ÜZLETI JOG I. 2013/14 4. előad adás Jogviszonytan Jogalkalmazás a közigazgatk zigazgatásban 1 Áttekintés: A jegyzetben: I. rész. Jogtani és államszervezeti alapok A.) Jogtan B.) Államtan I. Jogviszonytan II. Jogalkalmazás a közigazgatásban 2
Áttekintés: I. JOGVISZONYTAN I.1 A jogviszony fogalma I.2 Jogalanyok (jogképes személyek) A.) Az ember B.) A jogi személy C.) Az állam D.) Jogi személyiségek nem rendelkező szervezetek E.) Alanyváltozás I.3 A jogviszony tárgya és tartalma II.1 A jogalkalmazás fogalma II.2 Közigazgatási jogalkalmazás A.) Áttekintés B.) Hatósági jogalkalmazó tevékenység C.) A közigazgatási hatósági eljárás jellemzői D.) A törvény hatálya E.) A közigazgatási eljárás szereplői F.) Joghatóság, hatáskör, illetékesség G.) A közigazgatási eljárás három fő szakasza II.3 Az első fokú, vagy alapeljárás a közigazgatásban A.) Az eljárás megindulása B.) Tényállás tisztázása, bizonyítási eljárás C.) Ügyintézési határidők D.) A képviseletet szabályai E.) A hatóság döntései F.) A határozat II.4 Jogorvoslati eljárás A.) Fogalma, jelentősége B.) Jogorvoslati lehetőségek I.4 A jogviszony szerkezete A.) Áttekintés B.) A polgári jogi jogviszony csoportosítása 3 I. Jogviszonytan
I. JOGVISZONYTAN I.1 A jogviszony fogalma - Társadalmi viszony jogviszony társadalmi viszony: emberek közötti kapcsolat jogviszony: jogilag szabályozott társadalmi viszonyok, amelyek csak jv. keretében jönnek létre (szerződés) vannak olyan társ. viszonyok, amiket nem érdemes/kell jogiasítani - A jogviszony szerkezeti elemei alanya tárgya tartalma 5 I. JOGVISZONYTAN I.2 Jogalanyok (jogképes személyek) A.) Az ember - Az ember (természetes személy) > az új Ptk. Második Könyve jogképesség: vagyoni viszonyokban egyenlő, általános élve születéstől a halálig cselekvőképesség (belátási képesség) ~ teljes (18 év felett, ill. házasság) ~ korlátozott > 14-18 év ~ cselekvőképtelen > 14 év alatt vétőképesség > károkozás lehetőségének belátása > NEM KORHATÁRHOZ KÖTÖTT - Kiskorúak: általában nem köthetnek jogügyletet saját nevükben, kivétel bagatell ügyek 6
I. JOGVISZONYTAN I.2 Jogalanyok (jogképes személyek) B.) A jogi személy - Fogalma: olyan jogképes személy, amelyet jogszabály annak mivoltát jogi személyét elismeri > JOGALKOTÓI DÖNTÉS TÁRGYA - Alapvető jogforrása: a Ptk. Harmadik Könyve - A jogi személyiség kritériumai a jog által elismert cél meghatározott, viszonylag önálló vagyon ügyintéző, képviselő szervek ~ belül: működtetik ~ kifelé: eljárnak a nevében viszonylag önálló vagyoni felelősség - További jellemzője: elkülönülés az alapítóktól, tagoktól nem teljes (pl. a tag felelőssége) az önállósulásnak azonban meg kell nyilvánulnia 7 I. JOGVISZONYTAN I.2 Jogalanyok (jogképes személyek) C.) Az állam - Az állam jogalanyisága: közjogi nemzetközi jogi az egyes állami szervek általában jogi személyek kivételesen közvetlenül is részt vesz a vagyoni forgalomban ~ nem mint közhatalom lép fel ~ közhatalmi jogosítványai nem érvényesíthetők > Ptk. 3:405-3:406- > AZ ÁLLAM, MINT VAGYONI JOGVISZONYOK ALANYA JOGI SZEMÉLY - Az állam nevében eljárni jogosult nyugati országokban: kincstár/fiscus magyar jog szerint: az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter - Fontos újdonság a Ptk.-ban: az államot és az államháztartás részét képező jogi személyt a polgári jogi jogviszonyból fakadó kötelezettsége költségvetési fedezet hiányában is terheli (Ptk. 3:406. ) 8
