KÖZLÉS A KOLOZSVÁRI MAGY. KIR. PERBNCZ JÓZSEF TUDOMÁNY EGYETEM GYÓGYSZERTANI INTÉZETÉBŐL. Igazgató : LÖTB JÓZSEF dr. ny. r. tanár, mint liclyettes. Néhány anyag lélekzésre való hatásának összehasonlító vizsgálata.* (Első lídzlemény.) írta : ISSEKÜTZ BÉLA dr. intézeti tanársegéd. V Bevezetés. A mult század utolsó évtizedében DRESER jeles német pharinacologus sok kísérleti berendezést szerkesztett, a melyek czélja az volt, hogy minél pontosabban és minél több tekintetben lehessen megfigyelni valamely anyag hálását a lélekzésre. Némelyek közűlök nem váltak be, de mások annál kedveltebbekké lettek, sokan használták őket s mindnyájan igen pontos és egybevágó eredményre jutottak. Azt hiszem, nem végeztem felesleges munkát, mikor azon sok anyag közül, melyeket így még nem vizsgáltak meg, nehánynyal kísérleteztem. Kísérleti berendezés. A DuESER-féle, a kilélekzett levegő mennyiségét mérő eszköznek azon alakját használtam, melyet JAKABHÁZY ' részletesen leírt. Ha a készülék szelepjeinek ellenállását a legkisebbre csökkentjük, legfeljebb 1 2 mm. vízoszlopra, akkor elég pontos * Előadatott az E. M. E. orvostndományi szakosztályának 1910 nov. 26.-án tartott szakülésén.
132 ISSEKUTZ BÉLA DR. adatokat nyerhetünk. A nyúl igen érzékeny a lélekzés akadályaival szemben: már a legkisebb akadály is a lélekzés számát, mint kísérleteim bizonyítják, 5 8Vo-al csökkenti; azt, hogy a lélekzés volumenét mennyire kisebbíti, nem tudhatjuk, mert a ÜRESEK-féle eszköznél kisebb ellenállással működő eszközzel nem rendelkezünk. De tekintve, hogy az összes kísérleteimnél gondosan ügyeltem arra, hogy ez a minimális ellenállás ne változzék, felvehetjük, hogy mindaddig, míg az állat érzékenysége a lélekzés akadályával szemben nem változott, ez a kísérleti hiba állandó érték maradt; ellenkező esetben természetesen ez az érték is változott, de ezt az ellenállás okozta lélekzésszám csökkenésének megváltozása megmutatta. Ez tehát a ÜRKSER-féle készülék olyan hibája, melyet teljesen ki nem küszöbölhetünk, csak a legkisebbre szállíthatunk le. Hibája még az is, hogy a ki- és belélekzés tartamát, a lélekzés typusát nem mutatja meg s nem gátolja meg azt, hogy csak egy kissé is elfogult vizsgáló olyan eredményt számítson ki, a milyen előzetes feltevésének a legjobban megfelel. Hogy ezen utóbbi hibákat kiküszöböljem, kísérletközben időnként a légcsőcanulét MAREv-dobbal kötöttem össze s ennek segítségével lélekzésgörbéket vettem fel. így a lélekzés olyan változásait is megfigyelhettem, melyek, ha csak a DRESER-fcle készüléket alkalmaztam volna, figyelmemet kikerülhették volna. Nagyfontosságú a lélekzés erejének és az egy lélekzéssel végzett munkának ismerése is. Erre a czélra DRBSBR négyféle eszközt szerkesztett; kettő közülök a kilélekzés erejét és munkáját,2 kettő pedig a belélekzés erejét és munkáját ^ méri. A kilélekzés erejét mérő eszközt kipróbáltam, de nem tudtam használni. Mert DKESER előírása szerint egy mérést 4 5 lélekzés alatt, vagyis 3-4 másodpercz alatt kell végrehajtani, mert különben a kezdődő dyspnoe a lélekző izmok beidegzését növeli; négy másodpercz alatt pedig olyan sokféle műveletet végezni, a mennyit egy mérés kivan csaknem lehetetlenség; legalább nekem, bár sokáig igyekeztem magamat begyakorolni, nem sikerült eléggé egybevágó eredményeket kapnom. A kilélekzés munkáját mérő eszköznek is ugyanez a hibája, ezért ezt meg sem próbáltam.
LÉLEKZÉSRE HATÓ ANYAGOK VIZSGÁLATA. 133 Annál jobb eredményt kaptam a belélekzés erejét és munkáját mérő eszközökkel; az igaz, hogy ezeket is egy kissé egyszerűsítenem kellett. DRESER előírása a következő: T-alakú légesőcanule egyik ága csak a kilélekzést megengedő, szelepben végződik; a belélekzés a másik ágon keresztül történik. Ez utóbbi T-alakú cső segítségével két ágra oszlik: az egyik szabadon végződik, a másik az erő mérésére vízmanométerrel a munka mérésére különböző átmérőjű, pontosan calibrált függőlegesen álló üvegcsövekkel, melyek alsó vége vízbe merül, köthető össze. Méréskor: a kilélekzés végén a szabadon végződő ágat hirtelen elzárjuk, a kilélekzés a szelepen keresztül fejeződik be; a következő belélekzés pedig a bekapcsolt mérőcsőben a belélekzés erejének megfelelő magasságra szívja fel a csőbon a Ebből az egy belélekzéssel végzett munka értéke úgy számítható ki, hogy a cső keresztmetszetét (Q) megszorozzuk a vízoszlop magasságának (H) négyzetének felével.* Ezen eljárás hibája, hogy a szelep bárraennyire könnyen mozgó, mégis bizonyos ellenállást fejt ki a kilélekzéssel szemben. Ennek az lesz a következménye, hogy mikor a kilélekzés vége felé a szabadon végződő csövet elzárjuk, az állat megérzi a szelep ellenállását és nem fejezi be a kilélekzést, hanem rögtön megkezdi a belélekzést. Minthogy a kilélekzés nem volt teljes, a belélekzés sem végez akkora munkát mint rendesen; még pedig minél kisebb volt a kilélekzés, annál kisebb lesz a belélekzéssel végzett munka. Tehát a szerint, hogy a kísérletezőnek milyen pontosan sikerül eltalálnia a kilélekzés végét, lesz kisebb vagy nagyobb a munka. Természetesen, ha az állat nagyon szaporán lélekzik, * Gondoljult a Q X H térfogatú vizoszlopot számos dh vastag és Q keresztmetszetű lemezkékből összetéve. Hogy az egész munkát megkapjuk, adjuk össze ezen kis lemezkók felemelésével járó munkákat. Az első lemez felemelésénél ez Q X dh-val egyenlő, a másodiknál Q X 2 dh-val, a harmadiknál Q X 3 dh-val az utolsónál pedig Q X H dh-val; tehát a munlta M = Q [dh-i-2 dh-}-3 dh-t-... + (H-2) dh I- (H-D dh-f H dh] - QHOi+l) ^ QJÍ> ^^^^ ^^^^^ vízoszlop magasságához viszonyítva, egy lemezke vastagsága elenyésző csekély. (DBESEB.),^
134 ISSEKÜTZ BÉLA DR. akkor a kilélekzés végét pontosan eltalálni nehezebb s így ekkor a valóságnál kisebbnek fog látszani a belélekzés munkája, mint mikor az állat nagyon gyéren lélekzik s így a kilélekzés vége könnyen eltalálható. Ekkor a valódi értéket megközelítő, tehát az előbbi értéknél nagyobbat fogunk találni. (Erre a körülményre a morphium-csoport tárgyalásánál még vissza kell térnem.) 1570 grm. sulyű nyúl 0'63 cm^ keresztmetszetű csőben a vizet a következő magasságokra szívta fel: 6 cm., 11 cm., 5 cm., 12 cm., 10 cm., 15 cm.; tehát az egy belélekzéssel végzett munka ) ^'^'^^ grm-cm. és 68 grm-cm. között ingadozott. Ugyanezen nyúl r09 cm"- keresztmetszetű csőben a vizet 5 cm.-re, 7"5 em.-re, 10 cm.-re, 12 cm.-re szívta fel, tehát a munka értéke 27-5 és 78-47 grm-cm. között változott. Ezen hibán könnyen segítettem úgy, hogy a hiba okozóját, a szelepet,elhagytam. A következőleg egyszerűsült a berendezés: A T-alakú légesőcanule egyik ágát összekötöttem a mérőcsövekkel, de vigyáztam, hogy ezek vége csak 1-2 mm.-nyire merüljön a vízbe; a canule másik vége szabadon végződött; ha ezt elzártam, akkor a kilélekzés ellen csak az az 1 2 mm. magas vízoszlop állott akadályul, a mennyire a csövek a vízbe merültek, tehát az elég szabadon történhetett; de még ez a kis akadály is elég volt arra, hogy az első belélekzés kicsi munkát végezzen; a második kilélekzés után mely, mivel a canule szabad végét általánosan zárva tartottam, teljesen a mérőcsövön keresztül történt a következő belélekzés már nagyobb munkát végzett, a harmadik még nagyobbat, a negyedik-ötödik rendesen ugyanekkorát, a következő belélekzéseknél újból emelkedett a munka értéke, a kezdődő dyspnoe következtében. Pl. Az előbbi kísérleti nyúl 063 cra-^-ú csőben az első bolélekzésro 8 cm-ro szívta fel a vizet, tehát 40-32 a második 13 a 53-2 a harmadik 15 a 68 a 4-ik-6-ik 15 a 68 a hetedik 18 a 102 a nyolczadik 26 a 213 a kilenczedik 30 a 283-5 g-rm-cni. > muulíát végzett.
