KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS 2006. Ezen dokumentum mindenkor érvényes, ellenőrzött példánya az MVM Rt. számítógépes hálózatának MINOSEG/KULSO könyvtárában található. A korábban kinyomtatott példányok érvényességét használat előtt összehasonlítással ellenőrizze! Hatályba helyezve: 2006. április 18. Oldalszám: 1/41.
TARTALOMJEGYZÉK 1. A szerződő felek...3 2. A szerződés célja...3 3. A szerződés hatálya és felmondása...3 4. A szerződő felek közötti kapcsolatrendszer...4 5. A munkaviszony létesítése...4 6. A munkaviszony megszüntetése...4 7. További munkaviszonyok, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok...8 8. Képzések...8 9. A munkaidő és a pihenőidő...9 10. A munkavállalók besorolása és díjazása...12 11. A Munkáltató által adományozott címek, elismerések, jutalmak és egyéb juttatások13 12. A Munkáltató által nyújtott egyéb juttatások...13 13. Kártérítési felelősség...13 14. Vegyes, átmeneti és záró rendelkezések...13 15. Mellékletek...14 1. sz. melléklet Munkavállalók besorolása és legkisebb személyi alapbére...15 2. sz. melléklet Pótlékok...19 3. sz. melléklet Prémium és mozgóbér szabályzat...21 4. sz. melléklet A Munkáltató által adományozott címek, elismerések és egyéb ösztönző kifizetések...26 5. sz. melléklet A Munkáltató által nyújtott egyéb juttatások és kedvezmények...28 6. sz. melléklet Az előnyugdíjazási rendszer szabályzata...34 Hatályba helyezve: 2006. április 18. Oldalszám: 2/41.
1. A szerződő felek Ez a Kollektív Szerződés (a továbbiakban: KSZ) a következő felek között jött létre: 1.1. A munkáltató részéről: Magyar Villamos Művek Részvénytársaság (MVM Rt., székhelye: 1011 Budapest, Vám utca 5-7., cégjegyzékszáma: 01-10-041828.) a továbbiakban mint Munkáltató. 1.2. A Munkáltatónál képviselettel rendelkező, reprezentatív, a KSZ kötésére tagjai által felhatalmazott, a munkáltatóval szemben érdekképviseleti tevékenységükben független szakszervezetek részéről: Magyar Villamos Művek Szakszervezeti Szövetsége (MVM SZSZ, székhelye: 1011 Budapest, Fő utca 34-36.) a továbbiakban mint Szakszervezet. 2. A szerződés célja Ezen KSZ célja az, hogy szabályozza a munkaviszonyból származó egyes jogokat és kötelezettségeket; a jogok gyakorlásának és a kötelezettségek teljesítésének módját, illetve az ezekkel kapcsolatos eljárási rendet, továbbá a szerződő felek közötti kapcsolatrendszert a munkabéke megőrzése, a törvényes érdekek fokozott védelme, a munkavállalók jólétének a Munkáltató gazdasági eredményeivel összhangban történő emelése és a Munkáltató rugalmasabb, hatékonyabb működése érdekében. 3. A szerződés hatálya és felmondása 3.1. Személyi hatály A KSZ a Munkáltatónál munkaviszonyban álló valamennyi munkavállalóra kiterjed, kivéve a Munkáltató első számú vezetőjét (a továbbiakban: a Munkáltató Vezetője) és annak kinevezett helyettesét (kinevezett helyetteseit). 3.2. Tárgyi hatály Ennek a KSZ-nek csak azok a rendelkezései hatályosak, amelyek a Villamosenergia-ipari Ágazati Kollektív Szerződéshez (VÁKSZ) képest a Munkáltató munkavállalóira kedvezőbb szabályokat állapítanak meg. 3.3. Időbeli hatály Ez a KSZ 2003. január 1-én lép hatályba és határozatlan időtartamra szól. Az 1. sz. módosítással megállapított, egységes szerkezetbe foglalt szöveg 2004. július 1-én lép hatályba. A 2. sz. módosítással megállapított, egységes szerkezetbe foglalt szöveg 2004. december 1-től hatályos. A 3. sz. módosítással megállapított, egységes szerkezetbe foglalt szöveg 2006. április 18-tól hatályos. Hatályba helyezve: 2006. április 18. Oldalszám: 3/41.
3.4. A KSZ felmondása A KSZ-t bármelyik szerződő fél 3 (három) hónapos határidővel írásban felmondhatja. A Szakszervezetek a felmondást együttesen vagy megállapodásuk szerinti módon gyakorolják. 4. A szerződő felek közötti kapcsolatrendszer 4.1. A szerződő felek a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során kölcsönösen együttműködnek. 4.2. A szerződő felek jogaikat rendeltetésszerűen gyakorolják. 4.3. A szerződő felek eljárása feleljen meg a jóhiszeműség és tisztesség követelményeinek. 4.4. A szerződő felek közötti együttműködés elősegítése érdekében a Munkáltató a Szakszervezetekkel együttműködési szerződést köt, amelyben meghatározzák a Szakszervezeteknek nyújtandó támogatás formáját, mértékét és ütemezését. 4.5. A Szakszervezetek a KSZ aláírását, illetve a szakszervezeti tisztségviselők személyében bekövetkezett változást követő 5 (öt) napon belül írásban bejelentik a Munkáltatónak a szakszervezeti tisztségviselők névsorát. 4.6. A Munka Törvénykönyve (Mt.) 21. (2) bekezdésében említett a munkavállalók nagyobb csoportja alatt a 20 (húsz) főt meghaladó létszámú csoport értendő. 5. A munkaviszony létesítése 5.1. A munkaszerződésben 3 (három) hónap próbaidőt kell kikötni. A próbaidő kikötése alól a vezérigazgató felmentést adhat. 5.2. A Munkáltató Szervezeti és Működési Szabályzatában (SZMSZ) meghatározott egyes munkakörök betöltéséhez erkölcsi bizonyítvány szükséges. 6. A munkaviszony megszüntetése 6.1. A Munkáltató csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyát annak a munkavállalójának, aki: a) 3 vagy több családtagját tartja el és a családjában más önálló keresettel rendelkező személy nincs; b) gyermekét egyedül nevelő szülő, gyermeke 18 éves koráig; Hatályba helyezve: 2006. április 18. Oldalszám: 4/41.
c) legalább egy, közös háztartásában élő munkanélküli közeli hozzátartozójáról gondoskodik; d) legalább 10 (tíz) éves, elismert és összefüggő iparági munkaviszonynyal rendelkezik; e) a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt megelőző 5 (öt) éven belül, kivéve, ha a munkavállaló nyugellátásban részesül. 6.2. A felmondási idő 6.2.1. A Vezető I. besorolású munkavállalók felmondási idejét a munkaszerződésük határozza meg. 6.2.2. A felmondási idő mértéke a Vezető I. besorolású munkavállalók kivételével a villamosenergia-iparban eltöltött, elismert és összefüggő munkaviszony hosszától (A) és a besorolástól (B) és függ. (A) A villamosenergia-iparban eltöltött, elismert és összefüggő munkaviszony hosszától függő felmondási idő: 1. 20 év fölött 120 nap 2. 10 év fölött 20 évig 90 nap 3. 5 év fölött 10 évig 60 nap 4. 0 5 évig 45 nap (B) A besorolástól függő felmondási idő: 1. Vezető II. 90 nap 2. Termelésirányító I. 3. Főmunkatárs 60 nap 4. Szakértő 5. Minden más besorolás 30 nap (C) A teljes felmondási idő (C) a két részidő összege: C = A + B. 6.2.3. A villamosenergia-iparban e KSZ értelmezésében a munkaviszony akkor számít összefüggőnek, ha a munkaviszonyra vonatkozó szabályok (szerződések) szerint a munkaviszony folyamatos, vagy az előző munkaviszony a VÁKSZ hatálya alá tartozó munkáltatónál végkielégítés nélkül szűnt meg. 6.2.4. A Munkáltató rendes felmondása esetén a munkavállalót a teljes felmondási idejére járó átlagkeresete illeti meg. 6.3. Felmentés a munkavégzés alól 6.3.1. A Munkáltató rendes felmondása esetén a munkavállalót kérelmére a felmondási idő felét meghaladó mértékben is felmentheti a Munkáltató a munkavégzés alól. Hatályba helyezve: 2006. április 18. Oldalszám: 5/41.
