Talaj szerkezet, legjellemz bb talajok Készítette: Mucsi Zoltán A TALAJ A FÖLDKÉREG KÉRGE A TALAJ A FÖLDKÉREG LEGKÜLS, LAZA, TERMÉKENY RÉTEGE VIZET ÉS TÁPANYAGOKAT BIZTOSÍT A NÖVÉNYEK SZÁMÁRA TALAJKÉPZ DÉS A TALAJ SZOROS KAPCSOLATBAN ÁLL AZZAL A K ZETTEL, (ANYAK ZET) AMELYNEK MÁLLADÉKÁBÓL KELETKEZIK A MÁLLÁS SEBESSÉGÉT AZ ÉGHAJLAT HATÁROZZA MEG A DOMBORZAT MÓDOSÍTHATJA ÉL VILÁG SZEREPE KIEMELT EMBERI TEVÉKENYSÉG HATÁSA K ZETMÁLLADÉK BAKTÉRIUMOK, GOMBÁK ELHALT RÉSZEIB L SZERVES VEGYÜLETEK, HUMUSZ KÉPZ DIK A HUMUSZ NÖVÉNYEK TÁPANYAGELLÁTÁSA A NÖVÉNYEK FOSZFORT, NITROGÉNT VESZNEK FEL TÁPANYAGRAKTÁR MENNYISÉGE BEFOLYÁSOLJA A TALAJ SZÍNÉT Talaj, és talajszelvény definíciója A TALAJSZEMCSÉK KÖZÖTTI HÉZAGOKAT A TALAJNEDVESSÉG A TALAJVÍZ ÉS A LEVEG TÖLTI KI A TALAJLEVEG A HÉZAGOKON KERESZTÜL ÁLL KAOPCSOLATBAN A LÉGKÖRI LEVEG VEL CO2 ÉS AMMÓNIÁT TARTALMAZ (AZ TALAJBAN LAKÓ ÉL LÉNYEK LÉGZÉSE ÉS A SZERVES ANYAGOK BOMLÁSA MIATT TÖBBET MINT A LÉGKÖR) Talajnak tekinthet a felszínt l az elmállatlan zetig terjed néhol vékonyabb, másutt vastagabb, átlagosan 1,5-2 m vastagságú- réteg. Ennek függ leges metszete a talajszelvény. 1
TALAJSZELVÉNY szintek: A szint: humusz (avarszint) kilúgozódás B szint: ásványi anyagokakkumulációs szint C szint: k zettörmeléktalajképz dési szint. D szint: anyak zet Talajszelvény A szintjének alszíntjei A 00 : Lehullott avar stb. Az anyagok még felismerhet k. A 0 : Lehullott, rohadt szerves anyag. Az anyagok már nem ismerhet k fel. A 1 : A bomló szerves anyag az anyak zetb l származó ásványi részecskékkel keveredik. A magas szerves anyagtartalom miatt a réteg általában sötét. A 2 : Legnagyobb mérték kilúgozás helye, általában világosabb. A lecsurgó csapadék magával viszi az oldható és finomeloszlású anyagokat ( pl. vasoxidok, humusz és agyag). Talajszelvény B szintjének alszíntjei B szint kevesebb szervesanyagot tartalmaz mint az A és általában tömörebb (altalaj). B 1 : Az átmeneti réteg A és B szint között. B 2 : Felhalmozódási szint. Itt dúsulnak a szerves anyagok, agyagásványok, vas vegyületek. Színe kissé sötétebb. BC: Átmeneti szint a B és C szint között. C szint C szint a B szint alatti réteg. Általában a fels szintek ásványi anyagának forrása. Anyaga az alatta lév zet mállásából keletkezett. Nincs benne humusz és él lény. Színe világosabb D szint A szilárd anyak zet, amely nem tartozik a talajhoz. Magyarország talajai Talajok csoportosítása típusok között az átment folyamatos. 2
A TALAJ PUSZTULÁSA LEJT S TERÜLETEK (ERÓZIÓ) EMBERI TEVÉKENYSÉG ER SÍTI HUMUSZBAN GAZDAG RÉTEGET PUSZTÍTJA TERM KÉPESSÉG ROMLÁSA (TRÁGYÁZÁS) VÉKONY HUMUSZRÉTEG MIATT A VISSZAMARADT M TRÁGY A VIZEKET SZENNYEZI Köves sziklás váztalajok A 0 A felszínen elhelyezked korhadásfélben lev növénymaradványok alkotta szint, sötétbarna, humuszban gazdag (0-15 cm). A 1 Alacsony humusztartalmú, barna szint, amelyben a növényi részek nem ismerhet k fel (0-30 cm). B Átmeneti szint. Színe a talajk zett l függ en változik. Nagy mennyiség törmeléket tartalmaz. Humusztartalma igen alacsony. Kémhatása a talajképz zett l függ en változik (10-80 cm). C Tömör, enyhén repedezett