1. A jogrendszer felépítése, jogágak Bevezetés jogrendszer: hatályos jogi normák összessége (ahány szuverén állam, annyi jogrendszer= nemzeti jog) jogcsalád: hasonló jogrendszerek egy jogcsaládba tartoznak (angolszász kontinentális jogcsalád) jogkörök: jogcsaládokon belüli specifikumok alapján való tagozódás (pl. angolszászon belül:ausztrál/brit/usa vagy kontinentálison belül:romanista/germán/északi jogkör) jogrendszer: jogrendszer az adott állam hatályos jogszabályainak az összessége jogág a jogrendszer jogágakra tagozódik a jogi szabályozás tartalmi különbségei szerint jogterület hatékony jogi szabályozás tükrözi a szabályozott gazd.-társ. viszonyokat az adott állam hatályos jogszabályainak rendezett összessége (hatályos jogi normák összessége = nem pusztán egy normahalmaz, egy koherens rendszer) a rendszerjelleg kifejeződési módjai: a) belső ellentmondás-mentesség (koherencia sajátos jogi módszerek/elvek ennek biztosítására) jogszabály - jogi norma b) strukturáltság (tagozódás): jogág: Vertikális tagozódás = törvény rendelet önk.rendelet Horizontális tagozódás = Jogrendszer jogág 1. jogág 3. jogág 2. jogág 4. a jogrendszerek jogágakra tagolódnak a tagozódás alapja: a szabályozás tárgya és módszere mivel hasonló v. azonos társ. viszonyokat szabályoznak ez a normák kógens v. diszpozitív szabályozásában ölt testet jogágakon belül: sajátos belső struktúra érvényesül közös alapfogalmaik vannak sajátos a jogértelmezési módszerük 1
alap-jogágazatok: hatályos joganyag csoportosítása: közjog magánjog az ember a közjog alanyaként, mint állampolgár jelenik meg a közjog a közérdekű viszonyokat szabályozza alkotmányjog/közigazgatási jog/büntető jog imperatív szabályok az ember, mint tulajdonos jelenik meg a magánjog a magánérdekű életviszonyokat szabályozza családi jog/kereskedelmi jog/öröklési jog/dologi jog/kötelmi jog stb diszpozitív szabályok keresztülfekvő jogágak (munkajog/tb jog/pénzügyi jog stb) anyagi alaki/eljárási jog: jogalanyok számára jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg=jogviszonyt tartalmilag rendezik meghatározza hogy a jogalanyok a jogaikat milyen eljárási rend keretében érvényesíthetik Pl.: Gt. Ctv. Ptk. Pp. Btk. Be. 2. Kötelmi jog 3. Társasági jog - cégjog jogszabályi háttér: 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről jogszabály hatálya: ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szervezetek, továbbá más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza. az e viszonyokat szabályozó más jogszabályokat - ha eltérõen nem rendelkeznek - e törvénnyel összhangban, e törvény rendelkezéseire figyelemmel kell értelmezni. jogszabály felépítése/szerkezete jogszabályi háttér: 2006. évi IV. tv. a gazdasági társaságokról (Gt.) - anyagi jogi normák 2006. évi V. tv. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról, a végelszámolásról (Ctv.) eljárás jogi normák A Gt. hatálya: tárgyi hatálya: üzletszerű közös gazdasági tevékenység (kiv.:nonprofit gazdasági társaságok) területi hatálya: Magyarországon székhellyel rendelkező gazdasági társaságok személyi hatálya: belföldi és külföldi, természetes és jogi személy és egyéb jogképes szervezet, aki a magyar társaság alapítója vagy tagja (külföldi székhelyű társaságok magyarországi fióktelepei) Gt. és Ctv. szerkezete Gt.-ben szabályozott társasági formák: Társasági jog I. Gazdasági társaságok alapítása Bt. - jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok Kkt. - személyegyesítő jellegűek Kft. - személy + tőkeegyesítő jellegű Rt. -tőkeegyesítő jellegű - jogi személyiségű gazdasági társaságok társulási szabadság elve kivételek (formakényszer; továbbtársulási korlátok; egyes gazdasági tevékenységek meghatározott társasági formákban végezhetőek) 2
Gazdasági társaságok Gazdasági Társaságok Jogi személyiség nélküli (Kkt. és Bt.): Jogalany = lehet tulajdona+köthet szerződéseket+aktív és passzív perképesség Relatív jogképesség (tev. körük által behatárolt terjedelemben) Jogi személyiséggel rendelkező (Kft., Nyrt., Zrt.): Jogalany = lehet tulajdona+köthet szerződéseket+aktív és passzív perképesség Abszolút jogképesség Személyegyesítő jellegű: Tagok szaktudása/közreműködése/tevé -kenysége a lényeg ennek eredménye a profit Tőkeegyesítő/vagyonegyesítő jellegű: Tagok közreműködése kevésbé jelentős A vagyon a lényeg a vagyon eredményes felhasználása ennek eredménye a profit Gazdasági társaságok alapítása: a) kötelező tartalmi elemek miden gazd. társaságnál: 1. Létesítő okirat elkészítése (társasági szerződés/alapító okirat/alapszabály) akár iratmintával is!!! (Ctv.!) Létesítő okirat formai/alaki kritériuma: tagok aláírása + ügyvéd ellenjegyzi vagy közjegyző közjegyzői okiratba foglalja Létesítő okirat tartalmi kritériuma = szükséges kógens tartalmi elemek: a) Gt. minden gazd. társaság számára kötelezően előír b) Gt. az egyes gazdasági társasági formáknál kötelezően előír cégnév cégkizárólagosság elve (teljes/rövidített/toldattal használt) székhely telephely fióktelephely társaság tagjainak neve/lakóhelye tevékenységi körök (TEÁOR) társasági vagyon (mértéke/pénzbeli hozzájárulás-apport/mikor, milyen módon kell szolgáltatni azt) cégjegyzés módja (önálló-együttes) vezető tisztségviselők neve, lakóhelye gazdasági társaság időtartama b) egyes gazd. társaságok számára előírt kógens tartalmi elemek pl.: (részletesen következő órákon) diszpozitív tartalmi elemek: a jogszabályi keretek között a tagok egyetértésben - maguk állapíthatják meg 2. Cégbejegyzési kérelem benyújtása az illetékes cégbíróságra (cégeljárás során a jogi képviselet kötelező) Egyes fázisok a cégbejegyzési eljárás során (lásd folyamatábrák): papír alapú (hagyományos) illetve elektronikus formában 30 nap mellékletei (Ctv.!) 3. A cégbejegyzési kérelem cégbírósági vizsgálata: alaki/formai kritériumok szerinti vizsgálat hiánypótlás nélküli elutasítás érdemi /tartalmi kritériumok szerinti vizsgálat hiánypótlásra felhívó végzés döntés a bejegyzésről: bejegyző végzés elutasító végzés előtársasági szak üzletszerű gazdasági tevékenység megkezdése bejegyzett gazd. társaságként való működés Határidők a cégbejegyzési eljárás során (lásd folyamatábrák): hagyományos/papír alapú szerződésminta alkalmazása elektronikus cégeljárás egyszerűsített cégeljárás 4. Közzététel a Cégközlönyben 3
