PUSZTADOKTOR MAGAZIN II. évfolyam 3. szám a Madárkórház Alapítvány havilapja 2007. március Féléves a Madárpark Vizes élőhelyek veszélyforrásai Kritikussá vált a sasokat ért mérgezések száma Csillag-és egyhajúvirág
Pusztadoktor magazin 2007. március Bemutatkozik az MME hajdú-bihari csoportja Helyi csoportunk 1974 óta folyamatosan működik. Céljaink megegyeznek az MME törekvéseivel, feladatunknak tekintjük a természeti értékek megóvását, természeti nevelést, szemléletformálást. Szakcsoportjaink - botanikai, hüllő-kétéltűvédelmi, denevérvédelmi, madárgyűrűző, faunisztikai - rendszeresen tartják foglalkozásaikat, és szerveznek különböző védelmi akciókat. A debreceni oktatóközpontunk heti rendszerességgel tartja Madarász Suli foglalkozásait, havonta szervez kirándulásokat. A megye profi madarászainak, természetvédőinek és az érdeklődőknek szervezett diaképes előadásokon tagjaink az egyesület munkájának bemutatásával népszerűsítették a természetvédő szemléletet. Ennek eredményeként taglétszámunk nő, és növekvő igényt tapasztalunk a gyakorlati munkába való bekapcsolódásra is. A jeles napokhoz kapcsolódó programjaink, a megyei szinten szervezett vetélkedők hatására egyre több vidéki iskola jelezte érdeklődését és igényét a folyamatos kapcsolattartásra. Csoportunkban 1997-től új vezetőség működik. Mára 320 körülire emelkedett a tagok száma. Helyi Csoportunk szerencsés helyzetben van, mert munkánkat kiváló szakemberek segítik: egyetemi oktatók, biológusok, múzeológusok, gyakorló pedagógusok, a Hortobágyi Nemzeti Park munkatársai. Elnökünk Dr. Juhász Lajos a Debreceni Egyetem Agrárudomnyi Centrumának tanára. A terepi munkát többéves gyakorlattal rendelkező, tapasztalt tagok végzik. Futó programjaink közül a legfontosabbak: a túzokprogramban való aktív részvétel, gyakorlati kékvércse-, gyöngybagoly-, szalakótavédelem, egyéb veszélyeztetett fajok védelme, Madarász Suli, szakcsoportjaink programjai, a vízimadár-felmérésekben való aktív részvétel. Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM). Eddigi legfontosabb támogatóink és szakmai partnereink a KKA h keret, KAC h keret, Soros Alapítvány, Hortobágyi Nemzeti Park, a Kossuth Lajos Tudományegyetem Állattani Tanszéke, A Madarász suliban készült rajzok egyike Déri Múzeum, Kölcsey Ferenc Művelődési Központ, Debreceni Állatkert, Debrecen város önkormányzata,kfr Tanítóképző Főiskola, Debreceni Botanikuskert, Debreceni Egyetem, Agrártudományi Centrum. Nagy és kisállatok teljes körű állatorvosi ellátása védőoltások szülészeti, sebészeti, orthopédiai beavatkozások mikrochip-beültetés útlevélkiállítás. RTG, ultrahang lézeres és magnetotherápiás kezelések dysplasia szűrés. 4030 Debrecen, Diószegi út 30. Telefon: (52) 437-346 Sürgősségi telefon: (30) 9359-281 Nyitva tartás: Hétfő-Péntek: 8-19 óráig; Szombat: 8-12 óráig 96 Állatkórház Kft. Ön is segíthet megmenteni egyes kihalóban lévő madárfajok utolsó példányait, megőrizni hazánk pótolhatatlan természeti kincseit adója 1 %-ával. Vágja ki az utolsó oldalon található rendelkező nyilatkozatot és adja le adócsomagjával! Ha módjukban áll, a mellékelt csekken, vagy következő bankszámlaszámunkon támogassák alapítványunkat és a Pusztadoktor magazin kiadását: 59900029-10001868 Köszönettel: Dr. Déri János 2
