Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet 3794 Boldva, Mátyás király út 76. Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali követelményeket tartalmazó dokumentum 2012. év
Tartalomjegyzék 1 Bevezetés... 4 2 Vonatkozó jogszabályok... 5 3 Kockázatkezelési elvek, módszerek... 5 3.1 A kockázatok kezelésére szolgáló folyamatok... 5 3.2 A kockázati stratégia... 8 3.2.1 Kockázatvállalási politika... 8 3.2.1.1 Kockázatkezelési alapelvek... 8 3.2.1.2 Általános kockázatkezelési célok... 10 3.2.2 Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság... 11 3.2.3 Kockázati szerkezet... 12 3.2.4 Kockázatkezelés szervezete... 14 3.2.5 Kockázatmérési és jelentési rendszerek alkalmazási köre... 14 4 Javadalmazási politika... 14 5 Szavatoló tőkével kapcsolatos információk... 19 6 A tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk... 20 6.1 A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatának elvei és stratégiája... 20 6.2 Kockázati kategóriák tőkekövetelménye kitettségi osztályonként... 22 6.3 Hitelezési és felhígulási kockázat... 22 6.3.1 Késedelemnek és a hitelminőség-romlásnak a belső szabályzatában való megközelítése... 22 6.3.2 Az értékvesztések elszámolása és visszaírása, a céltartalékok képzése és felhasználása meghatározására szolgáló megközelítések és módszerek... 24 6.3.3 A számviteli beszámítások utáni kitettség értékek hitelezésikockázat-mérséklés figyelembevétele előtti összege és a kitettség értékek átlagos értéke kitettségi osztályonkénti bontásban... 26 6.3.4 A kitettségek földrajzi - legalább országonkénti - megoszlása kitettsége osztályonként... 26 6.3.5 A kitettségek ügyfélkategória szerinti megoszlása kitettségi osztályonként... 27 6.3.6 A kitettségek hátralévő futamidő szerinti csoportosítása kitettségi osztályonként... 27 6.3.7 Késedelmes tételek és hitelminőség-romlást szenvedett kitettségek ügyfélkategória szerinti megoszlása... 27 2
6.3.8 Az elszámolt és visszaírt értékvesztést, illetve képzett és felhasznált céltartalékot, külön feltüntetve az adott évben elszámolt, illetve képzett összeget... 28 6.3.9 A hitelminőség-romlást szenvedett és késedelmes kitettségeket az elszámolt értékvesztéssel, illetve képzett céltartalékkal csökkentve földrajzi- legalább országonkénti- megoszlás szerinti bontásban... 29 6.3.10 A hitelminőség-romlást szenvedett kitettségek elszámolt értékvesztése, képzett céltartaléka... 29 7 Sztenderd módszer... 29 8 Hitelezési kockázat-mérséklés... 30 8.1 A mérlegen belüli és kívüli nettósításra alkalmazott szabályzatok főbb elveit és pontjait, valamint azt, hogy ezen fedezetet milyen mértékig veszi igénybe.... 30 8.2 A biztosítékok értékelésére és kezelésére szolgáló szabályzatok főbb elvei és pontjai... 30 8.3 Az elismert biztosítékok fő típusai... 33 8.4 A garanciát nyújtókat és kezességet vállalókat és azok hitelminősítési kategóriáját a Hkr. 108. (1) bekezdése szerinti bontásban, valamint a hitelderivatíva partnerek hitelminősítési kategóriái... 35 9 Kereskedési könyv... 36 10 Kereskedési könyvben nem szereplő részvények, pozíciók... 36 10.1 Kereskedési könyvben nem szereplő részvények... 36 10.2 Kereskedési könyvben nem szereplő pozíciók kamatkockázata... 37 11 Értékpapírosítás... 38 12 Partnerkockázatkezelés... 38 13 Működési kockázat... 38 3
1 Bevezetés A Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet (továbbiakban: Takarékszövetkezet) ezúton tesz eleget a Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 137/A. -ában, valamint a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007 (IX.4.) Korm. rendeletben megfogalmazott kötelezettségének. A Hpt. szerint a hitelintézet a külön jogszabály szerinti nyilvánosságra hozatal követelményének teljesítése során a nem lényeges információt, valamint a védett vagy bizalmas információt nem köteles nyilvánosságra hozni. A törvény értelmében az olyan információ tekintendő lényegesnek, amelynek elhagyása vagy téves közlése megváltoztathatja vagy befolyásolhatja az adott információt felhasználó személy gazdasági döntését vagy értékítéletét, védett információnak, amelynek nyilvánosságra hozatala a hitelintézet versenypozícióját ronthatja, vagy amelynek a versenytársak tudomására jutása a hitelintézet termékei vagy rendszerei fejlesztésére fordított befektetéseinek az értékét csökkentheti, bizalmas információnak, amelynek tekintetében a hitelintézetet titoktartási kötelezettség terheli ügyfele vagy harmadik személy felé. A fentiek értelmében a Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet nyilvánosságra hozatala: kockázatkezelési elvekre, módszerekre, a szavatoló tőkével kapcsolatos információkra, a hitelintézet tőkemegfelelésével kapcsolatos információkra, a kockázatkezelésre választott módszernek a törvényben meghatározott elemeire terjed ki. A nyilvánosságra hozatali követelmény biztosítja, hogy a Takarékszövetkezet megfelelő tájékoztatást nyújt ügyfelei, leendő ügyfelei, a piac többi szereplője és a hatóságok számára kockázatkezelési stratégiájáról és biztosítja működésének átláthatóságát. A közzétett adatok a 2012. december 31-i állapotot tükrözik és az éves auditált jelentésen alapulnak, melyet a Takarékszövetkezet Közgyűlése 2013. április 29.-én hagyott jóvá. 4
