NEMESGULÁCS KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA a 045/36 hrsz-ú ingatlanra Alátámasztó munkarészek [véleményezésre] MEGBÍZÓ: Nemesgulács Község Önkormányzat Képviselő Testülete Nemesgulács, József A. u. 59. MEGBÍZOTT: City Pro Ingatlanfejlesztő Kft. Tapolca, Deák F. u. 6. TELEPÜLÉSTERVEZŐ: Fercsák Ágnes településmérnök TT-20-0277 1
Közreműködő tervezők: Településtervezés: Fercsák Ágnes településtervező településmérnök TT-20-0277 Fazekas Róbert településmérnök Környezetalakítás, tájrendezés Mesterházy Attila okl. környezetgazdálkodási agrármérnök SZ-0060/2012 SZ-007/2010 Futó János okl. geológus SZ-034/2011 2
Tartalom 1 ELŐZMÉNYEK... 6 2 HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ... 6 2.1 Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok 6 2.2 A területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata... 8 2.3 A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata... 9 2.3.1 Az Ország Területrendezési Tervéről szóló 2003. évi XXVI. törvény (továbbiakban: OTrT) 9 2.3.2 A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény (továbbiakban: Btv.)...14 2.4 A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek az adott település fejlesztését befolyásoló vonatkozó megállapításai...22 2.5 Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása...22 2.5.1 A hatályos településfejlesztési koncepció vonatkozó megállapításai...22 2.5.2 Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések...22 2.6 A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata...23 2.6.1 A hatályban lévő településrendezési eszközök...23 2.6.2 A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek...23 2.7 A település társadalma...23 2.8 A település humán infrastruktúrája...23 2.9 A település gazdasága...23 2.9.2 A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése 23 2.9.3 A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők (elérhetőség, munkaerő képzettsége, K+F stb.)...24 2.9.4 Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat)...24 2.10 Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere...24 2.11 Településüzemeltetési szolgáltatások...24 2.12 A táji és természeti adottságok vizsgálata...25 2.12.1 Természeti adottságok...25 2.12.2 Tájhasználat, tájszerkezet...26 2.12.3 Tájtörténeti vizsgálat...26 2.12.4 Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek...27 2.12.5 Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése...28 2.13 Zöldfelületi rendszer vizsgálata...28 2.13.1 A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái...28 2.14 Az épített környezet vizsgálata...28 2.14.1 Területfelhasználás vizsgálata...28 2.14.2 A telekstruktúra vizsgálata...28 2.14.3 Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése...28 3
2.14.4 Az építmények vizsgálata...28 2.14.5 Az épített környezet értékei...28 2.15 Közlekedés...29 2.15.1 Hálózatok és hálózati kapcsolatok...29 2.15.2 Közösségi közlekedés...29 2.15.3 Kerékpáros és gyalogos közlekedés...29 2.15.4 Parkolás...30 2.16 Közművesítés...30 2.16.1 Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése...30 2.16.2 Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények) 30 2.17 Környezetvédelem (és településüzemeltetés)...30 2.17.1 Talaj...30 2.17.2 Felszíni és a felszín alatti vizek...30 2.17.3 Levegőtisztaság és védelme...30 2.17.4 Zaj- és rezgésterhelés...31 2.17.5 Hulladékkezelés...31 2.17.6 Vizuális környezetterhelés...31 2.17.7 Árvízvédelem...31 2.17.8 Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák...31 2.18 Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést, befolyásoló vagy korlátozó tényezők) 32 2.18.1 Építésföldtani korlátok...32 2.18.2 Vízrajzi veszélyeztetettség...33 3 HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ... 33 3.1 A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése...33 3.1.1 Tényleges állapotok elemzése, egymásra hatásuk összevetése, folyamataik elemzése..33 4 HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ... 34 4.1 A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis...34 4.1.1 A folyamatok értékelése...34 4.1.2 A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése...34 4.1.3 Településfejlesztés és -rendezés kapcsolata...34 4.2 Problématérkép / értéktérkép...34 5 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT... 35 5.1 Környezetalakítás terve...35 5.1.1 Településrendezési javaslatok...35 5.1.2 A változással érintet területek összefoglalója és összefüggései...35 5.2 Szakági javaslatok...42 5.2.1 Tájrendezési javaslatok...42 5.2.2 Zöldfelületi rendszer fejlesztése...43 5.3 Közlekedési javaslatok...44 4
