A Veterán Autó és Motor című újság interaktív magazinja 1. oldal, összesen : 6 wwvv. tei áq ;2_ A' Click! O L D T I M E R M. AGAZIN- Szaklap, nemcsak szakemberekne k Történelem címlap» korábbi számok» 2001/3» Galamb József Galamb-mellszoborárak felavatása >> > AMERIKAI KARRIER Az automobilizmus nemzetközi hír ű alakjára, Galamb Józsefr e születésének 120. évfordulója alkalmából a Ford Hungári a megbízásából az OldtimerPress Magyarok Ford-országban címme l különkiadványt jelentetett meg. Az alábbiakban ebb ől a kötetb ő l idézzük a Burányi Gyula, Csányi József és Négyesi Pál által írt megemlékezést. Galamb József Makón született 1881. február 3-án, többgyermeke s családban. Atyja korai halála miatt ügyvéd bátyja állta taníttatásának költségeit. Az elemi és a középiskolát Makón végezte, 1895-t ől Szegeden a Fa- és Fémipari Szakiskola tanulója. A szakiskola harmadik osztályána k befejezése nélkül felvételt nyert a budapesti Allami Fels őipariskolába. Szakmai tudása szélesítése érdekében a M űegyetem különböz ő tanfolyamait is látogatta. Rövid ideig a diósgy őri vasgyárban volt rajzoló, majd 1901-be n önként vonult be a haditengerészethe z Polába katonai szolgálatra. A m űszaki szakaszvezetőként leszerelt Galamb József Hódmez ővásárhelyen, maj d Aradon dolgozott. Az itt nyert 30 0 koronás ösztöndíjjal Németországb a utazott, ahol több városban és munkahelyen megfordult. Végül a Frankfurt am Mainban lévő Adle r Autógyár kötelékébe lépett 1903-ban. A cég négyhengeres motorjának szerkesztésében és a prototípus elkészítésébe n vett részt : "Akkoriban egy motort teljes egészében egyetlen ember állítot t össze. Szó sem volt futószalagról, mindenkinek egy komplett er őforrás jutott osztályrészül. Ezt a munkakört összeszerelőnek hívták és én ezt hat hónapon keresztül m űveltem" - említi visszaemlékezésében. Amikor úgy döntött, ellátogat az 1904-es St. Louis-i világkiállításra, munkájával elégedett főnöke így búcsúztatta tehetséges honfitársunkat : "Ha megnézte a világkiállítást, és vissza akar jönni, az ajtó mindig nyitva áll ö n el őtt." Két iskolatársa kíséretében szállt hajóra Hamburgban, és 1903. http ://www.veteran.hu/0103/galamb.html 2003.12.11.
A Veterán Autó és Motor cím ű újság interaktív magazinja 2. oldal, összesen : 6 ' október 6-án érkezett meg New Yorkba. Barátainak nem volt pénzük, íg y Galambnak az útiköltség kifizetése után összesen 27 dollárja maradt, amelyet az Újvilágba érve megosztott társaival. "Az első munka, amit szereztem, egy papírdobozgyárban volt. Heti háro m dollárt kerestem azzal, hogy egy kis présgépen a dobozokra fémsarkoka t szerettem". Hármójuk közül a legszerencsésebb három dollár ötven cente t keresett, az extra abból származott, hogy a borotvapenge-gyárban, aho l elhelyezkedett, hajnalonta ő gyújtotta be a kemencét. A trió szűkösen, de megélt. Galambnak azonban mehetnékje támadt, főleg azután, hogy a présgéppel megsebesítette