Az Ön szociális biztonsági jogai Cipruson
A tájékoztatóban szereplő információkat az EU szociális védelemről szóló kölcsönös tájékoztatási rendszerének (MISSOC) nemzeti kapcsolattartóival szoros együttműködésben állítottuk össze és tettük naprakésszé. A MISSOC hálózatáról további tájékoztatás olvasható a következő címen: http://ec.europa.eu/social/main.jsp?langid=hu&catid=815 A tájékoztató általánosan ismerteti az egyes országokban alkalmazandó szociális biztonsági előírásokat..részletesebb információkat a MISSOC egyéb kiadványaiban talál,amelyek a fenti hivatkozásra kattintva érhetők el. Felveheti a kapcsolatot a tájékoztató I. mellékletében felsorolt illetékes hatóságokkal és intézményekkel is. Az Európai Bizottság, valamint a nevében eljáró személyek nem vállalnak felelősséget az ebben a kiadványban szereplő információk felhasználásáért. Európai Unió, 2012 Sokszorosítás a forrás megjelölésével megengedett. 2012. július 2
TARTALOMJEGYZÉK I. fejezet: Általános tudnivalók, szervezet és finanszírozás... 5 Általános tudnivalók... 5 A szociális védelem szerkezete... 6 Finanszírozás... 8 II. fejezet: Egészségügyi ellátások...11 Mikor jogosult egészségügyi ellátásokra?...11 Finanszírozott ellátások...11 Az egészségügyi ellátások igénybevétele...12 III. fejezet: Táppénz...13 Mikor jogosult táppénzre?...13 Finanszírozott ellátások...13 A táppénz igénybevétele...13 IV. fejezet: Anyasági és apasági ellátások...15 Mikor jogosult anyasági vagy apasági ellátásokra?...15 Finanszírozott ellátások...15 Az anyasági és az apasági ellátások igénybevétele...15 V. fejezet: Rokkantsági ellátások...16 Mikor jogosult rokkantsági ellátásokra?...16 Finanszírozott ellátások...16 A rokkantsági ellátások igénybevétele...17 VI. fejezet: Öregségi nyugdíjak és ellátások...18 Mikor jogosult öregségi ellátásokra?...18 Finanszírozott ellátások...20 Az öregségi ellátások igénybevétele...21 VII. fejezet: Túlélő hozzátartozói ellátások...22 Mikor jogosult túlélő hozzátartozói ellátásokra?...22 Finanszírozott ellátások...23 A hozzátartozói ellátások igénybevétele...24 VIII. fejezet: Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátások...25 Mikor jogosult munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátásokra?...25 Finanszírozott ellátások...25 Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátások igénybevétele...26 IX. fejezet: Családi ellátások...27 Mikor jogosult családi ellátásokra?...27 Finanszírozott ellátások...27 A családi ellátások igénybevétele...28 X. fejezet: Munkanélküliség...29 Mikor jogosult munkanélküli-ellátásokra?...29 Finanszírozott ellátások...29 A munkanélküli-ellátások igénybevétele...30 XI. fejezet: Minimumjövedelem...31 Mikor jogosult a minimumjövedelemhez kapcsolódó ellátásokra?...31 Finanszírozott ellátások...32 A minimumjövedelemhez kapcsolódó ellátások igénybevétele...33 XII. fejezet: Tartós ápolás-gondozás...35 Mikor jogosult tartós ápolás-gondozásra?...35 Finanszírozott ellátások...35 2012. július 3
Tartós ápolás-gondozás igénybevétele...36 Melléklet: Az intézmények kapcsolattartási adatai és hasznos honlapok...37 2012. július 4
I. fejezet: Általános tudnivalók, szervezet és finanszírozás Általános tudnivalók A Társadalombiztosítási Rendszer kötelező jelleggel kiterjed minden Cipruson kereső tevékenységet folytató személyre, munkavállalóra és önálló vállalkozóra egyaránt. Azoknak, akik a meghatározott, előírt kötelező biztosítási időszakon túl is biztosítottak kívánnak maradni, valamint a ciprusi munkáltatók szolgálatában külföldön tevékenységet folytatóknak önkéntes biztosításra van lehetőségük. A Társadalombiztosítási Szolgálatok által irányított Rendszer a következő ellátásokat biztosítja: táppénz; anyasági juttatás; Anyasági támogatás munkahelyi baleset és foglalkozási megbetegedés esetén járó ellátások, beleértve az ideiglenes keresőképtelenség esetén járó ellátást (baleseti ellátás), a rokkantsági ellátást és a haláleseti ellátást; rokkantsági nyugdíj; munkanélküli járadék; öregségi nyugdíj; özvegyi nyugdíj; árvasági ellátás; temetési segély; házasságkötési támogatás. A munkavállalók mindezen fenti ellátásokra jogosultak. Az önálló vállalkozók nem jogosultak munkanélküli-járadékra és a munkahelyi baleseti és foglalkozási megbetegedési ellátásokra. A ciprusi munkáltatónál külföldön dolgozó önkéntes járulékfizetők nem jogosultak a munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések esetére járó ellátásokra. A többi önkéntes járulékfizető nem jogosult anyasági támogatásra, táppénzre, munkanélküli-ellátásra, rokkantsági nyugdíjra, valamint a munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések esetére járó ellátásokra. Minden rendszeres ellátás (az átalányösszegű ellátások kivételével) a következőket tartalmazza: az eltartottak után pótlékokkal kiegészülő alapellátás, amely az alapbiztosításban a biztosított biztosítási járulékalapot képező jövedelméhez kötött a kiegészítő ellátás, amely a kiegészítő biztosításban a biztosított biztosítási járulékalapot képező jövedelméhez kötött. A Rendszerre alkalmazott alapelv a jogosultságok halmozódásának tilalma. Ez azt jelenti, hogy ha egy személy ugyanazon időszak tekintetében egynél több ellátásra jogosult, a magasabb összeget folyósítják számára. Ez a szabály nem alkalmazandó abban az esetben, ha az egyik ellátás az özvegyi nyugdíj. Az alapellátások mértékét minden évben a biztosítási járulékalapot képező alapjövedelem növekedése százalékos arányának megfelelően vizsgálják felül, a 2012. július 5
