TÁMOP-4.1.3-08/1-2008-0004 A felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése Az OKKR szintjei és szintleírásai 6 8. szint Készítette: Bókay Antal Pillérvezető: Elemiprojekt-vezető: Alprojekt: Elemi projekt: Feladat sorszáma: 3. 1. 3. Dátum: 2010. április 18. Temesi József Falus Iván Országos Képesítési Keretrendszer 3. Az OKKR felsőoktatási szintjei leírására vonatkozó javaslat elkészítése
Tartalomjegyzék Bevezető. 3 A deskriptorok leírási szintjének átfogó elvei. 3 A felsőoktatás szintjei és szintleírásai. 4 Az OKKR 6. szintje. 5 Az EFT KKR metarendszere a 6. szintre. 5 Az EKKR 6. szint javaslatai. 5 OM rendelet alapképzésre vonatkozó kimeneti leírása. 6 Az OKKR 6. szintjének deskriptorai. 6 Tudás/ismeret. 6 Készségek, képességek. 7 Attitűdök/nézetek. 7 Autonómia és felelősségvállalás. 7 Az OKKR 7. szintje. 7 Az EFT KKR metarendszere a 7. szintre. 8 Az EKKR 7. szint javaslatai. 8 OM rendelet mesterképzésre vonatkozó kimeneti leírása. 8 Az OKKR 7. szintjének deskriptorai. 9 Tudás/ismeret. 9 Készségek, képességek. 9 Attitűdök/nézetek. 10 Autonómia és felelősségvállalás. 10 Az OKKR 8. szintje. 10 Az EFT KKR metarendszere a 8. szintre. 10 Az EKKR 8. szint javaslatai. 11 Az OKKR 8. szintjének deskriptorai. 11 Tudás/ismeret. 11 Készségek, képességek. 11 Attitűdök/nézetek. 11 Autonómia és felelősségvállalás. 12 A 6 8. szint deskriptorainak összefoglaló táblázata. 12 2
Bevezető A TÁMOP 4.1.3. pályázat 3. sz. elemi projektje az Országos Képesítési Keretrendszer legfelső szintjének a megfogalmazását tűzte ki célul. Ez a szint az EKKR metarendszerét fordítja le, illetve inkább újraírja, transzformálja egy párhuzamos nemzeti szinten. Az EKKR metarendszer, azaz egy olyan átfogó és általános leírási szint, amely rögzíti az Európai Felsőoktatási Térség tanulási-oktatási aktivitásának, tudásmenedzsmentjének tanulási eredmények szempontjából megfogalmazott legátfogóbb célkitűzéseit. Az Országos Képesítési Keretrendszer egyik irányból hasonlóképpen metarendszer, ez lehet majd a magyar metarendszer, mert azok a deskriptorok, amelyek a TÁMOP jelen kutatása keretében lettek/ lesznek kialakítva nem szakmaspecifikusak, hanem képesítésiszint-specifikusak. A következő lebontási szint az, amely ma a felsőoktatásban az ún. KKK-k szintje, már nem metarendszer lesz, mert szakmai sajátosságok szempontjából definiálja a felsőoktatás bizonyos területei elvárt tanulási kimeneteit. Az OKKR ezen átfogóbb, metajellegű formáját előzetes szakértői munka során határozták meg, ennek elveit tartalmazza Falus Iván vitaindítója. A vitaindító meghatározta: 1. a rendszer formális szerkezetét (vertikális) szintjeit (ciklusok); 2. vázolja horizontális tagolódását (tudás/ismeret, készségek stb.); 3. és különösképpen: definiálja az egész rendszer elvi, szemléleti jellegét, kompetenciaalapúságát. A deskriptorok leírási szintjének átfogó elvei Az elmúlt években rendszeresen elhangzott a kimeneti oktatásszervezés meghatározó jelentősége, az Európai Képesítési Keretrendszer legfontosabb jellemzője és elvárása a tanulási eredményeket megfogalmazó, kimeneti szempontú oktatástervezés. A magyar felsőoktatásban a különböző oktatásmenedzsment dokumentumok (minisztériumi és kormányrendeletek, MAB-elvárások, űrlapok) tartalmaztak kimeneti elemeket, ezek az oktatási folyamat szervezésébe nem épültek be, csak mintegy érthetetlen külső díszítményként jelennek meg. Ennek egyik oka mindenképpen az, hogy az oktatási folyamat tervezését végzők és az ennek nyomán született, illetve ezt megalapozó rendeletek nem értették és nem fogadták el a kompetenciaalapú tervezés, irányítás lényegi, megalapozó szerepét. A kompetencia egy új képzési filozófia, egy új pedagógiai szemléletmód alapszava, programadó kifejezésként nem pusztán egy új elméleti-gyakorlati terminus, hanem egy jelentős személyes-társadalmi aktivitási terület programadó, diszkurzusmeghatározó fogalma. A XX. század második felének oktatással-neveléssel foglalkozó