1 oldal A Rába Jármûipari Holding lapja LXII. évfolyam 2. szám 2010. február www.raba.hu Honvédségi látogatás a Rábánál 11. oldal Meg kell teremteni az új növekedés feltételeit 2. oldal Ebben az évben meg kell teremteni a csoport és az üzletágak növekedési feltételeit. Ehhez részben új termékeket kell a piacra vinni, részben a meglévôkön változtatni nyilatkozta lapunknak Pintér István. Az elnök-vezérigazgató szerint különösen nagy fegyvertény, hogy a gazdasági válság ellenére a Rába mindhárom üzletága megôrizte üzemi nyereségességét 2009-ben. Új kihívások az építôipari gépek piacán 8 9. oldal Bár a válság az építôipart elsôként érintette, az iparág számára speciális jármûveket gyártó német HAMM és Sennebogen vállalatok hosszabb távon is számítanak a Jármû Kft.-re.
2 oldal 2 Holding Meg kell teremteni az új növekedés feltételeit EBBEN AZ ÉVBEN MEG KELL TEREMTENI A CSOPORT ÉS AZ ÜZLETÁGAK NÖVEKEDÉSI FELTÉTELEIT. EHHEZ RÉSZ- BEN ÚJ TERMÉKEKET KELL A PIACRA VINNI, RÉSZBEN A MEGLÉVÔKÖN VÁLTOZTATNI NYILATKOZTA LAPUNK- NAK PINTÉR ISTVÁN. AZ ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓ SZE- RINT KÜLÖNÖSEN NAGY FEGYVERTÉNY, HOGY A GAZDA- SÁGI VÁLSÁG ELLENÉRE A RÁBA MINDHÁROM ÜZLETÁGA MEGÔRIZTE ÜZEMI NYERESÉGESSÉGÉT 2009-BEN. Ha viccelôdni akarnék, úgy fogalmaznék: 2009-rôl sok jót nem lehet elmondani, talán csak azt, hogy mögöttünk van. Az biztos, hogy kivételes esztendô volt: olyan mértékû piaccsökkenést, mint amit a Rába tapasztalt, nem sokan éltek meg ebben az iparágban. Minden stratégiai piacunkon egyszerre húzták be a kéziféket, ráadásul a világgazdaság nagy sebességgel robogó vonatán történt mindez. A tehetetlenség ereje sok céget gyenge lassulásra tudott csak kényszeríteni. Úgy gondolom, hogy a Rába jól kezelte a krízist. Megtartottuk üzemi nyereségességünket: mindhárom üzletág pozitívban zárt. Megôriztük A Rába mindhárom üzletága nyereséget termelt 2009-ben a kulcskompetenciákat, mert nem kényszerültünk lényegi létszámcsökkenésre. Ehhez csökkenteni kellett a munkaidôt. A nehéz lépés megtételéhez felelôsen álltak hozzá a dolgozók, a szakszervezet és a menedzsment tagjai is. Ezért köszönet illet mindenkit mondta a tavalyi év értékeléseként Pintér István. Hogy nem volt egyszerû sikeresen teljesíteni 2009-ben, azt mutatják a számok is. A futómûüzletág 49, az alkatrészüzletág 40, a jármûüzletág 25 százalékkal kisebb forgalmat bonyolított le tavaly 2008-hoz képest. Az üzemi nyereség ennek fényében különösen nagy fegyvertény. Nem számítunk arra, hogy 2010- ben valami csoda folytán a világgazdaság ugyanolyan gyorsan megindul felfelé, mint ahogyan másfél éve leállt. Ebben az esztendôben elôbb stagnálás, majd a második félévtôl lassú növekedés várható. A bôvülés talán 2011-ben lehet markánsabb. Ebbôl is látszik, hogy az idei sem lesz könnyû év fogalmazott az elnökvezérigazgató. Szerinte nyilvánvaló, hogy a három stratégiai piac, az amerikai, az orosz és az európai nem egyformán indul majd be. Ebben az évben meg kell teremteni a csoport és az üzletágak növekedési feltételeit. Ehhez részben új termékeket kell a piacra vinni, részben a meglévôkön változtatni. Az új termékeket már más elvek szerint kell gyártani. Korábban a költségeink fölé terveztük az árat, most pedig fordítva történik: mindegyik stratégiai piacunkon van egy célár, és a költségeinket azon belül kell tartani. Arra törekszünk, hogy minél több terméket fel tudjunk használni a végtermékekben. Itt még látunk tartalékokat. A 2009-es piacméret szintjén kell stabil és fenntartható nyereségességet produkálnunk, külsô munkahelymegôrzô támogatások nélkül hangsúlyozta Pintér István. Hozzátette: a magyar piacot másként akarják kezelni idén, mint az elmúlt években. Ez azt jelenti, hogy megpróbálnak a hazai piacon nagyobb részesedést elérni olyan termékekkel, melyek a világpiacon már bizonyítottak. Igyekeznek kiaknázni annak elônyeit, hogy a Rába egyrészt teljesen elfogadott, elsô osztályú beszállítóvá vált a világban, és a nemzetközi élvonalhoz tartozik olyan partnerekkel, mint a Scania, a Volvo vagy John Deere. Másrészt a cég bizonyítottan birtokában van egy nemzetközi jármûipari kooperációs képességnek. A következô kulcsszavakkal lehetne jellemezni, hogy mi lesz a legfontosabb a Rábának 2010-ben: termékfejlesztés-innováció, új piacok és új vevôk elsôsorban Európában és a FÁK-országokban, valamint folytatódó hatékonyságjavító programok. Mindez ahhoz szükséges, hogy a jelenlegi méreten fenntartható legyen versenyképességünk és a profitábilitásunk mondta végül Pintér István. Erôteljes recesszió jellemezte a globális jármûipart 2009 legnagyobb részében, ami a Rába-csoport árbevételi adatain is világosan tükrözôdik: a gyôri társaság 2009-ben 33,9 milliárd forintot realizált, ami 42 százalékos visszaesést jelent az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A Rába azonban a különlegesen kedvezôtlen piaci helyzethez is sikeresen tudott igazodni: mindhárom üzletága pozitív üzemi eredménnyel zárt, miközben újonnan kifejlesztett termékcsaláddal és a futómûüzletág modernizációs és beruházási programjának befejezésével felkészült a piac már észlelhetô élénkülésére is. A jármûipari visszaesés a Rába valamennyi piacán erôteljes mértékû volt 2009-ben: a már évek óta gyengélkedô amerikai tehergépjármû-piac további 30 százalékos csökkentést szenvedett el, miközben a magasabb bázisról induló európai nehézgépjármû-piac a felére zsugorodott. A szintén kulcspiacnak számító orosz buszpiac egésze 60 százalékot is meghaladó mértékben zuhant össze. Csupán két szegmensben, a mezôgazdasági futómûvek területén, illetve a FÁK trolibuszpiacán volt jelentôsen kisebb a visszaesés. Pozitív, a 2010-es évet már befolyásoló fejlemény, hogy az utolsó negyedévben a Rába valamennyi piacán észlelhetôvé váltak a lassú élénkülés jelei. A Rába az amerikai piacon több mint 60 százalékkal kisebb értékben adott el futómûveket 2008-hoz képest. A piaci átlag feletti viszszaesését az magyarázza, hogy a bázisévben a társaság projektalapon teljesített olyan jelentôs