kiegészítő ellátásokat pedig a megélhetési költségek alakulásának megfelelően (az utolsó két év második félévének összehasonlítása alapján) igazítják ki. Ezenfelül az ellátások mértéke minden év júliusában a fogyasztóiár-index alakulásának (az adott év első félévének az előző év második félévével történő összehasonlításának) megfelelően emelkedik, ha az eléri a legalább 1%-os mértéket. Ezt az emelkedést az ellátások mértékének év eleji meghatározásakor veszik figyelembe. Az ellátásokat csekkel vagy banki átutalással fizetik. A csekkeket az azok kibocsátását követő három hónapon belül kell beváltani. A szociális védelem szerkezete A Társadalombiztosítási Szolgálatok a Munkaügyi és Társadalombiztosítási Minisztérium ellenőrzése és felügyelete alá tartozó kormányzati szerv, amelynek feladata a szociális kockázatok igazgatása. A következőkért felel: a kormányzat társadalombiztosítási politikájának különös rendszerek és intézkedések útján történő végrehajtása, a kormányzati szakpolitikával kapcsolatos javaslatok benyújtása, amelyek a szociális biztonságnak a nemzetközi események és a ciprusi társadalmi-gazdasági feltételek fényében történő folyamatos javítását célozzák, a szociális biztonsági intézkedések útján kielégíthető társadalmi-gazdasági szükségletek leltárba vétele, valamint az e Szolgálatok által megvalósított rendszerek és intézkedések folyamatos tanulmányozása és értékelése a kijelölt célkitűzések tekintetében. A Társadalombiztosítási Rendszer valamennyi, Cipruson jövedelemszerző tevékenységet folytató személy számára biztosítási fedezetet nyújt, legyen szó munkavállalóról vagy önálló vállalkozóról, katonai szolgálatot teljesítő személyről és minden más, az önkéntes biztosítási rendszer keretében biztosítottnak minősülő személyről. A keresőképtelenség vagy munkanélküliség idejére a kedvezmény alapjául szolgáló jövedelem az érintett személy átlagos biztosítási járulékalapot képező jövedelme. Az özvegyi és/vagy a rokkantsági nyugdíj összegének emelése céljából a halál/keresőképtelenség időpontja és az öregségi nyugdíjkorhatár elérése közötti időre a járulékalapot képező jövedelem is kedvezményben részesül. A járulékalapot képező jövedelem a járulékalapot képező alapjövedelem mértékéig a tanulmányok folytatásának idejére is kedvezményben részesül. Továbbá, a gyermeknevelési időszakokra a járulékalapot képező alapjövedelem mértékéig kedvezményt biztosítanak a gyermek 12 éves koráig, legfeljebb 156 hetes időszakig. Ezeket a kedvezményeket a nyugdíjfizetés vonatkozásában a nők esetében figyelembe veszik. A szociális kockázatok közé tartozik a betegség, az anyaság, a munkanélküliség, a rokkantság, az öregség, a halál és a túlélő hozzátartozó, valamint a munkahelyi balesetekkel és a foglalkozási megbetegedésekkel összefüggő valamennyi kockázat. 2012. július 6
A nyugdíjasok nyugdíjuk összegének növelése céljából 2003 óta külön juttatásban részesülnek. 2009. december 1-je óta nincsenek új kedvezményezettek, mivel a Támogatási és Ellátási Szolgálat Alacsony jövedelmű nyugdíjasok háztartását támogató rendszerét teljes mértékben megvalósították. Ezenkívül a Cipruson lakóhellyel rendelkezők szociális nyugdíjban részesülnek, ha elérik 65. életévüket és megfelelnek a lakóhely tekintetében előírt feltételeknek és más forrásból nem jogosultak nyugdíjra, melynek összege magasabb, mint a szociális nyugdíj összege. Ha a nyugdíj vagy az ahhoz hasonló kifizetés összege nem éri el a szociális nyugdíj összegét, az érintett személy megkaphatja a két összeg közötti különbözetet. A szociális kockázatokkal szembeni védelmet a helyi irodák segítségével biztosítják, amelyek elsősorban a kérelmek átvételéért, a járulékok beszedéséért és az ellenőrzésekért felelnek. A Társadalombiztosítási Szolgálatok Központja a különböző helyi irodák koordinálásával foglalkozik; feladata főként a szociálpolitika alkalmazására és a döntéshozatalra, valamint az ellátások és nyugdíjak kifizetésére összpontosul. A Szociális Jóléti Szolgálatok szintén a Munkaügyi és Társadalombiztosítási Minisztérium ellenőrzése és felügyelete alá tartozó kormányzati szerv, amely szociális jóléti szolgáltatásokat nyújt és segít elő. A Szociális Jóléti Szolgálatok szervezet szociális kockázatokkal foglalkozik, valamint a nemzeti társadalmi és gazdasági fejlesztéspolitikák általános keretében támogatja a társadalmi kohéziót. A szervezet az egyénekre, a családokra, a társadalmi csoportokra és közösségekre összpontosít. A Fogyatékkal Élők Társadalmi Integrációjáért Felelős Osztályt 2009 januárjában az állami költségvetésről szóló törvény a fogyatékkal élők életminőségének javítása érdekében hozta létre. Az Osztály a Munkaügyi és Társadalombiztosítási Minisztérium ellenőrzése és felügyelete alá tartozik. Feladatai érintik a fogyatékkal élők szociális védelme és a társadalmi integrációjukra vonatkozó politikák kialakítását, összehangolását, végrehajtását, nyomon követését és ellenőrzését. E célból együttműködik más, a fogyatékosságot érintő kérdésekkel foglalkozó minisztériumokkal, valamint a fogyatékkal élőkkel foglalkozó szervezetekkel és más szociális partnerekkel. A Támogatási és Ellátási Szolgálat a Pénzügyminisztérium ellenőrzése és felügyelete alá tartozó kormányzati szerv. A különböző kapcsolódó szociális rendszerek összevonása, valamint a gyermek utáni ellátásra és az anyasági juttatásra vonatkozó új jogszabály végrehajtása érdekében a Szolgálatot 2003-ban átszervezték és kibővítették. A Szolgálat felel továbbá az új rendszer, az Alacsony jövedelmű nyugdíjasok háztartását támogató rendszer alkalmazásáért. Ez egy pénzbeli ellátási rendszer, amely azokat a nyugdíjasokat támogatja, akiknek háztartásában az éves összes jövedelem nem éri el a szegénységi küszöböt. E szolgálat legfontosabb feladata, hogy minden polgárnak megfelelő és azonnali szolgáltatást nyújtson. Az Egészségügyi Minisztérium elsősorban a ciprusi egészségügyi rendszer megszervezéséért és az államilag finanszírozott egészségügyi szolgáltatások biztosításáért felel. A szervezet alapvető célja a lakosság egészségének előmozdítása és védelme. AZ Egészségügyi Minisztérium kialakítja a nemzeti egészségpolitikákat, koordinálja a magán- és az állami szektor tevékenységeit, szabályozza az egészségügyi előírásokat és előmozdítja a vonatkozó jogszabályok hatályba lépését. 2001 áprilisában egy új törvény lépett hatályba a Nemzeti Egészségügyi Rendszer bevezetéséről, amely minden polgár számára biztosítja az egészségügyi ellátást, és amelyet az állam, a munkáltatók, a munkavállalók, az önálló vállalkozók és a 2012. július 7