gondolkodásában nyomon követhetők azok a fázisok, elméletek, amelyek ennek az új (korábbi kezdemények nyomán mintegy húsz éve és az elmúlt húsz évben megfogalmazott) szemléletmódhoz vezettek. A behaviorizmus a világban aktív ember belső szerveződése kapcsán épített ki képzési-nevelési elképzelést, ennek sokkal komplexebb változatát fejlesztette ki a strukturalizmus (pl. Piaget), majd a kompetenciafogalmat felvető, felépítő kognitív pszichológia/pedagógiai következett. A behaviorista elképzeléshez mérten a kognitív megközelítés abban radikálisan új, hogy az ember relációjában és nem elsősorban magában az emberben rekonstruálja a világelsajátítás és az önépítés folyamatát és fejlesztési irányítása lehetőségeit. A kompetencia ilyen relációs alapfogalom, arról szól, hogy a személy és a világ (tárgyak, más emberek és önmaga) viszonyában, közvetítésében milyen releváns relációk alakulnak ki, kell hogy kialakítódjanak. A kompetencia nem a személy viselkedését értelmezi, hanem a személy 3
életaktivitása és valami külső, társadalmi komplexum, lehetőség, elvárás közötti viszonyt, és ennek a viszonynak adja szintekre, területekre, viszonytípusokra vonatkozó fenomenológiai leírását. A felsőoktatás kompetenciaalapú újraírásának elveiről, gyakorlatáról a TÁMOP keretén belül (Gönczi Éva, Derényi András Temesi József és mások írásai) és az elmúlt években másutt is (pl. a Temesi József által vezetett 2005 2006-os projektben) sok átfogó anyag készült, ezek következtetéseit nagyon fontos lenne (akár utólagosan is) alaposan beépíteni a mostani feladatba, a deskriptorok rendszerének kidolgozásába. Az a közeg (a felsőoktatásban oktatók és vezetők), amely hivatott lenne egy ilyen radikálisan új szempontú, logikájú oktatástervezés és oktatás kialakításában nemhogy teljesen tájékozatlan a deskriptorok rendszerének elveiről, az Európai és az Országos Képesítési Keretrendszer jellegéről, céljairól, hanem alapvetően félretájékozott, és a XIX. századi tudományosság, tudományfilozófia mentén próbálja meghatározni a felsőoktatási képzések karakterét, és eleve elutasítóan, elszörnyedve tekint egy kimeneti szempontú építkezés, minőségbiztosítás lehetőségére. A szintleírások további hasznosulásához, szakalapítási és szakindítási szintre történő lebontásához már különböző szakterületek meglehetősen nagy létszámú szakértőjének hozzáértő együttműködésére van szükség. Jelenleg nem az az elsődleges gond, hogy az ilyen vagy olyan szintleírásokat nem fogadják el, hanem az, hogy a szintleírások mögötti koncepció teljesen idegen vagy elfogadhatatlan, vagy legalábbis ismeretlen a felsőoktatás szereplői számára. Ezért a felsőoktatási szintleírásokat rövid, magyarázó szerepű európai háttérrel próbálom alátámasztani, és idézem a 2005-ös OM rendelet kimeneti követelményeit is. A felsőoktatás szintjei és szintleírásai Az európai felsőoktatásban egy-két évtizede néhol már Bologna előtt és igazán rangos egyetemi kultúrájú nemzeti felsőoktatásokban megindult az a folyamat és átalakulás, amely a napi működés szintjén általánossá, sőt kizárólagossá tette az új képzési filozófiát. Ennek eredményeként ma már több helyen hosszabb időhátterű képzési tapasztalat halmozódott fel a kimeneti szempontú, képesítési követelményeket kijelölő felsőoktatási működés kapcsán. A kompetenciaalapú felsőoktatás a bolognai egyezmény elvei között még nem szerepelt, de az utóbbi évek miniszteri találkozóiban egyre fontosabbá vált, és most talán a mobilitás kérdése mellett ez a leghangsúlyosabb közös európai fejlesztési feladat. A bergeni (2005-ös) miniszteri találkozót záró nyilatkozat például a tanulási eredmények témáját a következőképpen fogalmazta meg: Elfogadjuk az Európai Felsőoktatási Térségen belüli képesítésekre vonatkozó átfogó keretrendszert, amely három képzési ciklusból (beleértve az egyes nemzeti sajátosságok figyelembevételével a nem minden esetben felsőfokú végzettséget adó képesítések megszerzésének lehetőségét), az egyes