megrendeléseket, amelyek 2009-re kifutottak. A FÁK-országokba irányuló futómûexport 57 százalékkal múlta alul a tavalyi szintet. Az Európai Unió piacain mind a futómû-, mind az alkatrészüzletág az európai teher-, illetve személygépkocsipiacok visszaesésének mértékével megegyezô forgalomcsökkenésrôl tud számot adni. Ugyanakkor a hazai értékesítés az exportnál kisebb mértékben, 32 százalékkal esett vissza. Ennek oka, hogy mind a jármû-, mind az alkatrészüzletág hosszú távú hazai beszállítási megállapodásai kiegyensúlyozó hatást gyakorolnak a szállítások volumenére. A fedezetszint biztosítása érdekében haladéktalanul a jelentôsen visszaesô kereslethez kellett igazítani a Rába mûködését: 2009-ben a társaság végig csökkentett munkaidôben mûködött, emellett számos más hatékonyságnövelô intézkedést is bevezetett. A költségszint erôteljes kontrollja, valamint a kedvezôbb devizaárfolyamok tükrözôdnek az eredményekben is: az EBITDA csupán 22,2 százalékkal, 3,2 milliárd forintra esett vissza az elôzô évi 4,1 milliárd forintos értékrôl, az üzemi eredmény (746 millió forint) pedig harmadával múlta alul a 2008-as értéket (1,1 milliárd forint). Fontos fejlemény, hogy üzemi szinten mindhárom üzletág stabilan megôrizte nyereségességét, noha a futómûüzletág 49, az alkatrészüzletág 40, míg a jármûüzletág 25 százalékkal kisebb forgalmat bonyolított le 2009-ben, mint 2008-ban. Az adózott eredmény 670 millió forint lett, ami két szempontból is figyelemre méltó. Egyrészt a kedvezôtlen környezetben is sikerült minimalizálni, a tavalyi érték 13 százalékára csökkenteni a nettó veszteséget, másrészt az idei értéknek 45 százaléka a közelmúltban alakult vegyes vállalatoktól származik. A Rába a piaci nehézségek ellenére is jelentôs beruházásokkal készült a recessziót követô fellendülésre. A kovácsüzemben önállóan, az öntödében vegyes vállalati partnerével közösen modernizációs programot hajtott végre, MAXS néven komplett futómûcsaládot fejlesztett ki, az év végére pedig a Fehrer Automotive GmbH-val üléshabgyártással foglalkozó vegyes vállalatot is létrehozott a Rába móri telephelyén. A tavalyi évben a megújult Rába számos bizonyítékát adta stabilitásának és rugalmasságának jelentette ki Pintér István, a Rába elnökvezérigazgatója. A rövidített munkaidô alkalmazásával képesek voltunk megôrizni jól képzett szakemberállományunkat. A több mint 40 százalékos visszaesés ellenére mûködési profitot termelt mindhárom üzletágunk, miközben egyetlen stratégiai partnerünket sem veszítettük el. Az év második felére teljes mértékben megszüntettük a visszaesô kereslet miatt túlzott mértékûvé nôtt devizafedezeti ügyletek kockázatát. Célzott beruházásainkkal pedig biztosítottuk, hogy a piaci kereslet újbóli, várakozásaink szerint már az idén megmutatkozó emelkedésébôl hatékonyan profitáljunk. A 2009. ÉV KONSZOLIDÁLT EREDMÉNYEI (IFRS SZERINT):
3 oldal Sport 3 A Rába is a támogatók között F ebruártól a Rába is belépett a gyôri futsalsport támogatói közé. Az ETO Futsal Klub csapata az országos bajnoki cím egyik nagy esélyese. A klub vezetése a Rába dolgozóinak 200 darab éves bérletet ajánlott fel. 6 2 arányú gyôzelemmel zárta a tavaszi szezon elsô hazai mérkôzését az ETO csapata. A meccs kezdôrúgását a Rába fiatal konstruktôre, Sebestyén Péter végezte el. A klub bejelentését, miszerint a tavaszi szezontól a Rába szponzorként segíti az együttest, a Magvassy-stadionban összegyûlt, több mint 500 fôt számláló közönség nagy tapssal fogadta. A gyôriek a 14. forduló után átvették a vezetést az NB I-es bajnokságban és a legjobb 4 közé kerültek a Magyar Kupában. Gyôrben mûködô nagyvállalatként a Rába mindig fontosnak tartotta a helyi közösség támogatását. Cégünk az elmúlt években több komoly értéket képviselô helyi vagy regionális kezdeményezést, intézményt, rendezvényt karolt fel. Az ETO Futsal Klub eddigi teljesítménye megmutatta, a csapat méltó a figyelemre és a támogatásra. A szponzoráció a cég jelenlegi lehetôségeihez illeszkedik, ugyanakkor fontos segítséget jelent a bajnoki címre pályázó csapatnak. A támogatás tényét sajtótájékoztatón jelentették be az érintettek. A felek egyetértettek abban, hogy a Rába belépésével elindulhat egy olyan folyamat, ami a jövôben a város, a klub és a Rába számára is komoly eredményeket hozhat, és fontos presztízsértékkel bír. A február elején tartott sajtóeseményen Bolla Péter, a Duna Takarék ETO tiszteletbeli elnöke elmondta, örül, hogy a XX. század gyôri labdarúgásának legnagyobb támogatója visszatér a város futballjába, hiszen azokat az A FUTSALRÓL RÖVIDEN A FUTSAL A LABDARÚGÁS EGYIK LEGDINAMIKUSABBAN FEJLÔDÔ ÁGAZATA. AZ ELNEVEZÉS A PORTU- GÁL FUTEBOL DE SAL ÓBÓL ÉS A SPANYOL FÚTBOL SALÁBÓL SZÁRMAZIK, MINDKETTÔ AZT JELENTI TE- REMFOCI. A MÉRKÔZÉSEKET EGY KÉZILABDAPÁLYÁVAL MEGEGYEZÔ MÉRETÛ JÁTÉKTÉREN, SPECIÁLIS LAB- DÁVAL JÁTSSZÁK, KÉTSZER 20 PERC TISZTA JÁTÉKIDÔBEN. A CSAPATOK NÉGY MEZÔNYJÁTÉKOSSAL ÉS EGY KAPUSSAL LÉPNEK PÁLYÁRA, ÉS BÁRMIKOR CSERÉLHETNEK. A JÁTÉK SZABÁLYRENDSZERE EGYÉB- KÉNT SOK PONTON ELTÉR A KISPÁLYÁS LABDARÚGÁS SZABÁLYRENDSZERÉTÔL, PÉLDÁUL TILOS A BECSÚ- SZÁS, NINCS BEDOBÁS, CSAK BERÚGÁS, A KAPUSNÁL PEDIG CSAK 4 MÁSODPERCIG LEHET A LABDA. eredményeket, amit az ETO ért el, csodaként élték meg a városban és ezt a Rábának is köszönheti a megyeszékhely. Dr. Drucskó Zoltán a Duna Takarék ETO ügyvezetô elnöke kiemelte, a csapat szereplésével igyekszik megfelelni az elvárásoknak. Az elnök megjegyezte, külön öröm, hogy a Rába már a kezdeti stádiumban a csapat mellé állt. Aki ellátogat a Magvassysportcsarnokban rendezett mérkôzésekre, a sportág hazai legjobbjaival, a magyar válogatott kulcsjátékosaival is találkozhat. A futsal külföldön és hazánkban is egyre népszerûbb, a játék sajátosságaiból adódóan a szurkolókat dinamikus tempójú, látványos, technikás és gólokban gazdag mérkôzések várják. Februártól a Rába dolgozói ingyenes jegyeket igényelhetnek a hazai rendezésû mérkôzésekre. Bôvebb tájékoztatás a 96 624-096 telefonszámon, az rmsz@raba.hu e-mail címen vagy a szakszervezeti irodában.