nyugdíjasok által fizetett járulékokból finanszíroznak. Ezt az új rendszert még nem vezették be. Finanszírozás A társadalombiztosítási rendszert a munkáltatók és a biztosítottak által fizetett járulékokból, valamint az állam által tett hozzájárulásból finanszírozzák. 2009. április 1-jétől a munkavállalók esetében a járulék mértéke a biztosítási járulékalapot képező jövedelem 17,9%-a, ebből a munkavállaló, a munkáltató és az állam 6,8, 6,8, illetve 4,3% hozzájárulást fizet. Járulékalapot képező jövedelem az a jövedelem, amely alapján a járulékfizetést és az ellátásokat kiszámítják; beletartozik minden munkaviszonyból származó jövedelem, kivéve az alkalmi jutalmakat és prémiumokat, de beleértve a Központi Fizetettszabadság-alapba (Central Holiday Fund) az illető jogán befizetett járulékokat. A járulékfizetés vonatkozásában a jogszabály meghatározza és minden évben felülvizsgálja a biztosítási járulékalapot képező jövedelem felső értékét. Ez a felső érték jelenleg heti 1025 EUR, azaz havi 4442 EUR. A jövedelemnek a biztosítási járulékalapot képező jövedelmen felüli része után nem kell járulékot fizetni. Önálló vállalkozók esetén a hozzájárulás mértéke 16,9%, melyből 12,6%-ot az önálló vállalkozó, 4,3%-ot pedig az állam fizet. Minden foglalkozási kategória vonatkozásában szabályok állapítják meg az önálló vállalkozók tekintetében kötelező minimális biztosítási járulékalapot képező jövedelmet. Az önálló vállalkozóknak e minimum alapján kell hozzájárulást fizetniük, de ennél magasabb jövedelem is érvényesíthető egészen a biztosítási járulékalapot képező jövedelem maximális összegéig. Amennyiben az önálló vállalkozó bizonyítja, hogy jövedelme valóban alacsonyabb a foglalkozási kategóriája tekintetében meghatározott minimális biztosítási járulékalapot képező jövedelemnél, lehetősége van az e jövedelem alapján számított hozzájárulás fizetésére. Az önkéntes járulékfizetők számára a hozzájárulás mértéke a biztosítási járulékalapot képező jövedelem összegének vagy az előző évek jövedelmének 14,8%-a. E teljes 14,8%-ból 11%-ot az önkéntes járulékfizető, 3,8%-ot pedig az állam fizet. A ciprusi munkáltató alkalmazásában külföldön dolgozó, önkéntes járulékfizetők a munkaszerződésben meghatározott jövedelmük 13,6%-ának megfelelő mértékű járulékot fizetnek, a biztosítási járulékalapot képező jövedelem maximális összegéig. Az állam 4,3%-os kiegészítő hozzájárulást fizet. Járulékfizetési kötelezettség keletkezik, amennyiben a munkavállaló munkáltatójától legalább heti 2 EUR, vagy legalább heti 7 EUR munkabért kap. A munkabérben nem részesülő tanulók és a munkát végző elítéltek számára a járulékfizetés kötelező, a fenti szabály rájuk nem alkalmazandó. Az önálló vállalkozók minden olyan hét után fizetnek hozzájárulást, amely során tevékenységüket folytatták. Az egyazon járulékfizetési héten belül egy időben vagy egymást követően munkavállalóként és önálló vállalkozóként dolgozó személyeknek mindkét tevékenység után kell hozzájárulást fizetniük. Minden járulékfizetési év végén a biztosítottnak visszatérítik az önálló vállalkozás címén a biztosítási járulékalapot képező jövedelem felső határát meghaladó összeg után befizetett járulékot. 2012. július 8
Amennyiben egy személy egyazon járulékfizetési időszakon (héten vagy hónapon) belül több munkavállalónak dolgozik, azok a biztosítási járulékalapot képező jövedelem felső határáig fizetnek járulékot a munkavállaló munkabére után. A járulékfizetési év végén a munkavállalónak visszatérítik a munkabére után a biztosítási járulékalapot képező jövedelem felső határát meghaladóan befizetett személyi járulékot. A munkáltatók számára nincsen ilyen visszatérítés. Az úgy az önkéntes, mint a kötelező járulékfizetésre jogosultak (a munkaviszonyban dolgozó és önálló tevékenységet is végző személyek) önkéntes járulékfizetést választhatnak, amennyiben a biztosítási járulékalapot képező jövedelmük alacsonyabb annál a jövedelemnél, amelyet az önkéntes járulékfizetés tekintetében járulékalapként érvényesítettek. A munkáltatók a hozzájárulásokat (beleértve a munkavállaló részét is) havonta fizetik meg az elmúlt hónapra, a járulékfizetési hónap végétől számított egy hónapos határidőn belül. Az önálló vállalkozók negyedévenként, az elmúlt negyedévre fizetnek hozzájárulást a negyedév végétől számított egy hónapos és 10 napos határidőn belül. Lehetőség van havi járulékfizetésre is. Az önkéntes járulékfizetők az elmúlt időszakra vonatkozó járulékokat havonta, negyedévente vagy évente fizetik. Az éves (például a 2012. évi) járulékot az elkövetkezendő 12 hónap során (azaz 2013-ban) meg nem fizető önkéntes járulékfizetők a járulékfizetés tárgyéve (azaz a 2012. év) tekintetében elvesztik az önkéntes járulékfizetés jogát. Amennyiben a munkáltató vagy az önálló vállalkozó késve fizeti meg a hozzájárulást, automatikusan rögzített összegű pótlékot rónak ki rá, amely a fizetendő járulék bizonyos százalékának felel meg, és a késedelem időtartamával párhuzamosan progresszíven emelkedik. A késedelem első hónapjában a pótlék mértéke 3%, ezután havonta 3%-kal nő, legfeljebb 27%-os mértékig. A járulékfizetési kötelezettség megszűnik, amikor a biztosított eléri a nyugdíjkorhatárt (65 év). Ha azonban eléri a szükséges korhatárt, de nem tesz eleget az öregségi nyugdíjra jogosító biztosítási feltételeknek, ezek teljesítéséig tovább kell fizetnie a hozzájárulást. 68 éves kor felett semmiképpen nem áll fenn járulékfizetési kötelezettség. A biztosítottak esetében a következő időszakok járulékfizetési időszakként beszámíthatók: 16 éven felüliek nappali tagozaton folytatott tanulmányai vagy akkreditált képzésben való részvétele; a személy első biztosítotti jogviszonyának első napjától az előző járulékfizetési év első napjáig visszamenőleg; munkanélküli időszak, amely során munkanélküli-járadékot folyósítanak, valamint az olyan, 26 hetet meg nem haladó munkanélküli időszak, amely tekintetében a biztosított nem jogosult járadékra (csak munkavállalók); betegség, baleset, gyermekszülés vagy rokkantság okán bekövetkező időszak, amely során ellátást folyósítanak. Munkavállalók esetében az ellátásra nem jogosító munkaképtelen időszak legfeljebb 26 hetes időtartamig beszámítható. Önálló vállalkozók esetében az ilyen időszak szintén beszámítható, ha az azt megelőző időszakban a vállalkozó jogosult volt az ellátásra; szülői szabadság. 2012. július 9
