> Lakóterület A templomosi Tanácsház utca mellett fekvő 0280/5, /6 hrsz területeken falusias beépítést szándékozik megvalósítani a tulajdonos.

SZABÁLYOZÁSI TERV LEÍRÁS ELŐZMÉNYEK Baracs településrendezési eszközei a 2006. év folyamán elkészültek. > A Településszerkezeti Tervet (a 2004. évi korábbi terv módosításaként) a 81/2006. (VII.28.) számú határozattal, > a helyi építési szabályzatot a 13/2006. (VII.3.) számú rendelettel fogadta el a képviselő-testület. Jelen munka előtt a 2007. év folyamán elkészült > Baracs Telpülésfejlesztési Koncepciója, Fejlesztési Akcióterve, majd közvetlen előzményként > Baracs Településszerkezeti Tervének módosítása. A tervmódosításban kijelölt új területfelhasználások közül a következők azonnali szabályozást is igényelnek. > Lakóterület A templomosi Tanácsház utca mellett fekvő 0280/5, /6 hrsz területeken falusias beépítést szándékozik megvalósítani a tulajdonos. > Gazdasági terület A 6-os út és a templomosi Behán-üzem között fekvő mezőgazdasági terület országos főúthoz közelebb fekvő része már a korábbi szerkezeti tervben is szerepelt. Most a közúti csomópont engedélyezése után - némileg módosított határokkal sor kerül a terület szabályozására. > Különleges terület rekreáció Az előbb említett terület és a falu belterülete között lovas-foglalkozások céljára szabályoz új területet a szabályzat. > Központi Vegyes Terület Szintén a korábbi tervben (szerkezetiben és szabályozási tervben egyaránt) szerepelt a Duna-part területrész szociális beruházások (nyugdíjas-otthon, stb.) számára kijelölt területe. Ennek határai ugyancsak módosulnak, ami érinti a Szabályozási Tervet. > A Duna-part, mely régebben zártkertként néhol üdülőterületi, sok helyen lakóterületi intenzitással beépült, az előző Szerkezeti Tervben és Szabályozási Tervben belterületi lakó és üdülőterületként került besorolásra. Jelen szabályzat készítése előtt a tervező feladatként kapta az építési feltételek felülvizsgálatát. > A Kokasdi úti tömbfeltárások módosításra kerültek oly módon, hogy belterületbővítésre nincs szükség, a kialakítható telkek száma csökken. - 1 -

A SZABÁLYOZÁSI TERV FELÉPÍTÉSE A terv a következő dokumentumokból áll: > Helyi Építési Szabályzat - önkormányzati rendelet > SZ-1-35 a belterület Szabályozási Terve 1:4000, melyek közül az SZ-10, SZ-15, SZ-19, SZ-25, SZ-26, SZ-27, SZ-30, SZ-31 sz. lapok módosulnak és az SZ-25a tervlappal egészülnek ki. Az alaptérképeket az előző tervkészítés során - 1:2880-as léptékben a Fejér megyei Földhivatal bocsátotta rendelkezésünkre, ezek szkenneléssel kerültek digitális feldolgozásra. A tervek ArchitecPC programmal készültek. Baracs külterületére nem készült szabályozási terv. - 2 -

A SZABÁLYOZÁSI TERV VÁLTOZÁSAI Az alábbiakban sorra vesszük azokat a területeket, melyeken jelen szabályzat és terv eltér vagy újat hoz a 2006-ban jóváhagyott rendelethez képest. A baracsi belterület egészének övezeti beosztásra a 2006-os szabályozás leírása tett általános érvényű megállapításokat, melyeket itt nem ismétlünk meg. TEMPLOMOSI LAKÓTERÜLET A fent említett templomosi területen a Tanácsház utca mentén általában kétoldali beépítés van, ezen az 500 méteres szakaszon csak a keleti oldal beépített, a nyugati oldalon a vízfolyásig terjedő 40-80 méter széles sáv eddig külterület volt. A szabályozás során a vízfolyás mellett > részint annak védelmére, > részint mély fekvése miatt, > részint az ott vezető külterületi lovas- és turista-út számára szabadon marad egy mintegy 20 méteres területsáv. A területen mint újonnan beépülő lakóterületen - a szabályzatban már meglévő Lf-2 építési övezeti besorolás érvényes. A telekalakítás során biztosítani kell a Tanácsház utca, mint gyűjtőút 22 méteres szélességét. Ezzel - valószínűsíthetően a szennyvízcsatorna telken belüli szakasza is közterületre kerül majd. A 6-OS ÚT ÉS A TEMPLOMOSI BELTERÜLET KÖZÖTTI TERÜLET Az itt fekvő ingatlanok azonos tulajdonban vannak, azonos fejlesztői szándék motiválja a tervezett szabályozást. Ebből a célból településrendezési szerződés is köttetett, melynek keretében a fejlesztő vállalta a tervkészítés költségeit is. A terület feltárása a 6-os út felől és a templomosi Ady Endre utca felől történik. A két közút közti területet átszelő gyűjtőút a kiszolgáló utakkal együtt magántulajdonban marad. A kiszolgáló utak jelölése csak az alátámasztó munkarész javaslata, nem szabályozási vonalakkal rögzített helyzetű. Tekintettel arra, hogy az itt helyet kapó gazdasági terület telekméretei, tömbméretei nem rögzíthetők jelen pillanatban, a kiszolgáló utak telke csak a telekalakítási eljárás során nyeri el végleges helyzetét. Ez a telekalakítási tervre mely a telkek számától függetlenül kötelező a területre fokozott felelősséget és alapos szaktervezői feladatot ró. A 6-os úthoz közel eső régészeti lelőhely pontos meghatározása, számára önálló telek kialakítása a bemutathatóság biztosításával ugyancsak a telekalakítási eljárás fontos szempontja lesz. A gazdasági célú beépítések határvonala a dombhát, a gazdasági terület és a rekreációs terület határán beültetési kötelezettségű terület kerül kijelölésre háromszntes növényállománnyal. A távlati fejlesztési szándékok szerint mind a gazdasági terület, mind a rekreációs terület észak és déli irányban folytatható. A vízfolyás nyugati partján, a belterület határáig ugyancsak különleges besorolású terület kap helyet a lovasturizmus kínálatát bővítő további rekreációs lehetőségekkel. - 3 -

A KÖZPONTI VEGYES TERÜLET KIEGÉSZÍTÉSE A korábbi tervhez képest a változást egyrészt az erőterület módosítása, másrészt további csatlakozó mezőgazdasági területek igénybevétele jelenti. A vegyes területbe ékelődő erdő nagysága az erdészeti szakhatósággal való egyeztetés alapján csökkenthető ugyanakkor, amikor a 6-os út mellett csereerdő telepítése történik a jelenlegi szántóterületen. (lásd a szerkezeti tervben) Másrészt a központi vegyes terület kiegészül csatlakozó mezőgazdasági területek belterületbe csatolásával. Az időközben előrehaladott épülettervezés alapján az építési övezeti előírások módosítása (építménymagasság) is történik. KOKASDI ÚTI TÖMBFELTÁRÁSOK A korábban tervezett, jelentős mennyiségű belterületbe vonást is előirányzó telekosztásból szerényebb terület kerül szabályozásra. A 150 méteres mélység feletti belterületi telkek gazdaságos (két oldali teleksort ellátó) kiszolgáló utakkal feltárhatók. A FÖLDMOZGÁS-VESZÉLYES TERÜLETEK ÉPÍTÉSI SZABÁLYAINAK MÓDOSÍTÁSA A jelenlegi előírások szerint csak zárt szennyvízelvezetés kialakítása után lehet építési tevékenységet folytatni, melybe a bővítés is beletartozik. Ezen túlmenően a partélhez közeli utcákban csak a partfal vizsgálata, védmű tervezése és megvalósítása után lehet építési tevékenységet folytatni. Az erős társadalmi nyomást közvetítve a Megbízó (Önkormányzat) a tervezés feladatául szabta a szigorú előírások lehetséges enyhítését, illetve az enyhítés lehetőségének megvizsgálását. A tervezés folyamatában az elkészült talajmechanikai szakvélemény, a Bányakapitánysággal folytatott egyeztetés és az Állami Főépítész állásfoglalása alapján az érintett építési övezet szabályozási előírásai a következőképpen alakulnak. > Bővítés és új építés csak a partfal talajmechanikai vizsgálata alapján lehetséges, a Bányakapitányság szakhatóságként bevonandó. > Vízhálózat kiépítése csak csatornahálózattal együtt végezhető. > Közművesítési feltétel a felszíni vízrendezés befogadóig biztosított megvalósítása. - 4 -