LÉLEKZÉSRE HATÓ ANYAGOK VIZSGALATA. 135 Ezen kísérlelbő], melyet, sokszor megismételtem hasonló eredménynyel, okulva, mindig a harmadik belélekzéssel végzett munkát jegyeztem fel. Az I. cső keresztmetszete 0'63 cms a II. csőé 1-09 cm'^ a Ill-diké 1-66 cm^ a IV-diké 3-8 cm^ volt. A lélekzés erejének mérésére 4 mm. átmérőjű vízmanometert használtam.. Kísérleteimet sokszor több órán keresztül folytattam, gondoskodnom kellett, azért az állat olyan rögzítéséről, a mely a lélekző mozgásokat ne akadályozza, az állatot szokott testállásban tartsa és meggátolja a lehűlését. E végből megfelelő nagyságú fadoboz fenekén lyukakat fúrtam; azokon keresztül zsineget húzlam által s így rögzítettem az állat lábát. A két oldal deszkába széles szalagokat erősítettem keresztül az állaton, hogy a felemelkedést meggátoljam ; elűl nyílást vágtam a fej számára. Az egészet meleg kendőkkel letakartam, így sikerült elérnem, hogy a nyulak több óráig is egészen nyugodtan maradtak, hőmérséjdetük legfeljebb egy pár tized fokkal csökkent, lólekzésük is annyira egyenletes és nyugodt volt, hogy altatók használatát elkerülhettem. Az I. kísérletem táblája (1. 136 oldal) mutatja, hogy a légcsőmetszés után, melyet coeain-adronalin helyi érzéstelenítéssel végeztem, 15-20 perczig még a lélekzés igen szapora, azután gyérül s így marad 3 4 órán keresztül, mikor megint gyérül, ha nem is sokkal. A lélekzés volumene is csak kevéssel csökken az öt órás kísérlet alatt. Ezért minden kísérletemben az állatot a légcsőmetszés után, a fadobozba rögzítettem és meleg kendőkkel lefedtem s így hagytam nyugodni legalább V2 óráig s csak azután állapítottam meg a rendes lélekzést. I. A lélekző központot izgatók. a) Oxycamphor. Az orvoslásban oxaphor néven őovo-os alkoholos oldatát használják. Kísérleteimben én is ezen alakban alkalmaztam, s hogy az alkohol hatását kizárhassam, a befecskendés után mindig vártam 25 30 perczig, mert tapasztalásom szerint
136 issekutz BÉLA. DK. ennyi idő alatt az alkohol hatása elmúlik. V4 grm oxycamphor (XXIII. kis.) a nyúl lélekzését llvo-kal gyéríti, de a lélekzések volumenét 15" -kai növeli és így a perczenként kilehelt levegő mennyisége kb. rendes marad. A lélekzés ereje 15"6",o-kíil a munkája pedig 38%-kal emelkedik. 1 grm oxycamphor még erélyesebben hat: a lélekzést (6"6»/o-kal) gyéríti, de a volumenét (43%) annyira növeli, hogy a perczenként kilehelt levegő mennyisége 33 /o-kal nagyobbodik. Nagyon növekedik a lélekzés ereje (41'6<'/'o) és munkája (loovo) is- Tehát az oxycamphor a lélekzést gyérebbé, de egyúttal mélyebbé és erélyesebbé teszi. I. 1450 grm. súlyú nyúl. E5 2^ S: T- ; m ül 3 10 2ü 30 40 20 40 20 40 20 40 10 10-20 10-40 11-90 88 81 81 82 80 81 78 78 75 75 76 70 70 66 68 68 13 18-5 18 18-2 18 18-3 18 17-5 18 18 17-8 17-5 18 17-8 17-5 17-5 17-6 1620 1628 1458 1464 1476 1466 i-4 1458 1365 1404 1350 1335 1380 1260 1246 1155 1190 1197 Lég-osömetszést befejeztem, az állatot a dobozba kötöm ki.
I.ISLEKZÉSRE HATÓ ANYAGOK VIZSGÁLATA. 137 XXIII. 1300 grm. súlyú nyúl. C-a) A C 2^ 6-20 7-201 7-30 7-34; 8' i 8-5 8-13 8-40 8-50 9-9-10 9-15 9-25 72 72 72 64 76 70 68 68 68 68 20-5 1480 20-8 21-7 23-5^ 1500 1560 1520 25-2 1920 27 28-8 29-1 29-4 1890 1960 1980 2000 29-1 1980 Légcsőmetszés. I. csőben 17 IL,. 12-5 III.,, 9 IV., 4-5 91 85-16 67-23 38-47 / i fi ÜD 1 3 <1 i6 > Manometerben 19 cm-re szívja fel a 0-25 grm. Oxycamphor bőr alá. I. csőben 20 -^t 126 IL,. 14 l ll 106-8 m., 10 83 IV. 5-5 is 57-47 Manometerben 22 cm-re szívja fel a 1 grm. Oxycamphor bőr alá. I. csőben 23 1 -H 166-6 n. 16 [ SVS 139-5 ni. 11-5 [ 2"^ 109-7 ' is 68-4 vizet IV. 6 Manometerben 25 cm-re szívja fel a I. csőben 24 181 4 IL, 13 176 5 IIL 13 g t3 o 140 2 IV. 7 is 93 1 Manometerben 26 27 cm-re szívja fel Kísérletet abbahagyom.