Az 1992. december 31. után nyugdíjjogosultságot szerző nők esetében a nyugdíjfizetésnél a gyermeknevelési időszakot a gyermekek 12 éves koráig legfeljebb 156 hetes időtartamig figyelembe veszik. 63 éven aluli biztosított rokkantsága vagy halála esetén a rokkantság bekövetkezte vagy a halál időpontjától a 63. év betöltéséig terjedő időszak biztosítási időnek minősül. Ezen időszak tekintetében a kedvezmény alapjául szolgáló jövedelem általában az érintett személy által a halál vagy rokkantság bekövetkeztének időpontját megelőző utolsó öt évben szerzett, a felső szegmensbe tartozó átlagos biztosítási járulékalapot képező jövedelem. Amennyiben az illető nem rendelkezik öt év biztosítási idővel, az átlagot a meglévő biztosítási évek száma alapján számítják ki. A munkanélküli időszakokra, az anyaság, betegség, sérülés vagy rokkantság miatti keresőképtelenség időszakára megállapított beszámítások összege megegyezik azon jövedelem összegével, amely alapján a folyósított ellátást kiszámították. Az egyéb beszámítások összege a biztosítási járulékalapot képező jövedelem alapösszegének felel meg. A biztosítási járulékalapot képező jövedelemjelenleg heti 170,88 EUR-ban vagy évi 8886 EUR-ban van megállapítva. Az alapjövedelem szintje különíti el a rendszer két szegmensét, az alaprészét és a jövedelemarányos részét. az alapbiztosítás és a kiegészítő biztosítás. A biztosítottak teljes éves biztosítási járulékalapot képező jövedelme két részre osztható: alapbiztosításra, amely a biztosítási járulékalapot képező jövedelem alapjövedelmet el nem érő része, valamint kiegészítő biztosításra, amely a biztosítási járulékalapot képező jövedelem alapjövedelem feletti része. A biztosítottaknak minden évben biztosítási pontokat állapítanak meg. A biztosítási pont egyenértékű az alapjövedelem éves összegével. Az első biztosítási pontot (1-ig) az alapbiztosításhoz, az 1-et meghaladó minden további pontot pedig a kiegészítő biztosításhoz rendelik. A biztosítási járulékalapot képező jövedelem alapösszegét a Miniszterek Tanácsának rendelete alapján minden évben felülvizsgálják a biztosítási járulékalapot képező jövedelem átlagos szintje változásainak függvényében. 2012. július 10
II. fejezet: Egészségügyi ellátások Mikor jogosult egészségügyi ellátásokra? Az egészségügyi ellátásokat a Ciprus területén állandó lakóhellyel rendelkező ciprusi, EU/EGT és svájci állampolgároknak nyújtják. Az ellátások köre közvetlenül kapcsolódik az egyedül élők vagy családok jövedelméhez, és az állami egészségügyi intézményekben nyújtott szolgáltatásokat tartalmaz. Ingyenes orvosi ellátás jár azoknak az egyedül élőknek, akiknek az éves jövedelme nem haladja meg a 15 377,41 EUR-t, továbbá azoknak a családoknak, akiknek az éves jövedelme nem haladja meg a 30 754,82 EUR plusz eltartott gyermekenként 1708,60 EUR összeget. Csökkentett hozzájárulás ellenében vehetik igénybe az orvosi ellátást azok az egyedül élők, akiknek az éves jövedelme 15 377,42 és 20 503,22 EUR közötti, továbbá azok a családok, akiknek az éves jövedelme 30 754,83 és 37 589,23 EUR plusz eltartott gyermekenként 1708,60 EUR összeg közötti. Mindenki más az időről időre meghatározott díjak ellenében veheti igénybe az állami egészségügyi szolgáltatásokat. A drága fekvőbeteg-kezelés költségei a beteg jövedelmi szintjének figyelembe vételével csökkenthetők. Az egészségügyi ellátások ingyenesek továbbá bizonyos krónikus betegségekben szenvedők, kormányhivatalnokok, köztisztviselők, három- vagy többgyermekes családok tagjai, állami segélyben részesülők stb. számára. Az egészségügyi ellátások igénybe vételéhez regisztrálni kell a Nemzeti Egészségügyi Rendszerben. Finanszírozott ellátások Az egészségügyi szolgáltatások a következőket foglalják magukban: családorvosi járóbeteg-ellátás, valamint ambuláns és intézményben nyújtott szakellátás; a szükséges gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök; diagnosztika és paramedikális vizsgálatok; kórházi ellátás; fogászati kezelés, kivéve a csak az alacsony jövedelmi kategóriába tartozóknak járó műfogsort. Magánkórházak korlátozott igénybevétele speciális körülmények megléte és előzetes jóváhagyás birtokában is lehetséges. A betegek hatósági orvost szabadon választhatnak. A betegek nem kötelesek általános orvosnál regisztráltatni magukat. A szakorvosi ellátás igénybevételéhez orvosi beutalóra van szükség. A beteget abba a kórházba utalják, ahol a kezelőorvost foglalkoztatják. 2012. július 11
Az egészségügyi ellátások igénybevétele Az egészségügyi ellátások igénybevételéhez el kell látogatni valamely állami egészségügyi intézménybe. A Nemzeti Egészségügyi Rendszerben regisztráltak esetén az igénybevételi díjak az illető egészségügyi kártyáján lévő információk alapján csökkenthetők vagy figyelmen kívül hagyhatók. A betegeknek általában fel kell keresniük egy állami egészségügyben dolgozó gyakorló orvost, aki az egészségi állapota alapján szakorvoshoz vagy kórházba küldi az illetőt. Az egészségügyi ellátások igénybevételéhez Cipruson működő magánorvos vagy magán-egészségügyi intézmény is felkereshető, de ez esetben a betegnek kell állnia a felmerülő költségeket. 2012. július 12
III. fejezet: Táppénz Mikor jogosult táppénzre? Táppénzt a 16 és 63 év közötti életkorú, munkaképtelen munkavállalóknak és önálló vállalkozóknak folyósítanak. Azon személyek, akik 63 éves korukra nem teljesítik az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzéséhez szükséges biztosítási feltételeket, a szükséges időpontig táppénzre jogosultak, de legfeljebb 65 éves korukig. A biztosítási feltételek teljesítéséhez az igénylőnek a következőknek kell megfelelnie: legalább 26 hete biztosított, és a munkaképtelenség időpontjáig legalább a biztosítási járulékalapot képező alapjövedelem heti összege 26-szorosának megfelelő alapbiztosítást fizetett (0,50 biztosítási pont); valamint a megelőző járulékfizetési évben legalább a biztosítási járulékalapot képező alapjövedelem heti összege 20-szorosának megfelelő tényleges biztosításköteles jövedelemmel rendelkezik, vagy ezzel egyenértékű kedvezményben részesült (0,39 biztosítási pont). A biztosított akkor vehet újra igénybe egy olyan ellátást, amelyre való jogosultságát már kimerítette, ha a kimerítés időpontja után legalább a biztosítási járulékalapot képező alapjövedelem heti összege 26-szorosának megfelelő jövedelem (0,50 biztosítási pont) után fizetett járulékot. Ezenfelül a kimerítés időpontjától legalább 13 munkahétnek kell eltelnie. Finanszírozott ellátások Az alapellátás heti összege a vonatkozó járulékfizetési évi alapbiztosítás biztosítási pontjai heti összegének 60%-a, amely 80, 90, illetve 100%-ra emelkedik egy, kettő, illetve három eltartott esetén (maximum három eltartott). A kiegészítő ellátás heti összege a vonatkozó járulékfizetési évi kiegészítő biztosítás biztosítási pontja heti összegének 50%-a, de nem haladhatja meg a biztosítási járulékalapot képező alapjövedelem heti összegét. A házastárs (nemétől függetlenül) akkor minősül eltartottnak, ha az általa kapott fizetés vagy ellátás alacsonyabb, mint az eltartott után járó emelés. Nem folyósítanak táppénzt, amennyiben az érintett munkavállaló megkapja a teljes munkabérét. Amennyiben számára csökkentett munkabért fizetnek, a táppénz és a kifizetett töredék munkabér együttes összege nem haladhatja meg a teljes munkabért. A táppénz folyósításának időtartama munkaképtelenségi időszakonként nem haladhatja meg a 156 napot. Ha a munkaképtelenség nem tartós, meghatározott feltételekkel ez az időtartam legfeljebb 312 napra meghosszabbítható. A táppénz igénybevétele A betegség miatti munkaképtelenséget a betegség első napjától orvos igazolhatja. A betegség alatt a biztosítottat egy másik, a szociális biztonság tekintetében engedéllyel rendelkező orvos vagy egy orvosbizottság további vizsgálatnak vetheti alá. Az 2012. július 13