2007. március Pusztadoktor magazin Féléves a Madárpark Tavaly szeptemberben adtuk át a látogatóknak a Hortobágyi Madárparkot, így idén márciusban már a féléves évfordulót ünnepelhetjük. Ez a hat hónap sok tapasztalattal tett bennünket gazdagabbá, de nem csak nekünk, látogatóinknak is sok új élményt tartogatott. A madárpark egy uniós pályázat segítségével valósult meg, ami már önmagában is óriási feladatot jelentett, hiszen a pályázat beadása és megvalósítása alatt folyamatosan üzemeltünk. Az építkezés során teljesen felújítottuk, és korszerűsítettük a belső berendezést. A diorámás kiállításon a puszta élővilágával és a vadon élő állatokra leselkedő veszélyekkel ismerkedhetnek meg, az állandó kisfilm vetítése pedig megismerteti a látogatót a madárkórház életével. Új, de népszerű kezdeményezés volt a látványműtő kialakítása, mely lehetőséget nyújt a kezelések és egyes sérüléstípusok bemutatására anélkül, hogy a kezelésen a sérültet ellátókon kívül más is jelen legyen. Az észervétlen megfigyelés nem csak a látogatók, hanem a kórház orvosai, gondozói számára is hasznos, ezt segíti elő egy rejtett kamerás megfigyelő rendszer. A múlt év végén egy a korábbinál modernebb röntgengépet is kaptunk a Debreceni Egyetemtől, ez lényegesen lerövidíti a vizsgálatok idejét, így a berendezés is tovább gyarapodott. A természetet szerető ember nagyobb barátsággal közeledik az élő anyaghoz, így az élőfűzből, és fából kialakított tér, amit ősztől kezdődően már belaktak a récék, idilli kertté varázsolta a korábban üresen álló telket. A madárkertben felépült egy új nagy voliere, röptető, melyben kis kilátóról figyelhetik meg a vendégek az ölyvek, gólyák, visszavadítás előtt álló, vagy lábadozó madarak szárnypróbálgatásait. A játszótéren a csúszda, fából és kötelekből épített mászókák és a hinta mellett igazi különlegességnek számít a sasos gyerekröptető: kifeszített kötélpályán egy sassal repülhetnek el a gyerekek. A madárkórház és a madárpark lassan Hortobágy új nevezetességévé válik, és tartalmas programot nyújt a délibábokat kergető turistáknak, a külföldről érkező állatorvos tanulóknak, a játszani vágyó gyerekeknek, és reméljük, menedéket a sorsukra maradt vadmadaraknak. És ahogy a mese mondja: Aki nem hiszi, járjon utána. 3
Pusztadoktor magazin 2007. március Vizes élőhelyek veszélyforrásai Tavaszi szél vizet áraszt Ha esik az eső, a víz összegyűlik, megtalálja az utat, és folyik, messziről messzire. Tavasszal a hóolvadással a hegyekből lezúduló víz duzzasztja a folyókat, és országhatárokon át visz magával mindent, ami belekerül. Vegyszereket, mérgező anyagokat is. A vizes élőhelyeken, folyókban, halastavakban, árasztásokban, laposokban, különféle mérgezések és fertőző betegségek okozhatnak károkat. Az emberi gondatlanságból a vizekbe került növényvédő szerek rendszeresen kimutathatók a vízből, az algákból, a halakból és az ezeket fogyasztó halakból és madarakból. A növényvédő szerek sokféleségéből adódóan a diagnózis sokszor bizonytalan és hosszadalmas, drága labormunkát igényel. A mezőgazdasági területekről leginkább karbamát hatóanyagú csávázószerek, peszticidek kerülnek a vizekbe. Legtöbbször az adható ellenszer már későn kerül alkalmazásra. Az ipari szennyezések hatása nem kötődik évszakhoz, de a tavaszi áradásokkal ennek is megnövekszik a veszélye. A 2000. évi tiszai ciánkatasztrófa során a hóolvadás következtében lezúduló víz magával sodorta egy romániai bánya derítőjéből a cianid és nehézfém tartalmú szennyvizet, mely a Szamoson át a Tisza, majd a Duna érintett szakaszainak az élővilágát csaknem teljesen kipusztította. Fertőző betegségek A vizes élőhelyeken a vízen táplálkozó és oda ürítő