4 oldal 4 Futómû Kft. Speciális vevôi igények H ogyan azonosíthatók a kis- és közepes sorozatú jármûgyártók igényei? A megszerzett információ alapján hogyan tervezhetôk meg a követelményeket leginkább kielégítô konstrukciók? Többek között ezekre a kérdésekre kaphatunk választ dr. Szôcs Károly, a Rába Futómû Kft. üzletfejlesztésért felelôs igazgatójának munkájából. A legutóbbi Tech4Auto konferencián a szakmai közönségnek is prezentált tanulmány az üzletfejlesztés szempontjából vizsgálja a termékfejlesztés folyamatát, és betekintést enged a sokszor nagyfokú kreativitást is igénylô mérnöki tervezôi munka rejtelmeibe. Bizonyára sokan kíváncsiak arra is, hogyan született meg az a moduláris off-road futómûcsalád, amely lehetôvé tette a vevôi igények gazdaságos és gyors kielégítését. A cikk további példákkal teljes terjedelmében olvasható a Jövô Jármûve címû folyóiratban. A VEVÔI IGÉNYEK AZONOSÍTÁSA 1. ábra Ha eltekintünk a folyamat marketingszempontból érdekes elemeitôl (a piackutatás, a vevôk azonosítása, a velük történô kapcsolatfelvétel és kommunikáció), és adottnak veszszük a vevôi igény tényét, akkor az elsô komoly feladat, amellyel a szakember szembesül, a vevôi igény pontos megfogalmazása. Alkalmazástechnikai szempontból a futómûvek önmagukban is meglehetôsen komplex egységet képeznek. Ugyanakkor ennek az egységnek egy jármûbe építve kell ellátnia a feladatát. Ez azt jelenti, hogy egyrészt a jármû adatai és üzemelési körülményei határozzák meg a vele szemben támasztott elvárásokat, másrészt a futómûnek együtt kell mûködnie a jármû számos más fôegységével, illetve alrendszerével (motor, váltó, felfüggesztés, kormányzás). A vevôvel folytatott párbeszéd tehát már a kezdet kezdetén kétirányú. A futómûgyártó egyrészt igyekszik a lehetô legpontosabb adatokat beszerezni a jármûgyártótól (geometriai és terhelési adatok, a kapcsolódó fôegységek mûködési és teljesítményparaméterei és a várható üzemelési körülmények). Másrészt megfogalmazza mindazokat a saját elvárásait, amelyeknek figyelembevétele, illetve betartása elôfeltétele az általa szállított termékek megfelelô mûködésének. Az elôbbi célt szolgálják a jármû és futómû specifikusan összeállított applikációs kérdôívei (1. ábra). Az utóbbit pedig egyrészt az általános beépítési irányelvek, másrészt konkrét termékek esetén az ajánlati rajzokon és termékspecifikációkban feltüntetett adatok, méretek, megengedett terhelési paraméterek stb. A majdani élettartam-számítások bemenetét képezô üzemelési paramétereknek rendkívül fontos szerepük van a tervezésnél. Ideális esetben a futómûgyártónak tisztában kellene lennie a termékére (annak teherviselô elemeire) ható terhelési erôspektrummal. A tervezômérnök feladata ugyanis nem más, mint a teherviselô elemek végtelen, az erôátviteli elemeknek pedig az elvárható maximális (több százezer km-es, esetenként millió km-es) futásteljesítményre való méretezése. Mindezt természetesen a gazdaságossági optimum közelében, vagyis elkerülve a felesleges többletanyag, -tömeg és -költség bevitelét a végtermékbe Az ilyen részletes terhelésspektrumok azonban a legritkábban állnak rendelkezésre a Rába Futómû Kft. vevôkörében, illetve a kiszolgált alkalmazások esetében (közepes és kissorozatú futómûvek), ami komoly kihívás elé állítja a Rába mérnökeit. Ezért döntô jelentôsége van annak az évtizedes tudásanyagnak, amely a tervezési és labortesztelési eljárások során felhalmozódott, s amely a céget alkalmassá teszi a kérdôíveken megkapott adatok alapján a megfelelô futómû kiválasztására, át- vagy megtervezésére. AZ UTÓBBI ÉVEK FEJLESZTÉSI EREDMÉ- NYEI OFF-HIGHWAY FUTÓMÛVEKNÉL A Rába Futómû Kft. a 80-as évek közepe óta rendelkezik közepes és nehéz kategóriában kétfokozatú hajtott futómûvekkel, melyeket szimpla abroncsozású, összkerékhajtású speciális (polgári és katonai) jármûvekhez ajánl. A termékcsalád komoly sikereket könyvelhet el elsôsorban az Egyesült Államokban, de ilyen futómûveket alkalmaznak a Magyar Honvédség Rába tehergépjármûveiben is, ami nemcsak értékes referenciát jelent, de a fejlesztés során is fontos szerepet játszott. A termékcsalád negyedszázados története nem más, mint folyamatos erôsítések, felminôsítések, változat- és funkcióbôvítések sorozata (2. ábra). Ennek eredménye a MAXS (Modular Axle System) márkanévre hallgató futómûcsalád, amely moduláris felépítésének köszönhetôen gazdaságosan, kevés építôelem, illetve csekély konstrukciós és technológiai változtatások révén tudja biztosítani a terepjáró tehergépkocsik területén jelentkezô, meglehetôsen változatos vevôi igények kielégítését. Ezek a teljesség