igénylési formanyomtatványt és a szóban forgó ellátás igényléséhez szükséges igazolásokat a betegség kezdetétől számított 21 napon belül kell benyújtani. Munkavállalók esetében három nap, önálló vállalkozók esetében pedig 18 nap a várakozási idő. Baleset vagy kórházi ápolás esetén az önálló vállalkozókra ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a munkavállalókra. 2012. július 14
IV. fejezet: Anyasági és apasági ellátások Mikor jogosult anyasági vagy apasági ellátásokra? A szülés számított időpontjának hetét megelőző hatodik és második hét között megkezdhető 18 hetes időszakra anyasági támogatásban részesül minden akár munkavállalóként, akár önálló vállalkozóként tevékenységet folytató nő. A juttatást a 12 éven aluli gyermeket örökbe fogadó anyáknak is folyósítják 16 hetes időszakra. A biztosítási feltételek teljesítéséhez az igénylőnek a következőknek kell megfelelnie: legalább 26 hete biztosított, és az anyasági támogatásra való jogosultság időpontjáig legalább a biztosítási járulékalapot képező alapjövedelem heti összege 26-szorosának megfelelő alapbiztosítást fizetett (0,50 biztosítási pont); valamint a vonatkozó járulékfizetési évben legalább a biztosítási járulékalapot képező alapjövedelem heti összege 20-szorosának megfelelő biztosítást fizetett, illetve azzal egyenértékű biztosítást szerzett (0,39 biztosítási pont). Ezenkívül anyasági juttatásban részesül minden gyermekszülés után minden olyan nő, aki (vagy akinek a házastársa) teljesíti a biztosítási feltételeket. Finanszírozott ellátások Az anyasági támogatás periodikus ellátás. A szülés várható időpontjának hetét megelőző kilencedik és második hét között kezdődő 18 hetes időszakra folyósítják a gyermeket szülő anyának. Ha a csecsemőt koraszülés miatt kórházban, inkubátorban ápolják, akkor az anyasági támogatás még további (legfeljebb) hat hétig folyósítható. Az örökbefogadó anya az örökbefogadás hetétől 16 héten át részesül támogatásban, ha a gyermek 12 évesnél fiatalabb. Az anyasági támogatás heti alapösszege a vonatkozó járulékfizetési évi alapbiztosítás biztosítási pontja heti összegének 75%-a, amely 80, 90, illetve 100%-ra emelkedik egy, kettő, illetve három eltartott esetén (maximum három eltartott). A kiegészítő ellátás heti összege a vonatkozó járulékfizetési évi kiegészítő biztosítás biztosítási pontja heti összegének 75%-a. Nem folyósítják a támogatást, ha az érdekelt az anyasági támogatás időszakában a teljes munkabérét megkapja. Ha a munkabérének egy részét veszi kézhez, e jövedelem és a támogatás együttes összege nem haladhatja meg a teljes munkabért. Az anyasági juttatás egy átalányösszegű juttatás, amelynek összege minden arra jogosult nő esetében egyforma, ez pedig 2010. július 9. óta gyermekenként az évi alapbiztosítási pont 6%-a (8886 EUR *6% = 533,16 EUR). A figyelembe vett biztosítási feltétel az igénylő vagy házastárs tekintetében fennálló járulékfizetési feltétel. Az anyasági és az apasági ellátások igénybevétele Az igénylési formanyomtatványt és a szóban forgó ellátás igényléséhez szükséges igazolásokat az anyasági juttatás igénylése esetén a szülést követő egy éven belül, az anyasági támogatásra való jogosultság első napját követő 21 napon belül kell benyújtani. 2012. július 15
V. fejezet: Rokkantsági ellátások Mikor jogosult rokkantsági ellátásokra? Rokkantsági nyugdíjban a legalább 156 napja munkaképtelen és valószínűleg tartósan munkaképtelenné váló személyek részesülhetnek. Ezek azok a személyek, akik rendes körülmények között általuk elvileg gyakorolható tevékenység keretében képtelenek megszerezni az ugyanilyen foglalkozású vagy képzettségű egészséges személyek által ugyanezen a területen szerzett munkabér több mint egyharmadát, illetve 60 és 63 év életkorú személyek esetén a felét. Az igénylőnek a következő biztosítási feltételeknek kell megfelelnie: 1. legalább 156 hete biztosítottnak kell lennie a rokkanttá válásig; 2. a rokkanttá válásig legalább a biztosítási járulékalapot képező alapjövedelem heti összege 156-szorosának megfelelő alapbiztosítást kell fizetnie (az alapbiztosításban három biztosítási pont); valamint 3. a fizetett és a beszámított alapbiztosítás biztosítási pontjainak száma az 1964. október 5. (vagy ha 1964. október 5. után töltötte be 16. életévét, annak az évnek az első napja, amikor ezt a kort elérte), illetve amennyiben az a kedvezményezett számára előnyösebb, az 1957. január 7. és a munkaképtelenné válás hetét megelőző hét közötti időszakra vonatkozóan eléri az adott időszak éveinek legalább 25%-át; 4. a munkaképtelenné válás évét megelőző évben fizetett, illetve azzal egyenértékű biztosítás vagy a megelőző két évben az ilyen jövedelem legalább a biztosítási járulékalapot képező jövedelem heti összegének 20-szorosa (0,39 biztosítási pont). Bármilyen baleset által okozott rokkantság esetében a biztosított akkor jogosult rokkantsági nyugdíjra, ha teljesíti a táppénzre alkalmazandó biztosítási feltételeket. Bár a jogosultság megléte tekintetében csak a munkavállalók és önálló vállalkozók járulékfizetését veszik figyelembe, a nyugdíj mértékének megállapítása céljára az önkéntes járulékfizetést is tekintetbe veszik. Rokkantsági ellátást részleges és teljes rokkantság esetén 63 éves korig lehet igényelni (minimumkorhatárt nem határoztak meg). Finanszírozott ellátások A rokkantsági nyugdíj két részből tevődik össze: az alapnyugdíjból és a kiegészítő nyugdíjból. A munkaképesség teljes elvesztése esetén teljes mértékű rokkantsági nyugdíjat állapítanak meg az alábbiak szerint: a nyugdíj heti alapösszege az alapbiztosítás és a beszámított alapbiztosítás éves átlagos biztosítási pontjai heti összegének 60%-a, amely egy, kettő vagy három eltartott esetén 80, 90, illetve 90%-ra emelkedik. Házasságban élő kedvezményezett nő esetén a férj után nem érvényesíthető növekmény, kivéve, ha az önellátásra képtelen. Abban az esetben, ha az igénylő nem jogosult házastárs utáni emelésre, az eltartott gyermekek vagy más eltartottak utáni emelés eltartottanként (legfeljebb két eltartott után) az alapnyugdíj összegének 10%-a; a kiegészítő nyugdíj heti összege az igénylő teljes szolgálati idejére vonatkozó kiegészítő biztosítás biztosítási pontjai teljes összege 1,5%-ának 1/52-ed része, 2012. július 16
