A HUDI20045 Szigethalmi homokbuckák



Hasonló dokumentumok
A HUDI20032 Mocsai ürgés legelő

A HUDI20013 Csolnoki löszgyepek

Hajósi-homokpuszta (HUKN20014) NATURA 2000 terület fenntartási terve Önkormányzati közzétételi dokumentum (2. változat)

A HUDI20037 Nyakas-tető szarmata vonulat

A HUDI20022 Gógány- és Kőrös-ér mente

A HUDI20016 Epöli szarmata vonulat

A Holládi erdő (HUDD20061)

A HUDI20004 Aszal-völgy

A HUDI21056 Jászkarajenői puszták. kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A Kurca (HUKM20031) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

A Balatonendrédi dombok (HUDD20034) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A HUDI20037 Nyakas-tető szarmata vonulat

A Tiszalöki szikesek (HUHN20114) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

Natura 2000 Fenntartási Terv

A HUDI20019 Felső-Tápió

A SZABADSZÁLLÁSI ÜRGÉS GYEP különleges természetmegőrzési terület (HUKN20010) Natura 2000 fenntartási terve

A Komlóskai Mogyorós-tető és Zsidó-rét (HUBN 20090) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

124/2009. (IX. 24.) FVM

Egyeztetési anyag. Készítette: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Eger május hava

A Dél-ásványi gyepek (HUHN20098) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

Natura 2000 fenntartási terv

A Nyíregyházi lőtér (HUHN20060) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez. I. fejezet A MEGYE TÉRSZERKEZETÉRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A HUDD20035 Pogányvölgyi rétek

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

A Tunyogmatolcsi Holt-Szamos (HUHN20159) különleges természetmegőrzési terület. fenntartási terve

A SZEGEDI ÜRGÉS GYEP különleges természetmegőrzési terület (HUKN20012) Natura 2000 fenntartási terve

KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE

A Balatonfüredi erdő (HUBF20034) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve EGYEZTETÉS ELŐTTI TERVEZET

Tervezet. a Sümegi Fehér-kövek természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról. (közigazgatási egyeztetés)

A HUBF20021 Péti-hegy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

PÉCSI BÁNYAKAPITÁNYSÁG

Porva Község Önkormányzata Képviselő-Testületének 17 /2004.(XII.15.) számú rendelete a Helyi Építési Szabályzatról és Szabályozási Tervről

,,Borzavár Község Önkormányzata Képviselő-Testületének 10 /2005.(06.01.) számú rendelete a Helyi Építési Szabályzatról és Szabályozási Tervről

Fenntartási terv. Tervezet (2014. július 23-i állapot szerinti változat)

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL. Határozat

A Holládi erdő (HUDD20061)

1. Az erdõrészletek kialakítására vonatkozó erdõtervezési alapelvek

Kistarcsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének / ( ) számú önkormányzati rendelete Kistarcsa Város Helyi Építési Szabályzatáról

BÜK VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE FELÜLVIZSGÁLAT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ZÁRÓ VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ MÁJUS

A Mezőtúri Szandazugi-legelő (HUHN20149) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

Pénzesgyőr Önkormányzata Képviselőtestületének 13/2004. (X.05.) rendelete Pénzesgyőr község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről

ALBERTIRSA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA

A Mádi Kakas-hegy (HUAN21009) különleges természetmegőrzési terület fenntartási terve

Penc Község Önkormányzata Képviselőtestületének 8/2004. (V. 29.) számú rendelete az 5/2009. (V. 21.) KT. módosító rendelettel egybeszerkesztve

1. Az erdőrészletek kialakítására vonatkozó erdőtervezési alapelvek

Kajárpéc Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás március Véleményezési tervdokumentáció TH

Mályi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2008. (XI.18.) Önkormányzati rendelete a Helyi Építési Szabályzatról

HALMAJ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Dány Község Önkormányzatának /2015. (..) határozata Dány Község településszerkezeti tervéről

VÁL Község Településrendezési tervek módosítása TSZT SZT jóváhagyandó munkarész. Készítette: EUROVIA Kft

124/2009. (IX. 24.) FVM

Helyi Építési Szabályzat hatálybaléptetése 21/2013. (XII.23.) sz. rendelet

BOGYOSZLÓ Településszerkezeti és szabályozási tervmódosítás (Szélerőművek elhelyezésének vizsgálatára kijelölt területek) Véleményezési dokumentáció

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 74/2014 (V. 6.) számú KÖZLEMÉNYE

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

Cserszegtomaj Község Önkormányzata 6/2006.(I.25.) rendelete a helyi környezet- és természet védelméről, a település tisztaságáról

Város Polgármestere. ELŐTERJESZTÉS A természeti értékek helyi védelméről szóló 5/2006. (05.25) Ör. sz. rendelet módosításáról

K I V O N A T a képviselő-testület december 14-i ülésének jegyzőkönyvéből

A június 1-én hatályba lépő rendelkezésekkel egységes szerkezetbe foglalt rendelet.