szürkésbarna talajképz zet (80-150 cm). Kavicsos váztalajok A A kavicsréteget borító kisebbnagyobb mértékben humuszosodott, iszapos réteg, esetleg lösztakaró (0-15 cm). B A teljesen egynem kavicsréteg felett elhelyezked iszappal, murvával keveredett kavicsréteg. A szint igen gyengén humuszosodott, de lehet gyakorlatilag humuszmentes is (15-50 cm). C Összefügg kavicságy, közte kevés homok (50-150 cm). Földes kopár talajok A Igen vékony, kevés humuszt (0,5-2%) tartalmaz (0-10 cm). B Vékony, csökken mennyiség humuszt tartalmazó átmeneti szint (10-25 cm ). C Világos barnássárga lösz, talajképz zet (25-150 cm). Futóhomok talajok Talajszinteket nem különböztetünk meg. El fordulhatnak azonban kedvez tlen vízmozgást és gyökérfejl dést gátló rétegek. Pl. cementált rétegek, homokk padok stb. Humuszos homok talajok A Humuszos szint. Világosszürke laza homok. Humusztartalma alacsony (0,5-1,5%). CaCO 3 tartalomtól függ en kémhatása savanyú vagy lúgos (0-25 cm). B Igen vékony átmeneti szint, amely az A szintt l világosabb színével és némileg alacsonyabb humusz tartalmával különbözik (25-45 cm). C Sárga, laza, humuszmentes futóhomok, talajképz zet. 3
Humuszkarbonát talajok A Barna, barnásfekete, feketésbarna szín, jó morzsás szerkezet vályog, vagy agyag. Humusztartalma 2-5%. CaCO 3 -at minden esetben tartalmaz többnyire 10-40%-ban. ph 8-8,5 (0-25 cm). B Humuszos átmeneti szint, amely a humusztartalom fokozatos csökkenése mellett tulajdonságaiban megegyezik az A szinttel (25-50 cm). C Laza karbonátos alapképz zet (50-150 cm). Rendzina talajok A Altípustól függ en, fekete, feketés-barna, sötét barna, vörösesbarna szín, morzsás szerkezet vályog. Magas szervesanyag tartalmú (5-10%). Szénsavas meszet tartalmaz (0-35 cm). B Kissé rozsdás árnyalatú barna, átmeneti szint, amely tulajdonságai altípustól függ en jelent sen eltérnek (35-75 cm). C Szürkésfehér, tömör talajképz zet (75-150 cm). Erubáz (fekete nyirok) talajok A Fekete, feketésbarna szín agyag, vagy nehéz vályog, laza, kit morzsás szerkezet. Humusztartalma magas (5-8%). Kémhatása semleges körüli, CaCO 3 -at nem tartalmaz (0-15 cm). B Fekete szín, szemcsés, vagy poliéderes szerkezet agyag. Humusztartalma fokozatosan csökken, CaCO 3 nem tartalmaz. Kémhatása semleges körüli. A szint, leg alsó részében sok k zetdarabkát tartalmaz, amelyek fekete bevonattal rendelkeznek (15-30 cm). Er sen savanyú, nem podzolos barna erd talajok A 1 Sötétbarnás-fekete szín szint. Humusztartalma nagyon változó, néhány %-tól 20 %-ig is terjedhet. CaCO3-at nem tartalmaz. Er sen savanyú kémhatású (0-10cm). A 2 Kilúgzási szint. Világos rozsdásbarna szín, gyengén kifejezett morzsás szerkezet. Humusztartalma er sen csökkent. CaCO 3 -at nem tartalmaz. Savanyú kémhatású (ph 5-5,5, 10-40 cm). B Felhalmozódási szint. A 2 -nél valamivel sötétebb rozsdabarna szín. Igen gyengén kifejezett morzsás, poliéderes szerkezet. CaCO 3 -at nem tartalmaz. Kémhatása savanyú (ph 5-5,5). Sok oldható vasat és alumíniumot tartalmaz (40-60 cm). C K zettörmelék, mely fokozatosan tömör k zetbe megy át (60-150 cm). Podzolos barna erd talajok A 1 Sötét szürkésbarna, humuszos, laza, morzsás