Bevezető Jelen számunkat egy olyan írással kezdjük, amely a szakmában sem igazán ismert fogalommal, a településmarketinggel foglalkozik. Málovics György előbb körüljárja magát a fogalmat, ismertet eltérő fogalomértelmezéseket, majd állást foglal egy olyan komplex definíció mellett, amely kapcsán ki tudja fejteni saját gondolatait, különös tekintettel a piacszegmentáció jelenségére, sajátosságaira. Huszti Levente tanulmánya ugyancsak egy meghatározott térség fejlődésével foglalkozik, nevezetesen a Keszthelyi kistérség, sőt kicsit tágabban a Nyugat-Balaton régiójának térszerkezeti sajátosságaival, az itt elhelyezkedő kisebb térségek helyzetével és törekvéseivel. Érdemes felfigyelni a Kolping kezdeményezés hazai megjelenésére és a jó törekvések tovább élését veszélyeztető jelenségekre, a fejlődés önpusztításhoz is vezethető kockázati tényezőire. Konkrét földrajzi helyhez kötött a Kárpátaljáról, annak legismertebb városáról, Ungvárról szóló beszámoló Asztalos Katalin elemzése nyomán. A Tanyakollégium zárónyilatkozatai és ajánlásai melyet a Szent István Egyetem, a Lakiteleki Népfőiskola és az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete szervezett a Tanyakollégium és az ehhez kapcsolódó kutatások mintegy kétéves munkájának eredményeit foglalják össze. EU Hírmondónkban két érdekes írással találkozunk. Forman Balázs írása egymás mellé teszi és elemzi a visegrádi országok Nemzeti Fejlesztési Terveit. Érdekes következtetések levonására ad alkalmat e tervek összehasonlító elemzése. Sok közöttük a hasonlóság, az eltérések mégis elgondolkoztatóak. Takács Laura a PHARE programok megvalósulási folyamatában vizsgálta az Európai Unió területpolitikai elveinek tényleges érvényesülését és von le következtetéseket az elvek-valóság ütköztetésével. Végül az ENSZ HABITAT keretében kidolgozott az európai viszonyokra alkalmazható szakmai állásfoglalások rövid megfogalmazásával találkozik lapunk t. Olvasója. HÍREK rovatunk a szokott módon tájékoztat lezajlott szakmai eseményekről, az olvasókat érintő kérdésekről. Olvassák e számunkat is érdeklődéssel! A főszerkesztő 2 FA LU VÁ R O S R É G I Ó 2 0 0 4 / 5
M Á L O V I C S G Y Ö R G Y tanársegéd, Szegedi Tudományegyetem, Közművelődési tanszék A piacszegmentáció sajátosságai a településmarketingben B E V E Z E T É S Bár a csere és a verseny a települések, illetve területek viszonylatában régóta fennállnak, városaink az utóbbi időben sok olyan változáson mentek keresztül, amelyek különösképpen befolyásolják a városgazdálkodási folyamatokat. Ezen főbb változások: 1. A városok folyamatos deindusztrializálódása, értve ezen a szolgáltató szektor általános növekedése mellett a magasabb rendű, személyes jellegű szolgáltatások térhódítását. Ezek azok, melyek kielégítik az egyén szórakozás, művelődés, kultúra stb. iránti igényeit (Ashworth Voogd 1997). 2. A termelők telephely-választási szabadságának megnövekedése a fizikai távolság korlátozó erejének csökkenése következtében. Ez lehetővé teszi, hogy új tulajdonságok és adottságok válhassanak fontos telepítési tényezővé (Ashworth Voogd 1997). A tőkemozgás globálissá válása következményeként egy befektető nagyon sok településből választhatja ki telephelyét (Enyedi 1995). 3. Szintén a fizikai távolság korlátozó erejének csökkenése révén a helyek megközelíthetőségének fogalma is átalakult. Manapság ez lényegesen kevésbé függ a térbeli távolságtól, mint akárcsak a közelmúltban. 4. A kilencvenes évek elején jött létre Magyarországon a települési önkormányzati rendszer. A széles autonómiával rendelkező önkormányzatok lettek a helymarketing formálásának tudatos közösségi szereplői. Csakúgy, mint a gazdaság egyéb szektoraiban, ez is hirtelen átállást jelent a központi szabályozásról a piaci viszonyokra. A települések közötti verseny fokozódott, és már nem a támogatói réteg politikai eszközökkel történő megnyerése a legfontosabb (Garamhegyi 2000), hanem a település saját bevételeinek maximalizálása a befektetők, turisták stb. vonzása által. 2 0 0 4 / 5 FA LU VÁ R O S R É G I Ó 5. Az önkormányzatok forrásainak szűkülése a feladatok növekvő, de legalábbis nem csökkenő mértékéhez képest. (A helyi önkormányzatok gazdálkodási rendszere az ezredfordulón 2000.) Ez még inkább arra ösztönzi a településeket, hogy minden lehetőséget és forrást igyekezzenek megragadni és kihasználni. A T E L E P Ü L É SMARKETING É RT E L M E Z É SEI A településmarketing fogalmat a témával foglalkozó szerzők eltérő tartalommal töltik meg. Találkozhatunk olyan megközelítéssel, amely szerint a tevékenység célja a régió lakosai minél nagyobb elégedettségének, szükségleteik és igényeik minél magasabb szintű kielégítésének megvalósítása. Ezen megközelítés igazsága végeredményben nem vitatható, azonban igen leegyszerűsítő jellegű, hiszen nem emeli ki a településmarketing alapvető sajátosságait. Egy másik szintén leszűkített álláspont, hogy a településmarketing a befektetők, vállalkozások, valamint a turisták adott területre való vonzása. Ez tulajdonképpen a város, mint termék egységes kommunikációjában főleg reklámozásában jelenik meg és merül ki. Ez leginkább az egyesült államokbeli szakirodalomra és városokra jellemző (Ashworth-Voogd 1997). A legelterjedtebb definíció azonban ötvözi ezen két nézetet, amelyek, ha meggondoljuk, egymással igen szorosan összefüggnek és egymást nagymértékben befolyásolják, vagyis: A régió- és településmarketing egy régió, egy település versenyképességének, komparatív előnyeinek, vonzerejének feltárása, fejlesztése, realizálásának segítése, kommunikálása a sokoldalú, jóléti fejlesztési (gazdasági, életmódbeli) célok elérésének érdekében, szolgálatában. (Piskóti Dankó Schupler 2002, 26. o.). Hasonló megközelítéssel találkozhatunk Ashworthnál és Voogdnál. Szerintük a városmarketing olyan eljárás, amely az egyes célcsoportok keresletéhez a lehető 3
legszorosabban kapcsolódik, miközben az adott területen folyó társadalmi és gazdasági folyamatokat előre megadott célok szerint maximalizálja. (Ashworth Voogd 1997, 34. o.) A közösségi marketing felőli megközelítést hangsúlyozza Rechnitzer. Ez a típusú marketing különféle érdekcsoportok között kíván valamilyen kapcsolatot, összhangot megteremteni az együttesen elfogadható célok érdekében. (Rechnitzer 1995, 6. o.). Ez alapján véleménye szerint a településmarketing olyan irányítási, vezetési és szervezési megoldást s egyben gondolkodási módot jelent, amely képes érvényesíteni és koordinálni a település egyes célcsoportjainak akaratát a működésben és fejlesztésben, miközben ennek a komplex társadalmi, gazdasági, környezeti és szociális rendszernek az értékei, adottságai egyre szélesebb körben kerülnek megismerésre, tudatosításra. (Rechnitzer 1995, 6. o.). A szerző tehát kiemeli a településmarketing koordinációs, konszenzusos jellegét. Nyilvánvaló, hogy az egyes célcsoportok esetenként egymással ellentétes érdekekkel rendelkezhetnek, emellett az egyes csoportok érdekei a közérdekkel is szembe kerülhetnek (Szász 1998), azaz nem tűzhető ki mint ahogyan egyik definíció sem tűzi ki célul az egyes célcsoportok elégedettségének maximalizálása, hanem sokkal inkább egy mindenki számára elfogadható és megfelelő fejlődést biztosító célrendszer. Ez utóbbi definíció már előrevetít bizonyos szegmentációs problémákat. P IAC S Z E G M E N TÁC IÓ A T E L E P Ü L É SMARKETINGBEN Szegmentációs stratégiák és előregyártott szegmentáció A piacszegmentáció a városmarketing egy különösen speciális és idáig elhanyagolt területe, ugyanis a gyakorlati városmarketing tevékenység során nemzetközi tekintetben egészen a legutóbbi időkig nem volt jellemző (Ashworth Voogd 1997), sőt Magyarországon ma sem az (Mészáros, 1998). Piacszegmentáción a piac nagyobb, viszonylag homogén igényekkel rendelkező, elkülöníthető részekre történő felosztását értjük. Kotler szerint a piacszegmentációt alkalmazó vállalat felismeri, hogy a vásárlók igényei, vásárlóereje, földrajzi elhelyezkedése, vásárlási attitűdje és szokásai különbözőek. nem törekszik arra, hogy kínálata, illetve kommunikációs rendszere minden egyes vevőt egyénileg is kielégítsen. Ehelyett néhány jól körülírható szegmentumot választ magának. (Kotler 1998, 291. o.). A fenti megközelítés alapján Kotler három alapvető szegmentációs stratégiát különböztet meg, amelyeket Kozma a települések tekintetében kis változtatásokkal említ: 1. Differenciálatlan szegmentációs stratégia: az önkormányzat nem differenciál, az egyes csoportokat azonos módon kezeli. A szerző szerint ez olyan stratégiát jelent, amely alkalmas a legszélesebb rétegek figyelmének felkeltésére és a jelentős anyagi erőforrásokkal rendelkező, több területen is jó adottságokkal rendelkező közigazgatási egységek nagyvárosok, országok számára lehet sikeres. A stratégia olcsó mivolta mellett veszélyes, mert elképzelhető, hogy ezáltal a település egyik célcsoportban sem tesz szert szilárd pozíciókra amit mindenki szeret, azt senki sem szereti igazán. 2. Differenciált szegmentációs stratégia: az önkormányzat néhány csoportot választ ki, ezekre koncentrál és megpróbálja vonzani. A stratégia az előzőhöz képest jelentős költségtöbblettel jár, de ugyanakkor elősegíti, hogy a város a kiválasztott célcsoportoknál erős pozícióra tegyen szert. 3. Koncentrált szegmentációs stratégia: az önkormányzat csak egy-két célcsoportra koncentrál és ezeket részesíti előnyben. Bár a stratégia jó célcsoport-választás esetén jelentős sikereket eredményezhet, nagyon veszélyes is, hiszen a gyorsan változó környezet (igények változása, új versenytárs stb) veszélybe sodorhatja azt. A szerző ezt ajánlja a kisebb települések számára (Kozma 1995). A fenti meghatározás véleményem szerint érdekes problémákat vet fel. A téma szemléltetése érdekében álljon itt a következő kategorizáció a településmarketing célcsoportjait illetően, amely kiemelve, hogy a szegmentáció minden település tekintetében egy egyedi folyamat négy alapvető célcsoportot különít el. 1. Azon személyeket, akik lakóhelyül választják, illetve választhatják az adott területet azaz mind a jelenlegi lakosok, mind pedig a potenciális betelepülők. 2. A területet ideiglenesen használók csoportját gondolván itt az üdülési, kikapcsolódási, munkavégzési, tanulási stb. célból érkezőkre. 3. Az adott térséget telep-, illetve működési helyül választó szervezeteket gazdasági és nem gazda- 4 FA LU VÁ R O S R É G I Ó 2 0 0 4 / 5