az ujját. Rövid vándorút után a Westinghous e cégnél kötött ki, mint szerszámkészít ő. Itt sikerült annyi pénzt összeszednie, hogy elutazhasson a világkiállításra. A nagy bemutató maradandó élmény t nyújtott, nem is tért vissza Németországban. Helyette Clevelandbe utazott, ahol a Stearn's Automobile Company alkalmazta, porlasztókat szerelt össze, majd Nilesben (Ohio) a Harris Automotive Press cég szerszámkészítőj e volt. Galamb többször járt már Detroitban, ahol több barátja dolgozott. Megtetszett neki az iparváros és úgy döntött megkísérel munkát találni. Az Oldsmobile-nál alkalmazásban lévő ismerőse meghívására 190 5 novemberében Detroitba utazott. Amikor megérkezett, egy nap alatt három munkalehet őséghez is jutott: "Ebéd el őtt benéztem a Cadillac-hez. Fran k Johnson - aki kés őbb a Lincoln főmérnöke lett - vezette ekkor a szerszámtervező részleget. Semmilyen segédeszközöm nem volt, ő adta kölcsön a sajátját. Azt mondta: "Nem fizethetek neked 20 dollárt egy héten, csak 18-at, mert fogalmam sincs, mennyit tudsz a szerszám-tervezésr ől". Az feleltem : "Kapok egy esélyt? " Mielőtt haraptam volna valamit, volt még időm benézni a Fordhoz. Itt találkoztam C. Harold Wills-szel, aki a mérnöki részért felelt a Ford Moto r Company-n belül. Rögtön fel is vett volna 20 dolláros fizetéssel, de el őbb k i kellett lépnem Harriséktól. Ráadásul ebéd közben a barátom is azt mondta, hogy dolgozhatnék náluk. Ezt sem fogadtam el, illetve, amikor visszamentem Johnsonhoz, é s készítettem neki egy rajzot, amelynek alapján már megadta volna a hús z dollárt, ezt a lehető séget is visszautasítottam". Wills, azaz Childe Harold Wills (1878-1940) tökéletesen kiegészített e Henry Fordot. Mérnöki tudása segítette, hogy a Ford világsikerének részes e legyen. Az ő kézírásával megrajzolt felirat díszíti a mai napig a For d automobilokat világszerte. Különösen jeleskedett a fémek tanulmányozásában, az ő ötlete volt a vanádiumötvözet ű acél használata is, amely könnyebb és erősebb volt, mint bármely más acélfajta. Galamb 1905. december 11-én mint tervez ő kapott alkalmazást a még mindössze két éve alapított és 300 alkalmazottat foglalkoztató Ford társasá g kebelében, ahol ekkor még csak a különböz ő cégeknél legyártatott alkatrészekb ől állították össze az autókat. A Dodge fivérek szállították a motort, a váltókat és az alvázkeretet. Henry Ford hamar felfigyelt a tehetséges magyar precíz rajzaira : "Amikor a Model N hátsó tengelyér ől készítettem egy rajzot, Mr. Ford, aki minden nap meglátogatott minket, azt kérdezte Wills-t ő l, ki készítette ezt a rajzot. Wills, aki mindig csak hollandusnak hívott, azt felelte : "Ez a holland". Ett ő l kezdve Ford s űrűn látogatott oda az asztalomhoz. A mi európai képzésün k eltérő volt, és másfajta stílusban rajzoltunk, erre figyelt fel Mr. Ford." Galamb kezdetben a négyhengeres " N" model l http ://www.veteran.hu/0103/galamb.html 2003.12.11.