6.3.2. A nyugdíjasnak minősülő munkavállaló rendes felmondása esetén, továbbá ha a Munkáltató mond fel rendes felmondással a nyugdíjasnak minősülő munkavállalójának, a munkavégzés alóli felmentés a munkavállalót a felmondási idő teljes időtartamára megilleti. 6.4. Végkielégítés 6.4.1. A Munkáltató rendes felmondása esetén a munkavállalót a következőkben meghatározott időszakra járó átlagkeresetének megfelelő végkielégítés illeti meg, feltéve, hogy a Munkáltatónál fennálló munkaviszonya a 3 (három) évet eléri és a munkaviszony megszűnésének időpontjában nem minősül nyugdíjasnak (az Mt. 87/A. szerint). 6.4.2. A Vezető I. besorolású munkavállalók végkielégítésénél irányadó időt munkaszerződésük határozza meg. 6.4.3. A végkielégítés meghatározásánál a mértékadó időtartam (D) a Vezető I. besorolású munkavállalók kivételével a villamosenergia-iparban eltöltött, elismert és összefüggő munkaviszony hosszától (A), a besorolástól (B) és az életkortól (C) függ. (A) A végkielégítés meghatározásánál a villamosenergia-iparban eltöltött, elismert és összefüggő munkaviszony hosszától függő idő: 1. 25 év fölött 12 hónap 2. 20 év fölött 25 évig 10 hónap 3. 15 év fölött 20 évig 8 hónap 4. 10 év fölött 15 évig 6 hónap 5. 5 év fölött 10 évig 4 hónap 6. legalább 3 év 3 hónap (B) A végkielégítés meghatározásánál a besorolástól függő idő: 1. Vezető II. 6 hónap 2. Termelésirányító I. 4 hónap 3. Főmunkatárs 5 hónap 4. Szakértő 4 hónap 5. Minden más besorolás 3 hónap (C) A végkielégítés meghatározásánál a betöltött életkortól függő idő: A 40. életév betöltését követően 1 (egy) hónap; amely minden további betöltött 5 (öt) év után 1 1 (egy egy) hónappal megnövekszik. Hatályba helyezve: 2006. április 18. Oldalszám: 6/41.
(D) A végkielégítés meghatározásánál mértékadó idő (D) a három részidő összege: D = A + B+C; [ahol A nem lehet kevesebb 3 (három) hónapnál]. 6.4.4. A végkielégítés meghatározásánál legfeljebb 12 (tizenkettő) hónap vehető figyelembe. 6.5. Korengedményes nyugdíjazás A munkáltató részéről tervezett rendes felmondás esetén, ha a munkavállaló rendelkezik a korengedményes nyugdíjhoz szükséges jogszabályi feltételekkel, és a) jelenlegi munkáltatójánál elismert munkaviszonya meghaladja a 10 (tíz) évet 3 (három) évvel az öregségi nyugdíjkorhatár előtt, vagy b) jelenlegi munkáltatójánál elismert munkaviszonya meghaladja a 20 (húsz) évet 5 (öt) évvel az öregségi nyugdíjkorhatár előtt kérheti korengedményes nyugdíjazását, amihez a munkáltató köteles hozzájárulni, a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése mellett. 6.6. Rendkívüli felmondás 6.6.1. Rendkívüli felmondás a Munkáltató részéről A Munkáltató jogosan alkalmazhatja a rendkívüli felmondást különösen az alábbi esetekben: a) igazolatlan távollét; b) munkamegtagadás valós és alapos ok nélkül; c) tilalom ellenére további munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítése, vagy gazdasági társaságban vezető tisztség vállalása, illetve az ezekre vonatkozó megszüntetési kötelezettség elmulasztása; d) a jogok gyakorlására és a kötelezettségek teljesítésére vonatkozó alapvető szabályok súlyos megszegése; e) szándékos és jelentős mértékű károkozás; f) a munkavédelmi, biztonsági és titokvédelmi előírások súlyos megszegése; g) önhibából eredő ittasság, kábítószeres bódult állapot; h) a munkahelyi magatartás, a jó erkölcs szabályainak súlyos megszegése. 6.6.2. Rendkívüli felmondás a munkavállaló részéről A Munkáltató csak akkor köteles a munkavállaló rendkívüli felmondását elfogadni, ha a valós és kellő súlyú felmondási ok megszüntetésére a munkavállaló ille- Hatályba helyezve: 2006. április 18. Oldalszám: 7/41.
tékes vezetőjét felhívta és a felhívást követő 3 (három) napon belül nem történt intézkedés ezen ok megszüntetésére. 7. További munkaviszonyok, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok 7.1. A Munkáltató Vezető I. és Vezető II. besorolású munkavállalói további munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt nem létesíthetnek és nem tarthatnak fenn, gazdasági társaságban vezető tisztséget nem vállalhatnak. Ez alól a szabály alól kivételt képeznek: a) a Munkáltató kezdeményezésére ellátott feladatok, tisztségek; b) a tudományos, oktatói és a szerzői jogi védelem alá eső tevékenységek. A 7.1. b) pontban felsorolt tevékenységet a Vezető I. és Vezető II. besorolású munkavállalók a tevékenység megkezdése előtt a Munkáltatónak kötelesek bejelenteni. 7.2. A Munkáltató egyéb besorolású munkavállalói a munkavégzési kötelezettséggel járó jogviszony létesítését írásban kötelesek bejelenteni. A Munkáltató a jogviszony létesítését, fenntartását akkor tilthatja meg, ha a) ez jogos gazdasági érdekeit veszélyezteti; vagy b) olyan vállalkozással, intézménnyel, egyesülettel, stb. jön létre (áll fenn), amely a Munkáltatóval üzleti kapcsolatban áll. Üzleti kapcsolatnak minősül a Munkáltató által akár csak részben is finanszírozott bármely tevékenység. 8. Képzések 8.1. Szakmai képzések A Munkáltató a munkavállalóit alkalmazásuk ideje alatt, feladatkörük ellátásához szükséges képesítés megszerzésére, illetve továbbképzésre kötelezheti. A munkavállaló a képesítést a számára előírt határidőn belül köteles megszerezni. A képesítés megszerzésének határideje indokolt esetben meghosszabbítható, vagy a kötelezettség alól a munkáltatói jogkört gyakorló vezető javaslatára a Munkáltató Vezetője felmentést adhat. 8.2. Idegen nyelvi képzések A Munkáltató a munkavállalók idegen nyelvi képzését az erre vonatkozó szabályzata (utasítása) szerint biztosíthatja. Az oktatás ideje alatt a Munkáltató átvállalja a képzési díj 75 %-át, míg a fennmaradó 25 %-ot a munkavállaló fizeti. A munkavállalói hozzájárulást a Munkáltató visszatéríti, ha a munkavállaló a vállalt nyelvvizsgát a kitűzött határidőn belül leteszi. Hatályba helyezve: 2006. április 18. Oldalszám: 8/41.