5 oldal innovatív megoldások Futómû Kft. 5 2. ábra igénye nélkül: különbözô tengelyterhelések (7,5 11,3 t), esetenként a fokozott dinamikus terhelésszintek (akár a statikus terhelés ötszöröséig 5X változatok), a különbözô kerékképletek (4x4, 6x6, 8x8), a széles áttételtartomány (4,25 10,048), a változtatható szélesség (nyomtáv), óra járásával egyezô és azzal ellenkezô behajtási forgásirányok, bal- és jobbkormányos kivitelek, központi gumiabroncsnyomásszabályozó rendszer (CTI) csatlakoztatásának lehetôsége stb. A felminôsítések szempontjából a 2000-es évek minôségi ugrást hoztak. Korábban ugyanis az erôsítések, módosítások hatásának vizsgálata a prototípus megépítése után labortesztekkel volt csak lehetséges, és ha az új futómûváltozat a teszteken nem felelt meg, akkor újabb, költséges és idôigényes iteráció(k)ra volt szükség. E tekintetben komoly elôrelépést jelentett a végeselem-számítások bevezetése (Pro-engineer Pro-mechanika modulja), ami a megfelelô változtatások kiválasztását, a változtatások hatásának ellenôrzését (3. ábra) sokkal egyszerûbbé és biztosabbá tette, így a tesztek (4. ábra) már viszonylag nagy biztonsággal elvégezhetô ellenôrzô mûveletekké váltak, melyek a termék jóváhagyásához természetesen továbbra is szükségesek. Ennek az elôrelépésnek köszönhetô, hogy a Rába Futómû Kft. hozzáfoghatott a MAXS család 10 t-s futómûvei terhelési határainak kiterjesztéséhez. A feladatot tovább bonyolította, hogy a katonai felhasználók egy újabb, szigorú 4. ábra követelményt is meghatároztak. Polgári alkalmazású futómûvek esetén ugyanis a függôleges terhelhetôséggel kapcsolatos elvárás az, hogy a szerkezetnek dinamikus igénybevételként a maximális statikus terhelés háromszorosát kell elviselnie. A katonai felhasználók ezzel szemben 3. ábra ötszörös dinamikus terhelésszintet határoznak meg anélkül, hogy ehhez laboratóriumi körülmények között elvégezhetô, jól definiált, reprodukálható követelményrendszert társítanának. Ez a futómûgyár fejlesztôinek két problémát vetett fel: a teszteljárást önállóan kellett meghatározni, kifejleszteni, valamint tudomásul kellett venni, hogy az egész egység az extrém terhelés hatására viszonylag jelentôs maradó alakváltozást szenved. A probléma megoldására a Rába mérnökei új, kétlépcsôs vizsgálati eljárást dolgoztak ki. Az elsô teszt a maximális terhelés hatására fellépô maradó alakváltozás mértékére koncentrál, a második pedig a háromszoros dinamikus tengelyterhelések esetén alkalmazott normál fárasztóvizsgálatba integrálja a bizonyos gyakorisággal jelentkezô ötszörös terheléseket. Jelenleg folyamatban van az új elvárásoknak megfelelô új modellalkotási módszer kialakítása, hiszen ezeknél az alkalmazásoknál a teherviselô elemek kilépnek a szokásos lineáris alakváltozási tartományból. Ehhez természetesen fontos segítséget jelentenek az elsô 5Xes futómûveken elvégzett tesztek eredményei is (mért feszültségek, beazonosított kritikus pontok). A MAXS típuscsalád alkalmazhatóságának kiterjesztésében az elmúlt évek másik nagy elôrelépése a CTI-vel együttmûködni képes abroncstöltôs változatok kifejlesztése volt. A CTI alkalmazásának elônye az ideális terepjáró képességen túl (vagyis az adott útfelület szempontjából optimális nyomás beállíthatósága és a kisebb levegôvesztések pótlása) az is, hogy a gumiabroncs terhelhetôsége kiterjeszthetô. Itt a probléma amitôl az alkalmazás igen komoly kihívássá vált egyrészt az, hogy a kétfokozatú futómûvek azon mozgó alkatrésze (féltengely), amelybe a hozzá képest álló tengelycsuklóból vagy hídházból be kell vezetni a levegôt, meglehetôsen nagy fordulatszámmal forog (a kerék fordulatszámának 3-4-szerese). Másrészt pedig az, hogy a féltengelytôl a kerékagyra történô kilépésnél is van fordulatszám-különbség, sôt radiális elmozdulás is. Utóbbi felvételére a Rába egy korábban szabadalmaztatott rugalmas kapcsolatot dolgozott ki a két alkatrész közé. A rendszer lelkét a tömítôgyûrûk, tömítési rendszerek képezik, fôként a primer belépési helynél (féltengelyen). Ezek megfelelô kiválasztása és szigorú tesztelése szükséges ahhoz, hogy a felhasználó számára az elérhetô élettartam kielégítô legyen. Így is igaz azonban, hogy a megoldás kizárólag intelligens központi CTIegységekkel tud együttmûködni, melyek a kerekek nyomását idônként ellenôrzik, és csak akkor helyezik a futómû CTI-csatornáit nyomás alá, amikor erre az ellenôrzés adatai alapján szükség van, s akkor is csak a szükséges korrekció (levegô hozzá elvezetés) idejére. A MAXS típuscsalád kifejlesztése kitûnôen példázza, milyen nehézségekkel kell szembenéznie a kis- és közepes sorozatú jármûgyártást kiszolgáló futómûgyártónak. A Jövô Jármûve címû szakfolyóirat 2009 3-4. számában megjelent tanulmányból további speciális igényekre épülô egyedi koncepciókat is megismerhetnek az olvasók.