vadrécék és más viziszárnyasok között a víz fertőző betegségek gyors terjesztésében játszik szerepet. Vadon élő madarakban a fertőző betegségek ritkák, főleg szabadon tartott házibaromfi fajoktól kaphatnak el baktériumos, vagy vírusos betegséget, ha az alapvető higiénai előírásokat nem tartják be a tulajdonosok. (Ezekről bővebben következő számunkban olvashatnak.) Most sajnálatos módon, szomorú aktualitása miatt az előző számunkban már tárgyalt szándékos mérgezésekről kell továbbra is írnunk. A hortobágyi Madárkórházban lábadozó mérgezett parlagi sas rehabilitációjáról további információkat olvashatnak. Amíg az egyik oldalon hetekig küzdünk egy sas életéért, mások tovább mérgezik őket. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársai az utóbbi két hétben négy újabb mérgezett sast találtak, ezeket sajnos nem sikerült megmenteni. Erről közöljük az MME beszámolóját. Lapzárta előtt kaptuk a hírt: a Nagykunságból megkerült mérgezett rétisasokból szintén karbofuránt mutatott ki az Országos Állategészségügyi Intézet. Az MME beszámolójába még nem került bele egy újabb, szeghalmi rétisas pusztulás. A lakott fészektől 5 km-re találták meg a tojót, még életben, de már nem tudtak segíteni rajta. Ez már a 23. eset! Dr. Déri János 4
2007. március Pusztadoktor magazin Mit tehetünk? A mérgezés-gyanús ragadozók kezelése Mikor merül fel mérgezés gyanúja? Ha természeti területen legyengült, mozgásképtelen ragadozó madarat találunk, és nincs baleseti sérülése, az egyébként leggyakoribb áramütés lehetőségét kell mérlegelni. Ha nincs a közelben villanyoszlop, vagy légvezeték, akkor ennek kicsi a valószínűsége, és leginkább mérgezésre kell gondolni. Az utóbbi időben legtöbbször kimutatott szer a karbofurán. A karbofurán mérgezésnek tipikus tünete nincs, de az eddigi eseteknél hasmenés, hányás, idegrendszeri tünetek voltak tapasztalhatók. A hasmenés a kloaka körüli tollak nedvessége, ürülékkel való szennyeződése alapján állapítható meg, a hányás ha nem vizsgálat közben történik nehezebben ítélhető meg. A mérgezett sasok megtalálói mind beszámoltak arról, hogy a csőrből zöldes folyadék ürült. Az idegrendszeri tünetek remegésben, mozgászavarokban nyilvánultak meg. A betegek a hányás és hasmenés következtében kiszáradnak, ennek jele a lábujjak tövében ráncba emelt bőr rugalmatlansága. Ez utóbbi azonban a legkülönböző okokból megkerült, és tartósan nem táplálkozott beteg madaraknál mindig megfigyelhető. Kezelés Ha nincs jellemző tünet, akkor is azonnali tüneti kezelést kell alkalmazni. A szerves foszfátészter mérgezéshez hasonlóan atropinnal, B vitaminokkal, és folyadékpótló infúzióval. Az atropin 0,2-05 mg/ testtömegkilogramm terápiás adagban izomba fecskendezve adható, ha egyértelmű tünetek indokolják. Bizonytalan tünetek esetében a biztonság kedvéért a karbofurán gyakori kimutatása miatt mindenképpen adjunk atropint: 0,1 kg/ttkg adagban veszély nélkül alkalmazható. Infúzió mindig kell, ha a vénázás nehéz, a comb belső felületének bőre alá fecskendezzünk testmeleg (!) fiziológiás sóoldatot, jó, ha 5% szőlőcukrot is tartalmaz. Egerészölyv méretű madárnak 5-5 ml-t, sasnak 10-10 ml-t adjunk lábanként. A madarat sötét, csendes helyen bealmozott dobozban pihentessük. A kezelést 3 óránként ismételni lehet. A méreg pontos kimutatásához a bélsár és az esetleges hányadék intézeti vizsgálata szükséges, ezért ezeket a megtalálás helyéről szállítódobozból össze kell gyűjteni. Aki beteg sast, vagy más madarat talál, haladéktalanul értesítse a legközelebbi regionális madármentő helyet, és nemzeti park igazgatóságot. Dr. Déri János Baglyok elengedése Gyöngybagoly Polyákné Kocsis Piroska 2006. 