végezzen önálló megfigyeléseket, ismerje fel a jelenségeket változásukban is. 36

- Fedezzen fel konkrét összefüggéseket, ok-okozati viszonyokat. - Törekedjen többféle megoldás keresésére. - Szándékos figyelmének időtartama érje el a korának megfelelő szintet. - Legyen képes gondolatait érhetően szavakba, mondatokba foglalni. - Különítse el a mese a valóság elemeit. Tartalom Kötetlen szervezeti formában, a játék adta lehetőségek alkalmával, játékos helyzetek megteremtésével, folyamatos időkeretben történik, valamennyi tevékenységi formában. A tanulás lehetséges formái az óvodában: Az utánzásos minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakulása) A spontán, játékos tapasztalatszerzés A cselekvéses tanulás A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés A gyakorlati problémamegoldás 3-4 -5 éves korban - Közvetlen tapasztalatszerzések, megfigyelések (a természeti és társadalmi környezetből) - Figyelemirányítás a lényeges, közös jegyekre. - Élmények, benyomások felfogadása, emlékezetből való felidézése. - Kreatív gondolkodás, képzeletet mozgósító tevékenységek. - Szókincsfejlesztés. 4-5-6-7 éves korban - Megfigyelések végzése közösen és önállóan. - Egyéni élmények, beszámolók, tapasztalatok felidézése emlékezetből. - Megbízatások elvégzése (emlékezetfejlesztés) - Jelenségek változásainak megfigyelése, azok összefüggései. - Összehasonlítások és megkülönböztetések irányított és spontán megfigyelésekkel. - Beszédfejlesztés. 37

- Többféle megoldási lehetőség keresése. Értékelés Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során egyéni, fejlesztő értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását. - A megoldás lehetőségeinek megmutatása. - Az ellenőrzésre való rávezetés. - Egymás megoldásának értékelése. 4. 7. Verselés, mesélés Cél: - A beszédkedv felkeltése és megőrzése. - A beszédmegértés képességének fejlesztése. - A beszéd eszközként való használatának fejlesztése (szókincsfejlesztés) - A beszédszervek megfelelő mozgásának fejlesztése. - Az anyanyelvben a nyelvtani szabálynak megfelelő jelek helyes elsajátítása. - Metakommunikációs elemek jelentésének megismertetése (taglejtés, fintor). - Ritmusérték fejlesztése. - A szóbeli (verbális) emlékezet fejlesztése. - A sorrendi (szerális) felidézés erősítése. - A beszéden keresztül az analizáló, szintetizáló képesség fejlesztése. - Irodalmi fogékonyság megalapozása. Igény kialakítása az irodalmi élményekre. - A helyi, népi gyűjtések megismertetése életben tartása (versek, mesék, mondák, népi rigmusok) - A könyv szeretete, megbecsülésre, a könyvvel való helyes bánásmód elsajátítása. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére - Alkalmazza a kapcsolatteremtés elemi szabályait: köszönés, kérés. - Szívesen mondjon spontán módon is mondókákat, verseket, meséket és ismerje a hozzá kapcsolódó mozgásformákat. - Kapcsoljon ismert irodalmi szöveget adott ünnepi alkalomhoz. - Tudja a megismert szavak jelentését, használja megfelelően. - Nyelvhelyességi szabályoknak megfelelően fűzze gondolatait. - Tudjon kiegészíteni, folytatni ismert meserészletet. 38

- Legyen képes a hallottak megjelenítésére. - Jegyezze meg a mese legfontosabb elemeit (szereplők, események) nevezze meg azokat. - Óvja a könyvet, tudjon a könyvben kép alapján tájékozódni. - Vegyen részt a közös műsorkészítésekben. - Szívesen, örömmel hallgasson mesét, legyen igénye az irodalmi művek újrahallgatására. - Hallgassa végig figyelemmel óvónőjét, társait. - Képes legyen korának megfelelő színházi előadás cselekményének követésére. Tartalom - Beszélgetések a napi tevékenységek során. - Beszédművelés: helyes ejtési gyakorlatok, képző-hangadás gyakorlatok, artikulációs gyakorlatok, nyelvtörők, gyorsasági gyakorlatok, ritmusgyakorlatok, hangsúly gyakorlatok, hangerőgyakorlatok. - Idő és téri egymásutániság felfogása (történeti sorrendben) a) Mondókák Népi mondókák, kiszámolók, hintázók, párválasztók, felelgetők, lovagoltatók, csiklandozók, altatók. b) Versmondások Népköltészeti alkotások, klasszikus gyermekversek, mai gyermekversek. c) Mesemondások Állat, tündér, tréfás mesék, népmeseék, műmesék, folytatásos mesék, verses mesék Tevékenységek, cselekvések megfigyelése, eljátszása mozgással, testtartással, érzelmek kifejezése mimikával, tekintettel, gesztikulációval. - Irodalmi művek eljátszása-dramatizálás, bábozás - Könyvek, folyóiratok nézegetése, helyük a könyvespolcon. - Színházi élmények nyújtása- gyermekelőadások, bábszínházi előadások megtekintése. Értékelés Folyamatos megfigyelés, szempontok: - Helyes ejtés, hangképzés 39

- Kifejezőképesség - Beszédkedv - Hangerő - Beszédfegyelem - Emlékezet fejlettsége - Bekapcsolódás a közös tevékenységekbe - Utánzókedv - Szókincs Feltételek - Megfelelő körülmények biztosítása - Eszközök (könyvek, bábok, ruhadarabok, jelmezek) biztosítása. 4. 8. Ének-zene, énekes játék, gyermektánc Cél: - Az éneklés, zenélés tevékenységeinek megszerettetése. - A gyermekek zenei ízlésének és esztétikai fogékonyságának formálása. - A gyermekek zenei élményhez juttatása- az óvónő érzéke, vokális és hangszeres zene segítségével közös éneklésen és a zenei érdeklődés felkeltésén keresztül. - Zenei képességek, készségek alakítása, fejlesztése. - A népi, a hagyományos, a műzenei, és más népek dalainak, zenéinek megismertetése. - A hagyományok felelevenítése, tisztelete, megbecsülése, életben tartása - Ritmusérzék, zenei hallás, zenei emlékezet, zenei kedv fejlesztése. - Mozgás és testtartás megalapozása dalhelyzetekhez. - Közösségi élmények nyújtása énekes játékon, közös zenélésen keresztül. - Ismerjen meg helyi népdalokat, népszokásokat, népi gyermekjátékokat. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére - Tudjon természetes tempóban járni, segítség nélkül tempót tartani. - Énekeljen hat hang terjedelmű dalokat, dúdolja az ismert dallamokat. - Felelgetős dalt énekeljen társával vagy csoporttal. - Énekeljen vissza dallamot. - Különböztesse meg: a halk-hangos, a magas-mély, a gyors-lassú fogalompárokat dallamban, ritmusban. 40

- Fejezze ki cselekvéssel a dalritmust és az egyenletes lüktetést. - Tudjon egyszerű táncos mozgásokat helyes testtartással végezni. - Törekedjen a tiszta éneklésre. - Hallgassa figyelmesen a bemutatott zenét. - Énekeljen alkalmi dalokat ünnepkörökhöz kapcsolódva. - Ismerje fel dallammotívumok alapján a hallott dalt, zörejhangot, hangszereket. - Ismerjen néhány térforma alakítási lehetőséget (kör, csigavonal) - Próbálkozzon dallamrögzítésekkel. - Találjon ki dallamhoz mozgást, játékot. Tartalom - Tájegységünk dalai, énekes-mozgásos játékai. - Magyar népi énekes-mozgásos játékok - Más népek dalai Népi mondókák, táncoltatók: altatók, tapsoltatók, tenyeresdik, csipkedők, öltöztetők, naphívogatók, esőbiztatók, állatmondókák, hangutánzók. Stb. Kiolvasók, felelgetős mondókák Népi gyermekjátékok - egy két - háromszemélyes játékok, egyszerű körjátékok, futójátékok, szerep és párkereső játékok, leánykérő játékok, hidas játékok, vonulós játékok, bújó játékok - népszokások - hangszeres zene hallgatása - rögtönzött hangszerek készítése. Értékelés Folyamatos megfigyelés, szempontok: - Hangtisztaság, ritmika, szövegmondás, énektechnika - Éneklés és mozgástempó szabályossága - Ritmushangszerek kezelése - Szívesen énekel-e, kezdeményez-e énekes játékot, hangszeres vagy zenés elfoglaltságot? Feltételek A fejlesztés eredményének érdekében kívánatos feltételek. 41

Eszközök Dob, cintányér, triangulum, furulya, kövek, bábok, kendők, szalagok, magnetofon. 4. 9. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Cél: - Vizuális tapasztalatok nyújtása az életkornak megfelelően, a vizuális jelrendszer megismertetése (pont, folt, színek, formák). - A kéz, a plasztikai, konstruáló kifejezőképességek kibontakoztatása. - Tapintási ingerek erősítése - Szín és formavilág gazdagítása. - Egyszerű munkafogások és eszközhasználat képességének fejlesztése 8különböző anyagok és technikák megismertetése) - Érdeklődés felkeltése az ábrázolás tevékenysége iránt. - Kézmozgások finomítása. - Képi gondolkodás fejlesztése. - Térbeli tájékozódó képesség fejlesztése. - Az íráshoz szükséges mozgáskoordináció alakítása (grafomotoros készség fejlesztése). - Vonzódás a széphez. - Nemzeti jelképeink: magyar zászló és címer felismerése. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére - Használja a képi kifejezés eszközeit. - Hangsúlyozza alkotásaiban a jellemző jegyeket, formákat. - Emberábrázolásban jelenjenek meg a részformák, egyszerű mozgások. - Alkosson képet élmény, emlékezet, szemléltetés alapján. - Megfelelően használja az eszközöket (helyes ceruzafogás, eszközök rendben tartása). - Tudja alkalmazni a technikai eljárásokat. - Nevezze meg a színeket (alapszínek, színárnyalatok). - Vegyen részt a tér rendezésében. - Megfigyelés alapján tudjon formát mintázni. - Tudjon társaival közösen is alkotni. - Díszítsen saját elképzelése alapján. 42

