Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft 8200 Veszprém, Hársfa u. 39. Tel: (88) 590-050 Fax: (88) 590-059 Honlap: www.blautech.hu E-mail cím: mail@blautech.hu A Környezetvédelmi Minisztérium által; Környezetvédelmi felülvizsgálat végzésére feljogosított szakértői szervezet Engedély száma: VMMK 19/0457. VESZPRÉM MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2006 A dokumentáció azonosító jele: VJ-
A VIZSGÁLATOT VÉGZŐ SZERV ADATAI: Neve: Blautech Humán és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft. Címe: 8200 Veszprém, Hársfa u. 39. Telefon száma: (88)-590-050 Telefax száma: (88)-590-059 Felelős vezető: Németh Zoltán ügyvezető Cégbejegyzés száma: 1909000038 Felügyeleti szerv: Veszprém Megyei Bíróság mint Cégbíróság A VIZSGÁLATOT MEGRENDELTE: Neve: Veszprém Megyei Önkormányzat Címe: 8100 Veszprém, Megyeház tér 1. Levélcíme: 8100 Veszprém, Megyeház tér 1. Telefon: (88) 545-021 FAX: (88) 545-012 A VIZSGÁLAT HELYSZÍNE: A VIZSGÁLAT IDŐPONTJA: Veszprém megye közigazgatási területe 2006. október-november A VIZSGÁLAT CÉLJA: Veszprém megye 2000. évben készített és elfogadott környezetvédelmi programjának felülvizsgálata, a jogszabályi változásokból és a környezet állapotának változásából eredő intézkedések meghatározása. A VIZSGÁLATBAN RÉSZTVEVŐK: A Megbízó felelős képviselője A vizsgálatot végezte: Felelős vezető Lasztovicza Jenő elnök Athanassoff Ibolya környezetvédelmi referens Janó István környezetvédelmi igazgató Horváth József környezetvédelmi csoportvezető Németh Zoltán ügyvezető A VIZSGÁLATHOZ FELHASZNÁLT ADATOK FORRÁSA: Megbízó által szóban közölt és írásban rendelkezésre bocsátott adatok, információk és a Megbízott által beszerzett mérési és vizsgálati anyagok. A DOKUMENTUM AZONOSÍTÁSA: Dokumentum fájl neve: Készült 6 hiteles példányban. Tartalmaz 47 számozott oldalt. Azonos a(z) példánnyal. A vizsgálati jelentésről másolatot készíteni, annak adatait, megállapításait felhasználni csak a vizsgálatot megrendelő tudtával és engedélyével szabad. A vizsgálati jelentésben történő bárminemű javítás, módosítás a jelentést kiadó írásbeli engedélye nélkül tilos. A vizsgálati jelentés a megbízó által szolgáltatott technológiai, üzemviteli és egyéb üzemi jellemzők, mint alapadatok felhasználásával készült. A vizsgálati eredmények ezen feltételek teljesülése esetén értelmezendőek. 2
TARTALOMJEGYZÉK 01. Bevezetés, előzmények, felhasznált dokumentumok 5 02. Környezeti problémák, célok, célkitűzések 6 2.1. Légszennyezés, levegőtisztaság-védelem 6 2.1.1. Szennyezett területek kijelölése 7 2.1.2. A levegőminőség javításához szükséges intézkedések 9 2.1.3. Az intézkedések végrehajtásáért felelős szervek és a levegőminőség alakulását tükröző adatok hozzáférhetősége 11 2.2. Vízminőség-védelem 12 2.2.1. Felszíni vizek minősége 12 2.2.2. Feszín alatti vizek és a talaj minősége 13 2.2.3. Ivóvízminőség 15 2.2.4. A vízminőség javításához szükséges intézkedések 16 2.2.5. Az intézkedés végrehajtásáért felelős szervek és a víz és a talaj minőség alakulását tükröző adatok hozzáférhetősége 18 2.3. Hulladékgazdálkodás 19 2.3.1. A keletkező hulladékok fajtája és mennyisége 19 2.3.2. A keletkező hulladékok gyűjtése, kezelése 20 2.3.3. A hulladékgazdálkodás javításához szükséges intézkedések 21 2.3.4. Az intézkedések végrehajtásáért felelős szervek és a hulladékgazdálkodással kapcsolatos adatok hozzáférhetősége 22 2.4. Zaj és rezgésvédelem 23 2.4.1. Környezeti zajforrások és a zajvédelemre vonatkozó előírások 23 2.4.2. Javasolt zajvédelmi intézkedések 25 2.4.3. Az intézkedések végrehajtásáért felelős szervek és a zajvédelemmel kapcsolatos adatok hozzáférhetősége 26 2.5. Természet- és tájvédelem 26 2.5.1. Természetvédelem 26 2.5.2. Javasolt természetvédelmi intézkedések 27 2.5.3. Tájvédelem 27 2.5.4. Javasolt tájvédelmi intézkedések 28 2.5.5. Az intézkedések végrehajtásáért felelős szervek és a természet- és tájvédelmi adatok hozzáférhetősége 28 2.6. Radiológia 28 2.6.1. Ásványok és kőzetek radioaktivitása 29 2.6.2. Ivó- és forrásvizek radioaktivitása 29 2.6.3. Az ipari és melléktermékek radioaktivitása és környezeti hatásai 30 2.6.4. Kiemelt területek és vizsgálati javaslatok 31 3
folytatás 2.7. Környezetbiztonság 32 2.7.1. A biztonságot befolyásoló potenciális veszélyforrások 33 2.7.2. A környezetbiztonság javítására javasolt intézkedések 33 2.7.3. Az intézkedések végrehajtásáért felelős szervek és a környezetbiztonsággal kapcsolatos adatok hozzáférhetősége 33 2.8. Az emberi egészség védelme 34 2.8.1. Veszprém megye lakosságának egészségi állapota 34 2.8.2. A lakosság egészségi állapotának a javítására javasolt intézkedések 35 2.8.3. Az intézkedések végrehajtásáért felelős szervek és a környezetegészségügyi adatok hozzáférhetősége 36 3. A Veszprém Megyei Önkormányzat környezetvédelmi feladatai 36 4. Ajánlások megfogalmazása 37 4.1. Állami szervek részére 37 4.2. Önkormányzatok részére 37 4.3. Veszprém Megyei Önkormányzat részére 38 4.4. Szakhatóságok részére 38 5. Támogatási, pályázati lehetőségek 38 6. Javasolt intézkedések összefoglalása 40 4
1. BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK, FELHASZNÁLT DOKUMENTUMOK A Veszprém Megyei Önkormányzat a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény előírásának megfelelően 2000. évben elkészíttette a Veszprém megye környezetvédelmi programját. A Veszprém megyei környezetvédelmi programot megbízás alapján a KGI Környezetvédelmi Intézet (Budapest.) készítette el a hatályos jogszabálynak megfelelő tartalommal. Az elkészített környezetvédelmi program azon túl, hogy hozzájárul az országos és regionális szintű környezetvédelmi problémák megoldásához, hatékony eszköze a Veszprém megye által legfontosabbnak tekintett környezetvédelmi problémák kezelésének is. A programban megfogalmazásra kerültek a megvalósítandó környezetvédelmi célok és az ezek eléréshez szükséges intézkedések és eszközök. A programban megfogalmazott célok megvalósításaként egyebek mellett 2005. évben elkészült Veszprém megye hulladékgazdálkodási terve, amely alapját képezi a megye korszerű hulladékgazdálkodási rendszere kialakításának. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény előírja a települési környezetvédelmi programok felülvizsgálatát és a környezetvédelem alapelveként fogalmazza meg a tájékozódás, tájékoztatás, nyilvánosság elvét. A felülvizsgálat tárgya a környezet állapota változásának meghatározása, a megtett intézkedések hatékonyságának vizsgálata és a közeljövő feladatainak meghatározása. A környezetvédelmi program felülvizsgálata során első lépésként vizsgáltuk a megye környezeti állapotának változását a 2000-2005 közötti időszakban, értékeltük a környezeti elemek állapotát és kijelöltük azokat a területeket, ahol a környezeti állapot javításához beavatkozásra van szükség. A vizsgálathoz, a helyzetelemző dokumentáció összeállításához a Megbízó által rendelkezésre bocsátott alábbi adatokat, információkat használtuk fel: - KGI Környezetvédelmi Intézet: Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja - Veszprém Megye Területrendezési Terve - PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.: Veszprém Megye Hulladékgazdálkodási Terve - Radon Kontrol Bt.: Veszprém megye területéről készített radiológiai összefoglaló helyzetértékelés - Veszprém megye területén készített települési környezetvédelmi programok és helyi hulladékgazdálkodási tervek - Veszprém megye területén végzett és a Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatalnál rendelkezésre álló mérési és vizsgálati adatok A vizsgálathoz felhasználtuk a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, a Veszprém Megyei ÁNTSZ, a Veszprém Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat, a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság, illetve a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság adattáraiban rendelkezésre álló, Veszprém megye környezeti állapotát tükröző adatokat, a PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.: Levegőminőségi intézkedési program 4. zóna, a PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.: Levegőminőségi intézkedési program Ajka kijelölt város adatait, és a megye területén végzett méréseink és vizsgálataink eredményeit és tapasztalatait, 5
Veszprém megye környezeti állapotáról készített helyzetértékelő dokumentációt a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlés Területrendezési és Kommunális Bizottsága megtárgyalta és értékelte, és a 76/2006. (IX.12.) Ter. Biz. számú határozatában foglalt kiegészítésekkel elfogadta. A szükséges vizsgálatok elvégzése és az adatok értékelése után elvégeztük az igényelt kiegészítéseket és elkészítettük Veszprém megye felülvizsgált környezetvédelmi programját. A felülvizsgált program tartalmi elemi a következők: - Tartalmazza azokat az intézkedéseket, amelyek a 2000. évben készített programban is szerepelnek, de az eltelt időszak alatt nem kerültek megvalósításra. - Tartalmazza azokat a követelményeket, amelyek az Európai Unió direktíváinak a hazai jogszabályokba történő beépítése kapcsán merültek fel, és - Tartalmazza a 2003-2008. közötti időszakra megalkotott és az Országgyűlés által a 132/2003.(VII.11.) számú határozattal elfogadott második Nemzeti Környezetvédelmi Program Veszprém megyére vonatkozó követelményeit. 2. KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK, CÉLOK ÉS CÉLKITŰZÉSEK Az egyes szakterületek környezeti problémáit a helyzetelemzés során gyűjtött adatok, információk alapján határoztuk meg, a célok és célkitűzések a hatályos jogszabályok előírásai, követelményei és a második Nemzeti Környezetvédelmi Program vonatkozó célkitűzései alapján kerültek megfogalmazásra. 2.1. Légszennyezés, levegőtisztaság-védelem A megye területén a korábban összefüggően szennyezett, ipari térségekben a levegőminőség jelentősen javult. A szerkezetváltás, a jelentős környezetvédelmi beruházások és az erősen szennyező üzemek leállítása eredményeként az ipari forrásokból eredő légszennyezés korábban meghatározó jellege napjainkra megszűnt. Az EU csatlakozási tárgyalások során 2007. október 30- ig kaptunk haladékot bizonyos jelentős légszennyező hatással járó technológiák vonatkozásában a kibocsátási határértékek maradéktalan teljesítésére. Erre az ipari üzemek felkészültek, mivel 2007. október 30-a után a kibocsátási határértéket nem teljesítő tevékenység nem folytatható. A mezőgazdaság légszennyező hatása megyei viszonylatban nem kritikus. Az esetenként előforduló lokális problémák, például a nem megfelelően telepített és üzemeltetett állattartó telepek bűz szennyezése egyedi kezelést igényel. A kiterjedt földgáztüzelés hatására a kommunális (szolgáltatás, lakossági) fűtés légszennyező hatása a megyében nem kritikus. Az országos helyzethez hasonlóan a megye jelentős, megoldásra váró levegőtisztaság- védelmi problémáját a közlekedés által okozott légszennyezés jelenti a jelentős forgalommal terhelt települések azon részein, ahol a beépítettség miatt az átszellőzés, a légszennyező anyagok szükséges elkeveredése, felhígulása nem biztosított. 6
2.1.1. Szennyezett területek kijelölése A 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet előírta, hogy meg kell határozni azokat a légszennyezettségi agglomerációkat és zónákat, ahol a környezeti levegő egy vagy több légszennyező anyag koncentrációja hosszabb-rövidebb ideig túllépi a vonatkozó egészségügyi határértéket és olyan levegőminőségi intézkedési programot kell kidolgozni, amely végrehajtásával biztosítható, hogy a környezeti levegő minősége megfeleljen a vonatkozó egészségügyi határértéknek. A zónák kijelölése és lehatolása a következő szempontok szerint megtörtént és a zónákon belül az alábbi zónacsoportok kerültek meghatározásra. Az A csoportba sorolhatók az agglomerációk, ahol a lakosság száma meghaladja a 250 ezret, ill., az 500 fő/ km 2 sűrűséget. A B csoportba sorolandók azok a területek, ahol a légszennyezettség egy vagy több szennyező anyag esetében meghaladja a határértéket és a tűréshatárt. A C csoportba sorolandók azok a területek, ahol a légszennyezettség egy vagy több szennyező anyag esetében a határérték és a tűréshatár közé esik. A D csoportba sorolandók azok a területek, ahol a légszennyezettség egy vagy több szennyező anyag esetében a felső vizsgálati küszöb és a határérték között van. Az E csoportba sorolandók azok a területek, ahol a légszennyezettség egy vagy több szennyező anyag esetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb alatt van. Az F csoportba sorolandók azok a területek, ahol a légszennyezettség egy vagy több szennyező anyag esetében az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. Intézkedést igénylő levegőtisztaság-védelmi problémák a B és C zónacsoportba sorolt települések esetén vannak. A fenti eljárás alapján meghatározott zónák a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 2. számú mellékletében kerültek közzétételre. Veszprém megye szennyezett területei a 4. zónába, Ajka város szennyezett területe zónán kívül került besorolásra. A zóna besoroláshoz végzett vizsgálatok adatai alapján, ami a jelenleg is a környezeti levegő minősítésétének az alapját képezi, Veszprém megye környezeti levegőjének az állapota az alábbiak szerint minősíthető. Balatonalmádi és Balatonfűzfő A településeken a közlekedésből származó légszennyezés a meghatározó. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a településeken a 71-es számú közút körzetében (kb. 30-40 méteres sáv) a nyári (június-július-augusztus) forgalmi viszonyok esetében alakul ki esetenként egészségügyi határérték túllépés. A települések forgalmi adatai alapján számított nitrogén-oxidok kibocsátások és a terjedési modellek alapján a határérték túllépés maximum 10-15%-ra becsülhető. Várpalota A Várpalota város területén telepített mérőhelyeken végzett vizsgálatok adatai alapján megállapítható, hogy a környezeti levegő szennyező anyag koncentrációja a város területének legnagyobb részén határérték alatti. 7