5.4 Közművesítési javaslatok...44 5.5 Környezeti hatások és feltételek...44 5.5.1 Talaj...44 5.5.2 Felszíni és felszín alatti vizek...44 5.5.3 Levegőminőségi határértékek...44 5.5.4 Hulladékgazdálkodás...45 5.5.5 Települési környezet...45 5.6 Szabályozási koncepció...45 5
1 ELŐZMÉNYEK Nemesgulács község önkormányzata a 2015-ben fogadta el a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet követelméyneinek megfelelő, felülvizsgált településrendezési eszközeit. A településen vállalkozói igényként merült fel a 045/36 helyrajzi számú ingatlan mezőgazdasági hasznosításhoz kapcsolódó állattartó épület építése, ami a legeltetett álatok téli szálláshelyéül szolgálna. Mivel a hatályos szabályozás Má 0 övezetbe sorolja, ezért épületet nem lehet elhelyezni. Az állattartó épület elhelyezése érdekében az övezeti előírások módosítására van szükség. A teljes telek átminősítésére nincs szükség, csak a kivett művelési ágú telekrészt tervezzük beépítésre szánt kategóriájú különleges mezőgazdasági üzem területfelhasználásúvá módosítani. A telek többi része általános mezőgazdasági területfelhasználásban marad. A települsérendezési eszközök módosítását az önkormányzat a 122/2014. (X. 10.) számú határozatával döntötte el. 2 HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 2.1 Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok Nemesgulács község a Közép-Dunántúli Régióban, Veszprém megyében, Tapolcától délkeletre, a Balatontól északra kb. 5 km-re fekszik. Nemesgulács elhelyezkedése Magyarországon (forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/nemesgul%c3%a1cs) A község a 2013-ban lehatárolt Tapolcai járáshoz tartozik. Megközelíthető a 71 sz. főútról Badacsonytomajról és Badacsonytördemicről, valamint a 77 sz. főútról Tapolcáról, Gyulakeszin keresztül. Tapolcai járás és Nemesgulács térképen (forrás: TEIR és Google Map) 6
Szomszédos települései: Káptalantóti, Kisapáti, Gyulakeszi, Badacsonytördemic és Badacsonytomaj. A tervezési terület településen belüli elhelyezkedését a következő átnlézeti térkép mutatja be: 7
2.2 A területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata Az alábbi aktuális területfejlesztési koncepciókat, stratégiákat, terveket és programokat találtuk: Magyarország: Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció javaslat (OFTK) 2014-2020 Új Széchenyi Terv (ÚSZT) 2011 Új Széchenyi Terv akciótervei 2011-2013 A kerékpáros turizmus fejlesztési stratégiája 2010-2015 1 Az egészségügy humán erőforrás stratégiája 2 Digitális Megújulás Cselekvési Terv 2010-2014 3 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia 2007-2020 Fehér Könyv 4 Magyarország Energiapolitikája 2008-2020 Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2010-2020 Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2008-2025 Nemzeti Energiastratégia 2030 5 Nemzeti Környezetvédelmi Program 2009-2014 Országos Ökoturizmus Fejlesztési Stratégia 6 Stratégia a magyarországi megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére 2008-2020 7 Közép-Dunántúli Régió: A Közép-Dunántúli Régió Területfejlesztési Koncepciója 1999. 8 Balaton Kiemelt Üdülőkörzet, Balaton-térség: 2000. évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Hosszú távú Fejlesztési Koncepció 2020-ig 9 Balaton Nagytérség Közlekedésfejlesztési Stratégiája 10 Balaton Régió Kerékpáros-turisztikai Stratégiája és a Bringakörút Projekt Előkészítő Dokumentuma 11 Veszprém megye: Veszprém megye Környezetvédelmi Programja 2011-2016 12 Veszprém megye és kistérségei stratégiai programja 13 készül: Veszprém Megye Területfejlesztési Koncepciója 14 Tapolcai és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás: A Tapolcai Statisztikai kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési stratégiai program, 2007. 