sági szervezetek, a már jelenlévők, valamint a potenciális befektetők egyaránt. 4. Végül, de nem utolsósorban mindazon személyeket és szervezeteket, akik tevékenységükkel, döntéseikkel befolyásolhatják az adott térség sikermegvalósító képességét ezek legtriviálisabb példája a kormány, amelynek hatása egyértelműen megnyilvánul többek között a térség támogatásában, infrastruktúrájának fejlesztésében stb. (Piskóti Dankó Schupler 2002). 2 0 0 4 / 5 FA LU VÁ R O S R É G I Ó Amennyiben e négy szegmenst szemügyre vesszük, kijelenthetjük, hogy a város vásárlóinak bizonyos körére a fenti Kotler-i értelmezés minden további nélkül alkalmazható. A várospolitika középpontba állíthatja a gazdag, kulturális élményekre vágyó külföldi turisták csoportját a többivel szemben. Ugyanígy megcélozhatja a kis- és középvállalkozásokat a nagyvállalatokkal szemben, különbséget tehet közöttük gazdasági ágazatonként és teremthet valamely szegmens részére kedvezőbb gazdasági és jogszabályi feltételeket. A probléma az első célcsoport esetében adódik. A város esetében a fogyasztók egyik véleményem szerint a legfontosabb csoportja a település lakosai. E csoport esetében a fenti három kategória alkalmazása nem egyértelmű. Természetesen ezen a csoporton belül tovább lehet szegmentálni különböző jellemzők alapján (kor, nem, jövedelem, családméret, lakókörzet stb.). Az egyes alcsoportok eltérő igényekkel rendelkeznek a város különböző szolgáltatásai iránt. Amennyiben a szegmentáció kotleri meghatározását vennénk alapul, akkor a második, illetve a harmadik stratégiát választva (differenciált és koncentrált szegmentációs stratégia), a település nem törődne minden lakossal, csupán néhány szegmenst venne célba és azok igényét próbálná meg hatékonyan kielégíteni. Ez a városok esetében a csere sajátosságai (nagy összegű és arányú redisztribúció) miatt nem következhet be. Hogyan tehetné meg egy közpénzekből gazdálkodó település azt, hogy egyáltalán nem törődik a szegényekkel, fiatalokkal, egyes körzetek lakóival stb. Magától értetődően minden csoport igényeinek maximalizálása sem lehet cél, hiszen az erőforrások hozzárendelése az egyes szegmensekhez csakis valamely más szegmens kárára történhet, azaz más célcsoportok igényei kielégülésének alacsonyabb fokát vonja maga után. Meg kell találni tehát az igények kielégítésének azt a mértékét, amelyet a közösség leginkább igazságosnak, elfogadhatónak tart. Ilyen szempontból tehát a településmarketing mint ahogyan az fentebb, Rechnitzer definíciójában is olvasható egy konszenzusos tevékenység, amely az egyes célcsoportok akaratát érvényesíti és koordinálja. Hasonló véleménnyel találkozhatunk Törőcsiknél is, aki szerint nem lehet csak az attraktív szegmenseket kiválasztani, a célpiacot számos nehéz csoport is alkotja (Törőcsik 1995, 19. o.). Rechnitzer (1995) különböző szegmenseket különít el, mégpedig az alapján, hogy az egyes célcsoportoknak a terület használóinak különféle dimenziók mentén szerveződött egységeit tekinti. Ezen csoportosulások alapja az érdekazonosság és a tömörülések a településfejlesztési célok meghatározói. Ezek közül kiemelve néhányat: politikai pártok, érdekképviseletek közigazgatási apparátus önkormányzat tagjai és tisztségviselői polgárok térséget és települést működtető szervezetek szolgáltató szervezetek egyházak idősek és fiatalok szervezetei alapítványok, egyesületek gazdasági szervezetek (kereskedők, vendéglátók, szállodatulajdonosok, termelő és szolgáltató vállalkozások stb.) különféle foglalkozási csoportok (orvosok, tanárok, közgazdászok stb.) kulturális és oktatási intézmények, szervezetek ház- és telektulajdonosok pénzintézetek helyi, térségi érdekszövetségek A magyar szakirodalomban megjelenő, fent bemutatott egyváltozós, demográfiai vagy funkcionális alapon készült társadalmi kategóriarendszerek veszélyeire hívja fel a figyelmet Ashworth és Voogd. Az így kialakított célcsoportok ugyanis rendszerint többféle motivációval rendelkeznek a motiváció alapú szegmentálás már Rechnitzernél is megjelent az érdekazonosság hangsúlyozásával és többféle tevékenységet folytatnak a város szolgáltatásainak használata közben, ezért az ilyen felosztások a piactervezés számára nem használhatók. (Ashworth-Voogd 1997, 87. o.). Véleményük szerint a piacszegmentáció nem más, mint a piacon azonos időben felmerülő különböző keresleti görbék felismerése és ezek alapján marketingstratégia kialakítása. A fenti szerzőpáros felvázolja a szegmentációs lehetőségek halmazát (lásd 1. sz. ábra). 5
A magyar szakirodalomban megjelen, fent bemutatott egyváltozós, demográfiai vagy funkcionális alapon készült társadalmi kategóriarendszerek veszélyeire hívja fel a figyelmet Ashworth és Voogd. Az így kialakított célcsoportok ugyanis rendszerint többféle motivációvak rendelkeznek a motiváció alapú szegmentálás már Rechnitzernél is megjelent az érdekazonosság hangsúlyozásával - és többféle tevékenységet folytatnak a város szolgáltatásainak használata közben, ezért az ilyen felosztások a piactervezés számára nem használhatók (Ashworth- Voogd 1997, 87. o.). Véleményük szerint a piacszegmentáció nem más, mint a piacon azonos idben felmerül különböz keresleti görbék felismerése és ezek alapján marketingstratégia kialakítása. 1. ábra: Szegmentációs stratégiák típusai a városmarketingben Afenti szerz páros felvázolja a szegmentációs lehet ségek halmazát (lásd 1. sz. ábra). 1. ábra: Szegmentációs stratégiák típusai a városmarketingben Piac egészére irányul Szegm en tációt nem vesz figyelem be Differenciálatlan m arketing Forrás: Ashworth- Voogd 1997, 89. o. Szegmentációs stratégia Szegm entációt figyelem be vesz Differenciált m arketing Forrás: Ashworth-Voogd 1997, 89. o. Piac egy szegmensére irányul Szegm entációs politika kidolgozása Koncentrált marketing Lényeges különbségnek értékelhet az, hogy itt a differenciált marketing nem egyes célcsoportok igényeinek kielégítését és más célcsoportok elhanyagolását takarja, hanem több részpiac elkülönítését és mindegyikhez személyre szabott marketingterv kidolgozását. Mindezt úgy teszi, hogy a koncepció a piac egészére Lényeges irányul, ami a városmarketing különbségnek lényegének, értékelhető jól megfelel a az, városmarketing hogy itt céljainak. a differenciált Részben a komplexitásból, marketing részben nem pedig egyes a szolgáltatásjellegb célcsoportok l fakad, igényeinek részre kielégítését osztható: és más célcsoportok elhanyagolását hogy szintén a hagyományos termékektl eltéren a helyek fogyasztóinak köre három 1. személyek és szervezetek, akiket és amelyeket érdemes vonzani, takarja, 2. elfogadható hanem személyek több és szervezetek, részpiac elkülönítését és mindegyikhez személyre szabott marketingterv kidolgozá- 3. elkerülend személyek és szervezetek (Kotler-Haider- Rein 1993). sát. Mindezt úgy teszi, hogy a koncepció a piac egészére irányul, ami jól megfelel a városmarketing lényegének, a városmarketing céljainak. Részben a komplexitásból, részben pedig a szolgáltatásjellegből fakad, hogy szintén a hagyományos termékektől eltérően a helyek fogyasztóinak köre három részre osztható: 1. személyek és szervezetek, akiket és amelyeket érdemes vonzani, 2. elfogadható személyek és szervezetek, 3. elkerülendő személyek és szervezetek (Kotler Haider Rein 1993). A fenti felosztás a helyi lakosság körében csupán igen erős korlátozással értelmezhető ha értelmezhető egyáltalán. A szegmentáció szempontjai és módszerei A célcsoport-vizsgálatnak öt fő egységre kell kiterjednie: helyi lakosság, nem ott élő lakosság, helyi vállalkozások, területen kívüli vállalkozások, szakmai, politikai szervezetek, intézmények képviselői (befolyásolók, döntéshozók) (Piskóti Dankó Schupler 2002). A fenti csoportosítás alapvetően 2 dimenzió mentén alakult ki. Egyik ilyen a természetes személyek és gazdasági szervezetek, a másik pedig a helyi és nem helyi csoportok. Ennek oka, hogy a szereplők mindkét dimenzió mentén a meglévő érdekazonosságok mellett viszonylag nagymértékben eltérő, esetenként egymással ellentétes érdekekkel rendelkeznek. Amennyiben a fenti felosztás alapján járunk el, akkor azt gondolhatjuk, hogy máris sikerült viszonylag homogén csoportokat alkotnunk. Ez azonban távolról sem igaz, hiszen az egyes csoportokon belül is jelentős érdek- és véleménykülönbségek állhatnak fenn, míg a különböző csoportok