Néhány anyag lélekzésre való hatásának összehasonlító

Átírás

1 KÖZLÉS A KOLOZSVÁRI MAGY. KIR. PERBNCZ JÓZSEF TUDOMÁNY EGYETEM GYÓGYSZERTANI INTÉZETÉBŐL. Igazgató : LÖTB JÓZSEF dr. ny. r. tanár, mint liclyettes. Néhány anyag lélekzésre való hatásának összehasonlító vizsgálata.* (Első lídzlemény.) írta : ISSEKÜTZ BÉLA dr. intézeti tanársegéd. V Bevezetés. A mult század utolsó évtizedében DRESER jeles német pharinacologus sok kísérleti berendezést szerkesztett, a melyek czélja az volt, hogy minél pontosabban és minél több tekintetben lehessen megfigyelni valamely anyag hálását a lélekzésre. Némelyek közűlök nem váltak be, de mások annál kedveltebbekké lettek, sokan használták őket s mindnyájan igen pontos és egybevágó eredményre jutottak. Azt hiszem, nem végeztem felesleges munkát, mikor azon sok anyag közül, melyeket így még nem vizsgáltak meg, nehánynyal kísérleteztem. Kísérleti berendezés. A DuESER-féle, a kilélekzett levegő mennyiségét mérő eszköznek azon alakját használtam, melyet JAKABHÁZY ' részletesen leírt. Ha a készülék szelepjeinek ellenállását a legkisebbre csökkentjük, legfeljebb 1 2 mm. vízoszlopra, akkor elég pontos * Előadatott az E. M. E. orvostndományi szakosztályának 1910 nov. 26.-án tartott szakülésén.

2 132 ISSEKUTZ BÉLA DR. adatokat nyerhetünk. A nyúl igen érzékeny a lélekzés akadályaival szemben: már a legkisebb akadály is a lélekzés számát, mint kísérleteim bizonyítják, 5 8Vo-al csökkenti; azt, hogy a lélekzés volumenét mennyire kisebbíti, nem tudhatjuk, mert a ÜRESEK-féle eszköznél kisebb ellenállással működő eszközzel nem rendelkezünk. De tekintve, hogy az összes kísérleteimnél gondosan ügyeltem arra, hogy ez a minimális ellenállás ne változzék, felvehetjük, hogy mindaddig, míg az állat érzékenysége a lélekzés akadályával szemben nem változott, ez a kísérleti hiba állandó érték maradt; ellenkező esetben természetesen ez az érték is változott, de ezt az ellenállás okozta lélekzésszám csökkenésének megváltozása megmutatta. Ez tehát a ÜRKSER-féle készülék olyan hibája, melyet teljesen ki nem küszöbölhetünk, csak a legkisebbre szállíthatunk le. Hibája még az is, hogy a ki- és belélekzés tartamát, a lélekzés typusát nem mutatja meg s nem gátolja meg azt, hogy csak egy kissé is elfogult vizsgáló olyan eredményt számítson ki, a milyen előzetes feltevésének a legjobban megfelel. Hogy ezen utóbbi hibákat kiküszöböljem, kísérletközben időnként a légcsőcanulét MAREv-dobbal kötöttem össze s ennek segítségével lélekzésgörbéket vettem fel. így a lélekzés olyan változásait is megfigyelhettem, melyek, ha csak a DRESER-fcle készüléket alkalmaztam volna, figyelmemet kikerülhették volna. Nagyfontosságú a lélekzés erejének és az egy lélekzéssel végzett munkának ismerése is. Erre a czélra DRBSBR négyféle eszközt szerkesztett; kettő közülök a kilélekzés erejét és munkáját,2 kettő pedig a belélekzés erejét és munkáját ^ méri. A kilélekzés erejét mérő eszközt kipróbáltam, de nem tudtam használni. Mert DKESER előírása szerint egy mérést 4 5 lélekzés alatt, vagyis 3-4 másodpercz alatt kell végrehajtani, mert különben a kezdődő dyspnoe a lélekző izmok beidegzését növeli; négy másodpercz alatt pedig olyan sokféle műveletet végezni, a mennyit egy mérés kivan csaknem lehetetlenség; legalább nekem, bár sokáig igyekeztem magamat begyakorolni, nem sikerült eléggé egybevágó eredményeket kapnom. A kilélekzés munkáját mérő eszköznek is ugyanez a hibája, ezért ezt meg sem próbáltam.

3 LÉLEKZÉSRE HATÓ ANYAGOK VIZSGÁLATA. 133 Annál jobb eredményt kaptam a belélekzés erejét és munkáját mérő eszközökkel; az igaz, hogy ezeket is egy kissé egyszerűsítenem kellett. DRESER előírása a következő: T-alakú légesőcanule egyik ága csak a kilélekzést megengedő, szelepben végződik; a belélekzés a másik ágon keresztül történik. Ez utóbbi T-alakú cső segítségével két ágra oszlik: az egyik szabadon végződik, a másik az erő mérésére vízmanométerrel a munka mérésére különböző átmérőjű, pontosan calibrált függőlegesen álló üvegcsövekkel, melyek alsó vége vízbe merül, köthető össze. Méréskor: a kilélekzés végén a szabadon végződő ágat hirtelen elzárjuk, a kilélekzés a szelepen keresztül fejeződik be; a következő belélekzés pedig a bekapcsolt mérőcsőben a belélekzés erejének megfelelő magasságra szívja fel a csőbon a Ebből az egy belélekzéssel végzett munka értéke úgy számítható ki, hogy a cső keresztmetszetét (Q) megszorozzuk a vízoszlop magasságának (H) négyzetének felével.* Ezen eljárás hibája, hogy a szelep bárraennyire könnyen mozgó, mégis bizonyos ellenállást fejt ki a kilélekzéssel szemben. Ennek az lesz a következménye, hogy mikor a kilélekzés vége felé a szabadon végződő csövet elzárjuk, az állat megérzi a szelep ellenállását és nem fejezi be a kilélekzést, hanem rögtön megkezdi a belélekzést. Minthogy a kilélekzés nem volt teljes, a belélekzés sem végez akkora munkát mint rendesen; még pedig minél kisebb volt a kilélekzés, annál kisebb lesz a belélekzéssel végzett munka. Tehát a szerint, hogy a kísérletezőnek milyen pontosan sikerül eltalálnia a kilélekzés végét, lesz kisebb vagy nagyobb a munka. Természetesen, ha az állat nagyon szaporán lélekzik, * Gondoljult a Q X H térfogatú vizoszlopot számos dh vastag és Q keresztmetszetű lemezkékből összetéve. Hogy az egész munkát megkapjuk, adjuk össze ezen kis lemezkók felemelésével járó munkákat. Az első lemez felemelésénél ez Q X dh-val egyenlő, a másodiknál Q X 2 dh-val, a harmadiknál Q X 3 dh-val az utolsónál pedig Q X H dh-val; tehát a munlta M = Q [dh-i-2 dh-}-3 dh-t (H-2) dh I- (H-D dh-f H dh] - QHOi+l) ^ QJÍ> ^^^^ ^^^^^ vízoszlop magasságához viszonyítva, egy lemezke vastagsága elenyésző csekély. (DBESEB.),^