ciklusokra vonatkozó, tanulási eredményeken és kompetenciákon alapuló általános jellemzőkből, valamint az első és a második ciklus kredittartományaiból áll. Elkötelezzük magunkat az EFT átfogó keretrendszeréhez illeszkedő nemzeti képesítési keretek 2010-ig történő kidolgozása, illetve e munka 2007 előtti megkezdése mellett. Ennek a feladatnak a teljesítéséhez születtek előbb átfogó elvek (az ún. Dublin deskriptorok), majd résztémákhoz, szakterületekhez kapcsolódó projektek (Tuning-programok), végül megszülettek az EU egészére vonatkozó közös irányelvek is. Fontos, hogy a felsőoktatás ebben meglehetősen önállóan lépett, és az átfogó, a teljes iskolázásra és különösképpen az élethosszig tartó tanulás elvére alapuló képesítési keretrendszerbe már jelentős előmunkálatok hátterével lépett be. A bolognai folyamat keretében 2005-re született meg egy kizárólag a felsőoktatással foglalkozó képesítési keretrendszer, az Európai Felsőoktatási Térség Képesítési Keretrendszere (EHEA QF magyarul EFT KKR), melynek kiinduló pontja volt a Bologna folyamat egyik alapelemeként elgondolt többszintű felsőoktatás, előbb a bachelor és master, később a bachelor-master-doktori szintek szétválasztása és kimeneti szempontú, tanulási eredményekre alapuló megfogalmazása. 2008 nyarán fogadta el az Európa Parlament és Tanács az élethosszig tartó tanulás képesítési keretrendszerét, amit Európai Képesítési Keretrendszerként em- 4
legetünk. Ez már nyolc szintet tartalmaz, amelyből az utolsó három az, amely elsősorban a felsőoktatásra vonatkoztatható. Az EFT-KKR és az EKKR felsőoktatáshoz kapcsolható része alapjában hasonlít egymásra, de vannak köztük különbségek. Az EKKR esetében lényeges, hogy nem képzési szinteket vett alapul (tehát nem úgy gondolkodott, hogy van alapképzés és mesterképzés, és azt miként lehet leírni), hanem kimeneti elvárási szinteket (lehetséges, elvárt kimeneti típusokat) írt le, amihez aztán többé-kevésbé jól kapcsolhatók az adott felsőoktatási rendszerben szokásos végzettségek. A magyar felsőoktatásra vonatkoztatható deskriptorok esetében is lényeges kérdések merültek fel, az FSZ-képzések vagy éppen a szakirányú továbbképzések elhelyezése kapcsán. Az OKKR 6. szintje A 6. szint deskriptorai a magyar felsőiktatási folyamatban elsősorban az alapképzésre vonatkoznak. A deskriptorok karakterét úgy kell kialakítani, hogy azok le tudják fedni egyrészt a felsőoktatás első szintjének tömegesedéséből származó sajátos, a korábbi magyar felsőoktatásban nem észlelhető kimeneti elvárásokat. E képzési szakasz, a korábbi speciális, szakmai célokkal szemben ma átfogóbb tudást, alapvetőbb készségeket és képességeket kell kialakítson. A kétszintű képzés kialakításakor az alapképzés sajátos karakterét, elvárásait nem igazán tartották szem előtt a KKK-k és a tantervek kidolgozói. Valószínű, hogy a képzési szintek közül a felsőoktatásban ezen a szinten van a legnagyobb különbség a jelenlegi helyzet és az EKKR hátterű szintleírás között. A 6. szint deskriptorai, szintleírása kapcsán fontos tudni, hogy nem kizárólag az alapképzésre vonatkoztatható, hanem fontos komponense lehet az FSZ-képzések kreditjeinek közel harmada, de legalább negyede esetében. Az EFT KKR metarendszere a 6. szintre Sikeres befejezését tanúsító képesítést azoknak a hallgatóknak lehet odaítélni, akik»» valamely tanulmányi területen olyan tudásról és megértésről tettek tanúbizonyságot, amely az általános középfokú oktatásra épül, amelynek a szintje tipikusan a magas szintű tankönyvek alkalmazásával jellemezhető, és megjelennek benne a kérdéses szakterület élvonalából származó tudás bizonyos aspektusaira is;»» képesek az elsajátított tudás és megértés alkalmazására olyan módon, ami a munkájuk, illetve szakmájuk professzionális megközelítését jelzi, és olyan kompetenciával rendelkeznek, amit tipikusan a szakterületükön belüli érvelés és problémamegoldás képessége bizonyít;»» képesek azoknak a releváns adatoknak az összegyűjtésére és értelmezésére (többnyire a szakterületükön belül), amelyek alapján ítéletet tudnak alkotni társadalmi, tudományos vagy etikai kérdésekről;»» képesek az információk, gondolatok, problémák és megoldások kommunikálására, szakmai és nem szakmai közönség felé egyaránt;»» rendelkeznek azokkal a tanulási képességekkel, amelyek a nagyfokú autonómiával végzendő további tanulmányok folytatásához szükségesek. Az EKKR 6. szint javaslatai»» Valamely munka- vagy tanulmányi terület magas szintű ismerete, elméletek és elvek kritikai megértésével. 5