138 ÍSSEKUTZ BÉLA DR. b) Cocáin. Cocáin hatását nyúlra ANREP * vizsgálta behatóan. Megállapította, hogy kis és közép adagok, a lélekző központ izgatásával nagyon szaporává teszik a lélekzést, de a lélekzések volumene MAREY dobbal vizsgálva nem növekedik, sőt inkább csökken. Halálos adag (006 O'l grm. pro kigr.) kezdetben izgalja a lélekző központot, később bénítja. Kutyán WooD és CÉRNA'* tettek kísérleteket, melyekben megállapították, hogy a cocáin (003 O'Oö pro klgr.) úgy a lélekzés számát, mint a perczenként kiürített levegő mennyiségét tetemesen növeli. (200 300",0-kai.) Érdemes megemlítenem ÁDacco kísérletét is, melyben a negyedik agy gyomrocs fenekére fecskendezett cocáin oldatot: a lélekzés rögtön megállt a lélekző központ bénulása következtében, de mesterséges lélekzéssel az állat megvolt menthető. Végűi Mosso' embernél is tapasztalta, hogy a cocáin (O'l grm.) úgy a lélekzés számát, mint a perezenként kilehelt levegő mennyiségét növeli. Az én kísérleteim eredménye a következő: 5 mgrm. cocáin (XXIV. kis.) a lélekzés számát 14Vo-kal, a volumenét 5 /o-kal növeli s így a perczenként kilehelt levegő mennyisége ITVo-kal emelkedik; a lélekzés ereje 3 SVo-kal, a munkája 2 lo'/o-kal nő. O'Ol grm. befecskendezése után a lélekzés száma még jobban növekedik, de a volumenéé a normálisra csökken s így a perczenként kilehelt levegő mennyisége nem változik ; a lélekzés ereje és munkaképessége azonban egy kevéssel még nő. Ha 002 grm-ot (XXVIII. kis.) fecskendezek be, akkor a lélekzések volumene kezdetben 127o-kal nő, de csakhamar a normálisra, sőt még az alá 10 /o-kal száll. Ezzel arányosan nő azután a lélekzések száma (2ő»/(,) úgy, hogy a perczenként kilehelt levegő mennyisége 12-15V>.-kal nagyobb a rendesnél. A lélekzések ereje 10 12Vo-kal, munkája 15-20''/o-kal fokozódik. Egy második 002 grm-os adag a lélekzések volumenét kezdetben növeli úgy, hogy a rendes értéket eléri, de csakhamar csökkenti oly nagy mértékben, hogy ámbár a lélekzés nagyon szapora marad, mégis a perczenként kilehelt levegő
LÉLEKZtóSRE HATÓ ANYAGOK VIZSGÁLATA. 139 mennyisége fokozatosan kisebbedik. Ebben a stádiumban görcsrohamok jelentkeznek, a melyek alatt a lélekzés szaporább és mélyebb. Lassanként a lélekzés egyre gyérül és sekélyebbé válik, ereje és munkája fokozatosan csökken, végűi megszűnik a lélekzés a nélkül, hogy a legcsekélyebb dyspnoe jelentkezett volna. A szívműködés még jó s mesterséges lélekzés 3 5 perczig való alkalmazása után, megint megindul a lélekzés; de azért még többször kell a mesterséges lélekzést segítségül hívni, hogy az állat életben maradjon. A XXIV-dik kísérlethez használt nyúl másnap súlyos beteg volt: hőmérséklete 32 C, lélekzés száma 48, volumene 12'5 cm'. Ezt a nyulat yxo'ol^ grm. cocainnal sikerült feleleveníteni ; lélekzése szaporábbá, mélyebbé és erősebbé válott (XXV. kis.). A XXVI. kísérletem pedig azt bizonyítja, hogy a ehloralhydrattal olaltatmt állat lélekzését a cocáin annyival szaporábbá (50"A,), mélyebbé (10 lö7o) és erőteljesebbé (30''/o) teszi, hogy csak kevéssel marad a rendes alatt. De egyúttal a lélekző központ ingerlékenységét is emeli: chloralhydrat bódulatban a lélekzés szám csökkenése a DaESKK-féle készülékkel való meghatározáskor 07o volt, cocáin befecskendés* után ellenben felemelkedett 57o-ra, tehát majdnem a rendesre. A cocáin kis adagban a lélekző központ izgatásával, a lélekzést szaporábbá és erőteljesebbé teszi, volumenét kezűéiben növeli, de később csökkenti. Nagy adagban a lélekző központot előbb izgatja, később bénítja, mesterséges lélekzéssel azonban az állat megmenthető. c) Tropacocain. A XXIX. kísérlet mutatja, hogy hatása megegyezik a coeainnal, csak jóval kisebb fokban képes a lélekző központot izgatni.
140 ISSEKUTZ BÉLA DR. XXIV. 1300 grm súlyú nyúl. 2 O N E-5 2a 6-30 7-05 20 25 80 32 35 7-40 7-42 7^48 7-52 7--57 8-68 68 68 76 78 78 72 76 72 80 78 212 20-6 21 221 21 5 21-5 20 5 20 20 205 21^6 1440 1400 1428 1680 1680 1680 1480 1520 1448 1640 1640 Légcsőmetszés. I. csőben 20 (S ^? S 126 II. 14 100-8 IIL 10 83 IV. 45 é-3 38 4 li S Manometerben 21 cm-re szívja fel a 0005 grm. cocáin bőr alá. I. csőben 20-2 1 128-2 1 11. 14 5 114 6 1 IIL 11 100 4 IV., 5 í) ti. 47-5 é S 1=11 bils " Manometerben 21 5 22 cm-re szívja fel a 0^01 grm. cocáin bőr alá. I. csőben 21 II.. 15 IIL 11 IV. 5 f% 138-9 g-gs 122'6 100-4 47-5 Manometerben 23 cm-re szívja fel a Kísérletet abbahagyom, a légcsövet összevarrom. 6
LÉLEKZÉSRE HATÓ ANYAÖOK VIZSGÁLATA. 141 XXV. A XXIV. kísérlet nyula. Ifi 3- Az állat súlyos beteg benyomását teszi, 610 6-40 48 58 7-15 48 52 64 72 76 12'í 12 5-13 6 12-5 13 600 650 820 900 igen gyenge. Légcsőcanüle-t bevezetem. Manometerben 165 om-re szívja fel a 1:11 I. csőben 15 11. 10 m. 7 [ S«3 IV. 3-5 3-i I g 70-8 SS,.54-5 40 67 f 23 27 > O'Ol grm. cocáin bőr alá. 0 01 grm. cocáin bőr alá. I. csőben 16 806 II.» 11 65-9 III., 7-5 46 69 IV., 4^5 1 38-47 h5> Manometerben 18 cm-re szívja fel a XXVI. 1320 grm. súlyú nyúl. 6-4 7-20 70 23 1610 írteslta Corv. osi szak) 1910. Légcsőmetszés. Légzésszám csökkenése a DRESER-féle készülékkel való vizsgálatkor 9»/o. I. csőben 138-4 21 ] n II. 130-9 15-5 [ III., 104-104-1 04-1 í IV. 5-57-47 5-5 IS Manometerben 23 24 cm-re szívja fel a 10
142 ISSEKUTZ BÉLA DR. e5 Ifi 3a 7-36 i 0^5 grm. Chloralliydrat-ot fiilvénába fecskendezek. 7'38 Narcosis, cornealis retlex nem váltható ki. 7-45 66 17 1122 Légzésszám csökkenése a DsESHR-félo ké 7-50Í 60 18 1080 szülékkel való vizsgálatkor 0"/^. 1. csőben 16 11. 11 III., 8 IV.. 4- IS 80-64 65^94 53-12 43 78 Manometerben 17 18 cm-ro szívja fel a 0-02 grm. Cocáin bőr alá. 8 08 (0 20 1500 85-7 20 1614 809 88 19 1672 8 15 8'20 88^5 17-5 1548^7 0-02 grm. Cocáin bőr alá. 8-28 88^2 18^5 1681 Cornealis reflex kiváltható. I. csőben 19 113-7 II.,, 13 02-1 ni., 9 67-23 IV. 5 J ÉS 47'5 Manometerben 22 23 cm-re szívja fel a 8-35 i 91 20 1820 Légzésszám csökkenése a DRESEK-fólo készülékkel vizsgálatkor J'2'>l. Az állat egyszer-egyszer felemeli a fejét, nagjron felületesen alszik. 40 002 grm. Cocáin bőr alá. 431: Az állat felébredt, erősen nyugtalankodik. 45: 47 50 104 105 100 16 15 5 19 1664 16305 1900 I. csőben 20 II.,. 13 \ 92-1 1 13 III. 9-5 [ 5=^ 74-9 g 3-? IV., 5-5 ' is 57-47. Mannmeterben 23 24 eni-ro szívja fel a