4 134 ISSEKÜTZ BÉLA DR. akkor a kilélekzés végét pontosan eltalálni nehezebb s így ekkor a valóságnál kisebbnek fog látszani a belélekzés munkája, mint mikor az állat nagyon gyéren lélekzik s így a kilélekzés vége könnyen eltalálható. Ekkor a valódi értéket megközelítő, tehát az előbbi értéknél nagyobbat fogunk találni. (Erre a körülményre a morphium-csoport tárgyalásánál még vissza kell térnem.) 1570 grm. sulyű nyúl 0'63 cm^ keresztmetszetű csőben a vizet a következő magasságokra szívta fel: 6 cm., 11 cm., 5 cm., 12 cm., 10 cm., 15 cm.; tehát az egy belélekzéssel végzett munka ) ^'^'^^ grm-cm. és 68 grm-cm. között ingadozott. Ugyanezen nyúl r09 cm"- keresztmetszetű csőben a vizet 5 cm.-re, 7"5 em.-re, 10 cm.-re, 12 cm.-re szívta fel, tehát a munka értéke 27-5 és grm-cm. között változott. Ezen hibán könnyen segítettem úgy, hogy a hiba okozóját, a szelepet,elhagytam. A következőleg egyszerűsült a berendezés: A T-alakú légesőcanule egyik ágát összekötöttem a mérőcsövekkel, de vigyáztam, hogy ezek vége csak 1-2 mm.-nyire merüljön a vízbe; a canule másik vége szabadon végződött; ha ezt elzártam, akkor a kilélekzés ellen csak az az 1 2 mm. magas vízoszlop állott akadályul, a mennyire a csövek a vízbe merültek, tehát az elég szabadon történhetett; de még ez a kis akadály is elég volt arra, hogy az első belélekzés kicsi munkát végezzen; a második kilélekzés után mely, mivel a canule szabad végét általánosan zárva tartottam, teljesen a mérőcsövön keresztül történt a következő belélekzés már nagyobb munkát végzett, a harmadik még nagyobbat, a negyedik-ötödik rendesen ugyanekkorát, a következő belélekzéseknél újból emelkedett a munka értéke, a kezdődő dyspnoe következtében. Pl. Az előbbi kísérleti nyúl 063 cra-^-ú csőben az első bolélekzésro 8 cm-ro szívta fel a vizet, tehát a második 13 a 53-2 a harmadik 15 a 68 a 4-ik-6-ik 15 a 68 a hetedik 18 a 102 a nyolczadik 26 a 213 a kilenczedik 30 a g-rm-cni. > muulíát végzett.

5 LÉLEKZÉSRE HATÓ ANYAGOK VIZSGALATA. 135 Ezen kísérlelbő], melyet, sokszor megismételtem hasonló eredménynyel, okulva, mindig a harmadik belélekzéssel végzett munkát jegyeztem fel. Az I. cső keresztmetszete 0'63 cms a II. csőé 1-09 cm'^ a Ill-diké 1-66 cm^ a IV-diké 3-8 cm^ volt. A lélekzés erejének mérésére 4 mm. átmérőjű vízmanometert használtam.. Kísérleteimet sokszor több órán keresztül folytattam, gondoskodnom kellett, azért az állat olyan rögzítéséről, a mely a lélekző mozgásokat ne akadályozza, az állatot szokott testállásban tartsa és meggátolja a lehűlését. E végből megfelelő nagyságú fadoboz fenekén lyukakat fúrtam; azokon keresztül zsineget húzlam által s így rögzítettem az állat lábát. A két oldal deszkába széles szalagokat erősítettem keresztül az állaton, hogy a felemelkedést meggátoljam ; elűl nyílást vágtam a fej számára. Az egészet meleg kendőkkel letakartam, így sikerült elérnem, hogy a nyulak több óráig is egészen nyugodtan maradtak, hőmérséjdetük legfeljebb egy pár tized fokkal csökkent, lólekzésük is annyira egyenletes és nyugodt volt, hogy altatók használatát elkerülhettem. Az I. kísérletem táblája ( oldal) mutatja, hogy a légcsőmetszés után, melyet coeain-adronalin helyi érzéstelenítéssel végeztem, perczig még a lélekzés igen szapora, azután gyérül s így marad 3 4 órán keresztül, mikor megint gyérül, ha nem is sokkal. A lélekzés volumene is csak kevéssel csökken az öt órás kísérlet alatt. Ezért minden kísérletemben az állatot a légcsőmetszés után, a fadobozba rögzítettem és meleg kendőkkel lefedtem s így hagytam nyugodni legalább V2 óráig s csak azután állapítottam meg a rendes lélekzést. I. A lélekző központot izgatók. a) Oxycamphor. Az orvoslásban oxaphor néven őovo-os alkoholos oldatát használják. Kísérleteimben én is ezen alakban alkalmaztam, s hogy az alkohol hatását kizárhassam, a befecskendés után mindig vártam perczig, mert tapasztalásom szerint

6 136 issekutz BÉLA. DK. ennyi idő alatt az alkohol hatása elmúlik. V4 grm oxycamphor (XXIII. kis.) a nyúl lélekzését llvo-kal gyéríti, de a lélekzések volumenét 15" -kai növeli és így a perczenként kilehelt levegő mennyisége kb. rendes marad. A lélekzés ereje 15"6",o-kíil a munkája pedig 38%-kal emelkedik. 1 grm oxycamphor még erélyesebben hat: a lélekzést (6"6»/o-kal) gyéríti, de a volumenét (43%) annyira növeli, hogy a perczenként kilehelt levegő mennyisége 33 /o-kal nagyobbodik. Nagyon növekedik a lélekzés ereje (41'6<'/'o) és munkája (loovo) is- Tehát az oxycamphor a lélekzést gyérebbé, de egyúttal mélyebbé és erélyesebbé teszi. I grm. súlyú nyúl. E5 2^ S: T- ; m ül ü i Lég-osömetszést befejeztem, az állatot a dobozba kötöm ki.

7 I.ISLEKZÉSRE HATÓ ANYAGOK VIZSGÁLATA. 137 XXIII grm. súlyú nyúl. C-a) A C 2^ ; 8' i ^ Légcsőmetszés. I. csőben 17 IL, III.,, 9 IV., / i fi ÜD 1 3 <1 i6 > Manometerben 19 cm-re szívja fel a 0-25 grm. Oxycamphor bőr alá. I. csőben 20 -^t 126 IL,. 14 l ll m., IV. 5-5 is Manometerben 22 cm-re szívja fel a 1 grm. Oxycamphor bőr alá. I. csőben H n. 16 [ SVS ni [ 2"^ ' is 68-4 vizet IV. 6 Manometerben 25 cm-re szívja fel a I. csőben IL, IIL 13 g t3 o IV. 7 is 93 1 Manometerben cm-re szívja fel Kísérletet abbahagyom.

