T á j é k o z t a t ó a nevelési oktatási intézmények tanévkezdési tapasztalatairól Az anyagot előzetesen véleményezi az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság 2

2 Püspökladány Város Polgármesterétől 45 Püspökladány, Bocskai u. 2. B e v e z e t é s Püspökladány Város Önkormányzata kiemelt figyelmet fordít az általa fenntartott nevelési oktatási intézményekre. Ezt támasztja alá az a tény, hogy minden évben külön is foglalkozik azokkal a tapasztalatokkal, amelyek az aktuális tanévkezdéskor az egyes intézményekben megfogalmazhatók. A 2/22-es tanév kezdése látszólag nem különbözik nagyban az előzőtől, azonban ha alaposabb vizsgálatnak vetjük alá a kérdést, nyilvánvaló: számos ponton érzékelhetünk lényeges eltéréseket. A tájékoztató műfaji követelményei nem teszik lehetővé egy-egy terület részletesebb, mindenre kiterjedő elemzését, az ok-okozati összefüggések teljes feltárását. Jellemzően inkább tényeket, adatokat, információkat közöl, amelyek persze alkalmasak következtetések levonására, vélemény, értékelés kialakítására. A Képviselő-testület számára készült anyagban a következő rend szerint épül fel a számos forrást felhasználó összefoglaló tájékoztatás: I. A közoktatást érintő tartalmi és jogszabályi változások, a tanév fontosabb időpontjai II. A püspökladányi nevelési oktatási intézmények főbb jellemző adatai a tanévkezdéskor II.. Az Egyesített Óvodai Intézmény (a továbbiakban: Óvoda) II. 2. A Püspökladányi Általános Iskola és Speciális Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Pedagógiai Szakszolgálat (a továbbiakban: Többcélú Intézmény) II. 3. A Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium (a továbbiakban: Középiskola) III. A közoktatás rendszerének és a szakképzésnek az átalakításával összefüggő várható változások

3 IV. Mellékletek (Táblázatok: -6. sorszámig) I. A közoktatást érintő tartalmi és jogszabályi változások, a tanév fontosabb időpontjai A közoktatásról szóló 993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kotv.) 2. szeptember -jével több ponton is módosul. Az egyik változás a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók fogalmi meghatározásának módosítása. Eszerint a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének rendellenessége okán e körbe sorolt tanulók esetében a rendellenesség súlyos, illetve tartós és súlyos volta alapján történik a csoporton belüli differenciálás. Emelkedik az alapfokú művészetoktatási intézményekben fizetendő térítési díj felső határa. A térítési díj tanévenként, a szakmai feladatra a tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának a) maximum húsz százaléka lehet (tizenöt helyett) a tizennyolc éven aluli tanulóknál; b) legfeljebb negyven százaléka lehet (harmincöt helyett) tizennyolc éven felüli, de huszonkettő éven aluli tanulóknál. (Ezt a feladatot rendeletmódosítással a fenntartó elvégezte.) A Magyar Közlöny 7. számában jelent meg a Kotv. módosításáról rendelkező 2. évi LXXIV. törvény, amely eltörölte a kéthavi tanítási időkeretre vonatkozó szabályozást. Ezzel csökkennek a nevelési-oktatási intézmények adminisztrációs terhei. A tanítási időkeretre vonatkozó rendelkezések 2. szeptember -jével történő hatályon kívül helyezésével visszaáll a 26 előtti gyakorlat, vagyis a többlettanításért járó óradíj havonta történő elszámolásának rendszere, így a pedagógusok a többlettanításért járó juttatásaikért már minden hónapban hozzájuthatnak. Az óradíj természetesen továbbra is kizárólag a heti kötelező óraszám felett ténylegesen megtartott órákért jár, és azt a helyben kialakított adminisztrációs gyakorlat alapján kell majd nyilvántartani, mivel a munkaidő nyilvántartása a Munka Törvénykönyvéről szóló 992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 4/A. -a értelmében változatlanul a nevelési-oktatási intézményekre nézve is kötelező előírás.

4 A 2/22. tanév rendjéről szóló rendelet módosította a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/22. (II. 5.) OM rendeletet az alapfokú művészetoktatási intézmények minősítési eljárásával kapcsolatban. A módosítás értelmében A minősítő testület által 26-ban és 27-ben kiadott Minősített alapfokú művészetoktatási intézmény vagy Kiválóra minősített alapfokú művészetoktatási intézmény minősítés - 4/B. (4) bekezdés szerint meghatározott - érvényességi ideje egy évvel meghosszabbodik. A Magyar Közlöny 2. évi 69. számában jelent meg a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló /994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: MKM rendelet) módosításáról szóló 34/2. (VI. 24.) NEFMI rendelet. A rendeletmódosítás alapján az óvodai nevelési év rendjében, illetve az iskolai, kollégiumi tanév helyi rendjében ezután meg kell határozni a Nemzeti Összetartozás Napjával kapcsolatos megemlékezés (június 4., a trianoni békediktátum évfordulója) időpontját is. Az iskolai emléknap célja, hogy erősítse a magyarországi és a határon kívül élő magyar gyermekek, tanulók közötti kapcsolatokat, lehetővé tegye közös történelmünk, valamint a Kárpát-medence évezredes múltjának, kultúrájának alaposabb megismerését. A tanulók mulasztásával kapcsolatosan a rendelet pontosította, hogy a nevelőtestület mikor, milyen mértékű hiányzás esetén tagadhatja meg az osztályozóvizsga letételét. A jövőben a nevelőtestület az egyéb, a rendeletben most pontosított feltételek fennállása esetén az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanítási órát. Pontosításra került egyéb jogszabályhelyekkel összhangban a szakmai képzés foglalkozásairól történő mulasztás mértéke is. 2. január -jétől átalakításra került a területi államigazgatási szervezetrendszer, a feladatokat a fővárosi és megyei kormányhivatalok látják el. A