Alsótold Község Önkormányzata Képviselőtestületének 5/2006.(IV.3.)számú rendelete. A helyi építési szabályzatról

KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL FŐÉPÍTÉSZI IRODA JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ

A Girincsi Nagy-erdő (HUBN20029) kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési terület Natura 2000 fenntartási terve

TÖTTÖS Község Önkormányzatának... / (... ) rendelete a helyi építési szabályzatról. - t e r v e z e t

H a t á r o z a t. környezetvédelmi engedélyt ad, Erdőterület igénybevétele termőföldként való további hasznosítás esetén 50 ha-tól.

ÖNKORMÁNYZATI RENDELET HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

I. F E J E Z E T Á L T A L Á N O S R E N D E L K E Z É S E K A rendelet hatálya 1.

Őcsény Község Önkormányzata Képviselőtestülete /2009.( ) rendelete Őcsény község helyi építési szabályozásáról

ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület április 14-én tartandó ülésére. Tárgy: GÖDÖLLŐ VÁROS POLGÁRMESTERE

Balatonújlak Község Önkormányzata Képviselőtestületének 9/2005.(VI. 08.) önkormányzati rendelete BALATONÚJLAK KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL.

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS LŐRINCI VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZTERÜLETRE SZÓLÓ MÓDOSÍTÁSÁHOZ VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2015.

GÖMÖRSZÖLÖS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

A HUDI20045 Szigethalmi homokbuckák

IV. HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

TERV MÛLEÍRÁS MÁRCIUS

Erdőgazdálkodás. Nemzetközi és hazai kitekintés

Göd Város Önkormányzat 35/2004. (XII. 10.) sz. Ök. rendelete Göd Nemeskéri park-kiserdő (hrsz ) Helyi természetvédelmi területté nyilvánításáról

SOMOGYUDVARHELY. településrendezési tervének M5/2015-OTÉK jelzőszámú módosítása JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ

A Településszerkezeti Terv Leírása Nyírgyulaj Község Településszerkezeti Tervéhez 24/2007(IV.12) KT sz. határozattal jóváhagyva

Döröske község településszerkezeti és szabályozási terve - ZÁRÓDOKUMENTÁCIÓ május

Földhaszonbérleti Pályázati Felhívás

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

Natura 2000 fenntartási terv

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG

ELŐTERJESZTÉS. A természeti értékek helyi védelméről szóló rendelet módosításáról

KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL FŐÉPÍTÉSZI IRODA

SAJÓIVÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

A TERMÉSZETVÉDELMI SZAKTERÜLETRE VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK ÉS AZ ÁLLAMI IRÁNYÍTÁS EGYÉB JOGI ESZKÖZEI

településrendezési tervének M1/2015-OTÉK jsz. módosítása JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ

A Berekböszörmény-körmösdpusztai legelők (HUHN20103) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

PUSZTASZENTLÁSZLÓ KÖZSÉG ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL

VASVÁR VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL

GESZT ÖNKORMÁNYZAT 21/2007 (X.03.) SZ. RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Földhaszonbérleti Pályázati Felhívás

KISBERZSENY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 8/2009 (IX.18.) SZ. RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZHANG RÉSZLETES INDOKLÁSA

B U D A K A L Á S Z T E L E P Ü L É S S Z E R K E Z E T I T E R V É S H E L Y I É P Í T É S I S Z A B Á L Y Z A T

Az Újszász-jászboldogházi gyepek (HUHN20081) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

BALMAZÚJVÁROS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 9/2009. (IV.29.) számú rendelete a helyi környezet védelméről, a település tisztaságáról

Átírás:

A HUDI20045 Szigethalmi homokbuckák kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve ÖNKORMÁNYZATI KIFÜGGESZTÉSRE Budapest 2014

Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 43/2012. (V. 3.) VM rendeletben foglaltak alapján készült Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság székhely: 1121 Budapest, Költő u. 21. postacím: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy Tel: 0036-391-4610 Fax: 0036-200-1168 E-mail: dinpi@dinpi.hu Web: http://www.dinpi.hu Felelős tervezők Baranyai Zsolt Schrett Andrea Vezető szakértők Fehér Balázs (természetvédelem) Szűcs Gábor (agrár) Közreműködő szakértő Barina Zoltán Nagy István Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2014 Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető!

Tartalomjegyzék I. Natura 2000 fenntartási terv... 3 1. A terület azonosító adatai... 4 1.1. Név... 4 1.2. Azonosító kód. 4 1.3. Kiterjedés 4 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek 4 1.5. Érintett települések.. 4 1.6. Egyéb védettségi kategóriák 4 1.7. Tervezési és egyéb előírások.. 5 2. Veszélyeztető tényezők... 6 3. Kezelési feladatok meghatározása... 7 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése... 7 3.2. Kezelési javaslatok. 7 3.2.1. Élőhelyek kezelése. 7 3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés. 10 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések 10 3.2.4. Kutatás, monitorozás.. 10 3.2.5. Mellékletek. 10 3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében... 10 3.3.1. Agrártámogatások.. 11 3.3.2. Pályázatok.. 11 3.3.3. Egyéb. 11 3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja.. 11 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök... 11 3.4.2. A kommunikáció címzettjei... 11 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel.. 12 II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció 13 1. A tervezési terület alapállapot jellemzése... 14 1.1. Környezeti adottságok. 14 1.1.1. Éghajlati adottságok. 14 1.1.2. Vízrajzi adottságok.. 14 1.1.3. Talajtani adottságok. 14 1.2. Természeti adottságok. 14 1.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek.. 14 1.2.2. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok. 16 1.2.3. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok. 17 1.2.4. A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok.. 17 1.1. Területhasználat... 18 1.3.1. Művelési ág szerinti megoszlás... 18 1.3.2. Tulajdoni viszonyok. 18 1.3.3. Területhasználat és kezelés. 18 2. Felhasznált irodalom 19 3. Térképek.. 19

