ÉRTESÍTŐ. KÖZLÉS A K(M.OZSVÁRT M.\GY. KIR. FERKNOZ JÓZSEF TtlDOMÁNY- K(!YETEM G V(')(JYSZERTANI INTrÍZETÉB('3L.

Átírás

1 ÉRTESÍTŐ A Z K R1) É LYI - M Ú Z E U M - E G Y E S ÜI. E T ORVOSTUDOMÁNYI SZAKOSZTÁLYÁBÓL. XXXIll. kötet ! füzet. KÖZLÉS A K(M.OZSVÁRT M.\GY. KIR. FERKNOZ JÓZSEF TtlDOMÁNY- K(!YETEM G V(')(JYSZERTANI INTrÍZETÉB('3L. Igazgató : I^ÖTE JÓZSKK dr. iiy. r. tanár, mint lielyetto.s. Néhány anyag lélekzésre való hatásának összehasonhtó vizsgalata.* (Második közlomény.) ÍHa ISSEKUTZ BÍLA dr. intézeti tanársegéd. II. A Morphinum és származékai. A Morphinum mojeculának két szabad hydroxylgyöke van. Ha ezek hydrogénjeit helyettesítjük, keletkeznek a Morphin származékai, melyek közül az orvoslás szempontjából Jegfonlosabbak: a Codein = Morphinmetylaether, a Dionin = Morphinaethylaether, a Peronin = Morphinbenzylaether és a Heroin = Diazethylmoi'phin. A múlt század utolsó évtizedében igen sok vitára adott alkalmat, ezen anyagok lélekzésre való hatásának megállapítása. Összesen dolgozat foglalkozott ezzel a kérdéssel s a vita végleges megállapodás nélkül hallgatott el. 98-ban jelenik meg DRBSER ' első közlése a Heroinnal végzett vizsgálatairól. Szerinte a Heroin a nyúl lélekzését már 05 mgrm. pro klgrm. adagban gyéríti, de egyúttal a belélekzést nagyon megnyújtja, a rendesnél sokkal mélyebbé teszi, erejét és munkaképességét is erősen növeli. (I. tábla 1., 2.) De egy * Az l. rész ezen Értesítő XXXII. kötetének oldalán jelent meg; ez előadatott az E. M. E. januárius hó 28.-án tartott orvosi szakiilésen. Értesítő (orvosi szak)

2 2 ISSEKUTZ BÉLA DR. harmadik kísérletben (I. tbl. 3.) a lélekzés volumene nem növekedett, hanem határozottan csökkent; ezt ő az alkalmazott nagyobb adagnak (2 mgm.) tulajdonította. Egy 1215 grm.-os nyúl belélekzéssel végzett maximalis munkája 40"2 grm cm. volt s ezt 2 mgm. Heroin 136'9 grni-cm.-re emelte fel. A lélekzések gyérülését, melyet a Heroin okoz, azok mélyülése, nagyobb erőkifejtése és munkája, a szervezetre nézve előnyös módon compensálja... Mindenesetre a Heroin okozta gyér, de lényegesen erőteljesebb lélekzés az akadályokat,, melyet a fokozott váladék elválasztás okoz, könnyebben győzi le, a tüdőt jobban szellőzteti, mint a hörghurutosok szapora és felületes lélekzése." Tehát a Heroin a Morphintól, Codeintől, Dionintól melyek a lélekzést gyérebbé, felületesebbé és gyengébbé teszik előnyösen különbözik; ezért ajánlja a heroint mint köhögés ellenes szert, a Morphin helyett. l)ui:ser dolgozatára csakhamar élénk irodalmi vita indul meg. HAUNACK^ kimutatja, hogy a Heroin sokkal mérgesebb, mint a Moi'phin. SANTESSON ^ LKVVADOWSKY* pedig nem találják a lélekzés gyérülése mellett a volumen növekedését. A második dolgozatában SANTESSON 7 kísérlet közül kettűbben tapasztalja a belélekzés mélyülését. FRAHNKEL viszont kimutatja, hogy nemcsak a Heroin (1. tbl. 4) hanem a.vfoiioazetylmorphin, a Codein, ii Dionin, sőt a Morphin is (II. tbl. 1 3.) növeli a lélekzés volumenét. GUINARD', LHO" megerősítik DKKSER adatait, KARHWSKV", WiNTERNITZ STRUSBERC. " pcdlg HCm. Degbehatóbban ezzel a kérdéssel [MI'KNSfoglalkozik s arra az eredményre jut, hogy a Morphin 12 kísérlet közül csak háromban (II. tbl. 5-in.), a Codein (III. tbl.) és Dionin ( tbl.) kíirülbelül a kísérletek felében, a Heroin pedig (I. tbl ) minden esetben növeli a lélekzés volumenét. De IMPENSnak is van egy kísérlete (I. tbl. 20.) Les Analeptiques de la Respiration" i czímű dolgozatában, melyben a lélekzés volumene a Heroin hatása alatt liatározottan csökkent. Én kísérleteimben azt tapasztaltam, hogy a Heroin hatása alatt (I. tbl hét kísérlet közül csak egyben mélyült a lélekzés, hatban pedig határozottan felületesebb lett. Éppen így

3 LÉLEKZÉSRE HATÓ ANYAGOK VIZSGÁLATA. 8 a lélekzés ereje és munkaképessége hat kísérletben csökkent s csak egyben nőtt. De a Morphínnal tett kísérleteim között (11. tbl.., 22.) is van egy olyan, a melyikben a lélekzés mélyült, ereje és munkaképessége nőtt. Hogy megtudjan ezen annyira ellentmondó eredmények "kát, táblázatokban állítottam össze az irodalomban található, DHESER-féle eszközzel tett kísérleteket. S hogy az egyes kísérletek jobban összehasonlíthatók legyenek, a lélekzés volumenét és a perczenként kilehelt levegő mennyiségét 1 klgrm. testsúlyra számítottam ki. Gondos összehasonlításnál azonnal feltűnik, hogy mindazon l'isérletejchen, mehjekhen a lélekzés volumene növekedett, a rendes lélekzés volumene pro klgrm. testsúly számítva (a táblákban vastag számokkal nyomva) átlagosan sokkal kisebb, mint azokban a kísérletekben, a melyekben a lélekzés volumene csökkent. Pl. DRESEK kísérleteiben mikor a lélekzés volumene 2"3 cm.' és l'fi cm.' volt (I.- tbl. 1 2.), akkor az a Heroin hatása alatt növekedett; mikor88 em.» volt (I. tbl. 3.), csökkent. impens-nak Heroinhoz használt kísérleti állatainak közepes lélekzés volumene 7-28 cm.^ volt, a Morphinnal (II. tbl. 5., 13, 14.), Codeinnel (III. tbl. 1., 4., 5., 7., H.) és Dioninnal ( 2., 4.) tett azon kísérleteiben, melyekben a lélekzés volumene növekedett, a közepes rendes volumen 8-lB em.=, 7ö4 cm.''', illetőleg 7'2 cm"' volt, ellenben azon kísérleteiben, melyekben a lélekzés volumene csökkent 9'6 cm.^ ir27 cm.', illetőleg IVő cm.' volt. Azokban a kísérleteimben, melyekben a volumen növekedett, a Heroinnal 9'5 cm.', a Morphinnal 11'3 cm.' volt a rendes érték, de azokban, melj-ekben csökkent a közepes rendes érték, 14'15 cm' illetőleg -3 cm.' volt. Kiszámítottam, hogy mennyi a kísérleti nyulak közepes rendes lélekzés volumene 1 klgrm. testsúlyra. A számítás czéljára felhasználtam: a) IMPENS " Les Analeptiques de la Respiration" czímü dolgozatában közölt 30 kísérletet. Találtam, hogy 1 klgrm. testsúlyú nyúlnak közepes rendes lélekzés volumene, vagyis az egy lélekzéssel kilehelt levegő mennyisége osztva a testsúlylyal = cm.' i