6 oldal 6 Alkatrész Kft., Mór Új típus, különleges fejtámla Móron A z esztergomi Suzuki-gyár az eddig gyártott típus helyett az új generációs Swiftet (YP6) kezdi gyártani. A Rába Jármûipari Alkatrészgyártó Kft. móri gyára a piacra készülô új személyautó üléshuzatainak szabását, varrását nyerte meg, amire a cég nagy lendülettel készül. Ezenkívül a fejtámlahuzatok szabása és varrása is a mi feladatunk lesz. Ráadásul ez egy önálló darab, ami insitu habosítással készül. Ez azt jelenti, hogy miután a huzatot mi megvarrtuk, azt ki kell fordítani, s egy szerszámba beletenni a vázzal együtt, és a zárt szerszámban ebbe töltik bele a habot mondta elöljáróban magazinunknak Csóka János mérnökségi csoportvezetô. A huzatnak s magának az anyagnak és a varrástechnológiának is az a specialitása, hogy a poliuretán, ami kitölti, nem folyhat ki sehol. A speciális szövet is egy zárófilmmel van ellátva, emellett a varrásnál is segédanyagot, szalagot kell hozzávarrni, hogy a hab ne folyjon ki. S a cérna is speciálisan erre a feladatra van kifejlesztve. Ez mindenképpen új feladat a maga kockázataival együtt. Ezért úgy gondoltuk, idôben el kell kezdeni a tanulást. Ezért néhány gépet átalakítottunk a szükséges kiegészítésekkel, s tavaly nyár óta a vevônk szakmai támogatásával képezzük a dolgozókat. Jelenleg már minden mûszakban nyolc-tíz ember alkalmas ennek a feladatnak az elvégzésére magyarázta Csóka János. A huzatból prototípusok készültek, s még a fejlesztés utolsó fázisai zajlanak Japánban. A tervezés, illetve a fejlesztés még folyik. A megrendelô igényeivel összhangban a termék tökéletesítését szolgáló tervezôi ötletek megvalósítása további feladatokat jelent. A következô nagyobb mennyiség gyártását március végére tervezzük. Azt mindenképpen szeretnénk, ha a gyártást már azokon a gépeken tudnánk végrehajtani, amelyeknek a beszerzése már tart mondta Csóka János, s hozzátette: A fejtámlavarráshoz szintén tizenkét új gép beállítását tervezzük, ezt is ki kell alakítani. A tervek szerint április elejére, hogy a sorozatgyártás feltételeit meg tudjuk kezdeni, mivel májusban kezdi gyártani ezt az autót a Suzuki. A mérnökségi csoportvezetô elmondta még, hogy az YP6-huzatok gyártásához tréninget indítanak, két hónapon keresztül tanítják az új típus specialitásait a varrónôknek. Megkezdte mûködését a Fehrer-Rába A z üléshabok gyártására szakosodott Fehrer-Rába vegyevállalat januárban kezdte meg mûködését. A dolgozókat elsô tapasztalataikról kérdeztük. KÔSZEGI ADRIENN PÉNZÜGYI VEZETÔ: A habosítás terén egy igazán versenyképes vegyes vállalat jött létre, ami a Fehrer és a Rába részérôl is jó lépés eredménye. Személy szerint örülök, hogy itt dolgozhatok. A habosítóban betanított munkát végzô BORBÉLY GÉZÁNÉ ugyancsak örül a lehetôségnek, hogy a vegyes vállalatnál dolgozhat. Úgy érzem, hosszú idôre biztos a munkahelyünk. Ennek megfelelôen igyekszem a követelményeknek megfelelni s az új gépsoron betanulni. LÔRINCZ JÓZSEF gépbeállító csoportvezetô 20 éve dolgozik a cégnél, s mint mondja, az alatt nem tapasztalt ekkora beruházást. A Fehrer modern, huszonegyedik századi technológiát hozott ide, hatalmas kapacitással. Várjuk, hogy teljes kihasználtsággal mûködjön. Örülök, hogy megalakult a vegyes vállalat.
7 oldal Alkatrész Kft., Sárvár 7 K edvezô hírekrôl tudott beszámolni magazinunknak a Rába Jármûipari Alkatrészgyártó Kft. Sárvári Gyárának tevékenységérôl Boldis Géza gyárigazgató. A elôzô, 2009-es év után 2010-re mintegy 30 százalékkal magasabb árbevételt tervezhettek. Valamennyi vevônél fejlôdést láthatunk. Az NAF-nál azt tapasztaljuk, hogy az ô elôrejelzéseit is meghaladó mértékben olyan növekedési pályán indultak meg, ami örvendetesen segítette azt, hogy a gépeink leterheltségében, az emberek foglalkoztatásában kedvezô változások legyenek mondta elöljáróban Boldis Géza. Az igazgató hangsúlyozta, a másik nagy téma a Rába Futómû Kft. kiszolgálását jelenti. Már elmondható, hogy a kiegyenlítômûház-felek gyártását megkaptuk a Futómûtôl, ami lényegesen javította a feléjük irányuló szállításainkat, ezzel együtt az árbevételeink alakulását. A harmadik fontos javulás a Claas traktorgyár esetében a pedálgyártás teljes mértékû elnyerése. Örömmel mondom, hogy az elsô mintáink elküldése után megkezdôdtek a sorozatgyártás megrendelései. Nyil- Növekvô vevôi igények Sárváron BOLDIS GÉZA ván ezek olyan mennyiségûek, amennyit a traktorgyár szereldéje kíván, és még nem érte el a teljes felfutást magyarázta Boldis Géza. A következô irány a kombájngyártó Claas Hungária Kft., amely esetében az elsô minták elküldése után ugyancsak megindult a peremes tengelyek gyártása. Az igazgató szerint ez örvendetes, s az üzleti terv várakozásainak megfelelôen indult. Ami fontos, hogy a heti harmincórás munkarendrôl februártól áttérhettünk a heti harminchat órásra. Ez azt jelenti, hogy a meglévô produktív létszám terhelését magasabb óraszámban meg tudjuk tenni, sôt, a számadataink azt mutatják, hogy a munkaidôkeretben végzett munkánál inkább többletünk van tudtuk meg Boldis Gézától, aki hozzátette: Egyértelmû, hogy a munkaidô kereteit kinôttük. Nagyon fontos megbeszélésre kerül sor a napokban, hiszen ezt követôen még többet látunk majd a vevôink helyzetérôl, a vevôi állományról. S ennek megfelelôen kell meghozni döntésünket a további félévi vagy egész évig tartó munkarend kialakításáról. Jelen pillanatban ennek elemzése folyik. Reményeink szerint a fejlôdésnek az lesz az útja, hogy a negyvenórás munkahétnek az alapjait meg kell teremteni. Persze ez akkor következhet be, ha a vevôállomány, az árbevételek és az óraterhelések úgy alakulnak, hogy ezzel a létszámmal ez a rend mûködhet. Mindenesetre ezek kedvezô hírek, ugyanakkor további üzletfejlesztések is vannak a tarsolyunkban, amelyek irányában a második félévben már még jobb helyzetben, további emelkedô pályáról lehet beszámolni. A gyárigazgató kiemelte: Ha az új üzletek biztossá válnak, valamennyi dolgozónkat tájékoztatjuk. Lapzártánkkor érkezett a hír, hogy márciustól heti 40 órás munkarendben folytatódik a munka Sárváron.