A zóna besoroláshoz vizsgálatok eredményei alapján megállapítható, hogy a város területén a nitrogén-oxidok kibocsátás és szennyezés érdemel kiemelt figyelmet. Az egyes tevékenységekből származó kibocsátást és ezek hatását vizsgálva megállapítható, hogy a város környezeti levegőjének a nitrogén-oxidok terhelését döntően a közlekedés határozza meg. A városban és a környezetében lévő ipari források modell vizsgálatai azt mutatták, hogy ezek nitrogén-oxidok kibocsátása a környezeti levegő határérték feletti nitrogén-oxidok szennyezését nem idézi elő. A vizsgálatokba a MAL Rt., a Nitrogénművek Zrt. és a Huntsman Rt. nitrogénoxidokat kibocsátó forrásait kerültek bevonásra. Várpalota város területén húzódik a jelentős forgalmat lebonyolító 8-as számú főközlekedési út. A modellszámítások azt mutatják, hogy Várpalota város területén a közlekedési lámpánál a környezeti levegő nitrogén-oxidok koncentrációja jelentős. A vizsgálati adatok szerint, a vizsgált helyszínen jelentős forgalmi terhelés mellett és kedvezőtlen meteorológiai viszonyok esetén határérték feletti nitrogén-oxidok koncentráció alakul ki. A légszennyezettség az út tengelyétől számított mintegy 30-40 m-en belül tapasztalható. A Fehérvári út és a Szent Imre út kereszteződésének (lámpás útkereszteződés) környezetében a környezeti levegő nitrogén-oxidok koncentrációja csúcsforgalom esetén 15-20 %-kal túllépi az egészségügyi határértéket. Veszprém A város területén telepített és üzemeltetett mérőhelyek vizsgálati adati azt mutatják, hogy a Megyeház tér környezetében a környezeti levegő nitrogén-oxidok koncentrációja az egészségügyi határértéket csúcsforgalmi időszakban túllépi. A város területén a Budapest út - Brusznyai út-mártírok útja és Bajcsy-Zsilinkszy utak kereszteződése jelentős közlekedési csomópont. A közlekedésből eredő nitrogén-oxidok terhelés meghatározására végzett modellvizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a jelentős forgalmat bonyolító utak kb. 30 méteres környezetében csúcsforgalmi időszakban és kedvezőtlen meteorológiai viszonyok esetén az egészségügyi határértéket meghaladó nitrogén-oxidok koncentráció alakul ki a környezeti levegőben. Ezen a területen a közlekedés mellett a környezeti levegő nitrogén-oxidok szennyezettségét az időszakos fűtés is befolyásolja. A város egyéb részein lévő mérőhelyek adatai azt mutatják, hogy a környezeti levegő légszennyező anyag koncentrációi a határértéket nem lépik túl. A város területén végzett ipari tevékenység légszennyező hatásának vizsgálati eredményei azt mutatják, hogy a meghatározó pontforrások normál üzemmenet és meteorológiai viszonyok esetén a környezeti levegő határérték feletti nitrogén-oxidok koncentrációját, szennyezettségét nem idézik elő. 8
Ajka város Ajka város, mint zónán kívüli település került vizsgálatra és besorolásra. A város területén telepített és üzemeltetett mérőhálózat vizsgálati adatai azt mutatták, hogy a környezeti levegő szálló por (PM 10 ) koncentrációja időnként túllépi az egészségügyi határértéket. A zóna besoroláshoz végzett vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy a környezeti levegő szálló por terhelését ipari kibocsátások határozzák meg. A város területén bonyolódó forgalom adataival végzett modell számítások eredményei azt mutatták, hogy a közlekedés hatása a környezeti levegő szálló por terhelésére nem meghatározó. A város területén a meghatározó szilárdanyag kibocsátó források a Bakonyi Erőmű Rt. és a MAL Rt. kéményei. Ezeknek a forrásoknak a kibocsátásait a város területén üzemelő mérőhálózat vizsgálati adataival összehasonlítva megállapítható volt, hogy a környezeti levegő szálló por terhelése akkor lépi túl az egészségügyi határértéket, amikor a meghatározó kibocsátó források szilárd anyag kibocsátása határérték feletti. Ez az állapot a 2002-2003. években volt gyakori, amikor a Bakonyi Erőmű Rt.-nél tüzelőanyag váltás és biomassza tüzelésre történő átállás zajlott. Az új technológia beüzemelésére végzett próbaüzem alatt előfordult határértéke feletti szilárd kibocsátás, a környezeti levegő szennyezettségét idézte elő. A próbaüzem befejezését és az erőmű pontforrásainak a folyamatosan mérő és regisztráló berendezéssel történő felszerelését követően mind az üzemmenet, mind a légszennyező anyag kibocsátás jól szabályozható, a korábbi határérték feletti kibocsát megszűnt, aminek következtében a környezeti levegő minősége elfogadhatóra változott. 2.1.2. A levegőminőség javításhoz szükséges intézkedések A vizsgálati adatokból megállapítható, hogy Veszprém megye döntő részén a környezeti levegő minősége nem kifogásolható. Ezeken a területen a jelenlegi levegőminőség megőrzése, esetleges javítása a feladat. A környezeti levegő minőségének folyamatos vizsgálata, a javításhoz szükséges átfogó intézkedések megtétele a környezetvédelmi hatóság, Veszprém megyében a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség feladata és hatásköre. A környezeti levegő minőségével kapcsolatos adatok, információk a környezetvédelmi hatóság adattáraiból szerezhetők. Minden település esetében vannak olyan intézkedések, amelyek elmulasztása, vagy nem szakszerű kivitelezése bizonyos időszakokban egy adott terület levegőjének a minőségét jelentősen befolyásolja. Ezek az általános intézkedések, amelyekre minden települési önkormányzatnak kiemelt figyelmet kell fordítani, a következők: - Közterületek takarítása, tisztán tartása. A nem megfelelően takarított közterületről kedvezőtlen időjárási viszonyok esetén jelentős mennyiségű por kerül a környezeti levegőbe, megnövelve annak szálló por koncentrációját. - Avar és kerti hulladék égetés szabályozása. Az engedély nélkül végzett hulladék égetés esetén, különösen, ha nedves hulladékot égetnek, jelentős mennyiségű légszennyező anyag kerül a környezetbe. Ezt a tevékenységet meg kell tiltani, a biológiailag lebomló hulladékot komposztálni kell. Ahol ennek a feltételei még nincsenek meg a hulladék égetését csak megfelelően szabályozott körülmények között lehet engedélyezni. 9