4 ISSEKÜTZ BIÍI.A DR. h) Impens'^ dolgozatát 64 kísérlettel, melyben a Morphin.származékok hatásával foglalkozik; közép értéknek kaptam <)-(i cm J-t. c) Saját 58 kísérletemet, melyből közép értéknek 14!) cm J-t kaptam. I. tábla. Kísérletek Heroinnal. L é i C3 X r e n d e s Egy lólokzóssel kiürített levegő em:'-bon pro kifír. Pürczonkt^'nt kiürített leveirö cm3-ben pro klgr. be S befecskendezése után ogy lélekzéssel kiürített levegő enis-ben pro klgr. perezeiikőnt kiürített levegő em3-ben pro klgr Uro.ser S ll Frnonkel i 9 10 II lö linperih Issekiitz j 1360' ,30 20a) 80: 2f) ! 2220 ;i 2190' ) :í ü I 86 ll.óo: :í ;, : , 79 I4,ó0' ' 75 ISAI:, \ 7 8ij 6 lii ;! 8 i! 5 ;! : 7 5, 6-5'; I 14-8: " i 12-4ÍÍ ) U ,0 5G () iO : ' IÍ ' 1.3A) 130; )i 1080 ;^ 1000 ' : , Hl ! i 10 I 8-5:1 9 31! 9-15': (i 8 il 19 I 28-8^ ! 13-9:1 121: :1 12-3'! 12-2,' i 13 :: m ) 420.3, , fW ,5fK) Í) i; -f :! : : ! -I ! 220 I' Arcidv. internat. de Pharmacodynamie. Vol. VI. 2. lap és 6. lap.

5 LÉLEKZÉSRE HATÓ ANYAODK VIZSOÁLATA. II. tábla. Kísérletek Morphinnal. C N S r e n d e s ItMokz tussol kiürített lovejfö cm3-bon PFO kis;.-. Ó 1 Pi'ri'zonkúnt. kiiiritett I-D 2 a ^ o s lierei'.skoiidczósc uuln lókikzéa-ol kiüi itett luvcgö oiii»-beii PI'O kjgi;. porczt'nkí'iit ku\htoti lovegö klu'i'. A < o ( X t 3 ; 1 2 d 4 h i) 'ssekutí 25,öU (i8 ()Ü ! U j (X) I 46 21ÖÜ I i j 26 IMI; 54 19UU' ; [ , ' í OO0:í6Ü-7 T X í ^' '' (X) ; b ) ' , b-oo\ l 1 I'«1'/ , 3 4 () ()6 30 ' ; 50Í 4Q' ; 22i 22j j 20 24; 'i 24 i 20J ÍM , ; ; -5' 14 ; 7-25Í! S 15» si ; S J

6 ISSBK.UTZ BÉLA DR. I. tábla. Kísérletek Codeinnel. cő l a c M cn 0) 0) u S <A 'Ctí CSl 2 i2 m L ^ 1 r 0 n d ü s ú befecskendezése után Egy lélükzóssol kiürített levugö uni»-l)gn pro klsr. Por(;zciikónt kiürített lovi'gö cnia-boii pro klrr 2 I S Sl Cfi egy lólokzóamci kilirltott lovcg-ö ciii»-ben pro klgr. perozeuként kiürilett levegő ciu^-boii pro klgr Iiiiponö '" H :-2 9 (i i.' , U ÜÜO 42U r i ; ! ő ' ! , \ n I 990 íi 1 ij tl? C X S 2 -o fi ^ ^ o * > ÍV. tábla. Kísérletek Dionínnal. 1 Impens ,

7 LÉLBKZÉSKE HATÓ ANYAGOK VIZSGÁLATA. 7' Feltűnő nagy a különbség az IMPENS és az én kísérleti nyulaim lélekzés volumene között, ennek más okát, mint a faji sajátságot, nem tudom adni. A mellékelt táblákról könnyen megállapítható, hogy mindazon kísérletekben, mikor a lélekzés volumene növekedett, az állat a kísérlet kezdetén felületesen lélekzolt, vagyis az egy lélekzéssel kileiiolt levegő mennyisége I klgrm. testsúlyra kiszámítva jóval a közej)es érték alatt volt. Ellenben mikor a nyúl lélekzése normális volt, akkor úgy a Hei'oiii, mint a Mori)hin, (.'odein, Dionin felületesebbé tette. A.; cf/j/cs kisérletczök ercalniényoi csakis azon rcmlmiöl füygfek, lioi/ij milyenek rouak a kisérleli állataik. Pl FK.VENKICI. kísérleteihez mind igen felületesen lélekző állatokat használt, ezért találta, hogy a Morphin és minden származéka a belélekzést mélyebbé tette. Még jobbaü látszik a véletlen szeszélyes szerepe IMPKNS kísérleteiben, ki a Heroinnal mind felületesen lélekzö állatokon, a Murpinnal csaknem mind mélyen lélekzokön, a Codeinncl és Dioninnal retjyesen felületese)!, és mélyen lélekzokön tette kisérleteit. Bizonyára egészen más lett volna az eredménye, ha a Heroinhoz használt nyulait Morphinhoz használta volna és viszont. Egyedüli kivételt az I. tábla lo.-ik kiséi'lete képezi, melyben 1580 grnios nyúlnak 14'3 cm.^ l)ro klgrm. volt a lélükzés volumene és még is növekedett az a heroin hatása alatl. Itt lehet egyszerűen sajtóhiba t. i., hogy nem 1580 grul, hanem 2580 grm. volt az állat súlya, mikor is a lélekzés volumene csak 87 cm.= l)ro klgrm. lett volna. Mindenesetre IMI'KNS ezen egy kísérletével szemben áll az én hat kísérletem, melyben a lélekzés volumene határozottan csökkent s csak abban a kísérletemben növekedett, a melyben az én nyulaimra megállapított közepes értéknél 14'5 cm.'-nél jóval kisebb volt a lélekzés volumetie. Lényegileg ugyanaz az oka annak is, hogy miért tapasztalta DKESER ellentétben velem kísérleteiben, a lélekzés erejének és munkaképességének növekedését. Az ő nyulának egy lélekzéssel végzett legnagyobb normális munkája 4(J-;^ yrm.-cm. volt. En 48 kísérletben mértem meg a nyulak lélekzésének munkaképességét s közepes értéknek 10>i-4 grm-cm.-i kaptam.