I. JOGVISZONYTAN I. I.2 Jogalanyok (jogképes személyek) D.) Jogi személyis lyiségek nem rendelkező szervezetek - Szervezet, de nem jogi személy jogalanyiságát a jogalkotó elismeri jogai, kötelezettségei terjedelme nem általános, hanem konkrét - A jogi személy esetében: a jogképesség általános csak a meg nem szerezhető jogokat szabályozza a jogalkotó - Nem jogi személyiségű szervezet: csak azokat a jogokat, kötelezettségeket szabályozza a jogalkotó, amelyek vonatkozásában a jogképességet elismeri az új Ptk.-ban valamennyi gazdasági társaság jogi személy 9 I. JOGVISZONYTAN I.2 Jogalanyok (jogképes személyek) E.) Alanyváltoz ltozás - Fogalma, módjai: a jogviszony alanyaiban jogutódlás következik be végbemehet ~ egyetemes jogutódlással ~ egyedi jogutódlással - Egyetemes: minden jog és kötelezettség folytatója azok, mint egész szállnak át a jogutód nem utasíthat vissza jogot, kötelezettségeket mindig jogszabály mondja ki -Egyedi jogutódlás: csak a külön-külön megnevezett jog, kötelezettség száll át mindig konkrét aktuson alapul ~ bírói ítélet ~ közigazgatási aktus ~ szerződés, jogügylet 10
I. JOGVISZONYTAN I.3 A jogviszony tárgya t és s tartalma - Tárgya: (a vagyonjogban) a szolgáltatás, amire a jogviszony irányul - Tartalma: minden a jog, kötelezettség, amelyben alanyokat a törvényből kifolyólag megilleti alanyi jog > cselekvési, érdekkielégítési lehetőség ha érvényesíthető, a vagyonjogban IGÉNY > ÁLTALÁBAN AZ ALANYI JOG GYAKORLÁSA IDŐHÖZ KÖTÖTT - Rendeltetésszerű joggyakorlás: követelmény a joggal való visszaélés tilos (társadalmi rendeltetéssel össze nem egyeztethető ál.) > HA MÉGIS: BEÁLLNAK A JOGELLENESSÉG JÖGKÖVETKEZMÉNYEI 11 I. JOGVISZONYTAN I.4 A jogviszony szerkezete A.) Áttekintés - Abszolút szerkezetű jogviszony: a jogosultat ragadja meg az ő jogállását javítja körül kötelezetti pozícióba bárki kerülhet általában negatív tartalmú > TIPIKUSAN ILYEN A TULAJDONJOG - Relatív szerkezetű jogviszony: mindkét póluson elhelyezkedő jogalany (jogosult és kötelezett) meghatározott a jog a jogokat és kötelezettségeket egymásnak tekintettel állapítja meg a kötelezett ~ általában pozitív magatartást köteles tanúsítani ~ kivételesen: nem tevőleges magatartására is kötelezett lehet > TIPIKUSAN: KÖTELMI VISZONY 12
I. JOGVISZONYTAN I.4 A jogviszony szerkezete B.) A polgári jogi jogviszony csoportosítása sa 13 I. JOGVISZONYTAN I.5 A tulajdonjog A.) Jogosultságok foglalata - A tulajdonjog: jogosultságok foglalata birtoklás használat, hasznok szedése rendelkezési jog döntés a tulajdon tárgyról kárveszély
I. JOGVISZONYTAN I.5 A tulajdonjog B.) A tulajdonjog megszerzése - A tulajdonjog megszerzése: eredeti: nem kell a jogosultságot jogelődre visszavezetni, pl.: ~ hatósági határozat, árverés ~ elbirtoklás, találás származékos: az előző tulajdonos jogosultsága alapján keletkezik ~ átruházás felek közötti megállapodás ~ adásvétel, ajándékozás, csere stb. ~ öröklés I. JOGVISZONYTAN I.6 Jognyilatkozat, jogügylet - Relatív szerkezetű jogviszony: mindkét pólus ismert - Jogügylet: joghatást kiváltó akaratnyilatkozat (jognyilatkozat) célja ~ gazdasági: szükséglet kielégítése ~ jogi: létre jöjjön a kötőerő - A jognyilatkozat lehet: címzett meghatározott személyhez szóló nem címzett nem személy szerint meghatározott jogalanyokhoz