A Veterán Autó és Motor című újság interaktív magazinja 3. oldal, összesen : 6 h űtőrendszerének és hátsó hídjának átszerkesztésével bíbel ődött. Ekkor csábította át egyik barátját, Charles Baloghot, azaz Balogh Károlyt, ak i kés őbb a Hercules Motor cég főnöke lett. A Modell N után Galamb második munkája a hathengeres "K" model l motorjának áttervezése volt. 1907 elején a nehezen eladható, veszteséges, árban sem versenyképes hathengeres "K" modell sikertelenségén okulv a támadhatott Henry Ford ötlete egy újabb, egyszer űbb, könnyen kezelhető, é s a társadalom szélesebb rétegeinek is árban elérhet ő autó piacra hozására. "1907 elején Ford azt mondta nekem : "Joe, új autót szeretnék tervezni. Készíts el ő magadnak egy külön szobát a harmadik emeleten. Vidd fel a rajztábládat és egy palatáblát, és kezdjünk el dolgozni az új típuson" - emlékezett vissza az els ő lépésekre közel 50 évvel kés őbb "Joe l". "Els ő munkád az lesz, hogy egy új váltót készítesz. Nem praktikus a jelenlegi design" - szólt a főnöki utasítás. Galamb fél évet dolgozott a híressé vált bolygóm űves váltón úgy, hogy közben elkészítette Farka s Jen őnek a m űhelyrajzokat is. Ford kérésére rézb ől összerakták az új váltóm ű kicsinyített modelljét, ami bemutatónak elégséges volt, lehetett továbblépni. Ford, Galamb és Farkas éjszakákon keresztül csiszolták Will s közrem űködésével az új típus jellemvonásait. Ford csak üldögél t hintaszékében, és vázlatokat rajzolt, amelyeket Galamb finomított, illetv e készített el technikai rajzként : "Soha nem felejtem el a motor tervezését. Mindenki azt gondolta, hogy lehetetlen olyan motort építeni levehet ő hengerfejjel, amely nem fúj ki. Elgondolásainkat a Model N-en teszteltük, és mivel bevált, további 15 millió darabot készítettünk... " A betűrend szerint T-Fordra keresztelt autó 1908. szeptember 24-én (más források szerint 27-én) gurult ki a Ford összeszerel ő üzeméb ő l. Az els ő nyolc, próbára szánt autóból egyet Párizsba küldtek az autókiállításra. "1908 és 1914 között a mérnöki részlegen kísérleti munkákat végeztem. Legnagyobb feladatom versenyautók építése volt... A kereskedők követelték, és egy id ő után Ford is beleszeretett a kis versenyautó ötletébe" - emlékezett a T-modell utáni munkájára Galamb József. Megbízatása két versenyautó megtervezésére szólt, a T-Ford alapjaira. "Joe, muszáj olyan autót készítened, amely megveri azt a nagy Benz Blitzent". Egy 200 lóerő s szörnyeteget egy törpe? Az ötlet els ő hallásra őrültségnek t űnik, de Henry Ford két autót nevezett a Parttól-partig futamra, a New York-Seattl e versenyre. Kettes rajtszámos autója elsőként ért célba az úttalan utakon 2 3 nap elteltével, 6500 km megtétele után. Másik autója két nappal (!) kés őbb érkezett a célba a rossz irányjelz ő táblák miatt. Galamb másik feladata a felhasználói panaszok kezelése volt. "Rengete g gondunk volt a Model T fékpofáival. Hegyes vidékeken a sofőröknek sokszor kellett használniuk lejtmenetben a féket és a betétek egyszer űen elégtek. Ekkor az oldalsó rögzítő fékhez kellett folyamodni, amely szintén nem bírta a terhelést. Megpróbáltuk megkérni Mr. Fordot, ugyan had d tegyünk er ősebb szigetelést a fékpofákra. De nem engedte. Az utolsó Mode l T-nek ugyanúgy kellett épülnie, mint a legels őnek". Amikor 1914-ben Galamb Józsefa Highland Parkban lév ő tervez ő részleghez került, ő lett a felelős a T-Ford fejlesztéséért. De Henry For d négyszemközt világosan megmondta : "Az ön dolga figyelni, hogy senk i semmiféle változtatást ne tehessen a Model T-n". Ford úgy vélte, a módosítás növeli a gyártási költséget. Az els ő világháború során az angolok tengeralattjárók felismerését végz ő rendszert szerettek volna építtetni Fordékkal. Galamb kapta meg a feladatot. Az angolok azonban panasszal éltek, hogy Henry Ford miért külföldire bí z http :/lwww.veteran.hu/0103/galamb.html 2003.12.11.