8 138 ÍSSEKUTZ BÉLA DR. b) Cocáin. Cocáin hatását nyúlra ANREP * vizsgálta behatóan. Megállapította, hogy kis és közép adagok, a lélekző központ izgatásával nagyon szaporává teszik a lélekzést, de a lélekzések volumene MAREY dobbal vizsgálva nem növekedik, sőt inkább csökken. Halálos adag (006 O'l grm. pro kigr.) kezdetben izgalja a lélekző központot, később bénítja. Kutyán WooD és CÉRNA'* tettek kísérleteket, melyekben megállapították, hogy a cocáin (003 O'Oö pro klgr.) úgy a lélekzés számát, mint a perczenként kiürített levegő mennyiségét tetemesen növeli. ( ",0-kai.) Érdemes megemlítenem ÁDacco kísérletét is, melyben a negyedik agy gyomrocs fenekére fecskendezett cocáin oldatot: a lélekzés rögtön megállt a lélekző központ bénulása következtében, de mesterséges lélekzéssel az állat megvolt menthető. Végűi Mosso' embernél is tapasztalta, hogy a cocáin (O'l grm.) úgy a lélekzés számát, mint a perezenként kilehelt levegő mennyiségét növeli. Az én kísérleteim eredménye a következő: 5 mgrm. cocáin (XXIV. kis.) a lélekzés számát 14Vo-kal, a volumenét 5 /o-kal növeli s így a perczenként kilehelt levegő mennyisége ITVo-kal emelkedik; a lélekzés ereje 3 SVo-kal, a munkája 2 lo'/o-kal nő. O'Ol grm. befecskendezése után a lélekzés száma még jobban növekedik, de a volumenéé a normálisra csökken s így a perczenként kilehelt levegő mennyisége nem változik ; a lélekzés ereje és munkaképessége azonban egy kevéssel még nő. Ha 002 grm-ot (XXVIII. kis.) fecskendezek be, akkor a lélekzések volumene kezdetben 127o-kal nő, de csakhamar a normálisra, sőt még az alá 10 /o-kal száll. Ezzel arányosan nő azután a lélekzések száma (2ő»/(,) úgy, hogy a perczenként kilehelt levegő mennyisége 12-15V>.-kal nagyobb a rendesnél. A lélekzések ereje 10 12Vo-kal, munkája 15-20''/o-kal fokozódik. Egy második 002 grm-os adag a lélekzések volumenét kezdetben növeli úgy, hogy a rendes értéket eléri, de csakhamar csökkenti oly nagy mértékben, hogy ámbár a lélekzés nagyon szapora marad, mégis a perczenként kilehelt levegő

9 LÉLEKZtóSRE HATÓ ANYAGOK VIZSGÁLATA. 139 mennyisége fokozatosan kisebbedik. Ebben a stádiumban görcsrohamok jelentkeznek, a melyek alatt a lélekzés szaporább és mélyebb. Lassanként a lélekzés egyre gyérül és sekélyebbé válik, ereje és munkája fokozatosan csökken, végűi megszűnik a lélekzés a nélkül, hogy a legcsekélyebb dyspnoe jelentkezett volna. A szívműködés még jó s mesterséges lélekzés 3 5 perczig való alkalmazása után, megint megindul a lélekzés; de azért még többször kell a mesterséges lélekzést segítségül hívni, hogy az állat életben maradjon. A XXIV-dik kísérlethez használt nyúl másnap súlyos beteg volt: hőmérséklete 32 C, lélekzés száma 48, volumene 12'5 cm'. Ezt a nyulat yxo'ol^ grm. cocainnal sikerült feleleveníteni ; lélekzése szaporábbá, mélyebbé és erősebbé válott (XXV. kis.). A XXVI. kísérletem pedig azt bizonyítja, hogy a ehloralhydrattal olaltatmt állat lélekzését a cocáin annyival szaporábbá (50"A,), mélyebbé (10 lö7o) és erőteljesebbé (30''/o) teszi, hogy csak kevéssel marad a rendes alatt. De egyúttal a lélekző központ ingerlékenységét is emeli: chloralhydrat bódulatban a lélekzés szám csökkenése a DaESKK-féle készülékkel való meghatározáskor 07o volt, cocáin befecskendés* után ellenben felemelkedett 57o-ra, tehát majdnem a rendesre. A cocáin kis adagban a lélekző központ izgatásával, a lélekzést szaporábbá és erőteljesebbé teszi, volumenét kezűéiben növeli, de később csökkenti. Nagy adagban a lélekző központot előbb izgatja, később bénítja, mesterséges lélekzéssel azonban az állat megmenthető. c) Tropacocain. A XXIX. kísérlet mutatja, hogy hatása megegyezik a coeainnal, csak jóval kisebb fokban képes a lélekző központot izgatni.

10 140 ISSEKUTZ BÉLA DR. XXIV grm súlyú nyúl. 2 O N E-5 2a ^ ^ Légcsőmetszés. I. csőben 20 (S ^? S 126 II IIL IV. 45 é li S Manometerben 21 cm-re szívja fel a 0005 grm. cocáin bőr alá. I. csőben IIL IV., 5 í) ti é S 1=11 bils " Manometerben cm-re szívja fel a 0^01 grm. cocáin bőr alá. I. csőben 21 II.. 15 IIL 11 IV. 5 f% g-gs 122' Manometerben 23 cm-re szívja fel a Kísérletet abbahagyom, a légcsövet összevarrom. 6

11 LÉLEKZÉSRE HATÓ ANYAÖOK VIZSGÁLATA. 141 XXV. A XXIV. kísérlet nyula. Ifi 3- Az állat súlyos beteg benyomását teszi, 'í igen gyenge. Légcsőcanüle-t bevezetem. Manometerben 165 om-re szívja fel a 1:11 I. csőben m. 7 [ S«3 IV i I g 70-8 SS, f > O'Ol grm. cocáin bőr alá grm. cocáin bőr alá. I. csőben II.» III., IV., 4^ h5> Manometerben 18 cm-re szívja fel a XXVI grm. súlyú nyúl írteslta Corv. osi szak) Légcsőmetszés. Légzésszám csökkenése a DRESER-féle készülékkel való vizsgálatkor 9»/o. I. csőben ] n II [ III., í IV IS Manometerben cm-re szívja fel a 10