8.3. Tanulmányi szerződések A tanulmányok folytatására nyújtott szabadidőre a tanulmányi szerződés legfeljebb a személyi alapbérnek megfelelő juttatást állapíthat meg. 9. A munkaidő és a pihenőidő 9.1. A napi munkaidő a készenléti jellegű munkakörökben A készenléti jellegű itt felsorolt munkakörökben a napi munkaidő a következő: a) gépjárművezető napi 12 óra; b) gépjármű diszpécser napi 10 óra. Ezekben a munkakörökben legalább 8 (nyolc) óra pihenőidőt kell biztosítani. 9.2. A munkaidő általános beosztása 9.2.1. A munkaidő általános beosztása a következő: Munkanapok A munkaidő kezdete A munkaidő vége 1. Hétfő, kedd, szerda, csütörtök 08:00 16:15 2. Péntek 08:00 15:00 Az általános munkaidő-beosztás szerinti, hétfőtől csütörtökig a napi 8 óra 15 perces, illetve pénteken a napi 7 órás munkaidő az utasítási jogokat gyakorló vezető előzetes hozzájárulásával úgy is letölthető, hogy a munkaidő korábban legkorábban 07:00-kor vagy később legkésőbb 08:30-kor kezdődik. 9.2.2. A munkaidő beosztása a napi 20 (húsz) perces munkaközi szünetet is magában foglalja. 9.2.3. A munkaközi szünetet a munkaidőn belül kell kiadni. 9.3. Az általánostól eltérő munkaidő-beosztások 9.3.1. A gépjárművezetők munkaidő-beosztása a következő: Munkanapok A munkaidő kezdete A munkaidő vége 1. Hétfő, kedd, szerda, csütörtök 07:00 19:00 2. Péntek 07:00 19:00 Hatályba helyezve: 2006. április 18. Oldalszám: 9/41.
9.3.2. A gépjármű diszpécser munkaidő-beosztása a következő: Munkanapok A munkaidő kezdete A munkaidő vége 1. Hétfő, kedd, szerda, csütörtök 07:00 17:00 2. Péntek 07:00 17:00 9.3.3. Az OVTÁSZ váltóműszak-jellegű beosztásban dolgozó munkavállalóinak munkaidő-beosztása a következő: a) Első váltás (délelőttös műszak) Munkanapok A munkaidő kezdete A munkaidő vége 1. Hétfő, kedd, szerda, csütörtök 07:00 15:00 2. Péntek 07:00 15:00 b) Második váltás (délutános műszak) Munkanapok A munkaidő kezdete A munkaidő vége 1. Hétfő, kedd, szerda, csütörtök 13:30 21:30 2. Péntek 13:30 21:30 9.3.4. A Kereskedelmi Igazgatóság menetrend-készítéssel és -módosítással foglalkozó munkaszerződésükben vagy külön megállapodás alapján ezt vállaló munkavállalói megszakítás nélküli munkarendben dolgoznak. A megszakítás nélküli munkarendben dolgozók vasárnap és munkaszüneti napon is foglalkoztathatók. Munkaidő-beosztásukat legalább hét nappal korábban és legalább egy hétre, írásban osztályvezetőjük határozza meg. Ezekben a munkakörökben a) a munkaidő éves [52 (ötvenkét) heti] keretben is meghatározható; b) legalább 8 (nyolc) óra pihenőidőt kell biztosítani. 9.4. A munkaidő védelme A munkaidő védelme érdekében a napközbeni eltávozásokról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásból ki kell tűnnie az érintett nevének és szervezeti egységének, a távozás és a visszatérés időpontjának, a távozás okának ezen belül, hogy hivatalos vagy magáncélból történt-e, illetve az esetleges ledolgozásra történő utalásnak. A bejegyzést az érintettnek kézjegyével kell ellátnia. Az engedélyező vezetőnek a nyilvántartást legalább havonta láttamoznia kell. 9.5. Rendkívüli munkavégzés Túlmunka, heti pihenőnapon és munkaszüneti napon végzendő munka elrendelésére írásban a Munkáltató Vezetője, illetve annak előzetes hozzájárulása után a Hatályba helyezve: 2006. április 18. Oldalszám: 10/41.
munkáltatói jogokat gyakorló vezető az Mt.-ben meghatározott esetekben jogosult. 9.6. Készenlét és ügyelet 9.6.1. Készenlét és ügyelet elrendelésére a Munkáltató Vezetője, illetve annak előzetes hozzájárulása után a munkáltatói jogokat gyakorló vezető jogosult. 9.6.2. A 9.6.1. pontban meghatározottak szerint rendszeres készenlét rendelhető el a kereskedelmi igazgató által előterjesztett, a menetrend-készítéssel és - módosítással foglalkozó munkavállalók (9.3.4.) felett utasítási jogkört gyakorló, rendkívüli körülmények bekövetkezése esetén intézkedésre jogosult vezetőknek. 9.6.3. A 9.6.1. pontban meghatározottaktól eltérően, a Távközlési Üzemeltetési Osztály (OVTÁSZ) vezetője az osztály műszaki munkatársainak rendszeres készenlétet rendelhet el. 9.6.4. A munkavállalót a készenlétet követően nem illeti meg pihenőidő. 9.7. Szabadság 9.7.1. A szabadság kiadása A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. A Munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek esetén a szabadságot a tárgyévet követő év december 31-ig adhatja ki. 9.7.2. Pótszabadság a) Az alapszabadságon felül évente 3 nap pótszabadság jár az éves viszonylatban havonta legalább 100 órás készenléti szolgálatot teljesítő munkavállalóknak. b) Az alapszabadságon felül évente 5 nap pótszabadság jár annak a munkavállalónak, aki egész évben megszakítás nélküli munkarendben dolgozik. c) Az alapszabadságon felül 2 nap pótszabadság jár a munkavállaló első házasságkötése esetén. d) Az alapszabadságon felül 2 nap pótszabadság jár, ha a munkavállalónak gyermeke születik. 9.7.3. Rendkívüli szabadság A munkavállaló részére, kérelmére, amennyiben azt fontos köz- vagy méltányolható személyes érdek indokolja, a Munkáltató Vezetője rendkívüli szabadságot engedélyezhet. 9.7.4. Fizetés nélküli szabadság A munkavállalónak kérelmére, a törvényben meghatározott kötelező eseteken túl is engedélyezhető fizetés nélküli szabadság. Ennek mértéke a tartós külföldi kiküldetés kivételével a fél évet nem haladhatja meg. Engedélyezésre Hatályba helyezve: 2006. április 18. Oldalszám: 11/41.
30 (harminc) napig az illetékes munkáltatói jogokat gyakorló vezető, 30 napot meghaladóan a Munkáltató Vezetője jogosult. 9.7.5. Betegszabadság Az 1 (egy) napot meghaladó betegszabadság igénybevétele esetén a munkavállaló munkahelyi vezetőjét köteles értesíteni. A betegszabadság idejére a munkavállaló részére átlagkeresetének 80 (nyolcvan) %-a jár. 10. A munkavállalók besorolása és díjazása 10.1. A Munkáltató munkavállalóit az 1. sz. mellékletben megadott táblázat szerint sorolja be és a besorolásokhoz legalább a feltüntetett személyi alapbért fizeti. A Munkáltató a Szervezeti és Működési Szabályzatában a besorolások további alábontását is meghatározhatja az ezekhez tartozó besorolási feltételekkel, feltéve, ha biztosítja ezen besorolások megfeleltetését a megadott kódszámokhoz. 10.2. A Munkáltatónál alkalmazott pótlékokat a 2. sz. melléklet tartalmazza. 10.3. A Munkáltatónál alkalmazott prémium-szabályzatot a 3. sz. melléklet tartalmazza. 10.4. Átlagkereset jár a munkavállalónak: a) amíg állampolgári kötelességét teljesíti; b) közeli hozzátartozója halálakor, esetenként legalább 2 (kettő) munkanapon át; c) a kötelező orvosi vizsgálat, valamint a véradás miatt távol töltött teljes időtartamra; d) ha a munkavállaló elháríthatatlan ok miatt nem tud a munkahelyén megjelenni; e) munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a munkáltató engedélye alapján; f) a munkaszüneti nap miatt kiesett időre; g) a szabadság időtartamára; h) a szoptatási munkaidő kedvezmény idejére; i) a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott munkavégzés alóli felmentésre. Az itt fel nem sorolt esetekben a távollét díjazására a Munka Törvénykönyve az irányadó. A konferenciákon, továbbképzéseken történő részvételre a Munkáltató a személyi alapbér időarányos részének megfelelő bért fizet. 10.5. A bérfizetés módja, napja A bérfizetés átutalással történik a tárgyhót követő hónap 5-ig. Hatályba helyezve: 2006. április 18. Oldalszám: 12/41.