A Veterán Autó és Motor cím ű újság interaktív magazinja 4. oldal, összesen : 6 - egy ilyen felel ő sségteljes munkát? "Megbízhattok Joe-ban" hangzott a rövi d válasz. Az elkészült szerkezetet végül Angliában készítették nagyob b darabszámban. Ezenkívül egy Model T motorral és más alkatrészekb ő l összeállított kis tank konstruálása töltötte ki Galamb idejét a háború során. 1916-ban az angolok új ötlettel jelentkeztek : traktorokra volt szükségük. Az első, kísérleti darabokat Galamb készítette. "1906-1907 környékén Mr. Ford azzal állt el ő, hogy szüksége lenne egy könny ű traktorra, amelyet a farmokon lehetne használni. Van három napod - mondta." A Model B motorja és a Model T hátsó tengelye lett a kiindulópont. Egy hét alat t készült el a meglehet ősen furcsa formájú szerkezet, amelyet Ford saját mag a próbált ki. Az eredménnyel annyira elégedett volt, hogy "hirtele n meglátogatott és egy nagy halom készpénzt nyújtott át, mivel segítettem a traktor megalkotásában". Ezután a rákövetkez ő években még több hasonl ó prototípus következett, de az angolok számára is megfelel ő nagysorozatú traktor már Farkas Jen ő munkája volt. Galamb 1915-ben költözött át a dearborni üzembe, ahol nyugdíjazásáig, 1944-ig maradt. Hivatalos titulust csak 1919-ben kapott, amikor Edsel a Ford cég elnöke lett, és egyik els ő lépése volt, hogy kidolgozott egy vállalat i rangsort. Henry ugyanis jobban szerette munkatársait nevükön szólítani, nem kedvelte az igazgató vagy osztályvezet ő titulusokat. A hierarchiában főmérnöki beosztást kapott Galamb keze alatt ekkoriba n közel 200 ember dolgozott. "Mr. Ford néha nekem támadt, hogy milye n sokan dolgoznak itt és rúgjak ki közülük néhányat! Mr. Ford szerint elég, h a csak elkészítek egy vázlatot, és odaadom a munkásoknak, akik maj d kivitelezik. Persze amikor félmilliót költünk arra, hogy egy model l szerszámait el őkészítsük, akkor ez nem megy. Azért, hogy kevésbé legyen felt ű n ő a tömeg, az emberek egy részét átcsoportosítottam más üzemekbe." Galamb József 1917-ben n ősült meg. Házassága Dorothy Beckhamrne l hatalmas társadalmi esemény lett. Ford egy különvonatot bérelt ki : az össze s Ford-vezet ő, beleértve Henryt is, családostul jelen volt. A húszas évek folyamán Galamb továbbra is a Model T-t csiszolgatta. "En voltam a közvetítő a szervizrészleg és Mr. Ford között. Ha egy vásárl ó panaszkodott, a szervizesekhez fordult, ők meg hozzám". Míg Edsel Ford, Henry fia már új modelleket hozott volna ki a piacra, a gyáralapító édesap a makacsul ragaszkodott páratlanul népszer ű népautójához. Leginkább a motort kedvelte, és azt szerette volna, hogy a Model T-t leváltó újdonság hasonlóan nagyot szóljon. A kísérleti X motor, amelyet nagyrészt Farka s Jen ő alkotott meg, nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Ráadásul a Model T eladásai 1926-ban meredeken estek, a különböz ő kozmetikai változtatások és az ár csökkentése ellenére. Végül sikerült meggy őzni Henry Fordot is a típusváltás szükségességéről, s egy évvel kés őbb a nyilvánossá g elé állt a Model A. "A Model A tervezése sok munkát jelentett. En felügyeltem a karosszéria - és az alváztervezést". A vázkeret a Model T története során nem soka t változott, csak folyamatosan er ősítettek rajta. De egy id ő után nem lehetet t tovább foltozgatni, "végül azt mondtam Mr. Fordnak, hogy tönkretesszük a karosszériákat egy ilyen alvázzal. Eveken keresztül dolgoztam egy új vázon. Az X-tagokat összeszegecseltük, de nyikorgott a szerkezet. Az segített, hogy a sarkokra egyáltalán nem helyeztem szegecseket, kés őbb pedig áttértünk a hegesztéses megoldásra." "Farkas dolgozott a Model A motorján. Azután jött egy Sheldrick nev ű mérnök, és így még jobban külön tudtuk választani a feladatokat. Edselt a Model A karosszéria-változatai foglalkoztatták. Sokat beszélgettünk, milyen http://www.veteran.hu/0103/galamb.html 2003.12.11.