2 Vonatkozó jogszabályok A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. Törvény (Hpt.), A számvitelről szóló 2000. évi C. Törvény (Sztv.) A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII.24.) Korm.rendelet (Hitkr.) A hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX.4.) Korm. rendelet (Nyhkr.) A hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 196/2007. (VII.30.) Korm. rendelet (Hkr.) A hitelintézet partnerkockázatának kezeléséről szóló 381/2007. (XII.23.) Korm. rendelet (Pkr.) A működési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 200/2007. (VII.30.) Korm. rendelet (Mkr.) A kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló 244/2000. (XII.24.) Korm.rendelet (Kkr.) valamint a tárgyhoz kapcsolódó egyéb hatályos jogszabályok. 3 Kockázatkezelési elvek, módszerek A kockázatok kezelésével a Takarékszövetkezet korlátozza a tőkéjére és eredményére nézve kedvezőtlen események hatását, a kockázati stratégia kialakításával és rendszeres felülvizsgálatával pedig meghatározza a kockázatkezelés szervezeti kereteit, elveit és módszereit, valamint a tevékenysége során vállalható kockázatok méreteit. Takarékszövetkezet a kockázatkezelési tevékenységét a jogszabályi követelményeknek és a felügyeleti elvárásoknak a figyelembevételével kidolgozott belső szabályozás szerint végzi. 3.1 A kockázatok kezelésére szolgáló folyamatok A takarékszövetkezet a jogszabályban szereplő arányosság elvének alkalmazása szempontjából kis intézménynek minősíti magát az alábbi tényezők miatt: 5
nem végez bonyolult tevékenységet, termékei és szolgáltatásai a betétgyűjtési, hitelezési és pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, származtatott ügyleteket csak fedezeti céllal alkalmaz, termékeit és szolgáltatásait alapvetően Magyarországon nyújtja, nem végez jelentős határon átnyúló szolgáltatást, viszonylag kis piaci részesedéssel rendelkezik, a Hpt. 76. (1) bekezdésében meghatározott hitelezési, partner-, különböző típusú piaci és működési kockázatok minimális tőkekövetelményének számításához nem alkalmaz a Felügyelet által jóváhagyott, a vonatkozó külön kormányrendeletekben meghatározott fejlett módszereket. A Hpt. 13/D (1) bekezdés szerint a hitelintézet belső irányítási rendszerének, a Hpt. 76/K. (2) bekezdése szerint a hitelintézet belső tőkemegfelelés értékelési folyamatának, a Hpt. 145/A. (5) bekezdése szerint a felügyeleti felülvizsgálatnak arányosnak kell lenni a hitelintézet tevékenységének jellegével, nagyságrendjével és összetettségével. A Takarékszövetkezet belső tőkeértékelési folyamata az alábbi elemekből áll: 1. Kockázati stratégia meghatározása 2. Lényeges kockázatok meghatározása, a kockázatok mérése, kezelése, figyelése, a kapcsolódó tőkeszükséglet meghatározása és az ezekkel kapcsolatos jelentések 3. Tőketervezés - a minimális szabályozási tőkekövetelmény meghatározása, a lényeges kockázatok belső tőkeszükségletének összegzése és összehasonlítása a minimális tőkekövetelménnyel, a tőkepuffer mértékének a meghatározása és összehasonlítása a takarékszövetkezet rendelkezésére álló tőkével. A Takarékszövetkezet a lényegesség megítélésénél az alábbiakban felsorolt kockázatokat vizsgálja: Hitelezési kockázat általánosságban annak a kockázata, hogy a hitelintézetnek egy szerződéses partnere felé kitettsége áll fenn, és a hitelintézetet veszteség éri a szerződéses partner nem szerződés szerinti teljesítése miatt; Ügyfélkockázat a hitelezési kockázat legfőbb formája, annak a kockázata, hogy a hitelintézetet veszteség éri, mert vállalkozói, lakossági vagy egyéb ügyfelei a hitelintézet kockázatvállalását jelentő szerződéses fizetési kötelezettségeiket nem szerződésszerűen teljesítik; 6