5 szervezetrendszer átalakítása következtében több korábban az Oktatási Hivatal által ellátott feladat átcsoportosításra került a kormányhivatalokhoz. Az oktatással kapcsolatos feladatokat a kormányhivatalok törzshivatali részét képező oktatási főosztályok végzik. Az előbb említett változások miatt 2. január -jétől módosításra került az Oktatási Hivatalról szóló 37/26. (XII. 23.) Korm. rendelet. A jogszabályi terminológia a közoktatási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal lett. 2. augusztus 3-ig a feladatok jelentős részét azok a kormányhivatalok látták el regionális illetékességgel, amelyek az Oktatási Hivatal volt regionális igazgatóságainak székhelyén működtek. Fontos változás, hogy az oktatással kapcsolatos feladatokat 2. szeptember - jétől teljes körűen már minden megyében a területileg illetékes kormányhivatal látja el. A foglalkoztatást érintő jogszabályváltozások a következő főbb eseteket érintik: A Mt.-t a próbaidőről, a szabadság egyes kérdéseiről érintette módosítás. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) a nők 4 éves szolgálati idejével, öregségi nyugdíjba vonulásával összefüggő jubileumi jutalomra való jogosultság terén érinti a változás. A Kjt. végrehajtásáról rendelkező 38/992. (X.8.) Korm. rendelet is módosult a magasabb vezetői beosztásra vonatkozóan. 2. augusztus -jén hatályba lépett a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2. OKM rendelet valamennyi rendelkezése. Az újonnan hatályba lépett rendelkezések elsősorban a sajátos nevelési igény megállapítását vagy kizárását szolgáló szakértői és rehabiliációs bizottsági vizsgálat kezdeményezését, lefolytatásának ütemezését érintik. Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/998. (VI..) MKM rendelet (továbbiakban: alapfokú művészetoktatási rendelet) módosítása kihirdetésre került és hatályba lépett a 3/2. (I. 26.) NEFMI rendelet által. A módosult rendelet értelmében a 2/22-es tanévtől kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni az alapfokú művészetoktatási intézményekben az új követelményeket, tantervi programokat. A NEFMI rendelet hatálybalépését

6 megelőzően folytatott képzések kifutó rendszerben folytathatók, oly módon, hogy a tanulmányaikat már megkezdett tanulók azt legkésőbb a 226/227. tanévig be tudják fejezni. Az intézmények minősítése szempontjából fontos tényező, hogy szinte mindegyik művészeti ágban történtek tanszakátnevezések. A rendelet aktualizálásának egyik alapvető célja volt, hogy ne jelentsen többletterhet se fenntartói, se képzési oldalról, de a szükséges pontosítások, ésszerűsítések beépülhessenek. Ennek szellemében az összeolvadások/szétválások, átnevezések miatt nevében megváltozott, de tartalmilag, pedagógiailag változatlan, már minősült tanszakokat nem kell újra minősíttetni. (Ezt a feladatot az intézmény elvégezte, a fenntartó a változtatást szakértői vélemény beszerzését követően jóváhagyta.) A 2/22. tanév legfontosabb időpontjairól a következő összefoglalás adható: az iskolákban a szorgalmi idő első tanítási napja: 2. szeptember. (csütörtök), utolsó tanítási napja: 22. június 5. (péntek). Az iskola utolsó, befejező évfolyamán az utolsó tanítási nap a középiskolákban és a szakiskolákban 22. május 3.. A tanítási napok száma az általános iskolában száznyolcvanhárom nap, a nappali oktatás munkarendje szerint működő középiskolában és szakiskolában száznyolcvankettő nap. A szorgalmi idő első féléve 22. január 3-ig tart. Az iskoláknak 22. január 2-ig kell értesíteniük a tanulókat, kiskorú tanuló esetén a szülőket az első félévben elért tanulmányi eredményekről. Az őszi szünet 2. november 2-től november 5-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap október 28. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap november 7. (hétfő). A téli szünet 2. december 22-től 22. január 2-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2. december 2. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 22. január 3. (kedd). A tavaszi szünet 22. április 5-től április 9-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap április 4. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap április. (kedd). A szorgalmi idő alatt a tanítási napokon felül - a nevelőtestület a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra az általános iskolában öt, a nappali oktatás munkarendje szerint működő középiskolában és szakiskolában hat munkanapot tanítás