Cégbíróság Cégszolgálat: Bírói kontroll : székhely szerint illetékes megyei bíróság, mint Cégbíróság jár el IM szerv egész országra kiterjedően nyújt információt a gazd. társaságokkal kapcsolatosan a Cégszolgálat cégnyilvánosság elve = gazd. társasággal kapcsolatos minden jog/tény/adat nyilvános cégjegyzék = gazd. társaság minden lényeges adatát tartalmazza (Ctv.!) cégkivonat/cégmásolat/cégbizonyítvány/hiteles másolatok Cégközlöny IM hivatalos lapja (a cégjegyzék adatait/azok változásait /cég törlését hozza nyilvánosságra) Cégbíróságok (ellenőriz/törvényességi felügyeleti jogkör) Rendes bíróságok (létesítő okirat érvénytelenségének megállapítása iránti per; tag kizárására irányuló per; kisebbségi jogok érvényesítése) Választott bíróságok (vitás ügyek rendezése) Cégbejegyzési eljárás költségei: illeték közzétételi költségtérítés közjegyző ügyvédi munkadíj Létesítő okirat módosítása változásbejegyzési eljárás Gazdasági társaságok megszűnése Cégjegyzékből való törléssel szűnik meg: 1. létesítő okirat módosítása (=egységes szerkezetbe foglalás) formai kritériumok 2. változásbejegyzési kérelem (+ mellékletek) cégbíróságra történő benyújtása 3. cégbírósági eljárás/vizsgálat: alaki/formai kritériumok szerinti vizsgálat hiánypótlás nélküli elutasítás érdemi /tartalmi kritériumok szerinti vizsgálat hiánypótlásra felhívó végzés döntés a változások bejegyzéséről: változásokat bejegyző végzés változások bejegyzését elutasító végzés 4. közzététel a Cégközlönyben jogutódlással történő megszűnés = átalakulás: társasági formaváltás egyesülés (beolvadás, összeolvadás) szétválás (kiválás, különválás) jogutód nélküli megszűnés: tagok döntenek róla = végelszámolási eljárás tartósan fizetésképtelen = rendes bíróság a csőd vagy felszámolási eljárás során hozott ítéletével szünteti meg CB törvényességi felügyeleti eljárás keretében szünteti meg CB hivatalból törli a céget a cégnyilvántartásból változásbejegyzési eljárás költségei Kkt. és Bt. Bt.-re mögöttes szabályként a Kkt. szabályait alkalmazzuk Társasági jog II. Egyes gazdasági társaságok Kkt. és Bt. Hogyan alapíthatunk Kkt.-t és Bt.-t? kötelmi alapok társasági szerződés: formai és tartalmi követelmények (kógens és diszpozitív elemek) valamennyi társaság esetén kötelező elemek tipikusan Kkt.-nél és Bt.-nél kötelező elemek bejegyzési kérelem és mellékletek 30 napon belül az illetékes cégbíróságra (jogi képviselet kötelező) 4
cégbírósági szakasz bejegyzési eljárás (esetleges hiánypótlás v. bejegyzik a céget Cégközlönyben való közzététel) Kkt.-re vonatkozó szabályozás költségek: 50.000 ft. illeték + 14.000 ft. közzétételi költségtérítés (+ közjegyző + ügyvédi munkadíj) előtársaságként való működés bejegyzett társaságként való működés belső jogviszony: minden tag köteles vagyoni hozzájárulást teljesíteni (társ. szerződésben meghatározott mértékben és módon) ezt meghaladóan veszteség esetén sem kötelezhető befizetésre nem követelheti vissza a szolgáltatott vagyoni betétet a tagsági jogviszonyának fennállása alatt nyereség/veszteség a szolgáltatott vagyoni hányad arányában illeti/terheli (ezekből tagot kizárni nem lehet) a társasági vagyon részei: társaság külső jogviszonyai (felelősségi szabályok): induló vagyon (nincs tőkeminimum lehet pénz v. apport) működés során keletkezet vagyon = profit tagok személyesen közreműködhetnek a társaság tevékenységben esetleges díjazás (más a munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történő munkavégzés vagy a cég üzletvezetésének/képviseletének ellátása!) tagok jogai (legfőbb szerv tevékenységében való részvétel: javaslat, indítvány, szavazhat ügyvezetés ellenőrzése: felvilágosítás, iratbetekintés) 1. társaság kötelezettségeiért elsősorban saját vagyonával felel (vagyona a tagok vagyonától elkülönült vagyontömeg) 2. ha a társaság vagyona a követeléseket nem fedezi, akkor a tagok felelnek (mögöttes - korlátlan egyetemleges felelősség) a tagok mögöttes felelősségük ellenére a társasággal együtt is perelhetőek továbbtársulási korlátozás belépő tag felelőssége: a belépése előtt keletkezet társasági kötelezettségekért a többi taggal azonos módon felel ( visszaható hatályú felelősség) társasági szerződésben ettől a tagok eltérhetnek!!!! tagi hitelező jogállása: szervezete: követelése fedezetéül csak az a tagi vagyonhányad szolgál, ami a tagot a társaság megszűnése esetén megilletné (csak pénzbeli) nem kérheti annak természetben történő kiadását hogyan nyerhet kielégítést? vagyonhányad ellen végrehajtást foganatosít jogosult arra, hogy a tag helyett éljen a rendes felmondás jogával (elszámolás stb) legfőbb szerv : tagok gyűlése nem különül el a tagok személyétől formalizálatlan formalizált működés hatáskör (pl.: társ. szerz. módosítás; tisztségviselők megválasztása; beszámoló elfogadása, amelyeket tv. ide utal) szavazati jog (fsz. szerint: tagoknak azonos mértékű ettől el lehet térni egy tagnak minimum egy szavazat) határozathozatal (egyszerű szótöbbség egyhangú döntés háromnegyedes szótöbbség) 5
üzletvezetés/képviselet: felügyelő bizottság: kötelező, ha a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók száma éves átlagban a 200 főt meghaladja + törvény azt a köztulajdon védelme vagy a társaság által folytatott tevékenységre tekintettel előírja könyvvizsgáló: nem kötelező vezető tisztségviselő(k) látják el = üzletvezető(k) üzletvezetés: minden olyan döntés/intézkedés, amely nem tartozik a legfőbb szerv hatáskörébe társaság tevékenységének irányítása belső döntéshozatal pl.:üzletpolitika; munkáltatói jogok gyakorlása; munkaszervezet irányítása; hitelfelvételről való döntés; üzletvezető: lehet természetes személy/jogi személy (személyesen tegye) minden tag jogosult erre (1 tag - több tag - összes tag) 5 év (kiv. ha összes tag) önállóan együttesen üzletvezetésre jogosult tagok képviselik a társaságot (cégjegyzés: önálló v. együttes) tagsági jogviszony megszűnése: ha a tag a társasági szerződésben meghatározott vagyoni hozzájárulását felhívás ellenére nem teljesítette (30 napos póthatáridő) a tagok közös megegyezésével (kötelemszüntető akaratnyilatkozat) a tag kizárásával (bíróság zárja ki társaság indít keresetet, ha a tag társaságban maradása a cél elérését nagymértékben veszélyezteti) rendes felmondással (határozott/határozatlan idejű jogviszony írásban kell megtenni nem kell felmondási ok és indokolni sem kell nem kell a társ. elfogadó