II. A jogalkalmazás II. A JOGALKALMAZÁS II.1 A jogalkalmazás fogalma - Céljai: rendezi a különböző jogalanyok között kialakult egyedi konfliktusokat társadalomszervező cél az ügy jövőre irányuló rendezése - Fogalma: jogkövető magatartás > az állampolgárok, jogtudatuk alapján (azonosulnak a jsz. céljával) szűkebb értelemben: az állami szervek egyedi jogviszonyt ~ keletkeztető ~ módosító magatartása ~ megszüntető VALAMELY DÖNTÉSBEN JELENIK MEG legszűkebb értelemben: a bíróságok eljárása
II. A JOGALKALMAZÁS II.2 Közigazgatási jogalkalmazás A.) Áttekintés a közigazgatási szervezetrendszeren belüli irányítási, felügyeleti jogviszonyok hatósági eljárás külső ügyfelekkel szemben irányítás ( teljes ) felügyelet ( korlátozott ) 2004. évi LXXXIII. tv. (Ket.) szakmai törvényességi hatósági jogkörök: törvények és más jogszabályok állapítják meg II. A JOGALKALMAZÁS II.2 Közigazgatási jogalkalmazás B.) Hatósági jogalkalmazó tevékenység Az ügyintézés kettős iránya Az ügyek egy része a közigazgatás belső ügyeinek megoldására irányul. Az ügyek másik részét az állampolgárok kérelmére induló eljárások képezik. Hatósági ügyintézés: hatósági fellépésként történő ügyintézés; csak törvényen alapulhat.
II. A JOGALKALMAZÁS II.2 Közigazgatási jogalkalmazás C.) A közigazgatási hatósági eljárás jellemzői - A közig. hatósági eljárás: indulhat kérelemből v. hivatalból hatáskör, illetékesség és ezek vizsgálata bizonyítási eljárás, határozathozatal jogorvoslat, jogerő, bírósági megtámadás II. A JOGALKALMAZÁS II.2 Közigazgatási jogalkalmazás D.) A törvény hatálya - A jogszabály hatálya személyi, tárgyi, területi és időbeli korlátokat határoz meg, amelyek között a törvény, rendelet, egyéb jogszabály érvényes a Ket. személyi hatálya a hatóságra, az ügyfélre és az eljárásban közreműködő egyéb személyekre vonatkozik. a Ket. tárgyi hatálya a közigazgatási hatósági ügyekre terjed ki, amelynek során a hatóság kötelezettséget állapít meg, adatot, tényt vagy jogosultságot igazol, hatósági nyilvántartást vezet és hatósági ellenőrzést végez a törvény területi hatálya a Magyar Köztársaság területét jelenti, időbeli hatálya pedig a törvény elfogadásától annak hatályon kívül helyezéséig tart
II. A JOGALKALMAZÁS II.2 Közigazgatási jogalkalmazás E.) A közigazgatási eljárás szereplői - Az ügyfél az a természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét az ügy érinti, aki, vagy ami az eljárás alanya, továbbá az, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve, akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. - A közigazgatási hatóság a közigazgatási hatósági eljárás másik résztvevője a közigazgatási hatóság, államigazgatási vagy önkormányzati szervek. II. A JOGALKALMAZÁS II.2 Közigazgatási jogalkalmazás F.) Joghatóság, hatáskör, illetékesség - A joghatóság, a hatáskör és az illetékesség hármasa a közigazgatási eljárásban arra ad választ, hogy a konkrét közigazgatási hatósági ügyben az ország számos közigazgatási szerve közül melyik járhat el és milyen intézkedést (döntést) hozhat.
II. A JOGALKALMAZÁS II.2 Közigazgatási jogalkalmazás G.) A közigazgatási eljárás három fő szakasza 1. Alapeljárás (első fokú eljárás) 2. Jogorvoslati eljárás 3. Végrehajtási eljárás Az alapeljárás fő jellemzői: az ügyek többsége már ebben a szakban lezárul; az ügyfelek elsősorban az elsőfokú szervekkel kerülnek kapcsolatba. II. A JOGALKALMAZÁS II.3 Az első fokú, vagy alapeljárás a közigazgatásban A.) Az eljárás megindulása - A közigazgatási eljárás hivatalból vagy az ügyfél kérelmére indulhat. - Az ügyfél a kérelmét írásban vagy a hatóság előtt személyesen megjelenve szóban is előterjesztheti.