7 nélküli munkanapként használhat fel, amelyből egy tanítás nélküli munkanap programjáról a nevelőtestület véleményének kikérésével az iskolai diákönkormányzat jogosult dönteni. Az Oktatási Hivatal 22. május 3-án szervezi meg szakértők bevonásával az anyanyelvi és a matematikai alapkészségek fejlődésének vizsgálatát a negyedik, a hatodik, a nyolcadik és a tízedik évfolyamon valamennyi tanulóra kiterjedően. Szintén 22. május 3-án kerül sor a kisebbségi nyelvismeret alapozó mérésére a kétnyelvű és anyanyelvű nemzetiségi iskolák negyedik évfolyamán. A mérés napja tanítási napnak minősül, melyet az érintett tanulók a mérésben való részvétellel teljesítenek. További kötelező tanórai foglalkozás számukra nem szervezhető. A méréshez szükséges adatokat az érintett nevelési-oktatási intézmények az Oktatási Hivatal részére 2. november 25-ig küldik meg, a Hivatal által meghatározott módon. A tanuló eltérő ütemű fejlődéséből, fejlesztési szükségleteiből fakadó egyéni hátrányoknak a csökkentése, továbbá az alapkészségek sikeres megalapozása és kibontakoztatása érdekében az általános iskoláknak 2. október 4-ig kell felmérniük azon első évfolyamos tanulóik körét, akiknél az óvodai jelzések, illetve a tanév kezdete óta szerzett tapasztalatok alapján az alapkészségek fejlesztését hangsúlyosabban kell a későbbiekben támogatni, és ezért az osztálytanító indokoltnak látja az azt elősegítő pedagógiai tevékenység megalapozásához a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazását. Az igazgatóknak 2. október 28-ig - a Hivatal által közzétett formanyomtatvány alkalmazásával kell jelenteniük a Hivatalnak az érintett tanulók létszámát. A vizsgálatokat az iskoláknak a kiválasztott tanulókkal 2. december 9-ig kell elvégezniük. 22. április 6. és 22. június 3. között hatósági ellenőrzés keretében kell elvégezni a sajátos nevelési igény megállapítására jogosult tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok működési feltételeinek vizsgálatát. A vizsgálatot az Oktatási Hivatal szakmai irányításával a kormányhivatalok folytatják le.

8 A 2/22. tanév rendjéről, valamint egyes oktatási tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 3/2. (VI. 7.) NEFMI rendelet (a továbbiakban: 2/22. tanév rendjéről szóló rendelet). sz. mellékletének I/-4. pontjai szabályozzák a tantárgyankénti írásbeli és szóbeli vizsganapokat. Fentiek alapján a 2. évi októbernovemberi vizsgaidőszak kezdete október 4-e (első vizsganap), a vége pedig november 25-e (utolsó vizsganap). A 22. évi május-júniusi vizsgaidőszak kezdete május 4-e (első vizsganap), a vége pedig június 29-e (közép szintű szóbelik utolsó vizsganapja). A szakközépiskolákban, a szakiskolákban, a speciális szakiskolákban a szakmai vizsgák írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészét, valamint írásbeli, interaktív, szóbeli és gyakorlati vizsgatevékenységét a május-júniusi vizsgaidőszakban 22. május 4-8. között, illetve 22. júniusában kell megszerezni. II. A püspökladányi nevelési-oktatási intézmények főbb jellemző adatai a tanévkezdéskor II.. Az Egyesített Óvodai Intézmény (a továbbiakban: Óvoda) A gyermeklétszámról a IV.. számú táblázat ad tájékoztatást. A 2-es adatokhoz hasonlítva az ideit a következő eltéréseket tapasztalhatjuk: - a férőhelyszám csökkenése 2 fővel (52-ról 5-ra); - a gyermeklétszám október -jei adata viszont növekedést mutat: (486-ról 53- ra), ami a szinte teljes körű, sikeres beóvodázásra utalhat; - a 2. december 3-éig várható gyermeklétszám azonban összességében alacsonyabb a tavalyinál (552>546), de nem számottevően; - a csoportok száma 22-ről 2-re csökkent ( csoporttal kevesebb van a Szivárvány Óvodában); - a hh (hátrányos helyzetű) és hhh (halmozottan hátrányos helyzetű) gyermekek mutatóinál minimális eltérést tapasztalhatunk (25>233; 26>24) a Mezeivirág Óvodában a legmagasabb az arány változatlanul; az sni (= sajátos nevelési igényű) gyermekek aránya érdemben nem változott (8>7). A gyermekek rendszeres óvodába járása alapján mindenkinek kifizethető volt az óvodáztatási támogatás.