- Mondjon véleményt saját és társai alkotásáról. - Rendelkezzék koordinált szem és kézmozgással. Vizuális érzékelés, észlelés - alak, háttér, keresztezett vonalak felismerése, rejtett formafelismerés, keresztezett formák differenciálása - alakállandóság, formaállandóság, geometriai formák összehasonlítása - térbeli helyzet: tárgyak szemlélőhöz viszonyított kapcsolatának felismerése, figurák fordítása, forgatása, részek helycseréje, tárgyak egymáshoz viszonyított helyzete. - térbeli viszonylagosság: két tárgy helyzetének megnevezése, alak kiegészítése, részek összeillesztése, célirányos útkeresés. Vizuális nyelv - képalakítás a vizuális elemek használatával (vonal, folt, forma, színek) - képfelület kitöltése - a vizuális elemek egymáshoz való viszonyának megfigyelése, rendezése a képfelületen (soralkotás, hasonlóságok, ritmus) - vizuális tapintási ingerek, ujjfestés. Kifejezés - táj, terek viszonyainak megfigyelése, ábrázolása - egyszerű természeti és mesterséges formák megfigyelése, ábrázolása (analizálás, szintetizálás) - képző-és népművészeti alkotások, képek nézegetése - technikák megismerése (rajzolás, festés, tépés, vágás, ragasztás, mintázás, papírhajtogatás, egyszerű nyomhagyások ) - képalakítás saját élmény, emlékezet alapján Vizuális kommunikáció - Színek keverése - Nemzeti jelképek: magyar zászló, címer, kereszt és a mindennapokban használt információs jelek megismertetése (közlekedési jelzőtáblák, járművek jelei, egyszerű ábrák) Tárgy és környezetkultúra - tárgyalkotás szabadon 43

- térrendezések - konstruálás (tervezés, szerkesztés) - mintázás - anyagalakítások: gyurma, anyag, textil, fonal, dobozok, papír, gyöngyök, termések, kavicsok, homok, építőkocka, hó, gipsz Értékelés - Saját és egymás munkáinak nézegetése, tanácsadás, segítségadás. - Az elkészült alkotások bemutatása helyi kiállításon. Az értékelés szempontjai: - helyes eszközhasználat - vizuális emlékezet szintje - kézmozgások, fogások - az alkotás rendezettsége, tisztasága - részvétel a közös tevékenységben - egyéni megoldások, ötletek. Feltételek Az alkotáshoz megfelelő időpont, elegendő időtartam, ideális hely- (csoportszobában és szabadban) környezet-és fényviszonyok. Eszközök Grafit és- színes ceruzák, zsírkréta, vízfesték, vastag-és vékony ecsetek (2-10-ig), tempera, rajzlap, színes kézimunkalapok, kartonok, szalvéta, újságpapír, agyag, gyurma, lisztgyurma, olló, ragasztó, szövőkeret, színes fonalak, textildarabok, hurkapálcika, termések, szárított virágok, növények, a természet kincsei eredeti és konzervált állapotban. 4. 10. Mozgás Cél: - A rendszeres testedzés szokásrendszerének kialakítása. - Az mozgás szeretetére épülő életvitel, életmód megalapozása. - Az alapvető mozgásformák és mozgáskészségek fejlesztése. - Pozitív személyiség tulajdonságok erősítése. - Egészséges versenyszellem alakítása. 44

- Testi képességek alakítása, fejlesztése (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, testtartás) - A légző,- keringési, - csont,- és izomrendszer teljesítőképességének növelése, figyelemmel a mozgás lépcsőfokaira. - A térbeli, időbeli tájékozódó képesség fejlesztése. - Az alkalmazkodó képesség fejlesztése. - Mozgáskoordináció alakítása. - A szem,- kéz,- láb koordinációjának fejlesztése. - A nagymozgások, rugalmasság, egyensúly párhuzamos fejlesztése - A testrészek megismerése, megnevezése. - Egyensúlyérzék fejlesztése A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére - A mozgásfejlődés útját figyelembe véve sajátítsa el a természetes mozgások elemeit (fejemelés, kúszás, mászás, ülés, állás, nyakizom erősítés, járás, futás) - Tegyen különbséget a harmonikus, összerendezett járás, futás tevékenységeiben. - Ismerje a vezényszavakat. - Tartsa be és kövesse az adott szabályokat. - Mozgás közben tudjon irányt változtatni. - Legyen képes sor és köralakításra - Egyensúlyozzon egy lábon valamint különböző szereken, emelt magasságban két lábon. - Tudjon fél és páros lábon szökdelni. - Ugorjon át kisebb akadályokat. - Tudjon labdát dobni, megfogni, gurítani, célba dobni. - A mozgásokban legyen kitartó. Tartalom Játékok - szerep, utánzó, futójátékok - szabályjátékok - küzdőjátékok (kúszás, tolás, emelés) Rendgyakorlatok - egyenes testtartás 45

- vonal és köralakítás - fordulatok meghatározott irányokba Gimnasztika-szabadgyakorlatok - kartartások - nyakizom gyakorlatok - kar, láb, és törzsmozgások - testhelyzetek Koncentrációs mozgásgyakorlatok - kéziszer-gyakorlatok Járások, futások - természetes járás irányváltoztatással - speciális járások, állatjárások utánzása - ritmusra járások - futás egyenes vonalban és irányváltoztatással - lassítás-gyorsítás - akadályok leküzdése - versenyfutás Szökdelések, ugrások - helyben és haladva is (páros lábon, váltott lábbal) - akadályon át Dobások, labdagyakorlatok - labdafogások, labdaészlelés - labdagurítás, labdavezetés, labdahajítás Támasz, függés és egyensúlygyakorlatok - talajon kúszás, mászás, csúszás - egyensúlyozás padon (emelt padon is) Foglalkozások a szabadban - téli játékok, atlétikai gyakorlatok Értékelés - Folyamatos megfigyelés - A testtartás javítása 46

- Mozgáselemek korrigálása - Motiválás a helyes végrehajtásra. Eszközök Tornaszőnyeg, tornapad, kosárpalánk, babzsák, karika, szalag, rongy, gumilabdák, medicinlabdák (kis súlyúak), ugrókötél, ugróasztal, körkötél, maroklabda, óvodai többfunkciós mászó-készlet. 4. 11. A külső világ tevékeny megismerése Cél: - Sokféle tevékenység lehetőségének biztosítása tapasztalat szerzése. - A felfedezés örömének felismertetése, rácsodálkozás a világra. - Tapasztalatok gyűjtése az emberi, természeti és tárgyi világról, a gyermekek biztos tájékozódásának kialakítása. - A szerzett tapasztalatok szempontok alapján történő rendszerezésének megtanítása. - A környezet jelenségeinek, tárgyainak, tulajdonságainak, mennyiségi viszonyainak, formáinak rendszerezése. - Összefüggések megláttatása. - A valóság objektív bemutatása - Ítélőképesség fejlesztése. - Pozitív kapcsolatok kialakítása az emberi, természeti és tárgyi környezethez. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére - Tudja személyi adatait (lakcím, név, szülők neve, foglalkozása, testvérek neve) életkorát. - Hasonlítson össze mennyiségeket (több, kevesebb, ugyanannyi, hosszabb, rövidebb, ugyanolyan hosszú, magasabb, alacsonyabb, szélesebb, keskenyebb) - Alkosson megfelelő szöveget a mennyiségi viszonyokat ábrázoló képekről. - Tudja a meg-és leszámlálást a tízes számkörben. - Nevezze meg az irányokat (jobb, bal, előtt, mögött, alatt, fölött, mellett, között) - Válogasson alakzatokat, tárgyakat, élőlényeket szempontok alapján. - Másoljon alakzatokat síkban és térben - Válogassa a síkbeli alakzatokat tulajdonságuk szerint - Ismerjen térbeli alakzatokat - Nevezze meg saját testrészeit, érzékszerveit. 47

- Tudja az évszakok nevét, jellemzőit, a hónapok, a napok nevét, sorrendjét, a napszakokat. - Ismerje néhány környezetében lévő épület funkcióját. - Nevezze meg a közlekedés eszközeit, néhány alapvető szabályát (a közlekedési jelzőlámpa színeinek megjelenítése, gyalogátkelőhely jele) - Ismerje a színeket - Helyezze főbb csoportjaiba az élőlényeket (ember, állat, növény) - Tudjon alapvető növény-és állatgongozási műveletekről. - Vegyen részt elemi természetvédelmi tevékenységben (téli madárvédelem, az élőlények óvása) - Jól használja a megismert kifejezéseket. Tartalom - Megismerési módszerek alapozása, tapasztalatszerzés a környezetről. Természeti környezet - az élettelen természet anyagai - az élettelen természet változásai: időjárás, évszakok - természetvédelmi teendők, tevékenységek évszakok szerint - az élő természet elemei: növények, állatok tulajdonságai, életmódjuk, környezetük - az emberi test részei, külső tulajdonságok, érzékszervek Tárgyak, személyek összehasonlítása - tárgyak válogatása szabadon vagy adott szempontok szerint - tárgyak, objektumok méretének összehasonlítása, összemérése, különbségeik megfogalmazása (hosszabb-rövidebb, nehezebb-könnyebb, alacsonyabb-magasabb, keskenyebb-szélesebb, több-kevesebb) - sorba rendezések mennyiségi tulajdonságok szerint (tőszámok, sorszámok) - sorba rendezések egyéb szempontok szerint - halmazok elemeinek meg-és leszámlálása (több, kevesebb, ugyanannyi) - halmazok keletkezése (hozzátevés, elvétel, egyenlővé tétel a tízes számkörben) - soralkotások, sorváltások balról, jobbra, föntről lefelé (szemmozgás) - állítások megfogalmazása (igaz, hamis eldöntése) - történetek alkotása képekről a mennyiségek figyelembe vételével. Emberi környezet 48