12 142 ISSEKUTZ BÉLA DR. e5 Ifi 3a 7-36 i 0^5 grm. Chloralliydrat-ot fiilvénába fecskendezek. 7'38 Narcosis, cornealis retlex nem váltható ki Légzésszám csökkenése a DsESHR-félo ké 7-50Í szülékkel való vizsgálatkor 0"/^. 1. csőben III., 8 IV.. 4- IS ^ Manometerben cm-ro szívja fel a 0-02 grm. Cocáin bőr alá ( '20 88^ ^ grm. Cocáin bőr alá ^2 18^ Cornealis reflex kiváltható. I. csőben II.,, ni., IV. 5 J ÉS 47'5 Manometerben cm-re szívja fel a 8-35 i Légzésszám csökkenése a DRESEK-fólo készülékkel vizsgálatkor J'2'>l. Az állat egyszer-egyszer felemeli a fejét, nagjron felületesen alszik grm. Cocáin bőr alá. 431: Az állat felébredt, erősen nyugtalankodik. 45: I. csőben 20 II.,. 13 \ III. 9-5 [ 5=^ 74-9 g 3-? IV., 5-5 ' is Mannmeterben eni-ro szívja fel a

13 LÉLEKZÉSRE HATÓ ANYAGOK VIZSGÁLATA. 143 >C N O 2 S >5-^ c lg c 51 i ^ «~ «c > ;= M w > C. - «Xl III g-rm. Cocáin bőr alá Az állat alszik, cornealis reflex kiváltható, de végtagjainak csipésére, nem reagál. Légzés igen l'elületes szúrására grm. atropint fecskendezek a fülvénába, de nincs semmi hatással Légzés megszűnt; mesterséges légzést alkalmazok 2 perczig Légzés megindult Légzés megszűnt, mesterséges légzés perczig Légzés egészen felületes, mesterséges légzést alkalmazok j től Még háromszor kellett mesterséges légzést jg alkalmazzak minden esetben 2 3'-ig ! Az állat életben maradt. XXVIII grm. súlyú nyúl i ^ ;) Légcsőm etszés. L csőben 16-5 II., 11-8 III., 8 IV., [ gif 30-4 ' Manometerben 18 cm-re szívja fel a 10*

14 144 ISSfeKüTZ BÉLA DR. 2 O N s5 1--? = i N C ^ d 2 - ííi-=* s = IP M e G j e G y z É s grm. Cocáin bör alá I. csőben 17-8 S II S 83 8 III. 8-5 " =^ IV Manometerben cm-re szívja fel a grm. Cocáin bőr alá ' ,' It Görcsrohamok Görcsrohamok. '8-2Ö Cornealis reflex nem váltható ki. Manometerben 12, 10, 8, 5, 3 cm.-re szívja fel a 8-26 Légzés megszűnt. Mesterséges légzés * perczig. L csőben f t 49-2 ] IL íf% 40-3 III. 6 S.'^S f a 0 " IV is Manometerben cm-re szívja fel a m

15 LÉLEKZÉSRE HATÓ ANYAGOK VIZSGÁLATA. 145 O V A >0 A S C»-» ll 11 J Sí «BT CJ S T-»O !-59V., Légzés megszűnt, mesterséges légzés 4 perozig. Légzés megindult. Légzés megszűnt, mesterséges légzés 4 perczig. Légzés megindult. Élénk cornealis reflex. Légzés megszűnt, mesterséges légzés 1 jserczig. Légzés megindult. Az állat életben maradt. XXIX grm. súlyú nyúl. 6' [ 7-28 i: Légcsőmetszés. I. csőbon 15 II.,, 11 III., 8 IV., 4 i 12 Manometerben 16-5 cm-re szívja fel a vizet 001 grm. Tropococain bőr alá r3-i '02 grm. Tropococain bőr alá. ^ CD s.g> í

16 146 ISSEKUTZ BÉLA DR. *0 N 3^ '2J ^ " >o >. = ^2? Ili o~ te Ü ?-25? 35? I. csőben 17 \ ftf 91 \ IL 12-2 [ -g-ps ' 1 9 II8 - IIL, S a-i' t, ^ t- IV., Manomotei'ben cm-re szívja fel a 0-02 grm. Tropococain bőr alá. I. csőben II III «IV., Manometerben 18 cm-re szívja fel a 0-02 grm. Tropococain bőr alá. I. esőben 14-5 ^ -^ti 64-6 II. 10 \ g N CJ AÍ IIL 7 [ IV. 3-5 ' SS Manometerben 16 cm-re szívja fel a d) Apomorphin. HARNÍACK^ vizsgálta igen behatóan a nyúl lélekzésére való hatását. Kísérleteit a légcsőcaniile-el összekötött MAREY-dob segítségével végezte. Megállapította, hogy az apomorphinnak úgy bőr alá, mint vérbe fecskendezése után a lélekzés erősen szaporává lesz; de csakhamar gyérül, ilyenkor egy második befecskendezés megint emeli a lélekzés számát, ha nem is olyan

17 r,élekzésre HATÓ ANYAGOK VIZSGÁLATA. 147 ei'ösen, mint az első s a hatása is rövidebb ideig tart. Ezt így lehet ismételni több.ször, csak az adagot kell emelni; míg végűi az apomorphin befecskendezésére a lélekzés nem lesz szapora, hanem ellenkezőleg folytonosan gyérül, végül teljesen megszűnik. Mesterséges lélekzés ilyenkor nem segít. Természetesen, ha az állat nincsen elaltatva, akkor az apomoi'phin okozta heves izgatottság és görcsök a lélekzés görbét igen szabálytalanná teszik. Vagns átmetszésnek nincs befolyása az apomorphin hatására, tehát ez direkt a lélekző központot izgatja, nagy adagban pedig előzetes izgatás után bénítja. HARNACK azonban nem terjesztette ki vizsgálatait a lélekzés volumenének, erejének és munkájának megváltozására, ezért végeztem ebben az irányban néhány kísérletet: Urethan bódulatban 5 mgrm. apomorphin (XXXÍ. kis.) bőr alá fecskendezve a lélekzést szaporábbá teszi (17'5%) s mivel volumenét kezdetben csak kevéssel Oy5"/o) csökkenti, az egy perez alatt Jsiürített levegő mennyisége nagyobb a rendesnél (llvo)- De csakhamar erösebben kisebbedik a lélekzés volumene (SSVo) s így az egy perez alatt kiürített levegő menynyisége is kisebb (23-8''/o)- A lélekzés ereje és munkája is jóval a rendes alatt marad (30"/o). A második adag eleinte kevéssel növeli a lélekzés volumenét, később csökkenti (36Vo); a perezenként kilehelt levegő menn}ásége 28%-ka], a lélekzés ereje és munkaképessége 427o-kal kisebb a rendesnél. V4 mgrm. apomorphin vérbefecskendezve öovo-kal szaporábbá, de felületesebbé teszi a lélekzést. Hatása csak 1 perczig tart, ezután a lélekzés csaknem teljesen rendes. Ekkor V4 mgrm. befecskendezése megint emeli u lélekzés számát, de csak kisebb mértékben és hatása még hamarább elmúlik. IVs mgrm-mal még egyszer előidézhető ez a hatás, de a negyedik vérbefecskendés (2'/a mgrm.) után a lélekzés igen felületes s csak néhanéha van egy- egy mélyebb lélekzés. A perczenként kilehelt levegő mennyisége, valamint a lélekzés ereje is folytonosan csökken, végül a lélekzés megszűnik a nélkül, hogy a legcsekélyebb dyspnoe jelentkezett volna. Mesterséges lélekzés nem segít. Ha az állatot nem altattam el (XXXII. kis.), akkor a vér-