- Az állattartás szabályozása. Ez különösen a vidéki településeken fontos, mert a nem megfelelően kezelt trágya, a nem megfelelően épített és üzemeltett állattartó ólak, istállók komoly bűzforrást jelentenek. - A kültéri munkák, útfelbontás, csatornázás, épületek építése, bontása, stb. szabályozása. A nem megfelelő formában végzett kültéri munkák során jelentős mennyiségű por kerülhet a környezeti levegőbe jelentősen megnövelve a szálló por koncentrációját. Az építési-bontási engedélyek kiadásánál olyan munkavégzést kell előírni, amely nem idézi elő a környezeti levegő szennyezését. A jelentős légszennyezéssel járó tevékenység engedélyezési eljárásába szakhatóságként be kell vonni az illetékes környezetvédelmi hatóságot és az engedélyben előírt követelmények betartását a munkavégzés során ellenőrizni kell. - Depóniagáz hasznosítása - Megújuló energiaforrások, nap és szélenergia használatának elterjesztése A fenti általános intézkedéseken túlmenően a szennyezett levegőjű területeken az alábbi intézkedésekre van szükség a környezeti levegő minőségének javításához. Várpalota A környezeti levegő szennyezését a 8-as számú főút forgalmából eredő terhelés jelenti, különösen kritikus a jelzőlámpás útkereszteződésnél, ahol forgalom torlódás esetén jelentős a nitrogén-oxidok kibocsátás, és a környezeti levegő nitrogén-oxidok szennyezése. A vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy a környezeti levegő minőségének javításához a 8-as számú főút forgalmát a településen kívüli területre kell áthelyezni. A megkerülő út építésére vonatkozóan a tervek elkészültek, megvalósítás, ütemezés országos közútfejlesztési program M8 gyorsforgalmi útra vonatkozó előírásainak megfelelően kerül kivitelezésre. Az intézkedésért felelős megyei közútkezelő, környezeti levegő minőségének alakulását a Középdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség ellenőrzi. A pontosabb ellenőrzés érdekében javasolt a folyamatos üzemű mérőállomás áttelepítése a jelenlegi helyről a kritikusabb területre. Javasolt továbbá a passzív monitoring rendszer bővítése a 8-as számú főút jelenlegi szakaszai közelében és a készenléti lakótelepen. Az intézkedés végrehajtásáért felelős szervezet a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. A mérőállomás áttelepítéséhez és a mintavevő helyek kijelöléséhez, a helyszín biztosításához a helyi önkormányzat együttműködése szükséges. Veszprém Veszprém város belterületén a forgalmas utak mentén és azon belül is a Budapest út, Mártírok útja, Brusznyai Árpád utak kereszteződésénél a környezeti levegő időnként szennyezett. A folyamatosan mérő állomást át kell telepíteni a csomópont környezetébe, és vizsgálni kell a levegő minőségének alakulását. A vizsgálati eredmények alapján forgalomszervezéssel kell csökkenteni a légszennyezést. 10
Hosszútávon a meg kell oldani a buszpályaudvar csomópont mellől történő kitelepítését és a nehéz gépjárművek forgalmának korlátozását. A közlekedés légszennyező hatásának csökkentése érdekében teendő intézkedések végrehajtásáért a Megye Jogú Város Önkormányzata a felelős. A környezeti levegő állapotának vizsgálatát és ellenőrzését a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség végzi. Balatonalmádi, Balatonfűzfő A Balaton parti településeken döntően a nyári főszezonban (június, július, augusztus) várható jelentősebb forgalomnövekedés a 71. számú úton. Az időszakosan jelentkező terhelés környezeti levegőre gyakorolt hatásának pontosabb nyomon követése érdekében a passzív monitoring rendszer mintavételi helyeinek sűrítése a cél településenként a főút mentén 5-6 pontban. Amennyiben a kibővített mintavételi helyek adatai alapján intézkedések megtétele szükséges, úgy azokat a kapott eredmények alapján lehet tervezni. 2.1.3. Az intézkedés végrehajtásáért felelő szervezetek és a levegőminőség alakulását tükröző adatok hozzáférhetősége A településen belül a közterületek takarítása, a zöldterületek fenntartása, gondozása, a közterületen folyó munkák engedélyezése, felügyelete, a településen belül a forgalom szervezése, a levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatosan a telep engedélyezési eljárások az illetékes önkormányzat feladata és hatásköre. A településeken kívüli úthálózat fenntartása, kezelése, a települések levegőminőségének javításához szükséges elkerülő utak megépítése (Várpalota, Márkó, Tüskevár települések esetében ) a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium feladata. A tervezés és kivitelezés felügyeletét és ellenőrzését a területi szerve, a Magyar Közút Állami Közútkezelő, Fejlesztő, Műszaki és Információs Közhasznú Társaság Területi Igazgatósága végzi. A települési elkerülő utakkal kapcsolatosan a Veszprém Megyei Területrendezési Terv, a Veszprém Megyei Önkormányzati Közgyűlésének 5/2005. (V. 27.) rendelete rendelkezik. A környezeti levegő minőségének vizsgálata, a levegőtisztaság-védelmi monitoring rendszer üzemeltetése, az adatok feldolgozása és tárolása, határértéket meghaladó kibocsátás esetén a szükséges intézkedés foganatosítása Veszprém megye területén a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (továbbiakban Felügyelőség) feladata és hatásköre. Az adatbevallásra kötelezett légszennyezők kibocsátási adatait a Felügyelőség ellenőrzi és a levegőtisztaság-védelmi adattárban rögzíti. A Felügyelőség által üzemeltett levegőtisztaság-védelmi monitoring rendszer adatai ellenőrzés után az országos adattárban kerülnek rögzítésre és tárolásra. Mind a légszennyezők által szolgáltatott kibocsátás adatok, mind a monitoring rendszer környezeti levegő állapotát tükröző adatai a lakosság tájékoztatás, tervezés vagy egyéb célokra a Felügyelőségen hozzáférhetők. 11