A Munkáltató a szabadság idejére eső bérkifizetési napon esedékes, valamint az igénybe vett rendes szabadság idejére járó munkabért a munkavállaló eltérő kérelme hiányában az általános szabályok szerint utalja át. 11. A Munkáltató által adományozott címek, elismerések, jutalmak és egyéb juttatások A Munkáltató által adományozott címeket, elismeréseket és egyéb ösztönző kifizetéseket a 4. sz. melléklet tartalmazza. 12. A Munkáltató által nyújtott egyéb juttatások A Munkáltató által nyújtott egyéb juttatásokat és kedvezményeket az 5. sz. melléklet tartalmazza 13. Kártérítési felelősség 13.1. A munkavállaló kártérítési felelőssége A kártérítés mértéke a munkavállaló gondatlan károkozása esetén havi átlagkeresete 50 %-áig, súlyos gondatlanság esetén 6 (hat) havi átlagkeresetéig terjedhet. Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni. A Munkáltató az 50.000,- (Ötvenezer) Ft-ot meg nem haladó kárigényét írásbeli, indokolt határozattal érvényesítheti, amennyiben a munkavállaló a károkozás tényét, mértékét és abban való vétkességét jegyzőkönyvileg elismerte. A határozatban fel kell hívni a kötelezett figyelmét arra, hogy a határozat ellen annak közlését követő 30 (harminc) napon belül halasztó hatályú keresettel élhet a Munkáltató székhelye szerint illetékes Munkaügyi Bíróságnál. 14. Vegyes, átmeneti és záró rendelkezések E KSZ hatálybalépésével a KSZ2000 kódszámú többször módosított kollektív szerződés hatályát veszti. E KSZ-ben említett mellékletek a szerződés elválaszthatatlan részét képezik. A korábbi, ezzel a KSZ-el hatályon kívül helyezett kollektív szerződés alapján járó és itt nem említett bérpótlékokat (pénzkezelési és idegen nyelvű gépelési pótlékok) a KSZ hatálybalépése napján a Munkáltató az érintett munkavállalók személyi alapbérébe beépíti. Hatályba helyezve: 2006. április 18. Oldalszám: 13/41.
15. Mellékletek 15.1. Munkavállalók besorolása és legkisebb személyi alapbére 15.2. Pótlékok 15.3. Prémium és mozgóbér szabályzat 15.4. A Munkáltató által adományozott címek, elismerések és egyéb ösztönző kifizetések 15.5. A Munkáltató által nyújtott egyéb juttatásokat és kedvezmények 15.6. Az előnyugdíjazási rendszer szabályzata Kelt Budapesten, 2006. április 18-án. A MUNKÁLTATÓ RÉSZÉRŐL A SZAKSZERVEZET RÉSZÉRŐL MVM Rt. MVM SZSZ Dr. Kocsis István Gál Rezső Garamszegi László vezérigazgató elnök társelnök Hatályba helyezve: 2006. április 18. Oldalszám: 14/41.
1. SZ. MELLÉKLET MUNKAVÁLLALÓK BESOROLÁSA ÉS LEGKISEBB SZEMÉLYI ALAPBÉRE S. Besorolási csoport Besorolási kategória Vezetők Kódszám A képesítést és a gyakorlati időt érintő követelmény 1. Vezető I. 11 Szakirányú felsőfokú végzettség 5 év vezetői gyakorlat A munkakör jellege Nagyobb szervezeti egységek (igazgatóságok) irányítása 2. Vezető II. 12 Szakirányú felsőfokú végzettség Osztály és főosztály szintű szervezeti egységek irányítása 3. 4. Termelés (tevékenység) irányítók Termelés (tevékenység) irányító I. Termelés (tevékenység) irányító II. Ügyintéző munkatársak Szellemi foglalkozású alkalmazottak I. 21 Szakirányú felsőfokú végzettség Termelési - szolgáltatási tevékenységek irányítása 22 Szakirányú középfokú végzettség 5. Gyakornok I. 31 Középfokú végzettség, 1 év gyakorlati idő alatt 6. Munkatárs I. (előadó) 32 Középfokú végzettség és legalább 1 év gyakorlati idő Termelési - szolgáltatási tevékenységek irányítása A munkatárs I. besorolás követelményeinek megfelelő Ismeretek megszerzése Középiskolai végzettséggel érdemi ügyintézést végzők Legkisebb személyi alapbér [ezer Ft] 132 78 55 68 Hatályba helyezve: 2006. április 18. Oldalszám: 15/41.
S. Besorolási csoport Besorolási kategória Szellemi foglalkozású alkalmazottak II. Kódszám A képesítést és a gyakorlati időt érintő követelmény 7. Gyakornok II. 33 Középfokú iskolai és felsőfokú szakmai végzettség, 1 év gyakorlati idő alatt 8. Munkatárs II. (előadó, főelőadó) Szellemi foglalkozású alkalmazottak III. 34 Középfokú iskolai, felsőfokú szakmai végzettség és legalább 1 év gyakorlati idő (főelőadónál 5 év gyakorlati idő) 9. Gyakornok III. 36 Szakirányú felsőfokú végzettség, 1 év gyakorlati idő alatt 10. Munkatárs III. (előadó, főelőadó, szakértő) 37 Szakirányú felsőfokú végzettség és legalább 1 év gyakorlati idő (főelőadónál 5 év, szakértőnél 10 év gyakorlati idő) 11. Főmunkatárs III. 38 Szakirányú felsőfokú végzettség, legalább 15 év gyakorlati idő, kiemelkedő teljesítmény Ügyviteli munkatársak 12. Ügyviteli gyakornok 41 Általános iskolai végzettség, fél év gyakorlati idő alatt A munkakör jellege A munkatárs II. besorolás követelményeinek megfelelő Ismeretek megszerzése Középiskolai végzettséggel és felsőfokú szakirányú végzettséggel érdemi, önálló, felelősségteljes ügyintézés A munkatárs III. besorolás követelményeinek megfelelő ismeretek megszerzése Főiskolai, egyetemi végzettséggel érdemi, önálló, felelősségteljes ügyintézés Főiskolai, egyetemi végzettséggel érdemi, önálló, felelősségteljes ügyintézés, munkatársak munkájának segítése, koordinálása Az ügyviteli jellegű feladatok ellátásához szükséges ismeretek megszerzése Legkisebb személyi alapbér [ezer Ft] 55 78 55 90 132 55 Hatályba helyezve: 2006. április 18. Oldalszám: 16/41.