nyilatkozata 3 hónapos felmondási idő) azonnali hatályú felmondással (határozott/határozatlan idejű jogviszony írásban kell megtenni kell ok és indokolni kell nincs felmondási idő) társasági részesedés átruházásával (társ. szerz. módosításával válik hatályossá)!!!!!! a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével (örökös beléphet) ha annak fenntartása jogszabályba ütközik (pl.: továbbtársulási tilalmak megszegése) kiváló taggal való elszámolás rendje: társaság megszűnése: követelése: vagyoni hozzájárulása és a nyereségből őt megillető rész 3 hónapon belül pénzben ki kell fizetni (eltérően is megállapodhatnak) a jogviszony megszűnésének időpontjában fennálló állapot szerint kiváló tag felelőssége: 5 évig a tagokkal azonos módon felel azokért a tartozásokért, amelyek a tagsági jogviszonya megszűnése előtt keletkeztek a társasági szerződésben meghatározott időtartam eltelt, vagy más megszűnési feltétel megvalósult; elhatározza jogutód nélküli megszűnését (végelszámolás); elhatározza jogutódlással történő megszűnését (átalakulását); tagjainak száma egy főre csökken (6 hónapon belül nem pótolják); a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja; a cégbíróság hivatalból elrendeli törlését; a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti; tag örökösének felelőssége: ha belép = új tag felelőssége;ha nem lép be = a hagyaték erejéig felel azokért a tartozásokért, amelyek a halál időpontjáig keletkeztek 6
Bt.-re vonatkozó (eltérő) szabályozás Beltag: kültag beltag (minimum 1-1) Kültag: köteles vagyoni betétet szolgáltatni személyes közreműködést vállalhat részt vehet a legfőbb szerv tevékenységében Fsz. társaság tartozásaiért nem felel Fsz.: nem láthatja el a társaság üzletvezetését/képviseletét kiv.: társ. szerz. ettől eltérően rendelkezik 1 kültagra csökken a tagok száma legfőbb szerv/képviselő meghatalmazása alapján köteles vagyoni betétet szolgáltatni személyes közreműködést vállalhat részt vehet a legfőbb szerv tevékenységében van felelőssége a társaság tartozásaiért Fsz.: jogosult az üzletvezetés ellátására felelősségi szabályok: megszűnés speciális esete: 1. társaság felel teljes vagyonával közvetlenül 2. beltag felelőssége (mögöttes korlátlan egyetemleges) 3. kültag fsz. szerint nem felel, de vannak kivételek: nem v. csak részben szolgáltatja vagyoni betétjét: felelőssége a vagyoni betétje erejéig terjed ki de a magánvagyonára is ha az összes beltag/kültag kiválik: 6 hónapon belül pótolni kell a (kül/bel)tagokat min. 2 tag Kkt.-vé alakulhat előnyök-hátrányok előny: hátrány: nincs kötelező tőkeminimum egyszerűbb szervezeti szabályok kisebb költségek tagi felelősség szigorúbb (mögöttes ugyan, de korlátlan és egyetemleges) kiv. kültag Társasági jog III. Egyes Gazdasági Társaságok Kft. és Rt. 7
Kft. A társaságok rendszerébe helyezve: Fogalma: olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki a társaság kötelezettségeiért - törvényben meghatározott kivétellel - a tag nem felel. vagyonegyesítő + személyegyesítő (vegyes) jellegű jogi személyiséggel rendelkező társaság tagjai: bárki, aki vagyoni eszközökkel hozzájárul a közös vagyonhoz egyszemélyes alapítás is lehetséges Felelősségi viszonyok: (adott egy hitelező a társaság adósi pozícióban van) Alapítás: 1. társaság felelőssége: teljes felelősséggel tartozik hitelezői felé (társaság teljes vagyonával) 2. tag felelőssége: fsz. szerint nem felel a társaság tartozásaiért - felelőssége nem áll fenn a társaság hitelezőjével szemben felelőssége csak a társasággal szemben áll fenn (törzsbetétjének szolgáltatása; esetleges pótbefizetések vagy mellékszolgáltatások teljesítése;) kivételek (szankciós jelleg) tilos tagokat nyilvános felhívás alapján gyűjteni ( zártkörű alapítás ) társasági szerződés (egyszemélyes kft. alapító okirat) formai és tartalmi (kógens/lehetséges elemek) kritériumok társasági szerződés kógens tartalmi elemei: valamennyi társaságnál kógens elemek speciálisan Kft. esetén kógens elemek Kógens elemek (nem taxatív felsorolás): Lehetséges tartalmi elemek (nem taxatív felsorolás): törzstőkére vonatkozó rendelkezések: - 3 M Ft. tőkeminimum alapításkor tagok által szolgáltatott törzsbetétek összessége = törzstőke - állhat pénzbeli hozzájárulásból apportból (nincs meghatározva az aránya!!!!!) - törzsbetét: min. 100.000 Ft. - minden tagnak 1 törzsbetétje van lehet pénzbeli betét és/vagy apport (teljesítése) teljesítési ütemezése!!!(lásd: ábra) szavazati jogról való rendelkezés ügyvezető személye - képviselet módja/cégjegyzés (önálló-együttes) FB tagok/könyvvizsgáló adatai megismételt taggyűlés összehívásának rendje apportra vonatkozó rendelkezések: fogalma (forgalomképes, végrehajtás alá vonható, vagyoni értékű dolog jog - szellemi alkotás) értékének meghatározása (felelősségi szabályok túlértékelés tilalma/alulértékelés megengedett) teljesítési ütemezése (lásd: ábra) mellékszolgáltatásokról való rendelkezés pótbefizetésről való rendelkezés (módja/mértéke/gyakorisága/ütemezése) üzletrésszel kapcsolatos rendelkezések 8
A társaság és tagok közötti viszony: Az üzletrész: tagi kötelezettségek: törzsbetétek teljesítése (ha nem teljesíti - szankció) pótbefizetés vagyoni hozzájárulás arányában (ha nem teljesíti - szankció) mellékszolgáltatások (vagyoni értékű szolgáltatás = személyes közreműködés díjazás) társaság kötelezettsége a tagokkal szemben: osztalék fizetése (adózott nyereség felosztható része/feltétele/osztalékelőleg) megtestesíti a tagok jogait (osztalék/szavazat), kötelezettségeit és a társasági vagyonból a tagokat megillető hányadrészt Főszabály szerint azonos mértékű üzletrészhez azonos tagsági jogok fűződnek (vagyoni hányad/hozzájárulás arányában) Kivétel: dolgozói üzletrész (már nem szabályozza a Gt.) korlátozottan forgalomképes - ingyenesen v. kedvezményesen szerezhető meg; többletjogokat foglalhat magába;) saját üzletrész: a társaság szerzi meg egy üzletrészét; 1 éven belül el kell idegeníteni; nem jár utána szavazati jog; törzstőkén felüli vagyonból vásárolható meg; csak azokat az üzletrészeket szerezheti meg a társaság, amelyeket teljes egészében teljesítettek; max. törzstőke 1/3-át tehetik ki; elsőbbségi üzletrész Alanyváltozás: elővásárlási jog érvényesülése üzletrész adásvétel esetén: 1. Üzletrész adásvétel: kiválás egyetlen módja (üzletrész forgalomképes) kik