9 A 2. szeptemberében a beiratkozott 53 gyermek közül 233 gyermek részesül ingyenes étkeztetésben (46%); 57 gyermek a térítési díj 5%-át fizeti (%); 223 fő fizeti a teljes térítési díjat (43%). Az óvodai integrációs program keretében a 2/22-es nevelési évben 24 gyermek fejlesztését fogják ellátni a KIM által kiírt pályázat segítségével. Minden tagóvoda megfelel a pályázatban kiírt feltételeknek, így minden hhh gyermek részt vesz a támogatott fejlesztésben. A pályázat keretén belül a gyermekek közvetlen támogatása a szociális hátrányok enyhítését szolgáló támogatásokon keresztül történik: szervezett programokon való részvétellel, a számukra biztosított óvodai felszerelés (tisztasági csomag, rajzeszközök) biztosításával; valamint a szükség szerint részükre vásárolt ruhanemű, stb. biztosításával. Az elmúlt nevelési év tapasztalatai alapján sikeresnek mondható tehetséggondozó programot folytatják 2/2-ben is. A program alapján minden öt évesnél idősebb gyermek részt vesz valamilyen tehetséggondozó műhely tevékenységében. A kiválasztás a gyermekek két éven át történő megfigyelése alapján történik a csoportban dolgozó óvónők és a műhelyvezető óvónő véleménye alapján. A tehetséggondozó program alapelve, hogy a gyermekeket az erős oldalukon keresztül sikerélményhez juttatva fejlesztik. Az elmúlt nevelési évben 24 tehetséggondozó műhely működött. További cél: - a tehetséggondozás új szemléletének kialakítása, terjesztése - a város értékeinek minél teljesebb körű megjelentetése a gondozó munkában, - a tehetséggondozás módszertani kultúrájának intézményi gazdagítása, - minél szélesebb körű hálózat kiépítése. A 7 sni gyermek ellátásának megszervezéséről a következők összegezhetők: 2 gyermek mozgás-fogyatékos; 2 autista; középsúlyos értelmi fogyatékos Down-kóros; 2 gyermeknél kevert specifikus zavar a diagnózis. A fejlesztést a törvény által előírt módon biztosítják. Egyedül az óvodai mindennapokban legszükségesebb hiányzik: nem biztosított a fogyatékos gyermeket nevelő csoportokhoz előírt gyógypedagógiai asszisztens. Az egész intézményben csak gyógypedagógiai asszisztens dolgozik, holott ebben a nevelési évben még 3 fő munkájára lenne szükség.

A pedagógusok létszáma szeptembertől 44 fő (ketten felmondási idejüket töltik). A nem pedagógus munkakörben fővel csökkent a létszám a csoport megszüntetés miatt. A helyzet azonban az óvodavezető szerint katasztrofális : jelenleg fő hiányzik intézményből, helyettük 2 főt pályázati forrásból alkalmaznak. A többi, év közben nyugdíjba ment, vagy más miatt eltávozott dolgozók helyett nem tudtak mást felvenni az előírt megtakarítás teljesítése érdekében. Őket ideig-óráig pótolták a közcélúak, de nem teljes számban, és főleg nem teljes mértékben. (Az alkalmazotti létszámadatokat ld. a IV.6. sz. táblázatban!) Az intézményben mindig is kiemelt figyelmet fordítottak a továbbképzésekre. A 2/2-es nevelési évben pályázat segítségével minden óvodapedagógus és a dajkák is részt vettek mentálhigiénés kommunikációs készségfejlesztő továbbképzésen (3 órás), ezen kívül minden óvodapedagógus részt vett tanulási képességek fejlesztését segítő módszertani képzésen (3 órás). A 25-22 közé eső hétévenkénti továbbképzés követelményét egy, GYES - en lévő kolléganő kivételével mindenki teljesíti 2 év végére. Pályázati forrásból jelenleg 3 óvodapedagógus vesz részt szakvizsgás képzésen. A továbbképzési keretet fő szakvizsgás képzésére fordítják 22-ben. A tárgyi feltételrendszer röviden összefoglalható jellemzői: a napi tevékenységhez szükséges felszerelések beszerzése a pályázatok és a szülők segítségével megoldottnak tekinthető. Égető probléma a felújítások, javítások kérdése. A napi működtetés érdekében mindent elkövetnek, de nagyobb feladatok elvégzése kilátástalan. Az intézmény javaslata: egy fenntartói szintű felújítási alap létrehozása és működtetése. Ezzel sok probléma megoldható lenne az intézmények saját dolgozóinak ill. a szülőknek a segítségével. Az Óvoda a számára kiírt pályázatokat mindig is figyelemmel kísérte. Ebből évről évre jelentős mértékben tudta kiegészíteni a szűkös pénzügyi forrásokat, s biztosítani tudta az átlagon felüli színvonalú szakmai munka hátterét. Jelenleg a következő ilyen támogatások sorolhatók fel: a város által benyújtott 27/2 KIM rendelet IPR-es pályázatában minden tagintézmény részt vesz. Folytatódik ebben a nevelési évben a városi Kézfogás pályázat, aminek részesei. A tehetséggondozó műhelyek működtetésére kiírt pályázat esetén pályázni kívánnak ebben a nevelési