15 Tapolcai kistérség gazdasági és területfejlesztési programja, stratégia 16 1 készítette: EconoConsult Kft. és a COWN Magyarország Kft.; 2010. Budapest 2 kiadta: az EM megbízásából az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, Szerkesztette: Vízvári László és Gyetvai Györgyi; 2010. Budapest 3 kiadta: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 4 kiadta: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 5 kiadta Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2012. Budapest 6 készítették: Pannon Egyetem, Turizmus Tanszék és Aquaprofit Zrt.; 2008. Veszprém - Budapest 7 készült: 2008. Budapest 8 készítette: MTA RKK NYUTI, témavezető: Rechnitzer János, D.Sc. 9 készítette: Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht., 2008. 10 készítette: F & B Consulting Bt., 2007. 11 készült: A Balatoni Integrációs Kht megbízásából, 2008. 12 készítette: Progressio Márnöki Iroda Kft, Budapest, 2010. 13 készítette: Veszprémi Egyetem, Veszprém, 2001. 14 készíteti: Universitas-Győr Nonprofit Kft. 15 készítette: Pannon Projekt Kft.; 2008. 16 készítette: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési Rt. 8
Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Egyesület (LEADER): Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013 A fejlesztési dokumentumok összességében a következő megállapításokat tartalmazzák települési szintre vetítve: 1. Gazdaságépítés 2. Társadalomfejlesztés 3. Belső kohézió erősítése 4. Fenntartható környezeti fejlesztés 5. Regionalizáció terjesztése 6. A gazdasági innováció miliőjének erősítése 7. Környezetorientált vidékfejlesztés 8. A régió adottságaira épülő turizmus élénkítése 9. A közép- és felsőoktatási bázis fejlesztése 10. A szakképzés, az át- és továbbképzés koordinációja 11. Erőforrás koordináció a régió K+F tevékenységében 12. Egészségügyi és szociális helyzet javítása 13. A kommunikációs és közlekedési hálózatok fejlesztése 14. Kapcsolatépítés a szomszédos térségekkel 15. Régiótudat erősítése 16. A táji értékek helyreállítása 17. A parttól távolabbi településeken a foglalkoztatás bővítése és a gazdaság,e zen belül a turizmus fejlesztése 18. A térségi szereplők közti együttműködések ösztönzése és a regionális identitás erősítése 19. Befektetők vonzása, kezelése 20. helyi vállalkozások fejlesztése, működési feltételeinek javítása 21. A (turizmus) fogadási feltételek komplex fejlesztése 22. Turisztikai termékek fejlesztése 23. Környezetbarát mező- és erdőgazdálkodás 24. Helyi fejlesztéseket megalapozó partnerségek létrehozása 25. Az alapfokú oktatás miatti finanszírozási terhek csökkentése az önkormányzatoknál 26. Szociális háló a rászorultaknak 27. Szakképzett munkavállalók biztosítása a fejlesztésekhez 28. Táji és épített környezet védelme, rehabilitációja, fenntartása 29. Helyi közösségek vállalkozások erősítése, humánerőforrás fejlesztés 30. A vidéki életmódhoz kapcsolódó lehetőségek fejlesztése 31. Gazdaságfejlesztés, helyi termékek előállítása és a jövedelemszerző képesség növelése 2.3 A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata A tervezési területet narancs színű sraffozott felületkitöltéssel jelöltük. 2.3.1 Az Ország Területrendezési Tervéről szóló 2003. évi XXVI. törvény (továbbiakban: OTrT) OTrT 7. - Erdők: A tervezési terület nem tartalmaz erdőt. OTrT 8. - Borvidék: A tervezési területre nem releváns. OTrT 9., 10. - Infrastruktúra hálózat: A tervezési területre nem releváns. OTrT 11. - Bánya: A tervezési területre nem releváns. OTrT 12. - Térségi övezetek: Alább részletezve. 9
Az Ország Szerkezeti Terve Mezőgazdasági térség 6. (1) b) a mezőgazdasági térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági térség kategóriába kell sorolni; Az előírást a településrendezés során nem szükséges figyelembe venni. Országos ökológiai hálózat 13. (1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. (2) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. (3) Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni. Az előírást a településrendezés során nem szükséges figyelembe venni. 10
Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete Nem érinti a tervezési területet Jó termőhelyi adottságú szántóterület Nem érinti a tervezési területet Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület Nem érinti a tervezési területet Nagyvízi meder és Vásárhelyi terv továbbfejelsztése keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók területe Nem érinti a tervezési területet 11
Kiemelt fontosságú honvédelmi terület Nem érinti a tervezési területet Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület 14/A. (1) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete területét a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv és annak alapján a településszerkezeti terv pontosítja. (2) Az övezet (1) bekezdés szerint pontosított lehatárolása által érintett területre a kiemelt térség és a megye területrendezési tervének megalapozó munkarésze keretében meg kell határozni a tájjelleg helyi jellemzőit, valamint a település teljes közigazgatási területére készülő település-rendezési eszköz megalapozó vizsgálata keretében meg kell határozni a tájjelleg megőrzendő elemeit, elemegyütteseit, valamint a tájképi egység és a természeti adottságokhoz igazodó hagyományos tájhasználat helyi jellemzőit. (3) Az övezet (1) bekezdés szerint pontosított lehatárolása által érintett területre a tájképi egység és a hagyományos tájhasználat fennmaradása érdekében a helyi építési szabályzatban meg kell határozni a területhasználatra és az építmények tájba illeszkedésére vonatkozó szabályokat. (4) A helyi építési szabályzat az építmények tájba illeszkedésének bemutatására látványterv készítését írhatja elő és a készítésre vonatkozó követelményeket határozhat meg. (5) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. (6) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra- 12
hálózatokat, erőműveket és kiserőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell elhelyezni. Világörökségi és világörökségi várományos terület 14/B. (1) A világörökségi és világörökségi várományos terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni. (2) Az (1) bekezdés szerint lehatárolt világörökségi és világörökségi várományos területen: a) a területfelhasználás módjának és mértékének összhangban kell lennie a világörökségi kezelési tervben meghatározott célokkal, b) új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek területe nem bővíthető, c) a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, erőműveket és kiserőműveket a kulturális és természeti örökségi értékek sérelme nélkül, területi egységüket megőrizve, látványuk érvényesülését elősegítve és a világörökségi kezelési tervnek megfelelően kell elhelyezni. 13
Országos vízminőség védelmi terület 15. (1) Az országos vízminőségvédelmi terület övezetében keletkezett szennyvíz övezetből történő kivezetéséről és az övezeten kívül keletkezett szennyvizek övezetbe történő bevezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell. (2) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. 2.3.2 A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény (továbbiakban: Btv.) Btv. 5. - Erdőterületek: A tervezési terület nem érint erdőt. Btv. 6. - Zöldterületek: A tervezési terület nem érint zöldterületet. Btv. 7. - Tóparti beépítetlen területek: A tervezési területre nem releváns. Btv. 8. - Legkisebb kialakítható telek mérete: Figyelembe kell venni. Btv. 9. - Szennyvíz: Figyelembe kell venni. Btv. 10. - Építészeti hagyományok: Figyelembe kell venni. Btv. 11. - Tájékoztató táblák, hirdető berendezések: Figyelembe kell venni. Btv. 12. - Csarnok jellegű épület: Figyelembe kell venni. Btv. 13. - Tájkarakter védelme: Figyelembe kell venni. Btv. 14. - Bánya: A tervezési területre nem releváns. Btv. 15. - Rendeltetések korlátozása: Figyelembe kell venni. Btv. 22/A. - Kiemelt térségi övezetek: Az alábbiakban részletezve! 14