- a család, a család élete, családtagok - a családtagok munkája - életmód Az óvoda és környezete - a felnőttek munkája, a gyerekek tevékenysége - az óvoda épülete, közintézmények a környéken - az emberek munkája az egyes munkahelyeken - foglalkozások, eszközök, felszerelések az egyes munkahelyeken Tulajdonságok, formák, színek, méretek vizsgálata Közlekedés a faluban, a városban - eszközei, lehetőségei, dolgozói, szabályai (különös tekintettel a gyalogos közlekedésre) Geometriai tulajdonságok megfigyelése - építés szabadon - építmények lemásolása - építés rajz alapján - síkbeli építések síkmértani elemekből (takarások) - elemek összehasonlítása, válogatása geometriai tulajdonságok alapján - irányok megfigyelése (bal-jobb, alá-fölé, mellé, közé, előtt-mögött, vízszintesfüggőleges) - különös ráfigyelés a térbeli helyzet zavarával küzdő gyermekekre, fogalmak gyakoroltatása (ferde, görbe, álló, fekvő, eleje, közepe, vége, első-utolsó, fenn-lenn, felső - alsó- középső) - a helyviszonyokat kifejező névutók gyakorlása A rész és egész viszonyának megfigyelése Értékelés - Folyamatos megfigyelés - A kérdésekre adott válaszok helyessége. Az értékelés szempontjai: - Megértette-e a feladatot? - Elvégzi-e a munkát? - Igényel-e segítséget vagy önálló? 49

- Mennyi időre van szüksége a feladat elvégzésére? - Milyen a megoldások minősége? Feltételek - Eszközök - MINIMAT készlet - Gyertya, gyöngyök, dominók, kártyák, LEGO, építőkocka, termések, színes fonalak, szalagok, kicsi üvegek, puzzle kirakók, színes képek, fényképek, kiadványok, természetrajz filmek, képeskönyvek, mesekönyvek, verseskönyvek, színezők. 5. Szervezeti keretek, tevékenységi formák Nevelőmunkánk kulcsszereplője az óvodapedagógus. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja. Az óvónőink modellt, mintát jelentenek a gyermekek számára, személyiségük az elfogadó és segítő attitűdön alapszik. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a gyermek személyiségfejlődésének alakulásában: - az óvodai életet átfogó gyermek dajka közötti kapcsolatnak - a modell értékű kommunikációnak, bánásmódnak, viselkedésnek az óvodai feladatellátásban résztvevő felnőttek között. A csoportszervezés kritériumai: általában vegyes csoportot szervezünk, ha a gyerekek kor szerinti létszámmegoszlása ezt megengedi. Vegyes csoportban: - a testvérek együtt maradnak - a család mintájára különböző korú gyerekek vannak együtt, életszerűbb az összetétel - a kialakult szokásrendszer, hagyományok növelik a kicsik biztonságérzetét, így a beilleszkedésük is hamarabb megtörténik - az utánzás, a mintakövetés feltételei adottak (a kisebbek tanulnak a nagyoktól) A napirendet a folyamatosság, a rugalmasság jellemezze, az állandóság a gyerek biztonságérzetét erősíti. Délelőtt 7,00-11,30 Játék a szabadban, vagy a csoportszobában Ezen belül 9,00-9,20 tízórai Kötetlen foglalkozás, együttlét 11,30-12,30 Készülődés az ebédre, ebéd 12,30-13,00 Készülődés a délutáni pihenéshez 50

Délután 13,00-14,45 Mese, pihenés, alvás 14,45-15,30 Folyamatos felkelés, uzsonna 15,30-17,00 Játék az udvaron (ha az időjárás engedi) vagy a csoportszobában Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Hetirend Kötött vagy kötetlen foglalkozás Kötött vagy kötetlen foglalkozás Kötött vagy kötetlen foglalkozás Kötött vagy kötetlen foglalkozás Kötött vagy kötetlen foglalkozás Az alábbi irányított tevékenységekre lehetőleg egy héten egyszer legalább kerüljön sor, a hét bármely napján, nem előre meghatározott időpontban az óvónő vagy gyermek kezdeményezésére: - ének-zene, énekes játék - rajzolás, mintázás, kézimunka - mozgás, testnevelés - a külső világ tevékeny megismerése (környezetismeret, környezetvédelem, matematika) Egyéb tevékenységformák - bábszínház látogatása - kirándulás - kiállítások (Ezen tevékenységformákat a szülők anyagi támogatásával tudjuk megvalósítani.) - iskolalátogatás Tervezés Nagy időegységekben gondolkodunk: - átgondoljuk az egész évre tervezett tevékenységek rendszerét - évszakokra lebontjuk a feladatokat (az ünnepekre hosszan készülődünk) - kétheti tervet készítünk, amit a csoportnaplóba írunk (nevelési terv) A naplót rendszeresen vezetjük, napi bejegyzést akkor írunk, ha valamit lényegesnek tartunk (nem feltétlen minden napról) a csoport életével kapcsolatos fontos történésekről. 51

6. Értékelési rendszer Értékelési formák az óvodában A gyermek fejlődésének nyomon követése címmel fejlődési lapot vezetünk. Évente 1-2 alkalommal szöveges értékelést rögzítünk megfigyelés alapján minden óvodásra vonatkozóan. Az alapkészségek mérését középső-és nagycsoportban végezzük a DIFER programcsomag alapján. Tankötelesek iskolaérettségi vizsgálatát az óvónők végzik a Nevelési Tanácsadó által összeállított módszertani anyag alapján. Gyermek elégedettségi vizsgálatot az óvónők végzik interjú segítségével (irányított beszélgetés) Módszertani anyag: Horváth-Rubecz: Mit szeret és mit nem a gyerek az óvodában, és mit szeretne még csinálni? 7. Szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztése, fejlődésének segítése az óvodában A gyermek családi körülményeiből, születési adottságaiból eredő hátrányainak leküzdését, az esélyegyenlőség minél nagyobb mérvű megvalósítását sokféle szociális és nevelési feladat megoldásával kell segíteni. Tájékozódás, információszerzés a gyermek fejlődését befolyásoló tényezőkről: a gyermek születési körülményeiről, csecsemőkori neveléséről, óvodakészültségéről a család lakás- és életkörülményeiről a család és az óvoda kapcsolatáról a gyermek adottságairól, egészségi állapotáról (testi, mentális) az intézményes nevelésbe való beszoktatás tapasztalatairól A hátrányos helyzet kezelésének színterei: nyugodt, derűs légkörben zajló szabad játék (gyakorló, konstruáló és szerepjáték) a gyermek spontán érdeklődésére építő kötetlen és kötött óvodai foglalkozások a csoportszobában és a szabadban 52

a gyermek egyéni szükségletét kielégítő, a napirendben rugalmasan szervezett étkezések kiegyensúlyozott, nyugodt légkörű pihenőidő logopédiai és fejlesztő foglalkozások néptánc foglalkozások vallási félóra a helyi plébános vezetésével kirándulások, gyermekszínházi előadások óvodai ünnepek. Alkalmazott módszerek: rendszeres kapcsolat a szülői házzal, hatékony gyermekismeret egyéni bánásmód alkalmazása, a fejlesztésre szoruló gyermek segítése egyéni és differenciált foglalkoztatási formák előnyben részesítése (mikrocsoportos keretek között) elfogadó óvónői magatartás, személyes példamutatás szeretetteljes, családias, derűs légkör kialakítása a csoportban, befogadó környezet az érzékszervek együttes használatát igénybevevő tevékenységek szervezése egészséges életmód iránti igény kialakítása rugalmas napirend szervezése. Sikerkritérium: A hátrányos helyzetet enyhítő tevékenységünk sikeres, ha: minden hátrányos helyzetben levő gyermek rendszeresen jár óvodába és ott jól érzi magát nő az óvodai nevelésben résztvevő gyermekek száma szüleik folyamatosan érdeklődnek gyermekeik fejlődéséről, óvodai viselkedésükről a gyermek igényli környezete rendjének megőrzését, esztétikus elrendezését A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységi formák: óvodai elhelyezés biztosítása 53

részvétel óvodák között szervezett programokon, rajzpályázatokon, mesemondó versenyeken a család mintájára vegyes csoportok szervezése, lehetőleg egyenlő arányban a hátrányos helyzetűek elosztása, testvérek együttnevelésének biztosítása szülők, családok életvezetési gondjainak segítése részvétel a szociális hátrányok enyhítését segítő pályázatokon a gyermek óvodai felszerelésének, ruházatának kiegészítése A hátrányos helyzet enyhítése érdekében az óvoda valamennyi dolgozójának feladata: a szülők bevonása a nevelőmunkába, meggyőzésük, hogy amit teszünk, a gyermek érdekében történik a szülő naprakész tájékoztatása, a beszélgetés, a kapcsolattartás a leghatékonyabb eszköz a szülők nagy részével naponta találkozunk, ezen kívül szülői értekezleteket, fogadóórákat tartunk valamennyi óvodáskorú gyermek vehesse igénybe az óvodai ellátást kiemelt szerepe van a csoport óvónőinek, munkájukat a Családsegítő Szolgálat segíti. Valamennyi óvodásgyermek igénybe veszi az óvodai étkezést. A fenntartó önkormányzatok a gyerekek étkezési költségének egy részét felvállalják. Érkezéskor a bejáró gyerekeket az óvoda dolgozói várják a buszmegállóban, hazautazáskor szintén ők kísérik ki őket. Rendszeres egészségügyi vizsgálat: A háziorvos és a védőnő egészségügyi szűrővizsgálatokat végez gyermekeink körében a törvényben foglaltak szerint. Fogorvosunk ellenőrzi gyermekeink fogainak állapotát, a tejfogak helyes ápolására és fogváltás problémáira hívja fel a figyelmet. 54