10. 04-én Felcsúton találta az udvarán. Aznap Budapesten voltam, oda szállította, és ott adta át egy parkolóban. A bal szárny felkarcsontja tört el, még aznap a hortobágyi Madárkórházban velőűrszegzéssel rögzítettem. November 11-én röntgenkontroll után eltávolítottam a beültetett két fémrudat. Télire nem szabad szabadon engedni a táplálékhiány miatt. A baglyot átteleltetés és repatriációra való felkészítésre Nagy Szabolcshoz helyeztük ki Tiszafüredre. Március 6-án engedtük szabadon. Erdei fülesbagoly 2006. január 18-án Horváth Tibor, a hajdúböszörményi Zöld Kör programvezetője hozta be Hortobágyra. Hajdúböszörmény belvárosában gázolták el. Diagnózis: A bal szárny kéztőcsont nyílt törése a kéztő és ujjhajlító izom szakadásával. Sikeres műtéti megoldás után Kiss Balázshoz helyeztük ki Tiszafüredre, aki a rehabilitációs munkát végezte. A baglyot fokozatosan röptette zsinóron egyre nagyobb távolságokra. Március 6-án engedtük szabadon. Komoly munkát igényelt e madarak gondozása, napi etetése úgy, hogy közben ne szokjanak hozzá az emberekhez. A hely kiválasztásánál fontos szempont volt a megfelelő élőhely mellett a nemzeti park közelsége, és az, hogy a területet a két fiatal sűrűn járja. Így alkalom nyílhat a madarak esetleges megfigyelésére, ami fontos adatokat szolgáltathat a repatriált madarak túlélési esélyeinek vizsgálatához. Mivel segítőink nem csak lelkesek, hanem szakmailag felkészültek is, így valószínű, hogy erre nem kerül majd sor és a tavasszal mindkét madár párt talál magának. (A címlapon Kiss Balázs az erdei fülesbagoly elengedése előtt.) 5
Pusztadoktor magazin 2007. március Kritikussá vált a sasokat ért mérgezések száma A napokban megtalált két elpusztult rétisassal már 21-re emelkedett az egy éven belül megmérgezett fokozottan védett sasok száma, legalábbis az, amelyről tudomást szereztek a természetvédelmi szakemberek. Ez több mint az összes ismert korábbi eset 1998 óta, és ha a mérgezések folytatódnak, kritikus állapotba sodorhatják a világviszonylatban is jelentős hazai parlagisas- és rétisas-állományt. A legfrissebb eset során március 5-én jelentették a Magyar Madártani Egyesület (MME) munkatársainak, hogy két elpusztult rétisast találtak a Nagykunságban. A laborvizsgálatok még zajlanak, de az már kiderült, hogy a sasok mérgezett madártetemből ettek, így közvetve ismét illegálisan kihelyezett növényvédő szer okozta a ritka madarak pusztulását. Az MME és a Hortobágyi Nemzeti Park munkatársai továbbra is vizsgálják a területet, de szerencsére újabb áldozatokat egyelőre még nem találtak. Az elpusztult sasok természetvédelmi eszmei értéke 2 millió forint. A korábbi ügyekhez hasonlóan most is nyomozás indult, és ha bebizonyosodik a szándékos bűncselekmény ténye, akkor az elkövetők akár 3 évig terjedő börtönbüntetésre és több milliós pénzbírságra is számíthatnak. Példaértékű volt az a tavalyi ítélet, amelyben a Gyomaendrőd melletti 115 daru pusztulását okozó mérgezésben az elkövetőt csaknem 15 millió forintos bírságra büntették. A korábbi mérgezéseket minden esetben bizonyítottan növényvédő szerek okozták, amelyeket legtöbbször szándékosan helyeztek ki ragadozók irtására. Az egy éven belül megmérgezett 21 sas természetvédelmi eszmei értéke 21 millió forint. Az ismertetett estek mellett számos