lehetnek vevők? társaság tagja (egyetlen korlát: másik tag elővásárlási joga) társaság (saját üzletrész) kivülálló személy (feltétele: nincs elővásárlásra jogosult v. nem él ezzel a jogával) egyoldalú alakító jog elővásárlásra jogosultak: tag/társaság/taggyűlés által kijelölt személy csak adásvétel esetén átruházása semmis elővásárlási jog megsértésével kötött szerződés semmis (1 éven belül hatálytalanítás kérhető) tagok kizárhatják/korlátozhatják az üzletrészek adásvételen kívüli megszerzésének módjait adásvétel = az üzletrész teljes értékű jogátszállása (jogok+kötelezettségek) adásvétel tényét megfelelő okiratokon át kell vezetni 2. Tag kizárása: 3. Üzletrész felosztása: társaság keresete alapján a bíróság dönt megszűnik tagsági jogviszony, de mi lesz az üzletrészével? árverésen értékesíti a társaság (45 nap/közjegyző jelenléte/árverési hirdetmény) itt is érvényesül a tagok és a társaság elővásárlási joga levonják a költségeket/törzsbetét esetlegesen be nem fizetett részét, a maradék összeget kifizetik a kizárt tagnak egy üzletrészből több teljes tagsági jogot biztosító üzletrészt alakítanak ki vagy egy üzletrészt több tag szerez meg (taggyűlés hozzájárulása kell) módjai (átruházás/jogutódlás/öröklés) 4. A társaság üzletrészt vásárol (saját üzletrész) üzletrészt a társaság magához vonhatja/bevonhatja törzstőkét felemelheti és leszállíthatja a társaság 9
Kft. szervezete Taggyűlés: tagok összességének ügydöntő testülete/legfőbb döntést hozó szerv évente min. 1X össze kell hívni/ha a társaság érdekében szükséges/ha Gt. kötelezően előírja hatásköre (Gt. kógens szabályai) határozatképesség (ha a törzstőke minimum fele vagy a leadható szavazatok többsége képviselve van) ügyvezető hívja össze (szavazatok 1/10-ed részét képviselő tagok is kezdeményezhetik ok és cél megjelölésével) fsz.: székhelyen ülésezik napirend alapján ülésezik (napirend közlésével hívják meg a tagot-15 nap) ha nem szabályosan hívják össze jegyzőkönyv készül (hely/idő/jelenlévők/szavazati joguk.stb) taggyűlés megtartása nélkül is dönthet a társaság bizonyos estekben Ügyvezető: Felügyelő bizottság: társaság törvényes képviselői kijelölt tag(ok)/összes tag/kívül álló személy feladata: munkaszervezet vezetése/tagjegyzék vezetése/gazd. tev. irányítása/nyilvántartási kötelezettség/tájékoztatási kötelezettség Könyvvizsgáló: kötelező (Sztv.), ha a cég kettős könyvvitelt vezet kiv.: éves nettó árbevétele az adott üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában az 50 millió forintot nem haladta meg kötelező, ha a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók száma éves átlagban a 200 főt meghaladja törvény azt a köztulajdon védelme vagy a társaság által folytatott tevékenységre tekintettel előírja Előnyök - hátrányok Rt. Előnyök: társaság hitelezője felé nincs tagi felelősség tag csak a társasággal szemben felel lehetőség a szolgáltatott vagyoni hányadtól pozitív irányban eltérő részesedésre Hátrányok: tőkeminimum törzsbetét szolgáltatásának szabályai esetleges plussz kötelezettségek Fogalma: olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag (részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. 10
A társaságok rendszerébe helyezve: A részvény - vagyonegyesítő (tőkekoncentráció) jogi személyiségű társaság Alapfogalmak: alaptőke =részvények névértékének összege (rt.-nem teljes-vagyona) részvény = tagsági jogokat megtestesítő értékpapír részvényes = rt. tagja felelőssége: - fsz.szerint nem felel az rt. tartozásaiért kiv. ha ilyen nyilatkozatot tett - társasággal szemben felel a részvény névértékének/kibocsátási értékének megfizetéséért tagsági jogokat megtestesítő (forgalomképes) értékpapír névérték (fsz. szerint ez alapján gyakorolja a részvényes a tagsági jogait kiv.) kibocsátási érték megjelenési formája: nyomdai úton előállított - dematerializált részvénytípusok: bemutatóra szóló névre szóló (részvénykönyv) részvényfajták: alap a törzsrészvény ( névértékarányos ) ehhez képest többletjogosultságokat (eltérés pozitív irányban) tartalmazhatnak egyes részvényfajták: elsőbbségi részvények dolgozói részvények kamatozó részvények visszaváltható részvény elsőbbségi részvények: dolgozói részvények: ezen belül részvényosztályok: osztalék elsőbbségi likvidációs elsőbbségi szavazatelsőbbségi (max. 10 X aranyrészvény ) elővásárlási jogot biztosító vezető tisztségviselő + FB tag jelölésére vonatkozó elsőbbség névre szóló kedvezményes áron/ingyenesen szerezhető meg alaptőkén felüli vagyonból max. alaptőke 15% korlátozottan forgalomképes osztalékelsőbbségi jogot is biztosíthat többletjogokat biztosítanak a törzsrészvényhez képest de bizonyos jogaik emiatt korlátozhatóak pl..szavazati jog kamatozó részvények: a részvényest a részvényben meghatározott kamatláb szerinti évi kamat is megilleti max. alaptőke 10% saját részvény: közgyűlés döntése alapján (kiv. igazgatóság) alaptőkén felüli vagyonból csak tejesen befizetett részvényeket max. alaptőke 10% szavazati jog nincs utána 1 év után el kell idegeníteni - végleges részvény kibocsátásának feltétele: rt.-t bejegyezzék + részvényesek az alaptőkét teljesen befizessék - részvényutalvány (alapítástól bejegyzésig) - ideiglenes részvény (bejegyzés után, amíg a teljes alaptőkét be nem fizetik) - közös tulajdonban álló részvények 11
Az alapítás A. Zártkörű alapítás (zrt.) tőkeminimum 20 M Ft. alaptőke: pénzbeli betétek apport nincs meghatározva az arányuk!!!! teljesítési ütemezésük (nyrt/zrt-lsd.: ábra) alapítás 2 típusa: A. zártkörű alapítás B. nyilvános alapítás alapítók egymás között osztják el a részvényeket (nincsenek külső részvényesek) Alapító okiratot készítenek (formai - tartalmi elemek) szokásos alapítási folyamat vagyoni hozzájárulás teljesítése/ütemezése (lásd.: ábra) szindikátusi szerződés = kötelmi viszony az alapítók között/cb-nak nem kell bejelenteni B. Nyilvános alapítás(nyrt.) 4. Alakuló közgyűlés: 1. Alapítási tervezet (forma: közokirat/teljes bizonyító erejű magánokirat kógens tartalmi elemek) 2. részvények forgalomba hozatala előtt (PSZÁF által jóváhagyott) tájékoztatót kell közzétenni 3. Részvényjegyzés: olyan eljárás, ahol nyilvános ajánlattétel alapján, az értékpapírt megvásárolni szándékozó kötelezettséget vállal arra, hogy vagyoni szolgáltatást teljesít (jegyzési ív aláírásával) jegyzéskor a részvény névértékének/kibocsátási