8. A szülő, a gyerek, az óvodapedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Az óvodai nevelésnek az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és alapvető szabályok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvoda kiegészítő szerepet játszik. A szülők és az óvónők aktív együttműködésére van szükség gyermek személyiségének fejlesztéséhez. Az együttműködés: Célja: Az eredményes nevelő oktató munka fontos feltétele a szülőkkel való kapcsolattartás. Partnerként kezelésük, az óvoda életéről, gyermekükről történő széleskörű tájékoztatásuk együttműködési készségük záloga. Fontos, hogy elvárásaikat, javaslataikat, kéréseiket és véleményüket közölni tudják. Érezniük kell, hogy érdekeink közösek. A jó együttműködés feltétele, hogy a szülő bizalommal fordulhasson felénk. Az intézmény nevelési programját, alapdokumentumait, a szülők, és érdeklődők az óvodában bármikor megtekinthetik, elolvashatják, valamint a község honlapján tájékozódhatnak az intézményben folyó tevékenységről. A szülők, az óvoda kapcsolattartásában döntő fontosságú szerepe van az óvónőknek. Az együttműködés olyan folyamat, melynek során a közös cél elérése csak feladatmegosztással. Az óvodai nevelőmunkát segítő szülői magatartás jellemzői Ismerjék a közoktatási törvényben meghatározott kötelességeiket, és azt gyakorolják is, valamint ismerjék a gyermekvédelmi törvény rájuk vonatkozó tételeit Érdeklődjenek gyermekeik óvodai előrehaladásáról Segítsék az óvónők gyermekekkel kapcsolatos tényfeltáró munkáját Érdeklődő, segítő hozzáállást tanúsítsanak Amennyire lehetséges próbáljanak meg gyermekük érdekében elfogulatlanul ítélkezni Működjenek együtt az óvodával, az óvónőkkel Az óvodai nevelés, az óvodai rendezvények támogatása. 55

Az együttműködés formái: Megismertetjük a szülőkkel céljainkat, a gyerekek nevelésével-oktatásával kapcsolatos feladatainkat. Kikérjük véleményüket az óvodában folyó nevelő-oktató munkával kapcsolatban. Nevelési témájú előadásokat tartunk számukra, lehetőség szerint szakember segítségét is igénybe vesszük. Szülői értekezleteket tartunk, ahol a szülők megtekinthetik gyermekük fejlődési lapját, megtekinthetik a helyi nevelési programot, a házirendet. Szülői elégedettségi kérdőívet tölthetnek ki. Fogadóórákat tartunk az óvodai munkatervben meghatározott időpontokban, a tanköteles gyermekek szüleinek, gyermekeik iskolakészültségi állapotáról. A szülő bármilyen probléma felmerülése esetén kérhet időpontot az óvónőtől, előzetes egyeztetés alapján. A napi beszélgetések során, mindkét fél röviden tájékoztathatja egymást, ha mondanivalója van a gyermekről. Családlátogatás során tájékozódunk a családok szociális helyzetéről, a családi légkörről, a gyermek nevelésével kapcsolatos felfogásokról. Szülői szervezet működtetése Egyes óvodai rendezvények lebonyolításába bevonjuk a szülőket (ünnepek, kirándulások, gyereknap). III. A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az óvodai gyermekvédelmi munka jelenti a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű családok folyamatos figyelemmel kísérését, gondozásukat; valamint azoknak az eseti problémáknak a kezelését, ami miatt a gyermek kapcsolataiban és fejlődési ütemében jelentős negatív változás következik be. Az elmúlt években bekövetkezett gazdasági, társadalmi változások hatásainak következtében egyre nagyobb szerepet kap az óvoda, hiszen a keletkezett problémák befolyásolják a gyerekek fejlődését, viselkedésüket; társaikhoz és a munkához való viszonyukat. Így megnőtt a gyermekvédelem jelentősége is. 56

Intézményünk gyermekvédelmi tevékenysége többpólusú. A szociális hátrányokkal, beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek problémáit az óvónők, a gyermekvédelmi felelősök, a családsegítő munkatársai összehangolt tevékenységgel derítik fel, és próbálják kezelni. A prevenció legfontosabb eszközeként a szülőkkel való szoros kapcsolattartást tartjuk, hogy az esetleges problémákat mihamarabb felismerjük, és hatékonyan megoldjuk. Ezért a szülők beleegyezésével és velük egyeztetve az óvónők, az (gyermekvédelmi felelősök) családlátogatást tesznek azoknál a gyerekeknél, akiknek helyzete azt indokolja. 1. Cél Korunk veszélyforrásaival szemben a gyerekek személyiségének, életszemléletének olyan irányú fejlesztése, mely képessé teszi őket a helyes ítélethozatalra, a negatív jelenségek elutasítására. A hátrányos helyzet csökkentése, a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, ill. segítségnyújtás annak megszüntetésében, betartva a titoktartási kötelezettség előírásait. 2. Feladat ön- és társismeret fejlesztése, reális énkép kialakítása, társas kapcsolatok pozitív irányba történő változtatása, devianciák csökkentése, évente a veszélyeztetett- és hátrányos helyzetű gyermekek felmérése, nyilvántartásba vétele, törekvés a veszélyeztető körülmények felszámolására, legalábbis ezek csökkentésére, óvodapedagógusaink el- és befogadó szemléletének formálása, hogy alkalmasak legyenek a problémák kezelésére, minden olyan veszélyeztető ok csökkentése, amely a gyermekek fejlődését zavarja. 3. Kapcsolattartás Ennek érdekében folyamatos kapcsolatot tartunk fenn: Gyermekjóléti szolgálattal Családsegítő szolgálattal 57

Védőnővel óvodaorvossal Rendőrséggel Polgármesteri hivatallal, annak gyámügyi és szociális osztályával, jegyzővel A gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal 4. A gyermekvédelemmel összefüggő feladataink megosztása 4.1. Minden óvónő feladata: időben feltárja a szociális problémákkal rendelkező gyerekek helyzetét ha veszélyeztetettséget tapasztal, jelentse az óvodavezetésnek, a gyermekvédelmi felelősnek, a családsegítő munkatársának, a jegyzőnek javaslatot tegyen a szociális hátrányok enyhítésére (szociális támogatások, hivatalos védelem). 4. 2. Az óvónők feladatai: a gyermek körülményeinek megismerése (családlátogatás) veszélyeztetettség esetén az illetékes személyek értesítése folyamatosan figyeli a gyermek fejlődését folyamatosan figyelemmel kíséri a gyermek magatartását, hiányzásainak indokoltságát folyamatosan kapcsolatot tart a szülőkkel, a gyermekvédelmi felelőssel, az óvodavezetővel. 4. 3. A gyermekvédelmi felelős feladatai összehangolja az óvónők gyermekvédelmi munkáját figyelemmel kísérik a veszélyeztetett gyermekek ügyét, kapcsolatot tartanak a gyámügyi előadóval, a családsegítő munkatársaival nyilvántartást vezetnek a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekekről. 58

5. A megvalósítás módja, eljárásai, tevékenységei: közvetlen kapcsolattartás a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekekkel és szüleikkel az óvónőkön keresztül; ha szükséges családlátogatás, tanácsadás, fogadóóra, szülők figyelmének felhívása, ha megváltozott a gyermek: magatartása, társaikhoz, felnőttekhez való viszonya, szülők figyelmének felhívása a halmozottan hátrányos gyereke esetén a kedvezmény segítség lehetőségének igénybe vételére, egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, egészségügyi szűrővizsgálatokon való részvétel, védőnői koordinálással, szabadidős programokon való részvétel segítése propagálása, törekvés a gyermek szociális helyzetének javítására: segélyek, természetbeni juttatások, IV. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A gyerekek családi körülményeiből, születési adottságaiból eredő hátrányainak leküzdését, az esélyegyenlőség minél nagyobb mérvű megvalósítását sokféle szociális és pedagógiai feladat megoldásával kell segíteni. Sokrétű információt kell szerezni a gyerekek fejlődését befolyásoló tényezőkről: a család lakás- és életkörülményeiről a szülők iskolai végzettségéről, művelődési igényeikről és lehetőségeikről az otthoni nevelés szubjektív és objektív körülményeiről a család és az óvoda kapcsolatáról a gyerekek képességeiről, nevelési hatásokra való reagálásáról. A hátrányos helyzet kezelésének színterei: óvodai foglalkozások, szabadidős tevékenységek szabadidős tevékenységek fejlesztő foglalkozások, logopédiai foglalkozások szabadidős programok. 59

Alkalmazott módszerek: rendszeres kapcsolat a szülői házzal-hatékony gyermekismeret differenciált bánásmód, fejlesztésre szoruló gyermek segítése megértő, elfogadó óvodapedagógus magatartás, személyes példaadás befogadó környezet, több együttes élmény, fejlesztő hatásának kialakítása egészséges életmód iránti igény kialakítása tanácsadás szervezése a szülők számára, életszervezési tanácsadás életvitel. Sikerkritérium: A hátrányos helyzetet enyhítő tevékenységünk akkor sikeres, ha: minden hátrányos helyzetben lévő gyermek rendszeresen jár óvodába, ott jól érzi magát az óvodások megfelelő életkorban és fejlettségi szinten kerülnek beiskolázásra nő az óvodai nevelésben résztvevő kisgyermekek száma nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma, szüleik folyamatosan érdeklődnek gyermekük óvodai fejlődése iránt, A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységi formákkal szolgáljuk: óvodai elhelyezés biztosítása képességkibontakoztató és integrációs felkészítés szervezése az óvodában tehetséggondozó programok szervezése, szülők, családok életvezetési gondjainak segítése, felvilágosító munka, a szociális hátrányok enyhítését segítő pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon. A fenti hátrányok csökkentése,- ideális esetben- megszüntetése érdekében minden óvodapedagógusnak, de a nevelő-oktató munkát segítő valamennyi dolgozónak feladata: a család, a szülők meggyőzése, bevonása a nevelőmunkába. Ennek leghatékonyabb eszköze a rendszeres találkozás, beszélgetés, kapcsolatteremtés. Ennek érdekében évente több alkalommal szülői értekezleteket, fogadó órákat tartunk. 60

valamennyi rászoruló igénybe vehesse az óvodai ellátást, szervezett étkeztetésben részesüljön. A fenti tevékenység megszervezése, a gondozás valamennyi munkatársunk feladata, de kiemelt szerepe van az óvónőknek, akik munkájukat a Gyermekjóléti Családsegítő Szolgálattal együttműködve végzik. 1. Rendszeres egészségügyi vizsgálat A háziorvos és a védőnő egészségügyi szűrővizsgálatot végez gyermekeink körében az egészségügyi törvényben foglaltak szerint. Fogorvosunk ellenőrzi gyermekeink fogainak állapotát. Kiemelt feladatunk a gyerekek egészégi állapotának figyelemmel kísérése. 2. Szociális hátrányok anyagi kompenzálása Az önkormányzatok- a tőlük telhető módon- minden megtesznek, hogy a szociális hátrányokat enyhítsék (étkezés, rendszeres nevelési segélyek). A szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatások alkalmával mi is tájékoztatjuk a szülőket. V. A nevelési program céljainak megvalósításához rendelt eszközrendszer A tárgyi feltételrendszer mindig olyan legyen, hogy az intézményt a zavartalan, jó színvonalú működésben kiszolgálja. Játszóudvar : Jó állapotban lévő, megfelelő méretű szilárd burkolattal rendelkezik. Hatalmas méretű, ligetes, füvesített területeken játszhatnak, mozoghatnak felszabadultan a gyerekek. Babaház, gyermekméretű bútorokkal, komplex mozgásfejlesztő játék, mérleghinta, ívelt mászóka, mászóállat, lengőhinta, kötéllétra, favonat, homokozó - szolgálják a kinti játékot. Benti berendezések, játékok, alapanyagok: A gyermekbútorok, asztalok székek, fektetők lekerekített, ívelt formájuk miatt alkalmasak a balesetmentes használatra. A nagyméretű tükrök segítségével kontrollálni tudják mozgásukat a gyerekek. A csoportszobákban az építőjátékokhoz megfelelő arányban állnak rendelkezésre a nagyméretű építőelemek fából és a puha szőnyegek. 61