»» Szakmai magabiztosságot és az innovációt bizonyító magas szintű készségek, amelyek egy specializálódott munka- vagy tanulmányi területen összetett és előre nem látható problémák megoldásához szükségesek.»» Összetett technikai vagy szakmai tevékenységek vagy projektek vezetése, felelősség vállalása a döntéshozatalért előre nem látható munka- vagy tanulmányi helyzetekben felelősség vállalása egyének vagy csoportok szakmai fejlődésének irányításáért. OM rendelet alapképzésre vonatkozó kimeneti leírása Alapképzésben alapfokozatot az szerezhet, aki a) a képzés során az ismereteket illetően bizonyította, hogy»» a képzési területéhez tartozó ismereteket elsajátította, és olyan ismereteket szerzett, amelyek alapján az adott és más képzési területen folyó mesterképzésbe léphet;»» képes a választott képzési ág összefüggésein kívül eső alapfogalmak és alapelvek önálló elsajátítására, alkalmazására és egy adott munkakörben való felhasználására;»» ismeri a tanulmányi területre érvényes ismeretszerzés módjait, a legfontosabb ismeretszerzési forrásokat;»» képes eldönteni, hogy egy adott problémát milyen megközelítésben lehet megoldani, és ez adott esetben milyen mértékben alkalmas a probléma sikeres megoldására; b) ismereteit illetően alkalmas»» szakképzettségének megfelelő munkakör ellátására;»» az információk kritikus elemzésére és sokoldalú feldolgozására;»» idegen nyelven és az informatika legújabb eszközeivel is hatékonyan kommunikálni, és az információkat, érveket és elemzéseket különböző nézőpontok szerint bemutatni;»» a képzési ágon belül elsajátított problémamegoldó technikák hatékony alkalmazására;»» önálló továbbtanulással vagy szervezett továbbképzések segítségével meglévő készségei fejlesztésére és olyan új kompetenciák elsajátítására, amelyek segítségével alkalmassá válhat egy szervezeten belül felelősségteljes munkakör vállalására;»» a tanulást illetően képes összefüggő szöveg, valamint vizuális jelekkel, tipográfiai eszközökkel, ikonokkal tagolt szövegek, táblázatok, adatsorok, vizuális szövegek (mozgó-, állóképek, térképek, diagramok stb.) megértésére, értelmezésére;»» saját tanulási folyamatainak hatékony megszervezésére;»» a legkülönbözőbb tanulási források felhasználására; c) a szakmai attitűdök és magatartás terén rendelkezik»» olyan személyes tulajdonságokkal és együttműködési készséggel, amelyek a személyes felelősséget és az egyéni döntéshozatalt is megkövetelő munkakörökhöz szükségesek;»» minőségtudattal és sikerorientáltsággal;»» saját tevékenysége kritikus értékelésének képességével;»» értékek kialakítására és megtartására törekvő céltudatos magatartással. Az OKKR 6. szintjének deskriptorai Tudás/ismeret»» Egy adott tanulmányi és/vagy szakterület tárgykörének, minőségi és mennyiségi jellemzőinek, irányainak és határainak alapozó és átfogó ismerete 6