tagjai sokszor igen hasonló érdekekkel és preferenciákkal rendelkeznek. A városok piacának elemzése tehát akkor kezdődik, ha túllépünk a fenti triviális felosztáson. A következőkben e szempontok alapján mutatom be a városmarketing speciális szegmentációs szempontjait, jellemzőit. Természetes személyek A helyi és nem helyi lakosok esetén a szegmentáció szempontjai lehetnek: demográfiai jellemzők (nem, kor, végzettség, foglalkozás, jövedelem stb.) geográfiai jellemzők (lakhely, lakókörnyezet, településtípus, településméret stb.) pszichográfiai jellemzők (életstílus, érdeklődés, tevékenységek stb.), illetve a fogyasztó termékhez való viszonya szerint: motiváció informáltság attitűd használat mértéke stb. A hazai gyakorlatban leginkább a fogyasztó jellemzői alapján történő szegmentációra látunk példákat. Ezzel találkozunk legalábbis a legkiterjedtebb hazai, helyi lakosok várossal kapcsolatos véleményét bemutató adatbázisban, a Gallup Városi Életminőség Audit vizsgálatainál (http://www.gallup.hu/telepules.htm). Érdekes, a hagyományos szegmentációs elemzéseken túlmutató szempont lehet a fogyasztók politikai beállítódása a város célcsoportjainak analízise során. Egy 2000 októberében a főváros és 7 megyeszékhely fogyasztói elégedettségét vizsgáló, 4000 fős mintán lefolytatott kutatás esetében a jövedelem mellett e szempont alapján különböztek egymástól szignifikánsan a fogyasztók véleményei szegmentációs szempontként a kutatásban a társadalmi-demográfiai jellemzők szolgáltak (Marián 2001). A fentiekhez nagyon hasonló szempontok jelennek meg a településmarketing szakirodalmában is (Piskó- 6 FA LU VÁ R O S R É G I Ó 2 0 0 4 / 5
ti Dankó Schupler 2002, Ashworth-Voogd 1997).Az utóbbi szerzőpáros felhívja a figyelmet a vásárlói hasznok alapján történő elemzésre (buyer benefit analysis), melynek kiindulópontja, hogy az egyes fogyasztók ugyanazon terméket teljesen más hasznok végett vásárolnak meg, és az ilyen alapon történő szegmentáció érdekes eredményekkel szolgálhat a város esetén. Bár ezt a módszert hagyományos termékek esetében is használják, a várostermék komplexitásából adódóan itt különösen fontos lehet. Szintén ők tesznek említést a területi viselkedésminta alapú szegmentációról. E módszer szerint valamely városi funkció esetén a potenciális fogyasztókat két dimenzió mentén vizsgálhatjuk (lásd 2. sz. ábra). 2. ábra: Mátrixmódszer a célcsoportok definiálására és elemzésére A szolgáltatást igénybe veszi nem veszi igénybe Helybéli 1 2 Látogató 3 4 Forrás: Ashworth-Voogd 1997, 91. o 2 0 0 4 / 5 FA LU VÁ R O S R É G I Ó A mátrix alapján elkülönített négy szegmens véleményének elemzése a belső helyzetelemzési folyamat részeként segít a szolgáltatás erős és gyenge pontjainak meghatározásában, valamint az érintettek által kívánatosnak tartott fejlesztések listájának létrehozásában. Egy fürdő példáján keresztül: A használók két csoportja esetünkben a helybeliek és a nem helybeliek. Megkérdezésükkel jó áttekintést kaphatunk a hely erős pontjairól. A nem használók közül a városiakról kiderülhet, hogy nincs igényük a szolgáltatásra, esetleg nem elégedettek annak egyes aspektusaival (gyenge pontok), vagy a környéken találtak olyat, mely számukra jobb megoldást nyújt. Amennyiben a településhez közeli területeken magas a 4. csoport, a nem látogatók, illetve nem használók aránya, akkor ezen vizsgálatból megtudhatjuk, hogy mi ennek az oka elégedetlenség, információhiány, konkurencia stb.) A fenti példában egy egyváltozós szegmentációs eset szerepelt, ezt azonban mára felváltotta a többdimenziós vizsgálatok rendszere (Garamhegyi 2000). Természetesen a fenti mátrixot is érdemes egyéb, fentebb már felsorolt (demográfiai, földrajzi stb.) szempontokkal együtt alkalmazni. Szintén alkalmazható a fogyasztókra az úgynevezett preferenciamódszer (Garamhegyi 2000). Egy kétdimenziós térben ábrázoljuk a fogyasztók szolgáltatással kapcsolatban fontosnak tartott tulajdonságait és a fogyasztót elvárásai alapján helyezzük el e térben. Homogén preferenciák esetén a dimenziószám növelésével ami egy új tulajdonság ábrázolását jelenti kísérelhetjük meg a csoportokra bontást (lásd a 3. sz. ábra). 3. ábra: Példa a preferenciamódszer alkalmazására A 14 25 éves fiatalok véleménye az aktív üdülési és kulturális tevékenységekről, http://www.hungarytourism.hu/files/akutszokifj_00t.pdf) 2000-es, aktív turizmushoz kapcsolódó kutatás. A Központi Statisztikai Hivatal felmérése a turisztikai szokásokról (http://www.hungarytourism. hu/index.php?sid=7f1ae78c9f&articleid=2002&- titleid=162&subid=16285) 2003 júniusától kezdve negyedévenként folyamatosan 18 000 hazai háztartás, valamint a hazánkat meglátogató külföldi turista körében elvégzett kutatás. A természetes személyek piacának szegmentációja során a városmarketing hazai és nemzetközi szakirodalma alapján egyaránt sajátos, a hagyományoson túlmutató módszereket kell(ene) alkalmaznia. Ezzel szemben a gyakorlati kutatáhelyezzük el e térben. Homogén preferenciák esetén a dimenziószám növelésével ami egy új tulajdonság ábrázolását jelenti kísérelhetjük meg a csoportokra bontást (lásd a 3. sz. ábra). Elvárások Nagyon kalan dos Unalm as, pihentet Puritán Egyetem isták, f iskolások Forrás: Garamhegyi 2000, 86. o. Fiatal menedzserek Nyugati n yugdíjasok Költsége s A motivációkutatás különböz formái a téma szakért i szerint különösen fontos szerepet kell, hogy kapjanak. Ennek hangsúlyozásával több szerz nél is A találkozhatunk motivációkutatás (pl. Kozma, 1998) különböző és úgy t nik, hogy formáinak a gyakorlatbana istéma teret nyer szakértői szerint különösen fontos szerepet kell kapniuk. ez az elmélet, legalábbis ami a turizmust illeti. A Magyar Turizmus Rt. honlapján (http://www.hungarytourism.hu) ugyanis egyre több ilyen típusú szekunder információ érhet el. Ilyenek például: A feln tt lakosság véleménye az aktív üdülési és kulturális tevékenységekr l Ennek hangsúlyozásával több szerzőnél is találkozhatunk (pl. Kozma, 1998) és úgy tűnik, hogy a gyakorlat- (http://www.hungarytourism.hu/files/akutszok_00t.pdf) 2000-es, aktív turizmushoz kapcsolódó kutatás A 14-25 éves fiatalok véleménye az aktív üdülési és kulturális tevékenységekr l, (http://www.hungarytourism.hu/files/akutszokifj_00t.pdf) ban is teret nyer ez az elmélet, legalábbis ami a turizmust illeti. A Magyar Turizmus Rt. honlapján (http:// 2000-es, aktív turizmushoz kapcsolódó kutatás A Központi Statisztikai Hivatal felmérése a turisztikai szokásokról (http://www.hungarytourism.hu/index.php?sid=7f1ae78c9f&articleid=2002 &titleid=162&subid=16285) - 2003. júniusától kezdve negyedévenként www.hungarytourism.hu) folyamatosan 18000 hazai háztartás, ugyanis valamint hazánkat egyre meglátogató több ilyen külföldi típusú szekunder információ érhető el. Ilyenek például: turista körében elvégzett kutatás A természetes személyek piacának szegmentációja során a városmarketing hazai és nemzetközi A felnőtt szakirodalma lakosság alapján egyaránt véleménye sajátos, aaz hagyományoson aktív üdülési túlmutató módszereket kell(ene), hogy alkalmazzon. Ezzel szemben a gyakorlati kutatások azt kulturális tevékenységekről (http://www.hungarytourism.hu/files/akutszok_00t.pdf) 2000-es, aktív turizmushoz kapcsolódó kutatás. 7
sok azt mutatják, hogy a helyi lakosok esetén a szegmentáció egyértelműen a fogyasztó jellemzőiből indul ki, míg a nem helyiek esetén (ráadásul ott is csak a turistáknál) ezen túlmenően a motivációkutatás is megjelenik. Szervezetek Bár az önkormányzat szerepe a gazdasági folyamatok irányításában nagyon korlátozott, mégsem súlytalan (Szász 1998). A gazdaság helyi feltételeinek jogi szabályozásával, megrendeléseivel és preferenciáival nagymértékben befolyásolhatja a helyi gazdaság működését. E befolyásolás alapja a gazdasági szereplők lehetőségeinek és elvárásainak ismerete, melynek fontos eleme a szegmentációs tevékenység. Szervezetek esetén szegmentációs szempontok: demográfiai jellemzők (iparág, ágazat, vállalatméret, társasági forma stb.); geográfiai jellemzők (régió fejlettsége, területi elhelyezkedés); működési jellemzők (alkalmazott technológia, vállalati helyzet, beszállítói és értékesítési kapcsolatok orientációja; vállalati stratégiai irányultság: (együttműködési szándékok, finanszírozás módja, szabad tőke felhasználásának módja, beruházási célok) (Piskóti Dankó Schupler 2002, 112. o.). Szervezetek esetén szintén alkalmazható a területi viselkedésminta alapú módszer, a preferenciamódszer, valamint az úgynevezett csatatérkép módszer (Garamhegyi 2000). Ennél a célcsoportválasztást elősegítendő egy mátrix dimenzióiként ábrázoljuk az egyes szegmentumokat és az általuk igénybe venni kívánt szolgáltatásokat, a mátrix mezőibe pedig a konkurencia kerül aszerint, hogy e szolgáltatások közül, melyeket nyújtja. A két dimenzió alapján kialakított csoportok közül azokat érdemes megcélozni, amelyek igényei a konkurencia által még nincsenek, vagy kisebb mértékben vannak kielégítve. Az ábra három elhanyagolt szegmentuma közül (üres mezők) az alsó kettő a gyakorlatban nem értelmezhető a hátrafelé történő vertikális integráció (beszállítók felvásárlása) ugyanis ilyen méretű vállalatok esetében nem jelenik meg, így a módszer szerint a legkívánatosabb szegmentum a bérlemény iránt érdeklődő mikrovállalkozások csoportja. Természetesen a településnek nem csupán a fenti ábra alapján érdemes