2.2. Vízminőség-védelem 2.2.1 Felszíni vizek minősége Veszprém megye fontos felszíni álló és folyóvizei az alábbiak: - Balaton - Balatoni vízfolyások - Séd-Nádor rendszer További felszíni vizek a megyében az alábbiak: Rába Marcal Duna kis mellékvízfolyásai A felszíni vizek minőségének a vizsgálata rendszeresen történik törzs- illetve regionális hálózati rendszer keretében. A mintavételt és az elemzéseket a Felügyelőség végzi rögzített vizsgálati program alapján. A vizsgált paraméterek alapján a minősítés az MSZ 12749:1993 szabvány szerint történik. A vizsgálati adatok alapján a felszíni vizeket az alábbiak szerint kategorizálják: - I. Kiváló víz, - - II. Jó minőségű víz, - - III. Tűrhető vízminőségű víz, - - IV. Szennyezett víz, - - V. Erősen szennyezett víz. A vizsgálati adatok alapján megállapítható, hogy a Balaton vizének a minősége a keleti medencében a legkedvezőbb és ezen belül a legkisebb évszakos változás is itt észlelhető. A középső medencében a víz minőségének a változása már nagyobb mértékű, növekszik a vízben lévő élő szerves anyag mennyisége. A tó vizének a minősége továbbra is a Keszthelyi öbölben a legkedvezőtlenebb. Ezen a részen a víz minősége az üdülési szezon végére általában a tűrhető kategóriába tartozik. A vizsgálati adatok alapján megállapítható, hogy a tó Veszprém megyei részén a víz minősége olyan, ami sem az üdülési célokat, sem a vízellátást nem korlátozza. A vizsgálati adatok azt is mutatják, hogy az utóbbi két évben jelentős vízminőség változás az átlagosnál alacsonyabb vízszint ellenére sem volt. A Balatonba ömlő kis vízfolyások vize a tóhoz viszonyítva oldott szervetlen anyagokban gazdagabb. A vizük minőségét a vízhozamuk jelentősen meghatározza, és a viszonylag kis vízhozam miatt meghatározó jelentőségűek a kis szennyezőanyag terhelések és a diffúz (azaz a talajból, a felszín alatti vizekből és a levegőből származó közvetett) szennyezések is. A szennyezőanyagok közül általában a nitrogén-formák mennyisége a számottevőbb. A vizsgálati adatok alapján a vízfolyások minősítése általában III. osztályú, tűrhető, illetve IV. osztályú, szennyezett. A vízminőség az utóbbi két évben számottevően nem változott. 12
A Séd-Nádor csatorna vízrendszer vizének a minőségét a vízgyűjtőn üzemelő szennyvíztisztító művek hatékonysága és a tisztítás nélkül bevezetett szennyvíz mennyisége határozza meg. Jelentősen befolyásolja a vízminőséget a vízhozam is. A Séd-Nádor csatorna rendszer vízminősége az utóbbi évek jelentős erőfeszítése ellenére is döntően szennyezett, illetve erősen szennyezett minősítésű. Ezen a területen további intézkedésekre van szükség a vízminőség javításához. A Rába és a Duna kis mellékvízfolyásai vízgyűjtő területeken felszíni vizek a minősége nem kifogásolható. A vízgyűjtő Veszprém megyei részén a felszíni vizek nagy része időszakos vízfolyás, az itt végzett tevékenység a víz minőségét számottevően nem befolyásolja. A Rába folyó vizének a minőségét az utóbbi években az Ausztriában végzett ipari tevékenységből nem megfelelő tisztítás után kikerülő szennyvizek befolyásolják. A Marcal vízgyűjtő területén található a Torna patak, amely Ajka városon és a pernyehányók és vörösiszap tárolók mellett folyik. A korábbi években, amikor az Ajkai Timföldgyár a jelenlegi kapacitása többszörösével üzemelt és a vörösiszap tárolók szigetelése és rekultiválása nem volt teljes, üzemzavarok esetén nagymennyiségű szennyezőanyag (lúgos hulladék) került a Torna patakba, ami a Marcal folyóban is halpusztulást okozott. Napjainkra mind az Ajkai Timföldgyár, mind Ajka város szennyvíztisztítása és a vörösiszap tárolók szigetelése megfelelően megoldott, a Marcal vízgyűjtőjének felszíni vizei minőségét számottevően befolyásoló szennyező anyag nem kerül a környezetbe. 2.2.2. Felszín alatti vizek és a talaj minősége A felszín alatti víz és a talaj minősége között szoros kapcsolat van. Hosszantartó talajszennyezés esetén szennyeződik a talajvíz, és ezen a közvetítő közegen keresztül nagy területek válnak szennyezetté. A felszín alatti víz és talaj minőségét döntően az alábbi forrásokból származó szennyező anyagok befolyásolják: - az ipari tevékenységből eredő szennyező anyagok - a mezőgazdasági tevékenységből eredő szennyező anyagok - a nem megfelelő szennyvíztisztításból eredő szennyező anyagok. A megye ipari régióiban az elmúlt évtizedek alatt végzett tevékenység következtében nagy területeken elszennyeződött mind a talaj, mind a talajvíz. A megye ipari régiói a követképpen jellemezhetők. Várpalotai régió A régióban a MAL Rt. Inotai telephelye, a Bakonyi Erőmű Rt. inotai pernyehányói és a Péti Nitrogénművek Zrt. telephelyei környezetében mind a felszín alatti víz, mind a talaj szennyezett. A térségben végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy a szennyezés korábbi forrásait megszüntették, a szennyezett területeket lehatárolták, és figyelőkutakból álló monitoring rendszert létesítettek a szennyezés alakulásának nyomon követésére. A vizsgálati adatok azt mutatják, hogy mind a felszín alatti víz, mind a talaj szennyezettsége csökkenő tendenciát mutat, élővilágot vagy ivóvízbázist nem veszélyeztet, de a lehatárolt területeken mind a talajvíz, mind a talaj használatát illetően korlátozásra van szükség (pl. a talajvíz ipari technológiai célra felhasználható, ivóvíz céljára viszont nem). 13
Balatonfűzfő térsége Az egykor Nitrokémia vállalat telephelyein végzett ipari tevékenység következtében elszennyeződött a felszín alatti víz és a talaj Balatonfűzfő és Papkeszi térségében. A szennyezett területek lehatárolása megtörtént és a vizsgálati eredmények azt mutatták, hogy hatékony beavatkozás hiányában a Közeli Balaton vízminősége is veszélybe kerül, ezért a térségben kármentesítés kezdődött. A kármentesítés során megtörtént a szennyezett talaj kitermelése és ártalmatlanítása, valamint egy tisztító rendszer kiépítése a szennyezett felszín alatti víz tisztítására. A közvetlen beavatkozás a tervek szerint folyó év második felében befejeződik. Az elvégzett munkákról, a felszín alatti víz és a talaj állapotáról záródokumentáció készül, amelyet a Felügyelőség az érintett önkormányzatokkal és szakhatóságokkal együtt felülvizsgál, és dönt a szennyezett területekkel kapcsolatos további követelményekről. Ajka térsége Ajka város térségében az erőművi pernye és a timföldgyári vörösiszap nem megfelelő tárolásából eredően jelentős területen elszennyeződött a felszín alatti víz és a talaj. Az 1990-es években megtörtént a szennyezés lokalizálása, a tárolók vízzáró függőfallal történő körbezárása. A szennyezés alakulásának folyamatos nyomon követésére figyelőkutakból álló monitoring rendszert létesítettek és üzemeltetnek. A vizsgálati adatok a szennyezés csökkenő trendjét mutatják. A szennyezés megszűnéséig szükség van a felszín alatti víz és a talaj használatának korlátozására. A vizsgálati adatok alapján megállapítható, hogy a megye ipari területein a felszín alatti víz és talaj szennyezettségének a feltárása megtörtént. A szennyezett területek az iparvállalatok tulajdonosának a birtokában vannak. Ahol a szennyezettség élővilágot, felszíni vagy felszín alatti vízbázist veszélyeztetett, ott kármentesítés történik. Az egyéb területeken a szennyezés forrását megszüntették, a szennyezett területet lokalizálták és a kiépített monitoring rendszer elemzési adatainak a függvényében kell a későbbieken felszín alatti víz és a talaj használatot engedélyezni, illetve korlátozni. A