»» Az adott szak, ill. tanulmányi terület legfontosabb összefüggéseinek, elméleteinek és az ezeket felépítő terminológiának az ismerete és használata»» Ismeri és alkalmazni tudja szakterületének megalapozó ismeretszerzési és problémamegoldási módszereit Készségek, képességek»» Képes az adott szakterület ismeretrendszerét alkotó elképzelések alapfokú analízisére, az öszszefüggések szintetikus megfogalmazására és adekvát értékelő tevékenységre»» Képes rutin szakmai problémák azonosítására, és azok megoldásához szükséges elvi és gyakorlati háttér feltárására, megfogalmazására»» Ismeri és képes használni, megérteni szakterületének jellemző írásműfajait, számitástechnikai, könyvtári forrásait, alapvető textbookjait.»» Rendelkezik a szakterület alkalmazhatósági (employability) elvárásainak megfelelő készségekkel»» Kiszámítható, jól körülhatárolt kontextusokban képes standard eljárások egy meghatározott körének gyakorlati alkalmazására Attitűdök/nézetek»» Ismeri és vállalja szakmája alapvető világképét, érti az adott szakterület személyes vonatkozásait és társadalmi szerepét»» Képes szakmája átfogó gondolkodásmódjának és gyakorlati működése alapvető jellemzőinek hiteles közvetítésére, átadására»» Rendelkezik olyan érdeklődéssel és tanulási képességgel, mely a további képzés és önképzés alapjaként működhet»» Képes erősségei és gyengeségei felmérésére, döntően mások által meghatározott kritériumok alapján Autonómia és felelősségvállalás»» Önállóan képes átfogó, megalapozó szakmai kérdések végiggondolására, adott források alapján történő kidolgozására és a szakmát megalapozó nézetek felelősségteljes vállalására»» Alapfokú kooperáció és felelősségvállalás mások adott területen folyó munkájáért, a különféle erőforrásokkal való gazdálkodásért»» Együttműködés és felelősség az adott szakterület képzett szakembereivel, tanáraival»» Az adott szakterület etikai kérdéseinek, morális problémáinak tudatosítása, az adott szakma etikájának követése Az OKKR 7. szintje A magyar felsőoktatás szempontjából ez a szint meglehetősen jól meghatározható diploma és képzési időszak szempontjából: ez a mesterképzés. A mesterképzés kimeneti elvárásai állnak talán legközelebb a hagyományos egyetemi képzések elvárásaihoz, természetesen kimeneti szempontból tanulási eredményeken keresztül fogalmazódnak meg. 7
Ennek a szintnek is van eltérő képzési formája: valószínű erre a szintre kellene tervezni a a jelenleg a rendszerből kimaradt szakirányú továbbképzéseket, speciális posztgraduális képzéseket, továbbképzéseket. Az EFT KKR metarendszere a 7. szintre Sikeres befejezését tanúsító képesítést azoknak a hallgatóknak lehet odaítélni, akik»» tipikusan az első cikluson alapuló, azt kiterjesztő és továbbfejlesztő tudásról és megértésről tettek tanúbizonyságot, amely alapul szolgál és lehetőséget teremt az eredetiségre a gondolatok kifejlesztésében és/vagy alkalmazásában, gyakran kutatási környezetben;»» képesek az elsajátított tudás, megértés és problémamegoldó képesség alkalmazására új vagy szokatlan környezetben is, a szakterületükhöz kötődő tágabb (vagy multidiszciplináris) kontextusokban is;»» képesek a tudás integrálására és komplexitásának kezelésére, az ítéletalkotásra hiányos, korlátozott információk birtokában is, akkor is, ha az a tudás alkalmazásával kapcsolatos társadalmi és etikai felelősségre való reflektálást is magában foglalja;»» képesek a következtetéseik, valamint az azokat megalapozó tudás és érvelés világos és egyértelmű kommunikálására, szakmai és laikus közönség felé egyaránt;»» rendelkeznek az ahhoz szükséges tanulási képességekkel, hogy további tanulmányaikat autonóm módon, nagyrészt külső irányítás nélkül végezhessék. Az EKKR 7. szint javaslatai»» kiemelten szakosodott tudás, részben valamely munka- vagy tanulmányi terület legfrissebb fejleményeinek ismeretével, amely eredeti megközelítések és/vagy kutatások alapjául szolgálhat kritikus tudatosság a tudáshoz kapcsolódó kérdésekben valamely munka- vagy tanulmányi területen, valamint különböző területek kapcsolódásainál»» a kutatásban és/vagy az innovációban új tudás és eljárások kifejlesztéséhez, valamint a különböző területekhez tartozó tudás integrálásához szükséges, szakosodott problémamegoldási készségek»» összetett, előre nem látható és új stratégiai megközelítéseket igénylő munka- vagy tanulási kontextusok vezetése és átalakítása, felelősség vállalása a csoport szakmai tudásához vagy gyakorlatához való hozzájárulásért és/vagy stratégiai teljesítményének értékeléséért OM rendelet mesterképzésre vonatkozó