célcsoportot választania, az azonban igenis segítséget nyújthat a sikeres pozicionáláshoz, ugyanis segít a kielégítetlen igényekkel rendelkező vállalkozástípusok megtalálásában. Ö S S Z E G Z É S A leírtakat értékelendő megállapítható, hogy csakúgy, mint profitorientált gazdálkodó szervezetek esetén a szegmentáció a városmarketingben is fontos szerepet tölthet be, segítségével javítható a település versenyképessége és a város sikeréhez nagymértékben hozzájárulhat, annak egyik alapja lehet. Maga a folyamat hasonló az üzleti vállalkozások piacának esetében meglévő szegmentációhoz, azonban a várostermék öszszetettségéből adódóan megvannak a maga sajátosságai és kialakult gyakorlati módszerei. A téma hazai szakirodalmát, a gyakorlati kutatásokat, a szakmai kiadványokat és a honlapokat áttekintve megállapítható, hogy hazánkban egyelőre a városmarketing idegenforgalmi szegmensében végeznek korrekt piacszegmentációs tevékenységet és a gyakorlat számára hasznos háttérinformációk is jobbára e területtel kapcsolatosan állnak rendelkezésre. A komplett városmarketing szegmentációval, különösen pedig már a megvalósított szegmentációs tevékenysé- 4. ábra: Csatatérkép fiktív példákkal Nagybefektetők, multicégek Középvállalkozások Mikrocégek bérelhető üzemek A település A település zöldmezős beruházási helyszín A település B település C település A település B település C település A település B település C település felvásárolható bedolgozó cégek C település Forrás: Garamhegyi 2000, 85. o. 8 FA LU VÁ R O S R É G I Ó 2 0 0 4 / 5
gek eredményeivel és azok gyakorlati alkalmazásaival foglalkozó írások valószínűleg a tényleges tevékenység hiányából adódóan meglehetősen ritkák. A város összes tényleges és potenciális fogyasztójára megfelelő módon elvégzett szegmentáció pedig a települési versenyelőny igen jelentős forrása lehet. E versenyelőny azonban akkor szerezhető meg, ha a szegmentációt nem csupán az önkormányzat végzi el a város egészére. A várostermék komplexitásából, az általa nyújtott szolgáltatások magas számából adódóan a szegmentációt az egyes intézményeknek önmagukra vonatkozóan is külön el kell végezniük. Az önkormányzat szerepe a városmarketing tevékenység egészéhez hasonlóan főként a koordinációban (szindikált kutatások általi alacsonyabb költségek), a támogatásban (infrastrukturális, szakmai, esetlegesen anyagi), az információszolgáltatásban (aggregált adatok, trendek közlése) és a kényszerítésben (közszolgáltatások, önkormányzati intézmények, beruházások engedélyezése) nyilvánul meg. I R ODA LOM J E G Y Z É K 1. G. J. Ashworth H. Voogd 1997: A város értékesítése Marketingszemlélet a közösségi célú várostervezésben. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. 2. Piskóti István Dankó László Schupler Helmuth 2002: Régió- és településmarketing. KJK Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest. 3. Garamhegyi Ábel 2000: Településmarketing, mint a településfejlesztés eszköze PhD dolgozat, Szeged. 4. Enyedi György 1995: Városverseny, várospolitika, városmarketing. Tér és Társadalom, 1 2, MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs. 5. Rechnitzer János 1995: Vázlatpontok a településmarketing értelmezéséhez és kidolgozásához. Tér és Társadalom, 1 2 MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs. 6. Philip Kotler 1998: Marketing menedzsment. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. 7. Kozma Gábor 1995: Városmarketing mint a helyi gazdaságfejlesztés egyik lehetséges eszköze. Tér és Társadalom, 1 2, MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs. 8. Tóth Antal 1995: Helyi hatalom és marketing. Tér és Társadalom, 1 2, MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs. 2 0 0 4 / 5 FA LU VÁ R O S R É G I Ó 9. Józsa László 2000: Marketing. Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém. 10. Philip Kotler 2002: Marketing menedzsment. KJK Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest. 11. Paul A. Samuelson William D. Nordhaus 2000: Közgazdaságtan. KJK Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest. 12. Daubner Katalin Horváth Sándor-Petró Katalin 2000: Kultúra-gazdaságtani tanulmányok. AULA Kiadó Kft., Budapest. 13. Törőcsik Mária 1995: Település- és területidentitás kialakítása marketing eszközökkel. Tér és Társadalom, 1 2, MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs. 14. Pénzügyi kiskönyvtár: A helyi önkormányzatok gazdálkodási rendszere az ezredfordulón KJK Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2000. 15. Mészáros Bernadett 1998: Településmarketing. Marketing&Menedzsment, 4, 4 10. oldal, Budapest. 16. Kozma Gábor 1998: A debreceni önkormányzat marketingmunkája. Marketing&Menedzsment, 4, 18 22, Budapest. 17. Marián Béla 2001: A nagyvárosi önkormányzatok szolgáltatásainak megítélése. Marketing&Menedzsment, 1, 62 65, Budapest 18. Kozma B. Mariann 1998: A turizmuspotenciál mérése. Marketing&Menedzsment, 6, 75 77, Budapest. 19. Szász András 1998: Az önkormányzat szerepvállalása a gazdaságfejlesztésben. Marketing&Menedzsment, 4, 11-17. oldal, Budapest. 20. Kotler, P. Haider, D. H. Rein, I. 1993: Marketing Places, Attracting Investment, Industry, and Tourism to Cities, States and Nations. The Free Press, New York. 21. A felnőtt lakosság véleménye az aktív üdülési és kulturális tevékenységekről. http://www.hungarytourism.hu/files/akutszok_00t.pdf 22. A 14 25 éves fiatalok véleménye az aktív üdülési és kulturális tevékenységekről. http://www.hungarytourism.hu/files/akutszokifj_00t.pdf 23. A Központi Statisztikai Hivatal felmérése a turisztikai szokásokról. (http://www.hungarytourism. hu/index.php?sid=7f1ae78c9f&articleid=2002&- titleid=162&subid=16285) 24. Városi Életminőség Audit. (http://www.gallup.hu/ telepules.htm) 25. http://www.rkk.hu/kon/konc1.html 9
H U S Z T I L E V E N T E, MTRFH kistérségi megbízott, PTE doktorandusz hallgató Jó példánál nincsen jobb avagy a Nyugat-Balaton régiójának fenntartható fejlődést ígérő példái A Környezettudományi Központ megbízásából készítette: a szerző Jelen tanulmány kísérletet tesz arra, hogy egy dinamikusan fejlődő nyugat-dunántúli kistérségben bemutassa a gazdasági, a környezetvédelmi és a szociális jellegű fejlesztéseket együttesen megvalósító kiemelt térségi példákat, külön hangsúlyozva ezek fenntartható, modell értékű elemeit a tervezett és a már megvalósult projektek alapján. B E V E Z E TŐ M E G J E G Y Z É SEK. A K I STÉRSÉG É S F E N N TA RT HATÓ S ÁG Á NA K F O G A L M A A Független Ökológiai Központ 1999-ben kiadott Autonóm kistérség című országos ajánlásában újszerű szemléletmódot alkalmazva ragadja meg az autonómia fogalmát. Eszerint a fenntarthatóság feltételének klasszikus értelemben egy település/kisrégió csak akkor felelhet meg, ha környezetét nem terheli meg annyira, hogy az ökológiai egyensúly felboruljon. Az ajánlásban szereplő fenntartható kisrégió koncepciója olyan több település alkotta társulást jelent, mely táji, gazdasági, ökológiai és ezzel öszszefüggő szociális tényezők következtében egészséges módon kialakult adottságai révén önmagában egyensúlyt megvalósító ökológiai egységet alkothat. A táji-ökológiai egység felismerése és megnevezése alapozza meg a kistérséghez kapcsolódó identitást, mely egyszerre gazdasági, ökológiai és szociális tartalmú. A régiók szerepének megerősödése feltétele a globális gazdaságba való bekapcsolódásnak. A fejlődés alapjait a saját potenciálok feltárása, korlátait a régió/ kistérség ökológiai egyensúlya jelöli ki. A saját potenciálok feltárásának együtt kell járnia a regionális/területi identitás megragadásával és megfogalmazásával. A területfejlesztési törvény tervezett módosítása és a többcélú társulások létrehozásának ösztönzése remélhetőleg letisztult formában, európai keretek között, a kor kihívásainak megfelelően szabályozni fogja a kistérség helyét és szerepét a magyar regionális politikában, annak intézményesítésével pedig biztosíthatja Magyarországon a térségi összefogás és a fenntartható fejlődés szélesebb alapjait. A sok feladatot csak intézményesült, működőképes kistérségi szervezetek képesek elvégezni, de a kérdés az, hogy léteznek-e már ilyenek, s ha igen, akkor mi az az erő, amely a központi források hiánya ellenére lehetővé tette a működőképességüket. Ezt az alulról építkezés erejében, a partnerségben, a pályázati úton megszerzett pénzügyi támogatások lehetőségében, az autonómiára való törekvésben kell keresni. De éppen ez jelenti azt, hogy a kistérségek működőképessége igen széles skálán mozog, sikerességük szervezett, sok esetben személyfüggő. 10 FA LU VÁ R O S R É G I Ó 2 0 0 4 / 5
