A balaklavai csata a krími háborúban, 1855 16 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN
MajorosI stván A krími háború A 19. század második felének elsœ nagy nemzetközi konfliktusa a krí - mi há bo rú, mely ben köz vet le nül vagy köz vet ve mind az öt eu ró pai nagy ha ta lom ér de kelt volt. Az aláb biak ban meg vizs gál juk, miért éppen itt rob bant ki a há bo rú a Tö rök Bi ro da lom és an gol, fran cia szövetségesei, valamint Oroszország között 1853-ban. ElŒtte azonban érdemes megnézni, hogyan kerültek az oroszok a Krím-félszigetre. RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 17
OROSZ SI KE REK Az orosz kül po li ti ka egyik cél ja I. Pé ter óta a Bal kán és a Krí mi Kán ság fe let ti te rü le tek meg szer zé se volt, hogy az - tán elér je a Fe ke te-ten gert, majd a Kons tan ti ná poly ál tal el lenőr zött szo - ro so kon át ki jus son a Föld kö zi-ten ger - re. Oroszor szág 1697-ben csat la ko zott az osz mán el le nes Szent Li gá hoz, s két év múl va el fog lal ta Azov ki kö tő jét, me - lyet az Osz mán Bi ro da lom mal 1700- ban alá írt bé ké ben meg ka pott. Igaz, 1711-ben a si ker te len bal ká ni had já rat miatt fel kel lett ad nia a ki kö tőt. Az oro - szok megje lené se a Fe ke te-ten ger fe - let ti te rü le te ken azon ban új ve szélyt jel zett Kons tan ti ná poly nak és ha ma ro - san az eu ró pai nagy ha tal mak nak is. II. Ka ta lin ugyanis a bi ro da lom ha tá rait a Fe ke te-ten ge rig és a Krím-fél szi ge tig akar ta ki ter jesz te ni, ve szé lyez tet ve ezál tal a krí mi ta tá ro kat és a len gye le - ket, akik eb ben az idő ben a fran ciák tá - mo ga tá sát él vez ték. A Fe ke te-ten ger észa ki ré szén az Osz mán Bi ro dal mat 1774-ben ér te a leg sú lyo sabb csa pás, mi vel az 1768 1774 kö zött zaj ló orosz tö rök há bo rút le zá ró bé ke meg vál toz tat ta az erő vi szo - nyo kat a tér ség ben. A Kü csük- Kaj nar - dzsá ban alá írt szer ző dés ben Orosz or - szág vég leg meg kap ta Azo vot és Ker - cset, s ezál tal biz to sít va volt a kap cso - lat az Azo vi- és a Fe ke te-ten ger kö zött. Így az orosz ke res ke del mi flot ta már sza ba don át ha józ ha tott a Fe ke te-ten - ger szo ro sain, s ki jut ha tott a Föld kö ziten ger re. A szer ző dés ér tel mé ben az oro szok temp lo mot épít het tek Kons tan ti ná - poly ban, s így jo got kap tak az or to dox ke resz té nyek vé del mé re előbb a fő vá - ros ban, majd ezt a jo got ki ter jesz tet - ték Ru mé li á ra és az egész Osz mán Bi - ro da lom ra. Nagy kö ve tet küld het tek Kons tan ti ná poly ba, és kon zu lá tu so kat lé te sít het tek a bi ro da lom vá ro sai ban. Meg kap ták a Bug és a Dnye per fo lyók köz ti te rü le te ket, a Krí mi Kán ság pe - dig füg get len lett. A szul tán már csak val lá si kap cso la tot tart ha tott a kán ság mu zul mán jai val. Ez volt az el ső al ka - lom, hogy a Por ta mu zul mán te rü le tet ve szí tett. A krí mi ta tá rok az 1470-es évek kö - ze pén sza kad tak ki az Arany Hor dá ból, mely nek kánja, Ah med 1474 1475-ben le ro han ta a Krím-fél szi ge tet. A krí mi ta tá rok II. Meh med (1451 1481) tö rök szul tán se gít sé gét kér ték, aki 1475- ben, Kaf fa el fog la lá sát kö ve tően ki hir - det te fenn ha tó sá gát a Krím-fél szi get - re. A szul tán ez zel vég leg meg szün tet - te Ge no va be fo lyá sát a tér ség ben, s a Fe ke te-ten ger gya kor la ti lag osz mán el - lenőr zés alatt ál ló tó lett. S bár 1502-ig az osz mán ural ko dók nak vol tak gond - jaik az Arany Hor dá val, a Krím-fél szi - get fo ko za to san Kons tan ti ná poly ural - ma alá ke rült, jól le het a krí mi ta tá rok in kább szö vet sé ge sek vol tak a szul tá - nok szá má ra. Szá mos bün te tő