A szerepjáték tárgyi feltételei: berendezett babakonyha, babaszoba mindkét csoportban, babák, babakocsik, bábok mesedramatizáláshoz. Konstruáló játékok sokasága (LEGO,DUPLO típusúak) segítik a fantázia és a finommotorika fejlődését. Fejlesztőjátékok fából: dominók, képes dominók, kirakók, fűzők, mesekockák, puzle kirakók, öltöztető játékok, képkeresők stb. Sporteszközök: tornaszőnyegek, tornapadok, ugráló asztal, Greischwald mászókészlet, tornakarikák, maroklabdák, medicinlabdák, gumilabdák, kosárlabdák futball labdák, kosárállvány, futballkapuk, körkötél, húzókötél. Az ábrázoló jellegű tevékenységekhez, mindenféle alapanyag,és eszközök sokasága. A gyerekek szülei által hozott textíliák és különféle természetes anyagok, és népi hagyományos eszközök. Könyvtári állomány: mesegyűjtemények, leporellók, óvónői kézikönyvek, szakkönyvek megfelelő mennyiségben állnak rendelkezésre. Elektromos berendezések: TV, video lejátszó, rádiós magnetofon, CD- magnetofon, számítógép, nyomtató. VI. A szülő, a gyerek, az óvodapedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei. A gyermek nevelése a család és az óvoda közös felelőssége. A nevelés alapvető színtere a család. Nem kívánjuk csorbítani a szülők jogait, de nem is vállalhatjuk át alapvető kötelességeiket. Az óvodai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és az óvoda koordinált, aktív együttműködése. Az együttműködés: Célja: Az eredményes nevelőmunka fontos feltétele a szülőkkel való kapcsolattartás. Partnerként kezelésük, az óvodai életéről, gyermekükről történő széleskörű tájékoztatásuk együttműködési készségük záloga. Fontos, hogy elvárásaikat, javaslataikat, kéréseiket és véleményüket közölni tudják. Érezniük kell, hogy érdekeink közösek. A jó együttműködés feltétele, hogy a szülő bizalommal fordulhasson felénk. 62

Az intézmény nevelési programját, alapdokumentumait, a szülők és érdeklődők az óvodában bármikor megtekinthetik, elolvashatják, valamint a község honlapján tájékozódhatnak az intézményben folyó tevékenységről. A szülők, az óvoda kapcsolattartásában döntő fontosságú szerepe van az óvónőknek. Az együttműködés olyan folyamat, melynek során a közös cél elérése csak feladatmegosztással Alapja: a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség Formái: kölcsönös támogatás, koordinált nevelő tevékenység Feltételei: kölcsönös bizalom és tájékoztatás; őszinteség Feladat: tájékoztassuk a szülőket: nevelési céljainkról, alkalmazott eljárásokról, módszerekről, mindennapjainkról tegyük kapcsolatainkat tartalmassá, erősítsük fokozatosan, javítsuk folyamatosan azokat kérjük ki a szülők és a gyerekek véleményét az őket is érintő döntésekben, biztosítsunk alkalmat arra, hogy a szülők gyermekeikkel együtt tevékeny résztvevői legyenek intézményünk életének, mérjük fel partnereink igényeit, hogy elvárásaiknak eredményesen meg tudjunk felelni. Pedagógusok mindennapi feladatai e közös munka érdekében: Kezeljék partnerként, nevelőtársként a családot, a szülőt, alakítsanak ki vele jó kapcsolatot (fogadóóra, napi beszélgetések, családlátogatás) Ismerjék a gyerekek családi hátterét, azok szerkezetét, életmódját, értékrendjét benne a gyermek helyzetét, szerepét (családlátogatás alkalmankénti beszélgetések) Osszák meg a szülővel a gyermekéhez kapcsolódó megfigyeléseiket, tapasztalataikat. Vita esetén szakmailag indokolják véleményüket, intézkedéseiket. Tartsanak rendszeres kapcsolatot a problematikus gyermekek szüleivel, lehetőségeikhez mérten próbálják kedvező irányba terelni az általuk hibásnak vélt nevelési gyakorlatot. Adjanak szakmailag indokolt tanácsot a gyermekkel kapcsolatos nevelési, magatartási és tanulmányi problémák megelőzésére. 63

Tájékoztassák a szülőt rendszeresen, ha szükséges azonnal, a gyermek előmeneteléről, magatartásáról, szorgalmáról. Törekedjenek bevonni a szülőt közvetlen a nevelési feladatok megoldásába is. Az nevelői munkát segítő szülői magatartás jellemzői: Ismerjék a közoktatási törvényben meghatározott kötelességeiket, és azt gyakorolják is. Érdeklődjenek gyermekeik fejlődéséről. Közvetítsenek olyan adatokat, amelyek gyermekükkel foglalkozó óvodapedagógusok számára fontosak lehetnek. Gyermekük érdekében próbáljanak meg elfogulatlanul ítélkezni. Működjenek együtt az óvodával. Érdeklődő, segítő hozzáállás Együttműködés a nehézségek közös feltárásában és kezelésében Az óvodai rendezvények lehetőség szerinti támogatása. Sikerkritérium: ha mindkét oldal problémamentes, érzi az odafigyelést. Intézményünk óvodapedagógusai igyekeznek felismerni a családi nevelés hiányosságaiból eredő (nyelvi, viselkedésbeli) hátrányokat és segíteni azok csökkentését. Pedagógiai munkánkban számítunk a szülői ház támogatására, nevelési céljaink megvalósítása érdekében együttműködünk a szülőkkel. Az együttműködés formái: Megismertetjük a szülőkkel céljainkat, a gyerekek nevelésével-oktatásával kapcsolatos feladatainkat. Kikérjük véleményüket az intézményeinkben folyó nevelő-oktató munkával kapcsolatban. Fórumokat, nevelési témájú előadásokat tartunk számukra (ha szükséges, szakember segítségét is igénybe vesszük). Szülői értekezleteket tartunk, ahol a szülők megismerhetik a gyermekcsoport konkrét tennivalóit. 64

Fogadóórákat tartunk az óvoda munkatervben meghatározott időpontokban a tapasztalatok, a gondok megbeszélése, a közös tennivalók egyeztetése céljából, de a szülő kérhet időpontot az óvónőtől a problémák megbeszélése érdekében. Családlátogatásokon tájékozódunk a családok szociális helyzetéről, a családi légkörről, a gyermek nevelésével kapcsolatos felfogásokról, válaszolunk a szülők kérdéseire, problémáira. SZSZ választmány működtetése. Bevonjuk a szülőket az óvodai programok, rendezvények megvalósításába. (ünnepélyek, rendezvények, kirándulások). VII. A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Óvodánkban a kreatív, tehetségígéretes gyerekek saját csoportjukban élik óvodai életüket. Elsősorban játszanak, azzal foglalatoskodnak, amivel szeretnek. Kötelességünk, hogy segítsük őket a továbbfejlődésben, erősítsük erős oldalukat, de fejlesszük gyenge területeiket is. Olyan légkört alakítsunk ki a gyerekek körül, amely őket elfogadja, személyiségük fejlődését segíti. Óvodapedagógusaink feladatai: Felismerni a kreatív gyermekeket Ösztönözni, motiválni kreativitásukat Kielégíteni szükségleteiket (megismerési, alkotási) Önmagára találás segítése: hogy megbirkózzon a feladatok sokszínűségével Elkallódás megelőzése Harmonikus fejlesztés a személyiség egészét tekintve Segíteni őket az adott speciális helyzetekben Az általános kreatív nevelés eszközeivel segíteni fejlődésüket Óvodáskorban már megmutatkozhatnak a korai tehetségígéret jelei: Speciális matematikai képességek Zenei tehetség (hallás, ritmusérzék) Kiváló rajzkészség (átlagon felüli kézügyesség) Korosztálytól jelentősen eltérő mozgásfejlettség Szociális képességek fejlettsége Tehetséges gyermekeink részt vehetnek egy-egy rajzversenyen, mesemondó versenyen. 65

A mozgásban fejlett gyermekek óvodás focira járhatnak, a kiváló táncos-zenei képességekkel rendelkező gyerekek néptánc foglalkozásokon vehetnek részt. VIII. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Beilleszkedési, magatartási nehézség, zavar az általános társadalmi normáktól eltérő viselkedést jelent. Az alkalmazkodás hiánya szembetűnő lesz. Kialakulásának okai a lelki fejlődés zavarában, öröklött, korai károsodásban kereshetők. Nagyon fontosnak tartjuk a beilleszkedési, magatartási problémákkal küszködő gyerekek fejlesztését, mert a problematikus gyermek saját fejlődésének és közössége fejlesztésének is gátjává válhat. 1. Óvodánk feladata A gyermek személyiségének és környezetének megismerése, a problémák gyökerének feltárása. A fejlesztő módszerek megbeszélése, egyeztetése a családdal. A megfelelő beilleszkedés hatékony segítése. A szülők segítése a családi, a nevelési konfliktusok megoldásában. A beilleszkedési, magatartási zavarok legtöbb esetben a családi nevelés hiányosságaira vezethetők vissza. Az elhúzódó beszoktatás jelzi, hogy a család, mint a szocializáció első színtere nem funkcionál kellőképpen. A gyerekek viselkedésében hol az agresszió, hol a túlzott visszahúzódás, vagy éppen a hiperaktivitás tünetei hol a kényszeres mozgások különféle fajtái lelhetők fel. Amennyiben magatartási zavaruk kórossá válik, a pedagógiai szakszolgálat segítségét kérjük. 2. Célunk Lehetőség szerint alkalmassá tenni ezeket a gyerekeket az együttélésre, együttműködésre. A perifériára szorulásuk, antiszociális helyzetbe való lecsúszásuk megelőzése. A tolerancia képességének fejlesztése (tapintat, empátia, udvariasság, tisztelet, érdeklődés). 66

