I. A légfékrendszer időszakos vizsgálatához alkalmazható mérő-adatgyűjtő berendezés műszaki

A Közlekedési Főfelügyelet közleménye a nemzetközi forgalomban használt autóbuszok (M2 és M3 jármű-kategóriába tartozó gépkocsik) vizsgálatát (is) végző vizsgálóállomásokon alkalmazandó mérő-adatgyűjtő berendezésről, valamint a légfékrendszer hatósági vizsgálati technológiájáról A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990 (IV. 12) KöHÉM rendelet 5. számú mellékletének I. fejezet 2.4.5 pontja szerint az alábbiakban tesszük közzé a rendelet 5. számú mellékletének I. fejezete 2.2.3 pontjában leírt mérő-adatgyűjtő berendezéssel kapcsolatos követelményeket, a légfékrendszer hatósági vizsgálati technológiáját, valamint az értékelés egységes módszerét. A mérő-adatgyűjtő berendezés által vezérelt fékvizsgálati technológia alkalmazása egyéb gépkocsik vizsgálatát (is) végző vizsgáló állomásokon a jármű-kategóriához történő alkalmazásról rendelkező külön jogszabályban meghatározott időponttól lesz kötelező. A légfékrendszer időszakos vizsgálatához alkalmazható mérő-adatgyűjtő berendezés műszaki jellemzőit, a légfékrendszer vizsgálati technológiáját és a vizsgálati eredmények egységes értékelési módszerét a gazdasági és közlekedési miniszter jóváhagyta. A jóváhagyott dokumentumokat az alábbiak szerint tesszük közzé: I. A légfékrendszer időszakos vizsgálatához alkalmazható mérő-adatgyűjtő berendezés műszaki jellemzői. II. A nemzetközi forgalomban használt M2 és M3 kategóriájú légfékes személyszállító gépkocsik (autóbuszok) időszakos vizsgálatánál alkalmazandó, a légfékberendezés működőképességének megállapítására irányuló vizsgálat technológiája. III. A nemzetközi forgalomban használt M2 és M3 kategóriájú légfékes személyszállító gépkocsik (autóbuszok) időszakos vizsgálatánál alkalmazandó, a légfékberendezés működőképességének megállapítására irányuló vizsgálat eredményeinek egységes kiértékelési módszere. Közlekedési Főfelügyelet Jóváhagyom: a gazdasági és közlekedési miniszter helyett: Dióssy Gábor politikai államtitkár I. A légfékrendszer időszakos vizsgálatához alkalmazható mérő-adatgyűjtő berendezés műszaki jellemzői Tartalomjegyzék: Az eszköz feladata Vezérlés és kiértékelés követelményei

A kiértékelés során alkalmazandó matematikai módszer Mérési tartomány Pontossági követelmények Adatfeldolgozással és a mérések kiértékelésével kapcsolatos követelmények Időszakos kalibrálás Minősítés A mérésekről készült dokumentációval kapcsolatos követelmények Mérési jegyzőkönyv minták Az eszköz feladata A jármű légfékrendszerének ellenőrzésére szolgáló berendezés, amelynek segítségével a légfékes járművek fékrendszerében, a felszerelt vizsgálócsatlakozóknál (amelyek az MR. A. függelék A/9. mellékletének 5.4. pontja szerintiek), legalább 5 helyen egyidejűleg lehet megmérni az ott kialakult sűrített levegő nyomást, illetőleg a nyomás változását a mérés kezdetét követő időszakban. Az eszköz ezért legyen nyomásérzékelőkkel ellátva, és rendelkezzen a mérési adatokat értékelő számítógépes programmal és az adatok tárolási lehetőségével. A berendezés lehet különálló, más mérőeszköztől független berendezés, de lehet más, olyan mérőrendszer része is, amely lehetővé teszi - más mérések mellett- az előbb felsorolt mérések elvégzését és a mért adatok feldolgozását, tárolását a következők betartásával. Vezérlés és kiértékelés követelményei A berendezést számítógép vezérelje. A számítógép rendelkezzen nyomtató perifériával. A számítógép rendelkezzen olyan hardver kiegészítő egységgel, amely alkalmas a vizsgálócsatlakozókhoz csatlakoztatott nyomásérzékelők jeleit fogadni és feldolgozni a következők szerint: a) a nyomások 20 ms-on belüli egyidejű mérésére, b) a nyomás digitális értéke minimum 12 bit felbontású legyen, c) a számítógép biztosítsa a mérés szoftverből történő indítását-leállítását. Ettől függetlenül a mérés vezérlése más eszközökkel is történhet, ez nem kizárt. d) a műszer tegye lehetővé a mérések végzését ún. "diagnosztikai" és "időszakos műszaki vizsga" üzemmódban e) az "időszakos műszaki vizsga" üzemmódban automatikusan biztosítsa azt, hogy a légfékrendszerek vizsgálata, a mért adatok tárolása, a mérési eredmények kiértékelése és dokumentálása a vonatkozó jogszabályban előírt módon és vizsgálati módszerrel történjen.

f) a "diagnosztikai" üzemmódban a műszer a gyártó által kiadott útmutató szerint legyen alkalmas max. 16 bar túlnyomású pneumatikus rendszerek különféle nyomásviszonyainak vizsgálatára. Ebben az üzemmódban folytatott mérések esetén azok vezérlése, kiértékelése és a mért adatok dokumentálása a műszer gyártójának specifikációja szerint történhet, ez esetben az adatfeldolgozással és a mérések kiértékelésével, dokumentálásával kapcsolatos, a későbbiekben részletezett követelmények teljesítése nem kötelező. A számítógép szoftvere az "időszakos műszaki vizsga" üzemmódban legyen alkalmas: a) másodpercenként legalább 50 mintavételre, b) típusadatok tárolására és keresésére, c) az időszakos kalibráláshoz szükséges mérések és műveletek elvégzésére, d) a mért értékek legalább naponta történő kötelező nullhelyzet korrekciójára, e) a mérések technológia szerinti vezérlésére (melyik pontokon, mit mér), a mért adatok feldolgozására, f) a követelmények tárolására, a minősítés elvégzésére, g) az eredmények tárolására és kinyomtatására. h) legalább opcionálisan legyen képes átvenni minden olyan szabályzási, vezérlési feladatot, mely a légfékes járművek egységes fékvizsgálati technológiájában szerepel. Amennyiben a mérés indítása csak a kezelő bevonásával működhet (pl. a vizsgált gépjármű motorjának beindítása vagy leállítása), azt a képernyőn történő utasítás megjelentetésével, számítógép billentyű, vagy egér működtetésével biztosítsa. A program lehetőleg zárja ki a parancs véletlenszerű végrehajtását. i) Jelszavas védelemmel biztosítsa, hogy ebben az üzemmódban a mérést végző személy csak az arra feljogosított személy lehessen, ennek a személynek az adatait jelszavas védelem mellett tárolja a mérést megelőzően, a mérési dokumentációban pedig tüntesse fel a mérést végző személy nevét és azonosító jelét. j) A mérések során mintavételnek nevezzük azt a műveletet, mikor a számítógép olyan sebességgel méri meg egymás után a különböző helyekre felhelyezett nyomásérzékelők által érzékelt értékeket, hogy az összetartozó értékek mérése egy időpontnak tekinthető. A mintavételhez tartozó mért adatok egy mérési pontot alkotnak. Ezeket az adatokat kell a képernyőn ábrázolni illetve ezen adatokból kell meghatározni statisztikai átlagszámítással az adott pontokban, egy bizonyos pillanatban - a kialakult nyomást. A kiértékelés során alkalmazandó matematikai módszer Azokban az esetekben, amikor az a feladat, hogy a légfékes jármű légfékrendszerében kialakuló nyomásokat (statikusan) mérjünk meg, azon mért adatok számtani átlagát kell eredménynek tekinteni, melyek nem tartalmazzák az első és utolsó másodpercben felvett értékeket, tehát 1.kép ahol n ö : az összes mérés darabszáma t (s) idő alatt