had já - rat ban fel hasz nál ták őket a len gye lek, uk rá nok, oro szok el len. Sőt, II. Rá kó - czi György ide jén ta tár csa pa tok is részt vet tek az Er dély el le ni pusz tí tó had já rat ban. A krí mi ta tá rok rab szol - ga-ke res ke de lem mel is fog lal koz tak. TER VEK AZ OSZ MÁN BI RO DA LOM FELOSZ TÁ SÁ RA II. Ka ta lin 1783-ban an nek tál ta a Krímfél szi ge tet, s ke gyen ce, Pa tyom kin több vá rost is ala pí tott a tér ség ben, mint Her szon vagy Sze vasz to pol 1784- ben, amely az orosz flot ta leg fon to sabb ha di ki kö tő je lett. Az 1792-ben Iașiban alá írt orosz tö rök bé ke ered mé nye - ként az oro szok a Dnyesz te rig ter jesz - tet ték ki ha tá rai kat, s köz vet len szom - széd ság ba ke rül tek Mold vá val. Már Nagy Ka ta lin a Bi zán ci Bi ro da lom fel - tá masz tá sát ter vez te, Kons tan ti ná poly fő vá ros sal, orosz be fo lyás alatt. Az am - bi ció zus cár nő az Osz mán Bi ro da lom felosz tá sá ról ter ve ze tet ké szít te tett, mely sze rint Auszt riá val, Ve len cé vel és Fran ciaor szág gal osz to zott vol na a szul tá nok bi ro dal mán. S innentől kezd - ve szá mos orosz felosz tá si terv vel ta - lál ko zunk, így pél dá ul a krí mi há bo - rúban is. De ho gyan ke let ke zett ez az euró pai nagy ha tal ma kat megosz tó fegy ve res konf lik tus? A cár nak az a cél ja, hogy be von ja őfel sé ge kor má nyát a pé ter vá ri és a bé - csi ka bi ne tek egyetér té sé vel Tö rökor - szág felosz tá si ter vé be, de Fran ciaor szá - got ki akar ja zár ni eb ből a ren de zés - ből ír ja Lon don nak Sir Ha mil ton Sey mo ur pé ter vá ri an gol nagy kö vet 1853. feb ruár 21-én. E je len tés meg - írásá ra azt kö ve tően ke rült sor, hogy I. Mik lós Heléna nagy her ceg nő bál ján szó ba hoz ta a Tö rök Bi ro da lom, a be - teg em ber ügyét a brit dip lo ma tá nak. A cár sze rint ked ve ző az idő a kér dés va la mi lyen megol dá sá ra, mi vel az Oszmán Bi ro da lom már régóta bel ső prob lé mák kal küsz kö dik, mi köz ben Fran ciaor szág ban II I. Na pó leon a csá - szár ság kon szo li dá lá sá val van el fog lal - va, Auszt riát pe dig ki fá rasz tot ták az 1848 49-es for ra dal mak, sza bad ság - har cok. Mik lós megol dás ként egy felosz tá si ter vet is mer te tett: Egyip to mot és Kré - tát meg kap hat ná Ang lia, a Bal ká non pe dig, Mold vá ban, Ha vasal föl dön, Szer - biá ban és Bul gá riá ban orosz pro tek to - rá tus jön ne lét re, míg Kons tan ti ná poly sza bad ki kö tő len ne. Úgy tűnt azon - ban, hogy ez a ter ve zet csu pán egy az Osz mán Bi ro da lom ra vo nat ko zó orosz ter vek kö zül, ame lyek kel a 18. szá zad vé ge óta ta lál ko zott az eu ró pai nagy - ha tal mi dip lo má cia. Ráadá sul nem is volt vég le ges, hi szen Kré tát egyik fel - jegy zé sé ben a cár még a fran ciák nak szán ta. Az is fel me rült, hogy a Bosz po - rusz orosz, a Dar da nel lák pe dig oszt - rák el lenőr zés alá ke rül, s az is, hogy Kons tan ti ná polyt egy idő re zá log ként el fog lal ják az oro szok. A bri tek az 1844-es felosz tá si terv hez ha son lóan ez zel sem iga zán fog lal koz tak, akár azt is hi het ték, hogy ez csu pán Pé ter vár reak ció ja a bib liai szent he lyek kel kap - cso la tos fran cia orosz konf lik tus ra. A SZENT HE LYEK ÜGYE Az 1536-ban Ib ra him pa sa és Je an de La Forêt fran cia nagy kö vet ál tal meg - kö tött egyez mény pro tek to ri jo got biz - to sí tott Pá rizs nak az Osz mán Bi ro da - lom la tin ke resz té nyei re s a leg fon to - sabb za rán dok he lyek (a bet le he mi szü - le tés temp lo ma és a já szol, va la mint Je ru zsá lem ben Szűz Má ria sír ja és a Szent Sír temp lo ma) bir tok lá sá ra, el - lenőr zé sé re Pa lesz ti ná ban. E jo go kat az 