S. Besorolási csoport Besorolási kategória 13. Ügyviteli munkatárs (titkárnő I., titkárnő II.) Fizikai foglalkozású alkalmazottak Kódszám A képesítést és a gyakorlati időt érintő követelmény 42 Általános iskolai végzettség és legalább fél év gyakorlati idő A munkakör jellege Ügyviteli jellegű feladatok ellátása (titkárnő I. a Vezető I. mellett, titkárnő II. a Vezető II. mellett dolgozó ügyviteli munkatárs) 14. Segédmunkás 51 Általános iskolai végzettség Legfeljebb egy hónapos begyakorlási idő szükséges 15. Segédmunkás kedvezőtlen munkafeltételek mellett Legkisebb személyi alapbér [ezer Ft] 52 Általános iskolai végzettség 61 16. Betanított munkás 53 Általános iskolai végzettség Egy hónapnál hosszabb begyakorlási idő szükséges 17. Betanított munkás kedvezőtlen munkafeltételek mellett 18.. Szakmunkás 19. Szakmunkás kedvezőtlen munkafeltételek mellett 54 Általános iskolai végzettség 66 55 Szakmunkás-bizonyítvány Szakmunka 69 56 20. Mester 57 Mester - szakmunkásbizonyítvány; Szakmunkás-bizonyítvány 75 vagy technikusi bizonyítvány; vagy szakirányú felsőfokú végzettség 63 55 61 Bonyolult szakmunka 88 Hatályba helyezve: 2006. április 18. Oldalszám: 17/41.
S. Besorolási csoport Besorolási kategória Kódszám A képesítést és a gyakorlati időt érintő követelmény A munkakör jellege Legkisebb személyi alapbér [ezer Ft] 21. Mester kedvezőtlen munkafeltételek mellett 58 Mester - szakmunkásbizonyítvány; vagy technikusi bizonyítvány; 97 vagy szakirányú felsőfokú végzettség (a) (b) (c) A főmunkatársi besorolásban eltöltött idő vezetői gyakorlatnak minősül. A főmunkatársi és szakértői besorolásokhoz szükséges gyakorlati idő 5 évvel csökken, ha a munkavállaló szakirányú másod-diplomával, illetve doktori címmel rendelkezik. A besorolási feltételek (képesítés és gyakorlati idő) alól a munkáltatói jogokat gyakorló vezető javaslatára a Munkáltató Vezetője felmentést adhat. Hatályba helyezve: 2006. április 18. Oldalszám: 18/41.
2. SZ. MELLÉKLET PÓTLÉKOK 1. Nyelvtudási pótlék 1.1. A nyelvtudási pótlék a munkavállaló személyi alapbérének 5 %-a ha államilag elismert, kétnyelvű, középfokú nyelvvizsgával rendelkezik; 10 %-a ha államilag elismert, kétnyelvű, felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezik. 1.2. A nyelvtudási pótlékot minden de legfeljebb három igazolt nyelvtudás után külön külön kell megállapítani. 2. A rendkívüli munkavégzésért járó pótlékok 2.1. A nem fizikai besorolású munkakörben foglalkoztatottak számára a rendkívüli munkavégzésért elsősorban szabadidőt kell biztosítani. A szabadidő mértéke az elrendelt, rendkívüli munkavégzéssel töltött idő másfélszerese. 2.2. A 2.1. pontban meghatározott szabadidőt legkésőbb a rendkívüli munkavégzést követő hónap végéig kell kiadni [Mt. 147. (4)]. Ha a szabadidőt (illetve annak egy részét) a Munkáltató az itt meghatározott határidőig nem adta ki, a szabadidővel meg nem váltott rendkívüli munkavégzésért a határidőt követő bérfizetési napon pótlékot fizet. 2.3. A gazdasági évet előkészítő és lezáró műszaki-gazdasági tervező és kiértékelő rendkívüli munkavégzésért, üzemzavar, baleset, tűzeset vagy elemi csapás megelőzése, elhárítása, kivizsgálása érdekében végzett rendkívüli munkáért és a munkaszüneti, illetve a pihenőnapon végzett munkáért, valamint a 2.1. és 2.2. pontok alapján szabadidővel meg nem váltott rendkívüli munkavégzésért, továbbá a fizikai besorolású munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók valamennyi rendkívüli munkavégzéséért pótlék jár. 2.4. Túlóra pótlékok a) Az első két túlóráért a személyi alapbér 50 %-a; b) A 3. és a 4. túlóráért a személyi alapbér 70 %-a; c) 4 óra feletti túlmunka esetén a személyi alapbér 100 %-a jár. Az egy órára eső túlóra alapdíj a személyi alapbér egy órára eső része. 2.5. Pihenőnapon és munkaszüneti napon végzett rendkívüli munkáért járó pótlékok A pihenőnapon végzett munkáért a munkavállaló részére az aznapi munkáért járó díjazáson felül 125 %-os pótlékot kell fizetni. Hatályba helyezve: 2006. április 18. Oldalszám: 19/41.
A pótlék alapja a személyi alapbér egy órára eső része. A munkaszüneti (ünnep) napon végzett rendkívüli munkáért a munkavállalót az aznapi munkáért járó munkabéren felül átlagkeresete és 100 %-os pótlék is megilleti. 3. Készenléti és ügyeleti pótlék 3.1. A készenlét idejére a személyi alapbér 25 %-nak megfelelő időarányos pótlék jár. 3.2. Az ügyeleti pótlék mértéke 40 %. 3.3. Ha a készenlét pihenő, vagy munkaszüneti (ünnep) napot érint, a készenléti pótlék mértéke 30 %. 3.4. Ha az ügyelet pihenő, vagy munkaszüneti (ünnep) napot érint, az ügyeleti pótlék mértéke 50 %. 3.5. Az előzőektől eltérően, a KSZ 9.6.2. pontja szerint rendszeres készenlétre kötelezett vezetők személyi alapbérük 12%-nak megfelelő pótlékátalányra jogosultak. Ez a pótlék-átalány egyéb pótlékként számolandó el. 4. Váltóműszakos jellegű munka pótlék-átalánya A KSZ 9.3.3. pontjában meghatározott munkarend szerint dolgozó munkavállalót a személyi alapbér 32 %-nak megfelelő pótlékátalány illeti meg. 5. Megszakítás nélküli munkarendben dolgozók pótlék-átalánya A KSZ 9.3.4. pontjában meghatározott munkarend szerint dolgozó munkavállalót a személyi alapbér 60%-nak megfelelő pótlékátalány illeti meg. 6. Gépjármű vezetési pótlék A Munkáltató által üzemeltetett (bérelt, lízingelt) gépjármű vezetésével rendszeresen megbízott, de nem gépjárművezetői munkakörben foglalkoztatott és nem vezetői besorolású munkavállalók részére gépjármű vezetési pótlék állapítható meg. A gépjármű vezetési pótlék mértékét a gépjármű havi átlagos futásteljesítményének figyelembe vételével a munkáltatói jogokat gyakorló vezető javaslatára, egyedi elbírálás alapján a Munkáltató Vezetője állapítja meg. 7. Egyéb pótlék A Munkáltató által helyettesítéssel vagy a munkakörébe nem tartozó többletfeladattal megbízott munkavállaló részére egyéb pótlék állapítható meg. Az egyéb pótlék mértékét a feladat jellegének figyelembe vételével a munkáltatói jogokat gyakorló vezető javaslatára, egyedi elbírálás alapján a Munkáltató Vezetője állapítja meg. Hatályba helyezve: 2006. április 18. Oldalszám: 20/41.