n 1 : az első másodpercben mért értékek darabszáma n t : az utolsó másodpercben mért értékek darabszáma n: az átlag kiszámításánál figyelembe veendő mérések darabszáma, n = n ö - n 1 - n t P n (i) mért nyomás értéke bar-ban egy mérési időpontban Abban az esetben, ha a mérés egy adott időben több helyen egyszerre történik, a fenti megállapítás mérőhelyenként értendő. A statikus mérés legalább t = 5 másodpercig tartson, de a mérés időtartama ne lépje túl a 10 másodpercet. Mérési tartomány a, A berendezés legyen alkalmas a sűrített levegő nyomásának mérésére legalább a 0-10 bar közötti mérési tartományban, legalább három mérőpontban, és a 0-16 bar közötti mérési tartományban legalább 2 mérőpontban. b, legyen alkalmas a mérések során a mérés kezdeti időpontjától számított időtartam mérésére, legalább 30 perc hosszan folyamatosan. Pontossági követelmények a, a nyomásmérés pontossága 0-10, illetve 0-16 bar között legalább 1% legyen b, az időmérés pontossága legalább 0,01 s legyen. c, a berendezés mért értékeket befolyásoló elemei kalibráltak legyenek. Adatfeldolgozással és a mérések kiértékelésével kapcsolatos követelmények A berendezés legyen alkalmas: (1.) legalább 5, legfeljebb 16 mérőcsatornán a mérés megkezdését követően max. 30 perc hosszan a nyomások egyidejű mérésére, ezeknek az adatoknak a tárolására, (2.) az egyes mérőpontokban mért adatok valós idejű, a számítógép képernyőjén történő bemutatására, (3.) az egyes mérőcsatornákon külön- külön, vagy tetszőlegesen kiválasztott legalább 3 mérőcsatornán, együttesen, az egyes csatornákon mért nyomásértékek bemutatására a mérés kezdetétől számítva az idő függvényében, (4.) A nyomás - idő függvény ábrázolása során a nyomásokat legkevesebb 0,1 bar, az eltelt időt a mérés fajtájától függően 0,1 s vagy 1 s léptékben is kell tudni ábrázolni. Ennek során a programban legyen mód a tranziens jelenségek bemutatására is. (5.) Az egyes mérőpontok/mérőcsatornák azonosítását elsődlegesen számjegyekkel: 01, 02, 03, 04, stb., másodlagosan a számjegyekhez rendelt, a program által felkínált listából választható

megnevezéssel kell biztosítani bármelyik mérőpontnál. Időszakos kalibrálás: A periodikus kalibrálás 6 havonta történjen, erre a szoftver figyelmeztesse az eszköz kezelőjét, a végrehajtott időszakos kalibrálásokat regisztrálja és tartsa nyílván. A nyomásokat mérő műszer(ek) kalibrálása az alábbi módon történjen: A kalibrálást és kiértékelését az MSZ 07-4416-1988 szerint kell elvégezni. Az időmérés hibáját egy legalább 1 ms felbontású digitális stopper felhasználásával egyszerű összehasonlító mérések során kell ellenőrizni. Minősítés A kalibráló szervezet legyen képes a vizsgálati jegyzőkönyvet kinyomtatni, az abban szereplő adatokat tárolni. Bizonylatként az ellenőrzés során felvett előjeles hibagörbék szolgálnak, a jegyzőkönyv tartalmazza az ellenőrzést végző szervezet nevét és címét, az ellenőrzést végző személy nevét, a vizsgálat időpontját, a használt ellenőrző eszközök azonosító adatait és magát a minősítés tényét. A mérésekről készült dokumentációval kapcsolatos követelmények A mérésekről készült jegyzőkönyv legalább az alábbi alapadatokat tartalmazza: A vizsgálatot végző szervezet nevét, A vizsgálatot végző szervezet címét, A mérési jegyzőkönyv azonosító számát, A vizsgálat dátumát, A vizsgálatot végző személy nevét, A vizsgálatot végző személy azonosító jelét, A vizsgálatot végző szervezet hivatalos pecsétjének helyét, A vizsgált jármű rendszámát, A vizsgált jármű alvázszámát, A vizsgált jármű motorszámát, A vizsgált jármű gyártmányát (forgalmi engedély adataival egyezően) A vizsgált jármű típusát (forgalmi engedély adataival egyezően), A vizsgált jármű kategóriáját,

A kapott mérési eredményeket; a nyomásértékeket: bar-ban 0,1 bar pontossággal, időértékeket percben és másodpercben, 0,1 s pontossággal, A vizsgát jellemzők minősítését: megfelelő / nem megfelelő / korlátozottan alkalmas, A vizsgált jellemzőre vonatkozó nyomásértékeket: bar-ban 0,1 bar pontossággal, időértékeket percben és másodpercben, 0,1 s pontossággal. Mérési jegyzőkönyv minták Összesített jegyzőkönyv minta: 61.táblázat Vizsgálati jegyzőkönyv minta a légsűrítő ellenőrzéséről: 62.táblázat Vizsgálati jegyzőkönyv minta a nyomásszabályzó ellenőrzéséről: 63.táblázat Vizsgálati jegyzőkönyv minta a légfékrendszer tömítettségének ellenőrzéséről: 64.táblázat Vizsgálati jegyzőkönyv minta a többkörös védőszelep, áteresztő szelep, figyelmeztető berendezés ellenőrzéséről: 65.táblázat II. A nemzetközi forgalomban használt M2 és M3 kategóriájú légfékes személyszállító gépkocsik (autóbuszok) időszakos vizsgálatánál alkalmazandó, a légfékberendezés működőképességének megállapítására irányuló vizsgálat technológiája Az alábbiakban adjuk közre az M2 és M3 kategóriájú nemzetközi autóbuszoknál bevezetendő egységes, a mérő adatgyűjtő berendezéssel vezérelt, a légfékrendszer működőképességének vizsgálatát leíró technológia leírását. A mérő-adatgyűjtő berendezést vezérlő számítógépnek a méréseket az egyes pontokban leírt módon, a mérések indítását követően automatikusan kell végrehajtania és a méréseket követően a kiértékelést is automatikusan kell elvégeznie. A technológia leírásának tartalomjegyzéke: Alkalmazandó eszközök A vizsgálatról készített dokumentációval kapcsolatos követelmények A minősítés alapelvei Hibakódok