BARACS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 13 /2008. (VIII.8.) RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVRŐL Baracs Község Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló - többszörösen módosított 1990. LXV. tv. (továbbiakban Ötv.) 16. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló az 1999. CXV tv-nyel módosított 1997. LXXVIII. tv. (továbbiakban Étv.) 6. -ban biztosított hatáskörében eljárva, figyelembe véve az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 36/2002. (III.7.) Korm. rendelettel módosított 253/1997. (XII.20.) Korm. rendeletben (továbbiakban: OTÉK) foglaltakat is, a 85./2008.(VII.24.) számú határozattal elfogadott Településszerkezeti Terv céljai szerint eljárva a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről szóló alábbi rendeletet alkotja. I. FEJEZET ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 1. A RENDELET HATÁLYA (1) A rendelet területi hatálya Baracs teljes közigazgatási területére terjed ki. (2) A rendelet a szabályozási előírásokat szövegesen tartalmazó helyi építési szabályzatból valamint az annak 1. sz. mellékletét képező szabályzási tervből áll. A helyi építési szabályzat és a szabályozási terv együtt alkalmazandó. (3) A rendelet hatálya alá tartozó területen az OTÉK előírásait e rendeletben foglalt eltérésekkel együtt kell alkalmazni. (4) Jelen szabályzat és a szabályozási terv kötelezően betartandó elemei, melyek jelkulcsát a szabályozási terv tartalmazza: a) a tervezett szabályozási vonal b) a telkek kialakítására vonatkozó méretek (minimális telekterület, minimális szélesség) c) a beépítési mód, d) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke, e) a megengedett legkisebb, legnagyobb építménymagasság, f) a beépítés feltételének közművesítettségi mértéke, g) a zöldfelület legkisebb mértéke, ültetési kötelezettség, fasor, h) a környezetterhelési határérték, i) az építési hely, j) az építési vonal, k) az építési határvonal, l) a védősávok mérete, m) a telekalakítási terv kötelezettségű terület határvonala (5) Irányadó szabályozási elem az azonos övezeti besorolású telkek egymás között már meglévő, vagy javasolt határvonala, mely az övezeti előírások keretei között megváltoztatható. - 5 -

2. ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT MUNKÁK (1) Az építési engedélykérelmekhez Gazdasági és Vegyes területeken csatolni kell környezetrendezési szakértői véleményt a (2) bekezdés szerint. (2) Gazdasági és Vegyes területeken az építési engedélykérelemhez környezetrendezési szakértői vélemény kell csatolni amennyiben nem lakóépület építéséről van szó. A környezetrendezési szakértői véleményt az alábbi tartalommal kell elkészíteni. 1:500 léptékű terv, mely minden olyan adatot tartalmaz, melyből a beruházás környezetre gyakorolt hatása megítélhető. A környezetrendezési szakértői vélemény rajzi és leíró munkarészeinek tartalmazniuk kell legalább: a) a kertészeti megoldásokat és a külső tér épített elemeit: növények helye, mérete, kora, megnevezése, burkolt felületek méretei, lejtésviszonyai, burkolati rétegtervei, szegélyei, utak fordulási sugara, a térvilágítás alaprajzi, magassági helye, öntözőrendszer, felszíni vízelvezetési rendszer, kapuk, bejáratok, működtetésük; b) a vagyonvédelem látható eszközeit: kerítések, rácsok, oszlopok méretükkel, helyükkel; c) a járműforgalom adatait a személy- és teherforgalom vonatkozásában; d) a hulladékkezelés megoldását: mennyiség, tárolás, elszállítás sűrűsége; e) a létszámadatokat: műszakok száma, dolgozók létszáma. (3) Közterület rendezési terv a) Közterületrendezési terv készítése kötelező a 6. (2) bekezdésében említett esetben továbbá valamennyi közparkban és közlekedési területen folytatott növénytelepítés, építés, köztárgy elhelyezés esetében, amennyiben az ültetési vagy építési tevékenység meghaladja a pótlás szintjét. b) A közterületrendezési terv tartalmazza meglévő állapot/tervezett állapot bontásban - a tervezési terület geodéziai felmérését, a növényzetet, a burkolatokat, a köztárgyakat, felszín alatti és felszín feletti közműveket, műtárgyakat, a szomszédos telkeken álló építményeket és a telkek bejáratait. A terv léptéke: 1:500 vagy 1:1000. (4) Talajmechanikai szakvélemény Vízfolyás, vízállás partjától számított 100 méteren belül bármely építményt csak talajmechanikai szakvélemény előírásai alapján lehet elhelyezni. - 6 -

3. A SZABÁLYZÓKTÓL ELTÉRŐ, KIALAKULT BEÉPÍTÉS SZABÁLYAI (1) Az övezeti előírásoknak nem megfelelő kialakult telek, kialakult beépítés esetében nem kötelező a szabályzatnak megfelelő állapot létrehozása, amennyiben az építési tevékenység: a) belső átalakítás, b) olyan homlokzat átalakítás, mely megfelel jelen rendelet előírásainak, c) olyan bővítés, mellyel az összes beépítettség nem lépi túl jelen rendelet előírásait, d) olyan tetőtérbeépítés melynek során az építménymagasság megfelel jelen rendelet előírásainak vagy nem növekszik, e) olyan beavatkozás, melynek eredményeként a létrejövő helyzet jobban megfelel jelen rendelet előírásainak, mint a meglévő állapot. (2) Jelen szabályzat jóváhagyása előtt kialakított telek beépíthető a szabályzat előírásai szerint akkor is, ha az kisebb a kialakítható legkisebb teleméretnél. 4. A TELEKALAKÍTÁSRA, AZ ÉPÜLETEK ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK (1) Előkert a) Új telekosztások, újonnan beépülő lakóterületek kötelező előkertmérete: 5m. b) Kialakult beépítésben az előkert méretét a két szomszédos beépített telek előkertméretének átlagából kell számítani. c) Saroktelek hosszú oldalára eső előkertje - 1 és 3 méter között választható meg, ha erre az oldalra adódik az építési hely és a telek szélessége legalább 16m. - 0m lehet az előkert, ha erre az oldalra adódik az építési hely és a telek 16m-nél keskenyebb. d) Az előkert felé néző homlokzatot minden esetben utcai, főhomlokzat jelleggel kell kialakítani. (2) Oldalhatárra épülő épület esetében 60 cm csurgótávolságot kell tartani. (3) Nyeles telek nem alakítható ki. (4) Telekalakítási terv kötelezettségű terület telekalakítását egyszerre kell megtervezni. (5) Telekalakítási terv kötelezettségű területen az úthálózat irányadó jellegű, magánutak a 6. (4) bekezdése szerint kialakíthatók. (6) Régészeti területtel érintett telekalakítási eljárásba a KÖH szakhatóságként bevonandó. - 7 -