LÉLEKZÉSRE HATÓ ANYAGOK VIZSGÁLATA. 143 >C N O 2 S >5-^ c lg c 51 i ^ «~ «c > ;= M w > C. - «Xl III 8 55 96-7 14 1837 9-0-02 g-rm. Cocáin bőr alá. 9-08 96-7 14 1353 Az állat alszik, cornealis reflex kiváltható, 9 09 92 10 920 de végtagjainak csipésére, nem reagál. Légzés igen l'elületes szúrására 0-005 grm. atropint fecskendezek a fülvénába, de nincs semmi hatással. 9 12 Légzés megszűnt; mesterséges légzést alkalmazok 2 perczig. 9-15 Légzés megindult. 9-17 100 9 900 9 20 Légzés megszűnt, mesterséges légzés 3 9-23 91 5 455 perczig. 9-26 56 5-7 320 9-27 Légzés egészen felületes, mesterséges légzést alkalmazok. 9-28 j 88 6-3 320 9-30-től Még háromszor kellett mesterséges légzést 10-30-jg alkalmazzak minden esetben 2 3'-ig. 10-40 88 13 1 1160 10-50 72 15 4080! Az állat életben maradt. XXVIII. 1100 grm. súlyú nyúl. 6-20 7-05 i 17-5 1312^5 75 18 1350-0 76-;) 18 1384-2 Légcsőm etszés. L csőben 16-5 II., 11-8 III., 8 IV., 4 85-75 75-88 53-1 [ gif 30-4 ' Manometerben 18 cm-re szívja fel a 10*
144 ISSfeKüTZ BÉLA DR. 2 O N s5 1--? = i N C ^ d 2 - ííi-=* s = IP M e G j e G y z É s 712 76 18 1368 7-14 0-02 grm. Cocáin bör alá. 7-20 79 20 1580 7-21 81 17-5 1487-5 7-23 81 17-5 1487-5 7-28 91 96-7 17 16 1547 1547-2 7-30 91 17 1547 7-32 92 17 1564 7-40 100 17 1700 7-42 93-7 16 1500 7-45 93-7 17 1593 I. csőben 17-8 S 99-8 1 II. 12-4 11S 83 8 III. 8-5 " =^2 60-0 IV. 4-6 12 39-3 Manometerben 20--21 cm-re szívja fel a 7-55 0-02 grm. Cocáin bőr alá. 8-3 96-7 18 1740-6 8-5 96-5 18 1740 8-8 100 18 1800 8'14 96-7 17 1644 815 10,' It 1499 8-17 107 14 1499 Görcsrohamok. 8-20 109 13 1417 83-3 14 1166-6 8-24 63-8 10 638 75 10 750 Görcsrohamok. '8-2Ö 83-3 12 1000 Cornealis reflex nem váltható ki. Manometerben 12, 10, 8, 5, 3 cm.-re szívja fel a 8-26 Légzés megszűnt. Mesterséges légzés 3 8-30* 108 11 1188 perczig. L csőben 12-5 1 f t 49-2 ] IL 8 5 1 íf% 40-3 III. 6 S.'^S 29-88 f a 0 " IV. 3-5 1 is 23-27 Manometerben 14 15 cm-re szívja fel a m
LÉLEKZÉSRE HATÓ ANYAGOK VIZSGÁLATA. 145 O V A >0 A S C»-» ll 11 J Sí «BT CJ S T-»O 8-34 40 6 240 8-30 8-39 8-40 70 9 630 8-42 54 7 378 8-45 30 6 180 8-46 8-50 8-53 60 10 600 8-58 50 8 400 8-59 26 7 208!-59V., 9-1 70 10 700 Légzés megszűnt, mesterséges légzés 4 perozig. Légzés megindult. Légzés megszűnt, mesterséges légzés 4 perczig. Légzés megindult. Élénk cornealis reflex. Légzés megszűnt, mesterséges légzés 1 jserczig. Légzés megindult. Az állat életben maradt. XXIX. 1000 grm. súlyú nyúl. 6'30 710 7-18[ 7-28 i: 7-30 7-45 83 85-7 91 17 1411 17 1466-9 18 1638 Légcsőmetszés. I. csőbon 15 II.,, 11 III., 8 IV., 4 i 12 Manometerben 16-5 cm-re szívja fel a vizet 001 grm. Tropococain bőr alá. 75-55 65-9 r3-i 30-4 0'02 grm. Tropococain bőr alá. ^ CD s.g> í
146 ISSEKUTZ BÉLA DR. *0 N 3^ '2J ^ " >o >. = ^2? Ili o~ te 8-8-05 8-Ü8 8-15 8-20?-25? 35?-43 5-54 5-59 100 94 91 91 86 83 81 79 81 18 18 17-5 15 16 15 15 18-5 14 11 1800 1694 1592 1365 1376 1320 1255 1578 1096 891 I. csőben 17 \ ftf 91 \ IL 12-2 [ -g-ps 81-1 81' 1 9 II8 - IIL, 8-8 64-2 S a-i' t, ^ t- IV., 4-5 38-47 Manomotei'ben 18 19 cm-re szívja fel a 0-02 grm. Tropococain bőr alá. I. csőben 16 80-64 II. 11 65-94 III. 7-5 46 69 3 3«IV., 4 30-4 Manometerben 18 cm-re szívja fel a 0-02 grm. Tropococain bőr alá. I. esőben 14-5 ^ -^ti 64-6 II. 10 \ 54-5 2-g N CJ AÍ IIL 7 [ 40-67 IV. 3-5 ' SS 23-27 Manometerben 16 cm-re szívja fel a d) Apomorphin. HARNÍACK^ vizsgálta igen behatóan a nyúl lélekzésére való hatását. Kísérleteit a légcsőcaniile-el összekötött MAREY-dob segítségével végezte. Megállapította, hogy az apomorphinnak úgy bőr alá, mint vérbe fecskendezése után a lélekzés erősen szaporává lesz; de csakhamar gyérül, ilyenkor egy második befecskendezés megint emeli a lélekzés számát, ha nem is olyan
r,élekzésre HATÓ ANYAGOK VIZSGÁLATA. 147 ei'ösen, mint az első s a hatása is rövidebb ideig tart. Ezt így lehet ismételni több.ször, csak az adagot kell emelni; míg végűi az apomorphin befecskendezésére a lélekzés nem lesz szapora, hanem ellenkezőleg folytonosan gyérül, végül teljesen megszűnik. Mesterséges lélekzés ilyenkor nem segít. Természetesen, ha az állat nincsen elaltatva, akkor az apomoi'phin okozta heves izgatottság és görcsök a lélekzés görbét igen szabálytalanná teszik. Vagns átmetszésnek nincs befolyása az apomorphin hatására, tehát ez direkt a lélekző központot izgatja, nagy adagban pedig előzetes izgatás után bénítja. HARNACK azonban nem terjesztette ki vizsgálatait a lélekzés volumenének, erejének és munkájának megváltozására, ezért végeztem ebben az irányban néhány kísérletet: Urethan bódulatban 5 mgrm. apomorphin (XXXÍ. kis.) bőr alá fecskendezve a lélekzést szaporábbá teszi (17'5%) s mivel volumenét kezdetben csak kevéssel Oy5"/o) csökkenti, az egy perez alatt Jsiürített levegő mennyisége nagyobb a rendesnél (llvo)- De csakhamar erösebben kisebbedik a lélekzés volumene (SSVo) s így az egy perez alatt kiürített levegő menynyisége is kisebb (23-8''/o)- A lélekzés ereje és munkája is jóval a rendes alatt marad (30"/o). A második adag eleinte kevéssel növeli a lélekzés volumenét, később csökkenti (36Vo); a perezenként kilehelt levegő menn}ásége 28%-ka], a lélekzés ereje és munkaképessége 427o-kal kisebb a rendesnél. V4 mgrm. apomorphin vérbefecskendezve öovo-kal szaporábbá, de felületesebbé teszi a lélekzést. Hatása csak 1 perczig tart, ezután a lélekzés csaknem teljesen rendes. Ekkor V4 mgrm. befecskendezése megint emeli u lélekzés számát, de csak kisebb mértékben és hatása még hamarább elmúlik. IVs mgrm-mal még egyszer előidézhető ez a hatás, de a negyedik vérbefecskendés (2'/a mgrm.) után a lélekzés igen felületes s csak néhanéha van egy- egy mélyebb lélekzés. A perczenként kilehelt levegő mennyisége, valamint a lélekzés ereje is folytonosan csökken, végül a lélekzés megszűnik a nélkül, hogy a legcsekélyebb dyspnoe jelentkezett volna. Mesterséges lélekzés nem segít. Ha az állatot nem altattam el (XXXII. kis.), akkor a vér-