I. Natura 2000 fenntartási terv

1. A terület azonosító adatai 1.1. Név Tervezési terület neve: Szigethalmi homokbuckák kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (a továbbiakban kjtt) 1.2. Azonosító kód Tervezési terület azonosítója: HUDI20045 1.3. Kiterjedés Tervezési terület kiterjedése: 68,99 ha 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek 1.4.1. Jelölő élőhelyek (a *-gal jelöltek kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok) Az SDF adatlapon szereplő közösségi jelentőségű jelölő élőhely: Pannon homoki gyepek (6260)* A 2013-as élőhelytérképezés alapján jelölő értéknek javasolt közösségi jelentőségű élőhely: Pannon homoki borókás-nyárasok (Junipero-Populetum albae) (91N0)* 1.4.2. Jelölő fajok Az SDF adatlapon szereplő közösségi jelentőségű jelölő faj: homoki kikerics (Colchicum arenarium) 1.5. Érintett települések A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet tartalmazza. A Natura 2000 területek által érintett helyrajzi számokat és így a Natura 2000 jogi státuszt is a KvVM rendelet rögzíti, térképi megjelenítéssel is. A jogi jelleg a megosztással keletkező utód helyrajzi számokra is kiterjed. Település Érintett terület (ha) Szigetszentmiklós 68,9935 1,51 Település területének érintettsége (%) 1.6. Egyéb védettségi kategóriák Típus Kód Név érintettség Védetté nyilvánító jogszabály száma Országos Ökológiai Hálózat magterület Szigetszentmiklós közigazgatási területén 94 % 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről 4

1.7. Tervezési és egyéb előírások 1.7.1. Természetvédelmi kezelési terv Jelenleg nincs a területre vonatkozó jóváhagyott természetvédelmi kezelési terv. 1.7.2. Településrendezési eszközök Szigetszentmiklós Város Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2012.(II.01.) Önkormányzati Rendelete Szigetszentmiklós Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről (Egységes szerkezetben a 25/2012. (X.04.), a 14/2013. (III.28.) önkormányzati rendelettel). A Szigetszentmiklós 5848/9, 5851/3, 5852/51, 6036/5, 6036/6, 6036/7, 12001/9, 12001/10 hrsz-ú területek védelmi rendeltetésű erdő (Ev) övezetben vannak; a 12001/11, 12001/91 hrsz-ú ingatlanok övezeti besorolása gazdasági kereskedelmi szolgáltató (Gksz-16). A szabályozási terven védelmi rendeltetésű erdőövezetként szabályozott területen épület nem helyezhető el. Az Ev övezet területén elhelyezhetőek: a) feltáró utak, b) nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között, c) köztárgyak, d) a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minősülő építmények, e) a honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyak, f) szemétgyűjtők. Ev övezetben kizárólag olyan, nem épület jellegű építmények, létesítmények helyezhetők el, amelyek az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák. Védelmi rendeltetésű erdőterületeken fa kizárólag akkor vágható ki, ha azt a fa egészségi állapota, vagy balesetveszély elhárítása teszi szükségessé. Gksz övezetben 2000 négyzetméteres telkek alakíthatók ki beépíthetőségük 50%, hátsó, illetve oldalsó kertnek 16, illetve 8 m-es sávot kell meghagyni, a zöldfelület legkisebb nagysága 20% lehet. A zöldfelületeket összefüggő széles területsávokon kell telepíteni, elsősorban a telekhatárok mentén, hogy a nagy területegységeket kellő mértékben tagolják, elhatárolják, a nagyobb léptékű épületek látványát megtörjék. Az építési övezetben csak a lakóterület felé eső telkeken kötelező többszintes védőzöldsáv, védőfásítás kialakítása. 1.7.3. Körzeti erdőtervek és üzemtervek A terület az erdőterv rendelet előkészítésének, és a körzeti erdőterv készítésének szabályairól szóló 11/2010. (II. 4.) FVM rendelet 1. sz. melléklete alapján a Pusztavacsi erdőtervezési körzetbe tartozik Körzeti erdőterv: a 2012. évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az érintett körzeti erdőtervek alapján folytatott erdőgazdálkodásról szóló 85/2012. (VIII. 6.) VM rendelet 8. sz. melléklete a Pusztavacsi erdőtervezési körzetről (érvényes: 2013. január 1. 2022. december 31.) 1.7.4. Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek Vadgazdálkodási egység kódszáma: 574311-1-4-1 Szigetszentmiklósi Gazdák Vt. (Szigetszentmiklós), de a terület belterület, így a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. tv. 8. 2. bek a) pontja alapján nem minősül vadászterületnek. 5