Az egyes főegységek részletes vizsgálata Általános, minden részegység vizsgálatával kapcsolatos alapelvek 1.0.0 A nyomásszabályzó ellenőrzése 2.0.0 A légsűrítő ellenőrzése 3.0.0 A többkörös védőszelep (és a figyelmeztető jelzések) műszeres ellenőrzése 3.1.0 Az üzemi fékkörök légtartályainak feltöltési sorrendjének ellenőrzése 3.2.0 Az üzemi fékkörök biztosításának ellenőrzése 3.3.0Az üzemi fékrendszer egyik köre megmaradó nyomásának ellenőrzése a másik kör nyomáscsökkenése esetén 3.3.1Az 1. üzemi fékkör kiesése esetén a 2. üzemi fékkörben maradó nyomás ellenőrzés 3.3.2A 2. üzemi fékkör kiesése esetén az 1. üzemi fékkörben a visszamaradó nyomás ellenőrzése 3.4.0 A figyelmeztető jelzések ellenőrzése 4.0.0 A légfékrendszer tömítettségének vizsgálata Általános követelmények A légfékrendszer működőképességet a vizsgált jármű sűrített levegős fékrendszerének - alábbiakban felsorolt - kiemelt alkotóelemei/funkciói műszeres ellenőrzésével (mérésekkel) kell ellenőrizni. Ezek a következők: (1.) Nyomásszabályozó (2.) Légsűrítő (3.) Többkörös védőszelep (4.) A rendszer tömítettsége Alkalmazandó eszközök A működőképesség vizsgálata során alkalmazandó mérőeszköz az ER 5. sz. mellékletének I. fejezetének 2.2.3 pontja szerinti mérő adatgyűjtő berendezés legyen. A méréseket a berendezéshez tartozó számítógép vezérelje és értékelje, a mérési adatokat tárolja. A következőkben részletesen leírt mérések során, az ellenőrzött járművel kapcsolatosan kapott összes adatot a mérést vezérlő számítógépen tárolni kell. A vizsgálatról készített dokumentációval kapcsolatos követelmények A mérések kiértékelését követően ki kell állítani egy összesített mérési jegyzőkönyvet, amely felsorolja a végrehajtott méréseket és az azok alapján, a vizsgált tulajdonságra vonatkozó minősítést. Ha valamelyik vizsgált berendezésnél/tulajdonságnál a mérés alapján kapott minősítés alkalmatlan, az erre vonatkozó megállapítást a szóban forgó mérés részletes jegyzőkönyvével is dokumentálni kell. Ezt a dokumentumot az ellenőrzésről készült jegyzőkönyv mellékleteként kell kezelni, és kiegészítőleg ahhoz csatolva kell a vizsgadokumentáció mellékleteként megőrizni. A minősítés alapelvei

A vizsgálat során a fékrendszer következőkben nem említett főegységeit az ER. 5. sz. mellékletének II. fejezete szerint kell vizsgálni és értékelni. A későbbiek szerint végrehajtott műszeres mérések eredményeinek minősítése minden mérés esetén: a követelmények teljesítése esetén: MEGFELELŐ ("M") a vonatkozó követelmények bármelyikének részleges teljesítése esetén, ha a hiba a közlekedés primer biztonságát közvetlenül nem veszélyezteti: "KORLÁTOZOTTAN ALKALMAS" ("K") a követelmények bármelyikének nem teljesítése esetén: ALKALMATLAN ("A") Hibakódok Ha a mérést követően végrehajtott automatikus értékelés alapján a minősítés "Megfelelő", a hibakód utolsó két karaktere mindig "0 0" legyen, egyébként a kód az általános alapelvek szerint épüljön fel. Ha a minősítés eredménye: ALKALMATLAN", vagy "KORLÁTOZOTTAN ALKALMAS", a mérést követően a hibát hibakóddal kell megjegyezni. A hibakód egy 10 jegyű számsor, amely az ER 5. sz. mellékletének 2. táblázata szerinti elvek alapján épül fel, és mutatja a fellépő hiba helyét, jellegét, mértékét és a minősítést is. A hibakódok képzésére vonatkozó útmutató a technológia mellékletét képezi Az egyes főegységek részletes vizsgálata: A vizsgálat előkészítése: Amennyiben ez korábban nem történt meg, el kell végezni a jármű azonosítását, meg kell állapítani, és tárolni kell az alábbi adatokat: A vizsgált jármű rendszámát, A vizsgált jármű alvázszámát, A vizsgált jármű motorszámát, A vizsgált jármű gyártmányát (forgalmi engedély adataival egyezően), A vizsgált jármű típusát (forgalmi engedély adataival egyezően), A vizsgált jármű kategóriáját, Az ellenőrzött főegységek megnevezését, Az ellenőrzött főegység típusát, A főegységek beállítási adatait, Nyomásszabályzó szelep adatai ismertek vagy sem, Rendszer feltöltési idő ismert vagy sem,

A nyomásszabályzó szelep bekapcsolási nyomását: P Be (bar), gyári adat, A nyomásszabályzó szelep kikapcsolási nyomását: P KI,(bar), gyári adat, A vizsgálat végrehajtásának menete: A vonatkozó munkavédelmi követelmények figyelembevételével és betartásával a járművel a vizsgálati helyre kell állni. A jármű egyik tengelyén, mindkét oldalon, mindkét irányban a kerekeket ki kell ékelni, rögzítő féket oldani kell. Csatlakoztatni kell a kipufogógáz elvezetésére szolgáló eszközt az autóbusz kipufogócsövéhez Szemrevételezéssel ellenőrizni kell, hogy a csővezetékek, tömlők, csatlakozások sérülésmentesek-e, nem korrodáltak-e, elhelyezésük, rögzítésük megfelelő, szivárgásmentesek-e vagy sem Ellenőrizni kell a szerelvények rögzítését, azok beépítését, az szakszerű-e, vagy sem, rögzítésük megfelelő vagy sem. Szemrevételezéssel ellenőrizni kell a légtartályokat: a tartályoknak sérülésmentesnek, nem korrodáltnak, víztelenítettnek, az adattáblának jól olvashatónak kell lennie. A tartályból kijövő kondenzátum tisztaságát is ellenőrizni kell. Ha nagyobb mennyiségű kon-denzvíz távozik, a légszárító nem működik, ha a kondenzátum nagyon olajos, a kompresszor kopott, megnövekedett az olaj felhordása, vagy törött valamelyik dugattyúgyűrű. Ellenőrizni kell (ha van ilyen) a fagymentesítő berendezéseket, a légszárítót. Azonosítani kell a vizsgálandó főegységeket, ha lehetséges, a gyári adattáblák vagy a típushoz tartozó gyári dokumentumok alapján meg kell állapítani a későbbi mérésekhez szükséges (ott ismertetett) gyári adatokat Ellenőrizni kell a következőkben leírt műszeres vizsgálatok végrehajtásához szükséges vizsgáló csatlakozók meglétét, tömítettségét, védősapkák állapotát. (Elhelyezésük: a nyomásszabályozó után, valamennyi légtartálynál, a fékkamráknál, a rugóerőtárolós fék munkahengernél, valamint a főfékszelep (más néven: pedálszelep) és a fékerő módosító (más néven: fékerőszabályzó) közötti szakaszon. Az újabb autóbuszoknál ezek egy közös diagnosztikai csatlakozótömbben vannak elhelyezve, általában valamelyik oldalládában). Amennyiben nem állapítható meg egyértelműen az egyes légtartályok funkciója, azonosítani kell az üzemi fék, a segédberendezések energiaellátását biztosító és a rögzítőfék oldására szolgáló légtartályt. Az ellenőrzött főegységek beállítási adatait a gyártó javítási utasításai vagy a szerelvényen lévő adattábla alapján kell felvenni. Elfogadható a jármű tulajdonosának (vagy annak megbízottja) által átadott, az említett adatokra vonatkozó nyilatkozata is, ez esetben a nyilatkozatot a vizsga dokumentációi között meg kell őrizni. Az adatok hiányát is fel kell jegyezni és tárolni, ez esetben a mérések kiértékelése a következőkben ismertetett részletes leírásokban az erre az esetre megadott módon történjen. Az adatbevitel tervezése során az egységes görgős fékpadi vizsgálatra érvényes technológiánál leírtakat is figyelembe kell venni. Erre azért van szükség, mert biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy adott esetben a műszaki vizsga során a kétszeri adatrögzítést elkerülhessük úgy, hogy a működésvizsgálat során átvesszük a jármű adatait a görgős fékpadi vizsgálat állományából.