148 ISSEKUTZ BÉLA DR. befecskendezés után közvetlenül a lélekzés igen szapora, de az egyes lélekzések volumene és munkája igen kicsi. Azonban csakhamar jelentkezik az állat erős izgatottsága, mikor nemcsak szaporán, hanem mélyen és erősen is lélek.'.ik, a munkája is eléri a rendes értéket, sőt egyszer-egyszer jóval a fölé emelkedik. Ez az izgatottsági stádium 2V2 óra alatt megszűnik s ezután a lélekzés teljesen normális. Tehát elaltatott állatnál apomorphin a lélekzést szaporává teszi, de volumenét és munkaképességét csökkenti. Ha, az állat nincs elaltatva, akkor a kifejlődő izgatottsági szakban nemcsak szaporább a lélekzés, hanem volumene és munkája is nagyobb a rendesnél. e) Nicotin. Vérbe fecskendezve az apomorphinhoz hasonlóan hat: a lélekzés számát az első Vj perczben 50 loovo-kal emeli, de a volumenét (SőVo) s a mi talán még fontosabb, erejét (287o) csökkenti. A következő perczekben a lélekzés gyérül, volumene és ereje nő, de azért a rendes értéket egyik sem éri el. Itt is, mint az apomorphinnál egy második s harmadik befecskendezéssel újból elő lehet idézni ezen tüneteket. (XXX. kis.) XXX. 1300 grm súlyú nyúl. >0 I Ili Pt c 6-50 7-40 7-45 100 96-7 18 18 1800 1740 Légcsőmetszés. I. csőben 22 152-5 IL, 15-8 131 IIL 10-8 í 96-8 IV. 6 ) is 68-4 Manometerben 25-5 26 cm-re szívja fel a 0 Ilii a >
LÉLEKZÉSRE HATÓ ANYAGOK VIZSGÁLATA. 149 c á t< c S = i -0 N.. u 2 C. 3=- - E>o HA «M e g j e g y z é s 7-51 0"2 mgrm Nicotint fülvenába fecskendezek. 7-55 113 15 1695 í 8-5 111 15-5 1720-5 8-15 100 Ifi 1600 8-24 96 7 17 1643 Légzésszám : a befecskendezés előtt 10 másodporczenként 18, a befecskendezés után az első 10 másodperczben 31, a másodikban 27, harmadikban 26. I. csőben 20 11.,, 14 8-25 I. csőben 21 f-t 126 0-106-8 III. 95 g*l 74-9 1 &a> IV. 5-5 is.57-47 Manometerben 23 cm-re sziv.ja fel a II. 15 III. 10 ^2 83 4-r 138-4. Í? 122-6 is g IV. 6 is 68-4 8-30 0-2 mgrm Nicotint fülvenába fecskendezek. 8'33 120 12 1304 Légzésszám: a befecskendezés előtt 10 másodperozben 18, a befecskendezés után az első 10 másodperozben 30, a másodikban 22, a harmadikban 22. 8 38 109 14 1526 8-40 0'2 mgrm. Nicotint vérbe fecskendezek. 8-42 107 14 1498 Légzésszám: a befecskendezés előtt 10 másodperczenként 19, a befecskendezés után az első 10 másodperczben 24, a másodikban 20, harmadikban 19. I. csőben 19 II., 13 ^3 113-7 i?! 92-1 fii HL 9 *2 67-4 IV., ő 1 is 47-5 J Manometerben í:2 cm-re szivja fel a
150 ISSEKUTZ BÉLA DR. O N 13 O. *3 Isi 'SS M e g j e g y z e s 8-46 8-50 p-51 8-52 8-54 8-55 8-57 9-2 915 107 15 1605 133 107 104 101 100 11 13-5 14 15 16 1463 1441 1456 1515 1600 04 mg-rm. Nicotint vérbefecskendezek. Légzésszám : a befecskendezés előtt 10 másodperczenként 18'/a, a befecskendezés után az első 10 másodperczben 35, a másodikban 27, a harmadikban 25. Az I. csőben a vizet 17 cm-re szivja fel, teliát 91 grm-cin. munkát végez. Manometerben 19 cm-re szivja fel a Manometerben 20 cm-re szivja fel a Az I. csőben a vizet 18 cm-re szivja fel, teliát 102'0 grm-cm. munkát végez. I. csőben 19 5,4" 113-6 II. 14 106-8 III., 9 5 74-9 IV. 5-5 57-47 Kísérletet abbahagyom. XXXI. 1300 grm. súlyú fehér nyúl. 6-20 6-40 7-5 75 18 1350 1-5 grm. Urethan bőr alá. Légosőmetszés. I. csőben 18 5 107-8 IL 12-8 \ SS 89-3 IIL 8 5 S 600 IV. 4 30-4 9.a: Q 0)9 ^ Manometerben 22 cm-re szivja fel a
I-ELEKZÉSRE HATÓ ANYAGOK VIZSGALATA. 151 ^ C C <J N C l-f < ÜK- M e g J e g y z 7'15 7-19 81 7-20 85 7 7-22 88'2 7-24 85-7 7-25 7-29 B5-7 7'82 7 35 83 7-36! 83 7-38 7-40 7-58 85-7 84-5 8-2 8-3 8-3' 18 17-5 17 16 12 15 13-5 14 ' 12 12-5 115 11-5 1458 1500 1500 1372 1028 1250 1028 1166 1028 1071 985 971 0'005 grm. A])omorphin bőr alá. I. csőben 15-5 ^ 11.., 10 \ l l s III., 7 l'f^í IV., 3-5 SS 75 (! 54-5 40-6 23-7 P 3 Manometerben 20 cm-re szivja fel a 0'005 grm. Apomorphin bőr alá. I. csőben 14'5 n. 9 III., 6-2 IV. 8 S s-g É-3 66-38 44 401 17-1. -1 I -iá S Manometerben 17 cm-re szivja fel a 000075 grm. Apomorphint a fülvénába fecskendezek. Befecskendezés előtt légzés szám 10 másod perczben 14, befecskendezés után légzésszám az első 10 másodperczben 24, a másodikban 21, a harmadikban 20, a negj'edikben 19, az ötödikben 16 0-00075 gr. Apomorphin fülvénába. A légzésszám az első 10 másodperczben 19, a másodikban 18, a harmadikban 18 0-0015 grm. Apomorphin vénába. A légzésszám az első 10 másodperczben 19, a másodikban 18, a harmadikban 17, negyedikben 16, ötödikben 15, hatodikban 14.
152 ISSUKUTZ BliLA DR. ás = 50 8-4';. 8-6 8-7 8-15 8-25 8-30 8-40 62-5 60 50 41 42 11 11 10 Ö62-5 420 550 455 425 0'0025 grm. Apomorphin fülvénába. A légzésszám az első 10 másodperczben 15, a jnásodikban 15, harmadikban 15. Szabálytalan légzés. I. csőben II. III. 11 \ g-ps 38-34-8 I? 20-7 Í2 17-1 IV. Manometerben 11 cm re szivja fel a vizet, de egyszer-egyszer olyan mély légzést végez, hogy 30 cm-re is a Bxitus, mesterséges légzés nem felszívja használ. XXXII. 1200 grm. súlyú szürke hím nyúl. 6-20 6-50 60 15 7' 7-4 60 15-3 900 920 Légcsőmetszés. 03 T. csőben 16 80-6 n. 11-5 72 IIL, 7-5 46'69 IV., 4 J 30-4 Manometerben SS 18 cm-re szivja fel a O'OOl grm. Apomorphint vena jngularis ext.-ba fecskendezek. Légzés.szám : befecskendés előtt 10 másodperczben 11, befecskendés után az első 10 másodperczben 17, a másodikban 17, a harmadikban 16, a negyedikben 15. N
LÉLEKZÉSRE HATÓ ANYAGOK VIZSGÁLATA. 163 10 7 5 7-7 7-8 7-10 7-11 7-lő 7'17 7-19 7-25 7 40 7 45 8 30 9 35 80 80 72 80 84 80 84 80 56 64 14 15 16 13 15-7 16-5 17 16-6 17-5 16-4 16-2 1120 1200 1152 1040 1320 1320 1540 1400 1400 920 1040 I. csőben 11 cm-re szivja fel a vizet, tehát 38 grm-cm. munkát végez. Manometerben 14 cm-re szivja fel a 0001 grm. Apomorjíhin vénába. Légzésszám : befecskendés előtt 10 másodperczben 12, befecskendés után az olsö 10 másodperczben 18, másodikban 17. I. csőben 14'5 cm-re szivja 66'38 ) grm-cm. TI. 10 fel a l munkílt tehat 54'5 ) végez. Manometerben 17 cm-re szivja fel a Az állat erősen izgatott. I. csőben a vizet rendesen 16 cm-re szivja fel, de néha 26 cm-re, tehát 80-6 grm-cm., illetőleg 213 grm-cm. munkát végez. Manometerben 17'5, 19, 22, 26 cm-re szivja fel a 1. 16,20,22 f 80 6, 126,152 ir. ll, 16,23 ils 65-9, 1.39,288 III.I [II. I 7-5, 9,14 ' f -ii 46-69, 67-23,162-511? IV. 3-5, 5, 6' 23-27, 47-5, 68-4 Manometerben 27, 18, 19, 25, 20-5, 18, 18, 19, 28, 26, 18 cm-re szivja fel a Az állatot leoldom a padról, igen erősen izgatott. Az izgatottság csökkent egy keveset. Az állat csaknem teljesen nyugodt. Újból kikötöm.