3. SZ. MELLÉKLET PRÉMIUM ÉS MOZGÓBÉR SZABÁLYZAT A jelen szabályzat a rendszeres prémiumokra és mozgóbérekre vonatkozóan tartalmazza: - a prémiumban, illetve mozgóbérben részesíthetők körét, - a prémiumok és mozgóbérek mértékét, - a feltételek meghatározásának elveit, - a teljesítés jóváhagyását, - a kifizetési feltételeket, - a prémiumok és a mozgóbérek csökkentési tényezőit, - valamint az elszámolást illető alapvető elveket és szabályokat. 1. Prémium 1.1 Premizáltak köre Rendszeres vezetői prémiumra jogosultak a Vezető I. besorolású munkavállalók. 1.2 A prémium mértéke Az adott évre szóló prémium mértékét a munkavállaló éves személyi alapbérének százalékában a Munkáltató vezetője állapítja meg. 1.3 Prémium feltételek meghatározásának elvei A Vezető I. besorolású munkavállalók prémium feladatát a Munkáltató Vezetője határozza meg. A prémiumfeladatot úgy kell meghatározni, hogy a) összhangban álljon a Munkáltató éves gazdasági célkitűzéseivel, b) összhangban álljon a Közgyűlés által a Munkáltató Vezetője részére meghatározott prémiumfeladatokkal, c) kapcsolódjon az érintett vezető hatásköréhez, tevékenységi területéhez, d) teljesítmény-követelmény jellegű legyen, Hatályba helyezve: 2006. április 18. Oldalszám: 21/41.
e) konkrétan lehetőleg számszakilag is számonkérhető, illetve értékelhető legyen. A kitűzött prémium feladatokhoz a kitűző vezető feladatonként az éves alapbér %- ában, vagy a kifizethető prémium %-ában meghatározott összegeket rendel. 1.4 Teljesítés jóváhagyása A kitűzött feladatok teljesítéséről a premizáltak önértékelést kötelesek készíteni, amelyet a Munkáltató Vezetője hagy jóvá. A jóváhagyás egyúttal a kifizetés engedélyezését is jelenti. 1.5 Kifizetési feltételek A vezetői prémiumok kifizetésére az alábbi alapfeltételek teljesülése esetén kerülhet sor: a) Az éves terv teljesítése. b) A vezetett szervezeti egységnél a premizált mulasztásából nem történt üzemi baleset. c) A vezetett szervezeti egység SZMSZ-ben meghatározott feladatainak teljesítése. 1.6 Prémiumcsökkentő tényezők A vezetői prémiumok kifizetésekor prémiumcsökkentő tényezőként kell figyelembe venni az alábbiakat: a) Az adott szervezeti egység és vezető konkrét feladatainak teljesítésében mutatkozó hiányosságokat. b) Az adott szervezeti egység SZMSZ-ben meghatározott feladatai közül bármely feladat elvégzésének szándékos elmulasztását, nem teljesítését. c) A szervezeti egység részére megállapított előirányzatok betartásában mutatkozó hiányosságokat. d) A Munkáltatót terhelő bírság (büntetés, joghátrány) kiszabását, ha arra a premizált vezető mulasztása miatt került sor. 1.7 Elszámolás kifizetés A vezetői prémiumok tekintetében a Munkáltató évi egyszeri előlegfizetésre vállal kötelezettséget. Ennek legkésőbbi időpontja: az augusztus havi bérfizetési nap. Az éves prémium kifizetésének legkésőbbi időpontja: január 19; vagy az azt követő munkanap. Hatályba helyezve: 2006. április 18. Oldalszám: 22/41.
1.8 Időarányos kifizetés Az év közben keletkező, illetőleg az év közben megszűnő munkaviszony vonatkozásában időarányos feladat-teljesítés esetén az érintett munkavállaló a vezetői prémium időarányos részére jogosult. 2. Vezetői mozgóbér 2.1 Jogosultak köre Rendszeres vezetői mozgóbérre jogosultak az alábbi besorolású munkavállalók: a) Vezető II., b) Főmunkatárs. 2.2 A mozgóbér mértéke: a) A Vezető II. besorolású munkavállalók esetében: Az adott évre szóló mozgóbér mértékét a munkavállaló éves személyi alapbérének százalékában a Munkáltató vezetője állapítja meg. b) Főmunkatárs besorolású munkavállalók esetében: Az adott évre szóló mozgóbér mértékét összegszerűen meghatározva a Munkáltató vezetője állapítja. 2.3 A mozgóbér meghatározásának elvei: A mozgóbér feltételeinek meghatározása a munkáltatói jogkört gyakorló vezető hatáskörébe tartozik. A mozgóbérnek összhangban kell lennie: - a premizált vezetők részére kitűzött feladatokkal, - az adott szervezeti egység üzleti eredményre gyakorolt hatásával. 2.4 Teljesítés jóváhagyása: A teljesítés igazolása és a kifizetés engedélyezése a munkáltatói jogkört gyakorló vezető hatáskörébe tartozik. 2.5 Kifizetési feltételek: A vezetői mozgóbérek kifizetésére az alábbi alapfeltételek teljesülése esetén kerülhet sor: a) Az éves terv adott szervezeti egységre vonatkozó teljesítése. b) A szervezeti egységnél a vezetői mozgóbérben részesítendő mulasztásából nem történt üzemi baleset. Hatályba helyezve: 2006. április 18. Oldalszám: 23/41.
c) Az adott szervezeti egység SZMSZ-ben meghatározott feladatainak teljesítése. 2.6 Mozgóbér-csökkentő tényezők: A vezetői mozgóbérek kifizetésekor mozgóbér-csökkentő tényezőként kell figyelembe venni az alábbiakat: a) Az adott szervezeti egység konkrét feladatainak teljesítésében mutatkozó hiányosságokat. b) Az adott szervezeti egység SZMSZ-ben meghatározott feladatai közül bármely feladat elvégzésének szándékos elmulasztását, nem teljesítését. c) A szervezeti egység részére megállapított előirányzatok betartásában mutatkozó hiányosságokat, amennyiben ezek szoros összefüggésben vannak az ösztönzött vezető tevékenységével. d) A Munkáltatót terhelő bírság (büntetés, joghátrány) kiszabását, ha arra a vezetői mozgóbérben részesítendő munkavállaló mulasztása miatt került sor. 2.7 Elszámolás kifizetés: A mozgóbért évente két alkalommal (a legkésőbbi határidők: augusztus havi bérfizetési nap, illetve január 19., vagy az azt követő munkanap) fizeti ki a Munkáltató. 2.8 Időarányos kifizetés: Az év közben keletkező, illetőleg az év közben megszűnő munkaviszonynál időarányos feladat-teljesítés esetén az érintett munkavállaló a mozgóbér időarányos részére jogosult. 3. Eseti megbízáshoz kapcsolódó mozgóbér 3.1 Jogosultak köre A feladat megvalósítására a munkavállalók köréből - létrehozott team tagjai, illetve a feladatot önállóan elvégző munkavállalók. 3.2 Mértéke Az eseti mozgóbér mértékét a Munkáltató Vezetője által jóváhagyott keretösszegen belül feladatarányosan a szervezeti főegységek vezetői határozzák meg. Az eseti mozgóbér-keret az éves bérfejlesztéskor kerül meghatározásra. 3.3 Felhasználásának és elszámolásának elvei Az egyes gazdasági egységek súlyponti feladataihoz kapcsolódóan a munkáltatói jogokat gyakorló vezető előzetes feladatkiírása, vagy a munkavégzés utólagos értékelése alapján. 3.4 Teljesítés jóváhagyása Hatályba helyezve: 2006. április 18. Oldalszám: 24/41.
A teljesítés igazolása és a kifizetés engedélyezése a munkáltatói jogkört gyakorló vezető hatáskörébe tartozik. 3.5 Kifizetési feltételek Az eseti mozgóbér kifizetésére a kitűzött feladat elvárt színvonalú, igazolt, határidőre történő, teljeskörű végrehajtását követően kerülhet sor. 3.6 Mozgóbér-csökkentő tényezők Az eseti mozgóbér kifizetésekor mozgóbér-csökkentő tényezőként kell figyelembe venni az alábbiakat: a) A kitűzött feladat részleges végrehajtását, megoldását. b) A kitűzött feladat határidőtől eltérő, azt meghaladó végrehajtását. c) A kitűzött feladat elvárttól eltérő, nem megfelelő színvonalú végrehajtását. 3.7 Elszámolás kifizetés A mozgóbér kifizetése a munkáltatói jogokat gyakorló vezető döntését követő bérfizetési nap. 4. Egyéb eljárási és alkalmazási szabályok A Munkáltató Vezetője az SZMSZ-ben foglaltak szerint jogosult a jelen Prémium- és mozgóbér szabályzatban meghatározottaktól a munkavállalók számára kedvező módon eltérő szabályok eseti alkalmazására. Hatályba helyezve: 2006. április 18. Oldalszám: 25/41.