Ezt követően kell elvégezni a műszeres méréseket. Az alábbiakban feltüntetett sorrend betartása nem kötelező, és bizonyos célszerűségi okokból bizonyos mérések egy méréssorozattá össze is vonhatók, ha az egyes mérések kiértékelésének feltételei nem változnak a későbbiekben részletesen tárgyaltakhoz képest. Ha a mérések/méréssorozat közben, bármelyik mérés esetén a minősítés: "A"-ra (alkalmatlanra) vagy "K"-ra (Korlátozottan alkalmasra) adódik, a program tegye lehetővé az adott mérés megismétlését további két alkalommal, és csak az utolsó minősítést eredményező mérés adatait tárolja. Általános, minden részegység vizsgálatával kapcsolatos alapelvek A mérési eredmények kiértékelésének egységes eljárása és könnyebb ellenőrizhetősége érdekébén célszerű, ha követjük az alábbiakat: Jelölések A bar-ban kifejezett nyomásértékeket "P", a s-ban kifejezett időértékeket "t" betűvel jelöljük. Az elsődleges kiegészítő jelölés, a technológia sorszámai segítségével történik. Ennek érdekében a sorszámozást "0"-kal kiegészítettük három számjegyűre. Így pl. P331 az üzemi fékkörök biztosításának ellenőrzése során mért nyomásértéket jelöli. Az egyes funkciók ellátásához szükséges nyomásérzékelők megjelölése konzekvensen, minden méréssorozat során az 1, 2, 3, 4, stb. másodlagos kiegészítő jelölésekkel történjen, melyek az alábbiak szerint értelmezendők: 1. Az "1" üzemi fékkör légtartálya jelölése 2. A "2" üzemi fékkör légtartálya jelölése 3. A segédberendezések ellátását szolgáló légtartály jelölése 4. A rugóerőtárolós fékek oldásához szükséges sűrített levegő légtartály jelölése. Az ebben a légtartályban valamelyik (i. - edik) időpontban mért nyomás jele pl.: p 4 (i) 5. Az "1" üzemi fékkör (a mellső tengely egyik) munkahengere jelölése (kivezérelt nyomás) Olyan időtartamok mérése esetén, melyek nem köthetők a nyomásérzékelőkhöz, "0" jelölést kell alkalmazni pl. t 3310. Azoknál a méréseknél, amikor a nyomásérzékelőkkel több, egymást követő időpontban kell a nyomást megmérni, a harmadlagos jelölés utaljon a mérések egymást követő sorrendjére. Pl. a nyomásszabályzó ellenőrzése során az "1" üzemi fékkör tartályának nyomásának mérése esetén az első mérést P10011, az ezt időben követő második mérést a P10012, időrendben a harmadikat a P10013, az (i)-edik mérési időpontban: P 1001(i) szimbólum jellemezze. Egyéb jelölések: 66.táblázat A nyomásérzékelőket jól látható számozással kell ellátni. A jeladókkal mért nyomásokat "P" betűvel és a jeladó sorszámával jelöljük pl. Pl. Csatlakoztatás

Mivel a technológia végrehajtása során nem kell változtatni a csatlakoztatást, a mérés előkészítése során el kell végezni a következő csatlakoztatást: 67.táblázat A mérés előtt meg kell győződni a csatlakoztatás helyességéről, mivel a helytelen csatlakoztatás befolyásolja a mérési eredményeket, illetve meghiúsíthatja a mérés elvégzését. Stabilizált állapot A mérések során felvett nyomásértékek az adott helyen stabilizálódott állapotban mérendők meg és az így meghatározott érték alapján kell az értékelést elvégezni. Minden olyan esetben, ahol a technológia a "stabilizálódott" nyomás értéket említi, ezen azt a nyomást értjük, amikor az adott helyen folyamatosan mért nyomás változása egymást követő 5 másodpercen belül nem haladja meg a 0,1 bar abszolút értéket. Ekkor az utolsó 10 másodperc alatt mért értékekből kell meghatározni a mérő adatgyűjtő berendezés specifikációjában leírt módon, átlagszámítással az átlagos nyomást. Ezt tekintjük a mérés végeredményének. Jelölése pl. az 1. sz. nyomásérzékelőn mérve: Pl stabil A mérés indítása A mérés indítása történhet: > manuálisan, ilyenkor erre a számítógépen megjelenő felirat ad utasítást. A "Mérés indul: <ENTER>" felirat értelmezése, pl. A mérés az "Enter" billentyű megnyomására automatikusan indul. > automatikusan, ilyenkor a technológia meghatározza a mérés feltételét, pl. "Mérés indul: (2,50<P3<3,00) és (2,50<P4<3,00) stabil állapot". Nyomás csökkentése Ez a kifejezés egyszerűsíti a technológiát. A következő kifejezés helyett használjuk: "Fékpedál lenyomásával és felengedésével vagy más módon csökkentjük a megadott tartályban a nyomást, majd megvárjuk, míg a nyomásérték stabilizálódik." Ha a művelet nem a fékpedál lenyomásával történik, a nyomást ennek megfelelő mértékben kell csökkenteni. Nyomás növelése Ez is egyszerűsíti a technológiát. Értelmezése: "A jármű motorját be kell indítani illetve, ha erre van lehetőség, a légfékrendszer feltöltését külső levegővel meg kell kezdeni, és növelni a rendszer nyomását a megadott feltétel eléréséig. A külső sűrített levegővel történő feltöltést ezt követően le kell állítani". Kerekítés A mért értékek dokumentálása a kerekítés általános szabályai szerint történjen. A minősítés során, a kerekítés általános szabályai szerint: a nyomást két tizedes pontossággal, az időt egy tizedes pontossággal le, illetve felkerekítve kell feltüntetni, ha a mérés leírása ettől el nem térő utasítást nem tartalmaz. A technológia sorrendje

A technológia megadja a műveletek logikai sorrendjét, de a program tegye lehetővé a tetszőleges sorrend választását. Ez a megállapítás csak akkor igaz, ha ez nem gátolja a mérés elvégzését, azaz pl. ha P ki nem ismert, és a mérés feltétele annak ismerete, a program először végeztesse el a kikapcsolási nyomás meghatározását célzó mérést. 1.0.0 A nyomásszabályzó ellenőrzése: A műszeres mérés célja: a nyomásszabályzó ki és bekapcsolási nyomásának illetve kapcsolási intervallumának ellenőrzése. A mérés módszere: - Ha szükséges, nyomás növelése. Feltétel: (P1>=P ki ) és (P2>=P KI ) és (P4>=P ki ). (Ha P KI nem ismert, a nyomás növelését a motor járatásával kell elvégezni és a nyomást addig kell növelni, míg az adott mérőhelyeken a nyomás már nem növekszik.) Motort alapjáraton kell járatni, a mérés manuálisan indul. A mérés folyamata a következő: o P1 és P2 érzékelőnél a nyomás csökkentése stabilizáció nélkül o 2 s várakozás o P1 első és P2 első nyomás meghatározása a pillanatnyi értékek mérésével o 10 s várakozás o P1 második és P2 második nyomás meghatározása a pillanatnyi értékek mérésével A folyamatot addig kell ismételni, míg a következő feltétel nem teljesül: (P1 második >=P1 első +0,1) vagy (P2 második >=P2 első +0,1) Pl, P2, P4 pillanatnyi nyomás mérése - P 10011, P 10021,P 10041 tárolása Motort a teljes fordulatszámon járatjuk, a mérés második része automatikusan indul. A mérés folyamata a következő: o P1 és P2 érzékelőnél a nyomás csökkentése stabilizáció nélkül o 2 s várakozás o P1 első és P2 első nyomás meghatározása a pillanatnyi értékek mérésével o 5 s várakozás o P1 második és P2 második nyomás meghatározása a pillanatnyi értékek mérésével A folyamatot addig kell ismételni, míg a következő feltétel nem teljesül: (P1 második >=P1 első +0,1) vagy (P2 második >=P2 első +0,1). A motort le kell állítani (erre a kezelőt a képernyőn megjelenő felirat figyelmeztesse) Pl, P2, P4 pillanatnyi nyomás mérése - P 10012, P 10022,P 10042 tárolása