8 oldal 8 Jármû Kft. CSIZMADIA KATALIN Új kihívások az építôipari gépek piacán B ár a válság az építôipart elsôként érintette, az iparág számára speciális jármûveket gyártó német HAMM és Sennebogen vállalatok hosszabb távon is számítanak a Jármû Kft.-re. A 2006 óta végzett polgári üzletfejlesztési tevékenységünk részeként több európai speciális jármûgyártóval vettük fel a kapcsolatot. Elôször 2007-ben a német HAMM vállalattal, amelynek már két éve szállít termékeket alvázakat, kereszttartókat a Rába Jármû. Csizmadia Katalin üzletfejlesztési menedzser elmondta: most új stratégiára volt szükség, mivel a HAMM-nál e termékek egy része kifutott tavaly év végén. Természetesen kerestük a lehetôséget, hogy az emiatt felszabaduló kapacitásainkat kihasználhassuk, és így a német partnerrel megmaradhasson az eddigi jó kapcsolat mondja Csizmadia Katalin. Mint köztudott, a Rábánál nagy hagyományai vannak az üzemanyagtartály gyártásának készültek és készülnek ilyen termékek buszalvázakhoz, Rába-tehergépjármûvekhez, s az ezekbôl öszszeállított referenciaanyag a kiadott ajánlataink mellett meggyôzte a HAMM vállalatot tavaly decemberben. A mintagyártás megtörtént: kétféle üzemanyag és háromféle hidraulikus tartály készül nálunk úthengerekhez, s ezeknek idén már a sorozatgyártása is elindult. A megrendelések és elôrejelzések szerint 2010-ben várhatóan mintegy 1500 darab terméket szállítunk a partnercégnek, fajtánként 200 400-at. Az elsô visszajelzések pozitívak tudatta Csizmadia Katalin, s a leszállított üzemanyagtartályok egy részét már be is építette Európa második, egyben
9 oldal Jármû Kft. 9 ERDÔS BÉLA a világ harmadik legnagyobb úthengergyártója, a HAMM. Másik német partnerünknek, a darut gyártó Sennebogennek egyféle tételbôl szállítottunk az elmúlt két évben. Ezek a kabinállító szerkezetek nagyobb sorozatban készülnek és a viszszajelzésekkel is elégedett lehet a Jármû Kft. Ennek nyomán további típusú kabinállító alkatrészek gyártására kaptunk lehetôséget. E termékek azonban kisebb sorozatban és különféle változatokban készülnek, mivel a végfelhasználóknak speciálisabb igényeit elégítik ki. A kapott új lehetôségek igazolják, hogy bár az építôipart megrengetô válság az építôipari gépgyártást is közvetlenül érintette, mindkét vevô hosszabb távon is számít a Jármû Kft.-re. A partnerektôl kapott információk szerint a 2009-es év volt a legnehezebb, és idén már a piac enyhe élénkülését várják. Ehhez azonban az kell, hogy valamennyi kollégánk együttes közremûködésével továbbra is a megszokott magas minôséget és a vevôktôl mind jobban elvárt nagyobb szállítási rugalmasságot biztosíthassuk hangsúlyozta az üzletfejlesztési menedzser.
10 oldal 10 Jármû Kft. Átment a vizsgákon a Jármû Kft. S ikerrel zárult mind az integrált minôségés környezetirányítási rendszer (ISO 9001:2008, ISO 14001:2004), mind a Honvédelmi Minisztérium minôségbiztosítási szervezete által végzett AQAP 2110 NATOpublikáció szerinti felügyeleti audit. Az év eleje az auditoké is, mivel az egyéves periódus ilyenkor jár le. Az elôzô év lezárásával egy idôben, januárban végzi a Rába Jármû Kft. az éves vezetôségi átvizsgálást, amelyet a belsô auditok kiértékelése és az év közbeni átvizsgálás feladatainak lezárása elôz meg. Ezért soha nem éri felkészületlenül a Jármû Kft.-t a februári külsô audit, amelyet a TÜV Nord és a Honvédelmi Minisztérium végez. Krasztina Zoltán, a Rába Jármû Kft. minôségbiztosítási vezetôje elmondta: az auditorok nem találtak eltérést, és javasolták az ISO 9001:2008-as szabvány szerinti minôségirányítási és az ISO 14001:2004 szabvány szerinti környezetirányítási rendszer tanúsítását. Ugyanígy zárult egy héttel késôbb az AQAP 2110:2006-os, NATOkiadvány szerint vizsgált audit is tudatta Krasztina Zoltán. A minôségbiztosítási vezetô elmondta: az auditorok mindkét auditnap során tett fejlesztési javaslatait beillesztették az éves fejlesztési programba, ezenkívül a tavalyi belsô vizsgálatok során feltárt javítanivalókkal kapcsolatban is helyesbítô tevékenységeket végez 2010-ben a Jármû. KRASZTINA ZOLTÁN KRASZTINA ZOLTÁN, KAPÁS ZOLTÁN ÉS DR. LAKATOS LÁSZLÓNÉ KEREKES LÁSZLÓ ÉS BOZZAI ZOLTÁN
11 oldal Jármû Kft. 11 A Magyar Honvédség Logisztikai Ellátó Központ látogatása a Rábánál 2010. február 4-én a Magyar Honvédség Logisztikai Ellátó Központ vezetôállományától 37 fô vendég érkezett hozzánk, hogy megismerjék a Rába tevékenységét. A program kora délelôtt vette kezdetét. Major Balázs katonai projektvezetô és Nagy Kornélia humánerôforrás-vezetô köszöntötték a vendégeket és ismertették a programot, majd egy prezentáció keretében közösen bemutatták a vállalatot. A tájékoztatók és bemutatók után Rácz Imre és Vass István termelési vezetôk és Török István teamvezetô urak kísérték végig szakszerûen a látogatókat a Rába Futómû Kft. 67.000-es üzemcsarnokában, s szívesen válaszoltak a felmerült kérdésekre. Ebédszünet után, a program befejezéseként a résztvevôk Vígh László gyártásvezetô úr kíséretében megtekintették a Rába Jármû Kft. üzemét, ahol betekintést nyerhettek a gyártási folyamatokba. Látogatóink érdeklôdve figyelték a munkafolyamatokat, a szereldeüzemben látható katonai jármûveket. 2010. február 25-én újabb 20 látogató érkezik gyárlátogatásra a Magyar Honvédség 43. Nagysándor József vezetéstámogató ezred logisztikai zászlóaljának javítószázadától. NAGY KORNÉLIA
12 oldal 12 Jármû Kft. Jármû szerelde: megkezdtük H18-as jármûvek a szereldében. A levegôellátó rendszer kiépítése. Szakál Lajos a hátsó lámpát szereli fel. Helyére került a futómû.
13 oldal Jármû Kft., HR 13 az idei elsô jármûvek szerelését Rutmayer József légtartályokat szerel. A motor szerelése. Dobos Tibor az elektromos kábeleket helyezi el. Munkavédelmi képviselô-választások A Rába Futómû Kft. munkavédelmi képviselôinek megválasztására 2010. március 23-án kerül sor. A jelöltállítás határideje lejárt, az érvényes jelöléssel rendelkezô munkatársak listáját az alábbiakban közöljük. A választás napján a szavazatszedô bizottság a teamek területén mozgóurnákkal gyûjti a szavazatokat.