kiépített monitoring rendszereket az érintett iparvállalatok üzemeltetik és a Felügyelőség határozatában előírtak szerint végzik a mintázásokat és elemzéseket, és meghatározott időszakonként beszámolót készítenek a szennyezés alakulásáról. A vizsgálati adatok, eredmények mind az érintett vállalatoknál, mind a Felügyelőségen hozzáférhetőek. Mezőgazdasági művelés alatt álló területek A megye területén az egyik legfontosabb természeti erőforrásunk a talaj, amely a mező- és erdőgazdálkodás termelőeszköze és alapvető közege. A minőségének, termékenységének megőrzése alapvető érdek. Az ezzel kapcsolatos szabályokat és a szükséges intézkedéseket a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény tartalmazza, amely a talajvédelem célját a következőképpen fogalmazza meg: a termőföld termékenységének megóvása, fizikai, kémiai, biológiai romlásának megelőzése, illetőleg elhárítása. A talaj védelme az állam és földhasználó, illetve a beruházó és üzemeltető közös feladata. A jogszabályi követelmények teljesítésére Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer (TIM) került kidolgozásra, amit a megyében a Veszprém Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat üzemeltet. A rendszer keretében Veszprém megyében 77 pontból álló mérőhálózat került kialakításra az alábbi elrendezésen: 14
- 45 információs pont mezőgazdasági művelés alatt álló területen van - 13 speciális pont valamilyen környezeti terhelés alatt álló terület közelében balatonfűzfő, pétfürdő, peremartongyártelep környezetében -, szennyvíziszappal, hígtrágyával kezelt területek környezetében, illetve fokozottan védett területen (Tihany) került kijelölésre. - 19 információ pont erdészeti területen van. Valamennyi mérési pontban meghatározzák a talajszelvényre, a talajszelvény genetikai szintjeire vonatkozó jellemzőket, elvégzik a talajszelvények genetikai szintjeire vonatkozó fizikai, kémiai, biológiai laboratóriumi vizsgálatokat. A TIM működtetése során minden évben szeptember 15. és október 15. között az információs pontokon megtörténik a talajmintavétel. Az adatokat, a talajszelvényről készített fényképfelvételeket, GPS koordinátákat, elemzési adatokat a Veszprém Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat dolgozza fel és tárolja, amelyek hozzáféréséhez lehetőség van. Az adatbázis adatait és a fenti dokumentumokat vizsgálva a Veszprém megyei talajokkal kapcsolatban megállapítható, hogy a domborzati viszonyokból adódóan vannak erózió által veszélyeztetett területek (a Dunántúli-középhegység és a Bakony területén) és vannak mélyfekvésű, magas talajvízállású területek (Kisalföld-Marcal medence). A talajvizsgálati adatok eredményei azt mutatják, hogy a mezőgazdasági művelés alatt áll talajok minősége nem kifogásolható, mind a ph (savasság), mind a toxikus fém koncentráció értékek jóval az igen szigorú határértékek alatt vannak. A megye bizonyos érzékeny területein korábban végzett nem megfelelő mezőgazdasági tevékenység a felszín alatti víz nitrát szennyezését idézte elő. Ennek oka a nem megfelelő trágya tárolás és kihelyezés, illetve a nem szakszerű műtrágyázás volt. A lakott területek környezetében a nitrát szennyezéshez hozzájárult a nem kezelt, elszikkasztott, kiöntözött szennyvíz is. A nitrát szennyezés a felszíni és a felszín alatti vizeket csökkent értékűvé teszi, a felhasználhatóságukat jelentősen korlátozza és hozzájárul a Balaton eutrofizálódásához. A probléma országos méretű, ezért a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló, 49/2001.(IV.3.) Korm. rendelet kijelölte a nitrát érzékeny területeket. E jogszabály hatályos részei mellett a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet szabályait is kell alkalmazni. Veszprém megye nitrát szennyezés szempontjából különösen érzékeny területei a Balaton vízgyűjtője és a karsztos területek. Ezeken a területeken a trágya és csurgalék tárolásával és elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatban Korm. rendelet által előírt szigorú követelményeket kell érvényesíteni. Veszprém megye településeinek vezetékes ivóvíz ellátása gyakorlatilag 100%-ban megoldott, a szennyvízcsatorna kiépítés viszont nem teljes körű. A csatornázottság 71,4%-os, ami az országos átlagot meghaladja, de a megye adottságait figyelembe véve a növelés indokolt. A megye területén végzett vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a nem csatornázott területeken a szennyvíz gyűjtése nem megfelelő módon történik A becslések szerint a nem csatornázott területeken keletkező szennyvíznek csak kb. 1%-át kezelik a jogszabályi előírásoknak megfelelő módon. 15
2.2.3. Ivóvízminőség A vezetékes ivóvíz minőségével kapcsolatos követelményeket az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001.(X.25.) Korm. rendelet írja elő. A Korm. rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a betartandó paramétereket és határértékeket, amit az ÁNTSZ és a szolgáltatók vizsgáló laboratóriumai ellenőriznek. A vizsgálati adatok alapján megállapítható, hogy Veszprém megye döntő részén az ivóvíz minősége kiváló, az országos átlagot jóval meghaladó. Ez döntően annak a következménye, hogy megtörtént a szennyezett területek lehatárolása, a szennyezés lokalizálása és ahol szükséges volt, a műszaki beavatkozás. Folyamatban van és a megye területének nagy részén megtörtént vízbázisok védőterületének a kijelölése, amelyen belül a tevékenységek csak szigorú korlátozások mellett végezhetők A megtett intézkedések ellenére a megye területén van néhány olyan település, ahol az ivóvíz minősége kifogásolható. Határérték feletti nitrit tartalmú vízzel ellátott település: - Magyargencs - Várkesző Határérték feletti ammónium tartalmú vízzel ellátott település: - Bakonytamási - Borszörcsök - Doba - Egeralja Határérték feletti ammónium tartalmú vízzel ellátott település(folytatás): - Egyházaskesző - Kamond - Kemeneshőgyész - Kispirit - Külsővat - Nagypirit - Nóráp - Vínár 2.2.4. A vízminőség javításhoz szükséges intézkedések A felszíni vizek minőségének a javításához kiemelt figyelmet kell fordítani a Nemzeti Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Program ütemezett feladatinak a végrehajtására. A megyében fejleszteni kell az iszapkezelési technológiákat és a növelni kell a kommunális szennyvíziszapok hasznosításának az arányát. A diffúz szennyezések csökkentésére programot kell kidolgozni. 16