A K E S Z T H E LY I K I STÉRSÉG Keszthely Hévíz és térsége Budapesttől délnyugati irányban, a Balaton nyugati szögletében helyezkedik el. A térség lényegében a Budapest Nagykanizsa Adria történelmi, gazdasági, kommunikációs, közlekedési és térszerkezeti tengely mentén fekszik. A térség nem a tengely közvetlen vonalában, de annak gyorsan megközelíthető, előnyös peremén található. Mind Keszthely, mind pedig Hévíz országos szinten és tekintetben is rendelkezik kizárólag rá jellemző nemzeti jelentőségű helyzet-, érték- és érdekjellemzőkkel, egyértelműen és csak erre a térségre megfogalmazott fejlesztési prioritással. A várospár és térsége együtt unikális jellegű és jelentőségű része az országnak mind gazdaságilag, mind pedig az idegenforgalom tekintetében. A térség országos jellegű térszerkezeti helyzetét, annak változási tendenciáit elsősorban az befolyásolja, hogy közel fekszik a 7-es főközlekedési úthoz, a fiumei vasútvonalhoz és a hozzájuk kapcsolódó mai korridorfejlesztési vonalhoz. A térség közlekedési térszerkezeti helyzete még egyértelműbben pozitívvá válik, ha a sármelléki regionális repülőtér működtetésében rejlő 2 0 0 4 / 5 FA LU VÁ R O S R É G I Ó területfejlesztési adottságokat is ki tudja majd használni a jövőben. A Balaton hasznosításával párhuzamosan (nem azzal vetekedve) megteremtődtek a háttérterületek belső idegenforgalmi értékeinek hasznosítási lehetőségei (gyógyturizmus, falusi turizmus, kulturális turizmus, ökoturizmus). Hévíz esetében a gyógyturizmus elsődleges prioritássá és települési létérdekké vált. K I STÉRSÉGI K E Z DEMÉNYEZÉSEK A keszthelyi statisztikai kistérség teljes területét három funkcionális, ún. alulról szerveződött területfejlesztési önkormányzati társulás fedi le, ezek: Keszthely Hévíz Kistérségi Fejlesztési Társulás, Kis-Balaton Térségi Társulás és a Tátika Rezi Régió Önkormányzati Társulás. Már 1995 végén a helyi vállalkozók is az önszervezés útjára léptek, és megalakították a Keszthely Térségi Vállalkozók Klubját, mely 1998-tól egyesületi formában az egyik legaktívabb közéleti civil szervezet, közel 80 tagot tömörít magába. Idén, alig két hónapja alakult meg a civil szervezetek ernyőszervezete, a Keszthely Térségi Civil Szervezetek Szövetsége. Látható, hogy 11
az európai uniós csatlakozás időpontjára mindhárom klasszikusnak tekinthető szektor: önkormányzatok, vállalkozók és civilek nemcsak megalakították saját szövetségeiket, de már hagyományt teremtettek működésükkel. A térségben megvalósult példaértékű kezdeményezések, programok sorában elsőként említhető a sikeres kistérségi munka infrastrukturális és intézményi feltételeinek megteremtése. A partnerségben rejlő lehetőségek felismerése és kihasználása, a fejlesztések összehangolt tervezése és megvalósítása mindmáig jellemző az itt működő szervezetek munkájára. * * * A F ŐNIX P R O G R A M A sikeres kistérségi munka infrastrukturális feltételeinek megteremtése erőösszegzéssel, valamint a térségi identitással, mint belső erőforrással való gazdálkodás példája. Keszhely Hévíz Kistérségi Fejlesztési Társulás, Keszthely A társulás 1994-ben alakult, ekkor a társulás személyi feltételeit Keszthely város önkormányzata, a technikai feltételeket Gyenesdiás község önkormányzata biztosította. A Keszthely Hévíz Kistérségi Fejlesztési Társulás legelső elkészített programja, a FŐNIX program, már 1995 tavaszán felvázolta a társulás egyik legfontosabb vezérelvét, az erőösszegző együttműködést, amelynek célja a Nyugat- Balaton Mikrorégió kialakítása, működtetése és menedzselése. A program a feladatok fő irányait az alábbiakban határozta meg: Deklarált megállapodásokkal erősíteni a Nyugat- Balaton mikrorégiót Ezt a megállapodást egyrészről a megyében működő szomszédos önkormányzati kistérségi társulásokkal kötötték meg. 1995-ben (Tátika Rezi Régió Önkormányzati Társulás, Kis-Balaton Térségi Társulás), másrészről a Veszprém megyében működő Lesencétől a Balatonig Társulással. A három partnerszervezettel lefedett együttműködési terület három megyét érint: Zala, Veszprém és a Kis-Balaton társult önkormányzatain keresztül Somogy megyét. Az ily módon kialakított mikrorégió 55 60 települést foglal magában, ami területfejlesztési nagyságrendjét tekintve EU-s mércével mérve is megfelel a finanszírozás mérethatékonysági kritériumának. A nem önkormányzati szervezetekkel történő tudatos kapcsolatépítés, amely erősítheti az önkormányzati szférán kívül a vállalkozói és civil oldalt is Az 1995-ben megfogalmazott stratégia megvalósításának fontos állomása volt az 1997 nyarán kialakított Helikon Kistérségi Iroda, ahol a társulás mellett további három szervezet is helyet kapott: Balaton Regionális Fejlesztési Rt., Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. Az így kialakított négyesfogat a térség gazdasági, önkormányzati, és a civil szféra valamennyi szereplője felé teljesen újszerű és komplex kínálatot biztosít. Az együttműködés egyéb területeken is eredményes volt, amelyeket a partnerségben megvalósított pályázatok és egyéb programok bizonyítottak. Ezek közül a legjelentősebb a kistérségi turizmus termékfejlesztési terv, és az ARMOS örökségvédelmi program. Négy év sikeres esztendő után további előrelépés történt, mivel a partneri kör újabbakkal bővült (Ba- 12 FA LU VÁ R O S R É G I Ó 2 0 0 4 / 5
latoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség és a MeH kistérségi megbízott), az iroda új helyre költözött. 2002 elején megnyílt a Nyugat-Balatoni Mikrorégiós Forrásközpont. A forrásközpontban az önkormányzati társulás két irodahelységet bérel, amelyben három területfejlesztési munkatárs dolgozik: a társulás menedzsere, az FVM vidékfejlesztési menedzser és a MeH-es kistérségi megbízott. A partnerszervezetek alkalmazásában további hat fő van jelen a házban. Az irodák a legújabb technikai eszközökkel felszereltek, továbbá közös tárgyalóhelység használatára van lehetőség. Az iroda felújítására a szervezetek együtt pályáztak, és a működési költségek vállalása is közösen történik. Az 1995-ben kitűzött cél tehát megvalósult. Létrejött egy, az átfedéseket kiszűrő rendszer, amely tudatos erőösszegzéssel képes szolgálni a kistérség és a mikrorégió szinte valamennyi szereplőjét. Ez a megoldás eredményesnek mondható, amelyet bizonyít a partnerségi együttműködésen alapuló pályázatok sikeressége, a kiépített szolgáltatások komplexitása, szakszerűsége, és a fenntarthatóság biztosítása. Az együttműködő partnerek egybehangzó véleménye szerint a kulcs a megfelelő partnerek megtalálása, illetve egy virágzó Nyugat-Balaton térség víziója volt. F O G L A L KO Z TATÁ SI P R O G R A MOK A K I S - BA L ATON T É R SÉGBEN 2 0 0 4 / 5 FA LU VÁ R O S R É G I Ó Kis-Balaton Térségi Társulás, Sármellék A Kis-Balaton Térségi Társulás foglalkoztatási programok szervezésében nagy tapasztalattal rendelkezik. A térség önkormányzatainak összefogásával három évvel ezelőtt indult az első foglalkoztatási program. A társulás tartós munkanélkülieket foglalkoztatott közmunka- reintegráló program keretében. A foglalkoztatási programok lehetővé tették, hogy halmozottan hátrányos helyzetű munkavállalók hoszszabb-rövidebb időre munkát kapjanak. Az elvégzett feladatok a többségében forráshiányos önkormányzatok feladatellátását segítették, a faluképet javították, segítettek egy-egy település szociális gondjainak enyhítésében és jelentős mértékű környezetszenynyezést szüntettek meg. Eredményeként javult a falvak köztisztasága, nőtt a parkosított területek nagysága, jelentős mennyiségű út és csapadékvíz-elvezető árok készült el. A Kis-Balaton térségében ezek a problémák az érzékeny vízgazdálkodási és természetvédelmi követelmények miatt kiemelt fontosságúak. A program az önkormányzatokra háruló köztisztasági terhek csökkentését is lehetővé tette azáltal, hogy viszonylag alacsony ráfordítással megszűntek az illegális hulladéklerakók. 2000-ben a Szociális és Családügyi Minisztérium támogatásával 120 fő tartós munkanélküli foglalkoztatására nyílott lehetőség, amelyből 60 fő a Kis-Balaton térség településeiből került ki. A következő évben a Gazdasági Minisztérium finanszírozásával 5 településen (Sármellék, Alsópáhok, Felsőpáhok, Zalavár, Dióskál) valósult meg az a program, amelynek keretében a minisztérium 23 fő alkalmazásához biztosított egy évre támogatást. A Szociális és Családügyi Minisztérium 2002-ben meghirdetett közmunkaprogramja keretéből 90%-os támogatást nyújtott a bér- és közterheinek teljesítésére, továbbá támogatta a munkaruha, munkaalkalmassági vizsgálat költségeit is. A térség 10 településén (Sármellék, Szentgyörgyvár, Dióskál, Egeraracsa, Zalaapáti, Esztergályhorváti, Gétye, Bókaháza, Zalaszabar, Zalavár) 36 fő alkalmazása vált lehetővé. A foglalkoztatottak elsősorban romák, nők, 45 év felettiek és a 25 év alatti fiatal pályakezdők. A programot Keszthely város irányításával a Kis-Balaton Térségi Társulás, a Keszthelyi Városüzemeltetési Egyszemélyes Kft. és a Helikon Kastélymúzeum Kht. valósította meg. Csak ezzel a partnerségi együttműködéssel vált lehetővé a pályázati kiírásnak való megfelelés, amely szerint 100 120 fő foglalkoztatását kellett biztosítani négy hónapon keresztül. A közmunkások foglalkoztatása részben összevontan, nagyobb részt pedig az egyes önkormányzatoknál a polgármesterek irányításával történt. A kistérségi társulás központjában bonyolították a munkaszerződések megkötését, munkaügyi nyilvántartások vezetését, a program végrehajtásának összesítését. A 2002. évi program legnagyobb hátránya volt, hogy csak négy hónapos foglalkoztatást tett lehetővé (2002. május 2 augusztus 31-ig), pedig a továbbfoglalkoztatásra igény lenne mind a munkanélküliek, mind az önkormányzatok körében. V I DÉKFEJLESZTÉSI É S FA LUM E G Ú J Í TÁ SI KÖ Z P ONT L É T R E HOZ Á S A Tátika Rezi Régió Önkormányzati Társulás, Zalaszántó A Tátika Rezi Régió Önkormányzati Társulás sajátos helyzete annyiban különbözik a másik két társulástól, 13