szint, gyökerekkel behálózott (0-10 cm). A Kilúgzási szint. Világos, fakószürke, szürkés-sárga, laza, poros szerkezet vályog. A szerkezeti elemek felületén kovasav lerakódást találunk. A mechanikai összetételben kevés az agyagos rész. CaCO 3 - at nem tartalmaz. Kémhatása savanyúbb, mint az A1 szinté (ph 4-5, 10-40 cm). B Felhalmozódási szint. Rozsdabarna, vöröses, barnás szín diós, vagy hasábos szerkezet töm dött szint. CaCO 3 -at nem tartalmaz. A fels szinteknél kevésbé savanyú kémhatású (ph 6 körül). Gyakran tartalmaz apró vas, mangán kiválásokat (40-90 cm). C Szürke talajképz zet. A repedésekbe bemosódott a B szint (90-150 cm). Agyagbemosódásos barna erd talajok A 1 Sötétbarna, humuszos, morzsás, vályogos, CaCO 3 -at nem tartalmaz (0 6 cm). A 2 Fakó sárgásbarna, gyengén humuszos, porosan morzsás, vályog. CaCO 3 -at nem tartalmaz (6 30 cm). B Felhalmozódási szint. Vöröses barna, tömött, diós vagy hasábos szerkezet kötöttebb vályog. A szerkezeti elemek felszínén agyaghártya bevonat van. CaCO 3 -at nem tartalmaz. Gyengén savanyú kémhatású (ph 5,5-6). Vasszepl ket, vasborsókat tartalmaz (30-100 cm). BC Világos barna, gyengén diós, mészmentes átmeneti réteg 100-130. C Sárga lösz. Talajképz zet. Magas CaCO 3 tartalmú réteg (130-200 cm). 4
Pszeudoglejes (pangóvizes) barna erd talajok A 1 Barna szín, morzsás szerkezet vályog. Humusztartalma a szántóföldi m velés alatt álló területeken 2% körüli, si állapotban ennek többszöröse. CaCO 3 -at nem tartalmaz. Kémhatása savanyú (ph 5-6,2, 0-25 cm). A 2 Fakó, szürkésbarna, szürkéssárga, porosan morzsás, lemezes szerkezet vályog. Humusztartalma csökken. CaCO 3 -at nem tartalmaz. Savanyú kémhatású (ph 5,5-6, 25-65 cm). B Rozsdabarna, sárgás, tarka márványozott, diós, poliéderes szerkezet vályog, agyag. Humuszt és CaCO 3 -at nem tartalmaz. Kémhatása semleges körüli. Az A és B szint határánál pszeudoglejes réteg van. Vas- és mangánfoltos (65-120). C Lassú, fokozatos átmenet a talajképz zetbe, rozsdás, glejes foltokkal tarkítva (120-150 cm). Ramann-féle barna erd talajok A Sötétbarna, humuszos, morzsás szerkezet vályog. CaCO 3 -at nem tartalmaz, (0-10 cm). B Barnásvörös, apró diós, enyhén hasábos szerkezet vályog. CaCO 3 -at csak visszameszez dés esetén tartalmaz. Egyéb tulajdonságaiban hasonló az A szinthez. Humuszt nem, vagy csak elenyész mértékben tartalmaz (10-80 cm). C Világos sárgás szín talajképz zet. CaCO 3 -at tartalmaz (80-150 cm). Kovárványos barna erd talajok A Világos barnás szín homok. Humusztartalma elég alacsony, általában 1-2%. CaCO 3 -at nem tartalmaz. Kémhatása savanyú (ph 5,5-6, 0-20 cm). B Sárga homok, amelyben 15-25 cm-es távolságokban néhány cm vastag vörösesbarna, vasas tömött erek húzódnak. Ezek az erek lehetnek humuszosak is, ilyenkor színük sötétbarna. CaCO 3 -at nem tartalmaz. Kémhatásuk gyengén savanyú (ph 6-6,5, 20-120 cm). C Laza sárga homok, CaCO 3 -at általában nem tartalmaz. Ha meszes a C szint, a BC határ felett a kovárvány csíkok egymásra tolódnak (120-150 cm). Karbonátmaradványos barna erd talajok A Világos barnás szín, gyengén morzsás szerkezet homokos vályog, vagy