Az ipari régiókban a felszín alatti víz és a talaj szennyezettségének az alakulását figyelemmel kell kísérni. A területhasználatot a vizsgálati adatok függvényében kell engedélyezni, illetve módosítani. A monitoring rendszerek felszín alatti víz és a talaj szennyezettségét mutató vizsgálati eredményei a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségen rendelkezésre állnak. A nitrát érzékeny településeken szigorúan szabályozni kell az állattartást. Zárt trágya tárolást és engedélyezett elhelyezést kell előírni. A Nemzeti Települési Szennyvíz-elevezetési és tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002.(II.27.) Korm. rendelet ütemezésének megfelelően folytatni kell a nem csatornázott területeken a szennyvízcsatorna kiépítését és a szennyvíztisztítás javítását. A Korm. rendelet előírása alapján a kijelölt szennyvíz agglomerációk területén a települési szennyvizek közműves szennyvíz-elvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését az alábbiak szerint kell megvalósítani. Legkésőbb: - 2008. december 31-ig a 10.000 lakosegyenértéknél nagyobb terhelést meghaladó szennyvízkibocsátású területeken, nitrogén és foszfor eltávolítás egyidejű biztosításával. (Az érintett Veszprém megyei települések listája a Helyzetértékelés 6. számú mellékletében található.) - 2010. december 31-ig a 15.000 lakosegyenérték terhelést meghaladó szennyvízkibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomerációk területén. (Az érintett Veszprém megyei települések listája a Helyzetértékelés 7. számú mellékletében található.) - 2015. december 31-ig a 10.000-15.000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvízkibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomerációk területén. (Az érintett Veszprém megyei települések listája a Helyzetértékelés 8. számú mellékletében található.) - 2015. december 31-ig a 2000-10.000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvízkibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomerációk területén. (Az érintett Veszprém megyei települések listája a Helyzetértékelés 9. számú mellékletében található.) A regionális csatornarendszer kiépítésével párhuzamosan ösztönözni kell a csatornára történő rákötést. Az építési engedélyezési eljárás során elő kell írni a csatorna rendszerre a rákötést. A csatorna és szennyvíztisztító rendszerek tervezése és építése során kiemelt figyelmet kell fordítani a szaghatások kiküszöbölésére, a meglévő rendszerek esetében hatékony beavatkozást kell végezni az időszakos bűzhatás megszüntetésére. A nem csatornázott területeken kiöntözött vagy elszikkasztott szennyvíz jelentős mértékben hozzájárul a felszín alatti víz és a talaj elszennyezéséhez, ezért ez a tevékenység megengedhetetlen. A szennyvízelvezető és tisztító rendszereken a nem megfelelő tervezés vagy kivitelezés miatt néhány helyen szaghatások keletkeznek (pl. Balatonalmádi Neptun u., Ajka Kinizsi u.). Az ipari fejlesztések, beruházások során kiemelten kell vizsgálni a vízgazdálkodást, a szükséges intézkedéseket a vízjogi engedélyben kell előírni. 17
Vannak olyan települések, amelyek speciális adottságaik miatt a fenti programba nem kapcsolhatók be. Ezeket a településeket, ahol egyedi szennyvíz-elvezetés és tisztítás javasolt a 174/2003.(X.28.) Korm. rendelet tartalmazza. Az érintett Veszprém megyei településeket a 10. számú mellékletben foglaltuk össze. Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001.(X.25.) Korm. rendelet előírása szerint 2009. december 25-ig határérték alá kell csökkenteni az ammónium koncentrációt a jogszabály által kijelölt Veszprém megyei települések ivóvizében. A szennyvíztisztító telepek hatékonyságának fokozásával és a tisztítatlan használt és szennyezett vizek közvetlen bevezetésének megakadályozásával javítani kell a Séd-Nádor vízrendszer vízminőségét 2008-ra III. osztályúra. Veszprém megye területén számos forrás található, amelyek kiemelt figyelmet érdemelnek. Az 1960-70-es évek intenzív bányászata (szénbányászat, bauxitbányászat) során végzett nagymennyiségű vízkiemelés a kasztvíz szintjét 60-70 méterrel süllyesztette,a minek a következtében a források elapadtak, a tapolcai tavas barlangból eltűnt a víz. Az elapadt források környezetét nem gondozták, több esetben illegális hulladéklerakásra használták. Az utóbbi években a bányászati tevékenység (különös tekintettel a mélyművelési bányákra) felszámolása és a vízkiemelés csökkentése eredményeként a karsztvíz szint emelkedik, a tapolcai tavas barlangban megjelent a víz és a források döntő többsége vizet ad. Jelen helyzetben kiemelt feladat forráskataszter elkészítése és a források környezetének rendezése. A Veszprém Megyei Önkormányzat kiemelt figyelmet fordít a források felújítására és a környezetének rendezésére. A 2003-2006 közötti időszakban a Veszprém Megyei Önkormányzat támogatásával felújított forrásokat a Helyzetértékelés tartalmazza. A megye területén a források környezetének rehabilitálását továbbra is kiemelten kell kezelni. Folytatni kell a vízbázisok állapotának a felülvizsgálatát és a védőterületek kijelölését. 2.2.5. Az intézkedés végrehajtásáért felelős szervezetek és a víz és a talaj minőség alakulását tükröző adatok hozzáférhetősége A felszíni, felszín alatti vizek és a földtani közeg minőségének vizsgálata és szabályozása a Felügyelőség feladata és hatásköre. Veszprém megye lakosságának egészséges ivóvízzel való ellátása az illetékes önkormányzatok feladata. A szolgáltatott ivóvíz minőségének folyamatos ellenőrzése a Veszprém Megyei ÁNTSZ és az illetékes önkormányzat feladata. Ennek a kötelezettségnek az önkormányzatok a területükön lévő szolgáltató útján tesznek eleget. A föld használatából eredő szennyezésért, károkozásért a tulajdonos, használó, bérlő tartozik helytállni. Önkormányzati tulajdonban lévő területeken szennyezés esetén a kármentesítés, monitoring rendszerek létesítése és üzemeltetése az illetékes önkormányzatot terheli. Napjaink jelentős feladata ezen a területen a felhagyott hulladéklerakók felülvizsgálata és szükség esetén a műszaki beavatkozás, kármentesítés elvégzése. 18