1740-es ka pi tu lá ció megerő sí tet te. Az orosz tö rök há bo rút le zá ró, Kü - csük- Kaj nar dzsá ban 1774-ben alá írt bé ké nek kö szön he tően vi szont az or - to do xok pro tek to ra Oroszor szág lett, és Pé ter vár ezt a jo gát több al ka lom - mal ürügy ként hasz nál ta fel az osz mán ügyek be va ló beavat ko zás ra. A tér ség - ben je len lé vő ke resz tény egy há zak már év szá za dok óta vi táz tak azon, hogy ki el lenőriz ze a Jé zus Krisz tus em lé két őr ző he lye ket. Az osz mán ha - tó sá gok azon ban min dig felol dot ták az el len té te ket. A kér dés 1850-ben fran - cia rész ről azért ke rült elő, mert a II. Köz tár sa ság el nö ké nek, Bo na par te La - jos nak szük sé ge volt a fran cia ka to li - ku sok tá mo ga tá sá ra. Ezért az isz tam - bu li fran cia nagy kö vet, Au pick tá bor - nok a la tin ke resz té nyek jo gai nak hely - reál lí tá sát kér te a szul tán tól. 1852. már cius 21-én a Por ta ren de - le tet adott ki, amely sze rint a la tin ka - 18 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN
tolikusok csillagot helyezhetnek a betlehemi templomra, amelyet az ortodoxok még 1847-ben le vet tek. A la ti nok kaptak három kulcsot is a templomhoz. Ez azon ban csak ar ra jo go sí tot ta fel őket, hogy belépjenek és áthaladjanak a szen té lyen, ar ra már nem, hogy ott is - ten tisz te le tet tart sa nak. A kü lön bö ző keresztény közösségek ugyanis szabadon látogathatták Szűz Má ria sír ját, de előre megállapított időrend szerint. Az oro szo kat meg döb ben tet te a ren de let, úgy ítél ték meg, hogy a Por - ta semmibe veszi 12 millió ortodox jo - gait. Mik lós ezért 1853. feb ruár 28-án Kons tan ti ná poly ba küld te szárny se - géd jét, Men si kov her ce get. Az orosz dip lo ma ta a Pa lesz ti ná ban ki rob bant ka to li kus or to dox vi szály ren de zé sét akarta elérni, va la mint an nak elis me - rését a szultántól, hogy a birodalom or - to dox alatt va lói nak az orosz cár a pro - tektora. A követelések között szerepelt az is, hogy a szul tán vált sa le Fu ad pa - sát, mi vel őt te kin tet ték fe le lős nek azért, hogy a la tin ke resz té nyek a fen - ti en ged mé nye ket meg kap ták. 1853. má jus 4-én azon ban a szul tán megerő - sítette a szent helyekre vonatkozó elő - ző évi rendeletét. Erre válaszul május 5-én Men si kov öt na pot adott a Por tá - nak az orosz követelések teljesítésére. Azt is felaján lot ta, hogy cse ré be a szul - tán szá mít hat Oroszor szág szö vet sé - gére. Mensikov az 1833-ban Unkiar-Isz - keleszben megkötött szerződéshez hason ló szö vet ség re gon dolt. Ez mu tat - ta meg iga zán, hogy Pé ter vár a Tö rök Bi ro da lom orosz el lenőr zé sét akar ja. Má jus 9-én a kons tan ti ná po lyi brit nagykövet, Stratford Canning ekkor már Lord Strat ford of Redc liffe a brit flotta támogatását ígérte meg Konstan - tinápolynak. Ezért a szultán május 10- én, bár elismerte az ortodoxok jogait, visszautasította, hogy az elismerést egy Pétervárral kötendő szerződéshez kösse. A brit nagy kö vet azt ta ná csol ta a szul tán nak, hogy a szent he lyek ügyé - ben ál lít sa hely re az egyen súlyt az or - todoxok és a katolikusok között, a töb - bi követelést azonban ne teljesítse. Így az orosz igé nyek nek csak a fe le tel je - sült, Men si kov ezért 1853. má jus 21-én kíséretével együtt elhagyta a török fő - várost, megszakítva ezzel az orosz tö - rök diplomáciai kapcsolatokat. Nesselro de orosz kan cel lár má jus 31-én kör - levélben jelentette be a hatalmaknak, hogy Oroszország zálogként hamarosan megszállja a román fejedelemsége - ket. Az oro szok sze ret ték vol na meg - szerezni Ausztria támogatását, s ennek fejében azt ajánlották, hogy az osztrákok foglalják el