vályog. Humusztartalma 2% körül mozog (0-15 cm). B Barnásvörös, apró diós, enyhén hasábos szerkezet vályog. CaCO 3 -at csak visszameszez dés esetén tartalmaz. Egyéb tulajdonságaiban hasonló az A szinthez. Humuszt nem, vagy csak elenyész mértékben tartalmaz (15-45 cm) C Világos sárgás szín talajképz zet. CaCO 3 -at tartalmaz (45-150 cm). Csernozjom barna erd talajok A Barna, enyhén vöröses árnyalatú, morzsás szerkezet vályog. A vöröses színárnyalat leg a szántott, növény által nem borított terület felszínén látszik jól. Humusztartalma 3% körül van. Semleges körüli vagy enyhén savanyú kémhatású. CaCO 3 -at nem tartalmaz (0-30 cm). B Vörösbarna, poliéderes szerkezet vályog. Humusztartalma fokozatosan csökken. CaCO 3 -at csak ritkán tartalmaz. Kémhatása semleges körüli (30-70 cm). C Sárgás szín, igen gyengén morzsás szerkezet talajképz zet. CaCO 3 -at a szint fels részében nem mindig tartalmaz (70-150 cm). Kilúgzott csernozjom talajok A Világosbarna szín, morzsás szerkezet vályog. Humusztartalma 3% körüli. CaCO 3 -at nem tartalmaz, Kémhatása semleges körüli. Átmenet a következ szintbe fokozatos (0-30 cm). B Sötét feketésbarna barna szín vályog. A szint kisé töm dött, enyhén diós, poliéderes szerkezet. Humusztartalma fokozatosan csökken. CaCO 3 -at többnyire tartalmaz. Kémhatása semleges körüli vagy enyhén lúgos. Átmenet a következ szintbe fokozatos. Gyakran az átmenet BC szintként elkülöníthet (30-80 cm). C Sárga lösz krotovinákkal (80-150 cm). 5
Meszes, mészlepedékes csernozjom talajok A Sötétbarna, feketésbarna, morzsás szerkezet vályog. A szántott rétegben a szerkezet gyakran leromlott. Humusztartalom kb. 3%. Semleges körüli kémhatású. Átmenet fokozatos (0-30cm). B Sötétbarna, er sen morzsás szerkezet vályog. Humusztartalma fokozatosan csökken. Szemcsék felületét többnyire jól kivehet világos, fakó szürke CaCO 3 lepedék borítja. A szint alsó részében mészerek húzódnak. Kémhatásuk gyengén lúgos. Mésztartalmuk elég magas. (30-80 cm). C Sárga, barnássárga lösz, karbonátos homok, vályog, löszös agyag. Szénsavas meszet tartalmaz. Gyakran mészereket, krotovinákat találunk (80-150 cm). Réti csernozjom talajok A Sötétbarna, barnásfekete szín, szögletesen morzsás szerkezet vályog. Humusztartalma 3,5-4,5% között. Szénsavas meszet többnyire nem tartalmaz. Kémhatása semleges körüli, vagy enyhén savanyú. Átmenet fokozatos (0-50 cm). B Sötét szürkésbarna, szögletesen morzsás szerkezet vályog. Humusztartalom fokozatosan csökken. Ebben a szintben találjuk a legmagasabb CaCO 3 tartalmat, amely mészfelhalmozódásra utal. Esetenként mészlepedéket, a szint aljában mészereket találunk. Kémhatása gyengén lúgos. Átmenet a következ szintbe fokozatos. Állatjáratok is jól láthatók (50-100 cm). C Sárga, világossárga lösz, löszös agyag. Töm dötten porózus szerkezet. Enyhén vasfoltos, mészkonkréciós (100-150 cm). V. SZIKES TALAJOK A szikes talajok terméketlenségének okai A talajok széls ségesen rossz vízgazdálkodása A szikes talajok oldható sótartalma Er sen lúgos kémhatás. A szikes talajok elterjedése Magyarországon 1.szikesedés, 2. szikesedés a talaj mélyebb rétegeiben Magyarországon