értékének min. 10%-t ki kell fizetni túljegyzés: több részvényt jegyeznek, mint amennyit az alapítási tervezetben az rt. kibocsát(elfogadása/visszautasítása) aluljegyzés: tervezett alaptőkének megfelelő összeget zárónapig nem jegyeznek le (fsz. meghiúsul az alapítás kiv. jegyzési garancia) részvényjegyzés zárónapjától számított 60 nap megnyitásáig: részvényesek kötelesek befizetni a jegyzett részvényük névértékének/kibocsátási értékének 25%-t min. jogköre: megállapítja a jegyzés eredményességét - megállapítja az alapszabályt - dönthet túljegyzés esetén - megválaszthatja a vezető tisztségviselőket határozatképes: fsz. alaptőke több, mint 50%-át jegyző részvényes jelen van (kiv. eltérés az alapítási tervezettől) határozathozatal : egyszerű szótöbbség/egyhangú döntés 5. Alapszabály megalkotása 6. CB-i kérelem benyújtása A részvényes jogi helyzete szervezeti/tulajdonosi jogok: vagyoni kötelezettségek: részvények névértékének/kibocsátási értékének befizetése apport szolgáltatása (csak alapító tagok) szankciók fsz. részvény ellenértékét visszakövetelni az rt. fennállása alapján nem lehet nem köteles személyes közreműködésre nem terheli pótbefizetési kötelezettség vagyoni jogok: osztalékjog (névértékhez igazodik/osztalékelőleg) likvidációs hányadhoz való jog (névértékhez igazodik) külön jogok az elsőbbségi..stb részvények alapján 1. valamennyi részvényest megillető jogok: - közgyűlésen való részvétel - felvilágosításhoz való jog/tájékoztatási jog - észrevételezési jog 2. szavazati joggal rendelkező részvényesek többletjogai: - általában részvényesek rendelkeznek szavazati joggal - nem rendelkeznek szavazati joggal: elsőbbségi részvénytulajdonosok/saját részvény esetén - szavazati jog fsz. névértékhez igazodik (kiv. pozitív eltérés- negatív eltérés) 3. kissebbségi részvényesek jogai 12
egyéb részvényesi jogok: A részvényesi jogok gyakorlásának korlátjai kártérítésre irányuló jog mellékjogok (részvénykönyvbe való bejegyzés - részvényokirat kiállítása) megtámadás joga (jogsértő határozatokkal szemben) részvényről letéti/tulajdonosi igazolás hiánya (fsz. szerint a részvényből fakadó jogokat a részvény birtokában lehet gyakorolni befektetési vállalkozás/dematerializált értékpapír) részvénykönyvbe való bejegyzés hiánya alapszabályi tiltakozás ellenére szerzett részvény késedelmes részvényes Az rt. szervezete Közgyűlés = részvényesek összessége/legfőbb döntést hozó szerv Igazgatóság (3-11 tag) = ügyvezető szerv vezérigazgató (csak Zrt.) FB kötelező Könyvvizsgáló kötelező Audit Bizottság (3 tag) csak Nyrt.!! Igazgatótanács ( board rendszer 5-11 tag) csak Nyrt!!! Kötelmi jog I. Kötelem - Szerződés alaptőke felemelése/leszállítása egyszemélyes formában is működhet közjog magánjog KÖTELEM a mellérendelt jogalanyok jogviszonyait szabályozó, anyagi jellegű magánjogi jogág (polgári jog két fő területe): személyek joga vagyonjog vagyonjog két nagy területe: dologi jog kötelmi jog joganyaga: Ptk...fejezete/része (általános rész különös rész) fogalma: két vagy több személy közötti mellérendelt jogviszony, amelynél fogva kikényszeríthető kötelezettség keletkezik valamely szolgáltatás teljesítésére, ugyanakkor jogosultság a szolgáltatás követelésére fogalma: két vagy több személy közötti mellérendelt jogviszony, amelynél fogva kikényszeríthető kötelezettség keletkezik valamely szolgáltatás teljesítésére, ugyanakkor jogosultság a szolgáltatás követelésére A kötelmi jog fogalma: pl.: egy ingó (gépjármű) adásvételi szerződés eladó vevő vevő kötelezettsége: fizesse meg a vételárat és vegye át a gépjárművet + eladó kötelezettsége: az ingó tulajdonjogának átruházása és a gépjármű átadása( kikényszeríthetőség: állami eszközökkel - bírói úton kikényszeríthető) vevő jogosultsága: követelheti a gépjármű tulajdonjogának átruházását és átadását + eladó jogosultsága: követelheti a vételárat 13
A kötelmi jog jellemzői: Kötelem keletkezése: relatív szerkezetű jogviszony: konkrétan meghatározott személyek között áll fenn (eladó-vevő; bérbeadó-bérlő;megbízó-megbízott stb) mellérendelt jogalanyok: egyenrangú felek kölcsönösen jogosultak és kötelezettek (kiv.) kölcsönös akaratuk hozza létre a jogviszonyt szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyenértékűsége fsz. pozitív tartalom (kiv.) diszpozitív szabályozás: a felek akarata/megegyezése az irányadó mögöttes a Ptk. joganyaga dinamika: vagyonmozgás az árucsere-viszonyokban kötelezettet terhelő vagyoni felelősség: kötelezett teljes (magán)vagyonával felel a kötelem teljesítéséért igényhelyzet: kötelem alapján a jogosultnak igénye áll fenn a kötelezettel szemben ha a kötelezett esetlegesen nem teljesít: állami utón érvényesítheti igényét a jogosult legtipikusabb a szerződés egyoldalú jogügylet/nyilatkozat (pl.:végrendelet; tartozáselismerés) közhatalmi aktusok (pl.: jogszabály/hatósági határozat/bírósági határozat) jogellenes károkozás (kártérítés) jogszerű károkozás (kártalanítás) jogalap nélküli gazdagodás egyéb törvényben szabályozott kötelem-keletkeztető tényállások (pl.:kötelesrész iránti igény) Kötelmi jogviszonyok szerkezete: Kötelem alanya kötelem: alanya tárgya tartalma jogképességgel (általános/egyenlő) felruházott személyek: természetes személy jogi személy - állam alanyok érdekállása: kétpólusú többpólusú egypólusú alanyok elnevezése: érdekálláshoz kötődik (jogosult kötelezett; adós hitelező stb) személyesen vesznek részt a kötelemben lehetőség van képviselet útján is (kiv. személyhez tapadó kötelmek: végrendelet, házasságkötés, teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat) képviselet: ügyleti képviselet szervezeti képviselet törvényi képviselet képviselet: Több alany a kötelemben (a kötelem azonos pólusán több személy szerepel) ügyleti képviselet meghatalmazás: egyoldalú, címzett ingyenes akaratnyilatkozat szervezeti képviselet egy szervezet szükségszerű képviselete természetes személy által törvényi képviselet milyen esetekben szükséges? cselekvőképesség hiánya esetén (szülő, gyám, gondnok) valaki ügyeinek vitelében akadályoztatva van (ügygondnok) eseti gondnokság Egyidejű többalanyúság osztott kötelem (osztható szolgáltatással többen tartoznak, illetve azt többen követelik) együttesség (fsz. jogosulti: nem osztható szolgáltatást egyszerre több jogosult követel bírói letét) egyetemlegesség (jogosulti kötelezetti) Jogutódlás halál/jogutód nélküli megszűnés: egyetemes jogutódlás (jogutód jogelőd) engedményezés: követelés más személyre történő átruházása tartozásátvállalás 14