Mezőgazdasági művelés alatt álló talajok esetében a tevékenység hatását (trágyázás, növényvédőszer használat) a talaj minőségére a Veszprém Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat felügyeli és szabályozza. A Felügyelőség Veszprém megye felszíni vizei minőségének folyamatos ellenőrzésére az alábbi monitoring rendszert üzemelteti: - Balaton nyílt vizének minősítésre: 10 pontból álló monitoring rendszert - A Balatonba ömlő vízfolyások vizének minősítésére: 22 pontból álló monitoring rendszert - A Séd-Nádor csatorna rendszer Veszprém megyei szakasza vizének minősítésére: 3 pontból álló monitoring rendszert. A monitoring rendszerek feldolgozott vizsgálati adatai a Felügyelőségen rendelkezésre állnak. Veszprém megye lakossága részére szolgáltatott vezetékes ivóvíz minőségét a Veszprém Megyei ÁNTSZ és a szolgáltatók rendszeresen vizsgálják, a vizsgálati adatok ezeknél a szerveknél hozzáférhetők. A ipari területeken a talaj és a talajvíz minőségének az alakulását az érintett vállalatok az általuk létesített és üzemeltetett monitoring rendszerek vizsgálati adatai alapján követik nyomon. A monitoring rendszerek kialakítását, a mintavétel gyakoriságát, a vizsgálandó szennyezőanyagok és paraméterek körét a Felügyelőség határozatban rendeli el. A vizsgálati adatok mind az érintett vállalatoknál, mind a Felügyelőségen megtalálhatók. Veszprém megye mezőgazdasági művelés alatt álló talajai minőségének vizsgálatára a Veszprém Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat 77 pontból álló mérőrendszert üzemeltet. A feldolgozott vizsgálati adatok a Szolgálatnál rendelkezésre állnak. 2.3. Hulladékgazdálkodás 2.3.1. A keletkező hulladékok fajtája, mennyisége A Veszprém megye területén keletkező hulladékok a tulajdonságuk alapján két kategóriába sorolhatók: a különleges kezelést igénylő veszélyes hulladékok és a települési vagy azzal együtt kezelhető nem veszélyes hulladékok. Veszprém megye Pest megye után az ország legtöbb veszélyes hulladékot termelő megyéje. Ebben jelentős szerepet játszik az alumíniumiparból származó vörösiszap, az évi több, mint 600 ezer tonna mennyiségével. A veszélyes hulladék megjelenési formája szilárd, iszap és folyékony lehet. A keletkező hulladék mennyiségben az utóbbi öt év adatait figyelembe véve jelentős változás nem tapasztalható. A veszélyes hulladékok gyűjtésnek, kezelésének és ártalmatlanításának szabályozása a Felügyelőség hatásköre. A megye területén az egykori ipari régiókban Inota, Balatonfűzfő, Ajkatárolnak szabályozott és engedélyezett körülmények között jelentős mennyiségű veszélyes hulladékot. 19
A települési vagy az azzal együtt kezelhető hulladékok fajtája a következő: - települési szilárd hulladék - települési folyékony hulladék - kommunális szennyvíziszap - építési, bontási és egyéb inert hulladékok Ezeknek a hulladékoknak a gyűjtésének, kezelésének és ártalmatlanításának a szabályozása az önkormányzatok feladata. A feladat teljesítéshez az illetékes önkormányzatnak közszolgáltatót kell kijelölni és a szolgáltatás igénybevételét helyi rendeletben kötelezővé kell tenni. Veszprém megyében a települési szilárd hulladék gyűjtésbe bevont települések aránya 96,0%, a települési szilárd hulladék gyűjtésbe bevont lakások aránya pedig 91,8% (2003. évi KSH adat). A megye területén keletkező nem veszélyes hulladék fajtáját és mennyiségét a Helyzetértékelés 3.3.1. fejezet tartalmazza. A települési folyékony hulladék mennyiség adat azt a mennyiséget jelenti, amelyet dokumentált módon szennyvíztisztító telepre elszállítottak. A csatornára nem kötött lakások becsült vízfelhasználásából számított mennyiséghez viszonyítva ez kb. 1%-ot tesz ki. A települési folyékony hulladék döntő részét szabálytalanul elszikkasztják, kiöntözik, ami a terület érzékenységét figyelembe véve elfogadhatatlan. 2.3.2. A keletkező hulladékok gyűjtése, kezelése Veszprém megye területén keletkező hulladékok kezelésének a módját a 2003. évi adatok alapján a Helyzetértékelés 3.3.2. fejezetben foglaltuk össze (Forrás: PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.). Az adatok alapján látható, hogy - A települési szilárd hulladékok teljes egészében lerakással kerülnek ártalmatlanításra - A települési folyékony hulladék igen kis része (kb. 1%) szennyvíztisztító telepen kerül ártalmatlanításra, a döntő rész kezelése nem ismert. - A kommunális szennyvíz iszap 34%-a komposztálás után hasznosításra kerül, a nagyobb részt előkezelés után lerakással ártalmatlanítják - A keletkező inert hulladék 11%-át előkezelés után hasznosítják, a nagyobb részt lerakással ártalmatlanítják. Megállapítható, hogy Veszprém megye területén alkalmazott hulladékgazdálkodási rendszer nem felel meg korszerű követelményeknek, mivel a keletkező hulladékok döntő részét lerakással ártalmatlanítják. 20
2.3.3. A hulladékgazdálkodás javításához szükséges intézkedések Veszprém megye hulladékgazdálkodásának a hiányosságai csak a jelenleg tervezés alatt álló regionális hulladékgazdálkodási rendszerek létesítése és üzembe helyezése után oldódnak meg teljes körűen. A regionális hulladékgazdálkodási rendszerek létesítésével párhuzamosan az alábbi intézkedésekre van szükség a hulladék gyűjtés, kezelés és ártalmatlanítás területén. - A fogyasztási szokások megváltoztatásával (az egyszer használatos csomagolóanyagok és eszközök használatának csökkentésével) el kell érni a települési hulladékok keletkezésnek megelőzését, illetve csökkentését. - A szelektív gyűjtő kapacitást növelni kell az anyagában hasznosítható hulladékok (fém, papír, műanyag) begyűjtésének a növeléshez. - Meg kell teremteni a szelektíven gyűjtött települési hulladékok előkezezésének és hasznosításának a feltételeit. - El kell végezni a megye területén a felhagyott hulladéklerakók felülvizsgálatát és vizsgálat eredményétől függően kell dönteni a további intézkedésekről. - Ahol szükséges el kell készíteni a rekultivációs terveket és ezek alapján el kell végezni a rekultivációt. - A települési szilárd hulladék gyűjtéséhez hasonlóan szolgáltatót kell kijelölni a települési folyékony hulladék elszállítására (szippantására), a szolgáltatás igénybevételét helyi rendeletben kötelezővé kell tenni. A kijelölt szolgáltatónak rendelkeznie kell a munkavégzéshez szükséges hatósági engedélyekkel és gépi eszközökkel. - Felül kell vizsgálni a települési folyékony hulladékok gyűjtésére használt berendezések (aknák, tartályok) állapotát. A nem kielégítően zárt berendezések használatát meg kell tiltani, be kell zárni és a környezetét rekultiválni kell. - A komposztáló kapacitás bővítésével növelni kell a szennyvíziszap hasznosításának az arányát. A települési hulladék biológiailag lebomló részét a szennyvíziszappal együtt komposztálni kell. - Meg kell teremteni az építési-bontási hulladékok gyűjtésének és hasznosításhoz történő előkezelésének (aprítás, osztályozás) a feltételeit. - El kell érni a csomagolóanyagok 50%-os hasznosításnak az arányát. - A települési hulladék biológiailag lebomló szerves anyag tartalmát 2007-ig 50%-ra, 2014-ig 35%-ra kell lecsökkenteni. - A gumiabroncs és gumiőrlemény lerakását meg kell tiltani. - A veszélyes hulladékok kezelésénél 2008-ig el kell érni a 30%-os hasznosítási arányt. - Ösztönözni és segíteni kell a komplex regionális hulladékgazdálkodási rendszerek létesítését. - A regionális hulladékgazdálkodási rendszerekben meg kell oldani az állati hulladék gyűjtését és kezelését. 21