4. SZ. MELLÉKLET A MUNKÁLTATÓ ÁLTAL ADOMÁNYOZOTT CÍMEK, ELISMERÉSEK ÉS EGYÉB ÖSZTÖNZŐ KIFIZETÉSEK 1. Tanácsosi, főtanácsosi cím A Munkáltató Vezetője a munkáltatói jogokat gyakorló vezető javaslata alapján azon főmunkatárs vagy szakértő besorolású munkavállalók részére, akik munkájukat hosszabb időn keresztül nagy szakértelemmel, kiemelkedően magas színvonalon végzik tanácsosi, illetve főtanácsosi címet adományozhat. A tanácsosi, illetve főtanácsosi cím határozott vagy határozatlan időre adományozható. A határozatlan időre szóló cím bármikor, azonnali hatállyal, indoklás nélkül visszavonható. A tanácsosi, illetve főtanácsosi címhez a Munkáltató Vezetője által megállapított, havonta folyósított nem személyi alapbér jellegű pótlék jár. 2. Születésnapi jutalom Azok a munkavállalók, akik legalább 1 (egy) éve dolgoznak a Munkáltatónál, és betöltik a 40. életévüket: 30.000,- (Harmincezer) Ft; 50. életévüket: 50.000,- (Ötvenezer) Ft; 60. életévüket: 70.000,- (Hetvenezer) Ft születésnapi jutalomban részesülnek. A kifizetés időpontja: legkésőbb az életkor betöltését követő bérfizetési nap. 3. Véradók elismerése A kitüntetett többszörös térítésmentes véradókat a következő összegű pénzjutalomban részesülnek: 1. 10 véradásért oklevél adományozásakor 2.500,- Ft 2. 15 véradásért oklevél adományozásakor 3.500,- Ft 3. 20 véradásért oklevél adományozásakor 4.500,- Ft 4. 25 véradásért oklevél adományozásakor 6.500,- Ft 5. 30 véradásért oklevél adományozásakor 8.500,- Ft Hatályba helyezve: 2006. április 18. Oldalszám: 26/41.
6. 40 véradásért oklevél adományozásakor 10.500,- Ft 7. 50 véradásért oklevél adományozásakor 15.500,- Ft 8. 60 véradásért oklevél adományozásakor 20.000,- Ft 4. Vezérigazgatói elismerés A Munkáltató Vezetője a kiemelkedő teljesítményt nyújtó munkavállalót Vezérigazgatói dicséretben, illetőleg Vezérigazgatói jutalomban részesítheti. A Vezérigazgatói dicséretben részesített munkavállalónak a Munkáltató Vezetője elismerő oklevelet is adományoz. A Vezérigazgató dicséret a Vezérigazgatói jutalom 150.000,- (Egyszázötvenezer) Ft; 100.000,- (Egyszázezer) Ft pénzjutalmat jelent. 5. Emlékérem A Munkáltató Vezetője Magyar Villamos Művek Rt. Emlékérmet adományozhat az emlékérem alapító okiratával és alapszabályával összhangban az arra érdemeseknek. Az emlékéremmel 200.000,- (Kettőszázezer) Ft összegű pénzjutalom jár. 6. Emlékgyűrű A Munkáltató Vezetője arany MVM Rt. Emlékgyűrűt adományozhat az emlékgyűrű alapító okiratával összhangban az arra érdemeseknek. Az emlékgyűrűvel 200,000.- (Kettőszázezer) Ft összegű pénzjutalom jár. 7. Tizenharmadik havi fizetés A Munkáltató munkavállalóinak minden év december 15-ig, a munkában töltött idővel arányosan tizenharmadik havi bért fizet. A 13. havi bér teljes összege legalább a munkavállaló egy havi személyi alapbérének megfelelő összeg. A Munkáltató a 13. havi bér terhére minden év június 30-ig előleget fizet, amely előleg teljes összege legalább a munkavállaló fél havi személyi alapbérének megfelelő összeg. A kifizetések feltétele az, hogy a munkavállaló a kifizetések időpontjában a Munkáltatóval munkaviszonyban álljon és ne legyen sem próbaidő, sem felmondás alatt. A 13. havi bér kifizetése szempontjából nem számít munkában töltött időnek a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság és a munkaügyi statisztikai előírások szerint jogi állományban eltöltött idő, kivéve a betegállományt. Hatályba helyezve: 2006. április 18. Oldalszám: 27/41.
5. SZ. MELLÉKLET A MUNKÁLTATÓ ÁLTAL NYÚJTOTT EGYÉB JUTTATÁSOK ÉS KEDVEZMÉNYEK A munkavállalók kulturális, jóléti, egészségügyi szükségleteinek kielégítéséhez, életkörülményeik javításához a Munkáltató támogatást nyújt az éves bér- és szociális megállapodásnak megfelelően. A támogatás formái: 1.) Napidíj (élelmezési költségtérítés) 2.) Szociális alapjuttatások 3.) Választható béren kívüli juttatások 4.) Egyéb juttatások. 1. Napidíj (élelmezési költségtérítés) A belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló részére az élelmezési költségtérítés napidíj átalány formájában kerül elszámolásra, melynek összege megegyezik a mindenkori étkezési hozzájárulás összegével. Az egy napot meghaladó kiküldetés esetén (amennyiben a kiküldött a kiküldetés helyén tölti az éjszakát) második naptól a napidíj átalány összege a mindenkori étkezési hozzájárulás összegének a kétszerese. 2. Szociális alapjuttatások A szociális alapjuttatások összegét az Üzemi Tanáccsal egyeztetett éves szociális terv határozza meg. 2.1. Minden munkavállalóra azonos mértékben vonatkozó juttatások 2.1.1. Egészségügyi alapellátás 2.1.2. Éves szűrővizsgálat (szemészeti, belgyógyászati) 2.1.3. A munkavállalók megvendégelése (Villamos Napok, újévi fogadás) 2.1.4. ELMŰ pályabérlet vásárlási kedvezmény 2.1.5. Étkezési lehetőség, étkezési hozzájárulás A Munkáltató munkavállalói részére - munkanapokon - napi egyszeri étkezési lehetőséget (ebédet) biztosít. Az üzemi étkeztetés helye az Munkáltató székhelyén lévő ebédlő, illetve egyéb, a Munkáltató által biztosított helyszín. Hatályba helyezve: 2006. április 18. Oldalszám: 28/41.