8 8 ISSBKUTZ BÉLA DK. Tehát DRESBK állatai ilyen gyengén lélekzeltek, vagyis a munkaképességük igen kicsi volt, ezért növekedett az a Heroin hatása alatt. A közölt táblázatokból az is kitűnik, hogy a befecskendezett anyag mennyiségével lélekzés szúm csökkenése egyenes arányban áll, ez utóbbival ellenben fordítva arányos a lélekzés volumene pro klgrm., úgy, hogy a keltő szorzatának vagyis a perczenként kilehet levegő mennyiségének pro klgrm. legalább cm.^-el kell egyenlő legyen ; különben az állat levegő cseréje nem lenne kielégítő. Szépen látszik cz az összefüggés az én kisérleteimben (XLVIIL, XLIX., L., Lll., LV.): a Heroin befecskendezése után a lélekzés eleinte csak kevéssel gyérül, a volumene ellenben erősen csökken ; később a lélekzés mind gyérebb és gyérebb lesz, de ezzel arányosan volumene nő, hogy egy bizonyos minimalis levegöcsere meglegyen. Ilyenkor különösen nagyobb adag után gyakran majdnem az eredeti nagyságát is eléri a lélekzés volumene. Néhány kísérletemben mesterségesen felületessé tettem az állatok lélekzését azáltal, hogy 100 C-v'i levegő hatásának tettem ki testüket. Ezen állatok lélekzését 1 - '2 ct grm. morphin (,LVJII.) gyérebbé tette, volumenét, munkakcpességét növelte, a nélkül azonban, hogy az eredeti értékeket elérték volna. Tehát qualitaiiv hülönbség a Mor^ihiii, Cudein, Diunin és a Heroin között a lélejczésro való hatás tekinteléhen nincsen. Mindegyik anyag a normálisan lélekzö állat lélekzését gijéríti, columenét erejét és munkaképességét csökkenti; de ha az állat felületesen- és gyengén lélekzelt, akkor mindegyik anyag növeli a lélekzés volumenét erejét és munkaképességét.

9 LÉI.EKZÉSKE HATÓ ANYAGOK VIZSGÁLATA. XLVII grm. súlyú nyúl. 19 rr, S m N ti M e g j e g y z é s H ' 8K m «IOÍ: 5fi 6 H 15: S-SN: 8 4(i 9--; (3 66i : , Lógosőmutszós. I. csőljuu '4 11. l?i-2 III.!) R P-í, 5 47 ö '.Maimmelt!rl)t'ii 20 ciii-rg szívja fi'l a vizet UG6 mgrin. Heroin siilicutuu. I. esőlii'n S5 III., MaiiometerUeii 14 I. csőben 15 II.., 11 > -_ Ü-6 ( IGÍ 38 4 I szívja fel a vizet E-i S 3 III., 4 5 I S'^ Manomelerhen cm-re szívja fel a vizet. 234 mgrm. Heroin subcutaii. I. csőben 12 II., 9 III., 7, 4 Manometerben 15 cm-re szívja fel a vizet. s

10 10 ISSEKÜTZ BÉLA DB. XLVTII grm. súlyú nyúl. T3 a III M e g j e g y z é s '25:i , Lég-csőiiiotszés. 1. csüljüll II. -8 K! \ 4-- 1U8-9 \. III., 10 í"! 85 í É l t Ö8-4 Maiioinul,orl)(;ii 21 cui-re szívja fel a vizet. U,") mg-nn. Heroin (0-33 ingrni. pro klgrm,) I. csőbon f^' 80-6 n III. 8-7 V S ' i'^ 34-4 Manometerben cm-re szívja fel a vizet. Kísérletet félbeszakítom. Újból kikötöm az állatot. XLl.X grm. súlyú nyúl. 2-, Légosőmetszés.

11 LÉLEKZÉSRE HATÓ ANYAGOK VIZSGÁLATA. 11 M e g j e g y z é s 3-8 i! 3'15 I 56 3-r :! j ^ 3 3ü'i 3 32'; 3 35 'i 3 4U 3 45 i 3 49ii 3 55 'I Í ' 4-30^ '4o! : í 735 ; :i 636-5' 567 I 540 ii i 572!^ 0'7 lug-rui. lll'i-oiii (U-T) i)ri) klgrm.) I. csőben II. III ű F^S 1 mgrm. Heroin (0 71 mgrm. pro klgrm.) I. csőben II.. III., Ui 9-5 ) is S mgrm, Heroin (14 mgrm. pro klgrm.) I. csőben II. V 13 /i > III. 9-5 ' *^ (ö s 5 '

12 12 ISSEKÜTZ BÉLA DR. é a K 3* i s i M e g j e g y z é s fi H ; ; i) 4(-8-6í: i'j iiignii. Hm'oiii (.-j Uig-nii. \ivi> klg-nii.) 1. csőben 11. III. IV, 5 ];!-5 10 I) t ^ ;í 83 ( i s g 00 grm. súlyú nyúl. 6-7, - i " ) 7-22I! LégcsőnK'.tszL's. 1. (^söl)i'ii 31) 4 ) L'li II. 14 III i ^ í luo 4, 7 i a 9:s "> nigrni. Hernin ÍU '> nig-rni. pro klgi'ui,) " 1. csőben ' 'i >s 78 4! iir ' is 47 5

13 LÉr.EKZÉSRu'HATÓ ANYAGOK VIZSOÁI-ATA Ili 4- ' M e g j e g y z é s 2;-) 21 I. II. III. csőlion i:!-2 l s>i n r, ( = i (i ' is OH 4 i;i grm súlyú nyúl. 3 3(1 4 3(1 7Í) ; (!3 5 1.") ()5 5<M Légcsöniotszó.'i. I. csiíhi'ii r, 104 G 911 (>;! (i mgi-iii. HiToin (()-5 nih-nii. pro klgrin.l I. l'sőilull 11. Ilii < S y 5p 91 (i I p-i ;!8-47 ' UI grm. súlyú nyúl. ( f) ; ! Légcsőmelszós.

14 14 ISSEKÜTZ BÉLA DR. i" 3 - O (L; S Ili M e g j e g y z é s 8'50 9-9' ' [: 10 14li ^ Ö j, tX) ' ns51)on II. III. 0'; -.'') ' )-3 Í ^ inotni. Horoiu (() ") mo'i'in. pro klgr.). I. (tsőbeu 11. III ^ uig'rm. Heroin. 2 mgrm. Heroin. I. esőben II. III ^.5 4^5 mg'rm. Heroin. I. esőben II. III IS =3 ^ íh V, I ÉS 80^ ^ I A ír, S > &

15 LÉLEKZÉSRE HATÓ ANYAÍJOK VIZSGALATA. 15 UII grm. súlyú nyúl. Sí a: X g 3- Cj ^! s ü ío bo o > M. e g j e g y z ó s !, 74.Ő: 7'50'; 8--i! 8-10l 8-20: ' 26 it ! Légcsűmefszós. I. Ksőhen n., 7-R III. r, ÍF'^S IS mgtiii. Heroin (0-88 pro klfj-rm.). I. csőben II. 14 T, lü 7 8-r> 6G fi 28-2 III mg-rm. Heroin (0-38 pro klg-rm.). I. csőlieii 91 ] H is 47-5 S-S LV grm. súlyú nyúl. C-45Í 7-50 b<o Légcsőmetszés. I. csőben If II. 111 \ III.,, 4. íff /

16 ISSEKÜTZ rnsí.a nn. o o 5 2-e'o S2Í M e g j e g y z é s ^ '; 15 Í ^ H ^ il 640 ij 707^5:! o34^6:: 510 ().") rnu'i'. Morpliiniiin hydroehloric. subcíitiin. iiih-imii. Morpliiii. hydrocliuir. sídicutaii. II. r 5 \ i f s GO-2,, ^ III. 7-5 f ' S ' Í -í, 4 IS 30 4 ' 1 nigitii. Morphin. hydroehlor. suhciitan. I. csőhou 13 \ 4t 53-2 \ II.,. 9 5 \ 'Í-:S 49 L l S III. 7 41) is nigrni..morpliin. liydrochloric. sulicutari. 2 mgrni. Morphin. Iiydrorliloric. snbcutan. 4 nigrni. Morphin. bydror-lilor snbcutan. 6 mgrm. Morphin. hydrochloric. subcutan. I. csőben 14 \ f-z 61 7 II. 11 'I^L 65 9 III. 7 { i is 304

17 1.151.EKZIÍSIÍE HATÓ A.N'YAOOK VIZSOÁLATA. LVI grm. súlyú nyúl. S-g.5?í sss ti} M e g j e g y z é s '40 8, i ! 8-10;; '^ ii i! 48 50'I 44 ~\' liégcsömctszés. 1. csöbon II. III IG ( gs-; T,7-47 I '' 2 mgrm. Morj)liiii. liydroclildr. suboutiiii. I. csöbon Ki II. 11 III., 8, 5 4 mgrm. Mori)hin. snbeiitan. 80 G G / IS mgrm. Mor ihin. siibcíitan. I. csőbon 21 II.,, IG III., a os o { 93 '3-1 ' LVllI grm. súlyú nyúl Légcsőmetszés. Értesítő (orvosi szak) 1911.

