Bevezetés az informatikába I. évfolyam, 1. félév (2003) 1/11 1. A számítógépek kialakulása: 1.1. Elızmények: A számítógépek kialakulásának elızményeit vizsgálva egészen az abakusz kb. 3000 évvel ezelıtti megjelenéséig célszerő visszamenni az idıben, ugyanis ez a szerkezet már lehetıvé tette az egyszerő mőveletvégzést. Az abakuszt némileg módosítva egészen a XVI. századig használták, mint fı számolást segítı eszközt (sıt a Szovjetunióban pénztárgép funkciót töltött be). Az idıben tovább haladva a mechanikus gépek megjelenése sorolandó az elızmények közzé. Kiemelendı 1623-ból Wilhelm Schickard német csillagász mechanikus gépe, mellyel már elvégezhetı volt a négy alapmővelet. Visszalépés volt ezután, de mégis jelentıs 1642-bıl Blaise Pascal számológépe, mely az összeadás és a kivonást tudta elvégezni. Ezt a gépet fejlesztette tovább 1671-ben Gottfried Wilhelm von Leibniz, ez a gép volt az elsı, mely már közvetlenül végezte el az osztást és a szorzást, illetve kiegészítı mővelet nélkül a kivonást. Leibniz javasolta elsıként a kettes számrendszer alkalmazását a számológépekben. Következı jelentıs állomás 1810-re tehetı, amikor Joseph Marie Jacquard elkészítette lyukkártya vezérelt szövıgépét, ez adott ötletet Charles Babbage-nak differenciagépének elkészítéséhez, mely szintén fontos újítás volt. Kiemelendı George Boole munkássága is, a számítógép logikai tervezéséhez és programozásához nyújtott elméleti alapot a Boole-algebra alapjainak kimunkálásával. Az elektromechanikus eszközök megjelenése volt a következı mérföldkı, kiemelendı Herman Hollerith, aki az amerikai népszámlálási adatok gyorsabb feldolgozása érdekében 1890-ben elkészítette lyukkártyás adatfeldolgozó gépét. Az említett eredmények megfelelı kiindulópontok voltak a számítógépek megalkotásához, ezek hozták a számítógép generációkat. 1.2. Számítógép generációk: A számítógépek nulladik generációja 1930-46 közé tehetı, ez a relés gépek korszaka. Vannevar Bush alkotta meg 1930-ban az elsı mai értelemben vett számítógépet, emellett kiemelkedı jelentıségő volt még a MARK I. és a MARK II. gépek megépítése. A korszak jellemzıi a gépek elektromechanikus felépítése, a nagy méretek és a megbízhatatlanság. Ebben az idıben fektette le Neumann János munkásságával a mai számítógépek alapvetı mőködési elvét. A számítógépek elsı generációja 1946-54 közzé esett, ez az elektroncsöves felépítéső gépek korszaka. Az elsı mechanikus elemeket már nem tartalmazó, azaz elektronikus számítógép az ENIAC volt, mely 1946-ban készült. A gép méretei még mindig igen nagyok voltak, rengeteg áramot fogyasztott, viszont mőveleti sebessége több mint százszor nagyobb volt elıdeinél. 1947-ben átalakították a gépet Neumann János elvei szerint. A korszak jellemzıi még a lyukkártya, az elektrosztatikus memória és a mágnesdobos tár. Az idıszak legnépszerőbb gépe az IBM 650-es volt, melybıl már több ezret készítettek.