3. Feladatunk A beilleszkedési- és magatartási nehézségekkel küzdő gyerekek felismerése, vezető tüneteik kiválasztása. Vizsgálati kérelem a Nevelési Tanácsadótól. Meg kell keresnünk a gyermek értékeit, melyek elengedhetetlen feltételei lesznek a fejlesztő munkához. Lehetőség szerint a kiváltó okokat kiderítjük. A magatartási problémák felmérésének és megoldásának is a legfontosabb eszköze a kommunikáció. Fel kell kutatnunk, hogy a problémák a sajátos családi háttérből, óvodai körülményből, vagy esetleg súlyosabb lelki betegségből adódnak-e. Rendszeres kapcsolatot tartunk a szülői házzal, a kapcsolat legyen gyümölcsöző. Az érzelmi kapcsolatok kialakulását és fejlesztését, a kapcsolattartási készségek elmélyítését segítjük. Minél több közös élmény szerzésére törekszünk, mert a közös élmények megfelelő alapot teremthetnek, hogy a gyermek kinyíljon. Közös elfogadás, kulturált konfliktuskezelés a feladatunk. 4. Módszerek: Biztonságot nyújtó, derűs, kiegyensúlyozott légkör kialakítása a gyermekcsoportban, főleg a játék terápiás jellegének előtérbe helyezése Állandóság fontossága, megteremtése Következetes, megfelelő határokat szabó korrekciós nevelés. Ne legyenek hézagok, legyenek azonosak az elvárások Együttműködés a gyermek szűkebb és tágabb környezetében fellelhető segítő erőkkel, a családi nevelés tapintatos befolyásolása Nevelési tanácsadó, családsegítő, gyermekjóléti szolgálat, gyámhivatal, gyermekvédelmi felelős bevonása. Az intézmények legyenek együttműködők, kéz a kézben, az információáramlás legyen hatékony. Esetmegbeszélés, egyéni esetkezelés, egyénre szabott-egyéni bánásmód előtérbe helyezése. 67

5. A megvalósulás színterei Óvoda, csoportközösség, játékidő Kötött és kötetlen foglalkozások rehabilitációs célú egyéni vagy kiscsoportos foglalkozások egyéni terv szerint (logopédiai- és egyéb fejlesztő foglalkozások) napi beszélgetések, családlátogatás, fogadóórák, szülői értekezletek. IX. A különleges bánásmódot igénylő gyerekekkel való foglalkozás 9.1. A sajátos nevelési igényű és tanulási nehézséggel küzdő gyerekek személyiségfejlesztésének elvei, eljárásai, céljai, feladatai A sajátos nevelési igényű gyerekek lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva a következő elvek érvényesülnek: - a feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, keretek megjelölése - sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak, követelmények támasztása és teljesítése - az alapító okiratban rögzített sajátos nevelési igényű gyerekek nevelését a 2/2005. (III.1.) OM rendelet A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve szerint végezzük. - az óvoda segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is segíti ezeket a gyerekeket, elsősorban az önmagukhoz viszonyított fejlődésüket értékelve. Eljárásaink az óvodában - az okok feltárása (óvónők gyermekvédelmi felelős) - a családi körülmények vizsgálata (családlátogatás, beszélgetés) - kiegészítő vizsgálatok kérése (szakszolgálatok) - a nevelőmunka felülvizsgálata (fejlesztési eljárások) - külső körülmény esetén a hátráltató tényezők felszámolására törekvés, ill. annak enyhítésére szolgáló intézkedések. - intézményen belüli okok esetén a szükséges nevelési eljárások meghatározása. Pedagógiai célok: 68

- Sérülés-specifikus eljárások alkalmazásával fejleszteni a gyerekek társas kapcsolatát, a helyes magatartási és viselkedési szokások elsajátítását, a szabálytudat erősítését. - Az egyéni szükségletek mentén építkezve az énkép, az önértékelés alakítása, az érzelmi egyensúly, a jó iránti fogékonyság megteremtése. - A konkrét tapasztalatok és élmények feldolgozásával, értelmezésével fejleszteni a szociabilitást, a testi-lelki harmóniát, a testápolás, az egészséges táplálkozás, a ruházat tisztán tartásának folyamatait. Feladatok: - A terápiás eljárások alkalmazásával erősíteni az önismeretet, önelfogadást, önfejlesztést. - A gyereket az iskolaérettség fokára eljuttatni. - Integráció. 9. 2. Felzárkóztatást segítő program - A nevelési folyamatba iktatott elemző tevékenységek, melyek a pedagógiai munka tudatos, egyénre szabott tervezését segítik. - Tanulási nehézség esetén pontos diagnózis megállapítása. (Nevelési Tanácsadó, Szakértői Bizottság) - A szakértői véleményben foglaltaknak megfelelően: Differenciált foglalkoztatás a kötött és kötetlen tevékenységek végzése során, fejlesztő foglalkozások. Sajátos nevelési igényű gyerekekkel való foglalkozás: Középső és nagycsoportos gyermekek diagnosztizáló mérése. Az alapkészségek fejlettségi szintje és az óvónő tapasztalatai alapján kérjük a szakszolgálatok vizsgálatát. A Nevelési Tanácsadó ill. a szakértői bizottság szakvéleménye alapján fejlesztő foglalkozásokat szervezünk, és/vagy kérjük a gyógypedagógiai megsegítést. A tanulási nehézséggel küzdő gyerekek ellátását utazó gyógypedagógus végzi. A mozgás-, és érzékszervi fogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos gyerekek foglalkoztatása integráltan történik, utazó gyógypedagógusok speciális segítségével. 69

Magatartászavaros gyermek esetén a nevelési tanácsadó pszichológusa, ill. a szakértői bizottság által az óvoda egyéni bánásmódra vonatkozó javaslatok minden óvónőnek irányadók. Minden gyermek egyedi, megismételhetetlen, különleges. Minden gyermeknek egyéni szükségletei, igényei, lehetőségei vannak. Minden óvónő, dajka feladata, hogy ezek figyelembe vételével tervezze, szervezze nevelőmunkáját, különös tekintettel a különleges bánásmódot igénylő gyermekek tekintetében. X. Egészségfejlesztési program Cél: Az egészséges életre nevelés, az egészség megtartására, megerősítésére történő felkészítés. A 3-7 éves korosztályra jellemző fiziológiai, életkori sajátosságokat figyelembe véve tervezzük a gondozási tevékenységeket, a mozgásigény kielégítésének feltételeit, az egészség védelmét. Az egészség fejlesztő tevékenység során az egészségi állapot pozitív irányú változása. Az óvodapedagógus feladatai: Az egészséges életmód, betegségmegelőzés és egészségmegőrzés szokásainak megalapozása. Mozgásigény kielégítése, és a testi képességek fejlesztése. A gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése. A környezet védelméhez kapcsolódó szokások kialakítása. Az egészségfejlesztés területei: egészséges táplálkozás mindennapos testnevelés, testmozgás személyi higiéné 70

testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése a bántalmazás, erőszak megelőzése baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás Egészséges táplálkozás Alapelvek: Az óvodásgyermekek egészséges táplálkozási szokásainak megerősítését és az óvodai étkeztetés otthoni kiegészítésének (komplettálásának) szorgalmazását szolgálja. Az óvodásgyermek az ébrenlétének háromnegyed részét az óvodában tölti, ahol az óvodapedagógusok a gyermek testi-szellemi fejlődésének feltételeit igyekeznek biztosítani. A fejlődés alapfeltételei között kiemelt jelentőségű a gyermek egészséges táplálása. Az óvodai étkeztetés napjainkban - minden igyekezet ellenére - sem tudja az egészséges táplálkozás minden követelményét teljesíteni. A teljesítés nemcsak anyagiakon (élelmezési normán), de szemléleten (étrend-összeállításon), óvónői leleményességen (egészségpedagógiai kulturáltságon) és a szülők segítő együttműködésén (a kiegészítő táplálkozáson) is múlik. Az óvoda étkezését biztosító főzőkonyha élelmezésvezetőjével és főszakácsával rendszeresen történik egyeztetés az étlap összeállításáról, melyhez az ANTSZ ajánlást vesszük figyelembe. A gyermeknek az egészséges táplálkozás érdekében naponta az öt alapélelmiszer-csoport mindegyik tagjából kell fogyasztania Az alapélelmiszercsoportok között a következőket tartjuk számon: (1) kenyér, pékáru, tésztaféle, rizs (2) gyümölcs, zöldség, (3) hús, hal, tojás, (4) tej és tejtermék, (5) olaj, margarin, vaj, zsír. Nincs azonban egyetlen olyan táplálék, ételféleség sem, amely a felsorolt alapélelmiszer-csoportokban található szükséges tápanyagot megfelelő mennyiségben tartalmazná. Az óvodai élelmezés jelenleg nem tudja biztosítani a gyermekek számára az egész napra szóló élelmiszerek szükségességét. 71