a szikesedés a mez gazdasági talajhasználat legnagyobb problémája. Szoloncsák talajok A Szürke, kékesszürke, töm dött, szerkezet nélküli vályog, homokos vályog. Humusztartalma nem nagy, 0,5-2%. Mindig tartalmaz CaCO 3 -at. Vízoldható sótartalma nagy (0,3-0,5%), melynél lehet kevesebb is. Kémhatása er sen lúgos (ph 8,5-9, 0-30 cm). B Kékesszürke, er sen tömött, nedves vályog, homokos vályog, ritkán agyag, amely gyakran összecementált. Humusztartalma az A szinthez képest csökkent. CaCO 3 -at. tartalmaz. Kémhatása er sen lúgos. Vas, mangán foltos, glejes. Átmenet a következ szintbe fokozatos (30-70 cm). C Sárgásszürke glejes, karbonátos talajképz zet. Er sen vizes. A falból gyakran szivárog víz. Kavics, csigamaradványok, vasfoltosság, mészkonkréciók találhatók (70-150). Réti szolonyec talajok A 0-20 cm vastag, világosszürke, szürkésbarna, poros, lemezes szerkezet agyag. Humusztartalma alacsony, 1,5-2%. Kémhatása az enyhén savanyútól a gyengén lúgosig terjed (ph 6,2-7,5, 0-20 cm). B 1 8-10 cm vastag, néha vastagabb, oszlopos szerkezet, sötétbarna szín, töm dött agyagos szint (20 30 cm). B 2 Barnás árnyalatú, sötétszürke, diós szerkezet, töm dött agyag. CaCO 3 -at tartalmaz. Er sen lúgos (ph 8,5-9). Er s vas, mangánfoltos, vasborsós jelleg. Többször találunk fehér, kristályos gipszkiválást is. Átmenet fokozatos (40-80). C Sárga, okkersárga, szürkéssárga, karbonátos talajképz zet, vasfoltok, mangánfoltok, mészerek, mészkonkréciók találhatók. Néha glejes (80-150 cm). Sztyeppesed réti szolonyec talajok A Világos barnásszürke szín, poros szerkezet. Humusztartalma alacsony. Vízoldható sókat jelentékenyebb mennyiségben nem tartalmaz. Átmenet éles (0-18 cm). B 1 Sötétszürke, oszlopos szerkezet, vasfoltos agyag. CaCO 3 -at többnyire nem tartalmaz. Kémhatása lúgos (ph 7,5-8). Vízoldható sókat kis mennyiségben tartalmaz. Átmenet éles, színben fokozatos (18-65 cm). B 2 Sötétszürke, diós, agyag, agyagos vályog. CaCO 3 -at tartalmaz. Kém-hatása lúgos (ph 8-9). Vas foltok, vas borsók találhatók. Átmenet fokozatos. C Világos szürkéssárga, okkersárga talajképz zet. Vas, mangánfoltok, vasborsók, mészkonkréciót tartalmaz. Gyakran találunk mészfelhalmozódási szintet. 6
Szoloncsákos réti talajok A Sötétszürke, vályog vagy agyag. Humusztartalma 3-5 %. CaCO 3 -at tartalmaz. Kémhatása mésztartalomtól függ en változik, általában semleges körüli, vagy gyengén lúgos (ph 7-8). Nagy sótartalom (0,05-0,5%, 0-30 cm). B 1 Sötétszürke, szürkésfekete szín, töm dötten vályog vagy agyag. Humusz-tartalma alacsonyabb az A-nál. CaCO 3 -at tartalmaz. Kémhatása lúgos (ph 8-8,5). Vízoldható sótartalma nagy (0,05-0,5%, 30-60 cm). B 2 A talajképz zet és a humusztartalomtól füg- en szürke, szürkéssárga szín töm dött agyag. Humusztartalma csökkent. Kémhatása lúgos (ph 8-9, 30-80 cm). C Sárga, okkersárga, szürkéssárga talajképz zet. CaCO 3 -at tartalmaz. Vas, mangánfoltos, glejes. Mészerek, mészkonkréciók gyakoriak 80-150 cm). Szolonyeces réti talajok A Szürke, szürkésfekete szín, rögös szerkezet agyag, vagy nehéz vályog. Humusztartalma 3-5 % körüli. CaCO 3 -at többnyire nem tartalmaz. Kémhatása savanyú (ph 5,5-6,5 körüli). B Fekete, sötétszürkés fekete, tömör, agyag. Humusztartalma némileg alacsonyabb a fels szintnél. CaCO 3 -at többnyire csak a szint aljában tartalmaz. Kémhatása semleges. Gyakran találunk, mészfoltokat, mészkonkréciokat. Vas, mangánfoltosság jelentkezik. Ebben a szintben jelentkezik a Na + ionok felhalmozódása. Átmenet éles. C Sárga, okkersárga. Sok mészkonkréciót tartalmaz. Er sen vas, mangánfoltos. A szint fels részében gyakorta mészfelhalmozódási (Ck) szintet találunk. Típusos réti talajok A Szürkésfekete szín, agyag, vagy nehéz vályog. Humusztartalma 3-6% körüli. CaCO 3 -at többnyire nem tartalmaz, savanyú (ph 5,5-6,5). Átmenet fokozatos (0-50 cm). B Fokozatosan világosodó szürkésfekete barna szín, agyag, vagy nehéz vályog. Humusztartalma fokozatosan csökken. CaCO 3 -at az esetek többségében nem tartalmaz. Gyengén vas, mangánfoltos. Átmenet éles (50-90 cm). C Sárga, okkersárga vagy szürke talajképz zet. CaCO 3 -at tartalmazhat. Mészkonkréciók, csigahéjak. Vas, mangánfoltos. Néha enyhén glejes (90-150 cm). Lápos réti talajok A Fekete szín, kissé szögletes aprómorzsás, lejjebb agyag vagy vályog. Humusztartalma igen nagy, 7-8%, homokon 4-6%. CaCO 3 -at többnyire nem tartalmaz. Kémhatása a CaCO 3 tartalomtól függ en savanyú, vagy enyhén lúgos (0-35 cm). B Barnásfekete töm dött agyag vagy vályog. Humusztartalma er sen csökkent. CaCO 3 - at nem minden esetben tartalmaz. Er sen vasfoltos. Szürkés, glejes foltokat tartalmaz. Átmenet a következ szintbe fokozatos (35-70 cm). C Szürke glejes talajképz zet. Vasfoltokat, mészkonkréciókat tartalmaz (70-150 cm). Mohaláp talajok A Fekete, porosan morzsás, laza koturéteg, meszet nem tartalmaz (0-22 cm). B Sötétszürke, foltos kotusodó zeg, sok csigahéjjal, sok gyökérrel (22-95 cm). C Barna rostos t zeg. Szénsavas meszet nem tartalmaz (95-150 cm). Nyers öntéstalajok A Barna, humuszos, gyengén morzsás, iszapos vályog (0-3 cm). B Barnássárga, gyengén iszapos homok, CaCO3-at tartalmaz (3-50 cm). C Sárga, vasfoltokkal tarkított homok, CaCO3-at tartalmaz (50-115 cm). D Kékes szürkéssárga, iszapos vályog. Glejes, szénsavas meszet tartalmaz (115-150 cm). 7
Humuszos öntéstalajok A Szürkésfekete, szürkésbarna szín, gyengén kialakult morzsás szerkezet homok, vályog, agyag. Humusztartalma I-3% között mozog. CaCO 3 -at tartalmazhat, a hordaléktól függ en (0-40 cm). B Az el szinteknél némileg vilá-gosabb szín homok, vályog, agyag. Humusztartalma fokozatosan csökken. CaCO 3 -at tartalmazhat (40-70 cm). C A hordaléktól függ szín talajképz zet. Többnyire vasfoltos, esetleg enyhén glejes. A szelvény egészében jól kivehet öntés rétegeket találunk (70-150 cm). Lejt hordalék talajok A közeli, magasabban fekv területekr l erózió által lehordott eltér kémiai és fizikai tulajdonságú talajok ill. talajképz zetek egymásra halmozódása következtében jöttek létre, minimálisan 50cm-es vastagságban. A víz által lepusztított anyag a lejt k pihen in vagy a völgyekben rakódik le. E lejt hordalék talajok morfológiai bélyegei a hordalékszállítás ütemét l és mértékét l, fizikai, vízgazdálkodási és kémiai tulajdonságai, tápanyagviszonyai, a