további védett állat is áldozatul esett a mérgezéseknek, és biztosan kijelenthetjük, hogy a felderített esetek csak kis részét képezik a valódi pusztításnak. Így a közelmúltban elharapózott mérgezések az elmúlt évtized egyik legsúlyosabb természetvédelmi károkozásának számítanak Magyarországon. Korábbi esetek Az elmúlt egy év további bizonyított sasmérgezéses esetei: 2006. áprilisában egy parlagisas-pár pusztult el a Zempléni-hegységben (fiókáik az elhagyott tojásokban pusztultak el). Májusban egy legyengült rétisas került meg a Jászságban, a Fővárosi Állat és Növény-kertben pusztult el másnapra. Júniusban egy öt fős elpusztult parlagisas-család és egy bemérgezett fácán csalétek került elő egy régóta ismert Heves-megyei sasfészekből. Decemberben néhány hét leforgása alatt három elpusztult és egy még élő parlagi sas, és egy teljesen legyengült rétisas került elő a Jászságban. A sasok és egyéb megtalált ragadozók bemérgezett galamb csalétkekből, illetve az ezek miatt elpusztult állatokból ettek. Az élő parlagi- és rétisast a gyors állatorvosi beavatkozás mentette meg, és néhány héttel később szabadon is engedhették őket. Januárban a Hortobágyon került meg egy elpusztult rétisas. Idén februárban egy legyengült parlagi sas került meg a Nagykunságban. A gyors állatorvosi beavatkozásnak köszönhetően felépült és a napokban szabadon engedhető lesz. Szintén februárban került meg egy elpusztult rétisas-pár Somogy megyében, amelyek mérgezett házi tyúk csalétekből ettek. A tojó éppen tojásrakás előtt állt. A sasokról Mind a parlagi-, mind a réti sas fokozottan védett faj, egyetlen példány természetvédelmi értéke egymillió forint. Rétisasból 150, míg parlagi sasból mindössze 81 pár költ Magyarországon, azonban ez utóbbi fajból így is nálunk található az Európai Unió állományának kétharmada. A sasfajok magyarországi védelmét 1980 óta a Magyar Madártani Egyesület koordinálja, együttműködve a nemzeti parkok szakembereivel és számos önkéntessel. A magyar parlagisas-védelmi program a közelmúltig európai uniós és hazai állami pályázatok finanszírozták, azonban az elmúlt években jelentősen beszűkültek ezek a források. A tavalyi évben támogatást kapott a program a BirdLife International (a madárvédelmi egyesületek nemzetközi szervezete) és a Lush Retail Ltd. pályázatából, azonban ez idén márciusban lejár, így komoly veszélybe került ez a példaértékű magyar természetvédelmi program. www.imperialeagle.hu Horváth Márton 6
2007. március Pusztadoktor magazin Regionális madármentő helyek A védett állatokról való gondoskodást a 348/2006.(XII.23.) Kormányrendelet szabályozza. Ez állami feladat, melyet az ország egész területén nemzeti parkok gyakorolnak. Ebben a munkában civil szervezetek és magánszemélyek segítenek. Szent István Egyetem Állatorvos-Tudományi Kar Belgyógyászati Tanszék Rendelőintézete, Budapest, VII. István u. 2. Dr. Beregi Attila 20/954-97-93 Budapesti Állat-és Növénykert 1/273-49-00 Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány, Gyömrő, Eötvös u 34. 20/322-56-20 Xantus János Állatkert, Győr, Kiskút liget 96/618-367 Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, Kőszeg, Chernel Kert 94/563-174 Misina Egyesület, Pécs 72/337-035 MME Fejér Megyei Helyi Csoportja, Dinnyés 30/663-46-30 Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark, Veszprém 88/566-140 Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság, Nagykanizsa 30/491-00-63 MME Zala Megyei Helyi Csoportja, Fenékpuszta 30/558-13-88 Miskolci Vadaspark 46/332-121 Nagyerdei Kultúrpark, Debrecen 52/310-065 Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Debrecen 52/529-920 Madárkórház Alapítvány, Hortobágy, Petőfi tér 6. 