Boszniát és Hercegovi - nát. Bécs ezt eluta sí tot ta, mert at tól tartott, az oroszokkal való együttmű - kö dés ese tén a fran ciák kel le met len helyzetbe hozzák Itáliában. Az oroszok jú lius ele jén meg száll ták a fe je de lem - ségeket, s július 5-én elfoglalták Bukarestet. EGY OROSZELLENES TÁBOR KÖRVONALAI Még 1853. már cius 19-én II I. Na pó leon elrendelte, hogy a touloni francia flotta egy ré sze ha józ zon a gö rög par tok - hoz. Má jus 24-én a fran ciák csá szá ra együttműködési ajánlatot tett Angliának. A ro mán fe je de lem sé gek orosz meg szál lá sa Auszt ria til ta ko zá sá val, esetleg oroszellenes fellépésével fenyege tett, Ber lin a sem le ges ség fe lé haj - lott. 1853. jú lius vé gén Auszt ria kez de - mé nye zé sé re kon fe ren cia ült össze a Bécsben működő diplomaták részvéte - lé vel, hogy köz ve tít sen az oro szok és a tö rö kök kö zött. A jú lius 28-án kiadott bécsi jegyzék megerősítette az oroszok kücsük-kajnardzsai (1774) és drinápolyi jo gait (1829), a szul tán azon ban ezt a jegy zé ket nem fo gad ta el, s kész volt a háborúra. Szep tem ber ben tö rök ké rés re an - gol fran cia ha jó raj ér ke zett Kons tan - tinápoly alá. A cár tiltakozott, a nyuga - ti lépést a Fekete-tenger Alekszander Szergejevics Mensikov szo ro sai ról szó ló, 1841- es szer ző dés meg sér té - sének tekintette. London erre azt válaszolta, hogy a du nai fe je de lem sé gek RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 19
meg szál lá sa óta már nincs Az angol békeállapot, ezért a szultán hadsereg ba rá tai át lép he tik a szo ro - utánpótlása so kat. 1853. ok tó ber 4-én a a balaklavai szul tán a fe je de lem sé gek kikötœben két hé ten be lü li kiürí té sét kér te az oro szok tól. Mi vel vas utak nem vol tak a tér - ség ben, az ul ti má tu mot nem lehetett teljesíteni, ezért a válasz csak az eluta sí tás le he tett. 1853. no - vem ber 4-én ezért I. Ab dul-me dzsid szul tán ha dat üzent a cár nak. A há bo rú orosz si ke rek kel kez dő - dött. No vem ber 30-án Na hi mov ten - ger nagy Szi no pé nál, a Fe ke te-ten ger dé li ré szén meg sem mi sí tet te a tö rök hajóhadat. A négyezer áldozatot követelő szinopei vérengzés nagy felháboro dást kel tett Ang liá ban, s a köz vé le - mény nyo má sá ra Lon don el fo gad ta a fran ciák ál tal felaján lott együtt működést. Egyesült flottájuk 1854 januárjában be ha jó zott a Fe ke te-ten ger re, s a két nyugati hatalom az orosz csapatok kivonását követelte a román fejedelem - sé gek ből. A cár meg sza kí tot ta a kap - csolatokat Angliával és Franciaországgal, majd a két or szág 1854. már cius 12-én fegyveres támogatást ígért Konstan ti ná poly nak. Már cius 27-én a nyu - ga ti szö vet sé ge sek ha dat üzen tek Oroszor szág nak, áp ri lis 10-én pe dig szö vet sé get kö töt tek Tö rökor szág gal az zal a cél lal, hogy megaka dá lyoz zák az oroszok keleti expanzióját. OROSZORSZÁG ÉS A KELETI KÉRDÉS Az 1768 1774-es orosz török háborút le zá ró, Kü csük- Kaj nar dzsá ban alá írt béke kijáratot biztosított Oroszország - nak a Fe ke te-ten ger re. A szul tán elis - merte a Krími Tatár Kánság függetlensé gét, ami gya kor la ti lag orosz be fo - lyást je len tett, s nem sok kal ké sőbb, 1783-ban II. Katalin annektálta a terüle tet. Pé ter vár lett a véd nö ke a du nai fe je de lem sé gek nek is. Et től kezd ve rendszeressé váltak az orosz török hábo rúk, le he tő sé get ad va Pé ter vár nak befolyása erősítésére az Oszmán Biroda lom ban. A na pó leo ni kor szak le zá - ru lá sát kö ve tő év ti ze dek ben pe dig az orosz hegemónia erősödésének veszélye fe nye ge tett Eu ró pá ban. I. Sán dor ösztönzésére hozták létre a Szent Szövet sé get, s az 1815 utá ni for ra dal