A Munkáltató az üzemi étkeztetéshez támogatást ad. A támogatás a Munkáltató minden munkavállalóját megilleti. Az étkezési támogatást az adott hónapra, a megelőző hónapban "teljesített munkanapok" alapján kapják az érintettek, étkezési utalvány formájában. A támogatás mértékét az éves szociális terv határozza meg. 2.2. Egyéni kérelem alapján rendszeresített segélyek A Munkáltató - meghatározott feltételekhez kötötten az erre jogosult munkavállalóit intézményes segélyben részesíti. A jogosultság megállapításához szükséges okmányok bemutatását követően a szociális ügyekben illetékes szervezeti egység gondoskodik a segély kiutalásáról. Házasságkötés és szülés esetén, amennyiben a felek, illetve a szülők mindketten a Munkáltató munkavállalói, úgy a segély mindkettőjüket megilleti. 2.2.1. Házasságkötési segély A segély bruttó összege 55.000,- (Ötvenötezer) Ft. 2.2.2. Szülési segély A segély bruttó összege 85.000,- (Nyolcvanötezer) Ft gyermekenként. 2.2.3. Temetési segély A segély bruttó összege 40.000,- (Negyvenezer) Ft. (Ez az összeg adóés járulékmentes). A temetési segély a munkavállalót akkor illeti meg, ha ő gondoskodott családtagja eltemettetéséről, és ezt a tényt számlával igazolja. A munkavállaló halála esetén a segély annak jár, akinek a nevére a temetkezési számlát kiállították. 2.3. Szociális rászorultság alapján adható segélyek A segélykérelmek elbírálását a Segélyezési Bizottság végzi, melynek munkájában részt vesznek a Szakszervezetek, az Üzemi Tanács és a Munkáltató képviselői is. A segélyezési kérelmeket a Munkáltató szociális ügyekben illetékes osztályára kell benyújtani. A Segélyezési Bizottság döntése után a segélyek folyósításáról, valamint a szükséges nyilvántartások vezetéséről ugyan ez a szervezeti egység gondoskodik. 2.3.1. Beiskolázási segély 2.3.2. Rendkívüli szociális segély Hatályba helyezve: 2006. április 18. Oldalszám: 29/41.
A Munkáltató rászoruló alkalmazottait kérelmükre, egyedi elbírálás alapján rendkívüli segélyben részesítheti. Rendkívüli segély minden olyan esetben adható, amikor ezt a munkavállaló szociális helyzete indokolttá teszi. 2.4. Meghatározott körre vonatkozó juttatások 2.4.1. Utazási költség-hozzájárulás A Budapest közigazgatási határán kívül lakó munkavállalók részére a Munkáltató az alábbiak szerint költségtérítést fizet: Azon munkavállalók részére, akik a bérletszelvény megvásárlásáról szóló számlát, illetve a lejárt és névvel ellátott bérletszelvényt (hétvégi hazautazás esetén menetjegyet) a tárgyhót követő hónap 10-ig a szociális ügyekben illetékes szervezeti egységnél leadják, a bizonylat árának teljes öszszegét megtéríti a Munkáltató. Azon munkavállalók részére, akik az utazási bizonylattal nem számolnak el, a Munkáltató a hatályos jogszabály szerinti utazási költségtérítést biztosít. 2.4.2. Munkaruha Munkaruha a következő munkakörökben jár: S. Munkakör Juttatás 1. Termelésirányító 1 2. Munkaköpeny Klumpa vagy papucs vagy magasszárú cipő Kihordási idő (hónap) 12 12 2. Számítástechnikai hardver munkatárs 3. Távközlési üzemviteli munkatárs Munkaköpeny Klumpa vagy papucs Munkaköpeny Klumpa vagy papucs 12 12 12 12 4. Ügyviteli munkatárs Munkaköpeny 12 5. Mester, szakmunkás, betanított munkás, segédmunkás Munkaruha Magasszárú cipő 12 12 6. Gépjárművezető Szövet öltöny Munkaruha 24 12 Hatályba helyezve: 2006. április 18. Oldalszám: 30/41.
Az egyes munkaruhák térítési átalánydíja a következő: S. Megnevezés Térítési díj (Ft) 1. Munkaruha 4.500,- Ft + ÁFA 2. Munkaköpeny 4.000,- Ft + ÁFA 3. Szövet öltöny 7.000,- Ft + ÁFA 4. Klumpa vagy papucs 2.300,- Ft + ÁFA 5. Magasszárú cipő 3.000,- Ft + ÁFA A munkavállaló részére a számlán feltüntetett ÁFA összegét is meg kell téríteni. A munkaruha kihordási idejének kezdő napját az alábbiak szerint kell kiszámítani: - a tárgyhó 15-ig bezárólag belépetteknél a tárgyhó 1., - a tárgyhó 15-e után belépetteknél a következő hó 1. A kihordási idő alatt a munkavállaló köteles a munkaruhát megőrizni és a rongálódástól a legnagyobb gondossággal óvni. A munkaruha tisztítása és karbantartása a munkavállaló kötelessége. A kihordási idő lejárta előtt másik munkaruha a munkavállaló részére csak akkor adható, ha a ruha üzemi baleset, tűz, vagy más elemi kár következtében a munkavállaló önhibáján kívül vált használhatatlanná. A munkaruha kihordási időbe nem lehet beszámítani a munkavégzésnek egy hónapot meghaladó bármilyen okból történő szünetelését. Ha a munkavállaló a Munkáltatónál fennálló munkaviszonyát megszünteti kivéve a nyugdíjba vonulás vagy saját kérésére a Munkáltatóon belül olyan munkakörbe helyezik át, ahol a juttatás nem illeti meg, a birtokában lévő munkaruhának a hátralévő kihordási időre eső értékét megtéríteni köteles. 2.4.3. Nyugdíjas találkozók 2.4.4. Vöröskeresztes találkozók 2.4.5. Mikulás ajándékcsomag 2.4.6. Temetési, kegyeleti költség-hozzájárulás. Hatályba helyezve: 2006. április 18. Oldalszám: 31/41.
3. Választható béren kívüli juttatások 3.1 A választható juttatások igénybevételének rendjét és a felhasználási lehetőségeket a Munkáltató Szakszervezetekkel egyeztetett utasítása szabályozza. Az éves keret jogosult munkavállalónként legalább 240.000,- (Kettőszáznegyvenezer) Ft, amely összeget az éves szociális megállapodás növelheti. 3.2 A keretösszeget legalább a következő választható juttatásokra lehet felhasználni: önkéntes pénztári többlettagdíj és támogatás; sportegyesületi befizetések; üdülési hozzájárulás; albérleti/lakásbérleti hozzájárulás; vissza nem térítendő munkáltatói lakáscélú támogatás; egyéni célú képzés. 3.3 A 3.1. pontban meghatározott éves keret-összeg tárgyévi felhasználásáról a Munkavállaló a tárgyévet megelőző év utolsó munkanapjáig írásban nyilatkozik. A keret összegét meghaladó, esetleges további tárgyévi juttatás felhasználásáról a többletjuttatásról szóló értesítésben megjelölt határidőig rendelkezik a Munkavállaló. 4. Egyéb juttatások 4.1. Munkabérelőleg A munkavállaló indokolt kérelmére munkabér előleget kaphat. A kérelmet a munkáltatói jogokat gyakorló vezető jóváhagyásával a szociális ügyekben illetékes szervezeti egységhez kell benyújtani. Munkabér-előleget csak az a munkavállaló kaphat, aki a Munkáltatónál legalább 6 (hat) hónapos munkaviszonnyal rendelkezik és nem áll felmondás alatt. A munkabér-előleg összege maximálisan a munkavállaló 1,5 (másfél) havi nettó besorolási bére lehet, és a mindenkori minimálbér ötszörösét nem haladhatja meg, melyet legfeljebb 6 (hat) hónap alatt kell visszafizetnie. Amíg a munkavállaló a munkabérelőleget nem fizette vissza, újabb előleget nem vehet fel. 4.2. Munkáltatói lakástámogatás A Munkáltató Vezetőjének döntése alapján a rendelkezésére álló tartalékkeret felhasználásával kamatmentes lakáscélú támogatásban (kölcsönben) részesítheti azt a munkavállalót, akinek tevékenysége jelentősen befolyásolja a munkáltató gazdasági eredményét. A lakástámogatás részletes feltételeit az erre vonatkozó szerződés rögzíti. Hatályba helyezve: 2006. április 18. Oldalszám: 32/41.