Bevezetés az informatikába I. évfolyam, 1. félév (2003) 2/11 Késıbb az elektroncsöveket felváltották a tranzisztorok, ez hozta a számítógépek második generációját, mely 1954-64 között tartott. A gépek mérete jelentısen csökkent és a gépek üzembiztonsága is megnıtt. A tranzisztor megalkotásáért Schockley, Bardden és Brattain 1956-ban Nobel díjat kaptak. A germánium alapú tranzisztorokat rövidesen felváltották a szilícium alapú tranzisztorok, melynek teljesítménye többszörös volt. Ebben az idıszakban fejlesztették ki az elsı operációs rendszereket és programnyelveket is 1963-ban jelent meg a világ elsı mini számítógépe a PDP5, mely már egy asztalon elfért. Az integrált áramkörök megjelenésével elérkezett el a számítógépek harmadik generációja, mely 1964-71 közzé esett. A gépek nagysága és ára tovább csökkent, de megbízhatóságuk egyre nıtt. Megjelentek a mágneslemezes háttértárak, de még mindig a mágnesszalagot használták leginkább és jellemzı a lyukkártya illetve a lyukszalag is. Kifejlesztették a DOS operációsrendszert és ekkor indult az UNIX fejlesztése is. A fejlıdés egyre gyorsabb ütemővé vált, ez hozta a negyedik generációs gépek korszakát, mely 1971-tıl tartott a kilencvenes évek végéig. A korszak jellemzıje a mikroprocesszor megjelenése, igen kiemelkedı volt ezen a téren az Intel cég tevékenysége. A mikroprocesszor további méretcsökkenést hozott, ennek hatására megszületett a személyi számítógép, azaz a PC. A gépek ára csökkent, így eljuthatott a felhasználókhoz és széleskörben elterjedhetett. Számos felhasználói program is megjelent a számítógépekre és a hardver elemek is folyamatosan fejlıdtek. Fontos elırelépés volt a felhasználóbarát, grafikus felülető Windows megjelenése, a Microsoft cég folyamatosan óriási befolyásra tett szert a piacon. Az ötödik generációs gépek korszaka a kilencvenes évek végétıl kezdve még napjainkban is tart. Az Internet és a multimédia széleskörő elterjedése jellemzı, a fejlıdés minden téren rohamos, folyamatosan újabb és újabb dolgok kerülnek piacra (genetikus elemek; mesterséges intelligencia; programozás emberi nyelven stb.).
Bevezetés az informatikába I. évfolyam, 1. félév (2003) 3/11 BIT: az információ legkisebb egysége (alapegysége); értéke 0 vagy 1 lehet. (Egy bit két értéket vehet fel; két biten négy féle érték tárolható; három biten nyolc féle.) BYTE (bájt): információ feldolgozás alapegysége (bináris vektor); egy byte = 8 bit. (Egy byte-on 256 féle képpen alakítható ki szám 0-255 között.) 1024 Byte = 1 Kilobyte 1024 Kilobyte = 1 Megabyte 1024 Megabyte = 1 Gigabyte 1024 Gigabyte = 1 Terrabyte SZÁMRENDSZEREK: Kettes bináris (0-1) Tízes decimális (0-9) Tizenhatos hexadecimális (0-9, A-F) A számítógépek az adatok tárolására (és ábrázolására) a kettes számrendszert használják. A tízes számrendszerben lévı számot kettes számrendszerbe úgy tudjuk átváltani, ha kettı hatványait vesszük és megadjuk a szám értékét helyiértékenként. Kettes számrendszerben lévı számot bit négyesekre kell bontani, ezek értékét megadni és ez adja a tizenhatos számrendszerbeli alakot; értéke 0-tól 9-ig a számok, aztán A=10, B=11, C=12, D=13, E=14, F=15. 