2.0.0 A légsűrítő ellenőrzése A műszeres mérés célja: a gépjármű légsűrítő szállítóképességének ellenőrzése Nyomás növelésével, vagy a nyomás csökkentésével Pl és P2 nyomásokat 3,4 ± 0,2 bar-ra be kell állítani - Motort el kell indítani, ezzel a mérés manuálisan indul, s ezzel egyidőben t 2000 mérése is. Motort alapjáraton kell járatni. - Pl, P2, P4 pillanatnyi értékeinek mérése. A folyamatot addig kell ismételni, míg a következő feltétel nem teljesül: (P1>=6,0 bar) és (P2>6,0 bar) - P 20011, P 20021,P 20041, t 2000 tárolása - A motort le kell állítani (erre a kezelőt a képernyőn megjelenő felirat figyelmeztesse). Értékelés: A minősítés elsődleges kritériumai a gyártó által megadott nyomás és időértékek, ezek, ha rendelkezésre állnak: a nyomásszabályzó szelep bekapcsolási nyomása: Pbe (bar), gyári adat a nyomásszabályzó szelep kikapcsolási nyomása: P KI,(bar), gyári adat > Ha a mért idő legfeljebb 198 s, (10%-os időtúllépés) a jármű alkalmasnak minősítendő. > Korlátozottan alkalmasnak minősítendő a jármű, ha a feltöltési idő ennél az értéknél 10 %-nál több, legfeljebb 240 s. > Ha az időtúllépés meghaladja a 20%-ot, a jármű alkalmatlannak minősítendő. Ha a nyomásszabályzó beállítási adatai ismertek, a nyomásszabályzó ki és bekapcsolási nyomása feleljen meg a típust gyártó előírásainak: > Alkalmasnak minősítendő a nyomásszabályzó, ha a bekapcsolási nyomásnál mért érték megegyezik a gyári adattal vagy annál legfeljebb 0,4 bar-ral magasabb, illetve annál legfeljebb 0,6 bar-ral alacsonyabb, és a kikapcsolási nyomásnál mért érték megegyezik a gyári adattal vagy annál max. 0,4 bar-ral magasabb, illetve annál legfeljebb 0,3 bar-ral alacsonyabb. > Korlátozottan alkalmasnak minősítendő a nyomásszabályzó, ahol a bekapcsolási és kikapcsolási nyomás mért értékei a gyári értéknél min 0,4 bar, max. 0,6 bar-ral magasabbak, vagy a bekapcsolási nyomás érték legalább 0,6 bar-ral, de legfeljebb 0,8 bar-ral alacsonyabb, illetve akkor is, ha a kikapcsolási nyomásnál mért érték legalább 0,3 bar-ral, de legfeljebb 0,6 bar-ral alacsonyabb a gyári értéknél. > Alkalmatlannak minősítendő a nyomásszabályzó, ha mért ki vagy bekapcsolási nyomása az előzőekben felsorolt nyomáshatárokon kívül helyezkedik el. Ha a nyomásszabályzó beállítási adatai nem ismertek:

Ha a ki/bekapcsolási nyomás gyári adatai nem ismertek, ellenőrizni kell a kapcsolási intervallum nagyságát is. A ki és bekapcsolási nyomás nagysága közötti különbség névleges értéke a kikapcsolási nyomás 5-15%-a. > Ha a különbség 15%-nál nagyobb, de nem több mint 18 % vagy kisebb 5 % nál, de nem kevesebb 3,5%-nál, a nyomásszabályzó korlátozottan alkalmasnak minősítendő. > Ha a különbség 18%-nál nagyobb, vagy 3,5%-nál kisebb, akkor a nyomásszabályzó alkalmatlannak minősítendő. 3.0.0, A többkörös védőszelep (és a figyelmeztető jelzések) műszeres ellenőrzése A műszeres mérés célja: a segédberendezéseket ellátó sűrített levegő rendszer sérülése esetén az üzemi fék megmaradó energiaellátásának ellenőrzése, az üzemi fékberendezés egyik körének sérülése esetén a biztonsági fékezést lehetővé tévő másik fékkör megmaradó energiaellátásának ellenőrzése, a sűrített levegős fékrendszer légtartályainak feltöltési sorrendjének ellenőrzése. 3.1.0 Az üzemi fékkörök légtartályainak feltöltési sorrendjének ellenőrzése A jármű légtartályaiból a sűrített levegőt le kell engedni Nyomás növelése. Ennek kezdetekor mérés manuális indítása Ekkor indul t 31011, t 31021, t 31031 és t 31041 mérése A folyamat során Pl, P2, P3 és P4 pillanatnyi értékeit kell mérni. A folyamat végének feltétele: (P1>=P KI ) vagy(p2>=p KI ) A folyamat során a következő műveleteket kell elvégezni: o P 31011 és t 31011 tárolása. Feltétel: P1 aktuális >P1 előző t 3101 mérés vége o P 31021 és t 31021 tárolása. Feltétel: P2 aktuális >P2 előző t 31021 mérés vége o P 31031 és t 31031 tárolása. Feltétel: P3 aktuális >P3 előző - t 31031 mérés vége o P 31041 és t 31041 tárolása. Feltétel: P4aktuális>P4 előző - t 31041 mérés vége o P 31032 és P 31042 tárolása. Feltétel: (Pl>4,00 bar) vagy (P2>4,00 bar) A motort le kell állítani (erre a kezelőt a képernyőn megjelenő felirat figyelmeztesse). Értékelés: A nyomásemelkedésnek az üzemi fékrendszer légtartályaiban kell először megjelennie. Amíg az üzemi fékrendszer légtartályaiban a nyomás nem haladja meg a 4,00 bar-t, a rögzítőfék oldására szolgáló sűrített levegőt tároló légtartályban a nyomás nem emelkedhet a környezeti nyomás fölé. Ha ez a feltétel nem teljesül, a jármű alkalmatlannak minősítendő. 3.2.0 Az üzemi fékkörök biztosításának ellenőrzése - Ha szükséges, nyomás növelése. Feltétel: (P1>=P ki ) és (P2>=P ki ) és (P4>=Pki). (Ha P ki nem ismert, a nyomás növelését a motor járatásával kell elvégezni és a nyomást addig kell növelni, míg az adott mérőhelyeken a nyomás már nem növekszik.)

P3 és P4 nyomás hirtelen (0,3-0,4 bar-onként történő) csökkentése. Mérés indul: (2,50<P3<3,00) és (2,50<P4<3,00) stabil állapot - P1, P2, P3 és P4 statikus mérése (10 s) - P 32011, P 32021, P 32031, P 32041 tárolása - Mérés vége Értékelés: Egy sűrített levegővel működő segédberendezés hirtelen, nagyfokú sűrített levegő vesztést okozó meghibásodása esetén (pl.: egy légrugó vagy csővezeték jelentős sérülése esetén) az üzemi fékkörökben visszamaradó nyomás nem lehet kisebb, mint 4,0 bar. Ha ez a feltétel nem teljesül, a járművet alkalmatlannak kell minősíteni. 3.3.0 Az üzemi fékrendszer egyik köre megmaradó nyomásának ellenőrzése a másik kör nyomáscsökkenése esetén 3.3.1 Az 1. üzemi fékkör kiesése esetén a 2. üzemi fékkörben maradó nyomás ellenőrzése - Ha szükséges, nyomás növelése. Feltétel: (P1>=P ki ) és (P2>=P KI ) és (P4>=P ki ). (Ha P ki nem ismert, a nyomás növelését a motor járatásával kell elvégezni és a nyomást addig kell növelni, míg az adott mérőhelyeken a nyomás már nem növekszik.) - P 33111, P 33121, P 33131, P 33141 tárolása - Pl nyomás csökkentése. Mérés indul: (Pl<3,00) stabil állapot - P1, P2, P3 és P4 statikus mérése (10 s) - P33112, P33122 P33132, P33142 tárolása - Mérés vége 3.3.2 A 2. üzemi fékkör kiesése esetén az 1. üzemi fékkörben a visszamaradó nyomás ellenőrzése - Ha szükséges, nyomás növelése. Feltétel: (P1>Pki) és (P2>Pki) és (P4>Pki). (Ha Pki nem-ismert, a nyomás növelését a motor járatásával kell elvégezni és a nyomást addig kell növelni, míg az adott mérőhelyeken a nyomás már nem növekszik.) - P 33211, P 33221, P 33231, P 33241 tárolása - P2 nyomás csökkentése. Mérés indul: (P2<3,00) stabil állapot - Pl és P2 statikus mérése (10 s) - P33212, P33222 tárolása