hogy az itteni falvak sokkal kevésbé számítanak közvetlen vízparti településnek, inkább periferikus helyzetben vannak e szempontból, a vidéki jelleg hátrányos hatásai kézenfekvőbbek ezeken a tagtelepüléseken. A társulás nevét arról a két hegyről kapta, ahol valaha végvárak állottak (Tátika és Rezi várak), e két hegyet körbeölelik a társulás települései. A hagyományosan mezőgazdasághoz kötődő létforma elsorvadt, annak megszűnése az ingázók számának jelentős növekedésével, a helyben foglalkoztatás érezhető hiányával járt együtt. A népességmegtartó településpolitika egyik jelentős feladata az alternatív jövedelemszerzés feltételeinek megteremtése. E célt szolgálja a Zalaszántó Önkormányzata által életre hívott Vidékfejlesztési és Falumegújítási Központ ötlete. A Zalaszántó gesztorságával megvalósuló kezdeményezés Huszti Zoltán Ferenc polgármester által megfogalmazott legfontosabb célja a vidékfejlesztéssel-falumegújítással foglalkozó szellemi erőforrások koncentrálása, illetve megjelenítése helyben, minden térségi állampolgár által elérhető közelségben. Az együttműködő partnerek a Tátika Rezi Régió Önkormányzati Társulás 15 tagtelepülése, a Nyugat-Balatoni Társadalomtudományi Kutatóműhely, a Veszprémi Egyetem, az FVM menedzser, a MeH kistérségi megbízott, a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, a Balaton Fejlesztési Tanács, illetve a két kistérségi partner társulás. A projekt megvalósításának helyszínéül egy szimbolikus épület szolgál: a középkorban épült Gersei-Pethőkúria. A helyi védettség alatt álló műemléki épület azt a kort idézi, amikor a Gersei-Pethő család volt a falu és Tátika várának uradalmi birtokosa. A nemesi család mintegy 200 év alatt, a XVII. XVIII. században megyegyűléseknek is otthont adó járási székhellyé és híres vásártartó hellyé fejlesztette a községet, templombővítéssel pedig jelentős egyházi privilégiumokat szerzett. E korszak a település fénykorának tekinthető, így nem véletlen, hogy a képviselő-testület döntése a romos épület teljes felújításának terhét vállalva a patinás Gersei-Pethő-kúriára esett. Az ingatlan megvásárlására az önkormányzat 9 millió forintot költött, a teljes felújításra és az irodák kialakítására 6,5 millió önrészt és 15 millió pályázati támogatást Vidékfejlesztési Célelőirányzat keretében vett igénybe. A partnerszer vezetek meghatározott rend szerint fogadóórákat adnak, elérhetővé téve azokat a specifikus információkat, melyekre a helyi gazdáknak, vállalkozóknak, civil szervezeteknek és polgároknak szükségük lehet. Az iroda fő profilja a szolgáltatás, ezért az állandó pertnerek mellett folyamatos partner- és kapcsolatépítés színtere is az épület, konferenciák, továbbképzések szervezésével segítve a célok megvalósulását. A 2003 végén nyílt iroda és a benne együttműködő szakemberek feladata lesz a jövőben azoknak a foglalkoztatási programoknak a generálása, mely az alternatív jövedelemszerzéshez szükséges ismereteket és tapasztalatokat átadja, illetve megvalósítja a kistérségben. A projektgenerálás, projektfejlesztés rendkívül fontos feladat. A kistérségben nincsenek településfejlesztési koncepciók. Az önkormányzatok ciklusrólciklusra működnek, és legtöbb pénzügyi és humán erőforrásukat azok a delegált állami feladatok kötik le, amelyek alapfeladatnak tekinthetők, hiányoznak a helyi adottságokhoz mért, szakmailag alátámasztott koncepciók. Igények és elképzelések vannak, szinte valamennyi képviselő-testület rendelkezik bizonyos jövő- 14 FA LU VÁ R O S R É G I Ó 2 0 0 4 / 5
2 0 0 4 / 5 FA LU VÁ R O S R É G I Ó képpel, fejlesztési prioritással, de ezek egészen ritkán kerültek megfogalmazásra írásban, koncepció formájában. Hiányzik a tudatos építkezés, a fenntartható településfejlesztés módszertana, szakmai háttere és ismeretanyaga. Ezért van kiemelt hangsúly a szakmaiságon, a bevont partnerek ez irányú felkészültségén. A siker kulcsa a Tátika Rezi Régió Önkormányzati Társulás elnöke szerint a sikeres csapatjáték megvalósítása. A falusi turizmus, az alternatív jövedelemszerzés kitörési lehetőség a térségben. Az érdekelteknek mindent meg kell tenniük, hogy vonzóvá tegyék a településüket. Ennek a célnak a megvalósítására pedig a helyi adottságokra épülő, következetesen megtervezett és végrehajtott fejlesztési koncepciók kidolgozása szükséges, melynek szakmai hátterét hivatott biztosítani az iroda. A felmerült akadályok közül elsőként nevezte meg a polgármester úr az önbizalomhiányt. A rendkívül korlátozott önkormányzati pénzügyi lehetőségek mellett komoly elhatározás szükséges, hogy a meglévő, nehezen fenntartott alapintézmények mellett egy újabb intézmény létrehozását vállalja egy település. Rövid távon szemlélve, kifejezetten népszerűtlen döntésnek tűnhet az új intézmény létrehozása, mikor a meglévő intézmények fenntartása is komoly nehézségeket jelent egy 1000 fős település működtetésében. De figyelembe kell vennünk, hogy nem beszélhetünk fenntartható faluról, ha hiányzik a megújulás képessége, a lehetőségek módszeres feltárása, stratégia kidolgozása. Az önkormányzat kockáztat a jövő biztosítása érdekében, vállalva ezzel, hogy bizonyos érdeksérelmeket okoz rövid távon. Erejéhez mérten valóban óriási a feladat, ha a fejlesztés 6,5 milliós önrészigényét, továbbá az ingatlan megvásárlására fordított 9 milliós összeget összevetjük a település idei, 220 milliós költségvetésben nevesített, fejlesztési céllal felhasználható, szűkös 26 milliós fejlesztési alappal, melyből 16 millió eleve céltartalékként szerepel. Az eredmények terjeszthetőségét a megfelelő partnerség és érdekeltségi viszonyok kiépítése biztosítja. A program szervesen kapcsolódik a területfejlesztési törvény tervezett módosításához, a többcélú társulások megalakításának ösztönzéséhez és az európai uniós támogatások felhasználásában is jelentős szerepet tud majd vállalni. A meglévő, autonóm önkormányzati társulások képesek integrálódni az új lehetőségek befogadásának érdekében, a csatlakozási folyamat mintegy katalizátorként elősegíti a szélesebb körű kapcsolatépítést. É L H E TŐ FA LU Egy szellemi-vallási alapokon álló üzleti kezdeményezés fenntartható modellje Kolping szellemiség és az élhető falu példája, Alsópáhok Alsópáhok ad otthont Magyarország egyik legsikere- 15
sebb családbarát hotelkomplexumának, mely a Magyar Kolping Szövetség kezdeményezésére épült. Kolping Adolf mint kölni egyházmegyés katolikus pap 1849-ben indította el mozgalmát. Teológiai tanulmányai és pappá szentelése előtt iparosként a cipész szakmában dolgozott. Fiatal káplánként személyes küldetését abban ismerte fel, hogy a nyomasztó szociális problémák enyhítésére szentelje életét. A katolikus legényegylet megalapításával a fiatalokat ki akarta vezetni az elszigeteltségükből, életük sikeres megoldásához kívánt segítséget nyújtani közös művelődés és önsegélyezés megszervezésével. A társadalom átalakulását az egyes emberek megváltoztatása által akarta elérni. Célja elkötelezett keresztények nevelése volt, akik képesek felelősen helytállni a családi életükben, a hivatásukban és a társadalomban. Meg volt győződve arról, hogy a társadalmi bajokat csak a keresztény elvekhez való visszatérés által lehet enyhíteni és megoldani. Szándéka szerint a kereszténységet életszerűen és bátran bele kell vinni a gyakorlati életbe. A Magyar Kolping Szövetség mint egyházi magántársulás egyben iskolafenntartó is. Fontos intézmények a Szekszárdon, Pétfürdőn, Esztergomban, Gyöngyösön, Budapesten működő Kolping szakmai oktatóintézetek, illetve szakképző iskolák és a Nagykőrösi Kolping Katolikus Általános Iskola. A fiatalok a háztartásvezetés, a szabás-varrás, a fafeldolgozás, a vendéglátás és a kertészet szakterületein jutnak praktikus ismeretekhez. Szinte mindegyik Kolping iskola mellett kollégium is működik, biztosítva ezzel a távolabbról érkező tanulók elhelyezését. Egyes Kolping szakmai oktatóintézetek munkanélküli felnőttek átképzésére szakképzettséget biztosító tanfolyamot is indítanak. Fenti intézmények tevékenységét a Kolping Oktatási és Művelődési Alapítvány koordinálja. A felsoroltak, mint nem állami működtetésű szakmai oktatóintézmények országos elismertségre tettek szert. A szociális helyzet javítását célozza az Alsópáhokon épült Kolping Családi Hotel. Létesítésére és működtetésére a Magyar Kolping Szövetség közhasznú alapítványt hozott létre az Augsburgi Kolping Képzési Egyesület és az Augsburgi Kolping Szövetség Rudolf Geiselberg Alapítványával közösen. A létesítményhez 40 családi lakosztály, oktatótermek, kápolna, könyvtár, hobbihelyiségek, óvoda, étterem, valamint üzlet és borozó, továbbá uszoda és különböző sportpályák tartoznak. Az intézmény 1996-ban kezdte el működését. A Kolping-mozgalom a házasságot és a családot tekinti az emberhez méltó társadalom legfontosabb előfeltételének. A Kolping-mozgalom a politikában és a társadalomban is síkra száll a házasság és család méltányos elismeréséért és védettségéért. Ebből eredeztethető a Kolping Családi Hotel családbarát jellege és Magyarországon jelenleg egyedülálló családközpontú árpolitikája és szolgáltatásai. A falu és a hotel, illetve annak szellemiségének találkozása áll a példa középpontjában. A vállalkozás úgymond jó táptalajra talált a térségben, de speciális szolgáltatásai révén önálló rendszerként is bemutatható a működése. A falu felekezeti hovatartozását tekintve nagyrészt római katolikus. A településen a hagyományokra és a keresztény hit gyakorlására utaló számos útszéli kőkereszt, kultikus hely, templom látványa fogadja az idelátogatót. Az egykori mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozó lakosság mára eredeti foglalkozásával jobbára felhagyott. Az állatállomány minimális, főképp szárnyasokból áll. A lakosság kisebb részben helyben, a vendéglátóegységeknél, a fatelepen, az alap- és középfokú szolgáltatásoknál, illetve nagyobb részben a szomszédos városokban, Hévízen, Keszthelyen talál munkát. A településen a mintegy 130 főt 16 FA LU VÁ R O S R É G I Ó 2 0 0 4 / 5