II. A JOGALKALMAZÁS II.3 Az első fokú, vagy alapeljárás a közigazgatásban B.) Tényállás tisztázása, bizonyítási eljárás - A tényállás kivizsgálása történhet az ügyfél kérelme vagy személyes meghallgatása alapján, > ennek eredménytelensége esetén szükséges a bizonyítási eljárás. - A tényállás tisztázása során a hatóság tanúkat hallgathat meg, szakértőt rendelhet ki, helyszíni szemlét tarthat, okiratokat kérhet be. II. A JOGALKALMAZÁS II.3 Az első fokú, vagy alapeljárás a közigazgatásban C.) Ügyintézési határidők - A közigazgatási eljárásban az érdemi határozatot általában - 30 napon belül kell meghozni. - Az általános határidőt a Ket. ügycsoportonként és eljárási cselekményenként több, rövidebb határidőre bontotta.
II. A JOGALKALMAZÁS II.3 Az első fokú, vagy alapeljárás a közigazgatásban C.) Ügyintézési határidők - A közigazgatási eljárásban az érdemi határozatot általában - 30 napon belül kell meghozni. - Az általános határidőt a Ket. ügycsoportonként és eljárási cselekményenként több, rövidebb határidőre bontotta. II. A JOGALKALMAZÁS II.3 Az első fokú, vagy alapeljárás a közigazgatásban D.) A képviseletet szabályai - A közigazgatási eljárásban a képviselet három formája működik: a törvényes, a meghatalmazotti, az ügygondnok által ellátott képviselet.
II. A JOGALKALMAZÁS II.3 Az első fokú, vagy alapeljárás a közigazgatásban E.) A hatóság döntései A tényállás tisztázása után, a megfelelő jogszabályok figyelembevételével a hatóság az érdemi döntést hoz, az első fokú határozatot. - A hatóság döntései lehetnek még az ügy érdemében hozott határozaton túl: végzés, egyezség jóváhagyása, hatósági szerződés, hatósági bizonyítvány, hatósági igazolvány. II. A JOGALKALMAZÁS II.3 Az első fokú, vagy alapeljárás a közigazgatásban F.) A határozat - A közigazgatási határozatot írásba kell foglalni. - A határozatnak jogszabályban foglalt kötelező tartalmi és formai elemei vannak > részei: a fejléc, a rendelkező rész az indoklással és a jogorvoslati lehetőséggel, a szankció. - Ha az ügyfélnek a hatóság határozata megfelel, úgy a közigazgatási eljárás az első fokú eljárással befejeződik.
II. A JOGALKALMAZÁS II.4 Jogorvoslati eljárás A.) Fogalma, jelentősége - A jogorvoslati eljárás a közigazgatási eljárásnak az elsőfokú eljárást követő második szakasza, amelyre akkor kerül sor, ha a hatóság döntése az ügyfél kérelmének részben vagy egészében nem felel meg, és így igénybe veszi a lehetséges jogorvoslati formák valamelyikét. II. A JOGALKALMAZÁS II.4 Jogorvoslati eljárás B.) Jogorvoslati lehetőségek - A közigazgatási eljárásban rendelkezésre álló jogorvoslatok: fellebbezés döntés módosítása vagy visszavonása döntés kijavítása bírósági felülvizsgálat (közigazgatási per) felügyeleti eljárás döntés kicserélése újrafelvételi eljárás határozat felülvizsgálata az alkotmánybíróság határozata alapján döntés kiegészítése méltányossági eljárás ügyészi óvás
II. A JOGALKALMAZÁS II.5 A végrehajtási eljárás a közigazgatásban Ha a határozatot az ügyfél már első fokon elfogadta vagy fellebbezése folytán a másodfokú közigazgatási szerv is meghozta határozatát, akkor a hatóság döntése végleges, azaz jogerős. A jogerős határozat azt jelenti, hogy abban foglalt jogokat gyakorolni lehet, a kötelezettségeket pedig teljesíteni kell. Ha a határozatba foglaltak nem teljesülnek, vagy azokat nem teljesítik, a közigazgatási hatóság feladata a végrehajtási eljárás.