18 ISSEKÜTZ BÉLA DR. OS d s s ip M e g j e g y z é s T. csőben IL III., ' ;! , 6 is 08 4 Manometerben 23 cm-re szívja fel a vizet, 100" C-ü levegőnek teszem ki az állat testét. I. csőben 11 II. 7 III., - 5 3? «3 20 i s Manometerben cm-re szívja fel a vizet grm. MorphiiL bőr alá. I. csőbon n. III. -5 i fs 11-2 li-js Manometerben 20 cm-r(i szívja l'el a vizet. I r o d a l o m. 1. DRESER. Arch f. gesammte Physiologie PHüger 72 K HAENACK, Münch. Med. Wochenschrift 98. évf SANTESSON, Münch. Med. Woohenschrift 99. évf és 67. ' 4. LEWADOWSKY, Ach. f. Anatomie n. Physiologie 99. évf. 5. SANTESSON, Arch. f. gesammte Physiologie Pflüger 81. K G. FRAENKEL, Münch. Med. Woohenschrift. 99. évf GuiNAKD, Jonrnal de physiol. et path. gen. 99. évf. 8. LED, Deutsche Med. Woohenschrift, 99. évf. 12. sz. 9. KAREWSKY, Kef. Therap..Monatshefte évf , 10. WiNTERNiTz, Ref. Therap. Monatshefte 99. évf STRUSBERG, Arch, internat. de i)harmacodyn. 4. kötet. 12. IMPENS Arch. f. gesammte Physiologie Pflüger 78. K lap.

19 LÉLRKZÉSRK HATÓ ANYAGOK VIZSGÁLATA. 10 III. A hörgők körkörös Izomzatára ható anyagok. BRODIKS és DixoN ' 1903-ban a hörgizorazat physiologiáját és pharmacologiáját vizsgálták a következő kisérle+: berendeléssel : az nrethannal altatott vagy curarinozott kísérleti állat (nyúl és macska) fél tüdőjét oncometerbe helyezték. Ezt plethys- >nograph-val kötötték össze s így regístrálták a tüdő térfogatának válíozását. Olyan mesterséges lélekzést alkalmaztak, mely lehetővé tette pontosan egyenlő mennyiségű levegőnek befúvását, teljesen egyenlő rythmus és nyomás mellett. így mindaddig, míg a hörgők körkörös izomzatának tónusa nem változott, minden belégzéskor egyenlő mennyiségű levegő fúvatván be a tüdőbe, annak térfogata mindif/ egyformán növekedett meg. De ha a liörgök izomzatának tónusa növekedett s ezáltal a hörgők 'iimene kisebbedett, csak kevesebb levegő juthatott be a tüdőbe és ezért térfogata csak kisebb mértékben nőhetett meg. Oly nagy fokú volt pl. muscarinnak, pilocarpinnak, physostigminnek, veratrinnak stb. befecskendezése után a hörgők izomzatának görcse, hogy csak kevés levegő juthatott be a tüdőbe, annak térfogata a normálisnak alig Vi -ére nőtt meg belégzéskor. Ezért a mesterséges lélekzés nyomását növelni kellett, különben az állat megfulladt. Jóllehet, így teljesen kétségtelenné lett ezen anyagok hörgizmok görcsét okozó hatása, mégis, még a legújabb tankönyvek sem méltatják ezt, sőt HEUBNER, ki 1905-ben, tehát 2 évvel később foglalkozik a physostigmin mérgezéssel, annak hörgszűkítő hatásáról meg sem emlékezik. Pedig a pilocarpinnal, physostigmínnel és veratrinnal végzett kísérleteim azt hiszem eléggé meggyőzőek, hogy ezen anyagok hörgizmok görcsét okozó hatásának fontos szerepe van a mérgezés lefolyásában. Ugyanis ezen anyagok vérbefecskendezése után az állat csakhamar a legsúlyosabb dyspnoeba esik, fejét hátraszegi, melső végtagjait a padlónak feszíti s így minden segédízmát igénybe véve, a legnagyobb erőmegfeszítéssel igyekszik levegőhöz jutni; mit legjobban bizonyít az, hogy ilyenkor a lélekzés ereje és munkája a normálisnak háromszorosára, sőt négyszeresére növekedik. Minden erőfeszítés daczára csakhamar cyanosis

20 20 ISSEKÜTZ BÉI>A DR. fejlődik ki, az eddig szűk pupillák kitágulnak, majd az állat elveszti eszméletét, feje lehanyatlik s végűi egy-két terminális lélekzés, helyesebben ásítás után, a lélekzés megszűnik. Egyszóval ugyanazon tünetek fejlődnek ki, mintha a légcsővet elzártam volna. Ha a mesterséges lélekzést erélyesen alkalmaztam, akkor az erős levegő befúvással az összehúzódott hörgőket, mintegy mechanice kitágítottam s egyúttal a CO a felhalmozódása következtében béiuilt lélekző központot felélesztettem, úgy, hogy az állat V2 perez múlva már csaknem teljesen normálisan lélekzell. Hogy a pilocarpin és physosligmin néma lélekző központ bénításával okozták e.'.en tüneteket, már abból is kitűnik, hogy a mesterséges lélekzéssel felélesztett állatok lélekzése még Vi óra múlva is ha a hörgők nem szűkültek megint össze jóval szaporább, nagyobb volumenű és erősebb volt a normálisnál; annak megfelelően, hogy akkora adag pilocarpin vagy physostigmin, mely vérbefecskendezve a hörgizmok görcsöt okozza, subeután adva a lélekző központot izgatja. Ha egy anyag a lélekző központot bénítja, akkor a lélekzés lassanként csökken, ereje is fokozatosan kisebbedik, mint a eocainnál, apomorphinnál, aconitinnél látható, itt ellenben a lélekzés ereje és munkaképessége egészen az utolsó pillanatokig nagyobb a normálisnál. A lélekző központ bénítása miatt megszűnt lélekzést sokkal nehezebben lehet mesterséges lélekzéssel megindítani, 5 10, sőt 15 perez is szükséges. Legfontosabb éi vem azonban az, hogy előzetes atropin befeeskendezé.s után a pilocarpin úgyszólván semmi tünetet sem okoz. Az pedig, hogy az atropin a vagus hörgizombeli végződéseit bénítja, HRODIE és DixoN-on kívül mások is különböző kísérletek segítségével.megállapították. a) Pilocarpin. Ámbár igen tekintélyes a pilocarpin irodalma, mégis csak kevés adatot találunk a lélekzésre való hatásáról. Az 80. év előtti kísérleti adatoknak nem tulajdoníthatunk nagy értéket, mert ezeket a kísérleteket részint jaborandus levél infusumával, részint pedig többé-kevésbbé szennyezett pílocarpinnal végezték.