14 oldal 14 HR 2010. évi oktatások a Rába Futómû Kft.-nél A beérkezett oktatási igényeknek, illetve törvényi elôírásoknak megfelelôen elfogadásra került a cég 2010. évi oktatási terve. A teljesség igénye nélkül szeretnék néhány képzést kiemelni. Az elsô negyedévben beindítottuk a tûzvédelmi szakvizsgáztatást, a KIR auditori tanfolyamot és elindítjuk a teamspecifikus belsô oktatásokat, a könnyû- és nehézgépkezelô-képzést (targoncavezetô), valamint azokat a kötelezô képzéseket, amelyek a munkakör betöltéséhez szükségesek. A felsorolt képzések a belsô folyamatok hatékonyságát, illetve a törvényi elôírásoknak való megfelelést szolgálják. A számítástechnikai ismeretek mélyítését célzó képzésekre (Excel, ProE, Oracle) az év második negyedévében, az e-learningen keresztül megvalósuló nyelvi képzésre pedig március közepétôl számíthatnak a kollégák. A 2010. év második negyedévében a Rába Futómû Kft. beindítja azt az e-learning rendszert, amellyel az új belépôk (nem mûszaki területre érkezôk) a három hónapos próbaidejük alatt, illetve a már itt lévô nem mûszaki területen dolgozó munkatársak el tudják sajátítani a következô mûszaki oktatások anyagait. ÁLTALÁNOS JÁRMÛIPARI ISMERETEK (Tartalma: általános jármûipari ismeretek; jármûvek felépítései, hajtáslánc; sebességváltó, osztómû, retarder; kormányzás; futómûvek fajtái és alkotóelemei; ABS-, illetve CTIrendszer; termékgondozás stb.) KOVÁCSOLÁS NEM MÛSZAKIAKNAK (Tartalma: kovácsüzemben lévô gépek; kovácsüzemben készült terméktípusok; alapanyag-gyártási eljárások; a kovácsolás lépései stb.) Mindkét képzés célja, hogy a Rába Futómû Kft. termékeit a munkatársaink minél mélyebben, alaposabban megismerhessék. A harmadik negyedévben tartjuk a G8D-oktatást, illetve a Hidraulikus rendszerek üzemeltetése és karbantartása címû tanfolyamot. A Siemens-vezérlés, illetve a Fanucvezérlés ismereteinek átadására az év második felében lehet számítani. Ezt a két képzést belsô oktatás keretében rendezzük meg. Természetesen eseti jelleggel idén is részt veszünk ILLUSZTRÁCIÓ konferenciákon, szóljon az TPM-, karbantartási vagy számviteli változásokról. Az elfogadott oktatási tervet megtalálhatják a \\srv01\holding\oktatas\publikus\oktatas\2010 oldalon. Az adott képzésekre jelentkezni szintén a \\srv01\holding\oktatas\publikus\oktatas\2010 felületen lehet. Fontos megjegyeznem, hogy a jelentkezési felületet minden számítógéppel rendelkezô kolléga látja, a jelentkezéshez viszont teamvezetô segítségét kell kérni, mert írási joggal csak ôk rendelkeznek ezen az oldalon. SZEKERESNÉ ZÁMBORI ESZTER Hatékony betanulási program NC-gépkezelôknek Vállalatunk továbbra is kiemelkedô feladatának tekinti a vevô által támasztott minôségi és mennyiségi követelményeknek való megfelelést. Magazinunk oldalain több alkalommal olvashattak olyan beruházásokról, melyekkel hatékonyságunkat tudtuk fokozni, ezáltal meg tudtunk felelni a vevôi elvárásoknak is. A korábbi években több nagy értékû NC CNC gép került telepítésre és egyre több vezérlés is megjelenik. A széles termékstruktúra, a különbözô típusú NC-vezérlések munkatársainktól magas szintû szakmai tudást igényelnek. A szakképzési struktúra átalakult és a szakiskolák elsôsorban az általános ismeret átadására koncentrálnak, kevésbé specifikálnak napjainkban. A vállalatnak kell tehát átvállalnia azt a szerepet, hogy a munkakör betöltéséhez szükséges speciális ismeretet átadja a munkavállalónak. Ennek tükrében a Rába Futómû Kft. projektet indított a technológia, a termelés és humánerôforrás-szervezet részvételével. A projekt célja egy olyan módszer kidolgozása, mely a kezdô vagy kevés gyakorlattal rendelkezô NC CNC gépkezelôk (CNC-forgácsolók, NC-megmunkáló központ kezelôk, NCesztergályosok stb.) gyártási folyamatba történô gyors és hatékony beillesztését szolgálja. Egy mátrix segítségével meghatározza azt a tudásszintet, amely a tartós alkalmazáshoz elengedhetetlenül szükséges és leírja az elôrehaladás, fejlôdés feltételeit. A módszer kidolgozása során a felvételi eljárás szûrôfeltételei is tovább erôsödtek. Egy tesztlap segítségével a felvételizô szakmai tudása már elsô körben mérésre kerül. Az NC-gépkezelôk betanításához ún. betanuló munkahelyeket jelöltünk ki. Ezeket a betanuló munkahelyeket a termelést irányító teamvezetô és a forgácsolótechnológia közösen határozza meg, és évente felülvizsgálja. A betanulást a Rába Mesterek közül kijelölt mentorok segítik, akik egy speciálisan erre a célra kidolgozott oktatási tematika alapján képezik az új munkavállalókat. A 4 hetes betanulás alatt hetente egy elôre szerkesztett szempontrendszer alapján értékelik az új NC-gépkezelô teljesítményét és haladási irányát. Nem megfelelô fejlôdés esetén javasolható a munkavállaló áthelyezése vagy a munkaviszony megszüntetése. A módszert a tavalyi évben a Jedlik-iskolából felvételt nyert pályakezdôkkel már kipróbáltuk, az alkalmazás sikerrel zárult. Jelenleg a folyamatot leíró utasítás jóváhagyása zajlik. Célunk, hogy ezt a módszert az összes kulcsmunkakörre kiterjeszszük. A projekt tagjainak munkáját és hozzáállását ezúton is köszönjük! CSONTOS-HOFFER KATALIN, TÖREKI IMRE