5. AZ ÉPÜLET KIALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK (1) Az épületformára vonatkozó előírások a) Lakóterületen a tető hajlásszöge 20 és 45 fok között lehet. Lapostető, enyhelejtésű tető (20 fok alatti) legfeljebb a beépített alapterület 25%-án alakítható ki. A nyereg, félnyereg és kontytetőtől eltérő, manzard-, dongaformájú tetők nem építhetők. 40%-os lejtést elérő terepen teraszház tetőforma megkötése nélkül kialakítható. b) Belterületen a kiegészítő használati módú épület nem lehet magasabb sem gerinc, sem párkány vonatkozásában a lakóépületnél, amennyiben 20 méternél közelebb van a szabályozási vonalhoz, a szabályozási vonaltól 20 méternél távolabb a kiegészítő használati módú épület építménymagassága legfeljebb 6,5 m lehet. c) Lakóterületen oromfalas homlokzat/homlokzatrész szélessége legfeljebb 7 méter lehet. (2) Tetőablakok (ajtók) a) Tetőfelépítmény nem létesíthető. b) Nyeregtető esetében a tetőablak az oromfalat legfeljebb másfél méterre közelítheti meg. c) Kontytető esetében a tetőablak az élgerincet legfeljebb egy méterre közelítheti meg. d) A tetőablak egyetlen része sem állhat előrébb a homlokzatsíknál. e) Egy épületen csak egyféle formai megjelenésű tetőablak építhető. (3) Anyaghasználat a) Belterületen csak épített kémény létesíthető, újonnan épülő szerelt kéményt épített megjelenésű burkolattal kell ellátni. Zárt égésterű gázkészülék saját rendszerű, műanyag füstelvezetője esetében nem kell alkalmazni b) Tetőfedésre csak kiselemes hatású vagy nádfedés használható: lakóövezetben a szabályozási vonaltól számított 30 méteren belül, vegyes övezetben, zöldterületen. c) Homlokzaton fémlemez-, műanyagelemes burkolat nem használható, kivéve a Gip-1 építési övezetben. 6. KÖZTERÜLETEK, MAGÁNUTAK KIALAKÍTÁSA, HASZNÁLATA. (1) A közterületek használatát az Önkormányzat önálló rendeletben szabályozza. (2) A közparkokban a világítás, szemétgyűjtés, utcabútorok, a reklámhordozók egységes karakteréről gondoskodni kell. Ezek elhelyezését egy közpark egység egészére egyszerre készülő terv közterület rendezési terv - alapján összehangoltan lehet engedélyezni. (3) Magánutat csak a Szabályozási Terven közlekedési célú övezetként jelzett területen lehet kialakítani kivéve, ha a telekalakítási tervkötelezettségű területen a szabályzat egyébként is megengedi a magánút kialakítást. Az önkormányzattal kötött szerződésben kell rögzíteni az út kiépítésére, használatára, fenntartására vonatkozó megállapodásokat. - 8 -

(4) Magánutat csak a közutakra vonatkozó szabályok szerint lehet engedélyeztetni és kialakítani. A magánúton a megkülönböztetett járművek forgalmát korlátozni nem lehet 7. HIRDETŐTÁBLÁK (1) Nem közterületen csak az ott folytatott tevékenység céljára helyezhető el egyenként legfeljebb egy négyzetméter felületű hirdetőtábla. Gip-1 építési övezetben méretbeli korlátozás nincs, de közútkezelő hozzájárulás közterületen kívül is szükséges. (2) Közterületen legfeljebb 100 méterenként legfeljebb egy m 2 felületű reklámtábla elhelyezése engedélyezhető. Az engedélyezés során a közútkezelő hozzájárulását be kell szerezni. (3) Épület homlokzati síkjához képest legfeljebb 60cm kiállású lehet a hirdetőtábla. (4) A hirdetőtáblák anyaga, tartószerkezete fém, fa lehet. (5) Közterületi információs táblák elhelyezhetők. 8. KERÍTÉSEK (1) Belterületen - a Gazdasági övezetek kivételével - a közterület felöli kerítés legfeljebb 1,8m magas lehet. A kerítéssel legfeljebb 2m 2 alapterületű szeméttároló egybeépíthető. (2) Gazdasági övezetekben és a külterület állandó ott-tartózkodás céljára is felhasznált területein legfeljebb 1,8m magas kő, tégla, fa tömör kerítés vagy fa, fém áttört kerítés építhető. (3) Erdőterület, facsoport körülkerítése tilos, kivéve, ha azt növendék erdő és/vagy a vadállomány védelme indokolja. Szárazon rakott kő, rönkfa vagy faoszlopok közé feszített nagy lukbőségű drótháló kerítés építhető. Ez esetben a körülkerítés engedélyezhető, az engedély-kérelemben és az engedélyben a körülkerítés időtartamát meg kell jelölni. (4) Mk kertes mezőgazdasági övezetben legfeljebb 1,8 m magas drótfonatos kerítés, illetve élősövény létesíthető. (5) Szántó területeket nem szabad körülkeríteni. (6) Külterületen az előző (2), (3), (4) pontokban nem említett és mezőgazdasági övezetbe nem tartozó övezetek határán oszlopok közé feszített legfeljebb 2,0 m magas nagy lukbőségű drótháló kerítés építhető. 9. TEREPALAKÍTÁS (1) Lakóterületen tereprendezés esetében a telekhatárhoz képest egy méteren belül a szomszédos telek szintjéhez képest legfeljebb 80 cm-es szintkülönbség alakítható ki. (2) 1,5 méternél magasabb feltöltés esetében a megengedett legnagyobb építménymagasságot az eredeti terepszint és a feltöltött szint különbsége mértékével csökkenteni kell. - 9 -

II. FEJEZET: BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK 10. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉS EZEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI (1) Lakóterületek a) Falusias lakóterület (Lf-1) b) Falusias lakóterület (Lf-2) c) Falusias lakóterület (Lf-3, Lf-3/X) d) Tanyasi lakóterület (Lt-1) (2) Vegyes területek a) Településközponti vegyes terület (Vt-1) b) Településközponti vegyes terület (Vt-2) c) Központi vegyes terület (Vk-1) (3) Gazdasági területek a) Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz-1) b) Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz-2) c) Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz-3) d) Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz-4) e) Egyéb ipari terület (Gip-1) f) Egyéb ipari terület (Gip-2) g) Egyéb ipari terület (Gip-3) h) Egyéb ipari terület (Gip-4) i) Mező/erdőgazdasági üzemi terület (Gmg-1) (4) Üdülő területek a) Üdülőházas üdülőterület (Üü-1) b) Hétvégiházas üdülőterület (Üh-1) (5) Különleges területek Nagy zöldfelülettel rendelkező különleges területek a) Temető (Kte) b) Lovarda (Klo) c) Rekreációs terület - 1 (Kre-1) d) Rekreációs terület - 2 (Kre-2) Közlekedési célú különleges terület e) Kikötő terület (Kki-1) Régészeti különleges terület f) Régészeti terület (Krg-1) - 10 -