szállított hordalék összetételét l függenek. A rétegek fordított sorrendben halmozódhatnak fel. Talajképz zet: Bármely k zet lehet. Talajvíz: Változó mélységben. Növényzet: Szántóföldi m velés alatt álló területek, esetleg jó rétek, legel k. Kifejezések Csernozjomképz dés A humuszanyagok felhalmozódása, a kedvez, morzsalékos szerkezet kialakulása, valamint a kalciummal telített talajoldat kétirányú mozgása a jellemz, és amely egy si füves növénytakaró alatt bekövetkezett talajképz dés eredményei. Jellegzetes humuszosodást mutat. Az aerob baktériumok által termelt és elhalásuk után képz huminsavak a talajoldat kalciumionjaival humátokat képeznek. El feltétele a füves növénytakaró, a talajba jutó szerves anyag baktériumos lebontása, a gyengén lúgos vagy semleges kémhatású talaj, a kalciumban gazdag talajoldat, valamint olyan víz-, leveg - és tápanyagviszonyok, amelyek a biológiai tevékenységnek kedveznek. Erubáz Vulkanikus k zeten (erupciós) kialakuló váztalaj (sekély term réteg ). E k zetek duzzadó agyagásványokban gazdag málladékán képz dött, sekély, sötétbarna-fekete szín talajok széls séges vízgazdálkodásúak (tavaszi vízb ség, nyári kiszáradás), ami gazdag füves és lágyszárú növényzet megtelepedését, de csak meglehet sen csenevész erd társulások tenyészetét teszi lehet vé. Glejesedés Anaerob redukciók eredménye a jelenség, ami a vízzel borított felszínr l-, vagy akár a talajvízszintt l is indulhat. A redukciót kémiai és mikrobiológiai folyamatok egyaránt kiválthatják. A kékesszürkés glejszinteket rendszerint követi egy vöröses szint is, ami az id szakos oxidatív környezetre való utalás nyoma. A vas mellett a redoxi folyamatok kiterjednek a nitrogénvegyületekre, a mangánionokra és a kénvegyületekre. Humusz (televény) A talaj jellegzetes, nagy molekulájú, kolloid tulajdonságú szervesanyaga. Pontos kémiai szerkezeti felépítése nem ismeretes. A legkisebb molekulatömeg, legkevésbé kondenzált vegyületek a fulvosavak. Ezek sói a legoldhatóbbak és legmozgékonyabbak a talajban. A huminsavak már nagyobb molekulatömeg, könnyen kicsapódó vegyületek. Jellemz jük, hogy aromás gy kb l és a hozzájuk csatlakozó oldalláncokból épülnek fel. A gy k egymáshoz közvetlenül vagy hídkötéssel, illetve csoportok segítségével kapcsolódhatnak. Oldalláncaikban fontos tulajdonságaikat meghatározó, funkcionális csoportok vannak. A karboxil- és fenol -OH-csoportok savjelleget, az aminocsoportok viszont bázisjelleget kölcsönöznek (bázikus humusz). Sokrét ködésüknél fogva f leg a kation-, de az anionmegköt (ion) képességük is jelent s. Vízmegköt képességük szintén nagy. Kotusodás A humuszosodás és a szerves anyag elbomlásának folyamata, amin az ásványi részek viszonylagos feldúsulása is értend. El feltétele az elegend ásványi rész és a csaknem állandó leveg zöttség. Következménye a fekete, könny morzsákból álló feltalaj, ami kiszáradva könnyen esik áldozatul a deflációnak. Kovárványosodás Homokon kialakult talajok jellemz folyamata. A homokban a lefelé mozgó híg talajoldatokból kicsapódó anyagok nem összefügg halmozódási szinteket hoznak létre, hanem egymás alatt ismétl