évben is a tehetséggondozás folytatása érdekében. Szintén folytatódik a Kiművelt emberfők című pályázat. II. 2. A Püspökladányi Általános Iskola és Speciális Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Pedagógiai Szakszolgálat ( a továbbiakban: Többcélú Intézmény) A Többcélú Intézmény létrehozásának kezdő tanéve a 27/28 as tanév volt, ez az ötödik elkezdett tanév ebben a struktúrában. Elmondható, hogy ez alatt az idő alatt a legnehezebb tanévkezdés (beleértve az átalakulás évét is) talán az idei volt az intézmény életében. Szakmai, üzemeltetési, költségvetési nehézségek egyaránt előidézték ezt. Az, hogy mindezek ellenére rendben megkezdődhetett a nevelés oktatás valamennyi feladatellátási helyen igen komoly erőfeszítések eredménye a helyi közoktatás valamennyi szereplője részéről (intézményi pedagógusok, dolgozók, vezetők, illetve fenntartói oldal). Az intézmény jellemző adatait itt is táblázatokba foglalva ismerhetjük meg (IV. 2., IV. 5., IV. 6. sz. táblázatok); valamint forrással szolgáltak a tanévkezdési tapasztalatok összegzéséhez a rendben, időben benyújtott dokumentumok közül az augusztus végi munkatervi értekezletek tagintézményenkénti anyagai, a tantárgyfelosztás, az egyéb írásos és személyes tájékoztatások. Mint ismeretes, ez az év volt a végső határideje az 99- ben kezdődött református egyházi ingatlanok visszaadási folyamatának lezárására. Mivel ezzel a kérdéssel a Képviselő-testület több írásos anyagban már foglalkozott, ennek részleteiről ebben a tájékoztatóban nem esik szó. Azt viszont mindenképpen hangsúlyozni szükséges, hogy a mi önkormányzatunk esetében ingatlanok átadásáról volt szó. Az általános iskolai nevelés oktatás kötelező feladata továbbra is önkormányzati feladat maradt, s a kártalanítás éppen azzal a céllal illette meg várost, hogy az önkormányzati (állami) iskolában beiratkozni kívánó gyermekeknek továbbra is biztosítani tudja teljes körűen a tankötelezettségük teljesítése érdekében a nevelés oktatás feltételrendszerét. A

2 funkciókiváltás egyelőre úgy valósult meg, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő, nevelési oktatási célú létesítményekben annyi, a gyermekek, tanulók elhelyezését, tanításuk tanulásuk megfelelő feltételeit biztosító helyiséget alakítottak ki, amennyi az ellátandó feladatokhoz szükséges. Hangsúlyozni kell, hogy ez korántsem teljes mértékben megfelelő megoldás, az elkövetkező tanévben, illetve azután is folyamatos fejlesztés szükséges e téren. Ki kell térni a tanulólétszám és a férőhelyszám összefüggéseire is. A mindenkori tanév eleji (ún. októberi) statisztikai adatok alapján az országosan is jellemző sajnálatos gyermeklétszámcsökkenés városunkban a legnagyobb mértékben az általános iskolákat érintette. Ha öt tanév nyitó adatait nézzük meg, akkor az általános iskolás korúaknak a Többcélú Intézménnyel tanulói jogviszonyban álló létszáma a következő képet mutatja: 27-ben 487, 28-ban 392, 29-ben 365, 2-ben 35, 2-ben 3. A Középiskolában a 7 8 évfolyamon tanulók adata a püspökladányi lakos tanulókról a következő: 27-ben 4, 28-ban 35, 29-ben 25, 2-ben 27, 2-ben 23. Ez azt jelenti, hogy öt év alatt ennek a korosztálynak a létszáma az önkormányzati fenntartású intézményekben 374 fővel csökkent. (Az ebben a tanévben indult egyházi fenntartású iskolába a jelenleg ismert adat szerint 93 püspökladányi lakos tanuló iratkozott be, ez azt jelenti, hogy a teljes korosztályi csökkenés 374 93= 28 fő.) Az óvodai adatot nézve viszont (27-ben 52 gyermek, 2-ben 53 gyermek óvodás) úgy tűnik, a drasztikus fogyás megáll. A rendszerben tehát az elkövetkező években nagyjából ez a létszám jelenik majd meg. Mivel a Többcélú Intézménynek a 27 2 közötti időszakban feladatbővülése is volt (speciális szakiskolai feladat:., 2. évfolyam belépése) a feladatok nagy részében indokolt az alapító okirat szerinti férőhelyszámokat (ami természetesen nem azonos a mindenkori tanév eleji statisztikai létszámmal!) megtartani. Az általános iskolai tagintézmények jelenlegi osztályszáma a következő: alsó tagozaton 23, felső tagozaton 27. A gyógypedagógiai tagozaton 5 osztály szervezése indokolt. Az alapfokú művészetoktatásban 46 fő elhelyezését kell biztosítani az itt érvényes sajátos szabályokat figyelembe véve. Mindez együtt azt jelenti, hogy a férőhelyeket (a Kotv. 3. sz. mellékletének osztály-, csoportlétszámokra