11. FALUSIAS LAKÓTERÜLETEK - LF (1) A falusias lakóterületen elhelyezhető: a) egy telken legfeljebb egy lakóépület, legfeljebb két lakással b) a lakosság alapfokú ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, c) a lakóövezetre előírt környezetterhelési határértékeket nem túllépő, legfeljebb egy lakóteleknyi területet igénylő kisipari, mezőgazdasági üzemi építmény, d) egyéb épületek a fő rendeltetésű létesítmény kiegészítéseként, csak annak megléte, vagy egyidejű építése esetén: tárolóépület, állattartó épület e) nem helyezhető el olyan létesítmény, melyhez az OTÉK előírása szerint 6 gépkocsinál több parkoló létesítése lenne szükséges. (2) A 12 m-nél keskenyebb telkeken lakóépület nem helyezhető el. (3) A használatba vétel közművesítettségi feltétele: a) részleges közművesítés, a közcsatorna megépítéséig: zárt szennyvíztárolás. b) vízvezeték csatornázás nélkül nem építhető, felszíni vízelevezetés befogadóig történt kiépítése. (4) Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke: 5% (5) Lf-2 és Lf-4 építési övezetben a létesülő építményeket rá kell kötni a szennyvízcsatorna hálózatra. (6) Az Lf-1 építési övezetben - hagyományos beépítés a) a beépítési mód oldalhatáron álló, b) a legnagyobb beépítettség 30 %, c) a legnagyobb építménymagasság 4,5 m d) a legkisebb kialakítható telekterület 720 m2, legalább 13m telekszélesség, e) a zöldfelület legkisebb aránya 40% (7) Az Lf-2 építési övezetben - friss telekalakítások a) a beépítési mód oldalhatáron álló, b) a legnagyobb beépítettség 30 %, c) a legnagyobb építménymagasság 4,5 m d) a legkisebb kialakítható telekterület 720 m2, legalább 18m telekszélesség, e) a zöldfelület legkisebb aránya 40% f) az előkerti építési vonalon kell állnia egy oromfalas homlokzat(rész)nek. (8) Az Lf-3 építési övezetben - Duna-part a) a beépítési mód oldalhatáron álló, b) a legnagyobb beépítettség 30% c) a legnagyobb építménymagasság 4,5 m, legalább 22 m széles és legalább 1000 m2-es telken: 6,5 m d) a legkisebb kialakítható telekterület 720 m2, legalább 13m telekszélesség, e) a zöldfelület legkisebb aránya 40% f) telkenként legfeljebb két különálló épület helyezhető el, g) a 6-os számú közúttól mért legalább 100 méteres távolságban helyezhető el a lakóépület (9) Az Lf-4 építési övezetben - friss telekalakítások Tanácsház utca a) a beépítési mód oldalhatáron álló, - 11 -

b) a legnagyobb beépítettség 30 %, c) a legnagyobb építménymagasság 4,5 m d) a legkisebb kialakítható telekterület 900 m2, legalább 18m telekszélesség, e) a zöldfelület legkisebb aránya 40% a zöldfelületek minimális kialakítása a következő: gyep és 40 db cserje/150m2 vagy gyep és 1 db nagy lombkoronájú fa/150m2. f) az előkerti építési vonalon kell állnia egy oromfalas homlokzat(rész)nek. (10) Az Lf-3/X építési övezetben (földmozgás veszélyes területek: Pipacs utca, Erdősor út, Nefelejcs út, Hársfa utca keleti oldala a szabályozási tervlap szerint) a (7) bekezdés szerinti előírások érvényesek azzal az eltéréssel, hogy bővítés, új építés csak a partfal talajmechnikai vizsgálatával lehetséges. A talajmechanikai szakvéleménynek igazolnia kell a partfal és a tervezett építmény állékonyságát. A Bányakapitányság szakhatóságként bevonandó. 12. AZ LT-1 ÉPÍTÉSI ÖVEZETBEN - külterületi lakóterületek, tanyák (1) a beépítési mód szabadon álló, (2) a legnagyobb beépítettség 20 %, egy épület beépített területe legfeljebb 600m2, (3) a legnagyobb építménymagasság lakóépület esetében: 4,5 m, gazdasági épület esetében: 6,5 m (4) a legkisebb kialakítható telekterület 2000m2, legalább 18m telekszélesség, (5) a zöldfelület legkisebb aránya 50%, (6) telkenként legfeljebb két lakás, legfeljebb két lakóépület helyezhető el, (7) legalább közműpótlók (zárt szennyvíztárolás, fúrt kút) alkalmazása szükséges, vezetékes elektromos ellátás kötelező. 13. VEGYES TERÜLETEK VT, VK (1) Településközpont vegyes területen elhelyezhető: a) legfeljebb egy lakóépület legfeljebb négy lakással, b) igazgatási épület, c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, d) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, e) sportépítmény (2) A Vt-1 övezetben - régi központok a) a beépítési mód: oldalhatáron álló, de intézményt a beépíthető oldalhatártól is legalább 3m távolsággal kell elhelyezni, b) a legnagyobb beépítettség 50 % ha a beépítés legalább felerészben nem lakás, egyébként 30%, c) a legnagyobb építménymagasság 6,5 m (templom esetében nincs korlátozás) d) a legkisebb kialakítható telekterület 1000 m2, legalább 18m telekszélesség, e) a zöldfelület legkisebb aránya 40% (3) A Vt-2 övezetben - új központok: Ligetsor, Templomos a) a beépítési mód szabadon álló, b) a legnagyobb beépítettség 50 %, c) a legnagyobb építménymagasság 6,5 m d) a legkisebb kialakítható telekterület 1000 m2, legalább 18m telekszélesség, - 12 -

e) a zöldfelület legkisebb aránya 40% (4) Központi vegyes területen elhelyezhető: a) lakást is tartalmazó intézmény épület, b) igazgatási épület, c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, d) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület. (5) A Vk-1 övezetben - Duna-part a) a beépítési mód szabadon álló, b) a legnagyobb beépítettség 30 %, c) a legnagyobb építménymagasság 9,5 m d) a legkisebb kialakítható telekterület 3000 m2, legalább 20 m telekszélesség, e) a zöldfelület legkisebb aránya 50%, melybe a vízfelület is beszámítható, a zöldfelületek minimális kialakítása a következő: gyep és 40 db cserje/150m2 vagy gyep és 1 db nagy lombkoronájú fa/150m2. f) előkert: legalább 5m (6) Településközpont vegyes területen a környezetterhelési határérték: a lakóterületen megengedett igénybevételi, kibocsátási és szennyezettségi határértékeket kell figyelembe venni. (7) Településközpont vegyes területen a beépítés közművesítettségi feltétele: részleges közművesítés, a közcsatorna megépítéséig: zárt szennyvíztárolás. 14. GAZDASÁGI TERÜLETEK (1) A gazdasági terület lehet: a) Kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz b) Egyéb ipari terület - Gip c) Mező/erdőgazdasági üzemi terület Gmg (2) Az épület jellegére vonatkozó előírások: a) Az épületek koordinátarendszerét a határoló úttal, utcával megegyezően (arra merőlegesen / párhuzamosan) kell felvenni. b) Lépcsők, bejáratok, előtetők, egyéb építészeti elemek a beépített alapterületnek legfeljebb 10%-áig terjedő alaprajzi vetülettel az épület homlokzatsíkján túlnyúlhatnak, ha ezzel a homlokzat tagolását kedvezően befolyásolják. (3) Környezetterhelési határérték: a szomszédos lakóövezetekben biztosítani kell a lakóterületen megengedett igénybevételi, kibocsátási és szennyezettségi határértékeket. (4) A beépítés közművesítettségi feltétele: részleges közművesítés, a közcsatorna megépítéséig: zárt szennyvíztárolás. Az ipari területen használatbavételi engedély kiadásának feltétele a 6-os úton a csomópont kiépítése. (5) A használatbavételi engedély feltétele a szilárd burkolatú út kiépítése. (6) Ipari gazdasági területen a zöldfelületek minimális kialakítása a következő: gyep és 40 db cserje/150m2 vagy gyep és 1 db nagy lombkoronájú fa/150m2. 15. KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ TERÜLET - GKSZ (1) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető: a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, - 13 -