2 7 2 6 2 5 2 4 2 3 2 2 2 1 2 0 16 1 16 0 Tízes Kettes Tizenhatos 128 64 32 16 8 4 2 1 16 1 27 0 0 0 1 1 0 1 1 00011011 1B 1 B 205 1 1 0 0 1 1 0 1 11001101 CD C D 252 1 1 1 1 1 1 0 0 11111100 FC F C A pozitív számokat kettes számrendszerbeli alakjukban, a negatív számokat kettes komplemens formában tárolja a gép. Az elıjel bit értéke pozitív számoknál 0, negatív számoknál 1. Egy szám negatív alakját a kettes számrendszert alkalmazva úgy kapjuk meg, ha a szám minden bitjét ellenkezıjére változtatjuk és az így kapott számhoz hozzáadunk egyet. Tízes Kettes számrendszer Ellenkezıje Kettes (egyes kompl.) komplemens 27 00011011 11100100 11100101 205 11001101 00110010 00110011 252 11111100 00000011 00000100 ÖSSZEADÁS: 13 00001101 2 13 10 1+1=0 áthozat 1 + 9 00001001 2 9 10 1+0+0=1 22 00010110 2 22 10 1+0=1 1+1=0 áthozat 1 1+0+0=1 0+0=0 0+0=0 0+0=0
Bevezetés az informatikába I. évfolyam, 1. félév (2003) 4/11 KIVONÁS: 7 00000111 2 kisebbítendı 00000011 3 10 00000111-3 00000011 2 kivonandó 11111100 ellenkezıje +11111101 4 + 1 +1 100000100 11111101-3 (kettes kompl.) A kivonandót kettes komplemenső alakjára kell hozni ez a szám negatív megfelelıje (minden bitnek az ellenkezıjét kell venni és a kapott értékhez hozzá kell adni egyet). Aztán a kisebbítendıhöz hozzá kell adni a kivonandó negatív (kettes komplemenső) értékét; a túlcsorgó számot le kell vágni és a kapott szám adja a kivonás eredményét. MŐVELETEK: Aritmetikai mőveletek: + összeadás; - kivonás; * szorzás; / osztás; ^ hatványozás. A számítógép minden mőveletet összeadásra vezet vissza. A mőveletek végrehajtásának sorrendjét befolyásolják a zárójelek, prioritás és a balról jobbra szabály. A számítógép elıször a zárójelek közötti mőveleteket hajtja végre, azonos prioritású mőveletek esetén a balról jobbra szabályt alkalmazza. Relációs mőveletek: a relációs mőveleteknek 6 fı típusa van: kisebb <; nagyobb >; egyenlı =; kisebb egyenlı <=; nagyobb egyenlı >=; nem egyenlı <>. A relációs mőveletek eredménye logikai érték lesz; 2 típusa létezik: igaz; hamis. Logikai mőveletek: AND (és); OR (vagy); XOR (kizáró vagy); NOT (nem) ÉS kapcsolat (and): akkor igaz, ha mindkettı igaz. VAGY kapcsolat (or): akkor igaz, ha bármelyik igaz. KIZÁRÓ VAGY kapcsolat (xor): akkor igaz, ha csak az egyik vagy csak a másik igaz. TAGADÁS (not): ellentétesre változik; igazból-hamis, hamisból-igaz lesz. A B A and B A or B A xor B Not A Not B 1 1 1 1 0 0 0 1 0 0 1 1 0 1 0 1 0 1 1 1 0 0 0 0 0 0 1 1
Bevezetés az informatikába I. évfolyam, 1. félév (2003) 5/11 KARAKTERES ADATOK ÁBRÁZOLÁSA: A számítástechnikában a betők, számok, jelek közös neve a karakter. Minden karakternek van egy kódja, ezt tartalmazza a kódtábla szabvány szerint. Számítógépeknél alkalmazott kódrendszer az EBCDIC és az ASCII. Legjobban az ASCII kódrendszer terjedt el, ez a kódtábla 256 féle jelet tud tárolni (0-255 között), mindegyik egy számkód, ezek a karakterek kódjai; a tároláshoz 1 bájtot (8 bitet) használ fel karakterenként. Az ASCII kódtáblázat önmagában nem alkalmas a magyar nyelvő szövegek helyes leírására, mert nem tartalmazza a magyar ABC ékezetes betőit. Országonként külön kódlap van a sajátos karakterekre, ezt a kódlapot adják hozzá az ASCII kódtáblához; a magyar a 852-es kódlap. ASCII kódrendszer részei: ASCII kódrendszer felépítése: angol ABC kis és nagy betői 0-32 vezérlı karakterek arab számjegyek 33-127 nyomtatható karakterek (betők, számok) Írásjelek és mőveleti jelek 128-255 nemzeti kódlapok (pl.: 852-es magyar) Relációs jelek és grafikus jelek Vezérlı karakterek