154 ISSEKUTZ Bl5r-A DR. 3 M e g j e g y z e s 1. csőben 14-6 5 1 píf 66-38 1 11., 10 5 I l l 60-8 l Í%i m., l - h 46-69 [ f IV., 4 ÉS 30 4 ' Manometerben 16-5 16-8, 17 cm-re szivja fel a f) Picrotoxin. V2 mgrm. pro klgrm. (XXXIII. kis.) picrotoxin bőr alá fecskendezve, csak gyengén hat a lélekzésre: volumene 7 9Vokal, az egy perez alatt kilehelt levegő mennyisége 11 127o-kal, a lélekzés munkája pedig 20-30'7o-kal növekedik. l'/a mgrm. pro klgi'm. kezdetben a lélekzést igen szaporává (407o), nagy volumenűvé (24 ) és nagy erejűvé (loovo) teszi. Csakhogy mikor már ilyen erősen izgatja a lélekző központot, akkor ez az izgalom már átterjed a nyúltvolő többi központjaira is, nevezetesen a görcsokozóra s így igen súlyos görcsrohamok táraadnak. Rendesen ezek alatt a lélekzés megszűnik, de legtöbbször a görcs multával megint magától megindul. Végűi egy igen hosszú görcsroham után a lélekzés sem önként, sem mesterséges lélekzésre nem indul meg, ezzel egyidejűleg a szív is megáll. MárTscHUDi" ajánlotta 1847-ben a picrotoxin mérgezés ellen bódítók alkalmazását. A picrotoxin és az altatók, nevezetesen'morphium, chloralhydrat, paraldehyd, amylenhydrat, közti antagonismussal CHRICHTON BROWN'", AMAGAT^', BÓKAY'% KGEPPEN'^ KossA és GoTTLiEB foglalkoztak ; mindnyájan megállapították, hogy az elaltatott állatok a picrotoxin halálcs adagának még hétszeresét is elbírják. KOEPPEN azt találta, hogy a ehloralhydrattal elaltatott állat gyér, felületes lélekzését a picrotoxin a rendes szaporaságúvá és mélységűvé teszi. GOTTMBB, ki DRESERféle készülékkel végezte kísérleteit, úgy tapasztalta, hogy az
LÉLEKZÉSRE HATÓ ANYAGOK VIZSGÁLATA. 155 elaltatott állat lélekzését a pierotoxin csak kevéssel képes emelni. A XXXIV. kísérletem azonban bizonyítja, hogy a chloralhydrattól alvó nyúl felületes és gyér lélegzését 3 mgrm. pierotoxin a rendes szaporaságúvá és volumenűvé teszi: XXXIII. 1200 grm. súlyú nyúl. C ^ i i fii 2^^ ÍM) 10-20 11-12 1116 11 19 11-24 11-30 11-35 11-40 11-46 11-47 11-51 11-53 11-55 64 56 60 64 64 64 64 68 76 80 16-2 1040 16-4'' 920 16-3 980 16-2 1040 17-4 1120 18 iii;o 18 1160 18-8 1280 19-2 1460 18-5 1480 Légosőmetszés. I. csőben II. IIL IV. 14-5 10-5 > N 7-5 ( S-l 4 ' is 66-38 60-8 46-69 30-4 1 S ^ N Manometerben 16-6 cm-re szivja fel a 0 66 mgrm. Pierotoxin bőr alá. I. csőben 17 IL Ilin. 8 1 t 53-1 IV. 5 is 47-5 Manometerben 18-4 cm-re szivja fel a 91 72 0 88 mgrm. Pierotoxin bőr alá. I. csőben 18-5 IL 12-8 IIL IV. Manometerben 21-21-5 cm-re szivja fel a
156 ISSEKUTZ BÚLA DR. Ili M e g j e g y z e s 5: 11-59 12-- 12 05 84 84 82 84 19-5 19 19 19 1640 1600 1540 1600 12 08 96 15-8 1520 12-09 88 19 3 1700 Görcsrohamok. I. csőben 21 ) cm-re szivja 138-9 ) ffrm-om. TT -.4 1^^^^ vizot, ^ > munkát 11. 14 ) tehát 106-8 ) V goz. Manometerben 24 5 25 cm-re szivja fel 12-16 92 92 20-4 19 9 1880 1820 a 1218 Görcsrohaniok. Az állat erősen izg-atott, nagy dj'sjmoe, igen szapora és mély légzés. 12-25 A légzés felületes és gyér. 12-27 A légzés megszűnt, mesterséges légzést alkalmazok. 12-29'/> 12-30 56 16-4 920 Légzés megindult. Manometerben 19 cm-re szivja fel a 12-31 12-32 30 10 300» 13 R V 71 y>! légzés állandóan csökken, majd ERŐS göresroham alatt megszűnik, mester 12-33 12-34 60 13-3 800 séges Jól légzik. légzés. Légzés állandóan csökken, erős görcsroham 12-35 mely alatt légzés megszűnt, a roham után a légzés 12.-37 12 42 60 56 16 16-4 960 920 megindul. Manometerben 20 cm-re szivja fel a 12-45 Vi perczig tartó erős göresroham, opisthotonus flbrillaris rángások, az állat csak igen gyéren, erőltetetten légzik. erős cyanosis. Roham után nyugodt légzés. 12-47 '. 4 perczig tartó roham.
LÉLEKZÉSRE HATÓ ANYAGOK VIZSGÁLATA. 157 O N - c c ^ ^ ^. s 2=- 12-48 40 15 600 12-49 Igen erős és hosszú roham. 12-50 38 16 608 12-55 2 perczig tartó igen heves görcsroham után a légzés nem indul meg, mesterséges légzést hiába alkalmazok, szívműködés megszűnt. XXXIV. 1600 grm. súlyú fehér nyúl. 2-10 Légcsőmetszés. 3-- 85 22 1870 3-10 1-25 grm. Chloralhydrat bőr alá. 315 70 20 1400 Narcosis. -25 56 16 896 3-26 3 mgrm. Picrotoxin subcutan (2 mgrm. pro klgr.). 3-35 66-6 20 1330 3 45 80 24 1920 3-55 82 22 1804 Az állat felébredt. 4-5 85 21 1785 4-15 85 21 1785 g) Alkohol és Bor. BiNz 1" és tanítványai állapították meg először, hogy az alkohol kis adagban a lélekző központot igen erélyesen izgatja. Azóta számosan foglalkoztak ezzel a kérdéssel s különösen WiLMANNs "-nak sikerült ezt kellőleg bebizonyítania. WENDEL- STADT18 pedig emberen tett vizsgálatokat, melyekkel szintén megállapította az alkohol lélekzést izgató hatását, de emellett azt is tapasztalta, hogy a zamatos borok erősebben izgatják a lélekző központot, mint a mennyire az alkohol tartalmuknak Értesítő (orvoai szak; 1910. 11
lo8 ISSEKÜTZ BÉLA DR. megfelelne. VOOBLkimutatta, hogy a borban előforduló aethericus anyagok igen erélyesen izgatják a lélekző központot. Kísérleteim czélja az volt, hogy megállapítsam, vájjon nyúlnál a bor vérbefecskendezésekor az alkohol hatás mellett a borban levő kivonati anyagoknak és aethericus anyagoknak hatása kimutatható-e? Ebből a czélból úgy jártara el, hogy zamatos tokaji, szomorodni borból 100 cm^-t átpárolásnak vetettem alá. A maradékot Na-a COg-al közömbösítettem és azután nyúlnak vérébe fecskendeztem (XXXVI. kis.); azt tapasztaltam, hogy a kivonati anyagok a lélekző központot nem izqatják, sőt ellenkezőleg a lélekzést gyérebbé és felületesebbé teszik. A párlat alkohol tartalmával egyenlő százalékú tiszta alkohol oldatot csináltam és vizsgáltam, vájjon a kettő hatása között mutatható-e különbség? Ezen kísérleteimben (6 drb) oly nagy egyéni különbségeket tapasztaltam a nyulak alkohol iránti érzékenységében, hogy a felvetett kérdést egész határozottan eldönteni nem tudtam. Igen valószínű azonban, hogy valami nagy különbség a horpdrlat és a tiszta alkohol hatása között nem lehet. A XLI. tábla mutatja, hogy az alkohol nemcsak a lélekzés számát (19'17o), volumenét (ll'tvo) és a perczenként kiürített levegő mennyiségét (29 /o) növeli, hanem a lélekzés erejét (24'6%) és munkáját (40''/'o) is tekintélyesen fokozza, csakhogy hatása rövid ideig tart. XXXVI. 1300 grm. súlyú nyúl. c a, ^ ^ TI _ c EFL_w J2 íil 1 7-30: Légcsőmetszés. 8-20 80 15 1200 8-26 12 3 cm'' bornak, az alkoliol tartalmának átii párologtatása utáni maradékát Na^ CO^-al közömbösítve fülvenába fecskendezem (8 cm'j.