18 148 ISSEKUTZ BÉLA DR. befecskendezés után közvetlenül a lélekzés igen szapora, de az egyes lélekzések volumene és munkája igen kicsi. Azonban csakhamar jelentkezik az állat erős izgatottsága, mikor nemcsak szaporán, hanem mélyen és erősen is lélek.'.ik, a munkája is eléri a rendes értéket, sőt egyszer-egyszer jóval a fölé emelkedik. Ez az izgatottsági stádium 2V2 óra alatt megszűnik s ezután a lélekzés teljesen normális. Tehát elaltatott állatnál apomorphin a lélekzést szaporává teszi, de volumenét és munkaképességét csökkenti. Ha, az állat nincs elaltatva, akkor a kifejlődő izgatottsági szakban nemcsak szaporább a lélekzés, hanem volumene és munkája is nagyobb a rendesnél. e) Nicotin. Vérbe fecskendezve az apomorphinhoz hasonlóan hat: a lélekzés számát az első Vj perczben 50 loovo-kal emeli, de a volumenét (SőVo) s a mi talán még fontosabb, erejét (287o) csökkenti. A következő perczekben a lélekzés gyérül, volumene és ereje nő, de azért a rendes értéket egyik sem éri el. Itt is, mint az apomorphinnál egy második s harmadik befecskendezéssel újból elő lehet idézni ezen tüneteket. (XXX. kis.) XXX grm súlyú nyúl. >0 I Ili Pt c Légcsőmetszés. I. csőben IL, IIL 10-8 í 96-8 IV. 6 ) is 68-4 Manometerben cm-re szívja fel a 0 Ilii a >

19 LÉLEKZÉSRE HATÓ ANYAGOK VIZSGÁLATA. 149 c á t< c S = i -0 N.. u 2 C. 3=- - E>o HA «M e g j e g y z é s "2 mgrm Nicotint fülvenába fecskendezek í Ifi Légzésszám : a befecskendezés előtt 10 másodporczenként 18, a befecskendezés után az első 10 másodperczben 31, a másodikban 27, harmadikban 26. I. csőben ,, I. csőben 21 f-t III. 95 g*l &a> IV. 5-5 is Manometerben 23 cm-re sziv.ja fel a II. 15 III. 10 ^ r Í? is g IV. 6 is mgrm Nicotint fülvenába fecskendezek. 8' Légzésszám: a befecskendezés előtt 10 másodperozben 18, a befecskendezés után az első 10 másodperozben 30, a másodikban 22, a harmadikban '2 mgrm. Nicotint vérbe fecskendezek Légzésszám: a befecskendezés előtt 10 másodperczenként 19, a befecskendezés után az első 10 másodperczben 24, a másodikban 20, harmadikban 19. I. csőben 19 II., 13 ^ i?! 92-1 fii HL 9 * IV., ő 1 is 47-5 J Manometerben í:2 cm-re szivja fel a

20 150 ISSEKUTZ BÉLA DR. O N 13 O. *3 Isi 'SS M e g j e g y z e s p mg-rm. Nicotint vérbefecskendezek. Légzésszám : a befecskendezés előtt 10 másodperczenként 18'/a, a befecskendezés után az első 10 másodperczben 35, a másodikban 27, a harmadikban 25. Az I. csőben a vizet 17 cm-re szivja fel, teliát 91 grm-cin. munkát végez. Manometerben 19 cm-re szivja fel a Manometerben 20 cm-re szivja fel a Az I. csőben a vizet 18 cm-re szivja fel, teliát 102'0 grm-cm. munkát végez. I. csőben 19 5,4" II III., IV Kísérletet abbahagyom. XXXI grm. súlyú fehér nyúl grm. Urethan bőr alá. Légosőmetszés. I. csőben IL 12-8 \ SS 89-3 IIL 8 5 S 600 IV a: Q 0)9 ^ Manometerben 22 cm-re szivja fel a

21 I-ELEKZÉSRE HATÓ ANYAGOK VIZSGALATA. 151 ^ C C <J N C l-f < ÜK- M e g J e g y z 7' ' B5-7 7' ! ' ' '005 grm. A])omorphin bőr alá. I. csőben 15-5 ^ 11.., 10 \ l l s III., 7 l'f^í IV., 3-5 SS 75 (! P 3 Manometerben 20 cm-re szivja fel a 0'005 grm. Apomorphin bőr alá. I. csőben 14'5 n. 9 III., 6-2 IV. 8 S s-g É I -iá S Manometerben 17 cm-re szivja fel a grm. Apomorphint a fülvénába fecskendezek. Befecskendezés előtt légzés szám 10 másod perczben 14, befecskendezés után légzésszám az első 10 másodperczben 24, a másodikban 21, a harmadikban 20, a negj'edikben 19, az ötödikben gr. Apomorphin fülvénába. A légzésszám az első 10 másodperczben 19, a másodikban 18, a harmadikban grm. Apomorphin vénába. A légzésszám az első 10 másodperczben 19, a másodikban 18, a harmadikban 17, negyedikben 16, ötödikben 15, hatodikban 14.