Bevezetés az informatikába I. évfolyam, 1. félév (2003) 6/11 Az információ fogalma, jellemzıi, értelmezése a különbözı tudományágakban, osztályozása, mérése, zaj és redundancia: Adat a valós világ tényeinek, objektumainak leképezése valamilyen jelrendszerben. Információ az adat értelmezése; új ismeretet hordozó adat. Információ a különbözı tudományágakban: - Matematika szerint az információ mindaz, ami kódolható, tehát jelsorozat. A címzettet és a feladót csatorna köti össze, ezen keresztül továbbítható az információ. - Kommunikációelmélet szerint az információ kölcsönösen egymásra ható objektumok kommunikációjának objektív tartalma, amely ezen objektumok állapotának megváltozásában nyilvánul meg. - Biológiában az információ az élılények kifejlıdéséhez szükséges DNS-molekulák szerkezetében van kódolva. Az evolúció nem más, mint ennek az információnak a gyarapodása és pontosítása. - Gazdasági szempontból az információ szolgáltatás és piaci termék. Szemben az árucserével, az információcsere során mindkét félnek megmarad a saját információja is. Az információ mérése: A bit az információ legkisebb egysége, az adatábrázolás alapegysége, értéke 0 vagy 1 (egy bit két értéket vehet fel; két biten négyféle érték tárolható; három biten nyolcféle stb.). A byte (bájt) az adatfeldolgozás alapegysége (bináris vektor), egy byte 8 bitbıl áll (egy byte-on 256 féle képpen alakítható ki szám 0-255 között). Az információfeldolgozás folyamata: információból adatot képzünk, ezen valamilyen feldolgozást végzünk és ebbıl valamilyen új információt kapunk. (INPUT - FELDOLGOZÁS - OUTPUT) Az elküldött és vett információ nem egyezik meg teljes mértékben, a csatornát különbözı hatások érik, melyek zavarják a vételi hatásfokot, ezt nevezzük zajnak. Új információt, érdemleges közlést már nem tartalmazó elem esetén beszélünk redundanciáról. Információk osztályozása: Tartalma szerint: - Közhasznú - Tudományos - Politikai - Gazdasági - Esztétikai - Stb. Tartóssága szerint: - Örök élető (mővészet) - Tartós (tudományos ismeret) - Rövid élető (köznapi információ) Megjelenés módja szerint: - Szóbeli - Nyomtatott - Elektronikus
Bevezetés az informatikába I. évfolyam, 1. félév (2003) 7/11 Az elektronikus számítógépek felépítése, a fıbb funkcionális egységei, azok feladata: Számítógép: adattárolásra, adatfeldolgozásra és kommunikációs feladatok megoldására alkalmas szerkezet, mőködéséhez mőszaki berendezésekre (hardver) és programokra (szoftver) van szükség, ezek biztosítják a felhasználóval való kapcsolatot és végrehajtják a kapott feladatokat. Számítógép részei: Hardver: számítógép elektronikus és mechanikus alkatrészei; mőszaki, fizikai összetevık. Szoftver: számítógépet mőködtetı programok és a hozzájuk tartozó dokumentáció. Konfiguráció: a számítógépet alkotó eszközök összessége, a hardver részek és a gépet mőködtetı szoftverek. Fontos elvárás a hardver elemek cserélhetısége, a bıvíthetıség és az átalakíthatóság. Alaplap: A számítógép egyik legösszetettebb alkatrésze, minden periféria hozzá csatlakozik vagy rá van építve, feladata sokrétő: az alaplapon történik a CPU, operatív