LÉLEKZÉSRE HATÓ ANYAGOK VIZSGÁLATA. 159 -S-a 3 a. 29 30 35 40 68 66-6 68 70 15 14 145 15 1020 933 986 1050 XLI. 1550 grm. súlyú nyúl. 6^50 7^40 7 50-D2 7-55 7^59 8-2 8-10 8-20 68 81 79 71 69 69 26 28 28 28 27 27 25 1768 2268 2212 2100 1917 1863 1750 Légcsőmetszés. Jobboldali vena jugularis externába canule bevezetés. I. csőben 22 IL, 16 III., 122 ( IV., 1 7 > is 152 139 119 93 1 1 Manometerben 23-24 cm-re szivja fel a 10 cm." lö'/o-os alkoholt fecskendezek be a vena jugularisba. I. csőben 26 213 11. 18 176 IIL, 13 IV. 8 I is 140-2 121 6 -ÍL N* fiit Manometerben 29 30 cm-re szivja fel a L csőben 22 152 II. 15 122-6 V. A: ^ - III. 11 4 í g"1 89-74 IV., 6 ) is 68 4 fel' Manometerben 23 cm-re szivja föl a
160 ISSEKUTZ BÉLA DR. li) Aconitin. Egy pár perczezel a halálos adag (0'35 0'40 pro klgr.) bőr alá feoskendése után a lélekzésszám a rendes érték felére s még az alá száll, a lélekzések azonban igen mélyek lesznek, volumenük (60 SOVo) nő, de a perczenként kilehelt levegő mennyisége mégis (507o) csökken. A lélekzések ereje (40Vo) és munkaképessége (loovo) nagyobb a rendesnél. Megváltozik a lélekzések typusa is: a ki- és belélekzés szakadozott lesz, még pedig úgy, hogy a mély kilélekzésből visszatérő mellkas a közép állásban, Vio Vs másodperczig nyugalomban marad s csak azután folytatja tovább a belélekzést; mikor ezt befejezte, megint a közép állásba tér vissza, itt megint megpihen s csak azután folytatja a kilélekzést s így tovább. Szépen látszik ez a MAREY-dobbal írt görbén : a be- és kilélekzést jelző vonalak alsó és felső félre szakadtak s a két felet egy kis vízszintes vonalka köti össze. Az ilyen lélekzés görbe igen jellegzetes az aconitin mérgezésre. Lassanként a lélekzés mindjobban gyérül, mind hosszabb lesz az az idő, mit a mellkas a közép állásban tölt, de a lélekzés ereje és volumene annál jobban nő. Végűi ezek is fokozatosan csökkennek s a lélekzés görcsök között megszűnik. BöHM és EwEPs ^0 kísérleteikben az aeonitum napellusból előállított úgynevezett német aconitint használták, mely azonban nem egységes anyag, hanem aconitinen kivűl még picroaconitint, aconint, stb. tartalmaz. Használták még pseudo-aconítin néven az aeonitum ferox-ból előállított kristályos alkaloidot. Mindkettővel azt tapasztalták, hog\' ha a mérgezés súlyos dyspnoe szakában az egyik vagy mindkét vagust átmetszették, a dyspnoe megszűnt s az állat még több óráig életben maradt. Az atropin vérbe fecskendezésének hasonló hatása volt. ScHELi.oNG^' kísérleteiben nem tapasztalta a vagus átmetszés ezen befolyását, sem akkor, ha a dyspnoe kezdetén, sem akkor, ha a mérgezés előtt alkalmazta. Ellenben az atropin jótékony hatását ő is megerősíti: Meglepő látni, hogy súlyos aconitin dyspnoeban lévő kísérleti állat, melynek halálát minden pillanatban várjuk,
LÉLEKZÉSRE HATÓ ANYAGOK' VIZSGÁLATA. 161 atropin befecslíendezése után lassanlíént teljesen feléled, végűi a lélekzés olyan egyenletes nyugodt lesz, mintha az állat teljesen intakt volna". Wagner 22 viszont Boehm tapasztalatát a vagus átmetszés jó hatásáról megerősíti, de az atropin befecskendezésnek semmi hatását sem tapasztalja. Fájdalom, az utóbbi két szerző eredeti dolgozatát nem tudtam megkapni: a referátumokban pedig, hogy milyen aconitinnel dolgoztak, nincs felemlítve. Kísérleteimhez MERCK-féle aeonitum cryst. purum ex Aconito Napello" használtam; sem a vagus átmetszésnek (XLII. XLV.), sem az atropinnak (XLVI.), sem a kettőnek együtt való alkalmazásának semmi hatását kimutatni nem tudtam. (XLV.). Az atropin még a nem halálos (02 mgrm. pro klgr.) adag hatását sem tudta megakadályozni. Az ilyen adag is a lélekzést gyéríti, volumenét, erejét és munkáját növeli. Valószínű, liogy az annyira különböző eredményeket, a kísérlethez használt különböző aconitin okozza. Fájdalom, nem volt módomban a különböző aeonitum fajoktól származó aconitineket megvizsgálni s így ezt a kérdést el nem dönthettem. XLII. 1400 grm. súlyú nyúl. 2 IC o 2 i 1 S - C ^ I (D i~i t,»c C S SS" 6-50 7-20 83-3 18 1500 85 18 1530 Légosőmetszés, vagusok kipraeparálva. I. csőben 18 fő" 102 1 11. 13 l l 92-1 IIL, 9-5 e«s 74-9 C.:í S ; á e í» IV., 5 ) iá 47-5 - Manometerben 21 cm-re szivja fel a
162 ISSEKUTZ BÉLA DR. ca"? s5 Is c l 7-25 83-3 18 1500 7-29 7-32 7-34 35-5 29 1029-5 7-37 41-5 26 1079 7-38 36'5 28 1022 7-40 22 34 748 7-42 19 24 456 7-45 20 24 480 7'50 14 13 182 7-52 8-20 05 mgrm. aconitia bőr alá (tehát 035 mgrm. pro klgrm ) Typious légzés görbe. Jobb oldali vagust átmetszem. I. csőben 26 II. 19 Manometerben 29 30 I. csőben 30 II., 20 III., 15 IV., 8 cm-re szivja fel a vizet, tehát Manometerben 32-33 Baloldali vagust is \.a- [ g> í v" cm-re cm-re átmetszem. 213 196 283-5 218 szívja 186-75 f 121-6 ) szivja grm-cm. munkát végez. fel a 1 il ^3' fel a I. esőben 20, 17, 12 cm-re szivja fel a vizet, tehát 126, 91-4, 45-3 grm-cm végez. munkát Légzés megszűnt, szívműködés igen gyenge, mesterséges légzést alkalmazok. Szívműködés is teljesen megszűnt. XLIII. 1520 grm. súlyú nyúl. 6-30 7-79 17-5 1392-5 77 17-5 1357-5 Légcsőmetszés.