b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, c) igazgatási, egyéb irodaépület, d) parkolóház, és ennek épületében üzemanyagtöltő, e) a Gksz-2 és Gip-1 övezetben önálló üzemanyagtöltő is elhelyezhető, f) a terepszint alatti beépítettség nincs. (2) Kereskedelmi szolgáltató terület - Gksz-1 - Reménysor, Templomos a) a beépítési mód szabadon álló, b) a legnagyobb beépítettség 30 %, c) a legnagyobb építménymagasság 9 m, de lakóépület esetében: 6,5 m, d) a legkisebb kialakítható telekterület 1000 m2, legalább 18m telekszélesség, e) a zöldfelület legkisebb aránya 40% (3) Kereskedelmi szolgáltató terület - Gksz-2 - templomosi géppark a) a beépítési mód szabadon álló, b) a legnagyobb beépítettség 10 %, c) a legnagyobb építménymagasság 6,5 m d) a legkisebb kialakítható telekterület 5000 m2, legalább 18m telekszélesség, e) a zöldfelület legkisebb aránya 20%, (4) Kereskedelmi szolgáltató terület - Gksz-3 - Duna-part halászcsárda a) a beépítési mód szabadon álló, b) a legnagyobb beépítettség 20 %, c) a legnagyobb építménymagasság 6,5 m d) a legkisebb kialakítható telekterület 1000 m2, legalább 18m telekszélesség, e) a zöldfelület legkisebb aránya 40%, f) előkert: legalább 5m (5) Kereskedelmi szolgáltató terület - Gksz-4 - régi bekötőút mellett a) a beépítési mód szabadon álló, b) a legnagyobb beépítettség 50 %, c) a legnagyobb építménymagasság 15 m d) a legkisebb kialakítható telekterület 1000 m2, legalább 30m telekszélesség, e) a zöldfelület legkisebb aránya 40%, f) előkert: legalább 5m (6) Egyéb ipari terület - Gip-1-6-os út mellett a) a beépítési mód szabadon álló, b) a legnagyobb beépítettség 50 %, c) a legnagyobb építménymagasság 9,5 m d) a legkisebb kialakítható telekterület 1500 m2, legalább 30m telekszélesség, e) a zöldfelület legkisebb aránya 30%, f) előkert: legalább 5m (7) Egyéb ipari terület - Gip-2-6-os út mellett a) a beépítési mód szabadon álló, b) a legnagyobb beépítettség 50 %, c) a legnagyobb építménymagasság 12 m d) a legkisebb kialakítható telekterület 5000 m2, legalább 40m telekszélesség, - 14 -

e) a zöldfelület legkisebb aránya 30%, f) a 6-os út védősávjában zárt kerítés nem létesíthető. g) előkert: legalább 5m (8) Egyéb ipari terület - Gip-3-6-os út mellett a) a beépítési mód szabadon álló, b) a legnagyobb beépítettség 50 %, c) a legnagyobb építménymagasság 12 m d) a legkisebb kialakítható telekterület 10000 m2, legalább 60m telekszélesség, e) a zöldfelület legkisebb aránya 30%, f) előkert: legalább 5m (9) Egyéb ipari terület - Gip-4-6-os út mellett a) a beépítési mód szabadon álló, b) a legnagyobb beépítettség 50 %, c) a legnagyobb építménymagasság 12 m d) a legkisebb kialakítható telekterület 20000 m2, legalább 90m telekszélesség, e) a zöldfelület legkisebb aránya 30%, f) előkert: legalább 5m 16. MEZŐ/ERDŐGAZDASÁGI ÜZEMI TERÜLET - GMG (1) A mező/erdőgazdasági üzemi területen elhelyezhető a növénytermesztés, az állattenyésztés és az erdőgazdálkodás, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el. (2) Mező/erdőgazdasági üzemi terület Gmg-1 a) a beépítési mód szabadon álló, b) a legnagyobb beépítettség 40 %, c) a legnagyobb építménymagasság 15 m d) a legkisebb kialakítható telekterület 2000 m2, legalább 18m telekszélesség, e) a zöldfelület legkisebb aránya 20%, f) a terepszint alatti beépítettség nincs. 17. ÜDÜLŐHÁZAS ÜDÜLŐTERÜLET (1) Az építési övezetben szabadon álló beépítési móddal szállás, kereskedelmi, vendéglátó épületek, továbbá az ezeket kiegészítő sport, egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épületek, valamint a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások és kiegészítő építmények létesíthetők. (2) Az üdülőházas üdülőövezetben kivételesen a rekreációs használat mellett - elhelyezhető egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület. (3) A beépítés közművesítettségi feltétele: részleges közművesítés, a közcsatorna megépítéséig: zárt szennyvíztárolás. (4) Az Üü-1 építési övezetben - Duna-parti tábor a) a beépítési mód szabadon álló, b) a legnagyobb beépítettség 20 %, c) a legnagyobb építménymagasság 9,0 m - 15 -

d) a legkisebb kialakítható telekterület 3000 m2, legalább 30m telekszélesség, e) a zöldfelület legkisebb aránya 50% 18. HÉTVÉGIHÁZAS ÜDÜLŐTERÜLET (1) Az építési övezetben oldalhatáron álló beépítési móddal ideiglenes tartózkodás céljára szolgáló, egy rendeltetési egységből álló üdülőépületek létesíthetők. (2) A beépítés közművesítettségi feltétele: részleges közművesítés, a közcsatorna megépítéséig: zárt szennyvíztárolás. (3) Az Üh-1 építési övezetben - Duna-part a) a beépítési mód oldalhatáron álló, b) a legnagyobb beépítettség 15 %, c) a legnagyobb építménymagasság 4,5 m d) a legkisebb kialakítható telekterület 720 m2, legalább 13m telekszélesség, e) a zöldfelület legkisebb aránya 50% 19. KÜLÖNLEGES TERÜLETEK (1) Általános előírások a) a legkisebb kialakítható telekterület 3000 m2, legalább 30m telekszélesség, b) a beépítési mód szabadon álló, c) a zöldfelület legkisebb aránya 40% d) A beépítés közművesítettségi feltétele: részleges közművesítés, a közcsatorna megépítéséig: zárt szennyvíztárolás. e) előkert: legalább 5m (2) Temetők Kte a) A temetőkben a temetkezést szolgáló és a temetkezési szertartással kapcsolatos építmények helyezhetők el. b) Az övezeti építési előírások csak az épületekre vonatkoznak. c) a legnagyobb beépítettség 5 %, d) a legnagyobb építménymagasság 5,0 m, kivéve kegyeleti, egyházi épület toronyépítményét, mely nem esik korlátozás alá, e) a kerítést csak élősövény és drótháló kombinációjából lehet kiépíteni. (3) Lovarda Klo - Duna-part a) A lovarda területén a lótartás, lótenyésztés, lósport építményei valamint szállás-, vendéglátó-, iroda-, a használók lakóépületei helyezhetők el. b) a legnagyobb beépítettség 40 %, c) a legnagyobb építménymagasság 5,0 m (4) Rekreációs terület - 1 Kre-1 - Szluha puszta a) elhelyezhető szálláshely szolgáltató építmény, sportépítmény, a személyzet, a tulajdonos lakása, egészségügyi épület, b) a legnagyobb beépítettség 20 %, c) a legnagyobb építménymagasság 9,0 m, de legfeljebb pince, két szint, tetőtér magasságú épület építhető, ahol a fedélszék a zárófödémhez csak térdfal magasítás nélkül csatlakozhat - 16 -