3 vonatkozó előírásait betartva) az intézmény egészére nézve nem szükséges változtatni, legfeljebb az általános iskolai felvehető maximális létszám csökkenthető az ebben a tanévben nem ide beiratkozó gyermekek számával. A Többcélú Intézményben az idei tanévben is folytatják az esélyegyenlőséggel, a tehetséggondozással, a sni tanulókkal kapcsolatos szakmai munkával összefüggő tevékenységeket. A következőkben ezekről olvasható rövid összegzés, amely korántsem tükrözi azt az összetett, szerteágazó munkát, ami az intézményben nap mint nap folyik. A tehetséggondozás, a tehetségépítő programok kiemelt feladatként jelenik meg mindegyik tagintézményben. A versenyekre való felkészítés szakköri órákon illetve egyéni gyakoroltatás alapján történik. Kihasználva a pályázati lehetőségeket sport-, illetve környezeti neveléshez kapcsolódó projektnapokon tehetségépítő foglalkozásokat tartanak. (pl. Petri-nap, Bene Gyula Emléktorna, 956 m-es futás, területi matematikai versenyek rendezése stb.) A sni tanulókat szegregáltan (4 fő) és integráltan nevelik-oktatják. Számukra fejlesztő pedagógussal, gyógypedagógussal, szurdopedagógussal, gyógytestnevelővel biztosítják a teljes körű ellátást. Szakértői vélemény alapján többen magántanulóként tesznek eleget tankötelezettségüknek. Az intézményben a IV. 2. sz. táblázat adataiból is jól látható magas az esélyhátránnyal élő tanulók száma. Ezért fontos információ az, hogy hányan részesülnek ingyenesen tankönyvellátásban, illetve kedvezményes étkeztetésben. Az ezt összefoglaló adatok a következők: Ingyenes tankönyvben részesülők száma: Petőfi Tagintézmény Kálvin Téri Tagintézmény Petritelepi Tagintézmény 377 fő 2 fő 88 fő

4 Kedvezményes gyermekétkeztetés adatai: %-os 5%-os 5%-os %-os támogatás támogatás támogatás támogatás 3 vagy Tagintézmény Gyermekvédelmi Tartós Önkormányzati Összesen több neve kedvezményben betegség támogatásban (fő) gyermekes részesülők esetén részesülők család (fő) (fő) (4,- Ft/fő) (fő) Petőfi 243 3 7 6 47 Kálvin Téri 4 29 8 8 296 Petritelepi 54 2 6 68 249 Összesen: 538 8 3 32 952 A Többcélú Intézmény mindhárom általános iskolai tagintézménye érintett az ún. IPR - támogatásban. A Kálvin Téri Iskolában 44 hhh tanuló számára pályáztak, 8 pedagógus részvételével. A már eddig is működő programok mellett két projekt hónapot terveztek. Novemberben az olvasás, a könyv témakörben, februárban a hagyományok, a farsang jegyében. A Petőfi Iskolában ebben a tanévben felmenő rendszerben pályáznak az első és az ötödik évfolyamokkal. Az integrációs program megvalósítása 3 tanulóval történhet. A munkacsoportok megalakultak, a hhh tanulók kiscsoportos és egyéni fejlesztését megkezdték. A Petritelepen már 3. éve sikeresen működik az IPR. A párhuzamos osztályok között a hhh tanulók aránya sehol nem haladja meg a 25%-ot, így 95 főre benyújtható volt az idei pályázat is. A pedagógusok a megszokott rendben elkezdték az egyéni fejlesztést, október végéig felülvizsgálják a munkacsoportok éves munkatervét, aktualizálják az IPR programot. A Többcélú Intézmény személyi feltételei a 2/22-es tanév elején a következőképpen alakultak:

5 Az Erőss Lajos Általános Iskola és AMI indításával 7 pedagógus közalkalmazotti jogviszonya szűnt meg, pedagógus áthelyezéssel a Polgármesteri Hivatalban látja el szeptember -jétől munkáját. Az SNI tanulókat szegregáltan tanítók száma 6 fő, akik közül kettő ettől a tanévtől lát el feladatot a tagozaton. Szakvizsgát 3 pedagógus szerzett, második diplomát tanár kapott (gitár szakon). A TÁMOP pályázat keretén belül összesen 85-en vettek részt 3, 6 órás továbbképzésen hasznos tapasztalatokat szerezhettek (pl. dislexia, disgráfia jellegű képzés, RVCT stb.) 3 gazdasági dolgozó, 5 iskolatitkár, adminisztrátor, élelmezésvezető, 6 konyhai dolgozó, 6 takarítói munkakörben dolgozó és 5 karbantartó segíti a nevelő-oktató munkát. 8 fő pedagógiai munkát közvetlenül segítő alkalmazott könyvtárosi, fejlesztő pedagógusi, logopédusi, családpedagógusi feladatot lát el. Az intézmény tárgyi feltételrendszere a kötelező eszközjegyzék alapján megfelelő. A beszerzésre kerülő padok, székek, szőnyegek szintén pályázati forrásból a kor követelményeinek eleget téve javítják a pedagógusok, diákok komfortérzetét. Gondot jelent azonban több telephelyen a beázás (Bajcsy u. 3-5., Petőfi u. 9.). Nagyon fontos lenne, hogy a Petőfi u. 9. tetőcseréje hamarosan megvalósuljon, ehhez szükséges a fenntartó önkormányzat támogatása. Az intézményben vannak folyamatban lévő pályázatok, tervezik újak benyújtását. A pedagógusok továbbképzését támogató pályázat 2. éve folyamatos. IPR-re valamennyi általános iskolai tagintézmény benyújtotta az igényét. Az informatikai fejlesztésre ebben az évben is tervezik a pályázat benyújtását. A fenntartó műfüves pálya kialakítására nyújtott be pályázatot a Bajcsy u. 3-5. alatti telephelyre, pozitív elbírálás esetén újabb lehetőséget jelent ez nemcsak az ide járó tanulóknak, hanem a városban élőknek is. A kiírást követően nagyon fontos lenne, ha a fenntartó az intézmény-felújításra vonatkozó pályázat lehetőségével is élne. Tervezik az egészségneveléssel kapcsolatos TÁMOP-os pályázat beadását.