mi hul lám ide jén Pé ter vár fegy ve res be - avat ko zást ja va solt. Nem zet kö zi had - sereget akart létrehozni a konfliktusok ke ze lé sé re, ami gya kor la ti lag orosz haderőt je len tett vol na. 1820-ban 150 ezer fős hadsereggel akart beavatkozni Spanyolországban VII. Ferdinánd ér - dekében. A keleti kérdés különböző szakaszaiban az tán tény le ges nye re sé ge ket könyvelhetett el. Az 1828 29-es orosz török háborút lezáró drinápolyi békében Pétervár megkapta a Duna deltájának el lenőr zé sét, s né hány évig meg - szállás alatt tartotta a román fejedelemségeket a harmincas években. Az egyipto mi vál ság ide jén, 1833. jú lius 8-án Un ki ar -Isz ke lesz ben de fen zív szer ző - dést írt alá a Por tá val, mely nek ér tel - mé ben az oro szok jo got kap tak ar ra, hogy elfoglalják a Fekete-tenger szorosait, ha a Török Birodalmat támadás éri. Ha pedig Oroszországot éri támadás, a törökök zárják le a szorosokat. 20 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN
Lon dont ez a szer ződés, valamint az a tény, hogy 1833 januárjában Pétervár ha jó rajt és húsz ezer fős had se re get kül dött Kons tan ti ná poly alá, job ban nyug ta la ní tot ta, mint Mo ha med Ali egyiptomi pasa hódításai a törökök ellenében. Palmerston kezdeményezésére ezért 1841. jú lius 13-án az öt nagy - ha ta lom Lon don ban aláír ta a Fe ke teten ger szo ro sai ról szó ló egyez ményt, mely ben el fo gad ták, hogy a szo ro sok bé ke idő ben be zá rul nak a kül föl di ha - tal mak ha di ha jói előtt. Ez egyér tel - műen az oro szok ka to nai moz gá sát kor lá toz ta, igaz, az an gol ha di ha jók sem kaptak jogot a fekete-tengeri beha jó zás ra. Pal mer stont azon ban csak az ér de kel te, hogy ez zel a szer ző dés - sel vé get ve tett az orosz be fo lyás nak Konstantinápolyban. Az 1848 49-es for ra dal mak és sza - badságharcok azonban az orosz pozíciók további erősödését hozták Közép- Európában. A magyar szabadságharcot Bécs I. Miklós segítségével verte le. Pal - mer ston nak ez di lem mát oko zott, de úgy vélte, hogy a Habsburg Birodalom felbomlása nagyobb veszélyt jelent az eu ró pai egyen súly ra, mint az orosz po - zí ciók megerő sö dé se a tér ség ben. Te - gyük hoz zá, a né met kér dés ben a po - rosz oszt rák el len té te ket is az orosz diplomácia oldotta meg. Ezért ami kor 1852 53-ban az orosz török ellentétek kiéleződtek, az angol dip lo má ciá nak a fen ti fej lő dé si fo lya - ma tot kel lett fi gye lem be ven nie, s el - dön te ni: megen ged he tő-e a to váb bi orosz tér nye rés egy stra té giai lag fon - tos térségben, az Indiába vezető úton. A válasz egyértelmű nem, s ez egy há - borút is megért Londonnak. III. Napóleon Fran ciaor szá ga pe dig ta lán még en nél is job ban akar ta a há bo rút, mi - vel a császár az 1815-ös bé csi ren de zés revideálására törekedett, s nemzeti elvek szerint akarta átrendezni Európát, francia vezetéssel. E célokhoz a krími háború jó bevezetőnek tűnt. HOL LEGYEN A HÁBORÚ? A szö vet sé ge sek elő ször a Bal ká non akartak frontot nyitni, mivel a térségben 180 ezer fős orosz hadsereg állomásozott. A csapatokat Várnába, majd Dobrudzsába vitték. A katonákat azonban kolerajárvány tizedelte. Közben kiderült, hogy Berlin támogatja Bécset a dunai fejedelemségekben (1854. április). Az oszt rák dip lo má cia ezért 1854. jú lius 3-án az orosz csa pa tok ki vo ná - sát követelte a román fejedelemségek - ből, ami au gusz tus 8-ra meg is tör tént. Ezután a Habs burg Mo nar chia csa pa - tai szállták meg a fejedelemségeket. A Bal kán így le ke rült a na pi rend ről, és más had szín tér után kel lett néz ni. Pá - rizs fon tol gat ta, hogy fel lá zít ja a len - gye le ket. Fel me rült a Bal ti kum, hogy