kimeneti leírása Mesterképzésben mesterfokozatot az szerezhet, aki a) a képzés során az ismereteket illetően bizonyította, hogy»» felkészült tanulmányi területén az ismeretek rendszerezett megértésére és elsajátítására, illetve a tudományterületről vagy a megszerzett tapasztalatból származó információk, felmerülő új problémák, új jelenségek kritikus feldolgozására;»» ismeri saját kutatásaihoz vagy tudományos munkájához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákat;»» eredeti látás- és gondolkodásmóddal és megfelelő absztrakcióval rendelkezik a tudományág mélyebb összefüggéseinek megértésében, a megszerzett tudás alkalmazásában és gyakorlati hasznosíthatóságában, valamint a problémamegoldó technikák felhasználásában;»» képes a tudományágában a tudományos kutatások és a különböző módszerek értékelésére, önálló kritika megfogalmazására és szükség esetén alternatív megoldások felvetésére; 8
b) ismereteit illetően alkalmas»» rendszerszerűen és kreatívan új és összetett témakörökkel foglalkozni, helytálló bírálatot vagy véleményt megfogalmazni, döntést hozni, és az ebből adódó következtetéseket levonni és közérthetően bemutatni;»» a megoldandó problémák megértésére, önálló megoldására és eredeti ötletek felvetésére;»» szakmailag magas szinten önállóan megtervezni és végrehajtani feladatokat;»» a képzési terület belső törvényszerűségeinek mélyebb megismerésére és önművelésre;»» az egyéni tudás, ismeret elmélyítésére, bővítésére; c) a szakmai attitűdök és magatartás terén rendelkezik»» a munkakörhöz szükséges olyan tulajdonságokkal, amelyek alapján képes együttműködésre, kezdeményezésre és személyes felelősségvállalásra, döntéshozatalra, szakmai önképzésre;»» saját tevékenysége kritikus értékelésének képességével;»» értékek kialakítására és megtartására törekvő céltudatos magatartással. Az OKKR 7. szintjének deskriptorai Tudás/ismeret»» Egy adott tanulmányi és/vagy szakterület átfogó tárgykörének általános és specifikus jellemzőinek, legfontosabb irányainak és pontosan kidolgozott határinak átfogó és részletes ismerete»» Az adott szak, ill. tanulmányi terület összefüggéseinek, elméleteinek és az ezeket felépítő terminológiának részletes, belső összefüggéseikben, ellentmondásaikban is megfogalmazódó ismerete és használata»» Ismeri és alkalmazni tudja szakterületének sajátos ismeretszerzési és probléma-megoldási módszereit, absztrakciós technikáit, az elvi kérdések gyakorlati vonatkozásainak kidolgozási módjait Készségek, képességek»» Képes az adott szakterület ismeretrendszerét alkotó elképzelések különböző területeinek részletes analízisére, az átfogó és speciális összefüggések szintetikus megfogalmazására és az ezekkel adekvát értékelő tevékenységre»» Képes speciális szakmai problémák azonosítására, és azok megoldásához szükséges részletes elvi és gyakorlati háttér feltárására, megfogalmazására»» Bekapcsolódás kutatási, fejlesztési projektekbe»» Magas szinten ismeri a szakterület ismeretközvetítési technikáit, publikációs forrásait képes ezek magyar és idegen nyelvű feldolgozására»» Képes a szakterületének egyes résztémáiról önálló, magas szakmai szintű, szaktudmányos formájú összefoglalók, elemzések készítésére»» Rendelkezik a szakterület alkalmazhatósági (employability) elvárásainak megfelelő készségekkel»» Különböző bonyolultságú és különböző mértékben kiszámítható kontextusokban képes a módszerek és technikák széles körének gyakorlati alkalmazására 9