tár, a külsı gyorsítótár és a perifériákhoz tartozó vezérlıkártyák összekapcsolása. A számítógép logikai felépítése: Központi feldolgozó egység - CPU (mikroprocesszor): feladata a számítógép mőködtetése. - Részei: CU (vezérlı egység); ALU (aritmetikai és logikai egység, mőveleteket végez, továbbítja az eredményt); Regiszterek (részeredmények tárolására használatos) - Típusai: INTEL 8080; 8085; 8086; 80286; 80386; 80486; Pentium I, II, III, IV - Jellemzı: órajel (ez adja az ütemet a gép mőködéséhez; ennek értéke határozza meg a mőveleti sebességet; mértékegysége a MHz; értéke a mai gépeknél kb. 2,2 GHz) Operatív memória: digitális információ tárolására alkalmas egység. A memóriák tárolási kapacitását a maximálisan tárolható bájtok számával szokás megadni. A memória egysége a rekesz, az információkat ezekben a rekeszekben tároljuk, a rekeszek sorszámozva vannak, ez a memóriacím. Jellemzı: a hozzáférési idı, az az idıtartam, mely az olvasási parancs kiadása és az információ megjelenése között eltelik. Részei: - ROM: csak olvasható memória; tartalmát a gép kikapcsolása után is megtartja - RAM: véletlen eléréső, írható-olvasható memória; kikapcsolás után tartalma elvész Buszrendszer: a számítógépen belül minden a buszrendszerre kapcsolódik, ezen keresztül minden egység minden egységgel közvetlenül kapcsolatba léphet. Részei: - címbusz: feladata megmondani, hogy melyik két periféria között van adatátvitel) - adatbusz: itt a feldolgozás adatai áramlanak; 8, 16, 32 bit szélességő) - vezérlıbusz: itt áramlanak az órajel, a tápfeszültség, a szinkronizáló jelek, a megszakítás kezelı és a közvetlen memória hozzáférés vonalai) Perifériák - a számítógéphez csatlakoztatható hardvereszközök, ezeken keresztül tart a számítógép kapcsolatot a külvilággal. Vezérlıkártyák tartoznak a perifériákhoz, ezek az I/O vezérlık. Perifériák típusai: beviteli perifériák; kiviteli perifériák; háttértárak. - Beviteli perifériák vagy input egységek: az információt a külvilág felıl továbbítják a számítógépbe, feladatuk az adatok, információk bejuttatása, közlése a számítógéppel. Billentyőzet: a számítógép elsıdleges beviteli eszköze, adatok beírására szolgál. Egér: olyan beviteli eszköz, mely a képernyın kurzormozgatásra, vagy kijelölésre használható, egy pozicionáló eszköz; általában 2 vagy 3 funkciógombja van. Szkenner (képdigitalizáló): képeket, szövegeket lehet beolvastatni a számítógépbe, létezik kézi vagy lapszkenner. Fényceruza: mérnöki munkánál, grafikusi tevékenységnél használatos Digitális kamera: képeket, videó felvételeket lehet készíteni vele Játékokat irányító eszközök: joystick (botkormány) - mozgást érzékel, lövöldöz stb.; kormány, pedálok - autóversenyekhez; pisztoly - lövöldözıs játékokhoz stb. Biztonsági berendezéseknél: kamera, hangfelismerı, stb.