Koncentrációs kockázat az azonos jellemzőkkel bíró ügyfelekkel szemben felmerülő, különböző szerződéses kapcsolatokból fakadó kockázatok együtteséből ered; Országkockázat - olyan veszteség felmerülésének veszélyét jelenti, melyet az országban bekövetkező valamilyen, az adott ország (kormányzat) által kontrollálható a hitelező/befektető által nem kontrollálható esemény generál (gazdasági, politikai stb.); Reziduális (biztosítékok elfogadásából származó) kockázat annak a kockázata, hogy a hitelintézet által alkalmazott, elismert hitelkockázat mérséklési technikák a vártnál kevésbé bizonyulnak hatékonynak; Devizaárfolyam kockázat annak a kockázata, hogy a különböző devizákban lévő nyitott pozíciókból a hitelintézetet veszteség éri a devizaárfolyamok változása miatt; Kereskedési könyvi pozíciós kockázatok a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciókkal kapcsolatosan annak a kockázata, hogy az intézményt veszteség éri a piaci kamatlábak vagy a részvényárfolyamok változása kapcsán; Kereskedési könyvön kívüli kamatlábkockázat - azon jelenlegi, illetve jövőbeni kockázatokat jelenti, amelyek az intézmény jövedelmezőségére, tőkehelyzetére a piaci kamatlábak kedvezőtlen változása esetén hatnak; Működési kockázat a nem megfelelő belső folyamatok és rendszerek, külső események vagy a személyek nem megfelelő feladatellátása miatt felmerülő, illetőleg jogszabály, szerződés vagy belső szabályzatban rögzített eljárás megsértése vagy nem teljesítése miatt keletkező, a hitelintézet eredményét és szavatoló tőkéjét érintő veszteség kockázata; Likviditási kockázat - annak kockázata, hogy az intézmény nem képes kötelezettségeit időben teljesíteni, amikor a fizetés esedékessé válik; Irányítási kockázat az irányítási kockázat a felelős belső irányítás megvalósulásának kockázatát jelenti; Stratégiai kockázat - a tőkét vagy a jövedelmezőséget érintő olyan kockázat, amely az üzleti környezet változásából vagy helytelen üzleti döntésekből, vagy az üzleti környezet változásának figyelmen kívül hagyásából származik. Reputációs kockázat - a tőkét vagy a jövedelmezőséget közvetve érintő olyan kockázat, amely a pénzügyi intézményről kialakult kedvezőtlen fogyasztói, üzletpartneri, részvényesi, befektetői vagy hatósági véleményből származik, és az 7
intézmény külső megítélésének a kívánatos szinttől való elmaradásában nyilvánul meg. 3.2. A kockázati stratégia A kockázati stratégia a belső tőkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a Takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát. A Takarékszövetkezet kockázati stratégiája az alábbi témakörökre terjed ki: Kockázatvállalási politika Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság Kockázati szerkezet Kockázatkezelés szervezete A kockázati stratégiát a kockázatkezelő készíti el, és az Igazgatóság hagyja jóvá. A kockázati stratégiában foglaltak évente egyszer felülvizsgálatra kerülnek. 3.2.1 Kockázatvállalási politika A kockázatvállalási politika összefoglalja a Takarékszövetkezet vezetése által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és tartalmazza mindazokat a szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását a vezetés az egész intézményen belül elvárja. 3.2.1.1 Kockázatkezelési alapelvek 1. A Takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a Takarékszövetkezet biztonságos működését. A Takarékszövetkezet által meghatározott belső tőkeszükségletnek mindig megfelelő tőketöbbletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott minimális tőkekövetelmény felett. (Biztonságos működés elve) 2. A Takarékszövetkezet úgy alakítja ki kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje az érdekkonfliktusokat és az összeférhetetlenségi helyzeteket. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelős személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel vagy azt támogató tevékenységekkel összefüggnek. (Összeférhetetlenség elve) 8
3. A Takarékszövetkezet a kockázatkezelési módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza a már kibocsátott szabályzatokat, együttműködik az intézményvédelmi rendszerrel a kockázatkezelési módszerek fejlesztésében, a kockázatok alakulásának figyelésében és a minimális tőkekövetelmény mértékének, valamint a belső tőkeszükséglet nagysága meghatározásának kialakításában, a belső tőkeszükséglet megfelelőségének ellenőrzésében. (Együttműködés elve) 4. A Takarékszövetkezet az integráció által kidolgozott szabályozásnál szigorúbb belső előírásokat alkalmazhat, de ezeket a Felügyelet és más külső személyek számáratranszparens módon kell beilleszteni szabályzataiba. Ha a Takarékszövetkezet az integráció által kidolgozott szabályozásnál megengedőbb belső előírásokat kíván alkalmazni, azt megfelelően alá kell tudni támasztani, és a Felügyelet, az OTIVA és más külső személyek számára meg kell tudni indokolnia, és transzparens, kiemelt, jól észrevehető módon kell beilleszteni szabályzataiba. 5. A Takarékszövetkezet a kockázatokat a belső szabályokban meghatározott keretek között és mértékig vállalja. 6. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli és jelentést készít róluk. A számszerűsíthető kockázatokat limitekkel és a szükséges belső kontrollokkal kezeli, a nem-számszerűsíthető kockázatoknál kontrollokat alkalmaz és a kockázatok alakulásáról rendszeres jelentést készít. (Lényeges kockázatok kezelésének elve) 7. A kockázatok behatárolása érdekében a Takarékszövetkezet által meghatározott limitek betartása minden érintett számára kötelező. 8. A kockázatkezelési módszereknek és kontrolloknak, és a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állnia a kockázat mértékével, bonyolultságával. (Költség-haszon elve) 9. A Takarékszövetkezet a kockázatvállalással kapcsolatos döntési hatásköreit és kockázati limiteit úgy alakítja ki, hogy az megfeleljen legalább a hasonló méretű és hasonló üzleti tevékenységet végző takarékszövetkezeteknek és az OTIVA erre vonatkozó ajánlásának. (Hasonlóakhoz történő viszonyítás elve vagy hasonlóakkal történő összemérés elve) 10. A Takarékszövetkezet a kockázatvállalását olyan üzleti tevékenységekre összpontosítja, amelyeknél kellő szaktudással és technikai feltételekkel rendelkezik a kockázat megítélésére, mérésére és nyomon követésére. 9
11. A Takarékszövetkezet az új termékek, szolgáltatások bevezetése előtt minden lényeges kockázati típus vonatkozásában felméri a termék kockázatait, meghatározza a kockázatkezelés módszereit, ideértve a monitoring tevékenységet 12. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázat esetében gondoskodik az alábbi fő funkciók ellátásáról: a. Kockázati kitettségek és a kitettségeket mérséklő tételek azonosítása, számbavétele, nyilvántartása b. Kockázatok mérési módszereinek meghatározása, kockázatok számszerűsítése c. Kockázatok kezelése, ideértve a kockázatvállalásra vonatkozó döntéseket, a kockázatvállalás mértékének a korlátozását, a kockázatok csökkentését d. Kockázatok alakulásának figyelése e. Kockázatokra vonatkozó belső és külső jelentések 13. A Takarékszövetkezet nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütköző tevékenységekkel, illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemű magatartása a Takarékszövetkezet vagy más az integrációban résztvevő tag számára veszteséget okozott. (Tiltott tevékenységek elve) 14. A Takarékszövetkezet nem vállal olyan kockázatot, amelynek révén várható, hogy a tőkemegfelelési mutató a kockázati étvágynál meghatározott minimális szint alá csökken. 3.2.1.2 Általános kockázatkezelési célok A Takarékszövetkezet, mint kisintézmény a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatában a tőkeszükségletet a legegyszerűbb módszerekkel határozza meg. Kockázatkezelési és kockázati kontroll folyamatait, rendszereit a takarékszövetkezet olyan irányban törekszik fejleszteni, hogy azok felépítése, alapelvei ne ütközzenek a fejlettebb módszerekkel szemben támasztott szabályozási követelményeknek. A Takarékszövetkezet elsősorban olyan kockázatokat vállal, amelyeknél helyismerete, az ügyfélhez való közelsége és/vagy a sztenderdizált termékkínálat előnyt jelentenek a kockázatok megítélésénél. A Takarékszövetkezet lényeges kockázatainak alakulását folyamatosan figyeli, folyamatosan gyűjti és elemzi az egyes kockázati típusok mértékének jelzésére vonatkozó adatokat, és a limittel kezelt kockázatok esetében 80%-os, illetve 90%-os limitterhelésnél jelzést küld a 10
Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott személyeknek és/vagy szervezeti egységeknek, üzleti területeknek annak érdekében, hogy biztosítsák a limitek betartását. A Takarékszövetkezet a lényeges kockázatainak vonatkozóan negyedévente jelentést készít az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság számára.a Takarékszövetkezet az Igazgatóságnak és a Felügyelő Bizottságnak szóló kockázati jelentéseit úgy alakítja ki, hogy azok tartalmazzák a PSZÁF-nak, illetve az OTIVÁ-nak küldött kockázati jelentések fő adatait, tükrözzék a felügyeleti, illetve OTIVA adatszolgáltatás struktúráját. A szervezet kockázat-tudatosságának erősítése A Tagintézmény törekszik a kockázati árazás kialakítására és alkalmazására A Tagintézmény törekszik a hozam-vezérelt kockázati politika működtetésére 3.2.2 Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság A Takarékszövetkezet kockázati étvágya, kockázatvállalási hajlandósága azt mutatja, hogy a Takarékszövetkezet milyen kockázatokat milyen mértékben vállal, mely kockázatokat tart elfogadhatónak és melyeket nem és milyen módon ellenőrzi és jelenti a kockázatokat. Annak érdekében, hogy a Takarékszövetkezet kockázati étvágya a Takarékszövetkezet által meghatározott kockázati szintek között maradjon, a számszerűsíthető kockázatok esetében limitek kerülnek meghatározásra. A kockázatvállalási hajlandóságot a Takarékszövetkezet öt évre, a kockázati stratégia időhorizontjára határozza meg, rendszeresen, évente felülvizsgálja. A