Attitűdök/nézetek»» Ismeri és vállalja azokat az átfogó és speciális viszonyokat, érzéseket, amelyek szakterülete sajátos karakterért személyes és közösségi szerepét alkotják»» Képes szakmája összefoglaló és részletezett problémaköreinek saját személyén keresztül történő megértésére és hiteles közvetítésére»» Rendelkezik olyan érdeklődéssel és tanulási képességgel, mely a további képzés és önképzés alapjaként működhet»» Képes erősségei és gyengeségei felmérésére, a bevett vélemények érvényes megkérdőjelezésére, saját ítéletalkotásra, és ítéletalkotási kritériumainak kialakítására Autonómia és felelősségvállalás»» Jelentős mértékű önállóság átfogó és speciális szakmai kérdések kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében, indoklásában»» Kezdeményező szerep és magas szintű kooperáció másokkal együtt végzett szakmai munkában, felelősség a kooperatív társak munkájáért és az erőforrásokkal való gazdálkodásért»» Együttműködés és bizonyos kérdésekben egyenrangú partneri kooperáció a terület szakembereivel, tanáraival»» Az adott szakterület etikai kérdéseinek, morális problémáinak aktív, alkotó végiggondolása és képviselete Az OKKR 8. szintje A képesítési keretrendszer legfelső szintje elsősorban a doktori képzés. Ennek integrálása, mint harmadik, illetve nyolcadik szint beépítése a bolognai folyamatban az európai fórumokon is meglehetősen későn, jóval az előző két szint kitalálása után kezdődött. A 2005-ös OM rendelet még nem vett tudomást a doktori képzésről, és ma Magyarországon a doktori képzéshez nem készültek KKK-k. A 8. szint megfogalmazásában a legfontosabb, hogy egy legfelső, felfelé voltaképpen nyitott kimeneti követelményű deskriptor rendszert kell megadni. Az EFT KKR metarendszere a 8. szintre Sikeres befejezését tanúsító képesítést azoknak a hallgatóknak lehet odaítélni, akik»» bizonyították, hogy képesek egy számottevő kutatási folyamat koncepciójának elgondolására, megtervezésére, végrehajtására és alkalmazására, a megfelelő tudományos integritással;»» eredeti kutatási eredménnyel járultak hozzá a tudás határainak tágításához egy nagy terjedelmű munka megalkotásával, amelynek részei hazai vagy nemzetközi hivatkozott publikációban is testet öltenek;»» képesek új és komplex gondolatok kritikai elemzésére, értékelésére és szintézisére;»» a szakterületükhöz tartozó kérdésekről képesek kommunikálni a kollégáikkal, a tágabb akadémiai közösséggel és általában a társadalommal;»» várható, hogy akadémiai vagy szakmai munkájukkal hozzájárulnak a technológiai, társadalmi vagy kulturális haladáshoz a tudásalapú társadalomban. 10
Az EKKR 8. szint javaslatai»» a tudás jelenlegi határait feszegető ismeretek valamely munka- vagy tanulmányi területen és a területek kapcsolódásainál»» a kutatás és/vagy az innováció kritikus problémáinak megoldásához, valamint a létező tudás vagy szakmai gyakorlat kiterjesztéséhez és újradefiniálásához szükséges legmagasabb szintű és legspecializáltabb készségek és technikák, többek között a szintetizálás és az értékelés képessége»» a munka- vagy tanulmányi kontextus beleértve a kutatást élvonalában új elképzelések vagy folyamatok kifejlesztésénél mutatott kiemelkedő tekintély, innovációs képesség, autonómia, tudományos és szakmai feddhetetlenség és folyamatos elkötelezettség Az OKKR 8. szintjének deskriptorai Tudás/ismeret»» Rendelkezik egy adott tanulmányi és/vagy szakterület tárgykörének, általános és specifikus jellemzőinek, legfontosabb irányainak és pontosan kidolgozott határainak, megállapodott és vitatott összefüggéseinek kutatási szintű ismeretével»» Képes az adott szak, ill. tanulmányi terület összefüggéseinek, elméleteinek és az ezeket felépítő fogalmi rendszernek, terminológiának megértésére és részletes, belső összefüggéseikben, ellentmondásaikban is megfogalmazódó egyéni kutatási területén történő önálló, kreatív használatára»» Képes speciális, előre nem látható szakmai problémák azonosítására, és azok megoldásához szükséges kutatási szintű részletes elvi és gyakorlati háttér feltárására, megfogalmazására, új összetett, absztrakt fogalmak és összefüggésrendszerek bevezetésére»» Képes a tiszta és/vagy alkalmazott tudományterületen kutatást végezni, új technikákat és megközelítéseket kialakítani. Készségek, képességek»» Képes az adott szakterület ismeretrendszerét alkotó elképzelések különböző területeinek részletes és kreatív analízisére, átfogó és speciális összefüggések szintetikus új szemléletű megfogalmazására és az