LÉLEKZÉSRE HATÓ ANYAGOK VIZSGÁLATA. 163 Sí! IP 2^ 7-6 7-10 7-15 7'17 7-20 7'25 7-28 7-30 7-33 7-34 7-35 75 79 54-5 53 54-5 37 34-5 30 24 22 20 18-5 21 21 21 24 25 26 27 28 1500 1471 1144-5 1115 1144-5 888 862-5 780 648 626 I. csőben 20'5 "j 4-132 3 11., 14 I íis 106-8 III. 10-5 j S-sf 83 IV. 6 ' is 68-4 SS N- Manometerben 22 cm-re szivja fel a 0-55 mgrm. aconitin bőr alá (tehát 0-35 mgrm pro klgr.) Typicus légzés I. csőben 26 II. 18 III. 12 IV., 7 görbe. Manometerben 27 28 211 176-6 9 jí o [ «l 119-6 í I is 931 93-1 / cm-re szivja I. csőben 27--31 j S=s 229 293 1 fel a IL 19 20 ' 1-^1 196-218 { Í g IIL, IS'l^J l^öflil IV., 8 / g«121 ) Manometerben 31 33 cm-re szivja fel a vizet Manometerben 34, 30, 29, 26, 22 cm-re szivja fel a I. csőben 16, 12, 8, 6, 4 cm-re szivja fel a vizet, tehát 80-6, 45-3, 19-8, ll"), 4-9 grm-cm munkát végez. Légzés megszűnt, mesterséges légzés hiába 20 perczig, szív megállt.
164 ISSEKÜTZ BÉLA DK. XLV. 800 grm. súlyú hím nyúl. 3 ".a 55'a 11-- 11-30 11-35 11-44 11-48 11-50 11-55 11-58 12-2 12-3 12-5 91 91 85-7 84 83-3 71-4 61-2 58-8 54 16 16 16 16 16 15-2 17 17 18 1456 1456 1371-4 1344 1333 885-2 1040 1000 972 Lég-csSmetszés. I. csőben 15 ] fi ] é- - II., 10-5 g?3 60-8 \ isp III. 7 [ 67 ( 40 IV. 27 > 3-5 ) is 23 Manometerben 18 cm-re szívja fel a 0'12 mgrm. aconítin bőr alá. I. csőben 16 II. 11-5 III. 7 IV. 4-5 I is 806 72 1 SSK- 46-69 33-47 Manometerben 18-5 19 cm-re szivja fel a 0-22 mgrm. aoonitin bőr alá (összesen 0-4 mgrm. pro klgrm.). I. csőben 17 91-4.a N ^ II. 12 78-5 í a be III. 8-5 60 a > IV. 5 47-5 Manometerben 20- -21 vizot. om-re szivja fel a Minden belégzés és minden kilégzés után egy-egy kis időre a mellkas középállásban megáll.
LÉLEKZÉSRE HATÓ ANYAGOK VIZS.OÁLATA. 165 0 c g-s 3 = i S 7:1'a 12-7 Jobboldali nerviis vagust átmetszem, a légzésre nincs befolyással. 12-8 Baloldali nervus vagust átmetszem, 5 mgrm. atropin fülvénába. 12-10 27-5 10 275 12-12 Légzés megszűnt. Mesterséges légzés nem jár eredménnyel. XLVI. 850 grm. súlyú nyúl. 11-- 11-35 11-43 11-48 11-52 11-57 12-- 12-03 12-04 12-06 85-7 75 75 73 66 6 62-5 61-2 50 16 17 17-2 18-5 19 17 16 16 1371 1275 1990 1352 1266 1062-5 979 800 Légcs6motsz6s. I. csőben 17 IL, 11-5 III. 8 IV.,, 4-8 Manometerben 19- -19-5 cm-re szivja fel a 0-17 mgrm. aconitin bőr alá (tehát 0-2 mgrm. pro klgrm.) 91 82 j V - 53-1 I is. 44-4 L csőben 18-6 "j 4 108-95 II., 13-5 ' f-?! 98 III. IV., 6 fl S -3 N a f Manometerben 24 26 cm-re szivja fel a 9-5 (?«S 74-9 [ ll 6 / is 68-4.' 5 mgrm atropint fülvenába fecskendezek.
166 ISSEKUTZ BÉLADR. S-S fi c c IP 2 [- «o r-.- CL III 12 10 12-15 12-20 12-30 12-35 12-40 12-42 12-45 12-46 12-47 12-51 12-55 12-57 1-10 1-12 1-40 50 49 46 50 50 50 52-7 44 43-5 42-25 60 16 16 16 15 15 15 15 13 14 13 10 800 784 690 750 750 750 790 572 609 549 600 I. csőben 18 n. 1 2 III. 8-7 IV. 5 102 78-4 Manometerben 22 23 cm-re szivja lel a I. csőben 17 II. 11 III. 8 IV. 4-5 63-6 47-5 ' 91 65-9 ( 53-1 f f J Í2.38-47 ) Manometerben 20 cm-re szivja lel a I. csőben 16-5 \ 4.^ 86 \ II. 11 ( ífs 65-9 ' III. 7-5 =^1 46-9 í IV., 4 ) is 30-4 > Manometerben 18 cm-re szivja fel a 0-26 mgrm. aconitin bőr alá (tehát 0-3 mgrm pro klgrm.). I. csőben 13 1 t l II. 10 ni. 7 ( Z^S IV. 3-53 ; is 53-2 49-1 40-67 23-3 Manometerben 16 cm-re szivja fel a Légzés fokozatosan gyérül és felületes lesz légzés megszűnt, szívműködés elég jó, jjulsus szapora, mesterséges légzést alkalmazok, légzés lassan, fokozatosan Az állat elpusztult. megindul.
LÉLEKZÉSRE HATO ANYAOOK VIZSGÁLATA. 167 Irodalom. 1. JAKABHÁZY, Erdélyi Múzeum-Eg-yesület Értesítője. Orvosi szak XXII. évf. 1 fűzet. 2. DBESER, Archív f. exp. Pathologíe u. Pharmacologie. 26. K. 237. lap. 3. DRESEE, Pflüger's Archív 72. K. 494. lap. 4. ANEEP, Pflügers Archív 21. K. 58. lap. 5. WooD és CEKNA, Journal of Physiologie 13. Kötet. 6. ADÜCCO, Arch. ital. de Hiolog. 13. Kötet. 7. Mosso, Pflügers Archív 47. K. ö89. lap. 8. HARNACK, Archív f. exp. Pathologie u. Pharmacologie 2. K. 254. lap. 9. TscHUDi, Die Kokkelskörner und Picrotoxin. 1847. St. Gallen. 10. CRIOHTON BROWN, Med. Journ. 1875. 409 540. lap. 11. AMAGAT, Jahresber. űber d. Forschrítte der Pharmacogn. 1876, 619. lap. 12. BóKAY, Dolgozatok a Kolozs\'árí F. J. Tud.-Egyetem Gyógyszertani és Általános kórtani intézetéből. 1888. 85. lap. 13. KoEi'PEN, Archív f. exp. Path. u. Pharmao. 29. K, 327. lap. 14. KossA, Magyar orvosi archívum 1892. év. 15. GoTTLiEB, Archív f. exp. Path. u. Pharinac. 30. K. 21. lap. 16. BiNz. Zentralblatt f. inn. Med. 1891. 1. lap. 17. WiLMANNS, Pflügers Archív 66. K. 18. WENDELSTADT, Pflügers Archív 76. K. 19. VOGBL, Pflügers Archív 67. K. 20. BöHM u. EwERS, Archív f. exp. Path. u. Pliarmac. 1. K. 21. ScHELLONG, InBug. Díssert. München, 1884. 22. WAGNER, Inaug. Dissert. Dorpat, 1887.