A Veterán Autó és Motor cím ű újság interaktív magazinja 5. oldal, összesen : 6 variánsok legyenek, hogyan változtassunk, milyen legyen a szélvéd ő alakja és d őlésszöge stb. Kezdetben semmilyen h űtőrácsot nem terveztünk el őre, Edsel ötlete alapján került végül az autó orrára a rács. Ezután 25 éve n keresztül dolgoztam Edsel kezei alatt " "Edsel jobban megértett. Túl sok munka hárult rám, és Mr. Ford ne m engedte, hogy több segítőm legyen. Edsel meghallgatta az indokaimat, édesapja soha. " 1929-ben Galamb vakbélgyulladást kapott. Ekkoriban Henry Ford a szójadiétában hitt és minden munkatársát arra ösztökélte, hogy kövesse őt. A m űtét után az orvos megkérdezte Galamb feleségét : "Ugye az ura azt az őrült diétát követi?" Az orvos az igenl ő válasz hallatán dühösen csóválta a fejét, mivel kiderült, hogy amikor össze akarták varrni, nem találtak elé g izmot az öltések megtartására. Amikor 1932-ben megjelent a V8, ismét Galamb volt az, aki a túl gyeng e alvázat meger ősítette. 1943-ben Edsel Ford meghalt. Halála el őtt éppen új Lincoln és.mercury modellsorozaton dolgozott, amelyeknek alkatrészei egymás között lette k volna cserélhet ők. A gyászoló Henry viszont azzal lépett oda Galambhoz : "Joe, vissza kell térnünk a régi szép id őkhöz, amikor csak egyetlen modell t építettünk. Nem lesz semmiféle Lincoln vagy Mercury, semmi más, csaki s Ford. Bármilyen karosszériát rátehetsz, ha az, alváz ugyanaz marad. Ne engedd, hogy bárki beleszóljon ebbe". Galamb híven teljesítette Henry utasításait, de ekkor megjelent a színe n Henry az unoka, és egyáltalán nem értett egyet nagyapja elgondolásaival. Inkább apja nyomdokain akart haladni, amivel sikerült Galambot két t űz közé szorítania. 1943 végén, 62 éves korában Galamb szívrohamot kapott és orvosa i tanácsára 1944. április 10-én visszavonult. Összesen 39 évet töltött a For d Motor Company kötelékében. Galamb József visszaemlékezéseib ől is kit űnik, hogy Henry Fordhoz a végletekig lojális volt. Emellett nem feledte magyar származását sem. Igyekezett segíteni honfitársainak, testvérei érdekében megtetette a megfelel ő lépéseket, hogy Makón Ford-kereskedés nyílhasson. Közrem űködésével érkezett Magyarországra 1921 tavaszán az els ő Fordso n szállítmány, amely 6 traktorból állt, és számos más mez őgazdasági gépet i s küldött. Testvéreinek írt levelében meghatározta: " A gépeket bemutatásra szántam, hogy a Ford gyár készítményeit, és azok használhatóságát ottho n megösmerhessék, másrészt pedig módot akarok adni nektek, hogy a gépe k munkába állítása által jövedelemhez juthassatok, megélhetéseteket jobba n biztosíthassátok. " Létrehozott egy alapítványt is a gépészet terén kimagasló kvalitásokka l rendelkező fiatalok számára. "Nekünk, idegenbe szakadt magyaroknak az a meggy őződésünk, hogy az ország újjáépítésében mindenkinek részt kell vennie, aki magyarna k született, bárhová juttatta is a sors szeszélye. Ennek a kötelezettségne k akarok részben eleget tenni, mikor egy vagy több makói születés ű fels ő ipariskolai tanuló segélyezésére Makó városánál 100 ezer koronás ösztöndí j alapítványt teszek" - írta Makó polgármesterének 1921 januárjában. Nyugdíjba vonulása után Galamb még 1.1 évet élt. Negyvenöt éve, 1955. december 4-én hunyt el hazájától távol, Detroitban. Húsz évvel ezel őtt, 1981. február 3-án, születésének 100. évfordulóján Makón, Deák Ferenc u. 61. számú ház, az egykori Ford-szerviz épületének falán emléktáblát avatta k tiszteletére. http://www.veteran.hu/0103/galamb.html 2003.12.11.