- Mérés vége Értékelés: Az egyik fékkör hirtelen, nagyfokú sűrített levegő vesztést okozó meghibásodása esetén az épen maradó üzemi fékkörben maradó nyomás nem lehet kisebb, mint 4,0 bar. Alkalmasnak minősítendő a védőszelep: ha a sérült légtartályban a levegő nyomása 3 bar alatt stabilizálódott, az épen maradt tartályban a nyomás legalább 4 bar. Ha az előbbi feltétel nem teljesül, a védőszelep (és a jármű) minősítése: Alkalmatlan. 3.4.0 A figyelmeztető jelzések ellenőrzése A 3.2.. és a 3.2.2. mérések során szemrevételezéssel (akusztikai jelzés esetén: füleléssel) kell ellenőrizni a nyomásesésre figyelmeztető fény/hangjelzés üzemszerű működését. A működés megfelelőségét vagy hibáját manuálisan vagy automatikusan rögzíteni kell. Erre a mérést vezérlő program figyelmeztesse a kezelőt. Amennyiben a figyelmeztető jelzések állapotát tartalmazó adat rögzítése nem történik meg, a mérések folytatását a vezérlés ne engedélyezze. A nyomásesés figyelmeztető jelzésnek megfelelően működnie kell. Ha ez nem teljesül, a jármű minősítése: alkalmatlan. 4.0.0 A légfékrendszer tömítettségének vizsgálata A műszeres mérés célja: az üzemi fék légtartályok nyomásának ellenőrzésével, méréssel megállapítani, hogy a légfékrendszer kellően tömített e vagy sem. A mérés módszere: A rögzítőféket ki kell oldani - Ha szükséges, nyomás növelése. Mérés indul: (P1>=Pki) és (P2>=Pki) és (P3>=P KI ) és (P4>Pki). (Ha Pki nem ismert, a nyomás növelését a motor járatásával kell elvégezni és a nyomást addig kell növelni, míg az adott mérőhelyeken a nyomás már nem növekszik.) Ha szükséges, a motort le kell állítani (erre a kezelőt a képernyőn megjelenő felirat figyelmeztesse) Mérés indulásakor (pedálszelep alaphelyzetben) P 40011, P 40021, P 40031, P 40041, P 40051 tárolása 1 percet várni - Az egy perc elteltével P 40012, P 40022, P 40032, P 40042 tárolása után fékpedál benyomásával 2,5-3 bar közötti nyomást kell kivezérelni, ebben a helyzetben a fékpedált rögzíteni kell (2,50<P5<3,00) stabil. - P 40013, P 40023, P 40033, P 40043, P 40053 tárolása 3 percet várni P 40014, P 40024, P 40034, P 40044 tárolása - Mérés vége Értékelés: A mérés első részében mért 1 perc alatt a megengedett nyomásesés bármely nyomásérzékelőnél legfeljebb 0,1 bar lehet, korlátozottan alkalmasnak minősítendő a jármű, ha a sűrített levegő vesztés az

első egy perc alatt nagyobb, mint 0,1 bar, de 0,25 bar értéknél kevesebb. Ennél nagyobb sűrített levegő vesztés esetén ez a jármű tulajdonság "Alkalmatlan"-nak minősítendő. A mérés második részében mért 3 perc alatt a megengedett nyomásesés bármely nyomásérzékelőnél legfeljebb 0,4 bar lehet. Korlátozottan alkalmasnak tekinthető az jármű, melynek nyomásvesztesége az elmúlt három percben meghaladta a 0,4 bar-t, de nem haladta meg a 0,75 bar-t. E feletti nyomásveszteség esetén a jármű "Alkalmatlan"-nak minősítendő. III. A nemzetközi forgalomban használt M2 és M3 kategóriájú légfékes személyszállító gépkocsik (autóbuszok) időszakos vizsgálatánál alkalmazandó, a légfékberendezés működőképességének megállapítására irányuló vizsgálat eredményeinek egységes kiértékelési módszere (A fékberendezés működőképességének megállapítására irányuló vizsgálati technológia melléklete; a minősítéssel, a hibakódok képzésével, a mért adatok tárolásával kapcsolatos követelmények) A méréseket követő minősítésekkel kapcsolatos alapelvek A végrehajtott műszeres mérések eredményeinek minősítése minden mérés után, automatikusan történjen meg. A vizsgált berendezés/funkció minősítése lehet: a követelmények teljesítése esetén: MEGFELELŐ ("M") a vonatkozó követelmények bármelyikének részleges teljesítése esetén, ha a hiba a közlekedés primer biztonságát közvetlenül nem veszélyezteti: "KORLÁTOZOTTAN ALKALMAS" ("K") a követelmények bármelyikének nem teljesítése esetén: ALKALMATLAN ("A") Hibakódok Ha a minősítés eredménye: "MEGFELELŐ", ALKALMATLAN", vagy "KORLÁTOZOTTAN ALKALMAS", a mérést követően a hibát hibakóddal kell megjegyezni. A hibakód egy 10 jegyű számsor, amely az ER 5. sz. mellékletének 2. táblázata szerinti elvek alapján épül fel. A hibakódok a következőkben bemutatott mintáknak megfelelően képzendők. Ha a vizsgált berendezés/funkció az adott mérés automatikus kiértékelése során "Megfelelő" minősítést kapott, a hibakódok 5. 6. 7. 8. 9. 10. karaktere "0" legyen. Ilyen esetben is kell tehát "hibakódot" képezni, de értelemszerűen a kód nem a berendezés hibáját, hanem éppen ellenkezőleg, a megfelelőséget mutatja. Az adott mérés adatait ilyenkor is meg kell őrizni a későbbi visszakeresési lehetőség érdekében. Az ER 5. sz. mellékletének 2. táblázata alapján az általános felépítés elve: Az első karakter: A vizsgált fő egységre jellemző szám, mindig "4", ez azt jelenti, hogy a hiba a (lég) fékrendszerben lépett fel. A második karakter: Az alkatrész csoportot jellemző szám, lehet: "0": Azt jelenti, hogy a hibás alkatrészcsoportot az üzemi/biztonsági/ rögzítőfék ellenőrzésénél találták. "1": Azt jelenti, hogy a hiba a fék működésével kapcsolatosan merült fel.