21 LÉLKKZÉSP.E HATÓ ANYAGOK VIZSGALATA. 21 HAHXACK - Ó.S MEVER 80-biin kiiiiutauiik, hogy a jaborandus levél a pilooarpinon kívül még egy másik alkaloidát jaborint is tartalmaz, s hogy a kereskedésboli pilocai'pin igen gyakran jíiborinnal fertőzve van. Kz utóbbi alkaloida pedig atropin niód-.iára, vagyis sok tekintetben a pílocarpinnal ellentétesen hat. I''z magyarázza az 80 előtli kísérletek ellentétes eredményeit^. HAHNACK és MEYER tapasztalták, hogy néhány mgrm. (5 mgrm.) vérbefecskendezés után (3.-ik kísérlet, 379. lap) a pulsus gyérült, a vérnyomás sülyedt, de csakhamar megint a normálisra emelkedett, a lélekzés dyspnoes és annyira szabálytalan lett, hogy mesterséges lélekzést kellett alkalmazniok 3 perczíg.* E>culán ujabb adagokat fecskendeztek be, de a lélekzést többet nem említik, tehát valószínűleg abban szembetűnő változás nem volt. Nagy adag pilocarpin után a. vagusok elvesztették ingerlékenységüket és a vérnyomás erősen csökkent a vasoinoto- 'os központ bénulása következtében. Egy más kísérletükben ( m. lap) a ívilocarpin vérbefecskondezve erős dyspnoet okozott, melyet azonban az atropin befecskendezése teljesen megszüntetett. Bőr alá fecskendezve 01 gmi. (387. lap) a nyál elválasztást erősen fokozta, a pupilla szűk lett, az orrból híg nyálka l'ülyt, a szemek könnyeztek. Később a lélekzéskor a szörtyzörejek hallat.szotlak, melyek folyton szaporodtak és erősbíidtek Ezzel arányosan mind súlyosabb és súlyosabb dyspnoe ós orthopnoe fejlődött ki. Igen erős izommegfeszítéssel és köhögéshez hasonló rohamokkal az állat a nyálkához hasonló tiszta folyadékot bőven ürített." Mégis a légszomj folyton növekedett, a pupillák kitágultak s erős convulsiós görcsök jelenkeztek, melybon az állat elpusztult. Ezt a dyspnoet és fulladást ők tüdő o«/e»irfha/,'tulajdonították, melyet' a nagyfokú vóredény kitágulás okozott. Hely;esen jegyzi meg azonban KUNKBL, hogy inkább ahmichusbeli ' nyálolválasztás igen erős fokozódásában kell a fulladás okát keresni. S.VNOER hét esetet közöl, melyben piloearpint (idampsia ellen használták és fulladásos tünetek ^között heveny, halált okozó tüdővizenyő keletkezett. * Itt tehát a hörgők izomzatának görcse lépeu lel, a melyet a mesterséges lélekzés megszüntetett. Én is úgy tapasztaltam, hogy az egyszer kitágított hörgők újabb pilocarpin adagoktól nem szűkülnek többé meg.

22 22 IBSEKUTZ BÉLA DR. Néhány mgrm. pilocarpin vérbefecskendezése után fellépő dyspnoet HARNACK és MEYER a Jélekző központ bántalmazásával magyarázták. (390. lap : Dennoch lassen sich an Sáugethieren auch schon nach kleineren Oaben, namentlich bei directer Injection ins Blut, Erseheinungen constatieren, die auf eine Affection von Centren, die in der nieduila ohlongata gelegen sind, hindeuten : es sind dies namentlich die.störungen der Respiration... die heftige Dyspnoé...' ) Azonban így nincs megmagyarázva, hogy az atropin miért szünteti meg ezt a súlyos dyspnoet, mert hiszen az atropin maga is izgatja a lélekző központot. Kisérleteiraben azt tapasztaltam, hogy míg 8 10 mgrm. pilocarpin vérbefecskendezve minden esetben erős dyspnoet és orthopnoet, majd fulladást okozott (VII. és X. kísérlet. Lásd az I. görbét), addig 10 mgrm. atropin befecskendezése után 10 mgrm. pilocarpinnak semmi hatása nem volt. (IX. és XV. kísérlet.) Hogy a lélekző központot 10 mgrm. pilocarpin nem bénítja, bizonyítja a X.-ik kisérletem, melyben ezen adag vérbefecskendése után a lélekzés szaporább, nagyobb volumeníí, de már a következő perczben a lélekzés gyérül, volumene kisebbedik, ereje és munkaképessége ellenben a normálisnak kétszeresére emelkedik. A lélekzés mind gyérebb és gyérebb, de a munkaképessége egészen az utolsó pillanatokig magas marad, végül a lélekzés megszűnik. (L. mellékelt görbét.) Ekkor mesterséges lélekzést alkalmazva, a lélekzés 2 perez múlva rögtön nagy volumennel megindul s 8 perez múlva normális szapora, csak a volumene valamivel kisebb. A második hasonló pilocarpin adagnak alig van valami hatása a lélekzésre: az egyszer kitágított "hörgők többet nem szűkülnek meg. Csak a harmadik befecskendezés után szűnik meg a lélekzés, de ekkor nem a hörgizmok görcse, hanem a lélekző központ bénulása következtében. Mert ekkor dyspnoe nem jelent-

23 1 LÉLEKZÉSRE HATÓ ANYAGOK VIZSGÁLATA. 23 kezik, a lélekzés egyenletesen fokozatosan gyérül, volumene is fokozatosan csökken, s a mi a legfontosabb különbség a lélekzés ereje és munkaképessége már igen korán kisebb a normálisnál s a halál előtt alig egy pár grm-cm. Mesterséges lélekzésre az állat ugyan feléled, de a lélekzése sohasem éri el a rendes értékeket, az atropinnak sincs semmi hatása s csakhamar a lélekzés végleg megszűnik. Vagus átmetszésnek nincs befolyása pilocarpin hatására (XI. kisérlet). Bőr alá fecskendezve sokkal nagyobb mennyiségeket bír el az állat. 2-3 mgrm. a lélekzésben nem okoz lényegesebb változást: az egyes lélekzések volumene kevéssel nő, de ezzel arányosan csökken a lélekzések száma, úgy, hogy a perczenként kilehelt levegő mennyisége nem változik (VII. kisérlet) mgrm. után úgy a lélekzések száma, mint volumene nő s így a perczenként kilehelt levegő mennyisége "/o-al nagyobb a nor-malisnál. A lélekzés munkaképessége /o-al növekedett. (XV. és XVf. kisérlet). ino-200 mgrm. halálos. (XVI. kisérlet.) Kezdetben a lélekzés szapora, volumene nagy, de csakhamar mind több és több szörtyzörej hallható, ezzel egyidejűleg a volumen kezd csökkenni, de a lélekzés szapora marad. Lassanként mind súlyosabb dyspnoe és orthopnoe fejlődik, melyet legjobban az mutat, hogy az állat a manometerhen mind magasabbra szívja fel a vizet. Azután görcsök jelentkeznek, melyek alatt a lélekzés igen szapora és nagy volumenű. Néha egy ilyen göresroham után az állat sok nyálat ürít, a szörtyzörejek megkevesbednek s a lélegzés javul, de ez nem tartós, mert lassanként a lélekzés gyengül s az állat a vasomotoros és lélekző központ bénulásának tünete között elpusztul, (lyakoribb azonban az az eset, hogy a dyspnoe folyton fokozódik s az állat a fulladás tünetei között pusztul el. Ilyenkor a mesterséges lélekzés vagy atropin nem segít, mert nem a hörgizmok görcse okozza a fulladást, hanem a fokozott bronehus-beli nyál elválasztás és a tüdővizenyő. Tehát a pilocarpin különbözőképen hat a lélekzésre: a) a lélekzö központot kis adagban izgatja, nagy adagban előzetes izgatás után bénítja;