22 152 ISSUKUTZ BliLA DR. ás = '; Ö '0025 grm. Apomorphin fülvénába. A légzésszám az első 10 másodperczben 15, a jnásodikban 15, harmadikban 15. Szabálytalan légzés. I. csőben II. III. 11 \ g-ps I? 20-7 Í IV. Manometerben 11 cm re szivja fel a vizet, de egyszer-egyszer olyan mély légzést végez, hogy 30 cm-re is a Bxitus, mesterséges légzés nem felszívja használ. XXXII grm. súlyú szürke hím nyúl ' Légcsőmetszés. 03 T. csőben n IIL, '69 IV., 4 J 30-4 Manometerben SS 18 cm-re szivja fel a O'OOl grm. Apomorphint vena jngularis ext.-ba fecskendezek. Légzés.szám : befecskendés előtt 10 másodperczben 11, befecskendés után az első 10 másodperczben 17, a másodikban 17, a harmadikban 16, a negyedikben 15. N

23 LÉLEKZÉSRE HATÓ ANYAGOK VIZSGÁLATA lő 7' I. csőben 11 cm-re szivja fel a vizet, tehát 38 grm-cm. munkát végez. Manometerben 14 cm-re szivja fel a 0001 grm. Apomorjíhin vénába. Légzésszám : befecskendés előtt 10 másodperczben 12, befecskendés után az olsö 10 másodperczben 18, másodikban 17. I. csőben 14'5 cm-re szivja 66'38 ) grm-cm. TI. 10 fel a l munkílt tehat 54'5 ) végez. Manometerben 17 cm-re szivja fel a Az állat erősen izgatott. I. csőben a vizet rendesen 16 cm-re szivja fel, de néha 26 cm-re, tehát 80-6 grm-cm., illetőleg 213 grm-cm. munkát végez. Manometerben 17'5, 19, 22, 26 cm-re szivja fel a 1. 16,20,22 f 80 6, 126,152 ir. ll, 16,23 ils 65-9, 1.39,288 III.I [II. I 7-5, 9,14 ' f -ii 46-69, 67-23, ? IV. 3-5, 5, 6' 23-27, 47-5, 68-4 Manometerben 27, 18, 19, 25, 20-5, 18, 18, 19, 28, 26, 18 cm-re szivja fel a Az állatot leoldom a padról, igen erősen izgatott. Az izgatottság csökkent egy keveset. Az állat csaknem teljesen nyugodt. Újból kikötöm.

24 154 ISSEKUTZ Bl5r-A DR. 3 M e g j e g y z e s 1. csőben píf , 10 5 I l l 60-8 l Í%i m., l - h [ f IV., 4 ÉS 30 4 ' Manometerben , 17 cm-re szivja fel a f) Picrotoxin. V2 mgrm. pro klgrm. (XXXIII. kis.) picrotoxin bőr alá fecskendezve, csak gyengén hat a lélekzésre: volumene 7 9Vokal, az egy perez alatt kilehelt levegő mennyisége o-kal, a lélekzés munkája pedig 20-30'7o-kal növekedik. l'/a mgrm. pro klgi'm. kezdetben a lélekzést igen szaporává (407o), nagy volumenűvé (24 ) és nagy erejűvé (loovo) teszi. Csakhogy mikor már ilyen erősen izgatja a lélekző központot, akkor ez az izgalom már átterjed a nyúltvolő többi központjaira is, nevezetesen a görcsokozóra s így igen súlyos görcsrohamok táraadnak. Rendesen ezek alatt a lélekzés megszűnik, de legtöbbször a görcs multával megint magától megindul. Végűi egy igen hosszú görcsroham után a lélekzés sem önként, sem mesterséges lélekzésre nem indul meg, ezzel egyidejűleg a szív is megáll. MárTscHUDi" ajánlotta 1847-ben a picrotoxin mérgezés ellen bódítók alkalmazását. A picrotoxin és az altatók, nevezetesen'morphium, chloralhydrat, paraldehyd, amylenhydrat, közti antagonismussal CHRICHTON BROWN'", AMAGAT^', BÓKAY'% KGEPPEN'^ KossA és GoTTLiEB foglalkoztak ; mindnyájan megállapították, hogy az elaltatott állatok a picrotoxin halálcs adagának még hétszeresét is elbírják. KOEPPEN azt találta, hogy a ehloralhydrattal elaltatott állat gyér, felületes lélekzését a picrotoxin a rendes szaporaságúvá és mélységűvé teszi. GOTTMBB, ki DRESERféle készülékkel végezte kísérleteit, úgy tapasztalta, hogy az

25 LÉLEKZÉSRE HATÓ ANYAGOK VIZSGÁLATA. 155 elaltatott állat lélekzését a pierotoxin csak kevéssel képes emelni. A XXXIV. kísérletem azonban bizonyítja, hogy a chloralhydrattól alvó nyúl felületes és gyér lélegzését 3 mgrm. pierotoxin a rendes szaporaságúvá és volumenűvé teszi: XXXIII grm. súlyú nyúl. C ^ i i fii 2^^ ÍM) '' iii;o Légosőmetszés. I. csőben II. IIL IV > N 7-5 ( S-l 4 ' is S ^ N Manometerben 16-6 cm-re szivja fel a 0 66 mgrm. Pierotoxin bőr alá. I. csőben 17 IL Ilin. 8 1 t 53-1 IV. 5 is 47-5 Manometerben 18-4 cm-re szivja fel a mgrm. Pierotoxin bőr alá. I. csőben 18-5 IL 12-8 IIL IV. Manometerben cm-re szivja fel a

26 156 ISSEKUTZ BÚLA DR. Ili M e g j e g y z e s 5: Görcsrohamok. I. csőben 21 ) cm-re szivja ) ffrm-om. TT -.4 1^^^^ vizot, ^ > munkát ) tehát ) V goz. Manometerben cm-re szivja fel a 1218 Görcsrohaniok. Az állat erősen izg-atott, nagy dj'sjmoe, igen szapora és mély légzés A légzés felületes és gyér A légzés megszűnt, mesterséges légzést alkalmazok '/> Légzés megindult. Manometerben 19 cm-re szivja fel a » 13 R V 71 y>! légzés állandóan csökken, majd ERŐS göresroham alatt megszűnik, mester séges Jól légzik. légzés. Légzés állandóan csökken, erős görcsroham mely alatt légzés megszűnt, a roham után a légzés megindul. Manometerben 20 cm-re szivja fel a Vi perczig tartó erős göresroham, opisthotonus flbrillaris rángások, az állat csak igen gyéren, erőltetetten légzik. erős cyanosis. Roham után nyugodt légzés '. 4 perczig tartó roham.

27 LÉLEKZÉSRE HATÓ ANYAGOK VIZSGÁLATA. 157 O N - c c ^ ^ ^. s 2= Igen erős és hosszú roham perczig tartó igen heves görcsroham után a légzés nem indul meg, mesterséges légzést hiába alkalmazok, szívműködés megszűnt. XXXIV grm. súlyú fehér nyúl Légcsőmetszés grm. Chloralhydrat bőr alá Narcosis mgrm. Picrotoxin subcutan (2 mgrm. pro klgr.) Az állat felébredt g) Alkohol és Bor. BiNz 1" és tanítványai állapították meg először, hogy az alkohol kis adagban a lélekző központot igen erélyesen izgatja. Azóta számosan foglalkoztak ezzel a kérdéssel s különösen WiLMANNs "-nak sikerült ezt kellőleg bebizonyítania. WENDEL- STADT18 pedig emberen tett vizsgálatokat, melyekkel szintén megállapította az alkohol lélekzést izgató hatását, de emellett azt is tapasztalta, hogy a zamatos borok erősebben izgatják a lélekző központot, mint a mennyire az alkohol tartalmuknak Értesítő (orvoai szak;