kockázati étvágyat a Takarékszövetkezet Igazgatósága állapítja meg, figyelembe véve a takarékszövetkezet célkitűzéseit. A Takarékszövetkezet kockázati étvágya a lényeges kockázata tekintetében a következőek szerint alakul: (skála: alacsony, mérsékelt, közepes, jelentős, nagy) Kockázat típusa Hitelezési kockázat ügyfélkockázat Hitelezési kockázat partnerkockázat Hitelezési kockázat elszámolási kockázat Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság mértéke Közepes Alacsony Alacsony Indoklás Kockázatvállalás a pénzügyi céloknak megfelelő jövedelmezőség mellett Partnerkockázatot hordozó ügyletek alapvetően az MTB-vel, az integráció központi bankjával köttetnek. A Takarékszövetkezet elszámolásait az MTB-n keresztül bonyolítja. 11
Hitelezési kockázat koncentrációs kockázatok Nagy A Takarékszövetkezet méretei, ügyfélköre miatt az egy ügyféllel / ügyfél-csoporttal szembeni kitettségekre a jogszabályi limitekhez közeli értéket alkalmaz. Devizaárfolyam kockázat Alacsony Fedezett devizapozíciók vállalása, minimális mértékű nyitott pozíciók Kereskedési könyvi Mérsékelt Jegybankképes értékpapírok tartása, csekély kamatkockázat Nem-kereskedési könyvi kamatkockázat Mérsékelt részvényállomány. Betétgyűjtés és hitelek kihelyezése alapvetően mozgó kamatozás mellett, fix kamatozású eszközök főként a likviditási céllal tartott értékpapírok között Működési kockázat Alacsony Alacsony kockázattűrés a megfelelési kockázatokra. Likviditási kockázat Mérsékelt A Takarékszövetkezet hosszúlejáratú kihelyezéseinek a növelését nem tervezi, a lejárati transzformációból adódó kockázatot az integrációhoz tartozás mérsékeli. Reputációs kockázat Alacsony A Takarékszövetkezet jó hírnévnek örvend és törekszik ennek megtartására. Külső tényezők kockázata Közepes A gazdasági kitettség a versenytársak kamatain keresztül érződik, melyet megfelelően kezelünk. A jogszabályi kitettséget az Integrációhoz való tartozás enyhíti. Stratégia kockázat Mérsékelt Évente meghatározott tartalékok 3.2.3 Kockázati szerkezet A kockázati szerkezetben kerül bemutatásra az, hogy a korábbi állapotokhoz képest milyen változások figyelhetők meg a kockázati profilban, és ezt hogyan kezeli a Takarékszövetkezet, belsőleg azonosíthatók-e újabb kockázattípusok, s szükséges-e utánuk pótlólagos tőke képzése. A kockázati szerkezetet az egyes kockázati típusok vonatkozásában a szabályozási minimális tőkekövetelmény nagyságával jellemezzük. A szabályozási tőkekövetelmény méréséhez alkalmazott módszerek: Hitelezési kockázat sztenderd módszer Hitelkockázat mérséklés pénzügyi biztosítékoknál: egyszerű módszer, garanciák, készfizető kezessége esetében sztenderd módszer Partnerkockázati kitettségek: eredeti kockázat módszere (vagy piaci árazás módszere) Devizaárfolyam kockázat sztenderd módszer 12
Működési kockázat alapmutató módszer Annak érdekében, hogy a Takarékszövetkezet kockázati étvágya a Takarékszövetkezet által meghatározott kockázati szintek között maradjon, a számszerűsíthető kockázatok esetében limitek kerülnek meghatározásra az alábbi területeken vállalkozói szegmensbe tartozó kitettségek adósminősítéstől és a felajánlott biztosítékoktól függően a kockázatvállalási szabályzatban meghatározottak szerint az egy ügyféllel, ügyfélcsoporttal szembeni kitettségre nagykockázatvállalás állami kockázatot jelentő kibocsátók, hitelintézetnek vagy befektetési vállalkozásnak minősülő partnerek, illetve egy partnerként kezelendő partnerek csoportja a jogszabályokban előírt korlátozásoknak megfelelően nagykockázatvállalás vállalkozások a jogszabályokban előírt korlátozások figyelembe vételével és a koncentrációs kockázatokra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint ügyfelek/partnerek portfolió szintű koncentrációja a belső szabályozásban előírtak szerint a 20 legnagyobb adósnál lévő kitettségekre egy ágazattal szembeni kitettségek a belső szabályozásban előírtak szerint az abban meghatározott ágazatokra devizaárfolyam kockázat a devizaárfolyam kockázat kezelésére vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a devizanemenkénti nyitott pozíciókra nem-kereskedési könyvi kamatkockázat a belső szabályozásban előírtak szerint a sztenderd módszer szerinti súlyozott pozícióra, valamint a kumulált nettó kamatpozícióra likviditási kockázat a belső szabályozásban előírtak szerint a lejárati összhangra, a nagybetétesekre, a likvid eszközök minimális szintjére egyes termékcsoportok a belső szabályozásban meghatározottak szerint A limitek kialakításánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi az OTIVA minősítési és monitoring rendszerében szereplő mutatószámokat és az azokra kialakított kockázati zónákat jelző mércéket, és az OTIVA által javasolt mértékeket. A Hpt. 80. (1) m) pontjában foglaltak alapján a Takarékszövetkezet az MTB-vel, mint számlavezető bankjával szembeni kockázatvállalására nem alkalmaz limitet. 13