6 II. 3. A Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium (a továbbiakban: Középiskola) A Középiskola 2. október -jei statisztikai adatairól a Mellékletek IV.3-4. táblázatai adnak tájékoztatást. A IV. 3. számú táblázat a tanulói létszámról, összetételről mutatja, hogy az 27 fő nappali tagozatos tanulóból összesen 478 (bejáró)+83 (kollégista)=56 fő nem helyben lakó, ez az összes létszám 46,47%-a. Tehát 646 tanuló (53,53%), kicsivel több, mint a létszám fele Püspökladányban él. A kollégisták 7,8 % az Arany János Kollégiumi Programban résztvevők jelentik. (Az AJKP előkészítő évfolyamán 3 tanuló, míg a kilencedik évfolyamon 28 tanuló folytatja tanulmányait gimnáziumi, illetve szakközépiskolai osztályokban. Részletezve: a 9.a-ban 6 fő, a 9.b-ben 2 fő, a 9.c-ben 3 fő, a 9.d-ben 8 fő, a 9.g-ben 8 fő, a.e-ben fő.) Az érettségit adó képzésből (gimnázium és szakközépiskola) 45- en (7+28 AJKP), a szakiskolai és szakképzési évfolyamokról összesen 7-en kollégisták. A bejáró tanulók aránya: 39,6%. Az előző tanév nyitó adataihoz képest összesen 4 tanulóval van kevesebb, a legnagyobb arányú a csökkenés (-37 fő) a szakiskolai 9-. évfolyamon, amelynek részben az is lehet a magyarázata, hogy az ún. előrehozott szakképzésre is jelentkeznek már a tanulók. A gimnáziumi képzésben 2 fővel kevesebben, a szakképzésben (szakiskolára és érettségire épülő együtt) összesen 2 fővel többen kezdték meg a tanévet mint tavaly. Nem változott érdemben a szakközépiskolai (-3 fő) és az AJKP (+3) létszám. A hh tanulók száma 62 fő, intézményi összlétszámon belül ez 5,7%! Ebből hhh 269 fő, ez 43,95%, az összes intézményben tanulónak a 22.28%-a. Az előző évhez képest mutat eltérést, de nem számottevő mértékűt. (A 2-es adatok: összes tanuló 248 fő, hh= 592 fő, 47,43%, ebből hhh= 28 fő, 47,29%; az összes intézményben tanulónak ez a 22,43%-a.) Mindenesetre az világosan látszik, hogy az intézménynek igen komoly szakmai kihívást jelent az a tény, hogy tanulóinak a fele hátrányos helyzetű. A legmagasabb számban a szakiskolások körében jelenik meg a hh (83%) és a hhh (62%) tanulólétszám, de elgondolkodtató, hogy a gimnáziumi képzésben is van 5 hh tanuló a 397-ből (ez közel 3%!).

7 Az intézmény 2/22-es tanévre vonatkozó munkatervét és tantárgyfelosztását a jogszabályi előírásoknak megfelelő tartalommal elkészítette, és benyújtotta a fenntartónak. A költségvetési helyzetet figyelembe véve rendkívül racionális, s a nevelőtestület, kiemelten a vezetőség részéről számos önként, díjazás nélkül vállalt feladatot tartalmaznak ezek a dokumentumok. Az igazgatói munkatervi értekezletre készült anyagban fő feladatként a következők szerepelnek: a rend, a fegyelem, a nyugalom biztosítása; a beiskolázási tevékenység; közösségformálás, az iskolai hagyományok őrzése, szabadidős tevékenységek szervezése; a tehetséggondozás, hátránycsökkentés, a gyermek- és ifjúságvédelmi munka; a vizsgaszervezés (szintvizsga, szakmai vizsga, érettségi vizsga, országos kompetenciamérés, osztályozó- és javítóvizsgák); a vezetői ellenőrzés, értékelés-minőség-ellenőrzés. A Kollégium, mint minden évben, most is önállóan fogalmazta meg munkatervi feladatait, amelyben szintén hangsúlyos a nyugalom, a rend, a biztonságos környezet megteremtésére irányuló törekvés. Mivel a tanulók nagy része itt is hh és hhh helyzetű, különösen átgondolt nevelő munkát kell végezniük a kollégiumban dolgozóknak. Ennek az évnek a feladata az, hogy az iskola a fenntartóval együttműködve előkészítse a kollégiumi férőhelyek bővítését az AJKP ban résztvevők számának növekedése miatt. (A jelenleg használat épületben további férőhelyszám bővítés nem valósítható meg. Meg kell vizsgálni a korábbi ún. kiskollégium visszaállításának lehetőségét.) Az iskolai tankönyvellátásban a legnagyobb körültekintést az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók tankönyveinek megrendelése igényli. Ebben a korábbi évhez képest változás történt: a. Ft-os állami normatíva 2. Ft-ra emelkedett, megszűnt viszont a könyvtárfejlesztésre fordítható keret. Az ingyenes tankönyvre jogosultak nagy része (kb. 8-85 %-a) gyermekvédelmi kedvezményben részesül, kisebb részük három- vagy többgyermekes családban él (e két jogcímen igénylők között természetesen átfedések is vannak). Néhány tanuló veszi