Bevezetés az informatikába I. évfolyam, 1. félév (2003) 8/11 - Kiviteli perifériák vagy output egységek: az információt a számítógép felıl a külvilág felé továbbítják, feladatuk az adatok, információk megjelenítése, közlése a felhasználóval. Monitorok: a legfontosabb kimeneti eszköz, mőködéséhez szükséges egy monitorvezérlı kártya (videokártya), melynek fontos a típusa, mert ez határozza meg a monitor felbontását. Jellemzık: üzemmód (karakteres, grafikus); szín (monokróm, színes); képpontok (>0,28 mm); képfrissítési frekvencia (mai átlag 70-75 Hz); képátló (ma leginkább 15-20 -os); felbontóképesség (pl. 800x600, 1024x768 stb.); mőködési elv szerint (katódsugárcsöves, folyadékkristályos, plazmamonitor). Nyomtatók: adataink papíron vagy más nyomtatásra használható anyagon történı megjelenítésére, rögzítésére szolgálnak. Típusok: sor-; mátrix-; tintasugaras-; lézer nyomtatók. Jellemzık: felbontás - DPI (Dot per Inch) képpontok meghatározására használatos; minél nagyobb az értéke, annál jobb a nyomtató felbontása; színmélység; lapadagoló mérete; csatlakozási felület (soros, párhuzamos, USB port) stb. Plotter (rajzgép): nagymérető vonalas ábrák, mőszaki rajzok készítéséhez használatos Hangszóró, fülhallgató: hangkártyával rendelkezı számítógépeknél hang lejátszásra - Háttértárak: Mágneses elvő háttértárolók: a számítógép olyan külsı elemei, amelyek nagy mennyiségő információk tárolására alkalmasak. Az információtároló egy paramágneses tulajdonságokkal rendelkezı réteggel bevont kör alakú lemez (floppy) vagy lemezrendszer (winchester). Az információt koncentrikus körök, sávok mentén logikai 1 vagy 0 bitsorozatokként tárolják. Az aktív lemezoldalhoz egy író-olvasó fej tartozik. A lemez mőködését egy lemezvezérlı irányítja. - Mágnesszalag: mágneses elven tárolja az adatokat, soros eléréső - Mágneslemez: mágneses elven tárolja az adatokat, közvetlen eléréső. Alkalmazhatósági terület: biztonsági másolat, archiválás, adatok átvitele számítógépek között. Kárt okozhatnak: nedvesség; hı; mágnes; por; ütés stb. Hajlékony lemez (Floppy Disc): Tárolókapacitás (1,44Mb - kicsi; 1,2Mb - nagy); Lemezátmérı (3,5 - kicsi; 5,25 - nagy) Merev lemezek (Hard Disc): több egymás felett lévı lemezbıl épül fel, tárolókapacitásuk napjainkban 20Gb-80Gb felett; háttértárolók között a leggyorsabb hozzáférést biztosítják Nem mágneses elven mőködı háttértárak: - lyukkártya; lyukszalag: régebben volt elterjedve, kb. az 1980-as évekig, ma már mőemlék - Optikai háttértárak: Az optikai lemez mindig belülrıl kifelé íródik lézer segítségével. A lézersugár beleégeti a bitet a lemez felületébe. A CD meghajtóban az olvasófej fénysugarat bocsát ki a lemezre, ahonnan biteknek megfelelıen erısebb vagy gyengébb fény verıdik vissza, így olvassa le az adatokat. Az optikai lemez egy 12 cm átmérıjő kör alakú lemez, mely egy nagyon vékony speciális ötvözető alumínium, aminek a hordozó anyaga egy mőanyag lemez. A gyári írott lemezeknél egy védı mőanyag réteg is kerül a lemezre, mely a sérülésektıl való védelmet szolgálja. Az optikai lemez sávjai spirálisan, csigavonalban haladnak belülrıl kifelé, itt rögzítıdnek az adatok bitsorozat formájában. A CD-k közvetlen elérésőek, kapacitásuk 74 perc (650 MB); 80 perc (700 MB). A DVD lemezek adatsőrősége nagyságrendekkel nagyobb, mint a CD-ké, egy lemezoldalon egy adatréteggel 4.7Gb, két lemezoldalon két adatréteggel 18,8Gb. Nagy jelentıségő az optikai tárolók megjelenése, nagy adatmennyiség tárolható rajtuk biztonságosan, így igen fontos szerepük van adataink archiválásában illetve biztonsági másolatok készítésénél. Jól használhatók nagy mennyiségő adatok tárolására: zene; filmek; szöveges anyagok (lexikonok, könyvek); hypertextek; multimédiák; programok.