3.2.4 Kockázatkezelés szervezete A Takarékszövetkezet kockázatkezelési rendszerét úgy alakítja ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitűzések megvalósítását. A takarékszövetkezet 1 fő főállású, a törvényi előírásoknak megfelelő képzettséggel rendelkező dolgozót alkalmaz a kockázatokkal kapcsolatos feladatok ellátására. A kockázatkezelő tevékenysége minden egyéb területtől független, felügyeletét közvetlenül az elnök-ügyvezető látja el. Beszámolási kötelezettséggel tartozik munkájáról és a kockázatok alakulásáról az Igazgatóságnak. A Takarékszövetkezet kockázati típusokra vonatkozó információk összefogásáért és a tőketervezésért a kockázatkezelő a felelős. 3.2.5 Kockázatmérési és jelentési rendszerek alkalmazási köre A szabályozói és a belső tőkemegfeleléséről, a releváns kockázatok alakulásáról legalább negyedévente készül jelentés az Igazgatóságnak és a Felügyelő Bizottságnak. Az Ügyvezetés a kockázatok és a tőkemegfelelés alakulását havonta nyomon követi. A limittel kezelt kockázatok esetében 80%-os, illetve 90%-os limitterhelésnél azonnali jelzésküldés történik a döntéshozók felé. A kockázatkezelő a belső kockázati jelentések útján tájékoztatja a vezetést és a testületeket a kockázatok alakulásáról. A kockázatok és a tőkekövetelmény vonatkozásában külső adatszolgáltatást a PSZÁF és az OTIVA felé készítünk. A nyilvánosságra hozatali politikát az Nyhkr.-ben foglaltak figyelembevételével alakítottuk ki. 4 Javadalmazási politika A Hpt. 69/B. -ban foglalt előírás szerint a Takarékszövetkezet számára kötelező a Javadalmazási Politika kialakítása. A Javadalmazási Politika elfogadása és éves felülvizsgálata az Igazgatóság feladata. A Javadalmazási Politika elveit az Igazgatóság 2012.04.26.-án fogadta el. Az alapelvek meghatározásánál a jogszabályi előírásoknak és a 3/2011. sz. PSZÁF ajánlásnak való megfelelés figyelembe vétele érvényesült. A javadalmazási politika célja A Takarékszövetkezet tisztségviselői, vezetői, munkavállalói részére javadalmazási irányelvek meghatározása. A javadalmazási politikának összhangban kell állnia a 14
takarékszövetkezet üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel. A javadalmazási politika elveiben, a hosszú távú érdekeknek kell érvényesülni. A javadalmazási politika nem ösztönözhet túlzott kockázatvállalásra. A Takarékszövetkezet alapvető célja, hogy dolgozóit ösztönözze a teljesítmény növelésére, és ez által a nyereséges gazdálkodás biztosítására. A Takarékszövetkezet minden munkavállalójától elvárja az eredményekért érzett felelősséget. A javadalmazási politika alkalmazása során az arányosság elvének érvényesülnie kell. Az arányosság elvének alkalmazása a Javadalmazási Politikában A Takarékszövetkezet a Javadalmazási Politikájának tartalmát méretével, belső szervezetével, tevékenysége jellegével, körével, nagyságrendjével, összetettségével és jogi formájából eredő sajátosságaival arányosan határozza meg. Az arányosság elve az egyes munkavállalók vonatkozásában is érvényesíthető. Azon vezető állású személyek és munkavállalók esetén, akiknek tevékenysége a Takarékszövetkezet kockázatvállalására lényeges hatást gyakorol, a kockázatvállaláshoz kapcsolódó döntési jogosultsági szinteknek megfelelően alakítjuk a követelményeket. A Takarékszövetkezet az arányosság elvét a jogszabályok így különösen a Kormányrendelet 3. - által meghatározott kereteken belül alkalmazza: A Takarékszövetkezet mérlegfőösszege nem haladja meg az 500 milliárd forintot és nincs olyan vezető tisztségviselője vagy munkavállalója, akinek éves jövedelme eléri a 300 millió forintot, így a Takarékszövetkezet a Javadalmazási Politika kialakításával és működtetésével kapcsolatos kötelezettségének a Kormányrendelet 4. -a alapján a) a kiemelt személyek körének a Javadalmazási Politikában történő azonosításával és b) a kiemelt személyek javadalmazása teljesítményjavadalmazási elemeinek a Kormányrendelet 7. szerinti kötelező teljesítménymutatók és előírások alapján, a Javadalmazási Politika szerint történő meghatározásával, valamint pénzben történő megfizetésével tesz eleget. A Javadalmazási Politika kialakítása, felülvizsgálata és ellenőrzése A Takarékszövetkezet piaci részesedése nem éri el az 5 % piaci részesedést, így a Hpt 69/B. (6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével külön javadalmazási bizottságot nem hoz létre. A Javadalmazási Politika elveit az igazgatóság fogadja el és vizsgálja felül, míg a felügyelőbizottság felel annak végrehajtásáért, míg azt a belső ellenőrzés legalább évente felülvizsgálja. 15