Az óvoda és a pedagógus feladatai a helyzet javításáért: - Kulturált körülmények között a fogásokat folyamatosan felszolgálja (várakozási időt kerüli). Az étkezés végén az asztalok rendjének helyreállítását irányítja. Megkedvelteti az ízeket, intenzív rágásra ösztönöz, folyamatosan folyadékot biztosít. Életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően kanál, villa és kés helyes használatával ismerteti meg a gyerekeket. Fokozottan ügyel a táplálék érzékeny gyermekek diétájára ( az érintett gyermek családja biztosítja). - Szerveznek az óvónők a szülőkkel, támogatókkal közösen hetenként egy-két gyümölcs- és zöldség-napot. - Tanácsot adnak, hogy az óvodai étrendet otthon milyen ételféleségekkel egészítsék ki: Kerüljék a családi étkezés során a haszontalan ételek és italok étrendbe állítását, így a cukros, sós, zsíros ételeket és italokat. Töröljék étkezési szokásrendjükből a cukrozott szörpöket, befőtteket, kólaféléket, a kekszet, a ropit, a chipset. Szerepeljen a családi étrendben kevesebb füstölt hús, felvágott, húskonzerv, állati zsiradék, és annál több alacsony zsírtartamú tej, tejföl, sajt, hal, baromfi (bőr nélkül), barna kenyér. - Óvodai napirend keretében ismertetik meg az óvónők a gyermekeket új ízekkel, addig ismeretlen étel-és italféleségekkel. Az étkezést örömtelivé teszik, jó hangulatot teremtenek az ételek elfogyasztásához. - Az egészséges táplálkozásra nevelés érdekében kapcsolják be a napi programba az alternatív egészségfejlesztő programot, (pl projektek), játékos alkalmat teremtenek arra, hogy a gyermekek maguk is részesei legyenek egyszerűbb ételek elkészítésének (pl. saláta készítés, tízórai összeállítás). - A nevelési év során legalább több alkalommal kerül lebonyolításra az egészséges táplálkozást népszerűsítő foglalkozás. - Az egészséges táplálkozás egészségre gyakorolt hatásai adnak alapot a foglakozásoknak. Így a gyerekek őszi zöldséges és gyümölcsös kerteket látogatnak meg. Ismerkednek gyümölcsökkel, zöldségfélékkel. Minden érzékszervet megmozgatnak a tapasztalatszerzés során, mindezeket versekkel, mondókákkal, mesékkel, körjátékokkal kísérve teszik még vonzóvá a gyermekek részére az óvó nénik. A legvonzóbbak a kóstolók. Készül saláta zöldségből, gyümölcsből. Sütemény teljes kiőrlésű lisztből, barna cukor felhasználásával. - Tejtermékekkel kapcsolatos foglalkozást is tartanak az óvónők, a boltokban kapható minden féle tejterméket vásárolnak a gyerekek és kóstolják végig az óvodában a 72

kínálatot. Beszélgetnek a tej fontosságáról miért is fontos az emberi szervezet számára, kiemelve a csontok, és a fogak egészségét. Mindennapos testnevelés, testmozgás Az óvodapedagógus feladatai a mozgásigény kielégítése és testi képességek fejlesztéséért Változatos napi és heti rendben biztosítja a gyermek mozgásigényének folyamatos kielégítését. Minden nap szervez mozgástevékenységet (tornaszobában vagy udvaron). Heti 1 kötelező testnevelés foglalkozást vezet. Edzési lehetőséget a testnevelés, környezet, levegő, nap kihasználásával biztosítja. Megtervezi a helyet, időt, és a közegekben való mozgást fokozatos terheléssel, figyelembe véve a korosztályok életkori sajátosságait. Időjárástól függően (köd, -5 fok, eső, viharos szél esetén nem) napi 1-3 órát levegő és napfény edzést biztosít a fokozatosságot betartva. A nyári napirendet az egész napos levegőn való tartózkodásra építi. A mozgás anyagát lásd mozgás fejezetben. Személyi higiéné Óvodapedagógus feladatai: Tisztálkodás A napirend keretei között elegendő időt biztosít a gondozási teendők egyéni tempó szerinti végzésére. Tisztálkodási folyamatot megismerteti: helyes sorrendiséggel és technikával, egészségügyi szokásokkal. A tisztaság alapvető fontosságának, a betegség megelőzés és fertőzések megelőzésének jelentőségét életkor specifikus módszerekkel tudatosítja a gyermekekben. Ezen belül a test tisztántartásán értjük a bőr, fogak, szájüreg, haj, érzékszervek, körmök ápolását, a ruházat higiéniája a mosás, tárolás feladatait is tartalmazza, illetve a közvetlen környezetünk tisztántartására is hangsúlyt fektet. A megvalósításban fejlettség szerinti segítséget nyújt. Fokozatosan kialakítja az önállóságot. Öltözködés Elegendő időt és szükséges segítséget biztosít az öltözködésben és a ruházat elhelyezésében a saját polcán. A megfelelő viselet kiválasztásában összefüggéseket tár fel a gyermekekkel az időjárás és tevékenységek között. Fokozatosan kialakítja az önállóságot. A szülőkkel való kapcsolattartás során a megfelelő mennyiségű és minőségű ruházat és cipő biztosítására javaslatot tesz. Például: műszálas anyagok 73

kerülése, váltóruhák, lábboltozatot és lábfejet védő cipők biztosítása, lógó alkatrészek eltávolítása. Pihenés Ebéd után a csoport szükségleteinek megfelelően nyugodt pihenés feltételeit biztosítja, ellenőrzi a terem szellőzetését, az ágyak megfelelő elhelyezését (a lehető legnagyobb távolságban). A gyermekek elalvását segíti biztonságot adó szokásrendszerrel, pl. mesével, énekkel, zenehallgatással, testi közelséggel, puha tárgyakkal. Pihenés időtartamát a csoport szükségleteihez igazítja. Az ágyneműről és annak tisztításáról az óvoda gondoskodik, általában két hetente és a gyermek minden megbetegedése alkalmával. Egészséges tiszta biztonságos környezet megteremtése higiéniás szabályok kialakítása. Az óvodás gyermek saját testi gondozásának megtanítása és mozgásigényének kielégítése csak egészséges környezetben történhet. Ennek érdekében a dajkák munkájához tartozik a mindennapos portalanítás, felmosás, fertőtlenítés, szellőztetés a higiéniás szabályok betartatása a gyermekkel. A balesetveszély elkerülése érdekében a gyermekek által használt eszközöket fokozott odafigyeléssel kezeli, szükség esetén kezdeményezi javítását, cseréjét. Különösen az udvari, vagy játszótéri játékoknál, sétán felhívja a gyermekek figyelmét a helyes eszközhasználatra, biztonságos közlekedés szabályaira, kirándulásra szülői segítséget kérhet. A gyermekek szükséglete szerint (szülők bevonásával) speciális szakemberek bevonásáról gondoskodik, az óvoda orvosa, fogorvosa, védőnője, szakszolgálatok segítségével. A Nevelési Tanácsadó logopédusával konzultál, aki hetente kétszer tart foglalkozásokat óvodánkban. A nevelési év elején a logopédus felméri a beszédhibás gyermekeket, s az órarendjében a fejlesztő foglalkozásokat megtervezi. A Nevelési Tanácsadó pszichológusával, egyéb szakemberével kapcsolatot tart, aki évi rendszerességgel megvizsgálja a fejlődésben akadályoztatott gyermekeket, javaslatot ad az egyéni bánásmódra és a fejlesztésre, valamint speciális pszichológiai terápiára fogadja őket. Az óvodapedagógus a javaslatokat beépíti az egyéni fejlesztő munkába. Testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése 74

Alapelvek: A dohányzás megelőzésében és visszaszorításában jelentős szerep jut az óvodapedagógusoknak és az óvoda technikai személyzetének. Az óvoda felnőtt dolgozói modellt, mintát jelentenek a gyermekek számára. Az óvodában a gyermek előtt dohányzó felnőtt nagyobb hatást gyakorol a gyermekre, mint egyéb szocializációs helyzet, ezért az óvoda dolgozói nagyobb felelősséggel tartoznak személyes példamutatásukért. Az óvoda feladata minden olyan helyzet elkerülése, amely a gyermeknek kedvezőtlen mintaként szolgálhat. A dohányzás megelőzését szolgáló óvodai egészségnevelési program tevékenységei : Szabad beszélgetések. A beszélgetés kezdeményezője lehet az óvodapedagógus, de lehet maga gyermek is (valamely aktuális eseménnyel, élménnyel, filmjelenettel stb. kapcsolatosan). A szabad beszélgetésben kisebb, önkéntesen csatlakozó gyermekcsoport vehet részt beszámolóval, események értékelésével, képek nézegetésével, képkivágások gyűjtésével, diafilm-vetítéssel stb. párhuzamosan. Alapelv: az önkéntes részvétel, a szabad megnyilatkozás és vélemény-nyilvánítás. A dohányzás ártalmainak elemzésére szolgáló szabad beszélgetések kezdeményezésére a következő alkalmakat, lehetőségeket alkalmazzuk: Kirándulási élmények feldolgozása: napsütés, szabad levegő, madárdal, napozás (lebarnulás), szabad mozgás, jókedv, veszélyek (napozás, növényzet.), értéke: füstmentesség, pormentesség, szabad légzés, erőkifejtés, sok mozgás. Városi, falusi élmények megbeszélése: az utca forgalma, a gépkocsik füstje, az áruházak levegője, gyárak környékének kedvezőtlen viszonyai, utazás tömegközlekedési járművön, "talponállók", ivók, vendéglők külső képe, az utcai porképződés, az otthoni állattartással járó szagok. Élmények elmondása a dohányfüstös helyiségekről: saját lakásunk levegője, szórakozó helyek füstje, gyárkémények füstje, füstmérgezéses balesetek; a családban dohányzók megszokott dohányzási helyei, vendégségben tapasztalt dohányzás. Gyermeki vélemények arról, hogy kik dohányoznak, miért dohányoznak, hol dohányoznak: dohányzó felnőttek, dohányzó gyerekek, otthoni dohányzás, miért nem szabad a közlekedési eszközökön (vonat, autóbusz, villamos) dohányozni; vélemény arról, hogy sikerül-e a leszokás. Tapasztalatok gyűjtése arról, hogy miről ismerjük meg a dohányos embert: láttál-e már nagydohányos embert, aki gyakran rágyújt, köhög, cigarettát hord magánál, öngyújtója van, keresi a dohányzásra kijelölt helyet, engedélyt kér a rágyújtásra, sárga 75