ezekkel adekvát értékelő és kritikai tevékenységre.»» Ismeri és alkalmazni, illetve továbbfejleszteni tudja szakterületének sajátos ismeretszerzési és problémamegoldási módszereit, absztrakciós technikáit, képes az elvi kérdések újszerű, eddig ismeretlen gyakorlati vonatkozásainak kreatív kidolgozására.»» Képes új projektek tervezésére, futtatására»» Szakterületéhez tartozó ismeretszerzési módok, informatikai lehetőségek és rendszerek kratív, alkotó-fejlesztő használata Attitűdök/nézetek»» Speciális szempontból aktívan, alkotó módon járul hozzá a szakterület átfogó világképéhez, képviseli és saját témájához kapcsolódva továbbfejleszti azokat a relációkat, amelyek a szakterület sajátosságából következően járulnak hozzá az emberi önteremtés folyamatához 11
»» Képes szakterülete szempontjából lényeges új viszonyok, a személyes és közösségi lét szempontjából releváns átfogó összefüggések felépítésére és közvetítésére»» Rendelkezik olyan érdeklődéssel és tanulási képességgel, mely lehetővé teszi a szakterület jelen pillanatban még átláthatatlan, előjelezhetetlen kutatási problémáinak azonosítását és megoldását»» Képes erősségei és gyengeségei felmérésére, a szaktudomány autoritásai által képviselt vélemények érvényes megkérdőjelezésére, saját ítéletalkotásra és ítéletalkotási kritériumainak kialakítására Autonómia és felelősségvállalás»» Alkotó, kreatív önállósággal épít ki és kezdeményez új ismeretterületeket és gyakorlati megoldásokat»» Vezető szereppel és magas szintű kooperációval képes részt venni az elméleti és gyakorlati kérdések kidolgozásában»» Képes egyenrangú, vitapartneri szerepre a terület szakembereivel és tanáraival»» Képes szakmája elméleti és gyakorlati kérdései kapcsán új etikai, morális kérdések felvetésére és megválaszolására A 6 8. szint deskriptorainak összefoglaló táblázata Kompetenciák Tudás/ ismeret Képességek/ készségek 6. szint Egy adott tanulmányi és/vagy szakterület tárgykörének, minőségi és mennyiségi jellemzőinek, irányainak és határainak alapozó és átfogó ismerete Az adott szak, ill. tanulmányi terület legfontosabb összefüggéseinek, elméleteinek és az ezeket felépítő terminológiának az ismerete és használata Ismeri és alkalmazni tudja szakterületének megalapozó ismeretszerzési és problémamegoldási módszereit Képes az adott szakterület ismeretrendszerét alkotó elképzelések alapfokú analízisére, az összefüggések szintetikus megfogalmazására és adekvát értékelő tevékenységre Képes rutin szakmai problémák azonosítására, és azok megoldásához szükséges elvi és gyakorlati háttér feltárására, megfogalmazására Ismeri és képes használni, megérteni szakterületének jellemző írásműfajait, számitástechnikai, könyvtári forrásait, alapvető textbookjait Rendelkezik a szakterület alkalmazhatósági (employability) elvárásainak megfelelő készségekkel Kiszámítható, jól körülhatárolt kontextusokban képes standard eljárások egy meghatározott körének gyakorlati alkalmazására Nézetek/ attitűdök Autonómia és felelősségvállalás Ismeri és vállalja Önállóan képes átfogó, szakmája alapvető világképét, megalapozó szakmai érti az adott kérdések végiggondo- szakterület személyes lására, adott források vonatkozásait és társadalmi alapján történő kidol- szerepét gozására és a szakmát megalapozó nézetek felelősségteljes vállalására Képes szakmája átfogó gondolkodásmódjának és gyakorlati működése alapvető jellemzőinek hiteles közvetítésére, átadására Rendelkezik olyan érdeklődéssel és tanulási képességgel, mely a további képzés és önképzés alapjaként működhet Képes erősségei és gyengeségei felmérésére, döntően mások által meghatározott kritériumok alapján Alapfokú kooperáció és felelősségvállalás mások adott területen folyó munkájáért, a különféle erőforrásokkal való gazdálkodásért Együttműködés és felelősség az adott szakterület képzett szakembereivel, tanáraival Az adott szakterület etikai kérdéseinek, morális problémáinak tudatosítása, az adott szakma etikájának követése 12