az Åland-szigetek elfoglalásával veszélyez tes sék Pé ter várt. Az an go lok pró - bálkoztak Kamcsatkánál, Napóleon pe - dig a Kaukázust akarta felszabadítani. Ang lia vé gül azt ja va sol ta, tá mad ják meg Sze vasz to polt. Itt volt ugyanis az orosz flottabázis, a Fekete-tenger legfon to sabb erőd je, s az oro szok in nen nyug ta la ní tot ták a Tö rök Bi ro dal mat, fe nye get ve az an gol ér de ke ket. 1854 szeptemberére tehát kiderült: Szevasz - to pol lesz a fő hadszíntér. A választás jó volt, mert az oro szok in nen nem szá - mítottak támadásra, erőiket máshová összpontosították. 200 ezer fős hadseregük állomásozott a Baltikumban, 140 ezer katonájuk volt Lengyelországban, 180 ezer fő a Du ná nál, s csak 50 ezer katona maradt a Krím-félszigeten. 1854. szeptember elején a szövetsé - ge sek Jev pa to ri ja mel lett 62 ezer fős had se re get tet tek part ra. Az Al ma fo - lyónál az oroszok szeptem- ber 20-án meg pró bál ták megál lí ta ni őket, de ve re - Az angol hadsereg séget szenvedtek. Október ágyúi a krími 25-én Balaklava, november háborúban 5-én pedig Inkerman mel - - RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 21
lett üt köz tek meg az oro szok kal. S bár ezek is szövetséges győzelmeket hoz - tak, Sze vasz to pol időt ka pott a vé de - lem megszervezésére, és elhúzódó ost - romra kellett számítani. Közben mindkét fél ar ra tö re ke dett, hogy új szö vet - ségeseket vonjon be a háborúba. HARC ÚJ SZÖVETSÉGESEKÉRT ÉS A HÁBORÚ BEFEJEZÉSE A Nyugatnak elsősorban Ausztria volt fon tos, mert az oro szo kat a bal ká ni fe - nyegetéssel lehetett volna megadásra kényszeríteni. Az osztrákok viszont ezt el akar ták ke rül ni. A ve ze tést egyéb - ként is megosz tot ta ez az ügy: a ka to - nák még emlékeztek 1849 1850-re, az orosz se gít ség re. A kül ügy mi nisz ter, Buol sem akart bekapcsolódni a háborúba, s úgy gondolta, hogy elegendők a diplomáciai eszközök vagy a fenyegetés. Ezért 1854. au gusz tus 8-án Auszt - ria és a nyugati hatalmak elfogadták a bécsi négy pontot, amelyet a háborút le zá ró bé ke alap já nak szán tak. Eb ben kimondták, hogy Oroszország befolyása megszűnik a román fejedelemségek - ben, le mond pro tek to ri jo gai ról a Tö - rök Birodalom pravoszlávjai felett, s az Osz mán Bi ro da lom ke resz té nyei nek vé del mét az eu ró pai ha tal mak ga ran - tálják. Kimondták, hogy a Fekete-tenger szorosaira vonatkozó 1841-es szerző dést az oro szok ká rá ra re vi deál ják. A negyedik pont pedig a dunai hajózás szabadságáról szólt. Miután az oroszok augusztus 26-án eluta sí tot ták a bé csi négy pon tot, a nyugati hatalmak a diplomáciai nyomás eszközével próbálkoztak: 1854. decem - ber 2-án defenzív szövetséget írtak alá Ausztriával, egyúttal az angol diplomácia a Szárd Királyságot is megpróbálta bevonni a háborúba, hogy a háború idején ne zavarja Bécs érdekeit Itáliában. 1855. január 26-án valóban létrejött a ka to nai szö vet ség, s Pie mont 15 ezer katonával vett részt a háborúban. Ez a szövetség garantálta Itália nyugalmát, 22 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN
s közben nyomást lehetett gyakorolni Bécsre is. 1855. már cius 2-án meg halt I. Mik - lós, s úgy tűnt, II. Sán dor ral le het egyezkedni a bécsi négy pont alapján. A har ma dik pont azon ban ko moly ne - hézségeket okozott, mivel a nyugatiak, fő leg az an go lok azt vár ták el, hogy az oroszok rombolják le a szevasztopoli és a többi fekete-tengeri erő döt, s mi - ni má lis ra, négy ha jó ra csök kent sék a fekete-tengeri orosz flottát. Ezt az oro - szok először elvetették. Közben folyt Szevasztopol ostroma. A védelmet Tot - le ben gróf irá nyí tot ta, s a vé dők bát - ran he lyáll tak. A vá ros vé gül 349 na - pos küzdelem után, 1855. szeptember Roger Fenton fotói a krími háborúról Az angol Roger Fenton (1819 1869) az elsœ háborús fotóripor - terek egyikeként 1855 májusától négy hónapon át 360 felvételt készített a krími háborúról. Itt készítette el ágyúgolyókkal teli csatateret mutató, híres felvéte - lét, A halál árnyé kának völgyét (balra). Több száz ki logrammos fel - szerelését (fény érzékeny anyag - gal bevont, nagy üvegla pok, áll - ványok és kame rák) sze kéren szállíttatta a had mıveleti terü - leten. Fényképei a korabeli techni ka miatt nem a moz galmas harctéri jeleneteket ábrázolják, hiszen ezeknek a rög zítése akkor még nem volt lehetséges. Nem fény - képezett sebe sülteket, sem ha - lottakat, hanem a katonai tábo - rokban és a harc te reken készí - tett többnyire meg rendezett, beállított állóképeket. RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 23
Az orosz és a török flotta összecsapása a Fekete-tengeren, 1853 8-án elesett. A há bo rú azon ban nem ért vé get, mert a szö vet sé ge sek nem tudták békére kényszeríteni az oroszokat. Napóleon felvetette a nemzeti hábo rú gon do la tát Len gyelor szág ban, Finnor szág ban és a Kau ká zus ban. A britek a Balti-tengert akarták blokkolni. Felmerült a francia orosz közeledés ter ve is, mely sze rint Pá rizs sza bad ke - zet kap Európában, ennek fejében nem tá mo gat ja az oro szok kor lá to zá sát a Fekete-tengeren. Erről Ausztria is tudomást szerzett, ezért Buol külügyminiszter azt ajánlot - ta, hogy oszt rák ul ti má tum mal kény - szerítsék az oroszokat a békére. Ebben sze re pet ját szott a szárd kár tya: 1855 őszén III. Napóleon bejelentette, hogy Viktor Emánuel Párizsba látogat. Bécs 1855. de cem ber 15-én küld te el Pé ter - vár nak az ul ti má tu mot, me lyet 1856. ja nuár 15-én a cár el fo ga dott. A dön tés - ben szerepet játszott IV. Frigyes Vilmos porosz uralkodó is, aki levelében azt javasolta a cárnak, hogy engedjen, mert francia fenyegetés esetén nem tudja to - vább tar ta ni a po rosz sem le ges sé get. Meg győzőbb le he tett azon ban a ha d - ügyminiszter, Dolgorukov beszámolója, aki kimutatta: az orosz hadseregnek nin cse nek tar ta lé kai, a tisz tek szá ma nem elegendő, az orosz ipar kép te len fel sze rel ni a had se re get, a pén zü gyi helyzet pedig katasztrofális. A MODERNSÉG GYŐZELME A krími háborúban a technikai fölény a Nyu gat ol da lán volt. A szö vet sé ge sek gőzhajóival szemben orosz vitorlások áll tak, a Nyu gat hu za golt csö vű fegy - Flo ren ce Nigh tin ga le 1820 1910 A mo dern nœ vér kép zés alap jait meg te rem tœ Flo - rence Nightingale gazdag családból származott, sze ret te a bá lo kat, a csi nos ru há kat, és szü lei az an gol nœk szokásos életpályáját szánták neki: rangjához illœ férj oldalán élni élete végéig. Nightingale azonban önálló pályát választott és ápolónœ lett. 1854 novemberében érkezett Scu ta ri ba, a krí mi há bo rú te rem tet te tel jes káoszba. A katonai kórház kapujára akár Dante híres mondatát is fel lehetett volna írni: Ki itt be - lépsz, hagyj fel min den re ménnyel. Szigorú intézke dé sei nek kö szön he tœen azon ban je len tœ sen javult a sebesültek helyzete. Egy katona így írt róla: Megnyugtató volt számunkra már csak az is, ha láthattuk Florence-t elhaladni, amint odaszólt valakinek és bólintott és mosolygott, de nem tu dott min den ki re mo so lyog ni. Tu - dod, több szá zan fe küd tünk ott, de meg csó - koltuk ránk hulló árnyékát, és elégedetten hajtottuk fejünket vánkosunkra. 24 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN
vereket használt, az oroszok pedig hu - zagolatlant. A nyugatiak a tengerparttól Szevasztopolig vasutat tudtak építeni az utánpótlás biztosítására. S míg a szö vet sé ge sek 1800 ágyú val ren del - kez tek, az oro szok nak 118 lö ve gük volt. Ilyen kö rül mé nyek kö zött hiá ba volt ki tűnő szak em ber az orosz had - mérnök, Totleben gróf vagy Kornyilov és Nahimov tengernagyok, s hiába harcoltak nagyszerűen a vá ros vé dői, csak az ostrom idejét tudták elnyújtani. Egy-egy üt kö zet je len tős vesz te sé - geket okozott. A Malakov-torony elleni tá ma dás ban pél dául a szö vet sé ge sek 10 ezer, az oro szok 13 ezer em bert ve - szí tet tek. A há bo rú ban a ha lá lo zá sok nagy ré sze azon ban nem a har cok so - rán következett be, hanem a kolera, a vérhas, a nélkülözések és a rossz sebesült- és be teg el lá tás miatt. Ez utób bi - nak a kö zép kor ra em lé kez te tő ször - nyűségeivel a Scutariban (ma Üsküdar) működő brit ha di kór ház ban dol go zó Flo ren ce Nigh tin ga le is mer tet te meg Európát. A Lámpás Ladynek, a csataterek angya lá nak ne ve zett brit ápo ló nő ér ke - zésekor a Boszporusz-parti kórházban a sebesültek nagy része meghalt, mert sárban, folyosón feküdtek, érzéstelení - tés nél kül am pu tál tak, s fér gek nyü - zsögtek mindenütt. Nightingale működé sé nek kö szön he tően a ha lá lo zá si arány 42%-ról 2%-ra csök kent. A mo - dern se be sült ápo lás so kat kö szön het ne ki. A mo dern új ság írás pe dig a krí - mi háborúnak, hiszen a telegráf segítségével a háború mindennapjait fő - leg az angol olvasó számára napi közelségbe hozta a sajtó. A há bo rút le zá ró kong resszus Pá - rizs ban nyílt meg 1856. feb ruár 25-én, s a békeszerződést március 30-án írták alá. A kong resszus a bé csi négy pont ér tel mé ben az Osz mán Bi ro dal mat a nagyhatalmak garanciája alá helyezte, biztosították területi integritását, s lemond tak ar ról, hogy belügyei be be - avatkozzanak. Ennek fejében a szultán reformok bevezetésére tett ígéretet a bi ro da lom ban. Er re 1856. feb ruár 18- án ke rült sor, ami kor kiad ta a Hatt -ihumajun nevű rendeletét, melyben garantálta a nem muzulmánok egyenlő - sé gét, va gyon biz ton sá gát és sza bad val lás gya kor lását. A leg fon to sabb kö - vetkezménye azonban az volt, hogy meg te - rem tet te a nö vek vő nyu ga ti beavat ko zás alap jait az Osz mán Bi - rodalomban. Az orosz flotta Szevasztopolnál, 1853 A Nyu gat te hát nem ad ta in gyen tá - mogatását a Portának. Az orosz befolyás azon ban meg szűnt a bi ro da lom - ban és a román fejedelemségekben is. A békeszerződés kimondta a dunai hajó zás sza bad sá gát, s ál lan dó bi zott sá - got hoztak létre ennek biztosítására. A pá ri zsi kong resszus Oroszor szág ra nézve legsúlyosabb határozata a Fekete-tenger semlegesítése volt. Ez azt jelentette, hogy a térségben egyetlen állam sem tarthat hadi arzenált, hadiha - jót tíz könnyű hajó kivételével. A szerződésnek voltak területi rendelkezései is: az oro szok nak vissza kel lett ad niuk a háború alatt megszerzett Kars városát a Kaukázusban, a szövetségesek pedig le mond tak az ál ta luk el fog lalt te - rü le tek ről. Ezen kí vül Bessza rá bia dé li részét Moldvához csatolták. Megerősí - tették az 1841-es határozatokat a tenger szo ro sok ról, ame lyek bé ke idő ben bezárultak valamennyi ország hadihajói előtt. A pá ri zsi kong resszus a Nyu gat si - ke re volt. Ang liá nak si ker azért, mert kiszorította az oroszokat Közép-Európából és a Török Birodalomból, és érvényt szerzett a Török Birodalom terüle ti in teg ri tá sá nak is. Így az 1815 óta tar tó an gol orosz ver sen gés Lon don győzelmével ért véget. Franciaországnak pe dig azért, mert a má so dik csá - szárság elismertette magát Európában. Fran ciaor szág presz tí zse is mét meg - erősödött a kontinensen. RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 25