Bevezetés az informatikába I. évfolyam, 1. félév (2003) 9/11 Optikai háttértárak típusai: CD-lemez (Compakt Disc) - 1982-ben szabványosította a Philips és a Sony cég - CD-DA: digitális hang rögzítésére használt lemez - CD-ROM: mősoros elıre elkészített lemez, csak olvasható (1984) - CD-R: üres CD, egyszer lehet rá írni CD-író eszközzel (1990) - CD-RW: újraírható CD lemez kb. 2000 alkalommal lehet rá írni (1990) DVD-lemez (Digital Video Disk) - 1993-ban szabványosították; Európában 1998- ban jelentek meg a DVD asztali és a PC-be építhetı változatai - DVD-ROM: mősoros elıre elkészített lemez, csak olvasható - DVD-RW: írható DVD-író eszközzel - DVD-RAM: írható A SZÁMÍTÓGÉP ÜZEMBEHELYEZÉSÉNEK MENETE: Az alaplap és a perifériák összekapcsolása Feszültség alá helyezés Perifériák bekapcsolása Alapgép bekapcsolása A SZÁMÍTÓGÉP ÚJRAINDÍTÁSA: Meleg indítás: CTRL+ALT+DEL egyidejő lenyomása RESET gomb használata Hideg indítás: fıkapcsoló használata A SZÁMÍTÓGÉP KIKAPCSOLÁSA: Futó alkalmazások bezárása Számítógép kikapcsolása Perifériák kikapcsolása SZÁMÍTÓGÉPES HÁLÓZATOK: összekapcsolt számítógépeknél beszélhetünk hálózatról. A hálózatba kapcsolt számítógépek mindegyike használhatja az erıforrásokat, kevesebb hardver eszköz is elég, optimálisabb a kihasználtság. A hálózat vezérgépe a szerver, ez egy kiszolgáló számítógép, a hálózatban ez rendelkezik a legnagyobb erıforással. Hálózatok csoportosítása kiterjedtségük szerint: Helyi - LAN (Local Area Network) Városi - MAN (Metropolitan Area Network) Világ mérető - WAN (Wide Area Network) Hálózatok adatátvivı közeg fajtái: Vezetékes Vezeték nélküli Csavart érpáras mikrohullámú Árnyékolt koaxiális rádiós Telefonvonallal Optikai Hálózatok csoportosítása logikai elrendezésük (topológiájuk) szerint: Sín Csillag Győrő Fa Teljes
Bevezetés az informatikába I. évfolyam, 1. félév (2003) 10/11 FOGALMAK: Karakter: betők, számok, jelek közös neve a karakter; ez az adatábrázolás legkisebb része; egy karakter általában egy byte-on ábrázolható. Elemi adat: logikailag összetartozó karakterekbıl épül fel; ha egy karaktert eltávolítunk, akkor értelmét veszti az elemi adat, tehát ez az információ legkisebb, önállóan is értelmes része (mezı). Rekord: logikailag összetartozó elemi adatok halmaza. (Általában egy sor az adatbázisban.) Állomány: logikailag összetartozó rekordok halmaza. (Minden adat, ami az állományt alkotja.) Tömb: sorokból és oszlopokból épül fel. A tömb egy elemét a sor és az oszlop azonosítójával lehet megadni, ebben a sorrendben. Adat: a valós világ tényeinek, objektumainak leképezése valamilyen jelrendszerben. Információ: az adat értelmezése. Adat típusok: numerikus; karakteres; logikai LIFO: soros eléréső adatszerkezet, az utoljára betett adat vehetı ki elıször - last-in, first-out (verem). FIFO: soros eléréső adatszerkezet, az elsınek betett adat vehetı ki elıször (sor). Algoritmus: véges számú, elıre ismert lépések sorozata; megadja egy feladat megoldásának pontos leírását; meghatározza a mőveletek sorrendjét. Algoritmusok megadásának típusai: Folyamatábra Struktogramm Mondatszerő leírás Utasítás: elemi algoritmusok sorozata. Program: utasítások sorozata. Kompatíbilis: felcserélhetıséget jelent a kompatibilitás, két számítógép akkor kompatíbilis, ha ugyanaz a program változtatás nélkül használható mindkét gépen. Hardver kompatíbilis: ugyanaz a gépi kódú program használható másik gépen Szoftver kompatíbilis: egy régebbi verziójú szoftver változtatás nélkül lefut az újabb verziójú szoftverrel Konfiguráció: a számítógépet alkotó eszközök összessége, a hardver részek és a gépet mőködtetı szoftverek. Számítógép architektúra: a számítógépek belsı felépítése. Partició: olyan különálló részeket jelent, ahol az ott elhelyezett programok egymástól függetlenül kezelhetık. Akkumulátor: - a mikroprocesszor egyik legfontosabb regisztere - áramforrás (elem)
Bevezetés az informatikába I. évfolyam, 1. félév (2003) 11/11 FOLYAMATÁBRÁK: egy mőveletsor lépéseit lehet megadni folyamatábrával. Szimbólumok: Döntés Kezdı és végszimbólum Ciklus Procedura Adat be- és kivitel (i/o) Utasítás adás Csatlakozás