1.7.5. Halgazdálkodási tervek A területen nem folyik halgazdálkodás. 1.7.6. Vízgyűjtő-gazdálkodási terv 1.10 Duna-völgyi főcsatorna részvízgyűjtő alegység, 2010. április; Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság; Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 1.7.7. Egyéb tervek Egyéb tervekről nincs tudomásunk. 6

2. Veszélyeztető tényezők Belső veszélyeztető tényezők: A legfőbb belső veszélyeztető tényező az inváziós fásszárú fajok (fehér akác /Robinia pseudoacacia/, bálványfa /Ailanthus altissima/) terjedése és az őshonos fajokkal történő spontán cserjésedés. Kód Veszélyeztető tényező neve Jelentősége (H = nagy, M = közepes, L = kis jelentőségű ) Érintett terület nagysága (%) E03.01 háztartási hulladék M 10 E03.03 inert hulladék H 10 F04.01 növények kiásása M 5 G01.03. I01 motoros járművel végzett tevékenység idegenhonos inváziós fajok jelenléte M 15 H 100 J01 tűz és tűz visszaszorulása M 10 K02.01 fajösszetétel változás, szukcesszió H 40 Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? Pannon homoki gyepek (6260), Pannon homoki borókás-nyárasok (Junipero- Populetum albae) (91N0), homoki kikerics (Colchicum arenarium) A hulladék lerakása károsítja az élőhelyeket és fajokat, járulékos hatásként megjelenik a gyomosodás. Pannon homoki gyepek (6260), Pannon homoki borókás-nyárasok (Junipero- Populetum albae) (91N0) A hulladék lerakása károsítja az élőhelyeket és fajokat, járulékos hatásként megjelenik a gyomosodás homoki kikerics (Colchicum arenarium) A kiásás közvetlen növénypusztulást eredményez a területen. Pannon homoki gyepek (6260), Pannon homoki borókás-nyárasok (Junipero- Populetum albae) (91N0) Az élőhelyeket közvetlenül károsítja, teret nyit a gyomosodásnak. Pannon homoki gyepek (6260), Pannon homoki borókás-nyárasok (Junipero- Populetum albae) (91N0), homoki kikerics (Colchicum arenarium), homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria) Az élőhelyeket teljesen átalakítja, megszűnésükhöz vezet, a fajok az élőhely átalakulásával eltűnnek. Pannon homoki gyepek (6260), Pannon homoki borókás-nyárasok (Junipero- Populetum albae) (91N0), homoki kikerics (Colchicum arenarium) A leégés az inváziós fajok terjedését nagymértékben elősegíti, a fás-gyepes vegetációszerkezet megbomlik, nehezen áll vissza a mozaikos élőhelyszerkezet. Pannon homoki gyepek (6260), homoki kikerics (Colchicum arenarium) A szukcesszió a homoki gyepek és ezzel a homoki kikerics élőhelyének eltűnését eredményezi. 7

Külső veszélyeztető tényezők: Jelentős külső veszélyeztető tényező a szomszédos lakott területek irányából érkező illegális sitt, törmelék, kitermelt föld és háztartási hulladék lerakása. Kód Veszélyeztető tényező neve Jelentősége (H = nagy, M = közepes, L = kis jelentőségű ) Érintett terület nagysága (%) E01.01 folyamatos városiasodás M 100 E02.01 gyár M 5 Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? Pannon homoki gyepek (6260), Pannon homoki borókás-nyárasok (Junipero- Populetum albae) (91N0), homoki kikerics (Colchicum arenarium) A környező területek városiasodása megnöveli a közvetlen károsítások veszélyét és elszigeteli a területet a hasonló élőhelyektől. Pannon homoki gyepek (6260), Pannon homoki borókás-nyárasok (Junipero- Populetum albae) (91N0) A környező területek városiasodása megnöveli a közvetlen károsítások veszélyét és elszigeteli a területet a hasonló élőhelyektől. 8