52/369-181 30/943-54-94 Nimfea Egyesület, Túrkeve 56/361-505 70/270-71-57 Körös-Maros Nemzeti Park, Körösladány 30/475-17-88 Kecskeméti Vadaskert, Kecskemét Műkert 1. 76/320-121 Szegedi Vadaspark, Szeged, Cserepes sor 47. 62/542-530 A mentőhelyre való szállításban segítenek: CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület, Szeged, Arany J.u.1. 62/424-392 20/328-94-33 Konrad Lorenz Természet- és Állatvédelmi Egyesület, Hódmezővásárhely: 62/245-059 20/525-35-28 Hajdú-Bihar Megyei Polgárőr Szövetség 30/621-21-60 Ragadozó madarak vonatkozásában az egész ország területén Magyar Solymász Egyesület, koordinátora Bérces János 70/318-31-58 Vadmadár bemutató a debreceni FRESSNAPF Állati Áruházban! Közreműködnek: 2007. MÁRCIUS 23-ÁN PÉNTEKEN 10 órától 11:30-ig és 16 órától 17:30-ig A hortobágyi Madárkórház Alapítvánnyal közösen láthatnak bemutatót az egerészölyvekről és előadást hallhatnak, Dr. Déri Jánostól az alábbi témákról: madárodú kihelyezés a madárvédelem tavaszi aktualitásai a madármentő munka ismertetése a Madárkórház és a Madárpark bemutatkozása A bemutató helye: FRESSNAPF - Debrecen Debreceni Tesco bal oldali bejárat (52) 321-678; Nyitva tartás: 8.00-20.00h 7
itt kell levágni RENDELKEZŐ NYILATKOZAT A BEFIZETETT ADÓ EGY SZÁZALÉKÁRÓL A kedvezményezett adószáma: 1 8 5 5 7 8 9 9-1 - 0 9 A kedvezményezett neve: Madárkórház Alapítvány TUDNIVALÓK A nyilatkozatot tegye egy olyan postai szabvány méretű borítékba, amely e lap méretét csak annyiban haladja meg, hogy abba a nyilatkozat elhelyezhető legyen. FONTOS! A rendelkezése csak akkor érvényes és teljesíthető, ha a borítékon az ön nevét, lakcímét és az adóazonosító jelét pontosan feltünteti fel. Zárja le és írja alá a kisborítékot a hátoldalán úgy, hogy aláírása átnyúljon a ragasztáson! A kisborítékot küldje be, vagy adja le annak, aki adóbevallását elkészíti! Csillag- és egyhajúvirág Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget tartja a mondás, és úgy tűnik, a tavaszi virágok bíznak az ősi rigmusban. Debrecentől keletre február végén kinyíltak a fokozottan védett egyhajúvirágok. Ezek a lila kis virágok nagyon hasonlítanak a sáfrányokhoz, de külön családot képeznek. Nevüket onnan kapták, hogy a hagymájukon csak egy fellevél található. Debrecen mellett néhány ezer töves állománya és délen Kelebia mellett a Vajdaságba átnyúló állománya képezi a hazai populációt. Újszentmargita határában az egykori Tilos erdőben tenyészik a pannon csillagvirág. Néhány éve még volt hazánk első természetvédelmi területén, a Debreceni Nagyredőn is nyílt, de sajnos azok a tövek mára a fakitermelés áldozatai lettek. Semmivel nem téveszthető össze a kis fürtökben, 4-10 virágból álló kétlevelű növény. Igaz, hogy csak ritkán nagyobbak egy arasznál, mégis, az erdő alját néhány napra kékre színeznik az ébredező rovarok nem kis örömére. Konyhás István Olvasói leveleket, érdekességeket a következő címekre várunk: pusztadoktor@axelero.hu 4071 Hortobágy, Petőfi tér 6. Az állatorvos válaszol című rovatunkkal kapcsolatban felmerülő kérdéseiket a fenti címekre várjuk! Hirdetésfeladás: pusztadoktor@axelero.hu Tel: (30) 943-5494. Az újságot szerkeszti: Dr. Déri János, Veres Hajnalka, Konyhás István. Tördelés: TerepSzemle Stúdió ISSN 175 456X