az ujja, a ruházatának dohány-szaga van, szájából dohányszag árad; mondj véleményt az ilyen helyzetről. Ismeretközlés, magyarázat arról, hogy a nem-dohányzókat törvény védi: mi a törvény, hogyan és kit kötelez a törvény, mi a megszegők büntetése, hol megengedett a dohányzás; mi célból alkották meg a nem dohányzókat védő törvényt; miért kell az embereket a dohányzástól megvédeni; az óvodában miért nem dohányoznak. Beszélgetés a dohányzási reklámokról: mi a reklám, hol láttál ilyet (tv, utca, aluljáró, közlekedési eszköz) ; milyen cigaretta reklámra emlékeztek, tudjátok-e mi van a reklámképek aljára ráírva ("A dohányzás ártalmas az egészségre"), gyűjtsetek cigarettareklámképeket és mondjátok el arról véleményeteket. Ismeretek összefoglalása a dohányzás ártalmairól: károsítja a tüdőt, az idegrendszert, valamint a gyomor és a szív munkáját; másokat is károsít, zavarja azokat, akik beszívják a dohányfüstöt, kellemes-e a füstös levegőjű teremben tartózkodni, hogyan védekezhetünk ellene (szabad levegőn tartózkodás, a lakás szellőztetése). Beszámoló és értékelés a környezetünkben tapasztalt dohányzásról: mit mondanak a dohányzók a dohányzásról, a káros hatásokról, a megszokásról, a lemondásról; miért mondják, hogy kár volt elkezdeni; szabad-e rájuk haragudni, mit kell tőlük kérni; hogyan kell kérni a felnőttektől a dohányzás mellőzését. Beszélgetés arról, milyen leszek, ha nagy leszek: mi szeretnék lenni; segíteni akarok másoknak, alkotni szeretnék, egészséges, edzett, erős akarok lenni; mit kell ezért tenni, mit kell elkerülni (elhatározom, hogy nem kezdem el a dohányzást). A szabad beszélgetések mellett a szabadidő kitöltésének (nevelési lehetőségének) egyik legjobb alkalma: a mesélés. A dohányzást megelőző magatartásra nevelésnek is egyik eszköze az olyan mese, amely az állatvilághoz, a növények életéhez vagy a gyermeki élethez kapcsolja a nem-dohányzó magatartás szépségeit. Olyan mesékről lehet szó, amelyekben a helyes magatartás "pozitív" élményei jelennek meg, amely nem félelemkeltéssel kísérli meg a dohányzástól "elrettenteni" a kisgyermeket. Miután a dohányzásmentes magatartás köréből aligha talál az óvodapedagógus mese-témát, szükséges, hogy saját maga, az eddigi mesegyűjteményét "átalakítva" készítsen és mondjon mesét. A bántalmazás, erőszak megelőzése Alapelvek A WHO definíciója: 76

A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul. Elhanyagolást jelent, ha a szülő vagy a gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, amely súlyos ártalmat okoz, vagy ennek veszélyével fenyeget bármelyik területen: egészség, oktatás, érzelmi fejlődés, táplálkozás, lakhatás és biztonságos körülmények, amely veszélyt jelent, vagy nagy valószínűséggel jelenthet a gyermek egészségi állapotára, mentális, lelki és spirituális, erkölcsi és szociális fejlődésére. Figyelembe kell venni ennek megítélésekor, hogy milyen mértékben adottak a feltételek a család rendelkezésére álló erőforrásai tekintetében. Minden olyan mulasztás vagy baj okozása, amely jelentősen árt a gyermek egészségének vagy lassítja, akadályozza szomatikus, mentális és érzelmi fejlődését. Érzelmi elhanyagolást jelent az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartás más családtaggal szemben. Fizikai elhanyagolást jelent az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások beadatásának indokolatlan elmulasztása, késleltetése. A gyermekbántalmazás azt jelenti, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt - bár tud róla, vagy szemtanúja nem akadályozza meg, illetve nem jelenti. Fizikai bántalmazás az a szándékos cselekedet, vagy gondatlanság (így különösen ütés, rázás, mérgezés, égés, fulladás, közlekedési baleset, stb.), amely a gyerek fizikai sérüléséhez, halálához vezet vagy vezethet. Ide sorolható a közlekedés során elkövetett gondatlan veszélyeztetés (gyermekülés hiánya, ittas vezetés, kivilágítatlan kerékpár stb.) Az érzelmi bántalmazás azt a rendszeres, hosszú időn át tartó érzelmi rossz bánásmódot jelenti, amely súlyos, és tartósan káros hatással van a gyermek érzelmi fejlődésére. Ez magában foglalhatja annak közvetítését a gyermek felé, hogy értéktelen, el nem fogadott, nem kívánt és nem szeretett. Jelenthet az életkornak, vagy a fejlettségnek nem 77

megfelelő elvárások támasztását a gyermekkel szemben (pl. a szobatisztaság idő előtti erőltetése, a képességekhez nem igazodó követelmények). Ide tartozik a gyermekekben állandó félelemérzet, vagy szorongás keltése, megszégyenítés, állandó kritizálás, az érzelmi zsarolás, a gyermek kihasználása. Az érzelmi bántalmazás súlyos formája az olyan élethelyzet, amelyben a gyermek szem és fültanúja más bántalmazásának. Az érzelmi bántalmazás mindezen komponenseket magában foglalhatja, de egymagában is jelentkezhet. Szexuális bántalmazás a gyermek bevonását jelenti olyan szexuális aktivitásba, amelyet a gyermek nem képes megérteni, felfogni, amelyhez nem tudhatja az érdemi beleegyezését adni, vagy amelyre a gyerek koránál, fejlettségi állapotánál fogva nem érett, továbbá amelyet tilt az adott társadalom/közösség jog- és szokásrendje, illetve az adott környezetben elfogadott tabuk. A szexuális visszaélés létrejöhet felnőtt és gyermek, vagy olyan korú gyermek és gyermek között, ahol a kapcsolat a kor és a fejlettség okán, a kapcsolat felelősségén, bizalmon vagy hatalmi helyzeten alapszik, és a tevékenység az agresszor szükségleteinek kielégítését, vagy megelégedettségét szolgálja. Ez magában foglalhatja, de nem feltétlenül korlátozódik: egy gyermek kényszerítése, vagy késztetése bármilyen törvénytelen szexuális aktivitásra, a gyermek kizsákmányolása gyermekprostitúció, vagy más jogellenes szexuális aktivitás formájában, - a gyermek felhasználása és kizsákmányolása pornográf anyagok, videó felvételek, vagy előadások, megnyilvánulások formájában. Különleges ellátást és kezelést igényel, ha gyermek bántalmaz gyermeket. Ezekben az esetekben egy gyermeket egy másik gyermek, vagy gyermekek csoportja a konfliktusok szokásos kezelésén túl - ismételten - fizikailag, lelkileg bántalmaz, vagy szexuálisan molesztál. A probléma kezelésénél igen fontos, hogy az áldozat és az elkövető egyaránt kapjon megfelelő segítséget. Speciális terület a testvérbántalmazás, annak érzelmi vonatkozásai, indulati tartalma miatt. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az óvoda ellátja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat; 78

felderíti a gyermekek fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek érdekében intézkedést kezdeményez. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását a gyermekjóléti szolgálat segíti. A nevelési intézmény közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a nevelési intézmény a gyermekeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. A gyermekek szüleit a nevelési év kezdetekor írásban tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről (óvodavezető), valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. A kisgyermek minden erőszakos cselekvéssel kapcsolatosan "érzékeny". Nemcsak az erős fizikai ingerek okoznak az óvodás gyermeknél egészségkárosodást, hanem az erőszakos cselekmények (brutalitás, vérengzés, gyilkosság) látványa is. Mindezek megelőzésére nem elég a szülőket felvilágosítani, de a védekezés helyes módszereinek alkalmazására sarkallni is szükséges. Ennek megvalósítása érdekében a szülői értekezletekre megbeszélési anyagként alkalmazzuk az erőszakot sugárzó tömeghírközlések kivédését. Baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás Alapelvek: Fontos, hogy rájöjjenek az óvodások; egy kis odafigyeléssel és óvatossággal rengeteg baleset és a vele járó fájdalom elkerülhető lenne. A gyerekek megismerkednek a vészhelyzetek, vagy balesetek során elvégzendő legfontosabb teendőkkel, illetve ezek közül is azzal, amit ők el is tudnak végezni. Ide tartozik a segítséghívás (felnőtt értesítése, vagy esetleg mentőhívás), a beteggel való kapcsolatteremtés és a könnyebb sérülések ellátása. A gyerekek megtanulják, hogy egy-egy hétköznapi tárgy (pl.: bicikli, mászóka, autó, gyógyszer) milyen veszélyforrásokat hordoz magával, illetve mire érdemes odafigyelniük a balesetek megelőzése érdekében. Módszere a szerepjáték, mesélés, bábozás, könyv és képolvasás, társasjátékok, beszélgetés. Általános előírások 79

A gyermekekkel - az óvodai nevelési év, valamint - szükség szerint, a foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat. Védő-óvó előírás: - az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás, - a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, - a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése. A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés ténye és tartalma a csoportnaplóban kerül dokumentálásra. Az óvoda házirendjében vannak meghatározva azok a védő, óvó előírások, amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében illetve bekövetkezésekor ellátandó feladatok az SZMSZ ben kerültek rögzítésre. Elsősegély doboz a fejlesztő szobában található. Az óvoda berendezése, eszközei csak a baleset megelőzés szempontjai alapján történt vizsgálat után kerülnek használatba, állapotuk folyamatosan ellenőrzésre kerül, ez az udvari eszközök esetében szakértői felülvizsgálattal egészül ki. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére Kultúráltan étkezik Helyesen használja az evőeszközöket Önállóan használja a vécét Önállóan és helyesen mos kezet, szájat öblít Szükség szerint használja a zsebkendőt Helyesen, megfelelő sorrendben öltözködik, vetkőzik, ruháját helyrerakja Szívesen kezdeményez mozgásos játékokat, szívesen vesz részt benne Az egészségfejlesztés szempontjait, alapjait ismeri 80

A pedagógiai program véleményezése, elfogadása és jóváhagyása 81