3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése A területen elsődleges természetvédelmi cél a homoki életközösség és természetes dinamikai folyamatainak együttes megőrzése, amelyhez előfeltétel a természetes homoki gyep-erdőcserjés élőhelymintázat helyreállítása az inváziós fajok teljes körű eltávolításával. A természetvédelmi kezelés tervezése a minimálisan szükséges beavatkozások elve mentén történik, a terület védelme nem kötődik össze aktív és folyamatos tájhasználattal. A pannon homoki gyep területeken az inváziós fajok, különösen a selyemkóró, fehér akác, bálványfa, nyugati ostorfa terjedésének megállítása, állományaik csökkentése. Az inváziós fafajú állományok fokozatos átalakítása őshonos fafajú erdővé, a felnyílt, jó gyepszinttel rendelkező állományok gyeppé, vagy őshonos erdőfoltokkal mozaikoló gyepekké való alakítása. A becserjésedés miatt leromlott pannon homoki élőhelyek gyeppé alakítása, a cserjések túlzott térfoglalásának megakadályozása. Fokozott ügyelni kell az abiotikus katasztrófák különösen tűzkár megelőzésére. Az élőhelyeket veszélyeztető egyéb tevékenységek (pl.: gépjármű forgalom, crossmotorozás, quad, illegális bányászat, hulladéklerakás) megszüntetése, a jogilag nem létező, de kijárt földutak felszámolása, a terület határának pontos kimérése, a körbevevő kerítés felújítása és fenntartása. 3.2. Kezelési javaslatok A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4. 5. pontja alapján (5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg. 3.2.1. Élőhelyek kezelése Legfontosabb feladat a lágy- és fásszárú inváziós és tájidegen fajok arányának visszaszorítása, az optimális gyep-erdő mozaik arány fenntartása, valamint az élőhelyeket veszélyeztető egyéb tevékenységek (pl.: gépjármű forgalom, crossmotorozás, quadozás, illegális hulladéklerakás) megszüntetése. A területet körbevevő kerítés felújítása és fenntartása. A terület kezelésére vonatkozó javaslatokat a gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatok tárgyalásával kezdjük, utána következnek a gazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatok. A gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatokhoz tartoznak a beruházásokat, fejlesztéseket, területrendezést, vállalkozásokat, illetve az ipari tevékenységeket és turizmust érintő, az adott területre aktuálisan vonatkozó elvek, előírások, valamint a kritikus pontok beazonosítása. Ezután következnek a mező-, erdő-, vad- és vízgazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatok. Ezeket először kezelési egységek, majd gazdálkodási módok szerint csoportosítva adjuk meg. Kezelési egységnek azt a funkcionálisan egybe tartozó csoportot nevezzük, ami azonos kezelést igénylő élőhelyeket foglal magában, az előírt kezelések betartása által biztosítva a területen található jelölő értékek (fajok és/vagy élőhelyek) megőrzését. Az azonos 9

kezelési egységbe tartozó élőhelyek különböző élőhelytípusba is tartozhatnak, és elhelyezkedésük pontszerű, egymástól távoli is lehet; a hangsúly azon van, hogy kezelés szempontjából azonos igényűek. A kezelési egységek lehatárolása alapvetően élőhelyek alapján történt, figyelembe véve a településrendezési eszközök meghatározta adottságokat (kijelölt gazdasági területek). Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok: - A terület jelenlegi állapotának javítása, fenntartása érdekében a legfontosabb a természetvédelmi vagyonkezelésbe kerülés lenne. A terület állami tulajdonban van, a DINPI már legalább 2-szer bejelentkezett vagyonkezelőnek, de a területet terhelő kármentesítési kötelezettség miatt a vagyonkezelésbe adás nem történt meg. - A területen egy helyi civil szervezet bevonásával bemutatás szervezése javasolt hogy a környékbeliek megismerjék az itt található értékeket és elkezdjék értékelni, ezért megóvni esetleg tanösvény kialakítása. - Javasolt a terület zárhatóságának biztosítása, körbekerítése (a jelenlegi kerítés kijavításával) és folyamatos őrzése. - Javasolt a közlekedési lehetőségek (ló, kerékpár, motor) teljes kitiltása a területről. Gazdálkodáshoz köthető javaslatok A terület legnagyobb részét a gyepes és fás területek mozaikja alkotja. Ezeket jelenleg semmilyen módon nem kezelik; az inváziós fajok eltávolítása és a túlzott cserjésedés megakadályozásán kívül egyéb kezelés a jövőben sem kívánatos. A terület nagy része egy erdőrészletként lett üzemtervezve javasolt az inváziós fafajok eltávolítása után az üzemtervezett területet örökerdőként fenntartani. Kezelési egységek: A terület jelentős része egy erdőrészletként került üzemtervezésre, azonban a tervkészítés során a teljes kjtt-re készült ÁNÉR alapú élőhelytérkép és ez alapján több típusú élőhely is megtalálható a területen. Az azonos kezelést igénylő élőhelyek és élőhelykomplexumok és a településrendezési eszközök meghatározta adottság (kijelölt gazdasági területek) alapján az alábbi kezelési egységeket határoltuk le: 1. Homoki gyepes-cserjés-erdős mozaikok 2. Volt parkoló és a környező kiskertek által túlhasznált terület 3. Ipari területek 1. Homoki gyepes-cserjés-erdős mozaikok Ebbe a kezelési egységbe tartozik a terület legnagyobb része a közel természetes állapotban megtalálható homoki gyepterületek, cserjésedő változataik, valamint a homoki borókás-nyárasok (ÁNÉR-kódok szerint: G1, H5b, M5, OC egy része, P2b, P2c és RB). Ezeken a területeken, a körzeti erdőtervvel összhangban a szórványosan és összefüggően (Pc2 élőhely) előforduló idegenhonos fajok eltávolítása a legfontosabb feladat. Szükség esetén őshonos fafajok (hazai nyár fajok, kocsányos tölgy) telepítésével kell a jogszabályi előírásokat meghaladó záródáshiányokat megszüntetni, a jó gyepszintű területeken gyeperdő mozaikok kialakításával. A honos cserjefajok állományait túlnyomó részben vissza kell alakítani homoki gyepekké, kisebb cserje, vagy őshonos facsoportok mozaikos megőrzésével. A cserjésedettség csökkentésével az esetleges tűzkárok veszélye is 10