figyelem!!! többalanyú többpólusú jogviszony járulékos többalanyúság (kezesség) közvetlen tárgy=szolgáltatás amit a jogosult a kötelem alapján a kötelezettől követelhet amit a kötelezett a kötelem alapján teljesíteni köteles szolgáltatás csoportosítása Kötelem tárgya közvetett tárgy a szolgáltatás tárgya szolgáltatás: egyedi (azonosítható - mással nem pótolható) fajlagos (helyettesíthető fajta és mennyiség szerint meghatározott) zártfajú (fajlagos szolgáltatás szűkítése) Kötelem tartalma SZERZŐDÉS felek jogainak és kötelezettségeinek az összessége legtipikusabb kötelem-keletkeztető tényállás szerződéses jogviszonyok jellemzői=kötelmi jogviszonyok jellemzői (relatív szerkezetű stb.) szerződés alanya, tárgya, tartalma lásd a kötelemnél megbeszéltek!!!!!! fogalma: két vagy több fél joghatás kiváltására alkalmas egybehangzó akaratnyilatkozata A szerződés fogalma: A szerződési jog alapelvei két vagy több fél joghatás kiváltására alkalmas egybehangzó akaratnyilatkozata alanyok állami elismertség igényérvényesítés bírói úton konszenzus a felek között szerződési szabadság elve (akarunk-e kivel milyen típusút milyen tartalommal) vannak korlátai szolgáltatás ellenszolgáltatás egyenértékűségének az elve pacta sunt servanda = a szerződést aszerint kell végrehajtani, ahogy azt a felek a szerződésben rögzítették, attól csak egyező akarattal lehet eltérni clausula rebus sic stantibus = ha a szerződést kötő egyik fél körülményeiben olyan lényeges változás áll be, ami miatt tőle a szerződés teljesítése el nem várható felek együttműködési kötelezettsége a szerződés fennállása folyamán és természetesen a polgári jog alapelvei (jóhiszeműség, tisztesség; rendeltetésszerű joggyakorlás elve, joggal való visszaélés tilalma stb) 15
A szerződés létszakai 1. szerződés létrehozása 2. létrejöttétől teljesítéséig terjedő szakasz 3. szerződés megszűnése (teljesítés) 4. helytállási intervallum 1. Szerződés létrehozása kötelem alapja a konszenzus felek egybehangzó akaratnyilatkozatával jön létre egyik fél AJÁNLATOT TESZ a másik fél ezt ELFOGADJA ajánlat : egyoldalú, címzett jognyilatkozat, mely tartalmazza a szerződésre vonatkozó összes lényeges információt (ha nem tartalmazza, akkor csak felhívás ajánlattételre) ajánlati kötöttség: ajánlatot tevő bizonyos ideig kötve marad a nyilatkozatához (tartania kell a szavát) ajánlati kötöttség kezdete és vége: jelenlévők között távolevők között (tudomásszerzéssel/érkezéssel hatályosul, kezdődik ha elvárható gyorsasággal válasz nem érkezik, akkor megszűnik) ajánlat visszautasítása = disszenzus a felek között, nem jön létre a szerződés eltérő tatalmú elfogadó nyilatkozat = új ajánlat azonos tartalmú elfogadó nyilatkozat = konszenzus a felek között, a szerződés létrejön Szerződés alakja 2. Szerződés módosítása szerződést köthetünk: szóban (csekélyebb jelentőségű ügyletek) ráutaló magatartással ( automata ügyletek, BKV-s ügyletek ) írásban (egyszerű okirat minősített okirat közokirat) Felek akaratnyilatkozata alapján szerződéssel egyezséggel egyoldalú nyilatkozat, mint alakító jog Bíróságok szerződésmódosító jogköre tartós jogviszonyokban clausula rebus sic stantibus esetén érvénytelenség körében előszerződés esetén stb. 3. Szerződés megszűnése Szerződések tipizálása Teljesítéssel reális/tényleges teljesítés (szerződésben meghatározott helyen, időben, módon) teljesítés joghatásai (ellenérték követelése+kárveszély viselése átszáll) teljesítés helye/ideje/módja Teljesítés nélkül kétoldalú nyilatkozattal (megszüntető felbontó szerződés) egyoldalú nyilatkozattal (felmondás elállás) közhatalmi aktussal confusio (pl.:öröklés) halál/jogutód nélküli megszűnés lehetetlenülés (fizikai érdekbeli - jogi) 1. Ptk.-ban nevesített nevesítetlen szerződések 2. visszterhes (szolgáltatással vele egyenrangú ellenszolgáltatás áll) ingyenes szerződések (pl.: ajándékozás) 3. két vagy többalanyú szerződések (pl. bizományi szerződés) 4. egypólusú (egy érdekpozíció pl.: társ. szerz.) többpólusú szerződések (több érdekpozíció) 5. tartós (pl.:bérlet) - egyszeri jellegű szerződések (pl.: adásvétel) 6. felek által kifejtendő magatartás alapján: dare = dologszolgáltató facere = tevékenységet kifejtő non facere = tartózkodásra kötelező praestare = helytállási kötelezettséget jelentő 16
1. 2. 3. 4. SZERZŐDÉSSZEGÉS; - ÉRVÉNYTELENSÉG, HATÁLYTALANSÁG; - SZERZŐDÉST BIZTOSÍTÓ MELLÉKKÖTELEZETTSÉGEK; szerződés létrejötte szerződés megszűnése (teljesítés) 1. szerződés létrejötte = szerződéskötés 2. szerződéskötéstől teljesítésig terjedő szakasz 3. szerződés megszűnése optimális esetben = teljesítés 4. helytállási szakasz SZERZŐDÉSSZEGÉS szerződésszegés esetkörei: SZERZŐDÉSSZEGÉS A. késedelem teljesítési határidőben elmarad a teljesítés B. hibás teljesítés teljesítési határidőben megtörténik a teljesítés, de hibás C. (felróhatóan) lehetetlenné vált teljesítés egyik fél tehet arról, hogy a szerződés tárgya lehetetlenült A. Késedelem (szolgáltatás időleges nem teljesítése) Jogkövetkezmények Kötelezetti késedelem esetei: - ha a szerződésben megállapított vagy a szolgáltatás rendeltetéséből kétségtelenül megállapítható teljesítési határidő eredménytelenül eltelt; - (kötelezett felszólításra nem teljesít;) nem áll be a késedelem: (szerződés módosítása + jogosulti késedelem esetén) megszűnik a késedelem: (teljesítés + halasztás) Jogosulti késedelem esetei: - a szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el; - elmulasztja azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kötelezett megfelelően teljesíteni tudjon; - (a nyugtát nem állítja ki, illetőleg az értékpapírt nem adja vissza) Kötelezetti késedelem Objektív jogkövetkezmény: jogosult továbbra is követeli a teljesítést jogosultat megilleti az elállás joga (szolgáltatás teljesítése már nem áll érdekében bizonyítania kell) jogosult póthatáridőt tűzhet - eredménytelen eltelte: érdekmúlás bizonyítása nélkül elállhat késedelmi kamat Szubjektív jogkövetkezmény: kártérítés Jogosulti késedelem Objektív jogkövetkezmény: köteles a kötelezett felelős őrzésből eredő költségét megtéríteni ugyanúgy viseli a dolog megsemmisülésének, elvesztésének vagy megrongálódásának veszélyét, mintha a teljesítést elfogadta volna (teljesítés joghatásai!!!!) késedelme idejére kamatot nem követelhet Szubjektív jogkövetkezmény: kártérítés 17