A kialakításán túl az igazgatóság feladata a Javadalmazási Politika alkalmazása szempontjából kivételes esetek ellenőrzése, a szükséges módosítások jóváhagyása, valamint az egyes módosítások és kivételek hatásainak felmérése. A Javadalmazási Politikát központi, független és rendszeres, legalább évenkénti belső felülvizsgálatnak kell alávetni, amelyet független belső ellenőrzésnek kell lefolytatnia. A Javadalmazási Politika végrehajtására vonatkozó belső ellenőri jelentést az igazgatóságon túl a felügyelőbizottság is megtárgyalja és szükség esetén javaslatot tesz annak módosítására, valamint kidolgozza a megfelelő eljárásokat. A belső ellenőri jelentéseket, valamint a Javadalmazási Politika alkalmazására vonatkozó egyéb vizsgálatok eredményeit hozzáférhetővé kell tenni minden, a Javadalmazási Politika kidolgozásában és felülvizsgálatában érintett vezető és szervezeti egység számára. Jelentős szabálytalanság feltárása esetén arról a következő küldöttgyűlést tájékoztatni kell. A javadalmazási politika tárgyi hatálya kiterjed: a vezetők és a tisztségviselők javadalmazási elveinek szabályozására, az érintett személyi kör teljesítményjavadalmazása elveinek szabályozására, valamint a vezetők munkaviszonyának megszüntetése esetén járó juttatásokra. A javadalmazási politika személyi hatálya kiterjed: 1. Általános személyi hatálya A Javadalmazási Politika a Takarékszövetkezet minden munkaviszonyban álló munkavállalójára kiterjed. 2. Kiemelt személyi kör (speciális személyi hatály) A Javadalmazási Politika az általános személyi hatályként meghatározott általános személyi körön belül egy ennél szűkebb személyi körre az általános szabályokon túl speciális szabályokat is meghatároz. A speciális személyi hatály az arányosság figyelembe vétele mellett a Takarékszövetkezet alábbiakban felsorolt munkavállalóira terjed ki: a Takarékszövetkezet szervezeti egységének vezetését ellátó (belső igazgatósági tagjaként) az elnök ügyvezetőre, a Takarékszövetkezet (belső igazgatósági tagjaként)a kockázatvállalásra lényeges hatást gyakorló munkavállalóként az ügyvezetőre, 16
a Takarékszövetkezet számviteli rendjéért felelős számviteli vezetőre a Takarékszövetkezet kockázatvállalására lényeges hatást gyakorló munkavállalóra,a kockázatkezelőre. A Takarékszövetkezet belső ellenőri vezetője, akinek javadalmazása független a takarékszövetkezet teljesítményétől, az a feladatkörhöz kapcsolódó célkitűzések elérésén alapul. A javadalmazási politika elemei: Rögzített javadalmazás Személyi alapbér (rögzített javadalmazás) Alapbéren kívüli juttatások (alacsony adótartalmú cafeteria elemek) Jutalom Mobiltelefon használat Kedvezményes dolgozói hitel Teljesítmény javadalmazás A teljesítményjavadalmazás a teljesítményfüggő juttatások összesége. A Takarékszövetkezet a teljesítményfüggő javadalmazás teljes összegének meghatározásakor figyelembe veszi a tőke, a szükséges likviditás, valamint a jelenlegi és jövőbeni kockázatokat és az azok megfelelő kiigazítását. A teljesítményjavadalmazás formája: a kiemelt személyi kör részére a prémium, amelynek kifizetése - a Kormányrendelet 4 b.) pontja alapján készpénzben történik. A többi munkavállaló részére az éves értékelés alapján amennyiben év elején nem került meghatározásra, és kiadásra az egységek részére az ügyvezetés határozza meg az egységek és a központi dolgozók részére kifizethető jutalom összegét. A teljesítményjavadalmazás (prémium) mértéke az alapbér százalékában van meghatározva. Takarékszövetkezet tisztségviselői az Igazgatóság és a Felügyelő bizottság tagjai. A takarékszövetkezet tisztségviselői - kivéve a belső igazgatósági tagokat (elnök ügyvezető és ügyvezető) - nem állnak munkaviszonyban a takarékszövetkezettel. A takarékszövetkezet tisztségviselői tiszteletdíjban részesülnek. A tiszteletdíj mértékét- a Felügyelő Bizottság javaslata alapján - a Küldöttgyűlés állapítja meg. 17
A teljesítménymérés eszközei 1.Pénzügyi és kockázati mutatók A takarékszövetkezet által alkalmazott teljesítménymutatók a következő szempontokat tartalmazzák: a.) a nem teljesítő hitelek részarányának változása, b.) a tőkekövetelmény előírásainak való megfelelés mértéke, c.) a likviditási kockázatokat mérő mutatószámok változása, d.) az elért adózás előtti eredmény, 2.Személyi kritériumok A munkavállaló teljesítményének értékelése során minőségi tényezők is figyelembe vételre kerülnek. Ilyen tényező lehet: pl: ügyfél-elégedettség, kreativitás, vezetői képesség, motiváció, kapcsolattartási képesség stb. Amennyiben a minőségi elvárások jelentős mértékben nem teljesültek, akkor annak meg kell jelenni a teljesítményjavadalmazás feltételrendszerének meghatározásában. A nem pénzügyi kritériumok minden esetben olyan súllyal esnek latba, hogy alakulásuk jelentős mértékben befolyásolja a munkatársat megillető teljesítményjavadalmazást Teljesítményértékelés folyamata a.)