csökkenthető. Az illegális használatok a terület megfelelő körbekerítésével megelőzhetőek. A kijárt utak és egyéb talajsérülések spontán regenerálódása várható. Kód E08 E09 E10 E17 E19 E25 E29 E35 E44 E48 E57 E61 E62 E64 E68 E70 Erdőterületekre vonatkozó előírások Rakodó, depónia kialakításának területi korlátozása (a közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fajokra történő esetleges káros hatások miatt). A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmét figyelembe véve jelölhetők ki. Meghatározott erdőrészletekben az élőhelyek és fajok védelme érdekében teljes érintetlenség biztosítása az inváziós növényfajok eltávolítására vonatkozó tevékenység kivételével. Az emberek testi épségét, közlekedést és épületeket nem veszélyeztető (az erdei élőhelyek fenntartását kiemelten szolgáló) lábon álló holtfák meghagyása. Az elő- és véghasználatok során az előzetesen meghatározott fa-, illetve cserjefajok minden egyedének megkímélése. Erdészeti termékek szállításának, faanyag közelítésének korlátozása gyepterületen, tisztáson (a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelme érdekében). A vegyes összetételű faállományokban a nevelővágásokat minden esetben az őshonos fafajok javára kell elvégezni. Fahasználatok során a kitermelt faanyag vonszolásos közelítésének mellőzése. Fakitermelés csak augusztus 15. és február 1. között végezhető. Mesterséges felújítás, illetve pótlás esetén géppel részleges talaj-előkészítés. Az erdőfelújításban, pótlásban, állománykiegészítésben kizárólag tájhonos fafaj alkalmazása. Talajvédelmi rendeltetésű és felnyíló (erdőssztyepp jellegű) erdők esetében a felújítás során a táj- és termőhelyhonos fafajok minden tuskó- és gyökérsarj eredetű újulatának megőrzése. Az idegenhonos és tájidegen fafajú faállományok véghasználata és felújítása során a természetes cserje- és lágyszárú szint kímélete, valamint a talajtakaró megóvása. Az idegenhonos és tájidegen fafajú erdők véghasználata során a táj- és termőhelyhonos fafajok minden egyedének meghagyása (az alsó- és lehetőség szerint a cserjeszintben is). Totális gyomirtó szerek használata csak szelektív módon és csak intenzíven terjedő, inváziós lágy- és fásszárú fajok ellen alkalmazható a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal történt előzetes egyeztetést követően. Az intenzíven terjedő növényfajok elleni vegyszer használata a következő előírások mellett: Az ellenőrizhetőség biztosítása érdekében a vegyszerbe minden esetben színező anyag keverése. Javasolt alkalmazási idő: lágyszárú: május-június, fásszárú: augusztus-szeptember. Alkalmazás a fásszárú fajok visszaszorítása érdekében kéregre kenéssel, tuskóecseteléssel, fainjektálással, nem légi úton történő permetezéssel, ártéren a gyalogakác kivételével fainjektálással. Az alkalmazható szerek lehetőleg környezetbarát, gyorsan felszívódó hatóanyagúak, szelektív kijuttatásra alkalmasak legyenek, melyek levélen vagy kambiumon keresztül felszívódnak és a növény sarjadásmentes irtását biztosítják. Csak erdészeti felhasználásra is engedélyezett készítmények alkalmazása (az engedélyokiratban foglalt módon, az egyéb vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, a kijuttatáshoz szükséges hatósági engedélyek birtokában). Megfelelő vastagságú egyedek esetében injektálás, kéreghántás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve kenése útján alkalmazható vegyszer. Vékonyabb egyedek, illetve korábbi kezelés után kihajtó sarjak esetében levélen felszívódó gyomirtó alkalmazása, csöppenésmentes kijuttatással. 11