24 24 ISSEKUTZ BÉL-V DR. b) vérhefecskendezve a hörgizmok görcsét és ezáltal fulladást okoz; c) a hronchus-heli nyálelválasztást annyira növeli, hogy ez is okozhat a kifejlődő tiklövizenyövel együtt fulladást. b) Physostigmin. BAUER = már 66-ban azt állítja, hogy a calabar-hah kivonatával mérgezett állatok dyspnoeját a glottis és hörgizorazat görcse, a halálát pedig asphyxia okozza. BEZOLD és GÖTZ * szerint a méreg a vagus tüdőbeli érző végződéseinek izgatásával okozza a lélekzés számának növekedését, a halált pedig a lélekző központ bénulása és a hörgizomzat görcse okozza. AVESTERMANN LABORDB " és LEVEN 70-ben a halál okát tisztán csak a hörgizomzat görcsében keresik. HARNACK és WITKOWSKY ' (76-ban) kik igen behatóan foglalkoztak a physostigmin hatásával, így írnak: A lélekzés kezdetben szapora, de nem sokára gyérül, majd teljesen megszűnik. Oly anyagok, melyek tapasztalás szerint a lélekző központot izgatják pl. apomorphin, ekkor hatástalanok maradnak... Hogy a lélekzés bénulását kell a physostigmin mérgezésnél a halál okának tekinteni, abból is kitűnik, hogy az állatok mesterséges lélekzés bevezetése után, a méreg viszonylag óriási adagját is hosszabb ideig jól elbírják... A lélekző centrum bénulása magyarázza, hogy az állatok néha a leghevesebb fulladási görcsök között pusztulnak el. A legtöbb esetben azonban a lélekzés bénulása mellett a motoros sphaera paralysise annyira előrehaladt, hogy görcsök nem keletkezhetnek."* Kísérleteik feljegyzésében mindenütt jelzik, hogy az állatnak erős d}-spnoeja van, hogy a halál erős dyspnoe közben állott be, mégis ezen dyspnoe okát nem keresik ; pedig a lélekző központ bénulása dyspnoet nem okozhat. Az a physostigmin, mit kísérleteikhez használtak, sokkal gyengébb volt, mint a későbbi vizsgálóké. Mert pl. ö mgrm.-tól vérbefecskendezve a nyúl nem pusztult el, csak 10 mgrm.-tól következett be a halál dyspnoe alatt (Tod unter Dyspnoe)> * Hasonlót tapasztaltam a XVIII. kisórletemlien.

25 LÉLEKZÉSRE HATÓ ANYAnOK VIZSGÁLATA. 25 ROTHBKROER " kisói'leteibeii pedig 1 ingriii. pro klgrni. már halálos volt s Vg 'A mgrm. erősen izgatta a lélekző központot. HKUHNER (!905-bon)" szerint Ü'4 mgrm. pro klgrm. biztosan halálos vérbefecskendezvo; ő is megállapítja, hogy a lélekzés megszűnése a halál oka, de kétségesnek látszik, vájjon nem ogyszerűen a nyálkának igen bő secretioja a bronchusokban okoz fulladásos halált. J<]gy ilyen fulladásos halált ír le DANNEMANN galambokiuil". Csodálatos, hogy HHUBNER két évvel BRODIB és DixoN vizsgálatai után nem gondol a hörgizraok görcséibe! Kisérleteimben a MEi?cK-féle I'hysostigminum salicylicum-ot használtam. HAR.NACK és HEUBNER vizsgálatai kiderítették, hogy a physostigmin különböző telanust okozó alealoidákkal (pl. calabarin) lehet szennyezve. lízcrt a használtam physostigminl kipróbáltam oly módon, hogy belőle több béka hasi nyirok tömlőjébe 5 JO mgrm. ot fecskendeztem, de egy.szcr sem láttam íetanust. Azt, hogy eserolint vagy más hatástalan hasonló anyagot nem tartalmazott nagyobb mennyiségben, bizonyítja, hogy kisérleteimben vérbefecskendezve O'o7 mgrm. pro klgrm. salicylsavas physostigmin (= 0'42 mgrm. tiszta alcaloida) subcu tan pedig l'á mgrm. pro klgrm. (= 1 mgrm. tiszta alcaloida) minden esetben halálos volt. De már O'Ofi mgrm. pro klgrm.-nak bőr alá fecskendezve is van hatása (X\'II. kísérlet): a lélekzés volumene ereje és munkaképessége kevés.sel nő. 0"12 mgnn. pro klgrm. pedig a lélekzések volumenét Vo-al emeli, de a perezenként kilehelt levegő mennyisége csak 20 33Vo-a] nagyobbodik, mert a lélekzés szám 5-8 %-al kevesebb a normálisnál, a lélekzés ereje Vo-al, munkája pedig majdnem 100 Vu-al nagyobb. A következő két 0' mgrm. pro klgrm. adag már csak kevéssel képesek ezen értékeket növelni. Az állat az összesen kapott 074 mgrm.-ot pro klgrm. olyan jól eltűrte, hogy 3 óra múlva már csaknem teljesen normális a lélekzése. A XVIII. kísérletben 07 mgrm.-ot pro klgrm. kapott subcutan a kísérleti nyúl és a lélekzés száma 20 "o, volumene 10 "/o, ereje 12<'/o-al, niunkaképessé.ge 20 Vo al na,gyobbodott, az egy perez AVCXXI kilehelt levegő mennyisége pedig 30%-al. Halálos dosis (l's mgrm. pro klgrm.) bőr alá fecskendése után (XIX. kísérlet) is eleinte fokozódott a levegőcsere, de

26 26 ISSEKUTZ BÉLA DR. esakhamar a lélekzések erősen gyérülnek, a vohinienjük a rendesre vagy még az alá kisebbedik, az állal erősen nyugtalan, súlyos dyspnoe és orthopnoe fejlődik ki, ilyenkor a normálisnál 3-szor nagyobb munkát végez egy belélekzéssel. Csakhamar a COa p felhalmozódása következtében elveszti eszméletét s a lélekzés megszűnik. A XX.dik kisérletem mutatja, hogy előzetes atropin befecskendezésnek nincs hatása a mérgezés lefolyására. A XXI-dik kísérletemet (Lásd a Il-dik görbét) 0 is érdemes felemlítenem, melyben 0'57 mgmot pro ^ klgrm vérbefecskendeztem, rögtön súlyos dyspnoe és RTI orthopnoe lépett fel s 2 perez múlva megszűnt a I J lélekzés, de mesterséges lélekzést alkalmazva már i, o ~ 'A perez múlva megindul nagy volumennel. Azonban ffi ^. I a hörgők csakhamar megint összeszűkülnek s megint S ^ fulladás következik be, de '/a percznyi mesterséges g. I - lélekzésre megint megindul. Ekkor már a hörgizomzat többet nem jut görcsbe, hanem a lélekző központ o izgalmának tünetei fejlődnek ki, annak megfelelően, SS. o f c^' S- "j 3 a. o. B a- 3. hogy ekkora adag bőraláfecskendezve, a lélekző központot izgatja. Hasonló második adag vérbefecskendezése után a lélekzés nagy dyspnoe és orthopnoe között megint megszűnik, de mesterséges lélekzéssel újból feléleszthető az állat. Azonban csakhamar a hőrgök összeszűkültek s typusos tünetek között megfulladt a nyúl, mesterséges lélekzés megint segített rajta s így tovább ez a scena akárhányszor megismételhető volt. Azt hiszem pusztán ez az egy kisérlet is eléggé bizonyítja, hogy a physostigmin a hörgizomzat görcse által okozza a mérgezett állat fulladását. Mert alig képzelhető el, hogy 2 perez alatt, a mennyi idő kellett a vérbefecskendezéstől a lélekzés megszűntéig, a bronchus nyálkahártyája annyi váladékot termeljen, hogy az fulladást okozzon; de még nehezebben képzelhető el, hogy ez a sok váladék hová lenne Va