B. Hibás teljesítés (szolgáltatás nem megfelelő/nem szerződésszerű teljesítése) Szavatossági igények kellékszavatosság: helytállás azért, hogy a szolgáltatás tárgya a fizikai valójában megfelelő legyen (rendeltetésszerű/szerződésszerű használatra alkalmas legyen) jogszavatosság: helytállás azért, hogy a jogosult korlátozásmentes tulajdonjogot/rendelkezési jogot szerezhessen = harmadik személynek ne álljon fenn olyan joga, amely a jogosult érdekeit sértené, szerzett jogait korlátozná vagy kizárná szolgáltatás tárgyának teljesítéskor kell hibátlannak lennie ha a jogosult teljesítéskor ismerte a hibát mentesül a kötelezett rejtett hiba (teljesítéskor hibátlanak tűnik, de a hiba oka már megvan, csak később következik be) jogszavatosság: akadály elhárítása vagy tehermentesítés követelése (határidő - biztosítékok kérhet) elállás +kártérítés kellékszavatosság: 1. lépcső: kijavítás-kicserélés 2. lépcső: árleszállítás-elállás +kártérítés szavatossági igények elévülés: Elévülés - jogvesztés jogvesztés: Szavatossági igények érvényesítésének határideje Elévülési határidők: elévülési határidő eltelte elévült követelés elévült követelés (alanyi jog) nem szűnik meg, csak annak a bírósági útón történő igényérvényesítése (=állami kényszerrel történő igényérvényesítés) követelés teljesítése nem kizárt kötelezett önkéntes teljesítése jogvesztő határidő eltelte követelés (alanyi jog) megszűnik követelés teljesítése kizárt Főszabály:a jogosult a teljesítés időpontjától számított hat hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági jogait. Kivételek: ha a dolog használhatóságának legkisebb időtartamát hatósági előírás vagy kötelező műszaki előírás határozza meg (kötelező alkalmassági idő), és ez hat hónapnál rövidebb, az igény érvényesítésére ez a határidő irányadó. ha a szerződés állat szolgáltatására irányul, a szavatossági igény a teljesítéstől számított hatvan nap alatt évül el. fogyasztói szerződés esetében a fogyasztó a teljesítés időpontjától számított kétéves elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági igényét. igényérvényesítés bírói utón csak önkéntes teljesítés igényérvényesítés kizárt Jogvesztő határidők: ha a jogosult igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, így különösen, ha a hiba a jellegénél vagy a dolog természeténél fogva a 308. -ban meghatározott határidőn belül nem volt felismerhető, a szavatossági jogok érvényesítésének határideje a teljesítés időpontjától számított egy év, tartós használatra rendelt dolog esetében három év. ha a kötelező alkalmassági idő három évnél hosszabb, az igény érvényesítésére ez a határidő az irányadó. szerz. kötés alanyi jog fennáll TELJESÍTÉS (hibás) alanyi jog még fennáll ELÉVÜLÉSI határidő alanyi jog megszűnt JOGVESZTŐ határidő 18
C. FELRÓHATÓ LEHETELENÜLÉS ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnik. ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a kötelezett felelős, a jogosult a teljesítés elmaradása miatt kártérítést követelhet. ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a jogosult felelős, a kötelezett szabadul tartozása alól, és követelheti kárának megtérítését. Érvénytelenség - hatálytalanság Szerződések hatálya Szerződések érvénytelensége hatályosság = alkalmazhatóság/joghatás kiváltására való alkalmasság a felek között van kötőerő létrejött a szerződés, amely érvényes, de a joghatás csak a feltétel/időpont bekövetkezése esetén következik be hatályos szerződés hatálytalan szerződés kezdő határidő befejezési határidő bontó feltétel felfüggesztő feltétel érvénytelen szerződés = látszat szerződés létrejött a szerződés, de joghatások kiváltására nem alkalmas a felek között nincs kötőerő De miért?/hogyan fordulhat ez elő? hibás/jogellenes: a szerződés célja felek akaratnyilatkozata felek akarata érvénytelenség két alakzata: A. semmis érvénytelenség (semmisség) B. megtámadható érvénytelenség (megtámadhatóság) A. Semmisség B. Megtámadhatóság erre bárki hivatkozhat = nem kell törvényes érdeket valószínűsíteni bármeddig hivatkozhat = erre való hivatkozás nincs időbeli korláthoz kötve hatóságok hivatalból kötelesek észlelni = a semmisséget észlelő félnek nem kell ennek megállapítása iránt keresettel élni az illetékes bíróság felé - bíróságnak nincs mérlegelési lehetősége, ha tudomására jut, akkor hivatalból állapítja meg azt sérelmet szenvedett fél (jogosult, kötelezett is) hivatkozhat rá = érvénytelenség megállapításához törvényes érdeke fűződik (pl.:kezes) mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy él-e ezzel a lehetősséggel egy éven belül = elévülési jellegű határidő írásbeli nyilatkozattal kezdeményezheti a jognyilatkozat érvénytelenségének megállapítását (jogviszony másik alanya illetékes bíróság) a bíróság a megtámadási okot hivatalból nem észlelni abszolút érvénytelenség feltételes érvénytelenség (csak sikeres megtámadás esetén válik érvénytelenné a szerződés) 19
ÉRVÉNYTELENSÉGI OKOK RENDSZERE semmis megtámadható Akarathiba Akaratnyilatkozat hibája Célzott joghatás hibája -cselekvőképtelenség -színlelt szerződés -fizikai kényszer - alakszerűség hibája - álképviselet - tilos szerződés - jó erkölcsbe ütköző szerződés - lehetetlen szerződés - uzsorás szerződés - tévedés (ténybeli, jogi, indokbeli) - megtévesztés - jogellenes fenyegetés X - szolgáltatás és ellenszolgáltatás feltűnő értékaránytalansága Érvényesülése /érvényesítése Joghatása/jog -következménye semmisség bárki, bármikor hivatkozhat rá hatóságok hivatalból kötelesek észlelni, figyelembe venni = ABSZOLÚT ÉRVÉNYTELENSÉG eredeti állapot helyreállítása (in integrum restitutio) bíróság által ideiglenes hatályossá nyilvánítás megtámadhatóság csak a jogos érdekében érintett fél kezdeményezheti az ok észlelésétől számított 1 éven belül = FELTÉTELES ÉRVÉNYTELENSÉG érvénytelenségi ok kiküszöbölése állam javára marasztalás (ügyész indítványára - uzsorás szerz.stb) kártérítés Bevezetés. SZERZŐDÉST BIZTOSÍTÓ MELLÉKKÖTELEZETTSÉGEK optimális esetben a szerződés célja megvalósul = a szerződés teljesül vannak olyan jogi eszközök, amelyek a teljesítést elősegíthetik vagy a teljesítés elmaradásának esetére jelentenek a jogosult javára biztosítékot = szerződési biztosítékok eredeti