éves célok kitűzése Az éves célokat - a Felügyelő Bizottság javaslata alapján - Takarékszövetkezet Igazgatósága tűzi ki az éves terv elfogadásával egyidejűleg, illetve kivételesen indokolt esetben azt követően, legkésőbb minden év május 31. napjáig. b.) Éves teljesítményértékelés A munkavállaló részére kifizethető konkrét prémium összegének meghatározása évente egyszer történik. A teljesítményértékelés időpontja: a tárgyévet követő február 28, melyet indokolt esetben az Igazgatóság április 30-ig meghosszabbíthatja A teljesítményjavadalmazás kifizetésére nem kerülhet sor, amennyiben a Takarékszövetkezet a Hpt. tőkére vonatkozó szabályainak nem, vagy a kifizetés nyomán nem felelne meg. A teljesítményjavadalmazással érintett munkavállalók esetében minden év december 30. napjáig prémiumelőleg fizethető, amennyiben az éves célkitűzések időarányosan teljesültek és 18
a Takarékszövetkezet eredménye, tőkekövetelményeknek való megfelelése azt lehetővé teszi. A prémiumelőleg mértéke az adott munkavállalót megillető prémium maximum 50 %-a lehet. A prémiumelőleg kifizetéséről a Felügyelő Bizottság javaslata alapján az Igazgatóság dönt. 2012. évi üzleti évben az állandó bérjövedelemként 50 fő részére 152 M Ft került kifizetésre, Cafeteria költség 8,7 M Ft volt. A javadalmazási politikában meghatározott teljesítmény mutatók teljesülése során 2012. évben 12,7 M Ft került kifizetésre prémium, jutalom címén. 5 Szavatoló tőkével kapcsolatos információk A Takarékszövetkezet 2012. december 31-i szavatoló tőkéje az auditált adatok alapján a következőképpen alakult: Adatok ezer Ft-ban Alapvető tőke 550 055 Járulékos tőke 119 478 Alapvető tőke pozitív elemei Alapvető tőkeelemként elismert tőkeelemek 193 053 befizetett jegyzett tőke 193 053 visszavásárolt saját részvények névértéke 0 tőketartalék 0 Alapvető tőkeként elismert tartalékok 361 168 Általános tartalék 62 567 Eredménytartalék 266 769 Könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti eredmény 31 832 Alapvető tőke negatív elemei Egyéb levonások az alapvető tőkéből -4 166 Járulékos tőke pozitív elemei Értékelési tartalékok 119 478 Járulékos tőke negatív elemi Levonások az alapvető tőkéből és járulékos tőkéből 0 Kockázatok fedezésére figyelembe vehető, levonások utáni összes alapvető és járulékos tőke 669 533 A Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet a végzett tevékenységek kockázatának fedezetét mindenkor biztosító, megfelelő nagyságú szavatoló tőkével rendelkezik. 19
6 A tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk 6.1 A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatának elvei és stratégiája A tőkemegfelelés követelményrendszerét szabályozó hazai jogszabályok, jogszabály módosítások előírják, hogy a Takarékszövetkezetnek a tőkemegfelelés megfelelősségére belső értékelési folyamattal kell rendelkezni. A tőkemegfelelés a rendelkezésre álló tőke és a kockázatok fedezéséhez szükséges tőke különbsége. Belső tőkemegfelelés értékelés folyamat mindazon takarékszövetkezeti folyamatokat magában foglalja, amelyekkel a Takarékszövetkezet Vezető Testületei biztosítják, hogy a Takarékszövetkezet az összes lényeges kockázatot megfelelően azonosítsa, mérje, összesítse és figyelje (monitorozza); a Takarékszövetkezet meghatározza a kockázatok fedezéséhez szükséges belső tőke nagyságát, és folyamatosan biztosítsa, hogy a lényeges kockázatok fedezéséhez megfelelő, a belső szabályok szerint meghatározott tőkefedezet álljon rendelkezésre; hatékony kockázatkezelési rendszert működtessen, és azt folyamatosan fejlessze. A Takarékszövetkezet a Hpt. 13/C -ában, 76/K -ában és a 145/A -ában szereplő arányosság elvének alkalmazása szempontjából kis intézménynek minősíti magát, mert nem végez bonyolult tevékenységet, termékei és szolgáltatásai a betétgyűjtési, hitelezési és pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, származtatott ügyleteket csak fedezeti céllal alkalmaz termékeit és szolgáltatásait alapvetően Magyarországon nyújtja, nem végez jelentős határon átnyúló szolgáltatást viszonylag kis piaci részesedéssel rendelkezik, a Hpt. 76. (1) bekezdésében meghatározott hitelezési, partner-, különböző típusú piaci és működési kockázatok minimális tőkekövetelményének számításához nem alkalmaz a Felügyelet által jóváhagyott, a vonatkozó külön kormányrendeletekben meghatározott fejlett módszereket. A Hpt. 76/K -a (2) szerint belső tőkemegfelelés értékelési folyamatnak arányosnak kell lenni a Takarékszövetkezet tevékenysége jellegével, nagyságrendjével és összetettségével. 20