tömörebb rétegeket. Kifejezések Krotovina A talajszelvényben rendszerint eltér színnel figyelhet k meg különböz állatok járatai. A talajlakó kiseml sök járatait krotovina-nak nevezzük. Podzolosodás Az agyag szétesés illetve podzolosodás során nagyon savanyú alom anyag fel l folyamatosan érkeznek a savas szervesanyagok, és ezek az A szintben egy kolloidszegény talajanyagra hatnak. Hatásuk már nemcsak a kolloidok diszpergálásában és peptizálásában jelenik meg, hanem megtámadva az agyagásványokat, azok alkotóelemeikre való szétesését váltják ki. A szétesés termékei közül a kovasav nagy része helyben marad, míg a vas és az alumínium ionos, vagy komplex kötésben levándorol a felhalmozódási szintbe, a B szintbe. Ott kicsapódnak a vas-, valamint alumínium oxidhidrátok és amorf, vagy gyengén kristályos formában kiválnak és felhalmozódnak. A podzolosodás folyamata felismerhet a helyszíni vizsgálatok alapján az er s textúrdifferenciálódás (az E és a B-szint agyagtartalmában mutatkozó nagy különbség), az E szint piszkosfehér színe, a B szint vöröses barna, vagy barnás fekete színe segítségével. Poliéderes Poliéderes képz dmények sík lapokkal határoltak. Redzina talajok A tömör, szénsavas meszet tartalmazó k zeteken alakulnak ki, ahol a k zet málladéka kevés szilikátos anyagot tartalmaznak. A legtöbb redzina-szelvény sekély term réteg és köves. Er s humuszosodás és csekély kilúgozás jellemzi. Szikesedés A folyamat általában olyan területeken zajlik, ahol a felszínhez közel van a talajvíz és a párolgás mértéke meghaladja a csapadékét. A talaj oldható sótartalma a felszín közelében megnövekszik. A sófelhalmozódás hatására a talajkolloidok felületén kötött kationok között a nátriumionok mennyisége és aránya megn. Ennek következtében kedvez tlen talajfizikai és kémiai tulajdonságok, valamint rossz vízáteresztés alakul ki. Szologyosodás folyamata az er s kilúgzás következménye, az agyagásványbomlást kovasav kiválás kíséri, akár rétegesen is. Szoloncsák talajok E típus fels szintjeire a vízben oldható nátriumsók felhalmozódása a jellemz, Szelvényfelépítése nem mutat er s tagolódást. Az Na-al telített kolloidok fizikai tulajdonságaik kedvez tlenek, kémhatásuk er sen lúgos. A talajszelvény egyhangú, homogén. A sók mennyisége már a feltalajban 0,5% körüli. A vízben oldott sók nagy része szóda, ritkább esetben konyhasó, vagy Na- és Mg-szulfát. Már a feltalaj szénsavas meszet tartalmaz, ami a mélység függvényében rohamosan n (30-60%). Száraz id ben a felszínen az ún. szikvirágok jelennek meg, ami sóvirágzást jelent. Szolonyec talajok Nátriumsók koncentrációjának maximuma a szelvény mélyebb részeire esik. A fels részen kevés az oldott só. Az A-szint 15 cm-nél vékonyabb, világos szürkésbarna szín, poros vagy lemezes szerkezet. Kémhatása semleges körüli, d lhet gyengén mindkét irányba. 2-3% humuszt tartalmaz és többnyire karbonátmentes. A felhalmozódási szint több agyagot tartalmaz, színe sötétszürke, oszlopos elrendez dés és itt halmozódik. Vályog A homoknál finomabb, az agyagnál durvább szemcsenagyságú talajfajta. A vályog az agyag, a homok és kisebb kövek természetes keveréke. 8