Mezőgazdasági térség Mezőgazdasági térséget legalább 95%-ban mezőgazdasági terület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen nagyvárosias lakóterület nem jelölhető ki. Pufferterület (Ö-3) 25. A pufferterület övezete (Ö-3) tekintetében az OTrT által meghatározott országos ökológiai hálózat országos övezetre, valamint a pufferterület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók: a) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni; c) országos jelentőségű védett természeti területen szántóművelési ágban építmény nem helyezhető el; d) energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető; e) a kertgazdasági terület övezetébe is besorolt területeken 2700 m 2 -nél kisebb telkek nem építhetők be; f) új külszíni bányatelek nem állapítható meg; g) közlekedési építmények, új Btv. lehatárolása Az érintett ingatlan pufferterület övezetében fekszik 15
villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek, egyéb közművezetékek, építmények tájba illesztve létesíthetők; h) csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető; i) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint hulladékátrakó állomás és vegyszertároló nem létesíthető; j) csak extenzív jellegű, vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók, a kialakult tájhasználatot csak a természeti értékek sérelme nélkül szabad megváltoztatni. Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület (T-1) Nem érinti a tervezési területet Történeti települési terület (T-2) Nem érinti a tervezési területet 16
Világörökség és világörökségvárományos terület (T-3) 28. (1) A világörökség és világörökség-várományos terület övezetének (T-3) területét a kulturális örökségvédelmi hatóság állásfoglalása alapján a településrendezési eszközökben kell a tényleges kiterjedésnek megfelelően lehatárolni, és e törvény előírásait a településrendezési eszközökben lehatárolt területen kell érvényesíteni. (2) A világörökség és világörökségvárományos terület övezete (T-3) tekintetében az OTrT által meghatározott kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület országos övezetre, valamint a világörökség és világörökségvárományos terület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a tájalkotó elemek összhangjának megőrzése érdekében a helyi építési szabályzatban a tájképet és a kulturális örökség elemeinek védelmét szolgáló szabályozást kell meghatározni. Btv. lehatárolása A 27/2015. (VI. 2.) MvM rendelet alapján Világörökségi várományos terület a Tapolcai-medence és a Káli-medence, melybe Nemesgulács is beletartozik. A világörökség várományos területek a tanuhegyek, ezért nem érinti a tervezési területet Szélerőmű elheélyezéséhez vizsgáalt alá vonható terület (L- 1) Nem érinti a tervezési területet 17
Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület (A-1) Nem érinti a tervezési területet Térségi jelentőségű komplex tájrehabilitációt igénylő terület (R-1) Ökológiai tájrehabilitációt igénylő terület (R-2) Nem érinti a tervezési területet Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület, Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezetébe tartozó települési térség (SZ-1) Nem érinti a tervezési területet 18
Földtani veszélyforrás terület (P- 1) Nem érinti a tervezési területet Vízeróziónak kitett terület (P-2) Nem érinti a tervezési területet Felszíni vízminőség-védelmi terület (F-1) Tómeder (D-1) Nem érinti a tervezési területet 19
OTrT 31/B. i) pontja alapján nem vizsgálandó. Általános mezőgazdasági terület (M-1) 39. (1) Az általános mezőgazdasági terület övezetén (M- 1): c) gyepművelési ágban lévő területen 5 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető; d) gyepművelési ágban lévő területen 5 ha és azt meghaladó telekméret esetén hagyományos, almos állattartó, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 1%-át és az 1000 m 2 -t nem haladhatja meg; j) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%- ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni; k) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet a lovasturizmus céljait szolgáló épület kivételével tómedertől legkevesebb 1000 méter, egyéb felszíni vizektől legkevesebb 200 méter távolságra lehet elhelyezni. A lovasturizmus céljait szolgáló építmények és