E74 E75 Kórokozók és kártevők elleni vegyszeres védekezés kizárólag indokolt esetben (pl. lakott terület közelében, közegészségügyi okokból, esetleg felújítás alatt álló erdőterületeken, magtermő állományokban) történő elvégzése. Kártevők elleni védekezésnél a szelektív szerek vagy biológiai módszerek alkalmazását kell előnyben részesíteni. Nem használhatók olyan hatóanyag tartalmú készítmények, amelyek közösségi jelentőségű, illetve védett fajok egyedeit is elpusztítják. Az erdőterületekre vonatkozó választható előírások között nem szerepelnek egyéb termelés használati mód esetére megfogalmazott speciális előírások. A fenti előírássorokat az alábbi pontosításokkal javasolt használni. Eredeti Kód E19 E29 E48 E57 E61 E62 E64 A HUDI20045 Szigethalmi homokbuckák KjTT területére pontosított előírások Az egyéb termelés során az előzetesen meghatározott fa-, illetve cserjefajok minden egyedének megkímélése. A vegyes összetételű faállományokban az egyéb termeléseket minden esetben az őshonos fafajok javára kell elvégezni. Állománykiegészítés esetén géppel csak részleges talajelőkészítés. Állománykiegészítésben kizárólag tájhonos fafaj alkalmazása. Talajvédelmi rendeltetésű és felnyíló (erdőssztyepp jellegű) erdők esetében az állománykiegészítés során a táj- és termőhelyhonos fafajok minden tuskó- és gyökérsarj eredetű újulatának megőrzése. Az idegenhonos és tájidegen fafajú faállományok állománykiegészítése során a természetes cserje- és lágyszárú szint kímélete, valamint a talajtakaró megóvása. Az idegenhonos és tájidegen fafajú erdők egyéb termelés keretében végzett fahasználata során a táj- és termőhelyhonos fafajok minden egyedének meghagyása (az alsó- és lehetőség szerint a cserjeszintben is). 2. Volt parkoló és a környező kiskertek által túlhasznált terület Ide tartozik a terület északkeleti részén található egykori parkoló területe, valamint terület szélén a települési térség által túlhasznált terület. Ezeken az élőhelyfoltokon az emberi tevékenység, korábbi zavarás nyomainak és a jelenlegi zavarás megszüntetése után a homoki gyep visszaállításán, majd az idegenhonos fajok eltávolításán kívül kezelés nem javasolt. A kezelési egység roncsolt területekből áll, rekonstrukciójához a szántó és gyepterületek előírásait is alkalmazni kell. Kód SZ52 SZ54 SZ62 SZ60 Szántó füves élőhellyé alakítása gyeptelepítéssel. A kezelési egységre vonatkozó előírások Szántó füves élőhellyé alakítása, későbbi kezelés nélküli spontán felhagyással, kivéve az inváziós növényfajok irtását. Telepítés előtt, valamint a program telejes ideje alatt műtrágya és bárminemű szerves trágya kijuttatása tilos. Magvetéshez kizárólag a közeli természetes gyepről származó magkeveréket, illetve kaszálékot szabad felhasználni. 12

3. Ipari területek A terület nyugati oldalán található telephelyek és közvetlen környezetük (ÁNÉR-kód: OC, P2b, P2c, U4). A kezelési egységben a településrendezési eszközökben foglaltakkal összhangban a természetvédelmi szempontból értékes területek felé eső oldalakon őshonos növényzetből álló három szintes (fa, cserje, csep) védősávot szükséges kialakítani. A gazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatokat a kezelési egységek és a gazdálkodási módok szerint csoportosítva az alábbi táblázat mutatja be. (A +-jel azt jelenti, hogy az előírássorból választható előírásokon kívül egyéb előírások is vonatkoznak a területre). Kezelési táblázat KE1. Homoki gyepes-cserjéserdős mozaikok KE2. Volt parkoló és a környező kiskertek által túlhasznált terület KE3. Ipari területek gyep erdő szántó egyéb előírások E03, E08, E09, E10, E17, E19, E25, E29, E33, E35, E44, E48, E57, E60, E61, E62, E64, E68, E70, E74, E75 SZ52, SZ54, SZ60, SZ62 + Vadgazdálkodás A területen vadgazdálkodás nem folyik. Vízgazdálkodás A területen vízgazdálkodás nem folyik. 3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés Az 1. és 2. kezelési egység területén javasolt a kezelési javaslatoknál megjelenített élőhely rekonstrukciók (gyepesítés, inváziós fajok eltávolítása, idegenhonos faállomány szerkezetváltásos felújítása, cserjésedett területeken gyeprekonstrukció) végrehajtása. 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések Külön fajvédelmi intézkedés nem szükséges, a homoki kikerics (Colchicum arenarium) állomány fennmaradása az élőhelyek megfelelő kezelésével biztosítható. 3.2.4. Kutatás, monitorozás NBmR által érintett védett növényfajok, amelyeket a Szigethalmi homokbuckák területén felmérendőek: homoki kikerics (Colchicum arenarium) 13

A monitorozás és a hatékony állománykövetés érdekében javasoljuk az Európai Unió által előírt, 6 éves ciklusonkénti jelölő faj homoki kikerics (Colchicum arenarium) felmérés folytatását. Ezen túl a területen található inváziós fajok állományai változásának nyomon követése szintén javasolt. 3.2.5. Mellékletek Kezelési egységek térképe 3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében - 275/2004. (X.8.) Kormányrendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről - 85/2012. (VIII. 6.) VM rendelet a 2012. évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az érintett körzeti erdőtervek alapján folytatott erdőgazdálkodásról, 8. sz. melléklet a Pusztavacsi erdőtervezési körzetről (érvényes: 2013. január 1. 2022. december 31.) - 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről - 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról - 32/2008. (III. 27.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti potenciál helyreállítására nyújtandó támogatások igénybevételének részletes szabályairól 14