28 lo8 ISSEKÜTZ BÉLA DR. megfelelne. VOOBLkimutatta, hogy a borban előforduló aethericus anyagok igen erélyesen izgatják a lélekző központot. Kísérleteim czélja az volt, hogy megállapítsam, vájjon nyúlnál a bor vérbefecskendezésekor az alkohol hatás mellett a borban levő kivonati anyagoknak és aethericus anyagoknak hatása kimutatható-e? Ebből a czélból úgy jártara el, hogy zamatos tokaji, szomorodni borból 100 cm^-t átpárolásnak vetettem alá. A maradékot Na-a COg-al közömbösítettem és azután nyúlnak vérébe fecskendeztem (XXXVI. kis.); azt tapasztaltam, hogy a kivonati anyagok a lélekző központot nem izqatják, sőt ellenkezőleg a lélekzést gyérebbé és felületesebbé teszik. A párlat alkohol tartalmával egyenlő százalékú tiszta alkohol oldatot csináltam és vizsgáltam, vájjon a kettő hatása között mutatható-e különbség? Ezen kísérleteimben (6 drb) oly nagy egyéni különbségeket tapasztaltam a nyulak alkohol iránti érzékenységében, hogy a felvetett kérdést egész határozottan eldönteni nem tudtam. Igen valószínű azonban, hogy valami nagy különbség a horpdrlat és a tiszta alkohol hatása között nem lehet. A XLI. tábla mutatja, hogy az alkohol nemcsak a lélekzés számát (19'17o), volumenét (ll'tvo) és a perczenként kiürített levegő mennyiségét (29 /o) növeli, hanem a lélekzés erejét (24'6%) és munkáját (40''/'o) is tekintélyesen fokozza, csakhogy hatása rövid ideig tart. XXXVI grm. súlyú nyúl. c a, ^ ^ TI _ c EFL_w J2 íil : Légcsőmetszés cm'' bornak, az alkoliol tartalmának átii párologtatása utáni maradékát Na^ CO^-al közömbösítve fülvenába fecskendezem (8 cm'j.

29 LÉLEKZÉSRE HATÓ ANYAGOK VIZSGÁLATA S-a 3 a XLI grm. súlyú nyúl. 6^50 7^ D ^ Légcsőmetszés. Jobboldali vena jugularis externába canule bevezetés. I. csőben 22 IL, 16 III., 122 ( IV., 1 7 > is Manometerben cm-re szivja fel a 10 cm." lö'/o-os alkoholt fecskendezek be a vena jugularisba. I. csőben IIL, 13 IV. 8 I is ÍL N* fiit Manometerben cm-re szivja fel a L csőben II V. A: ^ - III í g" IV., 6 ) is 68 4 fel' Manometerben 23 cm-re szivja föl a

30 160 ISSEKUTZ BÉLA DR. li) Aconitin. Egy pár perczezel a halálos adag (0'35 0'40 pro klgr.) bőr alá feoskendése után a lélekzésszám a rendes érték felére s még az alá száll, a lélekzések azonban igen mélyek lesznek, volumenük (60 SOVo) nő, de a perczenként kilehelt levegő mennyisége mégis (507o) csökken. A lélekzések ereje (40Vo) és munkaképessége (loovo) nagyobb a rendesnél. Megváltozik a lélekzések typusa is: a ki- és belélekzés szakadozott lesz, még pedig úgy, hogy a mély kilélekzésből visszatérő mellkas a közép állásban, Vio Vs másodperczig nyugalomban marad s csak azután folytatja tovább a belélekzést; mikor ezt befejezte, megint a közép állásba tér vissza, itt megint megpihen s csak azután folytatja a kilélekzést s így tovább. Szépen látszik ez a MAREY-dobbal írt görbén : a be- és kilélekzést jelző vonalak alsó és felső félre szakadtak s a két felet egy kis vízszintes vonalka köti össze. Az ilyen lélekzés görbe igen jellegzetes az aconitin mérgezésre. Lassanként a lélekzés mindjobban gyérül, mind hosszabb lesz az az idő, mit a mellkas a közép állásban tölt, de a lélekzés ereje és volumene annál jobban nő. Végűi ezek is fokozatosan csökkennek s a lélekzés görcsök között megszűnik. BöHM és EwEPs ^0 kísérleteikben az aeonitum napellusból előállított úgynevezett német aconitint használták, mely azonban nem egységes anyag, hanem aconitinen kivűl még picroaconitint, aconint, stb. tartalmaz. Használták még pseudo-aconítin néven az aeonitum ferox-ból előállított kristályos alkaloidot. Mindkettővel azt tapasztalták, hog\' ha a mérgezés súlyos dyspnoe szakában az egyik vagy mindkét vagust átmetszették, a dyspnoe megszűnt s az állat még több óráig életben maradt. Az atropin vérbe fecskendezésének hasonló hatása volt. ScHELi.oNG^' kísérleteiben nem tapasztalta a vagus átmetszés ezen befolyását, sem akkor, ha a dyspnoe kezdetén, sem akkor, ha a mérgezés előtt alkalmazta. Ellenben az atropin jótékony hatását ő is megerősíti: Meglepő látni, hogy súlyos aconitin dyspnoeban lévő kísérleti állat, melynek halálát minden pillanatban várjuk,

31 LÉLEKZÉSRE HATÓ ANYAGOK' VIZSGÁLATA. 161 atropin befecslíendezése után lassanlíént teljesen feléled, végűi a lélekzés olyan egyenletes nyugodt lesz, mintha az állat teljesen intakt volna". Wagner 22 viszont Boehm tapasztalatát a vagus átmetszés jó hatásáról megerősíti, de az atropin befecskendezésnek semmi hatását sem tapasztalja. Fájdalom, az utóbbi két szerző eredeti dolgozatát nem tudtam megkapni: a referátumokban pedig, hogy milyen aconitinnel dolgoztak, nincs felemlítve. Kísérleteimhez MERCK-féle aeonitum cryst. purum ex Aconito Napello" használtam; sem a vagus átmetszésnek (XLII. XLV.), sem az atropinnak (XLVI.), sem a kettőnek együtt való alkalmazásának semmi hatását kimutatni nem tudtam. (XLV.). Az atropin még a nem halálos (02 mgrm. pro klgr.) adag hatását sem tudta megakadályozni. Az ilyen adag is a lélekzést gyéríti, volumenét, erejét és munkáját növeli. Valószínű, liogy az annyira különböző eredményeket, a kísérlethez használt különböző aconitin okozza. Fájdalom, nem volt módomban a különböző aeonitum fajoktól származó aconitineket megvizsgálni s így ezt a kérdést el nem dönthettem. XLII grm. súlyú nyúl. 2 IC o 2 i 1 S - C ^ I (D i~i t,»c C S SS" Légosőmetszés, vagusok kipraeparálva. I. csőben 18 fő" l l 92-1 IIL, 9-5 e«s 74-9 C.:í S ; á e í» IV., 5 ) iá Manometerben 21 cm-re szivja fel a