8 igénybe az ingyenes tankönyvtámogatást tartós betegség miatt vagy sajátos nevelési igényűként. A tanulóktól visszaszedett ingyenes tankönyveket lehetőség szerint igyekszenek minél jobban visszaforgatni ; e tekintetben nehézséget okoz, hogy nem kérhetik vissza a tanulóktól azokat a könyveket, amelyeket az érettségi, illetve a szakmai vizsgákhoz való felkészüléshez használnak, így csak a végzős tanulók esetében számolhatnak azzal, hogy minden ingyenes tankönyvet leadnak. Az intézményben ebben a tanévben 584 az ingyenes tankönyvre jogosultak száma, így az állami normatíva 584 x 2. Ft, azaz 7.8. Ft. Az összes megrendelés értéke: 2.24.222 Ft, ebből ingyenes: 5.977.767 Ft. (Ebben az összegben benne vannak a tanári példányok is, mivel azokat könyvtári állományba nem lehet bevételezni. Tanári példányokat csak nagyon indokolt esetben rendeltek a kollégáknak.) Az AJKP programban résztvevők közül azok a tanulók, akiknek nincs ingyenes tankönyvre jogosultságuk, a program költségvetésének terhére kapták a tankönyveiket, közel 2. Ft értékben.. A fenti adatokból látható, hogy a rendelkezésre álló állami finanszírozási kerettel jól gazdálkodott az iskola. A kedvezményes étkeztetésről a következő rövid összegzés adható: a konyhán összesen 75 diák ebédel, közülük 92 menzás, 83 kollégista. A menzások közül 44-en étkeznek kedvezményesen. A kedvezmény igénybevételének jogcímei: rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanuló ( 25 ), 3 vagy többgyermekes családban élő tanuló ( 6 ), tartósan beteg vagy fogyatékos tanuló ( 3 ). A 83 kollégistából 53-an kedvezményes étkezők: fő nem AJKP-s, 24 fő AJKP előkészítő évfolyamos, 9 fő AJKP 9. évfolyamos. Az esélyegyenlőség biztosításának további fontos területeiről a középiskolában számszerűsített, táblázatos összefoglalást adott az intézmény vezetője. Az adatok, tények önmagukért beszélnek.

9 A szakiskolai tanulók ösztöndíja 2. szeptember szakma osztály hányan kaptak eft/osztály Szociális gondozó /9. A 9 fő 8-ból 9 Szociális gondozó 2/. A 2 fő 3-ból 24 Kőműves /9. B 7 fő 6-ból 7 Kőműves 2/. B 5 fő 5-ből 8 Kőműves 3/3. A 5 fő 8-ból 8 Gépi forgácsoló 2/. D 7 fő 7-ből 7 Szerkezetlakatos 3/. A 7 fő 9-ből 5 Összesen: 52 fő 76-ból 835 Az Útravaló pályázat főbb jellemzői.) Út az érettségihez Kifizetett összeg Tanulók száma Tanárok száma I. félév II. félév 7fő 33 fő 3.325. 3.325. Új, nyertes pályázat 9 fő 4 fő 54.5 92.5 2.) Út a szakmához továbbfutó pályázat Tanulók száma Kifizetett összeg Tanárok száma I. félév II. félév 32 fő 2 fő 44 Ft 44 Ft lebonyolítási költség 64 Ft Új, nyertes pályázat 42 fő 8 fő 89 Ft lebonyolítási költség 84 Ft

2 Az Útravaló pályázatban tehát összesen 63 tanuló, 85 tanár részére 2.864. Ft + 44. Ft ( lebonyolítási költség ) = 3.8. Ft kerül kifizetésre. Az AJKP jellemző adatai:. Létszámadatok előkészítő évfolyam kilencedik évfolyam a 2/2. tanév elején 3 fő ------------------ a 2/22. tanév elején 3 fő 28 fő 2. Az AJKP csoportok szociális helyzete előkészítő évfolyam kilencedik évfolyam halmozottan hátrányos helyzetű 22 9 hátrányos helyzetű 27 2 állami gondozott tanuló 4 3 tanulók, akik nem részesülnek 4 gyermekvédelmi támogatásban, de a szüleik iskolai végzettsége nyolc általános cigány származású 5 5 Az intézmény pályaorientációs programjának köszönhetően minden AJKP tanuló ebben az iskolában folytatja tovább tanulmányait. Az esélyhátrányok leküzdése mellett az iskola fontos feladatának tekinti a tehetséggondozást, a tehetségsegítő programok folytatását. A tehetséggondozás szempontjából kiemelhető a gimnáziumi képzés. A hatosztályos, a nyelvi előkészítő, az emelt óraszámú matematika és testnevelés a felmenő évfolyamokon továbbra is megvannak. A 2/22. tanévben is indult emelt óraszámú (+ 2 óra/hét) képzés a 9. és a 7. évfolyamon matematikából, a 9. évfolyamon angol nyelvből (a nyelvi előkészítő helyett) és testnevelésből is. A. és 2. évfolyamokon emelt szintű érettségi előkészítők (+ 2 óra/hét) indultak. A teljesség igénye nélkül, felsorolva ezeket: történelem, angol nyelv, biológia, belügyi rendészeti ismeretek, matematika,