valamint a rokkantság bekövetkezése és a 63. életév között a kiegészítő biztosításban a beszámított, járulékalapot képező jövedelem. Amennyiben a jövedelemvesztés részleges, a rokkantsági nyugdíj a teljes nyugdíj százalékában, a keresőképesség csökkenése arányában számított összeggel csökken a következők szerint: 50 66,66% esetén a teljes nyugdíj 60%-ára jogosult; 66,676 75% esetén a teljes nyugdíj 75%-ára jogosult; 76 99% esetén a teljes nyugdíj 85%-ára jogosult. A nyugdíj alaprészét úgy emelik, hogy tükrözze az eltartottak számát. A rendszer nyugdíjminimumot határoz meg, az alábbiak szerint: egyedülálló esetében: 87,15 EUR/hét (85% x 60% x 170,88 EUR); egy eltartottal rendelkező személy esetében: 116,20 EUR/hét (85% x 80% x 170,88 EUR); két eltartottal rendelkező személy esetében: 130,72 EUR/hét (85% x 90% x 170,88 EUR) és három eltartottal rendelkező személy esetében: 145,25 EUR/hét (85% x 100% x 170,88 EUR). Részleges rokkantság esetén a vonatkozó összeget szintén a rokkantság mértékével többszörözik. Részleges nyugdíj nincs. A kedvezményezettek az állami kórházak és intézmények által nyújtott ingyenes orvosi kezelésben részesülnek. A rokkantsági ellátások igénybevétele Rokkantsági ellátást a rokkantság bekövetkezésétől számított három hónapon belül kell igényelni. 2012. július 17
VI. fejezet: Öregségi nyugdíjak és ellátások Mikor jogosult öregségi ellátásokra? öregségi nyugdíj; A nyugdíjkorhatár a 65 éves kor. Meghatározott feltételekkel 63 éves korban is lehet nyugdíjjogosultságot szerezni. A bányászok esetében a nyugdíjkorhatár 63 év. A legalább három éven át bányában dolgozó bányászok az öregségi nyugdíjra a rendes nyugdíjkorhatárhoz képest minden bányában ledolgozott öt hónap után egy hónappal korábban jogosultak, feltéve, hogy felhagytak ezzel a tevékenységgel, de 58 éves koruk előtt számukra nyugdíj nem folyósítható. Egyébként a Törvény nem rendelkezik korkedvezményes nyugdíjról. A biztosítási feltételek teljesítéséhez az igénylőnek a következőknek kell megfelelnie: az 1980. október 6. és 2010. január 3. közötti időszakban: legalább 156 heti biztosítási idővel rendelkezik, a nyugdíjkorhatár eléréséig legalább a biztosítási járulékalapot képező jövedelem heti összege 156-szorosának megfelelő alapbiztosítást fizetett (3 biztosítási pont), a fizetett és a beszámított alapbiztosítás biztosítási pontjainak száma az 1964. október 5. (vagy ha 1964. október 5. után töltötte be 16. életévét, annak az évnek az első napja, amikor ezt a kort elérte), illetve amennyiben az a kedvezményezett számára előnyösebb, az 1957. január 7. és a jogosulttá válás napját magában foglaló hetet megelőző hét közötti időszakra vonatkozóan eléri az adott időszak éveinek legalább 25%-át; A 2010. január 4. és 2011. január 2. közötti időszakban: legalább 260 heti biztosítási idővel rendelkezik, a nyugdíjkorhatár eléréséig legalább a biztosítási járulékalapot képező jövedelem heti összege 260-szorosának megfelelő alapbiztosítást fizetett (öt biztosítási pont), a fizetett és a beszámított alapbiztosítás biztosítási pontjainak száma az 1964. október 5. (vagy ha 1964. október 5. után töltötte be 16. életévét, annak az évnek az első napja, amikor ezt a kort elérte), illetve amennyiben az a kedvezményezett számára előnyösebb, az 1957. január 7. és a jogosulttá válás napját magában foglaló hetet megelőző hét közötti időszakra vonatkozóan eléri az adott időszak éveinek legalább 30%-át; a 2011. január 3. és 2012. január 1. közötti időszakban: legalább 364 heti biztosítási idővel rendelkezik, a nyugdíjkorhatár eléréséig legalább a biztosítási járulékalapot képező jövedelem heti összege 364-szorosának megfelelő alapbiztosítást fizetett (hét biztosítási pont), a fizetett és a beszámított alapbiztosítás biztosítási pontjainak száma az 1964. október 5. (vagy ha 1964. október 5. után töltötte be 16. életévét, annak az évnek az első napja, amikor ezt a kort elérte), illetve amennyiben az a kedvezményezett számára előnyösebb, az 1957. január 7. és a jogosulttá válás napját magában foglaló hetet megelőző hét közötti időszakra vonatkozóan eléri az adott időszak éveinek legalább 30%-át; 2012. július 18
2012. január 2-től: legalább 520 heti biztosítási idővel rendelkezik, a nyugdíjkorhatár eléréséig legalább a biztosítási járulékalapot képező jövedelem heti összege 520-szorosának megfelelő alapbiztosítást fizetett (tíz biztosítási pont), a fizetett és a beszámított alapbiztosítás biztosítási pontjainak száma az 1964. október 5. (vagy ha 1964. október 5. után töltötte be 16. életévét, annak az évnek az első napja, amikor ezt a kort elérte), illetve amennyiben az a kedvezményezett számára előnyösebb, az 1957. január 7. és a jogosulttá válás napját magában foglaló hetet megelőző hét közötti időszakra vonatkozóan eléri az adott időszak éveinek legalább 30%-át, Az igénylőnek ahhoz, hogy 63 éves korában jogosultsága keletkezzen a következők valamelyikének kell megfelelnie: betöltötte 63. életévét, eleget tesz a megfelelő biztosítási feltételeknek, kivéve, hogy a fizetett és a beszámított alapbiztosítás biztosítási pontjainak száma az 1964. október 5. (vagy ha 1964. október 5. után töltötte be 16. életévét, annak az évnek az első napja, amikor ezt a kort elérte), illetve amennyiben az a kedvezményezett számára előnyösebb, az 1957. január 7. és a jogosulttá válás napját magában foglaló hetet megelőző hét közötti időszakra vonatkozóan eléri az adott időszak éveinek legalább 70%-át, közvetlenül 63. életévének betöltése előtt rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, vagy 63 és 65 év közötti életkorú, és ha nem töltötte be a 63. életévét, rokkantsági nyugdíjra jogosult. Öregségi átalányösszegű ellátás Az a személy, akinek a fizetett vagy beszámított biztosítási járulékalapot képező átlagjövedelme, a fentiekben leírtak szerint, nem éri el a 25/30%-ot, 68 éves korától a (fizetett vagy beszámított) biztosítási járulékalapot képező jövedelme teljes összege 15%-ának megfelelő átalányösszegű ellátásra jogosult. Ezt a kifizetést nem folyósítják, ha az érintett személy szociális nyugdíjra jogosult. A biztosítási feltételek teljesítéséhez az igénylőnek a következőknek kell megfelelnie: az 1980. október 6. és 2010. január 3. közötti időszakban: legalább 156 heti biztosítási idővel rendelkezik, 68 éves koráig legalább a biztosítási járulékalapot képező jövedelem heti összege 156-szorosának megfelelő alapbiztosítást fizetett (három biztosítási pont) A 2010. január 4. és 2011. január 2. közötti időszakban: legalább 208 heti biztosítási idővel rendelkezik, 68 éves koráig legalább a biztosítási járulékalapot képező jövedelem heti összege 208-szorosának megfelelő alapbiztosítást fizetett (négy biztosítási pont); a 2011. január 3. és 2012. január 1. közötti időszakban: legalább 260 heti biztosítási idővel rendelkezik, 68 éves koráig legalább a biztosítási járulékalapot képező jövedelem heti összege 260-szorosának megfelelő alapbiztosítást fizetett (öt biztosítási pont); 2012. július 19
2012. január 2-től: legalább 312 heti biztosítási idővel rendelkezik, 68 éves koráig legalább a biztosítási járulékalapot képező jövedelem heti összege 312-szeresének megfelelő alapbiztosítást fizetett (hat biztosítási pont). Egyéb ellátások A nyugdíjasok nyugdíjuk összegének növelése céljából külön juttatásban részesülnek. 2009. december 1-je óta nincsenek új kedvezményezettek, mivel a Támogatási és Ellátási Szolgálat Alacsony jövedelmű nyugdíjasok háztartását támogató rendszerét teljes mértékben megvalósították. Ezenkívül a Cipruson lakóhellyel rendelkezők szociális nyugdíjban részesülnek, ha elérik 65. életévüket és megfelelnek a lakóhely tekintetében előírt feltételeknek és más forrásból nem jogosultak nyugdíjra, ha az összeg magasabb, mint a szociális nyugdíj összege. Ha a nyugdíj vagy az ahhoz hasonló kifizetés összege nem éri el a szociális nyugdíj összegét, az érintett személy megkaphatja a két összeg közötti különbözetet. Finanszírozott ellátások A rokkantsági nyugdíjhoz hasonlóan az öregségi nyugdíj is két részből áll: az alapnyugdíjból és a kiegészítő nyugdíjból. A nyugdíj heti alapösszege a fizetett és a beszámított alapbiztosításban a biztosítási pontok éves átlaga heti összegének 60%-a, amely egy, kettő vagy három eltartott esetén 80, 90, illetve 90%-ra emelkedik. Házasságban élő kedvezményezett nő esetén a férj után nem érvényesíthető növekmény, kivéve, ha az önellátásra képtelen. Abban az esetben, ha az igénylő nem jogosult házastárs utáni emelésre, az eltartott gyermekek vagy más eltartottak utáni emelés eltartottanként (legfeljebb két eltartott után) az alapnyugdíj összegének 10%- a. A kiegészítő nyugdíj heti összege az igénylő teljes szolgálati idejére vonatkozó fizetett és beszámított kiegészítő biztosítás biztosítási pontjai teljes összege 1,5%-ának 1/52- ed része. A nyugdíjjogosultság megszerzése és 65. életévének betöltése között a biztosítási járulékalapot képező jövedelem után járulékot fizető nyugdíjas nyugdíja hetenként e biztosításköteles jövedelem 1,5%-ának 1/52-ed részével emelkedik. Minden öregségi nyugdíjra jogosult személy kérheti a nyugdíjfolyósítás kezdetének 68 éves koráig történő elhalasztását. Ebben az esetben az öregségi nyugdíj összege 0,5%-kal emelkedik minden, a jogosultság megszerzése és a kifizetés megkezdése között ledolgozott hónap után. (Özvegyi nyugdíj esetén hasonló növekmény alkalmazandó.) Az öregségi nyugdíjminimum a teljes alapnyugdíj 85%-a. Összege jelenleg a következő: egyedülálló esetében: 87,15 EUR/hét (85% x 60% x 170,88 EUR); egy eltartottal rendelkező személy esetében: 116,20 EUR/hét (85% x 80% x 170,88 EUR); két eltartottal rendelkező személy esetében: 130,72 EUR/hét (85% x 90% x 170,88 EUR) és 2012. július 20
három eltartottal rendelkező személy esetében: 145,25 EUR/hét (85% x 100% x 170,88 EUR). Az öregségi ellátások igénybevétele Az igénylési formanyomtatványt és a szóban forgó ellátás igényléséhez szükséges eredeti igazolásokat a jogosulttá válástól számított három hónapon belül kell benyújtani. 2012. július 21
VII. fejezet: Túlélő hozzátartozói ellátások Mikor jogosult túlélő hozzátartozói ellátásokra? - özvegyi nyugdíj: Özvegyi nyugdíj olyan személy túlélő felesége (illetve bizonyos feltételek teljesülése esetén férje) számára folyósítható, aki halála pillanatában eleget tett a biztosítási feltételeknek. Az özvegyi nyugdíjra vonatkozó biztosítási feltételek a következők: azoknak az igénylőknek az esetében, akiknek házastársa a nyugdíjkorhatár elérésekor vagy azt követően hunyt el, a feltételek megegyeznek az öregségi nyugdíj tekintetében meghatározott feltételekkel; azoknak az igénylőknek az esetében, akiknek házastársa a nyugdíjkorhatár elérése előtt hunyt el, a feltételek megegyeznek a rokkantsági nyugdíj tekintetében meghatározott első (1.) és második (2.) feltétellel. azoknak az igénylőknek az esetében, akiknek házastársa baleset következtében hunyt el, az özvegy akkor jogosult nyugdíjra, ha teljesülnek a temetkezési segélyre vonatkozó biztosítási feltételek. Árvasági ellátás Árvaellátásban a következő kiskorúak részesülnek: 1. akinek mindkét szülője elhunyt, vagy amennyiben szülei elváltak, a gondját viselő szülője elhunyt. Az egyik szülőnek biztosítottnak kellett lennie. 2. akinek egyik szülője elhunyt, túlélő szülője pedig özvegyi nyugdíjra nem jogosult; 3. akinek özvegy és özvegyi nyugdíjban részesülő szülője újra házasságot köt. 4. Az utóbbi két esetben az elhunyt szülőnek eleget kell tennie az özvegyi nyugdíjra vonatkozó biztosítási feltételeknek. Temetési támogatás A temetési támogatás az alábbiak halála esetén fizethető: öregségi, rokkantsági, özvegyi nyugdíj, haláleseti juttatás vagy eltűnt személy után járó ellátás kedvezményezettje; árvasági ellátás kedvezményezettje; minden munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében elhunyt személy; minden olyan személy, aki halála pillanatában megfelel a meghatározott járulékfizetési feltételeknek. A járulékfizetési feltételek azonosak a házasságkötési támogatásra alkalmazandó feltételekkel. mindenki, aki a járulékfizetési feltételeknek megfelelő biztosított vagy egy nyugdíjas által eltartott személy. 2012. július 22