- 139/2009. (X. 22.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdőszerkezet átalakításához nyújtandó támogatások részletes feltételeiről - 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdő-környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről 3.3.1. Agrártámogatások 3.3.1.1. Jelenleg működő agrártámogatási rendszer A területen a mezőgazdasági támogatási lehetőségek nem relevánsak. Erdőkre (szektortól függetlenül) igénybe vehető támogatások: 32/2008. (III. 27.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti potenciál helyreállítására nyújtandó támogatások igénybevételének részletes szabályairól A jogszabály alapján normatív, vissza nem térítendő támogatás igényelhető a természeti katasztrófa (pl. vízkár, szélkár, tűzkár) által sújtott területeken az erdészeti potenciál helyreállítására, valamint a másodlagos erdőkárok megelőzésére: alaptámogatás: (a) erdőfelújítást megelőző terület-előkészítés, a károsodott faállomány letermelése, (b) első kivitelű erdősítés vagy pótlás, (3) tőre vágás vagy sarjaztatás kiegészítő támogatás: (a) bakhátak létesítése, (b) 10 fokot meghaladó lejtésű területen padka létesítése, (c) 15 fokot meghaladó lejtésű területen rőzsefonat vagy talajfogó gát létesítése 139/2009. (X. 22.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdőszerkezet átalakításához nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A jogszabály alapján normatív, területalapú, vissza nem térítendő támogatás igényelhető az alábbi fafajcserés szerkezet-átalakítási beavatkozások finanszírozására: erdőállomány alatti erdősítéssel történő szerkezetátalakítás tarvágást követő szerkezetátalakítás: (a) fafajcserével, (b) fafajcserével, tuskózással, gyökérfésüléssel, (3) fafajcserével, fainjektálással vagy tuskókenéssel állománykiegészítéssel történő szerkezetátalakítás 3.3.1.2. Javasolt agrártámogatási rendszer A cserjésedés visszaszorítására és az inváziós fajok eltávolítására jelenleg nincs kidolgozott támogatási rendszer, ezért javasoljuk ilyen típusú rendszer kiépítését. Olyan támogatási rendszert javaslunk, amely a cserjésedés, illetve a fertőzöttség mértékét alapul véve, javasolt technológiák (élőhelytől és fertőzöttségtől függően mechanikai, vagy kémiai módszer) alkalmazása mellett nyújtana a visszaszorításhoz támogatást. 3.3.2. Pályázatok A terület tekintetében az élőhely rekonstrukciós munkálatokat élőhely kezelési célú pályázatok keretében lehet elvégezni (LIFE+, KEOP, Interreg stb.) Amennyiben a DINPI vagyonkezelésébe kerül a Szigetszentmiklós 12001/10 hrsz-ú ingatlan, úgy az Igazgatóságnak szándékában áll a rekonstrukciós tevékenységek megvalósítása. 15

3.3.3. Egyéb Az inváziós fajok irtásának egy része a közmunka program keretében is elvégezhető. 3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök A Szigethalmi homokbuckák (HUDI20045) Natura 2000 terület fenntartási tervének elkészítése és az egyeztetési folyamat során az alábbi megkeresések történtek: - 2013. május 10-én az illetékes járási hivatal írásbeli megkeresése történt, amelyben a falugazdászok közreműködésében bíztunk. A kérdéseket tartalmazó lista mellékletként megküldésre került a falugazdászok részére. Nem kaptunk választ. - A terület megismerése érdekében 2013. június 22-én egy ízben megtörtént a terület bejárása, amelynek során a gyep aktuális állapotának felmérése, és az általános problémák megtárgyalása történt meg. - 2014. május 30-án szakmai terepbejárás történt, amelynek során a területen gazdálkodókkal, valamint az érintett hatóságok képviselőivel történt egyeztetés. 3.4.2. A kommunikáció címzettjei A Szigethalmi homokbuckák Natura 2000 terület fenntartási terv egyeztetése során a Duna- Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság által az alább felsorolt érdekeltek megkeresése történt meg. Eszköz típusa Célcsoport Címzett Időpont + kapott észrevétel terepbejárás a területileg érintett Budapest környéki 2013.07.22. nemzeti park Tájegység igazgatóság szakmai gazdálkodók, érintett 2014. 05.30. terepbejárás hatóságok, települési önkormányzat gazdafórum gazdálkodók, települési önkormányzat Szigetszentmiklós 2014.08.14. önkormányzati közzététel gazdálkodók, tulajdonosok, települési önkormányzat Szigetszentmiklós 2014.08.01-08.15. honlap lakosság 2013.01.01 2014.08.31. érintettek levélben érintett hatóságok, vagy e-mailben gazdálkodók, történő megkeresése települési önkormányzat 2013.05.10: 2013. 11.26. az adatszolgáltatásnak díja van, sikertelen 2014. 05. 10. 16

3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel Az egyeztetések eredményeinek összegzése: - A Szigetszentmiklósi Járási Hivataltól nem érkezett válasz, aminek oka lehet, hogy az új hivatali struktúra kialakulatlan és hivatalon belül sem egyértelmű, hogy a falugazdászoknak mi a munkaköre, és mely hatóság alá tartoznak. - Az Erdészeti Igazgatóság válaszlevelének legfontosabb következtetése, hogy az államigazgatás összehangolt működése nem valósul meg, ugyanis az adatigénylés nem minősül belföldi jogsegélynek. Mivel ennek díja a pályázatban nem elszámolható költségtípus, így a terv által kért információk beszerzésére nincs fedezet. 17