27 LÉLEKZÉSRE HATÓ ANYAGOK VIZSGÁLATA. 27 perczig tartó mesterséges lélekzés alatt. A salivatio sem volt akkora, hogy abból jogunk legyen a bronchusbeli váladék elválasztás olyan óriási mértékére következtetni. De legjobban bizonyítja ezen feltevés tarthatatlanságát a XXI-dik kísérletnek a pílocarpinnal tett XVI-dik kísérlettel való összehasonlítása. Ez utóbbiban a hörgőkben óriási mennyiségben termelt váladék ölte meg az állatot, itt nagyon bő salivatio volt, a tüdők felett szörtyzörejek voltak hallhatók, lassan, fokozatosan növekedett a dyspnoe s mikor az állat megfulladt, mesterséges lélekzés nem segített. A íjhíjsostigmin tehát kezdetben ós kis adaíjban, a lélekző központot részint direkt, részint a vagus sensibilís végződései utján (BEZOLD, GÖTZ és HOTH- BERGER idézett vizsgálatai) izgatja, nagg. adagban a hörgizomzat görcsét s ezzel az állat fulladását okozza, de mesterséges lüekzéssel az állat megmenthetőc) Veratrin. BRODIE és DixoN kimutatták, hogy a veratrin igen erélyesen hat a bronchus izomzatra, annak erős tartós görcsös összehúzódását idézi elő. Behatóbban a veratrinnal nem foglalkoztam, kísérleteimmel csakis arról akartam meggyőződni, hogy vájjon a veratrin vérbefecskendezve, hasonló tüneteket okoz-e mint a pilocarpin és a physostogmin. Mert ha ez így van, akkor ez nagyon megerősíti azon feltevésemet, hogy a pilocarpin és physostigmin mérgeknél a légzés megszűntét főleg a bronchus izomzat görcsös összehúzódása okozza. Kísérleteimből (XXII.) (Lásd a Ill-dik görbét) kiderült, hogy a veratrin teljesen hasonló tünetek között okozza a légzés megszűntét, mint a pilocarpin és physostigmin, csak a veratrinnal a görcsösen öszszehuzódott bronchus izomzatot nehezebben lehet az erélyes mesterséges légzéssel kitágítani. Ebben a tekin-

28 28 ISSEKÜTZ «ÉLA DR. tétben vizsgáltam 3 alkahiida között, fokozali különbséget tapasztaltam; legkönnyebben sikerült a bronchusok kitágítása a pilocarpimiál, nehezebben a physostigminnél és legnehezebben a veratrinnal. VII grm. súlyú nyúl. E i s. Ií 11 gs 2- S, g 0) o 2 sl M e g j e g y z é s 9--- Ijéii-csőmotszcs il " lug'riii, Pilocarpin subcíitan Salivatio nig'i'in. Piloear[)iu subcutan , nigrni. Pilocai'i.in subcutan U-201 a 1 nigrni. Pilocai-pin subcutan nigrm. Pilocarpin vénába, rögtön igen 1 erős dyspnoe kezdődik, pupillák szűkek Nagyon nagy megerőltetéssel képes csak lólegzolni az állat, cyanosis fejlődik, a pupillák kitágulnak A légzés folyton ritkább és gyérebb lesz. Convulsiós görcsök A légzés megszűnt, mesterséges légzést nem alkalmaztam.

29 I,i5r,KKZl5SRK HATÓ ANYAGOK VIZSGÁLATA. 29 IX. 20 grm. súlyú nyúl..2 il II IIL Ili cs4 III M e g j e g y z 8-45 Légcsőmotszíi.'! Ö O'Ol arni. Atropin véii.álja Tág ])iipilla ; Q-Ol Pilcir.arpiii vóiiába j í Kí.si''i-li'li') alilialiiig-yom. X grm. súlyú nyúl jl> tx) Légcsőmetszés. I. csőbon II. III = 2 =í ő S-s G g Manometorben chi-re szivja fel a vizet grm. Pilocarpin vénába. Befecskendés előtt légzésszám 10"-ben 14. Befeeskendés ntán légzéssz.ám az első 10"-ben, másodikban, harmadikban, légzés nagy volumenű, szabálytalan. Görcsös rángások jelentkeznek, ekkor a légzés igen gyors és nagy volumenű; pn]iilla szűk, salivatio. Manometorben 22 cm-re szivja fel a vizet. Maximalis munka = 139 gramm. Légzésszám 10''-enként 19,, 20,, lő, 14. Orthopnoe.

30 30 ISSEKÜTZ BÉLA DH. S-g 2Í m M e g j e g y z é s ! :j 01: ;V03:Í : 75 3-li7i: 7fi 3-08!i 3-09 i '/, ' Légzésszám 10"-piiként 11, 10,!), 8, 8, (i. Pupilla tág. Légzésszám 10"-onként ő, 5, 5, 4. Légzés megszűnt, szívműködés jó, cornealis rellex nem váltható ki. Mesterséges légzés. Légzés megindult ; légzésszám 10"-enkéut, a volumeni' mindjárt kezdettől nagy. Pupilla szűk, eornealis i'ellex kiváltható, oyauösis megszűnt. 001 grm. Pilocarpin vénába. I. csőben 10 II., n-2 III. 8, 4-8 g d 2 ao^g fió n.53 1 i 5 -i' Manometerben 19 cm-re szivja lel a vizet. 001 grm. Pilocar])in vénába. 1. csőben n. III II [ -^ ) is 23-7 Manometerbon cm-re szivja fel a vizet. Manometerben 9, 8, 7, 4 cm-re szivja fel a vizet. Légzés megszűnt, de dyspnoet nem volt, mesterséges légzés. Légzés megindult, eleinte egészen felületes volt, de állandóan nőtt.

31 LÉLEKZÉSRE HATÓ ANYAÍiOK VIZSGÁLATA. 31 g-s s-s Ís4 c a. " c! i; l l Ö O o M e g j e g y z é s , Manomolorhoii cm-re szivja fel a vizet '005 u-rm. Atropin vénába Ö; Manometevben 12 cm-ro szivja f<=!l a vizet Manonieterben 10, 9, 7, 4,,'! oni-re szivja fel a vizet Légzés megszűnt, mestersége.s légzés hiiíba. szívműködés is megszűnt. XI. \ 1400 grm. súlyú nyúl 8-40 Légcsőmetszés, vagusok kipraejjarálva I. csőben II. 12 ps 'rss i Í S III... 8, 4 J 30-4 ' Manometerlien 20',5 m-re szivja fel.a vizet Mindkét vagust átmetszem I. csőben 26 f-t l Í Í III f r-j II., i.s fh., 8 ) IS 121 > Manometorben cm-re szivja fel a vizet O'Ol grm. Pilocarpin vénába. Befecskendés után 8 10 igen szapora és nagy volumenű légzés, de csakhamar igen g3'ér, erőltetett nehéz légzés van !! Légzés megszűnt. Mesterséges légzést nem Ii i; alkalmaztam.