32 162 ISSEKUTZ BÉLA DR. ca"? s5 Is c l ' ' mgrm. aconitia bőr alá (tehát 035 mgrm. pro klgrm ) Typious légzés görbe. Jobb oldali vagust átmetszem. I. csőben 26 II. 19 Manometerben I. csőben 30 II., 20 III., 15 IV., 8 cm-re szivja fel a vizet, tehát Manometerben Baloldali vagust is \.a- [ g> í v" cm-re cm-re átmetszem szívja f ) szivja grm-cm. munkát végez. fel a 1 il ^3' fel a I. esőben 20, 17, 12 cm-re szivja fel a vizet, tehát 126, 91-4, 45-3 grm-cm végez. munkát Légzés megszűnt, szívműködés igen gyenge, mesterséges légzést alkalmazok. Szívműködés is teljesen megszűnt. XLIII grm. súlyú nyúl Légcsőmetszés.

33 LÉLEKZÉSRE HATÓ ANYAGOK VIZSGÁLATA. 163 Sí! IP 2^ ' ' I. csőben 20'5 "j , 14 I íis III j S-sf 83 IV. 6 ' is 68-4 SS N- Manometerben 22 cm-re szivja fel a 0-55 mgrm. aconitin bőr alá (tehát 0-35 mgrm pro klgr.) Typicus légzés I. csőben 26 II. 18 III. 12 IV., 7 görbe. Manometerben jí o [ «l í I is / cm-re szivja I. csőben j S=s fel a IL ' 1-^ { Í g IIL, IS'l^J l^öflil IV., 8 / g«121 ) Manometerben cm-re szivja fel a vizet Manometerben 34, 30, 29, 26, 22 cm-re szivja fel a I. csőben 16, 12, 8, 6, 4 cm-re szivja fel a vizet, tehát 80-6, 45-3, 19-8, ll"), 4-9 grm-cm munkát végez. Légzés megszűnt, mesterséges légzés hiába 20 perczig, szív megállt.

34 164 ISSEKÜTZ BÉLA DK. XLV. 800 grm. súlyú hím nyúl. 3 ".a 55'a Lég-csSmetszés. I. csőben 15 ] fi ] é- - II., 10-5 g? \ isp III. 7 [ 67 ( 40 IV. 27 > 3-5 ) is 23 Manometerben 18 cm-re szívja fel a 0'12 mgrm. aconítin bőr alá. I. csőben 16 II III. 7 IV. 4-5 I is SSK Manometerben cm-re szivja fel a 0-22 mgrm. aoonitin bőr alá (összesen 0-4 mgrm. pro klgrm.). I. csőben a N ^ II í a be III a > IV Manometerben vizot. om-re szivja fel a Minden belégzés és minden kilégzés után egy-egy kis időre a mellkas középállásban megáll.

35 LÉLEKZÉSRE HATÓ ANYAGOK VIZS.OÁLATA c g-s 3 = i S 7:1'a 12-7 Jobboldali nerviis vagust átmetszem, a légzésre nincs befolyással Baloldali nervus vagust átmetszem, 5 mgrm. atropin fülvénába Légzés megszűnt. Mesterséges légzés nem jár eredménnyel. XLVI. 850 grm. súlyú nyúl Légcs6motsz6s. I. csőben 17 IL, 11-5 III. 8 IV.,, 4-8 Manometerben cm-re szivja fel a 0-17 mgrm. aconitin bőr alá (tehát 0-2 mgrm. pro klgrm.) j V I is L csőben 18-6 "j II., 13-5 ' f-?! 98 III. IV., 6 fl S -3 N a f Manometerben cm-re szivja fel a 9-5 (?«S 74-9 [ ll 6 / is 68-4.' 5 mgrm atropint fülvenába fecskendezek.

36 166 ISSEKUTZ BÉLADR. S-S fi c c IP 2 [- «o r-.- CL III I. csőben 18 n. 1 2 III. 8-7 IV Manometerben cm-re szivja lel a I. csőben 17 II. 11 III. 8 IV ' ( 53-1 f f J Í ) Manometerben 20 cm-re szivja lel a I. csőben 16-5 \ 4.^ 86 \ II. 11 ( ífs 65-9 ' III. 7-5 =^ í IV., 4 ) is 30-4 > Manometerben 18 cm-re szivja fel a 0-26 mgrm. aconitin bőr alá (tehát 0-3 mgrm pro klgrm.). I. csőben 13 1 t l II. 10 ni. 7 ( Z^S IV ; is Manometerben 16 cm-re szivja fel a Légzés fokozatosan gyérül és felületes lesz légzés megszűnt, szívműködés elég jó, jjulsus szapora, mesterséges légzést alkalmazok, légzés lassan, fokozatosan Az állat elpusztult. megindul.

37 LÉLEKZÉSRE HATO ANYAOOK VIZSGÁLATA. 167 Irodalom. 1. JAKABHÁZY, Erdélyi Múzeum-Eg-yesület Értesítője. Orvosi szak XXII. évf. 1 fűzet. 2. DBESER, Archív f. exp. Pathologíe u. Pharmacologie. 26. K lap. 3. DRESEE, Pflüger's Archív 72. K lap. 4. ANEEP, Pflügers Archív 21. K. 58. lap. 5. WooD és CEKNA, Journal of Physiologie 13. Kötet. 6. ADÜCCO, Arch. ital. de Hiolog. 13. Kötet. 7. Mosso, Pflügers Archív 47. K. ö89. lap. 8. HARNACK, Archív f. exp. Pathologie u. Pharmacologie 2. K lap. 9. TscHUDi, Die Kokkelskörner und Picrotoxin St. Gallen. 10. CRIOHTON BROWN, Med. Journ lap. 11. AMAGAT, Jahresber. űber d. Forschrítte der Pharmacogn. 1876, 619. lap. 12. BóKAY, Dolgozatok a Kolozs\'árí F. J. Tud.-Egyetem Gyógyszertani és Általános kórtani intézetéből lap. 13. KoEi'PEN, Archív f. exp. Path. u. Pharmao. 29. K, 327. lap. 14. KossA, Magyar orvosi archívum év. 15. GoTTLiEB, Archív f. exp. Path. u. Pharinac. 30. K. 21. lap. 16. BiNz. Zentralblatt f. inn. Med lap. 17. WiLMANNS, Pflügers Archív 66. K. 18. WENDELSTADT, Pflügers Archív 76. K. 19. VOGBL, Pflügers Archív 67. K. 20. BöHM u. EwERS, Archív f. exp. Path. u. Pliarmac. 1. K. 21. ScHELLONG, InBug. Díssert. München, WAGNER, Inaug. Dissert. Dorpat, 1887.