foglalkoztató Kolping Családi Hotel és Képző Központ munkaerő-igényének 30%-át alsópáhokiak adják, akik jellemzően animátor, gyermekfelügyelő, konyhai kisegítő, kertész, szobaasszony és úszómester munkaköröket töltenek be. A hotel utazási költségtérítést biztosít dolgozóinak, és messzemenően törekszik helyi, illetve környékbeli munkaerőt alkalmazni. Az élelmiszer-beszállítás túlnyomó részét nagykereskedésekből fedezi. Az alsópáhoki mezőgazdasági őstermelőktől is megvásárolják terményeiket, ha az megfelelő minőségű, de ennek aránya az összbeszerzésnek alig éri el az 1%-át. Összefoglalva elmondhatjuk, hogy az alsópáhoki Kolping Családi Hotel megvalósulásához a beruházói oldalról vallott feltételek szerint tisztességes munka, a keresztény értékrend és a család intézményének középpontba állítása kellett, mely olyan hármas egységet alkot, ami egy egészséges és működőképes közösséget, illetve társadalmat egyaránt képes működtetni. A Kolpingmozgalom szigorúan különválasztja a nonprofit és a profitorientált programjait, de kétségen felül áll, hogy a célok elérésének finanszírozására, azt kiegészítve működnek a Kolping-hálózat tulajdonában lévő profitorientált vállalkozások. A Kolping Hotel igazgatója, Baldauf Csaba szerint a vendégek 60 70%-a a terméket keresi (családbarát üdülés) és nem Hévíz vagy Keszthely közelségét. A hotel koncepciója egyébként 1996 óta folyamatosan bővül, változik és egyre hangsúlyosabbá válik a család, illetve gyermekközpontúság. Igen jelentős és ezt a fenntarthatóság szempontjából nem lehet elégszer hangsúlyozni a visszatérő vendégkör aránya, akiket már név szerint köszöntenek a recepciónál. Szintén nagyon jelentős a hazai vendégkör aránya, akiknek fele immár szintén visszatérő, állandó vendég. Z Á R S Z Ó 2 0 0 4 / 5 FA LU VÁ R O S R É G I Ó A keszthelyi kistérségben négy példát vettünk szemügyre. Mindegyik esetben az összefogás teremtő erejére, a közös gondok megoldására, közös álmok megvalósítására való törekvésre figyeltünk, feltételezve, hogy a regionális identitás láthatatlan, de létező erőforrás, mely segít megtalálni a kapcsolódási pontokat a partnerség kialakításában, a problémák megnevezésében és a lehetőségek módszeres feltárásában és ezáltal a fejlődés fenntarthatóságának biztosításában. A Kolping Családi Hotel példája annyiban tér el a többitől, hogy a fejlesztés és a beruházás megvalósítás a nem lokális, hanem a térhez viszonylag nehezen köthető azonosságtudatra, a keresztény értékekre alapult. Az viszont egyértelműen kiderült, hogy ebben az esetben is, mintegy szellemi háttérként, unikális jelleggel megjelent egy, a projekt megvalósítását meghatározó feltételek alapjául szolgáló értékrend és azonosságtudat. F E L HA S Z NÁ LT É S AJÁ N LOT T I R ODA LOM Autnóm kisrégió, a Független Ökológiai Központ országos ajánlása, tanulmánykötet, Budapest, 1999 Balázs Judit: A gazdasági biztonságról, Védelmi Tanulmányok No.16, Budapest, 1997 Buday-Sántha Attila: Agrárpoltika-vidékpoltika A magyar agrárgazdaság és az Európai Unió Dialóg Campus, Budapest Pécs, 2001 Enyedi György: Regionális folyamatok Magyarországon. MTA VITA Alapítvány, Budapest, 1996 Horváth Gyula: Európai regionális politika. Budapest Pécs, Dialóg Campus Kiadó, 1998 Huszti Levente: A regionális gondolkodás térnyerése a helyi potenciálok fejlesztésében, avagy örökségturizmus Keszthelyen és környékén, PTE tanulmány, Pécs, 2002. Huszti Levente: Egy önmagára talált kistérség a Nyugat-Balaton térségének bemutatása. Ma & Holnap területfejlesztési és környezetvédelmi folyóirat, 3. évf. 3. sz., Budapest, 2003 Huszti Levente: A területfejlesztés aktuális kérdései a keszthelyi kistérségben. Comitatus Önkormányzati Szemle, 13. évf. 5. szám, Veszprém, 2003 Illés Iván: A regionális együttműködés feltételei Közép- és Kelet-Európában. Tér és Társadalom 1997/2; 17 28 p. MTA RKK, Győr, 1997 Kolumbán Gábor: Önkormányzatok partneri kapcsolatai a területfejlesztésben. Falu Város Régió, 1997/1 2., Váti Rt. Budapest, 1997 Kovács Katalin: A programozásról. Falu Város Régió, 1998/1., Váti Rt. Budapest, 1998 Kozma Gábor: A gazdasági élet szereplőinek térbeli preferenciái, Falu Város Régió 1998/9; 7 14 p. Váti Rt. Budapest, 1998 Madarász Imre: A vidék- és térségfejlesztés mint szakma és feladatkör, A falu 1997/1. 77 84 p., Budapest, 1997 Magyar Statisztikai Évkönyv, 2001. KSH, Budapest, 2002. Peter Treuner: Kérdések és észrevételek: Magyar- 17
ország Területrendezési Terve, Falu Város Régió, 1998/10. 3 6 p., Váti Rt. Budapest, 1998 Piskóti István Dankó László Schupler Helmuth Büdy László: Régió- és településmarketing, RMC Regionális Marketing Centrum Kft., Miskolc, 1997 Prof. Peter Hall: Tendenciák a kisvárosok helyzetének változásában. Falu Város Régió, 1998/3 4., Váti Rt. Budapest, 1998 Szakál F.: A fenntartható mezőgazdaság és szerepe a vidéki térségek fejlődésében, A falu 1999./2., Budapest, 1999 Szörényiné Kukorelli Irén: Fejlesztési koncepciók a kistérségek számára. Tér és Társadalom,1997/3; 94 p. MTA RKK, Budapest, 1997 Szörényiné Kukorelli Irén: A kistérségi szint megjelenése a terület- és foglalkoztatáspolitikában, Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, Budapest, 2002 Szörényiné Kukorelli Irén: A kistérségi szerveződések finanszírozási lehetőségei, I. II. Comitatus Önkormányzati Szemle 1999./12. sz.; 2000./1. szám Idegen nyelvű irodalom: Jones, B. Keating, M. (eds.): The European Union and the Regions; Oxford: Clarendon Press, 2000, pp. 249 266. Mazey, S. Richardson, J. (eds.): Lobbying in the European Community; Oxford: Oxford University Press, 1999, pp. 3 27. Rokkan, S. Urwin, D. W. (eds.): The Politics of Territorial Identity; London: SAGE, 2000, pp. 251 278. Delanty, Gerard, Invetning Europe: idea, identity, reality, London: Macmillan Press Ltd, 1995. Kistérségi találkozások: Interjú a három társulás elnökével és menedzsereivel az együttműködés lehetőségeiről. 2002. november 12. Keszthely Keszthely Héviz Kistérségi Fejlesztési Társulás ülése, a Nemzeti Fejlesztési Terv és az uniós csatlakozás feladatai, 2002. november 20., Keszthely Kistérségi összefogások c. konferencia, 2002. december 5. Keszthely Keszthely Héviz Kistérségi Fejlesztési Társulás ülése, a Nemzeti Fejlesztési Terv és az uniós csatlakozás feladatai. Jelen vannak a társulás polgármesterei. 2002. november 20., Keszthely Kistérségi összefogások c. konferencia, jelen vannak a társulások polgármesterei, civil egyesületei, vállalkozók. 2002. december 5. Keszthely Interjú Szalóky Jenő polgármesterrel, a Keszthely Héviz Kistérségi Fejlesztési Társulás elnökével. A kistérség helye, szerepe a régióban. 2003. február 11. Interjú Huszti Zoltán Ferenc polgármesterrel, a Tátika Rezi Társulás elnökével a térségi együttműködésről. 2003. február 17. Interjú Laza Mihállyal, a Keszthely Térségi Vállalkozók Klubjának elnökével Téma a vállalkozók bevonása a térség fejlesztési lehetőségeinek felmérésébe, kidolgozásába. 2003. február 18. Interjú Szabó Vendel polgármesterrel, a Kis-Balaton Térségi Társulás elnökével. Kistérségi lobby, a Kis-Balaton foglalkoztatási programja és a repülőtér fejlesztésének kérdései. 2003. március 6. Kistérségek az Unió kapujában területfejlesztési konferencia, 2003. április 1. Polgármesteri Hivatal, Gyenesdiás Megbeszélés Bubla Zoltán térségmenedzserrel, Bozzay Balázzsal, a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség munkatársával, Gauder Péter tanácsadóval és Szalóky Jenő társulási elnökkel: kistérségi projektfejlesztés, kulcsprojektek a Nyugat-Balaton térségében. 2003. április 24. Keszthely Interjú Szabó Vendel társulási elnökkel a Kis-Balaton térségének turisztikai lehetőségeiről. 2003. május 6. Sármellék Interjú Lázár László polgármesterrel az alsópáhoki élhető falu tervről, a fejlesztési lehetőségekről és a Kolping Családi Hotel működésének hatásairól. 2003. július 8. Alsópáhok Interjú Baldauf Csaba ügyvezető igazgatóval a Kolping Családi Hotel működéséről, a Kolping mozgalomról és a település, illetve a térség turisztikai lehetőségeiről. 2003. július 8. Alsópáhok Kistérségi tanácskozás, társulási ülés, téma: Területfejlesztési Tanácsadó Testület létrehozása önkormányzati, vállalkozói és civil szereplők bevonásával. 2003. július 10. Keszthely Interjú Huszti Zoltán Ferenc polgármesterrel a Tátika Rezi kistérség kitörési lehetőségeiről, fejlesztési lehetőségeiről, különös tekintettel a Vidékfejlesztési és Falumegújítási Központ szerepéről. 2003. július 21., Zalaszántó 18 FA LU VÁ R O S R É G I Ó 2 0 0 4 / 5
A S Z T A L O S K A T A L I N A városok szociális-gazdasági fejlődésének sajátosságai Kárpátalján Ukrajna történelmi fejlődésében a kis- és középvárosoknak fontos szerepük van. Itt alakult tulajdonképpen a nép nemzeti kultúrája, e városok teremtették meg a haladás, a termelőerők és a városépítési komplexumok alapjait, garantálták az állam és a társadalom stabilitását. Ezek a városok mennyiségi összetételük szerint a legnagyobb városcsoportot képezik Ukrajnában, jelentős részük egyben járási adminisztratív központ is, így velük a városi és falusi lakosok milliói vannak közvetlen kapcsolatban, fontos szerepet töltenek be a lakossági települések hálózatának alakításában és fejlődésében, valamint az ország termelőerőinek elhelyezkedésében. A 90-es években Ukrajnában a termelés csökkenése, valamint a szociális-gazdasági és pénzügyi helyzet destabilizálódása következett be, ami legyengítette a kisés középvárosok gazdasági bázisát, csökkentette a lakosság foglalkoztatottságát. A következmények természetesen sújtották Kárpátalja kis- és közép városait is. A 2001. január 1-jei adatok szerint Kárpátalján 10 kis- és középváros található, melyekben a terület lakosságának 62,9%-a él. A közép városokhoz kategóriába tartozik Ungvár (117,6 ezer fő) és Munkács (82,2 ezer fő). A kisvárosok körébe Huszt (32,4 ezer fő), Beregszász (27,2 ezer fő), Técső (11,1 ezer fő), Szőlős (27,6 ezer fő), Ilosva (9,5 ezer fő), Rahó (17,0 ezer fő), Csap (10,1 ezer fő), Szolyva (17,1 ezer fő), valamint 28 városi típusú település sorolható. A kis- és középvárosok fejlődésének legégetőbb általános problémái: a szociális ellátás alacsony színvonala; az ipari vállalatok kapacitásának kihasználatlansága; a lakásépítés és a szociális infrastruktúra kiépítésének lassúsága; 2 0 0 4 / 5 FA LU VÁ R O S R É G I Ó a városalapításhoz szükséges bázis differenciálatlansága, a szakmák és a munkalehetőségek korlátozott választéka, a szolgáltatói szféra fejletlensége, ami mind nehezíti a munkaerőpiac helyzetét és fokozza a városok demográfiai problémáit; a vízvezeték- és szennyvízcsatorna-hálózatok nincsenek kellőképpen kiépítve, az úthálózat állapota nem kielégítő, gondot jelent a tömbházak fűtése és melegvíz-ellátása; alacsony a városi infrastruktúra, a szociális szolgáltatások és a közlekedés színvonala, a város vonzáskörében található falvakkal gyenge az összeköttetés; a városok többnyire rendezetlenek, sok kívánni valót hagy maga után a hulladékgyűjtés és -megsemmisítés; nem kielégítő az energiaszolgáltatás és a erőforrások védelme; a vezetők szakmai felkészültsége sem megfelelő. E problémák megoldását szolgálná, ha a város gazdasági fejlesztésének tervezésekor alkalmaznák a városmarketing módszereit, és segítségével a város vezetősége kialakíthatná a városfejlesztés marketing stratégiáját, aminek segítségével nagymértékben javíthatná a település szociális-gazdasági helyzetét és megoldhatná az előbbiekben felsorolt problémák többségét. Kárpátalja városai között különös szerepe van Ungvárnak mint Kárpátalja adminisztratív, gazdasági és kulturális-művészeti központjának. Ungvár a vasútvonalak és autóutak kereszteződésében fekszik, földrajzi helyzete előnyös. A város gazdasági arculatát az ipar, nevezetesen a gépgyártás, az élelmiszer-, a könnyű- és a vegyipar határozza meg. Az ipari termékek mennyiségi mutatóit és az iparban foglalkoztatottak számát az 1. táblázat tartalmazza. 19
Ungvár gazdasági ágazati struktúrája Iparágak A kibocsátott termékek mértéke ezer hrivnyában 1997 év 1998 év 1999 év 2000 év 2001 év Gépgyártás és fémfeldolgozás 10 945,8 10 369,4 16 826,2 21 935,3 25 511,9 Vegyipar 1990,2 2084,8 1669,3 5837,2 20 096,9 Építőanyag-ipar 1105,6 1207 2200,2 1760,6 283,6 Könnyűipar 6025,7 7900,4 11 284,2 12 730,5 11 402,0 Élelmiszeripar 27 420 26 500 25 306 24 058,3 21 844,1 Fafeldolgozóipar 5307 3566 5608,7 8640,5 12 053,8 Nyomdaipar 2487,7 3017,4 3672,4 4121 4772,9 Összesen 55 282 54 865 66 770,7 79 083,4 96 248,8 A gazdaság elemzése során megfigyelhető, hogy 1997 2001 között emelkedtek az ipari termelés menynyiségi mutatói Ungváron. Gyors ütemben fejlődik a gépgyártás, a vegyipar és a fafeldolgozás; lényegesen csökkent azonban az építőanyag-termelés. 1997 2001 között a város ipari struktúrájában jelentős változások mentek végbe, melyek a 2. táblázatban láthatók. A legfejlettebb ágazatok a gép- és élelmiszergyártás. Miközben a gépgyártás az utóbbi években növeli termelékenységét, az élelmiszeripar ellenkezőleg, fokozatosan elveszíti pozícióit. A város potenciális lehetőségei kedvezően hatnak a kisvállalkozások fejlődésére. A városban 2001-ben öszszesen 1011 kisvállalat állított elő termékeket és nyújtott szolgáltatásokat, ami 1,5%-kal haladta meg a megelőző évet. Ez összegszerűen az 1997. évi 46 323 ezer hrivnyáról 2000-ben 113 332 ezer hrivnyára történt növekedést jelent. Ez a növekedés folyamatosnak tekinthető. A működő kisvállalatok 42,5%-a a kereskedelemre, 13,4%-a az iparra,, 8,2%-a a szállodaiparra, 8,1%-a az építőiparra és 4,1%-a a közlekedésre koncentrálódik. A város gazdasági struktúráját lényegesen megváltoztatta a magántulajdon reformfolyamata. Jelenleg 67,1%-át alkotja a köztulajdon, 20,2%-át a magántulajdon, miközben az állami vállalatok az összes vállalkozás mindössze 10,8%-át képezik. A termelési infrastruktúra műszaki állapota és elhasználtsága jelentős mértékben fékezi az ipari termelés növekedését, mivel a vállalatok nem kapnak elegendő vizet, fűtést, nem megoldott a mechanikai és biológiai szennyvíztisztítás, az energiaszállító rendszerek elöregedtek, ökológiai problémák merülnek fel. Az utóbbi években a városfejlesztésben is nagy hiányosságok mutatkoznak. Különösen érezhető ez a lakásgazdálkodásban, a lakásépítésben, ideértve az állami és az önkormányzati lakásépítést is. Ungváron a szolgáltatási szféra meglehetősen fejlett. A város sokfajta közszolgáltatási intézménnyel rendelkezik. A kereskedelem és a közétkeztetés Ungváron fejlett és tovább fejlődik, 3 év alatt az áruforgalom, a szolgál- Változások Ungvár ipari struktúrájában, % Iparágak Évek 1997 1998 1999 2000 2001 Gépgyártás 19,8 18,9 25,2 27,7 26,5 Vegyipar 3,6 3,8 2,5 7,4 20,9 Építőanyag-ipar 2 2,2 3,4 2,2 0,3 Könnyűipar 10,9 14,4 16,9 16,2 11,8 Élelmiszeripar 49,6 48,3 37,9 30,4 22,7 Fafeldolgozás 9,6 6,5 8,4 10,9 12,5 Nyomdaipar 4,5 5,5 5,7 5,2 5 20 FA LU VÁ R O S R É G I Ó 2 0 0 4 / 5
tatások, csaknem kétszeresére nőtt. Ennek megfelelően nő a boltok és a közétkeztetési szolgáltatási egységek száma, a kereskedelmi terület nagysága, az áruválaszték és a szolgáltatások minősége. A foglalkoztatottság helyzete nem kedvező, de nem is kritikus. 2001-ben Ungváron a vállalati szférában foglalkoztatottak száma 44 241 fő volt. A gazdasági szférában 64,5 ezer főt foglalkoztatnak, miközben az utóbbi három évben a dolgozók száma 4.8 %-kal csökkent, illetve 6,9 %-kal a vállalatok és intézmények által foglalkoztatott munkások és hivatalnokok rovására. Az iparban 5638 főt alkalmaznak, ami a dolgozók 12,7%- át teszi ki, s ez a lakosság legszámosabb csoportja. A tényleges foglalkoztatottság adatainak vállalatonkénti elemzése során kiderül, hogy a munkahelyek egynegyede a nem teljes munkahét és a termelési szünetek miatt gyakorlatilag nem létezik. Összegezve: a társadalmi termelésben nem foglalkoztatott munkaképes lakosság 7%-os munkanélküliségi szintet mutat. A kárpátaljai munkabér Ukrajnában az egyik legala- Ungvár erős és gyenge oldalainak elemzése Erős oldalak Gyenge oldalak 1. Kedvező földrajzi helyzete 1. Alacsony vállalkozói aktivitás, a jelentős beruházások hiánya 2. Vonzó adottságok, ezek sokszínűsége és sajátossága 2. A magas városközi közlekedési tarifák a turizmus szempontjából. 3. Fejlett városi és városközi közlekedés 3. A tranzitutak túlterhelik a várost 4. Az alapvető szolgáltatási formák jelenléte mind a 4. Pénzeszközök hiánya az építészeti és kulturális kereskedelemben, mind a közétkeztetésben, háztartásban, emlékek szépítésére és fenntartására egészségvédelemben 5. Tudományos központok és szervezetek, melyek segítségével fenntarthatóak a nemzetközi kapcsolatok és lehetőség nyílik sokféle szakma oktatására 5. A város egyes részeinek lepusztult jellege, ezek felújításának szükségessége 6. Fejlett belső turizmus 6. A kiszolgálás alacsony színvonala, képzett szakemberek hiánya a szolgáltatási szférában. 7. Gazdasági, humán, városi önkormányzati és regionális kapcsolatok a szomszédos országokkal tára 7. A gazdasági válsághelyzet hatása a város arcula- 8. A város regionális turisztikai központként funkcionálhat megye turisztikai lehetőségeiről 8. Nincsenek hozzáférhető információk a város és a 9. A városban rendszeresek a tudományos fórumok, 9. A városi marketingszféra tevékenységének korlátozottsága ideértve a nemzetközi fórumokat is Lehetőségek Kockázatok 1. Különleges gazdasági övezet létrehozása a város területészédos országok városaitól 1. Növekszik a város lemaradása Ukrajna és a szom- 2. A beruházók számának növekedése 2. Kedvezőtlen gazdasági törvények és helyi normaértékű jogszabályok elfogadása 3. A helyi és a regionális fejlesztési tervek eredményes 3. A külföldiek érdeklődésének további csökkenése alkalmazása a város potenciálja iránt 4. A kapcsolatok fejlődése a szomszédos országokkal 4. Környezetszennyezés 5. A városrendezés feltételeinek a javítása 5. A munkanélküliség növekedésének valószínűsége 6. A turista iparágból befolyt jövedelem növekedése 6. A lakosság életszínvonalának romlása 7. A Trieszt Ljubljana Budapest Pozsony Ungvár 7. Az állam politikájának esetleges megváltozása Lemberg 5-ös korridor létrehozása és működtetése ronthatja a beruházói feltételeket az országban estén kedvező lehetőségek kínálkoznak a krétai konferencia döntéseinek következtében 2 0 0 4 / 5 FA LU VÁ R O S R É G I Ó 21