Finanszírozott ellátások - özvegyi nyugdíj: Az öregségi nyugdíjhoz hasonlóan az özvegyi nyugdíj is alapnyugdíjból és kiegészítő nyugdíjból áll. A nyugdíj heti alapösszege a fizetett és a beszámított alapbiztosításban a biztosítási pontok éves átlaga heti összegének 60%-a, amely egy, kettő vagy három eltartott esetén 80, 90, illetve 90%-ra emelkedik. A kiegészítő nyugdíj öregségi nyugdíjban nem részesült személy özvegye esetén annak a rokkantsági kiegészítő nyugdíjnak a 60%-a, amelyre az elhunyt halála pillanatában jogosult lett volna, ha ebben az időpontban rokkantnak minősült volna, az öregségi nyugdíjban részesült személy özvegye esetén pedig az elhunyt számára folyósított öregségi kiegészítő nyugdíjnak 60%-a. Amennyiben a biztosítási feltételek nem teljesülnek, az özvegy átalányösszegű juttatásban részesül. Amennyiben az elhunyt nem érte el a nyugdíjkorhatárt, az átalányösszegű juttatást abban az esetben folyósítják, ha az elhunyt a biztosítási járulékalapot képező jövedelem heti összege legalább 156-szorosának megfelelő alapbiztosítást fizetett (legalább három biztosítási pont). Amennyiben az elhunyt öregségi nyugdíjban részesült, vagy ilyen nyugdíjban részesült volna, ha azt igényli, a biztosítási feltételek az öregségi átalányösszegű juttatásra vonatkozó biztosítási feltételekkel megegyezőek. Ez a juttatás a fizetett és beszámított alapbiztosítás biztosítási pontja teljes összege 15%-ának és a kiegészítő biztosítás biztosítási pontjai összege 9%-ának felel meg. Ha újra házasságot köt, az özvegy egyévi nyugdíjnak megfelelő átalányösszegre jogosult, amelyre az eltartottak után növekmény nem érvényesíthető. Amennyiben az igénylő három eltartottal rendelkezik, az özvegyi alapnyugdíj maximális összege az alapbiztosítás 100%-a. A kiegészítő nyugdíj tekintetében a törvény nem rendelkezik maximális nyugdíjról. Árvasági ellátás Az 1. esetben az árvasági ellátás alapellátásból és kiegészítő ellátásból áll: - a heti árvasági alapellátás minden árva esetében a biztosítási járulékalapot képező alapjövedelem heti összegének a 40%-a; - a heti kiegészítő ellátás egy árva esetében a folyósított vagy folyósítható özvegyi kiegészítő nyugdíj 50%-a, két vagy több árva esetében pedig annak 100%-a. A fent meghatározott 2. és 3. esetben a heti árvaellátás árvánként, de legfeljebb három árva után a biztosítási járulékalapot képező alapjövedelem heti összegének 20%-a. Az árvaellátást a 15. életév betöltéséig folyósítják; amennyiben az érintett nappali oktatásban részt vevő lány, az ellátást 23 éves korig, amennyiben nappali oktatásban részt vevő vagy sorkatonai szolgálatát töltő fiú, 25 éves korig folyósítják. Nincsen korhatár a szükségleteik kielégítésére tartósan képtelen árvák esetében. Az árvának a jogosultság megszűnésekor legfeljebb egyévi ellátásnak megfelelő átalányösszeget folyósítanak, kivéve, ha a jogosultság az érintett 17 éves kora előtt bekövetkező halálával szűnik meg. 2012. július 23
Azoknak az árváknak az esetében, akik egyik szülőjüket veszítették el, az alapellátás összege gyermekenként, de legfeljebb három gyermek után heti 34,18 EUR. Azoknak az árváknak az esetében, akik mindkét szülőjüket elveszítették, a biztosítási járulékalapot képező jövedelem 40%-ának megfelelő alapellátás összege árvánként heti 68,35 EUR. A kiegészítő ellátás kettőnél több árva esetében nem haladhatja meg a kiegészítő özvegyi nyugdíj összegét. Temetési támogatás A temetési támogatás átalányösszegű juttatás, amelynek összege az éves alapbiztosítási pont 8%-a (8886 *8% = 710,88 EUR). Nyugdíjas által eltartott személy halála esetén az átalányösszegű juttatás ennek az összegnek a fele (355,44 EUR). A hozzátartozói ellátások igénybevétele Az igénylési formanyomtatványt és a szóban forgó ellátás igényléséhez szükséges igazolásokat az özvegyi nyugdíj és az árvaellátás esetében három hónapon belül, a temetési segély esetében pedig egy éven belül kell benyújtani. 2012. július 24
VIII. fejezet: Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátások Mikor jogosult munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátásokra? A munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetén járó ellátások a következők: Ideiglenes munkaképtelenség (baleseti ellátás) Az ideiglenes munkaképtelenségi ellátást a baleset bekövetkeztének vagy a betegség fellépésének időpontjától számított legfeljebb 12 hónapig folyósítják minden munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatt munkaképtelenné vált munkavállalónak. Rokkantsági ellátások (Disablement Benefit) Rokkantsági támogatásban részesül minden munkavállaló, aki munkahelyi baleset következtében elveszíti fizikai vagy szellemi képességeinek legalább 10%-át; pneumokoniózis esetén már 1%-os károsodás után is jár ellátás. A rokkantsági ellátás a rokkantság fokának függvényében átalányösszegű járadék (rokkantsági támogatás) vagy nyugdíj formájában folyósítható. 10 19%-os rokkantság esetén átalányösszegű járadékot, 20%-os vagy annál magasabb fokú rokkantság esetén nyugdíjat állapítanak meg (a 10%-nál kisebb mértékű rokkantság után nem fizetnek támogatást). Haláleseti juttatások Haláleseti ellátásban a munkahelyi baleset következtében elhunyt munkavállalók túlélő családtagjai részesülnek. Az ellátás magában foglalja az özvegyi nyugdíjat, az árvaellátást és a szülői juttatást. Temetési támogatás Lásd a túlélő hozzátartozói ellátásokról szóló részt. Finanszírozott ellátások Az ideiglenes keresőképtelenségi ellátás (baleseti ellátás) mértéke megegyezik a táppénz mértékével, azonban a biztosítási járulékalapot képező alapjövedelmet el nem érő jövedelemmel rendelkező személyek esetében a biztosítási járulékalapot képező alapjövedelem után folyósítják a minimális ellátást. A rokkantsági nyugdíj alapnyugdíjból és kiegészítő nyugdíjból áll és mértéke a következő: 100%-os rokkantság esetén a rokkantsági alapnyugdíj heti összege a biztosítási járulékalapot képező jövedelem heti összegének 60%-a, amely egy, kettő vagy három eltartott esetén 80, 90, illetve 100%-ra emelkedik; 2012. július 25