szerződésbe foglalhatóak eredeti szerződéshez kapcsolódó mellékkötelembe/járulékos ügyletbe foglalandóak teljesítési készséget fokozó biztosítékok teljesítési képességet erősítő biztosítékok A. Teljesítési készséget fokozó biztosítékok Foglaló a jogosult pozícióját erősítik kötelemerősítő szerepük van hátrányok kilátásba helyezésével igyekeznek a kötelezettet rászorítani a szerződésszerű teljesítésre foglaló kötbér jogvesztés kikötése tipikusan adásvételi szerződések biztosítéka (szerződéskötés és teljesítés időben elválik egymástól) pénzösszeg vagy más dolog funkciója: a szerződésnek valamelyik fél hibájából való meghiúsulása ellen véd: ha a meghiúsulás a foglalót adó félnek róható fel az adott foglalót elveszti ha a meghiúsulás a foglalót kapó félnek róható fel a kapott foglalót 2X köteles visszafizetni ha a szerződés szerződésszerűen teljesedésbe ment foglalót a szolgáltatás ellenértékébe be kell számítani ha a foglaló beszámításra nem alkalmas + a szerződés olyan okból szűnik meg, mely mindkét félnek/egyik félnek sem róható fel a foglaló visszajár járulékos jellegű ha az alapügylet érvénytelen, akkor vissza kell adni 20
Kötbér Jogvesztés kikötése kötelem bére ha a kötelezett olyan okból, amelyért felelős nem teljesít vagy nem szerződésszerűen teljesít, akkor kötbér pénzösszeg- fizetésére kötelezheti magát meghatározott pénzösszeg (főszolgáltatás %-a) csak írásban lehet érvényesen kikötni, a szerződés megkötésekor esetleges szerződésszegés szankciója felróhatósághoz kötött - kötelezett mentesülhet, ha bizonyítja, hogy ő a szerződés teljesítése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható (értelemszerűen nem kerül átadásra a szerződés megkötésekor) annyi fajtája van, ahány fajta szerződésszegés előfordulhat pl.: meghiúsulási, késedelmi, hibás teljesítési járulékos természetű felek írásban megállapodhatnak abban, hogy a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamely jogot vagy kedvezményt, amely őt a szerződés alapján megilletné felróhatóságon alapul tipikus esete: részletfizetési kedvezmény megvonása, ha a részleteket esedékességkor nem teljesítik; vagylagos szolgáltatások esetén a választási lehetőség elvesztése; B. Teljesítési képességet fokozó biztosítékok Óvadék teljesítés fedezetére lekötött vagyonértékek ha nem teljesít a kötelezett ezekből nyerhet a jogosult kielégítést a kötelezett teljesítési képességének biztosítására szolgálnak a biztosítékok lehetnek dologi és személyi jellegűek óvadék, zálogjog, engedményezés, fedezetlekötés bankgarancia, kezesség pénz, (takarékbetétkönyv), értékpapír átadása a jogosultnak valamely jogviszonyból eredő követelés biztosítására általában akkor kötik ki, ha fennáll az egyik fél károsodásának a veszélye pl.: dologbérletek ha a kötelezett nem teljesítene vagy nem szerződésszerűen teljesítene, akkor a jogosult az óvadékból közvetlenül kielégítheti igényét/követelését (bírósági eljárás lefolytatása nélkül) óvadék átkerül a jogosult birtokába (nem használhatja/rendelkezhet vele) járulékos természetű Zálogjog vagyont terhelő zálogjog: ha a kötelezett nem teljesít, akkor a zálogjog alapján a jogosult a követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból (más követeléseket megelőző sorrendben) kielégítést nyerhet zálogjog tárgya: birtokba vehető dolog, átruházható jog vagy követelés keletkezhet: szerződéssel, jogszabály alapján vagy bírósági határozat alapján kézizálogjog: zálogjog jogosultját megilleti a zálogtárgy birtoklásának a joga (köteles megőrizni zálogjog megszűnése után visszaadni) ingót/ingatlant (írásban+ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni) is!!!!! jelzálogjog: zálogjog jogosultját nem illeti meg a zálogtárgy birtoklásának a joga (zálogjog kötelezettje köteles a zálogtárgy épségét megőrizni) ingót/jogot (közjegyzői okirat+mokk nyilvántartása - ingatlant is!!!!!!) gazdasági társaság vagyona is szolgálhat jogosulti követelés biztosítékául a zálogjog megnyíltával konkretizálódik (= meghatározott vagyontárgyakat terhelő zálogjoggá alakul át vagyon tömege változhat a zálogszerződés megkötése után!!!) jogokon/követeléseken fennálló zálogjog: követelés kötelezettjét értesíteni kell a követelés kötelezettje csak a zálogjogosult és a zálogkötelezett kezéhez együttesen teljesíthet 21
zálogjog érvényesítése: Engedményezés fsz. zálogtárgyból való kielégítés bírósági határozat vagy végrehajtás útján történik kiv. a felek a kielégítési jog megnyílta után megállapodhatnak abban, hogy a zálogtárgyat közösen értékesítik befolyt vételárból elégítik ki a jogosultat alapszerződés kötelezettje egy harmadik személlyel szemben fennálló követelését az alapszerződés jogosultjára engedményezi tipikusan bankkölcsönszerződések esetén ha a kötelezett nem teljesít bank a rá engedményezett követelésből kielégítheti követelését ha a kötelezett teljesít a bank visszaengedményezi a követelést a kötelezettre Fedezet lekötése Kezesség kötelezett nyilatkozata + banki igazolás arról, hogy a kötelezett bankszámláján a szerződés ellenértékeként lekötött/elkülönített pénzösszeg rendelkezésre áll Bankgarancia alapszerződés kötelezettje szerződik a bankkal = garanciaszerződés; mely szerződés alapján a bank kötelezettséget vállal arra, hogy meghatározott feltételek esetében és határidőn belül az alapszerződés jogosultjának (kedvezményezett) a megállapított összeghatárig fizetést fog teljesíteni kezességi szerződés alapján a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni alapügylet jogosultja és a kezes között jön létre a kezesség!!!!! kizárólag írásban érvényes járulékos mellékkötelezettség egyszerű/sortartó kezesség: kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés a kötelezettől és az őt megelőző kezesektől behajtható (csak akkor teljesít, ha az előtte álló kezesek nem tudják kielégíteni a jogosult követelését) készfizető kezesség: kezes egy sorban áll az adóssal egyetemlegesen felel vele Áttekintés ADÁSVÉTEL, BÉRLET EZEK KÜLÖNÖS NEMEI kötelmi jog általános rész kötelmi jog - különös rész (egyes szerződéstípusok) szerződések csoportosítása a felek által kifejtendő magatartás alapján: dare = dologszolgáltató (adásvétel csere) non facere = tartózkodásra kötelező (bérlet) facere = tevékenységet kifejtő (megbízás vállalkozás) praestare = helytállási kötelezettséget jelentő (biztosítás) 22