15 oldal HR 15 Hiányzási célok teljesítése és elismerése ILLUSZTRÁCIÓ Az eredményes vállalati mûködés szempontjából fontos, hogy költségeinket, ezen belül a betegség miatt kiesô idô költségeit a tervezett kereten belül tartsuk. A Rába-csoportnál a 2009. évi bérfejlesztést a központi bérmegállapodás a hiányzási célok teljesítéséhez kötötte. Az elsô negyedéves betegráta-adatok alapján 2009. április 1-jétôl a jo- Futómû Kft.: Felkészülés a munkahelymegôrzô támogatás lezárására A válságkezelés érdekében hozott stratégiai döntések két kiemelendô eleme: 1. a Rába megtartja a növekedéshez szükséges kompetenciát; 2. a Rába annyi bért tud fizetni, amennyit a mûködésbôl fedezni tud. A válság kezdetekor egyértelmû volt, hogy a termelés teljes idejû foglalkoztatás mellett nem képes eltartani a piaci és a termékkompetencia megôrzéséhez szükséges létszámot. A foglalkoztatott létszám és a tudás megôrzését eleinte csökkentett munkaidôvel, késôbb állami támogatás megszerzésével biztosítottuk. A munkahelymegôrzést szolgáló keresetkiegészítés 1 éves védôhálót biztosított és lehetôséget a válsághoz való gyors alkalmazkodásra, valamint a válság utáni versenyképes mûködés megalapozására. Az állami segítséghez komoly és hosszú távú foglalkoztatási kötelezettséget kellett vállalni. A támogatási idôszak 2010. április 30-án lejár, a gazdasági növekedés azonban lassú, ezért ismét jelentkezik a megtartani kívánt létszám költsége és a megtermelhetô bér közötti különbség. Üzleti tervünk szerint ez a szakadék május-június hónapban még olyan mértékû, hogy nagy részben továbbra is csökkentett heti 4 napos foglalkoztatást és ennek megfelelôen csökkentett fizetést kell alkalmazni. A csökkentett foglalkoztatás idejének rövidítése érdekében melyre a vevôi érdeklôdések részben reményt adhatnak a vezetés is mindent megtesz. Amenynyiben a tervek teljesülnek, júliustól fokozatosan Jubilánsok 20 ÉVE A RÁBÁNÁL Barabás Lászlóné, Alkatrészgyártó Kft., Mór, varrónô Bíróné Izmindi Krisztina, Alkatrészgyártó Kft., Mór, varrónô Farmos Tiborné, Alkatrészgyártó Kft., Mór, szabász Holocsi István, Alkatrészgyártó Kft., Mór, lakatos Horváth Zsolt, Alkatrészgyártó Kft., Mór, hegesztô 25 ÉVE A RÁBÁNÁL Barassó Attila, Rába Futómû Kft., lakatos Horváth Gyula, Rába Futómû Kft., minôségbiztosító Sarlós Péter, Rába Jármû Kft., raktárvezetô Szabó András, Rába Futómû Kft., marós Verhás Józsefné, Alkatrészgyártó Kft., Mór, hegesztô 30 éve a Rábánál Szalánczi György, Rába Futómû Kft., fémkikészítô Szijj László, Alkatrészgyártó Kft., Sárvár, hegesztô 40 éve a Rábánál Csala Géza, Rába Futómû Kft., lakatos Csékei Károlyné, Rába Futómû Kft., marós visszaállítható a teljes foglalkoztatás. Ennek feltétele a hatékony munkavégzés és május-június hónapban az eddigieknél is nagyobb elkötelezettség, hiszen mindenkinek azzal kell megküzdeni, hogy ugyanazért vagy több munkáért összességében kevesebb bért kap. Ez azt jelenti, hogy a Rába továbbra is csak az elvégzett munka arányában tud bérkifizetést vállalni, a támogatás lejártát követôen az állam által biztosított keresetkiegészítés pedig már nem áll rendelkezésre. A teljes, heti 40 órás foglalkoztatásra történô visszatérés a termelési igények növekedésével elôször a normázott produktív és a kisegítô területeken lehetséges, majd a feladatoktól függôen a szellemi állománynál és utolsó lépésként a vezetôknél. Az állami támogatást eddig az elôre elképzelt hatékonysággal tudtuk lehívni. Az igényelt összeget a munkaügyi központ együttmûködésének köszönhetôen mindig határidôben megkaptuk, ezzel is segítették a mûködésünket. A támogatáselszámolás a HR-szervezet mellett a vezetôk és a munkaidôkezelôk számára is jelentôs többletfeladatot okoz (munkaidôkeret-tervezés, munkaidô-beosztás stb.), melynek hatékony megoldása szintén pluszeredményt jelent. A támogatás felhasználásának komplett értékelésére 2011. májusban kerül sor, reméljük, hogy akkor már a foglalkoztatási kötelezettség túlteljesítésérôl tudunk beszámolni. MÉSZÁROS MÓNIKA Dan Tamás, Rába Futómû Kft., marós Erdély Jenô, Rába Futómû Kft., cellavezetô Farkas László, Rába Futómû Kft., esztergályos Horváth Gyula, Rába Futómû Kft., karbantartó lakatos Kopácsi Kálmán, Rába Futómû Kft., köszörûs Nemes Antal, Rába Futómû Kft., üzemfenntartási elôadó Németh János, Rába Futómû Kft., köszörûs Németh Rudolf, Rába Futómû Kft., termelési elôadó Sarman Ferenc, Rába Futómû Kft., gépjármûszerelô gosultak részére mozgóbérként havonta kifizetésre került a 4% alapbérnek megfelelô összeg. Az éves betegség miatti hiányzási célok a móri szellemi terület kivételével valamennyi üzletágban és állománycsoportban teljesültek. Ez alapján a Rába-csoport minden leányvállalatánál az arra jogosultak a januári bérrel visszamenôlegesen is megkapták a mozgóbér összegét. Az alapbéresítésre üzletáganként eltérôen, a dolgozók érdekének szem elôtt tartásával, az érdekképviselet kérése szerinti idôpontban kerül sor. A Jármû Kft.-nél és Móron már az emelt bérrel számoltuk el a január hónapot, a többi területen még továbbra is mozgóbért fizetünk. MÉSZÁROS MÓNIKA RÁBA MAGAZIN A RÁBA JÁRMÛIPARI HOLDING HAVONTA MEGJELENÔ LAPJA A MUNKATÁRSAK ÉS A PARTNEREK SZÁMÁRA. FELELÔS KIADÓ: MARTONICZ SZILVIA A RÁBA NYRT. MEGBÍZÁSÁBÓL KIADJA A LAPCOM KFT. (9021 GYÔR, ÚJLAK U. 4 A) ÜGYVEZETÔ IGAZGATÓ: SZAMMER ISTVÁN FELELÔS SZERKESZTÔ: POMARANSKI LUCA TERVEZÔSZERKESZTÔ: SUDÁR ÉVA MUNKATÁRSAK: HANCZ GÁBOR, LACZÓ BALÁZS, SUDÁR ÁGNES, TÓTH GYULA FOTÓ: H. BARANYAI EDINA SZERKESZTÔSÉG: 9021 GYÔR, ÚJLAK U. 4 A TELEFON: 96 504-444, FAX: 96 504-414. E-MAIL: LAPCOM@LAPCOM.HU NYOMÁS: PALATIA NYOMDA ÉS KIADÓ KFT., GYÔR A RÁBA NYRT. KOMMUNI- KÁCIÓS SZERVEZETE: 9027 GYÔR, MARTIN U. 1. TELEFON: 96 624-521
16 oldal 16 HR