műtárgyak (2) Új gazdasági telephely, birtokközpont legalább 2 ha területű telken alakítható ki parti és partközeli településen az adott településhez tartozó, a sem partinak, sem partközelinek nem minősülő településen pedig a birtokközpont építési helyéül szolgáló település és a szomszédos települések közigazgatási területéhez tartozó legalább 50 ha összterületű, több telekből álló birtok esetén. A magterület, ökológiai folyosó és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben szabályozott területeken a birtokközpont nem alakítható ki. A beépített terület nagysága a birtok összterületének 1%-át és a beépített telek területének 25%-át nem haladhatja meg. (3) A majorok és gazdasági telephelyek gazdasági célú hasznosítását a településrendezési eszközökben kell szabályozni gazdasági területként, ahol környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenység folytatható. (4) Az övezetben az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben különleges beépítésre szánt terület települési területfelhasználási egységként meghatározott területek közül a nagy bevásárlóközpontok és nagy kiterjedésű kereskedelmi célú területek kialakítása nem engedélyezhető. 20
elhelyezéséről a településrendezési eszközökben kell rendelkezni; l) lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el; m) a környezetvédelmi és tájképvédelmi szempontból nélkülözhetetlen mezővédő, útvédő fásításokat a településrendezési eszközökben meghatározott módon kell telepíteni; n) a vízfolyások menti 20-20 méteres sávban megtelepedett fásszárú növényzet védelmét a vízfolyások karbantartási munkáihoz szükséges feltételek biztosítása mellett kell megoldani. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület (M-3) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület (E-3) Nem érinti a tervezési területet Turisztikai fejlesztési terület (Ü- 1) Szőlőtermőhelyi kataszteri terület (C-1) Nem érinti a tervezési területet 21
Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület (K-1) Nem érinti a tervezési területet 2.4 A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek az adott település fejlesztését befolyásoló vonatkozó megállapításai A csatlakozó részeken közlekedési, vízgazdálkodási, mezőgazdasági és erdő területeket találhatók. Ezek nem korlátozóak a tervezett módosításra ésannak eredményeképpen az állatok szálláshelyének megépítésére. A szomszédos településeken nem található olyan létesítmény, ami befolyásolná a tervezett módosítást. A tervezési terület a déli közigazgatási határtól több, mint 500 m-re helyezkedik el, ahol Badacsonytördemic a szomszédos település. A többi település 1000 m-nél távolabb van tőle, így ezek vizsgálata nem szükséges. Egyik szomszédos településen sem található olyan létesítmény, aminek akkora védőterülete lenne, ami befolyásolná a tervezett fejelsztést. 2.5 Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása 2.5.1 A hatályos településfejlesztési koncepció vonatkozó megállapításai Nemesgulács község településfejlesztési koncepciójában a tervezett módosításra az alábbi megállapítások vonatkoznak: A település területén biztosítani kell a lehetőségét annak, hogy bárki gazdasági tevékenységet folytathasson, amennyiben azzal nem zavarja környezetét. A jelenleg is működő vállalkozások bővítésének és az esetlegesen új vállalkozások indításának lehetőségét továbbra is biztosítani kell, alkalmas gazdasági terület kijelölésével. A telephelyek kialakításának másik fontos feltétele a település megfelelő gazdaságpolitikája, amely által alkalmassá válik a település megfelelő vállalkozásokat vonzani. Ezt megfelelő adópolitika, és támogatás politika útján érhető el. A gazdasági fejlesztéseknél meg kell említeni, hogy a község viszonylag kedvező környezeti állapotának megőrzése érdekében csak a környezetet a minimális mértékben terhelő ipari illetve mezőgazdasági feldolgozó üzemek megtelepedését célszerű támogatni. A mezőgazdaság területén meg kell teremteni a hatékony piacorientált termelés feltételeit, valamint a működő mezőgazdasági telephelyek fejlődési lehetőségeit biztosítani kell, úgy, hogy az ne zavarja az egyéb települési funkciókat. A szőlőművelés továbbra is biztosítani kell, a szőlőművelés minőségi és mennyiségi javítására kell törekedni. A község környezeti állapotának megőrzését biztosítani kell, és javítását elő kell segíteni. Külön meg kell említeni a szomszédos településekkel történő együttműködés bővítését a természeti és egyéb értékek közös kihasználása érdekében. 2.5.2 Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések Nincsenek. 22