32 isskkutz HÉLA DR. XV. 20 grm. súlyú nyúl. 3 a 4* - S "C 'o S-a; í? S i M e g j e g y z é s : ' ' (i I.éw.söiiK^szr'S. I. csőlion 20 II. 14 III... 8,. r C7-23 ' 5S 47 ing-i'in Piloc;ir[iiii suliputmi. Siilivatiii. I. csőbon 11. III G 5 nigru}. Pilocarpin snbcutan. I. csőben n., III r, 1-8,59-6 l g^l ' is 68 I. csőben 23 \ 6 II.,, III.,. 10 ' 54-5 IV, I %& 0-01 grm. Atropin vénába. Salivatio megszűnt, tág ]inpilla grm, Pilocarpin vénába. Kísérletet abbahagyom. ^ s í* lll 1 il?

33 L-LIL.EKZIÍSRH HAT6 ANYAGOK VIZSGÁLATA. 33 XVI grm. súlyú nyúl. 5 3 If! Ili ^ S bt M e g j e g y z é s U )! 11-30! ! f.6 R2 02 f) ^ Í i i ' ! ! Értealtő (orvoai azak) II Lég'fisőinol.szós. I. csőbon 2;Í \ s. s 106 G II. [ÍVS 157-.'') fii III., [ "= I U 08 1 í Manoniotprl)pn 26 5 cm-ro szivj.a fe I a vizet 0-01 jo]'m. l'ilociiriiiii siibcutaii. Salivatio, szűk pupilla. I. csőben 2G II., \ 2 ri-s 6-5 III. 14 j pií 1G2-G 8 ' is 121-G Manoineterboii 28 cm-re szivja fel grm. Pilocarpin.snbcutan. I. csőben 23 G-6 II. 139 S2G III., 122 í «S ' is 59 G Manometerben 25 cm-re szivja t'el a vizet grm. Pilocarpin snbcutan. I P g te a vizet. Maximálisan szűk pupilla; híg és igen bő szék.

34 34 ISSEKÜTZ BÉLA DR. i SS.sl s S, g ^1 s! i i ' ^ i M e g j e g y z é s : ' i ; ' ' J : ; Tgoii 1)5 s.alivafio. Tg'oii sok sziirtyzörnj lialllmló, :i lóu'zós cvőltetett, dj'spnoes. Maiiometerlion 37 cm-ro szivja I'HI a vizet; göresök. Manometerlien 29, 27 em-re szivja lel a vizet. GöiTSrolianL Ig-eii nag-yl'okií dysimoe. 1. esőben T III. 14 lli2 56 " Manometerben 35 cm-re szivja l'el a vizet. la } j Igen n.ag.y eromegfeszítéssel s köliiigf'kliez hasonló rohamokkal az állat igen sok ny.álat ürít. Ezzel a légzése nagyon megkönnyebbedik, csak kevés szörtyzőrej hallható, dyspnoe is szűnik. 1. csőben Sf l,-)8-() II yífs i;!9-.'-. Sj4 2 III Manometei'ben 2r> cm-re szivja fel a vizet. 01 grm. Pilocarpin subcutan. Igen sok szílrtyzőrej hallható, de nagyfokú dyspnoe. jiincsen

35 r.iíi.ekzésrr HATÓ ANYAGOK VIZSGÁLATA. 35 S i i c ll ' s Isi IP 1 M e g j e g y z ó s a. 2 L. isr 'S 'O ;i. il I! j T. csőlxvn 2\ 1 f-t í II. 15 ilg M., 10 [ps sno i c S ti ~ i: TV. r,-5 ' ii,07-47 J.\1nii()ini'1i<ri)eii 24 l'i cni-i'o szivja fel a vizut H i I. Í'.'^ÖIKMI IS f-i 102 II ív il i 1 M ITI r..tl 1 1, 4 i i-s ao-4 ' bt = ' M.anoiiicterbeii 20 ciii-ve.'izivja M a vizet. I2-4T1/,,, Manometerbon om-re.szívja fol a vizet ; orős cyanosis, giircsiik, nehéz orőlletott lég-zés. 12-4S A) ; Manometerben 10 cm-re szivja í'ol a vizet : cornealis reflex nem váltható, maximálisan tág- pupilla grm..-^troiiin vénába, de nem használ. i' a légzés folytonosan gyengül ' 1 Légzés megszűnt, szívműködés igen gyenge, mesterséges légzést húsz p(>rczig' hiába alkalmazok. nonczolásnál tüdők < edemásak. XVII. 00 grm. súlyú nyúl Légcsőmetszés :

36 I 36 ISSEKÜTZ BIÍI.A DK. 5 c >-:3 ^ M e g j e g y z é s ' rf 10-m m iD ( f ^ I. csőlxiii 1.') II. n'2 III. 4 ' is :!0-4 MauDninterhoii lí) fmii-rc szivj.i lel a vi'zot. 1) 1 lufj-rm. Phys()stÍH-inin sul)futmii (DOC pro klg-rm.l. 1. csőbon 15-2 \ -Ss j II Ü-8 Ili ni. 8 0 «2 00 B -a; 4-8 S Manomotorbcn 10 2 cm-ro szivja fel a vizet. i! 0-2 mgrm. Physostigniiii sul)ciitan. I. csőben m II ( SVS 83-4 [ Í Í 111., 9-í ' (lei i 47-5 ' Manometerben 21 cm-re szivja fel a vizet. 1. csől.ei; 21 1,38-9 \. _^ 11., 15-2 l;í-í i í i III ez 68-4 Manometerben cm-re szivja fel a vizet.

37 I.ÉI.KKZIÍSKE HATÓ AN-^AÍiOK VIZSOÁLATA öo! H 05 nib] ir, f)2-5 (i () ! ' : ,500 1, , U ;í iiignu. Physo.sligiiiiii subcíilan. csöbon ,; Hl n rrn 5j " IIT. 11 í 1"^ \-., 6 ' SS 68-4 Maiiuniotorben 26 cni-ro szivja fül a vizet. () :! nigi-ni. I'liysosliginin snbcutan. 1. csöbon ,, l!v8 S 136! 5 sí III ='= 1 1U6 8i i = bc t ^ > bc ", 6 8Ü-4: 3 4 ' és Manometerben 2.') 26 cm-re szivja fel a vizet. az állatot le Kísérletet fólbeszaka.szlom, oldom, l'jbül kikötöm az állatot. 'í 1. CSÖIHÜI 8U 6 II. III., a. 531 (S2-; > Manometerben 1!)-2U cm-re szivja fol a vizet. 08 mgrm. l'b.ysostiginiiit ]'ülvénál)a focskondez(^k.

38 38 ISSEKÜTZ BÉLA DK. s c g 1 a _ Ic N Sl) Í m, " Cl ) sig gá" í P a S K ^ 1 t- O) M e g j e g y z é s 311 Manoniotorbon 26, 30, 32, , 25, 24 cm-ro szivja lel a vizet. 312 Manometerben 32, 28, 2U, 14, cm-re 1 szivja fel a vizet. 3 12/', Légzés megszűnt. XVIII grm. súlyú fehér nyúl Légosőmetszés I. cső bon 21 IL lő í f s m. 11 S« , 4 ) Is 30 4 Manometerben 23 cm-re szivja fel a vizet mgrm. Physostigmin subcutan (0-7 mgrm. pro klgrm.) I. csőben 22 4s 152-ő IL III., 12 = SS 43-78, 4-8 J Manometerben 26 cm-re szivia fel ; í vizet Fibrillaris rángások \