(5) Rekreációs terület - 2 Kre-2 - Mezőföld Lovaspark a) elhelyezhető szálláshely szolgáltató építmény, sportépítmény, a személyzet, a tulajdonos lakása, egészségügyi épület, mezőgazdasági épület, oktatási épület, iroda, b) a legnagyobb beépítettség 20 %, c) a legnagyobb építménymagasság 9,0 m (kivéve víztorony, kilátó, melyeknél nincs korlátozás) d) a zöldfelületek minimális kialakítása a következő: gyep és 40 db cserje/150m2 vagy gyep és 1 db nagy lombkoronájú fa/150m2. (6) Kikötő terület - 1 Kki-1 - Kisapostagi határon a) elhelyezhető: kikötő kiszolgáló építményei, szálláshely szolgáltató, vendéglátó, kereskedelmi, szolgáltató épület b) a beépítési mód szabadon álló, c) a legnagyobb beépítettség 40 %, d) a legnagyobb építménymagasság 9,0 m, e) a zöldfelületek minimális kialakítása a következő: gyep és 40 db cserje/150m2 vagy gyep és 1 db nagy lombkoronájú fa/150m2. (7) Régészeti terület - 1 Krg-1-6-os út mellett a) elhelyezhető: bemutató épület b) a beépítési mód szabadon álló, c) a legnagyobb beépítettség 40 %, d) a legnagyobb építménymagasság 12,0 m - 17 -

III. FEJEZET: BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 20. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÉS EZEK ÖVEZETEI (1) Közlekedési és közműelhelyezési területek a) Közúti közlekedési terület (KÖu) b) Vasútterület (KÖk) c) Légi közlekedési terület (KÖl) (2) Zöldterületek a) Közpark építési lehetőséggel (Zkp-1) b) Közpark (Zkp-2) (3) Erdőterületek a) Erdő (E) b) Egészségügyi erdő (Ee) c) Védőerdő (Ev) (4) Mezőgazdasági területek a) Külterületi kertes mezőgazdasági terület (Mk-1) b) Belterületi kertes mezőgazdasági terület (Mk-2) c) Általános mezőgazdasági terület (Má-1) d) Korlátozott felhasználású mezőgazdasági terület (Má-2) (5) Vízgazdálkodási területek (V) 21. KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK, PARKOLÁS (1) Elhelyezhető építmények: az OTÉK 26. (3) bekezdés 1. pontja szerint. (2) Új közlekedési és közműelhelyezési (utcák, terek, gyalogos és kerékpár utak, magánutak) övezet kialakításánál más előírás, illetve a keresztmetszeti elemek helyszükségletének méretezése hiányában az OTÉK 26. szerinti szabályozási szélességű területet kell biztosítani. (3) Belterületen, az országos közút mellett gazdasági, vendéglátó-ipari, egyéb szolgáltatási célú építmények építése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása esetén közútkezelői és közlekedés szakhatósági véleményt kell kérni. (4) Ahol a szabályozási szélesség és a közművek elhelyezése megengedi, biztosítani kell az utak melletti fasor kialakítását honos fajokból, vagy gyümölcsfákból (5) Újonnan beépítésre kerülő területek esetében a közműhálózatok építése csak a jóváhagyott útépítési tervek figyelembevételével történhet. A közműhálózatok építésekor a közlekedési pályák tervezett földműveit is ki kell alakítani. (6) A parkolókban négy gépkocsinként nagy lombkoronát növelő, környezettűrő fa telepítendő. (7) Magánutak kialakíthatók, közlekedési területek magánterületként fenntarthatók, de az utak, közművek, zöldfelületek csak a közterületre érvényes ágazati szabványok figyelembe vételével valósíthatók meg. Megkülönböztetett járművek, szemétszállító közlekedését magánúton sem lehet korlátozni. - 18 -

(8) Az ipari gazdasági területek gyűjtőutjait (22 méter széles útjait) a burkolt felület 1/3-ánál szélesebb zöldsávval és kétoldali nagy lombkoronájú fasorral kell kialakítani. (9) Az ipari gazdasági területek egyéb útjait (16 méter széles útjait) zöldsávval és egyoldali nagy lombkoronájú fasorral kell kialakítani. 22. ZÖLDTERÜLETEK (1) Zöldterület - Közpark Zkp-1 - a kialakítható legkisebb telekterület: nincs korlátozás - a beépítési mód: szabadon álló - beépítettség legnagyobb mértéke:2% - a megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság: 3 m - az építési hely határai: a telekhatártól mért 2m - elhelyezhető építmények: OTÉK 27. (4) szerint - a beépítés közművesítettségi feltétele épület építése esetén:teljes közművesítettség (2) Zöldterület - Közpark Zkp-2 Közpark beépítési lehetőség nélkül. (3) A meglévő közcélú zöldterületek fenntartásáról, megtartásáról, hiányos növényzet esetén kiegészítéséről gondoskodni kell. (4) Új zöldterületek kialakítása, illetve meglévő felújítása során olyan tájba illő, honos fajok többszintű telepítése szükséges, melyek megőrzik, illetve megteremtik a terület megfelelő diverzitását. (5) Közparkok kialakítása csak engedélyezett közterületrendezési tervek alapján lehetséges. (6) Közterületen a fák kivágása csak engedéllyel történhet a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően. A kivágott fák pótlásáról a következő tenyészidőszak végéig gondoskodni kell legalább kétszer iskolázott fával. A pótlás és a lombkorona kialakítás során a gyalogos- és gépjárműforgalmat, a közúti jelzések felismerését akadályozni nem lehet. (7) Közcélú intézmények közterülettel közvetlenül érintkező parkját közönségforgalomra korlátozottan megnyitva és a 2. (3) bekezdése szerinti közterületrendezési terv alapján kell kialakítani. Az oktatási és szociális intézmények parkjára ezen előírás nem vonatkozik. (8) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek, valamint kerekesszékkel és gyermekkocsival is és használhatónak kell lennie. 23. ERDŐTERÜLETEK (1) Az erdőterület a település beépítésre nem szánt területének erdő céljára szolgáló része. (2) A területek az erdő rendeltetése szerint a) egészségügyi erdő (Ee) b) véderdő (Ev) övezetekbe tartoznak (3) A község külterületén az Erdészeti Igazgatóság nyilvántartásában megkülönböztetett rendeltetésű erdők találhatók. (4) Új erdőt telepíteni csak az erdészeti hatóság által jóváhagyott erdőtelepítésikivitelezési tervdokumentáció alapján lehetséges. (5) Az erdő művelési ágban lévő területeken minden beavatkozás csak az Erdészeti Igazgatóság engedélyével végezhető. - 19 -