2.6 A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata 2.6.1 A hatályban lévő településrendezési eszközök 59/2015. (VI. 25.) Kt. határozattal jóváhagyott Településszerkezeti Terv 11/2015. (VI. 30.) Önk. rendelettel elfogaodtt Helyi építési szabályzat és szabályozási terv 2.6.2 A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek Hatályos településszerkezeti terv megállapítása Megvalósult elemek (forrás: www.google.hu/maps) A hatályos településszerkezeti terv a tervezési területre Általános mezőgazdasági területfelhasználást jelöl. A területen jelenleg is mezőgazdaságit evékenység folyik, így megvalósultnak tekinthető. 2.7 A település társadalma A tervezési feladat szempontjából nem releváns. 2.8 A település humán infrastruktúrája A tervezési feladat szempontjából nem releváns. 2.9 A település gazdasága 2.9.1.1 Mezőgazdaság A mezőgazdasági művelésű területek jellemző művelési ága elsősorban a szőlő, továbbá legelő, rét és a szántó. A község lakosságának csak kis része foglalkozik mezőgazdasággal, a cégek és vállalkozások közül csak egy lótartással foglalkozó vállalkozó van, ő is inkább turisztikai, mint mezőgazdasági célzattal tartja a lovakat. A település területén néhány gazdálkodó tevékenykedik, kisebb telephelyeiket a saját portájukon alakították ki. A háztáji gazdálkodás kisebb mértékben csak néhány család kiegészítő jövedelemforrása. A rendezési terv módosításást kezdeményező vállalkozó állattartással foglalkozik, jelenleg szürke marhát, szarvasmarhát, néhány bivalyt és lovat tart. 2.9.2 A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése A tervezéssel érinettt ingatalnon már áll egy karám és egy siló tároló épület, de a megváltozott állattartási jogszabályok miatt szükséges téli szállás építése az állatok számára. 23
2.9.3 A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők (elérhetőség, munkaerő képzettsége, K+F stb.) Nemesgulács közlekedési elérhetősége kedvező, a Balaton és Tapolca városok, így a 71 és 77 sz. főutak között fekszik, közvetlen vasúti kapcsolattal rendelkezik. A helyi munkaerő képzettségét statisztikai adatokból tudjuk illusztrálni: általános iskola első évfolya mát sem végezt e el 1 7. évfolya m Férfi Nő Összesen középf okú iskola érettsé gi nélkül, szakm ai oklevél lel egyet 8. em, első ére egy tts ütt égi főisko la stb. oklev éllel általános iskola évfolya mát sem végezt e el 1 7. évfolya m középf okú iskola éretts égi nélkül, szakm ai oklevé llel általános iskola egyet 8. em, első főisko érett egy évfolya la ségi ütt mát stb. sem oklev végezt éllel e el 1 7. 8. évfoly am középf okú iskola éretts égi nélkül, szakm ai oklevé llel érett ségi egyet em, főisko la stb. oklev éllel össze sen 2 44 103 172 76 29 426 5 48 14 5 84 128 17 427 7 9 2 24 8 256 204 46 853 (forrás: KSH 2011. népszámlálás) Az adatokból megállapítható, hogy a helyi lakosság 0,8 %-a mondható analfabétának. Az általános iskolát elvégzettek aránya 29%, a középfokú végzettségűeké közel 60 %, míg a felsőfokú végzettségűek aránya majdnem 5,5 %. Ezekből az adatokból az állapítható meg, hogy a lakosság nagy része képzettséggel, legalább középfokú végzettséggel, tehát szakmával rendelkező szakember. A helyi és környező munkaerő igényben számítani lehet rájuk, elhelyezkedésük valószínűsíthető. K+F területen működő vállalkozásról, intézményről nincs ismeretünk. 2.9.4 Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) Nem releváns a tervezési területre. 2.10 Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere A tervezési feladat szempontjából nem releváns. 2.11 Településüzemeltetési szolgáltatások A tervezési munka szempontjából nem releváns. 24