"2": Azt jelenti, hogy a hiba az adattábláknál merült fel. "3": Azt jelenti, hogy a hiba a fékcsövekkel kapcsolatosan merült fel. "4": Azt jelenti, hogy a hiba a kerékfékszerkezettel kapcsolatosan merült fel. A harmadik karakter: A hibás alkatrészre/tulajdonságra utaló szám, lehet: "0": Azt jelenti, hogy a hiba a nyomásszabályzó működésével kapcsolatosan merült fel. "2": Azt jelenti, hogy a hiba a rögzítőfék működésével kapcsolatosan merült fel. "3": Azt jelenti, hogy a hiba a visszajelzések működésével kapcsolatosan merült fel. "5": Azt jelenti, hogy a hiba a tömítettséggel kapcsolatosan merült fel. "6": Azt jelenti, hogy a hiba a légsűrítő működésével kapcsolatosan merült fel. "7": Azt jelenti, hogy a hiba a légtartályokkal kapcsolatosan merült fel. "9": Azt jelenti, hogy a hiba a többkörös védőszelep működésével kapcsolatosan merült fel. A negyedik karakter: A hiba létét kimutató adatforrásra jellemző, mindig "4", ez azt jelenti, hogy az adat forrása a mérő adatgyűjtő berendezés, illetve a működésvizsgálat során végrehajtott manuálisan vagy más módon végrehajtott ellenőrzés. Az ötödik, hatodik és hetedik karakter: a talált hibát leíró hibakód, ezen belül: Az ötödik karakter: a mért értékekre jellemző szám. "0" ha a berendezés/funkció nem hibás, minősítése: megfelelő. "1", ez azt jelenti, hogy a hibát az adott nyomásviszonyokra vonatkozó követelményektől való eltéréssel jellemzik. Ez esetben a hatodik és hetedik karakter mindig az adott berendezésre, tulajdonságra engedélyezett, értelemszerűen a tűrésmezővel növelt vagy csökkentett nyomásérték és a mért nyomás különbsége nagyságát jellemző szám. "2" A nyomásszabályzó kapcsolási intervallumának hibája esetén ez utal arra, hogy a hiba a nyomásszabályzó - mért adatokból meghatározott - kapcsolási intervallumára jellemző, és ez esetben a hibakód hatodik és hetedik karaktere az előírt intervallumtól való eltérés százalékának 10 szeresét adja. "3" a karakter azt mutatja, hogy az adott berendezés rendeltetésszerű működését időméréssel ellenőrizzük, és ilyenkor a hatodik és hetedik karakter a még megfelelő és mért értékek közötti

időkülönbségre jellemző. "4", A karakter azt jelenti, hogy a hibát szemrevételezéssel állapítottuk meg. "5", A karakter azt jelenti, hogy a vizsgált berendezés/funkció nem működik. A hatodik és a hetedik karakter: a hiba nagyságát jellemző, egybe olvasandó számok, képzésük a későbbiekben részletesen bemutatásra kerül. A nyolcadik és a kilencedik karakterek: a hiba helyét mutatják a járművön: A nyolcadik karakter lehet: "0": a hiba helye nem értelmezhető "1": bal oldalon "2": jobb oldalon "3": bal-jobb oldalon "4": középen "5": alul "6": felül "7": alul-felül A kilencedik karakter lehet: "0": a hiba helye nem értelmezhető "1": első vagy elől "2": második "3": harmadik "4": negyedik "5": hátul "6": elől-hátul "7": középen A tizedik karakter: a minősítésnek megfelelő jellemző szám, lehet: "0": a minősítés: MEGFELELŐ (M) "1": a minősítés: ALKALMATLAN (A)

"2": a minősítés: KORLÁTOZOTTAN ALKALMAS (K) "3": H: írásbeli tájékoztatás az üzemeltetőnél "4": M (I): írásbeli tájékoztatás az üzemeltetőnél "5": M (R): rendőrhatósági eljárás 1.0.0 A nyomásszabályzó minősítésénél alkalmazandó hibakódok képzése A hibakód az ER 5. sz. mellékletének 2. táblázata szerinti elvek alapján épül fel. A hibakód, ha a nyomásszabályzó be/kikapcsolási nyomása eltér a gyári értéktől: (1.) A nyomásszabályzó bekapcsolási vagy kikapcsolási nyomása eltér a gyárilag megadott értékektől. A hibakód képzése: az előírt és a mért érték különbségének abszolút értéke század bar-ban adja a hibakódot. Az egységes tárolás miatt, ha az eredmény egyjegyű, a hibakódot az eredmény elé kitett "0"-val kell kiegészíteni. Pl. ha a nyomásszabályzó szelep előírt bekapcsolási nyomása, pl. Pbe= 7,5 (bar), a mért érték pedig P 10011 = P 10012 = 8,0 bar, és a minősítési kritériumok szerint a nyomásszabályzó alkalmas, ha a bekapcsolási nyomása legfeljebb 0,4 bar-ral haladja meg a megadott értéket, és alkalmatlannak akkor bizonyul, ha a mért bekapcsolási nyomás max. 0,6 bar-ral magasabb, akkor eltérés a két érték között van, tehát a nyomásszabályzó korlátozottan alkalmas, és a hibakód 6-7 karaktere a mért érték és a tűréshatárral megnövelt bekapcsolási nyomás különbözete: 8-(7,5+0,4)- 0,1 bar, ez századokban: " 10 " lesz. Hasonló módon kell a kikapcsolási nyomásnál is eljárni. Nem kell külön hibakódot képezni a bekapcsolási és a kikapcsolási nyomástól való eltérésre, mivel a részletes jegyzőkönyvből a hiba helye kiderül. Példa a hibakódra: 68.táblázat (2.) Hibakód képzése, ha a nyomásszabályzó be/kikapcsolási nyomása közötti intervallum nem megfelelő: az előírt és a mérések alapján számított százalékérték különbségének tízszerese adja hibakódot. Pl. ha a nyomásszabályzó szelep mért kikapcsolási nyomása pl. Pki = (P10012 vagy P10012)- 7,5 (bar), és a mért bekapcsolási nyomásérték Pbe = (P10011 vagy P10011) = 6,0 bar, akkor a kapcsolási intervallum a kikapcsolási nyomás százalékában kifejezve: 100 * ((7,5-6) /7,5) = 20 %. A minősítési kritériumok szerint a ki és bekapcsolási nyomás nagysága közötti különbség a kikapcsolási nyomás 5-15%-a lehet. Ha a különbség 15%-nál nagyobb, de nem több mint 18 % vagy kisebb 5 % nál, de nem kevesebb 3,5%-nál, a nyomásszabályzó korlátozottan alkalmasnak minősítendő. Ha a különbség 18%-nál nagyobb, vagy 3,5%-nál kisebb, akkor a nyomásszabályzó alkalmatlannak minősítendő. Tehát a nyomásszabályzó alkalmatlan, és a hibakód 6-7 karaktere a tűréshatárral megnövelt engedélyezett intervallum nagyága és a mért érték alapján számított érték különbözete: 20-18 = 2 % lesz. A hibakód ennek tízszerese: "20" lesz. Példa a hibakódra: 69.táblázat Megfelelő minősítés esetén a hibakód:

70.táblázat 2.0.0 A légsűrítő minősítésénél alkalmazandó hibakódok képzése A hibakód az ER 5. sz. mellékletének 2. táblázata szerinti elvek alapján épül fel A hibakód 6.-7. karakterének meghatározása, ha a légsűrítő szállítási teljesítménye kicsi. (1.) Ehhez a hibához tartozó kód: két számjegyből álló szám, mégpedig az az időtartam, amennyivel a feltöltési idő hosszabb a megadott értéknél. Pl. legyen a mérés során az általunk mért érték: t 2000 = 210 mp. A határfeltételek szerint max 10 % túllépés még engedélyezett, vagyis az alkalmas határérték: 180*1.1=198 sec. A korlátozottan alkalmas határérték: 20 % túllépés, tehát: 180*1,2=240 sec. Mivel a mért érték ez alatt, de az alkalmas felett van, a minősítés: korlátozottan alkalmas lesz, a hiba értéke a mért és még jó adat közötti értékek különbözete, vagyis 210-198 = 12 (sec). Az egységes tárolás miatt, ha az eredmény egyjegyű, a hibakódot az eredmény elé kitett "0"-val kell kiegészíteni. Ez esetben a hibakód 6-7 karaktere: "1 2" lesz. Ha a különbség meghaladja a 99 másodpercet, akkor a hibakód 6-7 karaktere " 9" legyen. Ennek alapján a teljes hibakód: az alábbiak szerinti: 71.táblázat Megfelelő minősítés esetén a hibakód: 72.táblázat 3.0.0 A többkörös védőszelep (és a figyelmeztető jelzések) műszeres ellenőrzése során képzendő hibakódok 3.1.0 Az üzemi fékkörök légtartályainak feltöltési sorrendjének ellenőrzése A hibakód az ER 5. sz. mellékletének 2. táblázata szerinti elvek alapján épül fel A hibakód 6.-7. karakterének meghatározása: (1) Ha a nyomásemelkedés nem az 1. vagy a 2. üzemi fékkörben indul meg, akkor a hibakód 6.-7. karaktere minden esetben "8" legyen. A mérés részletes jegyzőkönyvében fel kell tüntetni a kezdődő nyomásemelkedés sorrendjét, légtartályok mért nyomását akkor, amikor az üzemi fékrendszer légtartályaiban a nyomás meghaladta a 4,00 bart. A minősítés: alkalmatlan, mivel a védőszelep hibás. Hibakód minta: 73.táblázat (2) Ha a rögzítőfék oldására szolgáló sűrített levegőt tároló légtartályban a nyomás a környezeti nyomás fölé emelkedik, mielőtt az üzemi fékkörök légtartályaiban a nyomás 4,00 bar-ra emelkedett volna, a minősítés alkalmatlan. Ez esetben a hibakód 6.-7. karaktere "7 " legyen.