(6) Létesítmények elhelyezése az OTÉK 28. (3) (4) bekezdése szerint lehetséges. (7) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 5,5 m, kivéve a kilátó épületet, melynek magassága nincs korlátozva. (8) Erdőtelepítés esetén honos, a környezeti feltételekhez alkalmazkodni képes fajokból kell választani. Gondot kell fordítani arra, hogy a telepítés során elegyes erdő keletkezzen. (9) Tarvágás nem, csak fokozatos fajcsere engedélyezhető, mielőbbi pótlás előírásával, annak érdekében, hogy az érintett erdőterület minél kevesebb ideig legyen korlátozva funkciója betöltésében. (10) Erdőterület, facsoport körülkerítése tilos, kivéve, ha azt növendék erdő és/vagy a vadállomány védelme indokolja. Ez esetben a körülkerítés engedélyezhető, az engedélykérelemben és az engedélyben a körülkerítés időtartamát meg kell jelölni. (11) Erdőterületen csak extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek használhatók. (12) Védelmi rendeltetésű erdősávok minimális szélessége: 30m. Véderdő és a védelmi célú zöldsávok telepítésekor elsősorban a táji és környezeti feltételekhez alkalmazkodó, őshonos fa- és cserjefajokat kell alkalmazni. (13) Védelmi rendeltetésű erdőterületen a hatásos zajcsökkentés érdekében a fa és cserjesorokat váltakozva, örökzöldekkel vegyesen kell telepíteni. (14) Véderdő és a védelmi célú zöldsávok telepítésekor elsősorban a táji és környezeti feltételekhez alkalmazkodó, őshonos fa- és cserjefajokat kell alkalmazni. (15) A kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad. (16) Az erdőnek nem minősülő, honos fajokból álló facsoportok megtartásáról és jó karban tartásáról gondoskodni kell mind kül-, mind belterületen. 24. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK (1) A növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás célját szolgáló mezőgazdasági terület a mezőgazdasági övezetbe tartozik. (2) A mezőgazdasági terület lehet: a) Külterületi kertes mezőgazdasági terület Mk-1 b) Belterületi kertes mezőgazdasági terület Mk-2 c) Általános mezőgazdasági terület Má-1 d) Korlátozott használatú mezőgazdasági terület Má-2 (3) Az Mk-1 övezetben a) a beépítési mód oldalhatáron álló, b) a legnagyobb beépítettség 3 %, c) a legnagyobb építménymagasság 3,5 m, d) a legkisebb kialakítható telekterület 720 m2, legalább 14m telekszélességgel, e) a beépítés közművesítettségi feltétele: részleges közművesítés, zárt szennyvíztárolás. (4) Az Mk-2 övezetben 10 m 2 beépített alapterületű, legfeljebb 2,5 m építménymagasságú tároló építményen kívül épület nem helyezhető el, közművesítés nem szükséges. (5) Az Má-1 övezetben a) a beépítési mód szabadon álló, - 20 -

b) a legnagyobb beépítettség 3 %, de egy épület legfeljebb 1000m2 lehet, c) a legnagyobb építménymagasság 6,5 m d) a legkisebb kialakítható telekterület 10000 m2, e) a beépítés közművesítettségi feltétele: részleges közművesítés, zárt szennyvíztárolás. (6) Az Má-2 övezetben 3000m 2 -nél kisebb telek nem alakítható ki, épület nem helyezhető el, csak környezetkímélő gazdálkodás folytatható, művelési ág váltás esetében csak gyep, nádas művelési ág engedélyezhető. 25. VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET Vízgazdálkodási terület V IV. FEJEZET: EGYÉB ELŐÍRÁSOK 26. KÖZMŰVEK (1) A település teljes területén tilos a szennyvizek szikkasztása. A meglévő szikkasztókat fel kell számolni. (2) Beépítésre szánt területen a lejtésviszonyok miatt a telken már el nem helyezhető csapadékvizet a telekről zárt csatornában az ingatlan előtti árokba kell vezetni. (3) A közműkiváltások során a használaton kívüli vezetéket el kell távolítani. (4) A gázvezetékek MSZ 7048/3 szabványban meghatározott biztonsági övezetét be kell tartani. A gáznyomás szabályozó állomások MSZ 11414 szabványban meghatározott védőtávolságát mely nagy középnyomású berendezéseknél közutak útpályájának szélétől és épületektől 10m - be kell tartani. (5) Föld alatti üzemanyag- és olajtartályok csak dupla fallal, szivárgásjelzővel ellátva létesíthetők a község teljes közigazgatási területén. (6) A transzformátorokat épületen belül kell elhelyezni, közterületről történő közvetlen megközelítésüket a szolgáltató számára biztosítani kell. (7) A létesülő közterületi elektromos és hírközlő hálózatokat földkábeles megoldással kell kialakítani, légkábelek cseréje esetén azokat földkábellel kell kiváltani. A bekötővezetékeket csak akkor kell földkábellel kialakítani, ha a gerincvezeték földkábeles. (8) Antennatorony belterületen nem létesíthető. (9) A Duna-part településrészen közműépítés a készítendő talajmechanikai szakvélemény különleges védelmi előírásai alapján végezhető. Vízhálózatépítés a közcsatorna kiépítésével együtt történhet. 27. VÉDŐTERÜLETEK (1) A vízgazdálkodási feladatok ellátása céljából - a természetes vízfolyások (patakok), - mesterségesen kialakított tározók, belvíz- és öntözőcsatornák, - természetes tavak partja mentén 6m vízügyi védőterületként kialakítandó, vagy meghagyandó. (2) A temető védőterülete: - A temetőn kívül a telekhatártól számított 50 m széles területsáv. A védőterületen belül kegyelet-sértő, a temető működését zavaró létesítmény (pl. vendéglátóhely) nem helyezhető el. - 21 -

- Új temető terület esetében a temetőn belül a telekhatártól számított 30 m széles területsáv. A védőterületen kétszintes növényzetet (fa, gyep) kell kialakítani. (3) Oktatási, nevelési, egészségügyi intézmények védőterülete a telekhatártól mért 50 m széles területsáv. A védőterületen belül állattartó épület nem építhető. (4) A nagylétszámú állattartó telepek védőtávolságán belül lakóépület és közintézmény nem helyezhető el kivéve a tulajdonos és a használók lakóépületét, irodaépületét, idegenforgalmi célú épületet (szállás, vendéglátás) (5) Trágya- és trágyalétároló lakó- és középülettől mért távolsága legalább 12 méter. (6) A gazdasági övezetek határán a gazdasági létesítmény telkén belül 10 méteres védelmi célú, háromszintes zöldsáv telepítendő. (7) Az autópályák védősávja és a 6-os út védősávja: 100-100m, egyéb közutak védősávja: 50-50m. A még ki nem alakított telkű, csak nyomvonallal jelölt autópályák helybiztosítási sávja: 250-250m. 28. LEVEGŐTISZTASÁG VÉDELEM (1) A légszennyező létesítmények megengedett mértéket meghaladó szennyezését meg kell szüntetni. (2) Új létesítmények elhelyezése esetén a település légszennyezettségének mértékét figyelembe kell venni az engedélyezés során. 29. A FELSZÍN ALATTI VIZEK ÉS A TALAJ VÉDELME (1) A községben területfelöltésre csak környezetre ártalmatlan anyagok használhatók fel. (2) Bontási és mélyépítési munkálatok során a terület korábbi ipari funkciója esetén meg kell vizsgálni a talaj és a talajvíz szennyezettségét. (3) Az erózióveszélyes lejtős területek földvédelmét megfelelő növénytakaró biztosításával kell megoldani. (4) A roncsolt felszínű vagy szennyezett területeket rekultivációs terv alapján kell helyreállítani. (5) A település szennyeződés érzékenység szerinti besorolása A, fokozottan érzékeny. (6) A meglévő talaj- és talajvízszennyezéseket meg kell szüntetni. (7) A földmozgatással járó munkavégzések során a humuszos szintet külön kell letermelni és deponálni, a humuszos szintet kiporzás ellen védeni kell takarással, füvesítéssel, nedvesítéssel, építési tevékenység után a humuszos feltalajt helyben kell legfelső rétegként elteríteni, feleslegben maradó humuszos feltalajt csak a talajvédelmi hatóság nyilatkozata alapján lehet a helyszínről elszállítani. (8) A művelés alóli kivonásokat csak szakaszosan, a beépítés ütemének megfelelően szabad végrehajtani, a kivonásig az eredeti művelési ág szerint kell a területet hasznosítani. 30. A FELSZÍNI VIZEK VÉDELME (1) A gazdasági területekről érkező csapadékvizeket a befogadóba vezetés előtt tisztítani kell. (2) A természetes vízfolyások felé irányuló vízmozgások akadályozása tilos. A természetes vízelvezetési útvonalakat meg kell tartani. - 22 -

(3) Vízfolyások medrének rendezése során csak mérnökbiológiai módszerek használhatók. A rendezés során a vízfolyások kiegyenesítése, medrének szilárd burkolattal való ellátása tilos, a meder természetes vízdinamikáját meg kell őrizni. (4) A természetes és természetközeli álló- és folyóvizek partjától számított 1000 méteren belül a vizekre és a vízben élő szervezetekre veszélyes anyagok tárolása, kijuttatása tilos. (5) A Nagyvenyim-Baracsi ér partvonalától számított 20 méteres védősávot biológiailag aktív zöldfelületként kell fenntartani, melyen csak őshonos növényfajok ültethetők. Burkolt felület nem alakítható ki. 31. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS, ÁRTALMATLANÍTÁS (1) A község területén keletkező kommunális hulladékot elszállításig zárt tárolóedényben kell tárolni. A szemét engedélyezett lerakóba való szállításáról hetente egyszer az önkormányzat gondoskodik. (2) A község területén keletkező veszélyes hulladék folyamatos elszállításáról a hulladék tulajdonosának kell gondoskodni. Veszélyes hulladék nem halmozható fel. (3) A településen kommunális és veszélyes hulladék lerakása közterületen tilos (4) A meglévő illegális lerakókat fel kell számolni és a talaj vagy a talajvíz szennyezettsége esetén szükséges kármentesítést el kell végezni. A kármentesítést a környezetvédelmi felügyelőség által jóváhagyott kármentesítési terv alapján kell elvégezni. 32. ZAJ ÉS REZGÉS ELLENI VÉDELEM (1) A mindenkori jogszabályban megállapított zaj- és rezgésvédelmi határértékeket meghaladó tevékenység a településen nem folytatható. Zajt és rezgést előidéző létesítményt csak oly módon lehet elhelyezni, hogy az a környezetét ne zavarja. (2) A lakóterületi útszakaszok mentén a forgalmi zaj csillapítása érdekében, forgalomtechnikai módszerekkel kell csökkenteni a terhelést, illetve a védendő létesítmények és utak között védelmi célú zöld-sáv telepítendő. Ezek kialakítása háromszintű növényzettel történik. (3) Autópálya építés esetén a zaj- rezgés- és porvédelmet biztosítani kell. 33. TERMÉSZETVÉDELEM (1) A természeti területeken csak természetvédelmi, ismeretterjesztési célú építmény helyezhető el. (2) A természeti területeken csak extenzív gazdálkodás folytatható. (3) A vizes élőhelyek mentén feltöltését, burkolását végezni nem szabad. (4) A helyi természetvédelmi területen (lásd a függeléket) a növényzetet meg kell őrizni, pótlását, felújítását kertészeti terv alapján kell elvégezni. 34. ZÖLDFELÜLETEK (1) A település zöldfelületi rendszerének elemei: a) elsődleges elemek: zöldterületek (közparkok, játszó-kertek) önálló övezetben; - erdők - önálló övezetben; - rét-legelő és időszakosan víz borította nádas területek, - 23 -

- jelentős zöldfelülettel rendelkező különleges területek (sportpálya) - közlekedési területekhez kapcsolódó zöldfelületek (fasorok) b) másodlagos elemek: a lakó- és intézménytelkek fennmaradó növényzettel fedett részei. (2) A zöldfelületek védelme céljából a zöldmezős fejlesztésekkel szemben előnyben kell részesíteni a meglévő foghíj telkek beépítését, illetve a rossz állapotú épületek rehabilitációját. (3) Közterületen, különleges területen új zöldfelület létesítését (a területfelhasználás jellegéből adódóan) kertészeti, tájrendezési vagy rekultivációs terv alapján kell végezni. (4) A hiányos fasorokat ki kell egészíteni. (5) A meglévő közcélú zöldterületek megtartásáról gondoskodni kell. (6) Lakóterületen az előírt zöldfelület minden 100m 2 -e után 1db honos nagy lombot növelő fa ültetendő. (7) Vegyes településközpont területen beültetési kötelezettséggel - a zöldfelületet parkosítva kell kialakítani, mezőgazdasági termelés nem végezhető. (8) A gazdasági területeken előírt ültetési kötelezettség esetén háromszintes növényállomány alakítandó ki tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok felhasználásával. (9) A település zöldfelületi rendszerében a meglevő növényzet állapotát folyamatosan vizsgálni kell. Rehabilitáció keretében az idős, elöregedett fák ifjításáról, eltávolításáról, valamint egy éven belül az eltávolított fák pótlásáról az ingatlan tulajdonosának gondoskodnia kell. (10) A legalább 12 méter szabályozási szélességű utak mellett biztosítani kell fasorok kialakítását. A fásításhoz honos fajokat vagy gyümölcsfákat kell használni. (11) Zöldfelületek rehabilitációja favédelmi, kertépítészeti terv vagy szakvélemény alapján, a hatályos jogszabályoknak megfelelően készülhet. 35. ÉLŐVILÁG VÉDELME (1) Az erdőnek nem minősülő, honos fajokból álló facsoportok megtartásáról és jó karban tartásáról gondoskodni kell belterületen. (2) A meglévő erdő, gyep, rét-legelő és nádas művelési ágban lévő, valamint a kopáros kivett területek használati módjának intenzívebbé módosítása tilos. (3) A természetes, illetve a természetvédelem alá tartozó területeket összekötő ökológiai elemeket fenn kell tartani ökológiai folyosóként természetközeli állapotukban. 36. HELYI MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM, TELEPÜLÉSKÉP ÉS A HELYI TERMÉSZETI ÉRTÉKEK (1) A régészeti lelőhellyel érintett ingatlanokon (lásd a függeléket) a földmunkával járó beruházások (beleértve az erdőtelepítést ill. fasorok létesítését is) illetve telekalakítási engedélyeztetési eljárás során a régészeti örökség védelme (régészeti örökség elemei, régészeti lelőhelyek) tekintetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt (KÖH) területileg illetékes irodája szakhatóságként működik közre. (2) A KÖH által Nyilvántartott Régészeti Lelőhelyeket (2. számú Függelék b) pont) a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal el kell kerülni. Ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a - 24 -