Hibakód minta: 74.táblázat 3.2.0 Az üzemi fékkörök biztosításának ellenőrzését követő minősítést követően, hiba esetén a hibakód képzése A hibakód az ER 5. sz. mellékletének 2. táblázata szerinti elvek alapján épül fel. A hibakód 6.-7. karakterének meghatározása: Ha az üzemi fékkörökben a mérés végrehajtása során a nyomás nem stabilizálódik 4 bar felett, akkor a hibakód 6.-7. karaktere minden esetben "9" legyen, a hiba súlyos volta miatt nem szükséges a nyomáseltérés kiszámítása, mint a többi hibakódnál. A mérés részletes jegyzőkönyvében fel kell tüntetni az üzemi fékkörök mért nyomását, ha a nyomás egyáltalán stabilizálódott valahol 4 bar alatt. A minősítés: alkalmatlan, mivel a mért érték 4 bar-nál alacsonyabb. Hibakód minta: 75.táblázat 3.3.0 Az üzemi fékrendszer egyik köre megmaradó nyomásának ellenőrzése a másik kör nyomáscsökkenése esetén 3.3.1, 3.3.2 mérés: Az 1. vagy 2. üzemi fékkör kiesése esetén a másik üzemi fékkörben maradó nyomás ellenőrzése: A minősítés során képzendő hibakódok A hibakód az ER 5. sz. mellékletének 2. táblázata szerinti elvek alapján épül fel. A hibakód 6.-7. karakterének meghatározása: Ha bármelyik fékkörben bekövetkezett nagyfokú nyomáscsökkenés esetén a nyomás a nem sérült fékkörben is lecsökken 4 bar alá, a hibakód 6.-7. karaktere mindig "9", a hiba súlyos volta miatt nem szükséges a nyomáseltérés kiszámítása, mint a többi hibakódnál. A mérés részletes jegyzőkönyvében fel kell tüntetni a vizsgált (érintetlen) üzemi fékkör mért nyomását, ha a nyomás egyáltalán stabilizálódott valahol 4 bar alatt. A minősítés: "alkalmatlan" lesz. Hibakód minta: 76.táblázat Megfelelő minősítés esetén a hibakód: 77.táblázat

3.4.0 A figyelmeztető jelzések ellenőrzése A hibakódokat a figyelmeztető jelzések ellenőrzése során tárolt adatok alapján kell képezni, automatikusan, ha az ellenőrzött funkció nem vagy rosszul működik, illetve akkor, ha a beszerelt nyomásmérő műszerek pontossága nem megfelelő. A hibakód az ER 5. sz. mellékletének 2. táblázata szerinti elvek alapján épül fel. A hibakód 6.-7. karakterének meghatározása: 1. Ha a figyelmeztető jelzés(ek) (optikai/akusztikai) valamelyike vagy egyikük sem működik, a hibakód 6. és 7. karaktere: "9" legyen. Hibakód minta: 78.táblázat Hibakód minta: 79.táblázat Megfelelő minősítés esetén a hibakód: 80.táblázat 4.0.0 A légfékrendszer tömítettségének vizsgálatának minősítése során használandó hibakódok A hibakód az ER 5. sz. mellékletének 2. táblázata szerinti elvek alapján épül fel. A hibakód 6.-7. karakterének meghatározása: (1.) Ha a mérés 1 percében, annak ellenére, hogy a pedálszelepet nem működtettük, nyomásvesztés van, ami nagyobb 0,1 bar-nál, akkor a hibakód 6.-7. karakterét a határfeltételként megadott 0,1 bar érték és a mért értékek különbsége század bar-ban adja. Ha pl. a mért érték 0,26 bar, akkor a kettő különbsége: 0,26-0,1=0,16 bar, tehát a hibakód 6-7 karaktere "16" lesz. Miután a 0,26 bar eltérés nagyobb a megengedettnél, meghaladja meg a határértékül megadott 0,1 bar-t, a hiba minősítése "Alkalmatlan" lesz: Hibakód minta: 81.táblázat (2.) Ha a mérés 2-4 percében észleltek az engedélyezettnél nagyobb nyomásvesztést, a hibakód 6-7 karakterének képzése az előzőekhez hasonló. Ha mindkét mérési szakaszban nagyobb a veszteség az

engedélyezettségnél, akkor a nagyobbik hibát kell feltüntetni a hibakódban, és ezt a hibát kell tárolni, a kisebbet nem. Megfelelő minősítés esetén a hibakód: 82.táblázat Az eredmények tárolása Az adattárolás során tárolt adatok szerkezete legyen alkalmas arra, hogy a közúti járművek egységes fékvizsgálatát vezérlő és kiértékelő programból a járműazonosításhoz felhasznált adatokat átvegye, ill. annak átadja. A mérési eredményeket a próbapad számítógépéhez tartozó lokális merevlemez meghajtón a C:\FEKMUAD könyvtárban kell tárolni az alábbi módon. A szoftver minden év első munkanapján automatikusan hozza létre az éves könyvtárat. Ekkor az aktuális könyvtár elérési útvonala a következő lesz:c:vfekmuad\évévévév Az adatokat az egységesítés érdekében nem adatbázisban, hanem egyszerű bináris file-okban kell tárolni, mégpedig mérésenként külön file-ban. Az aktuális fíle nevét a dátum és az időpont adja hóhónapnapóraórapercperc formátumban, nullákkal feltöltve. A fíle kiterjesztése:.bin Egy 2005. március 1.-jén 8 óra 15 perckor elvégzett mérés adatfile-jának a neve és útvonala pl. a következő lesz: C:\FEKMUAD\2005\03010815.bin Az adatok tárolásához a következő adattípusokat használjuk: 83.táblázat Elválasztó jelként a CR (#13) karaktert kell használni. Számszerű adatok tárolása: A bar-ban mért nyomásadatokat meg kell szorozni százzal, s az így kapott értéket egész számra felkerekítve INT-ként kell tárolni. Az adatok beolvasásánál a helyes értékek visszanyeréséhez természetesen el kell végezni a százzal való osztást. Az időértékek tárolása ugyanígy történik (mp* 100), de előjel nélküli egészként (WRD). Hibakódok tárolása: A hibakódok 10 karakter hosszúak. Így alapvetően nincs szükség elválasztó karakterre. Ha azonban nincs hiba, a hibakód helyett csak egy CR kerül kötelezően letárolásra. STR tárolása: Ha a karakterek száma pontosan meg van határozva (max. nélkül), nincs szükség CR-re. Ilyenkor a karakterláncot az adott hosszra fel kell tölteni szóköz karakterrel. A file-szerkezet kötelezően a következő: