VI. DÖNTÉSHOZATAL KÉZIKÖNYVE

VI. DÖNTÉSHOZATAL KÉZIKÖNYVE Lezárva: 2012. december 28. Készült az AROP 2011/1.1.9 A társadalmi felzárkózás szakpolitikai eszközeinek integrált fejlesztése és a területi együttműködések esélyegyenlőség elvű fejlesztésének modellezése a közszolgáltatások terén című kiemelt projekt keretében Jelen munka a kutatócsoport szellemi terméke. Szerkesztette: Boros István

Tartalom VI. 1 JAVASLAT A TÁRSADALMI FELZÁRKÓZTATÁS HELYI SZINTŰ SZABÁLYOZÁSI RENDSZERÉNEK ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERÉNEK KIDOLGOZÁSÁRA... 4 0. Bevezető... 4 0.1. A pályázat célja és felépítése... 4 0.2. A jelen résztanulmány célja és felépítése... 5 0.2. A jelen résztanulmány főbb megállapításai... 6 A. A TÁRSADALMI FELZÁRKÓZTATÁS HELYI SZINTŰ SZABÁLYOZÁSI RENDSZERE... 7 1. A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer modellje... 7 1.1 A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer... 7 1.1.5. A társadalmi felzárkóztatás a társadalmi élet helyi szintű szabályozási rendszerének része... 10 1.2. A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer szabályozáselméleti modellje... 12 1.3. A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer többszintű szabályozáselméleti modellje... 15 2. A társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozási rendszer modellje... 18 2.1. A társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozási rendszer... 18 2.2. A társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozandó folyamata: a társadalom és ezen belül a hátrányos helyzetűek élete... 21 2.3. A társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozó rendszere... 23 2.4. A társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozási rendszerét szabályozó kormányzati szabályozó rendszer felépítése... 26 3. A hátrányos helyzetűek élete... 35 3.1. A hátrányos helyzetűek élete mint a társadalom életének része... 35 3.2. A hátrányos helyzetűek igényei... 37 3.3. A hátrányos helyzetűek életének jellemzése... 38 4. A társadalmi felzárkóztatás minősége... 41 4.1. A társadalmi felzárkóztatás mint szolgáltatás... 41 4.2. A társadalmi felzárkóztatás főbb érdekeltjei és igényei... 44 4.3. A társadalmi felzárkóztatás minősége... 48 4.4. A társadalmi felzárkóztatás minősége... 53 5. A társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozási rendszer modellje... 56 5.1. A társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozási rendszer modellezése... 56 4.3. A hátrányos helyzetűek életének becsült/mért állapotjellemzői... 63 4.4. A hátrányos helyzetűek életét befolyásoló zavaró változók... 64 4.6. A hátrányos helyzetűek életének állapotváltozása... 67 B. A TÁRSADALMI FELZÁRKÓZTATÁS HELYI SZINTŰ SZABÁLYOZÁSI RENDSZERE MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE... 68 1. Javaslat a Társadalmi Felzárkóztatási Intézet létrehozására... 68 1.1. A társadalmi felzárkóztatás intézményrendszer működésének alapfeltételei... 68 2. A társadalmi felzárkóztatás minőségbiztosítási rendszere... 69 2.1. Az intézményi minőségmenedzsment rendszer... 69 3. A társadalmi felzárkóztatás belső kontroll rendszere... 73 3.1. A belső kontroll rendszer lényege... 73 3.2. A belső kontroll rendszer mint a minőségbiztosítási rendszer része... 76 4. A társadalmi felzárkóztatás információs rendszere... 77 4.1. A társadalmi felzárkóztatás információs rendszerének szükségessége... 77 4.2. A társadalmi felzárkóztatás információs rendszerének főbb funkciói... 77 6. Javaslat a társadalmi felzárkóztatás minőségbiztosítási rendszerének kidolgozására... 78 6.1. A Társadalmi Felzárkóztatási Intézet minőségbiztosítási rendszere kidolgozásának feltételei... 78 6.2. A Társadalmi Felzárkóztatási Intézet minőségbiztosítási rendszere kidolgozásának főbb lépései... 79 6.3. A belső kontroll rendszer kidolgozásának főbb lépései... 83 6.4. A társadalmi felzárkóztatás információs rendszere kidolgozásának főbb lépései... 86 7. Javaslat a Társadalmi Felzárkóztatási Intézet Jminőségbiztosítási rwndszerének kézkönyvére... 93 7.1. A társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozási rendszerének szervezete a Társadalmi Felzárkóztatási Intézet... 94 7.2. A Társadalmi Felzárkóztatási Intézet főbb tevékenységei... 95 7.3. A Társadalmi Felzárkóztatási Intézet kapcsolatrendszere... 96 2

7.4. A Társadalmi Felzárkóztatási Intézet minőségbiztosítási rendszere... 96 7.5. A vezetőség felelősségi köre... 99 7.6. GAZDÁLKODÁS AZ ERÓFORRÁSOKKAL... 102 7.7. A szolgáltatás nyújtása... 104 7.8. Mérés, elemzés és fejlesztés... 112 Falhasznált irodalom... 116 VI. 2 TRANZAKCIÓK A DÖNTÉSHOZATALBAN... 118 1. Döntéshozók... 118 1.1.A döntéshozók szintekhez kapcsolódva töltik be feladataikat... 118 2. A döntés területei... 121 2.1. Elkülönített szociológiai praxisterületek... 125 2.1.3.Szociális ügyek... 126 3.Okok... 127 3.1. A döntés okai... 127 4. Idő... 133 4.1.A döntéshozatal ideje... 133 5. Szituációkhoz kötött döntések... 134 5.1. A szituációhoz kötött döntéshozatalt befolyásoló tényezők és a döntéshozatal.... 134 5.2. Mit kell tartalmaznia a döntésnek... 140 5.3. Mit tartalmazhat a döntés a kötelező tartalmon kívül... 144 5.4.Időigény, folyamatosság, a folyamatra, személyre, kontextusra vonatkozó időtartamok és a rendszer más folyamataival való kapcsolatok... 145 6. Menedzsment... 150 6.1. A menedzsmentek sokfélesége... 150 7.Gyakorlati példa... 165 7.1.Praxisterületi példák... 165 8.Folyamatosság... 180 8.1. Folyamatossággal kapcsolatos döntések... 180 8.2.A törekvés folytonossága, dinamikája és intenzitása érdekében hozott döntések... 180 8.3. Források... 185 Befejezés... 188 1.A tanulmányok egységes alapja... 188 1.1.A közigazgatási tevékenység a jog és az integráció együttes hatásterében... 191 1.2.A kooperáció - mint közösségi akciótípus a koordinációt és az integrációt egyesítő megjelölés. Néhány példával illusztrált táblázat.... 193 2. Javaslatok... 194 2.1.Javaslatok képzésre... 194 2.2.Javaslat az LTTN szoftverre... 194 2.3.Javaslat a szakpolitikák témalistáinak integrálásához... 194 3.Kiemelt témák... 195 3.1. Kisebbségben lévő romák bevonása a közigazgatásba... 195 3.2. Hátrányos helyzetűek közigazgatásba való bevonása identitásuk alapján... 195 4. Továbbiak, a munka folytatása... 196 4.1. Továbbiakra vonatkozó megjegyzések... 196 Felhasznált irodalom... 198 3

VI. 1 JAVASLAT A TÁRSADALMI FELZÁRKÓZTATÁS HELYI SZINTŰ SZABÁLYOZÁSI RENDSZERÉNEK ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERÉNEK KIDOLGOZÁSÁRA Veress Gábor (4-117) 0. Bevezető 0.1. A pályázat célja és felépítése A pályázat célja.a pályázattal szembeni elvárás, hogy a pályázat eredményeként a foglalkoztatás, oktatás, szociálpolitika és területfejlesztési ágazatok felzárkózás-politikai szegmensein létrejöhessen az egységes koordinatív társadalmi felzárkózás szakpolitika, továbbá megteremtődhessen a társadalmi felzárkózás szakpolitika szabályozási, intézményi (rendszere) és normatíva rendszere és kialakulhasson a társadalmi felzárkózás szakpolitika kormányzati koordinációs és monitoring rendszere. A pályázat felépítése A teljes pályázat az alábbi négy tanulmányból áll. A társadalmi felzárkóztatás szakpolitika szabályozási rendszere, bele értve a kormányzati koordinációs és monitoring rendszert (3 tanulmány); A társadalmi felzárkóztatás szakpolitika szabályozási rendszer normatíva rendszere (4 tanulmány); A társadalmi felzárkóztatás szakpolitika szabályozási rendszer intézményi rendszere (5 tanulmány); A társadalmi felzárkóztatás szakpolitika szabályozási rendszer működési rendje (6 tanulmány). 4

0.2. A jelen résztanulmány célja és felépítése A jelen résztanulmány célja A pályázat keretében elkészülő DÖNTÉSHOZATAL-KÉZIKÖNYV (6.) tanulmány lényege a társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer modellje gyakorlati alkalmazásának összefoglalása. A jelen JAVASLAT A TÁRSADALMI FELZÁRKÓZTATÁS HELYI SZINTŰ SZABÁLYOZÁSI RENDSZERÉNEK ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERÉNEK KIDOLGOZÁSÁRA (rész) tanulmány célja a társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer modellje gyakorlati alkalmazásának elősegítése a társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozási rendszerének és minőségbiztosítási rendszerének kidolgozására vonatkozó javaslattal. A jelen résztanulmány felépítése A jelen (rész)tanulmány a 0.Bevezető után két részből áll. Az A rész a társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozási rendszerével foglakozik. Az I. fejezet ismerteti a társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer modelljét, a II. fejezet bemutatja a társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozási rendszerét, a III.fejezet vázolja a hátrányos helyzetűek életét, a IV. fejezet megfogalmazza a társadalmi felzárkóztatás minőségét, az V. fejezet bemutatja a társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozási rendszer modelljét. A tanulmány B része a társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozási rendszere minőségbiztosítási rendszerét foglalja össze. A VI. fejezet bemutatja a társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozási rendszer minőségbiztosítási rendszerét, a VII. fejezet a társadalmi felzárkóztatás minőségbiztosítási rendszerének kidolgozására tesz javaslatot és végül a VIII. fejezet javaslatot tesz a társadalmi felzárkóztatás minőségbiztosítási rendszerének kézikönyvére. 5

0.2. A jelen résztanulmány főbb megállapításai A tanulmány leglényegesebb megállapítása, hogy a társadalmi felzárkóztatást mint szolgáltatást értelmezzük. A szolgáltatás jellemzője, hogy a szolgáltatást adó és a szolgáltatást igénybevevő egy rendszerben, egymással kölcsönhatásban tevékenykednek. Ebből következően a társadalmi felzárkóztatás mint szolgáltatás lényege, hogy a társadalmi felzárkóztatást végzőknek a hátrányos helyzetűekkel szoros együttműködésben kell a társadalmi felzárkóztatás megvalósítani. A fenti gondolatmenetből következik, hogy a társadalmi felzárkóztatás minden olyan kísérlete, amely a társadalmi felzárkóztatást a hátrányos helyzetűektől elszigetelten kívánja megvalósítani, eleve csak kis hatékonyságúnak tekinthető. A társadalmi felzárkóztatás hatékony megvalósításának tehát az a feltétele, hogy a társadalmi felzárkóztatást végzők és a hátrányos helyzetűek szoros együttműködésben dolgozzanak. A tanulmány ezért azt javasolja, hogy a társadalmi felzárkóztatás hatékony megvalósítása érdekében helyi szintű szabályozási rendszereket kell felállítani. A társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozási rendszerét megvalósító intézményt munkanévként Társadalmi Felzárkóztatási Intézetnek nevezzük és feltételezzük, hogy ez országos hálózatot alkot. A tanulmány részletesen elemzi a Társadalmi Felzárkóztatási Intézetnek nevezett szervezet jellemzőit és minőségbiztosítási rendszerét. A javaslat további lényege, hogy feltételezhető, hogy a társadalmi felzárkóztatás csak a keresztény erkölcs elvek alapján, csak a szeretet alapján valósítható meg. A tanulmány további fontos megállapítása, hogy a társadalmi felzárkóztatás megfelelő működésének feltétele a rendszerszemlélet és a matematikai rendszerelmélet modelljének következetes alkalmazása, elősegítve ezzel az érzésre történő döntések helyett a modellek segítségével becslések alapján történő döntéseket. 6

A. A TÁRSADALMI FELZÁRKÓZTATÁS HELYI SZINTŰ SZABÁLYOZÁSI RENDSZERE I. A TÁRSADALMI FELZÁRKÓZTATÁS SZAKPOLITIKAI SZABÁLYOZÁSI RENDSZER MODELLJE 1. A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer modellje 1.1 A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer 1.1.1 A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer értelmezése A társadalmi felzárkózás szakpolitikai eszközeinek integrált fejlesztése és a területi együttműködések esélyegyenlőség elvű fejlesztésének modellezése a közszolgáltatások terén c. pályázat lényege a társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer. A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer a hátrányos helyzetűek életét többszintű hierarchikus szabályozó rendszer alapján szabályozza a felső szintű népképviselet szabályozó szintjéből kiindulva az alsó szintű helyi szabályozó rendszert is magába foglalva. A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer a társadalmi élet népképviseleti és kormányzati szabályozási rendszer része. A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer alapvető jellemzője, hogy szabályozási rendszer, konkrétan közszolgáltatási rendszer, vagyis a szolgáltatást adó szabályozó rendszer és a szolgáltatást igénybevevő szabályozandó rendszer egymással kölcsönhatásban működik. A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer mint közszolgáltatási rendszer lényege, hogy a szabályozó rendszer a hátrányos helyzetűek 7

állapotát adott kiindulási állapotból egy, a cél szempontjából jó (ideális esetben optimális) szabályozott végállapotba szabályozza. 1.1.2 A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer alkotóelemei A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer egyrészről a hátrányos helyzetűek élete szabályozandó folyamatból, másrészről a társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozó rendszerből áll. (lásd 1. ábra) A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer a társadalmi élet népképviseleti és kormányzati szabályozási rendszer része. A társadalmi élet népképviseleti és kormányzati szabályozási rendszer egyrészről a társadalom élete szabályozandó folyamatból, másrészről a társadalmi élet népképviseleti és kormányzati szabályozó rendszerből áll. 1.1.3. A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer szabályozandó folyamata: a hátrányos helyzetűek élete A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer szabályozandó folyamata a hátrányos helyzetűek élete. A hátrányos helyzetűek életét részletesen tárgyalja a III. fejezet és a hátrányos helyzetűek életének modelljét az V. fejezet. A hátrányos helyzetűek élete mint a szabályozandó rendszer állapota nagyon sokféle tulajdonsággal jellemezhető, a jelen tanulmányban elsősorban az indikátorokra utalunk, de hangsúlyozzuk a hálózati modellek alkalmazásának jelentőségét is. A hátrányos helyzetűek élete csak a - társadalmi élet népképviseleti és kormányzati szabályozó rendszer által szabályozott - társadalom életével együtt szabályozható. 8

Alaptörvény külső hatások A TÁRSADALMI FELZÁRKÓZTATÁS NÉPKÉPVISELETI ÉS KORMÁNYZATI SZABÁLYOZÓ RENDSZER beavatkozás a hátrányos helyzetűek állapota a hátrányos helyzetűek kiinduló állapota A HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK ÉLETE a hátrányos helyzetűek kezelt állapota A társadalmi felzárkóztatás népképviseleti és kormányzati szabályozási rendszere 1. ábra 9

1.1.4. A hátrányos helyzetűek életét szabályozó rendszer A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer szabályozó rendszere a társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozó rendszere, amely a hátrányos helyzetűek életét szabályozza. A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozó rendszer a társadalmi élet népképviseleti és kormányzati szabályozó rendszer része. A társadalmi élet népképviseleti és kormányzati szabályozási rendszer szabályozó része a társadalmi életet szabályozza. 1.1.5. A társadalmi felzárkóztatás a társadalmi élet helyi szintű szabályozási rendszerének része Mielőtt jellemeznénk a társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozási rendszerét, elöljáróban hangsúlyozzuk, hogy a társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozási rendszere és a társadalmi élet helyi szintű szabályozási rendszere szoros kapcsolatban állnak, társadalompolitikai kérdés, hogy a hátrányos helyzetűek életét külön kell-e szabályozni, vagy a társadalmi élet részeként. A társadalmi élet helyi szintű szabályozási rendszer a társadalmi élet helyi szintű szabályozó rendszeréből és a helyi társadalmi élet szabályozandó rendszeréből, azaz a helyi társadalmi életből áll, lásd 2. ábra. 10

jogszabályok, rendeletek beszámolók környezeti hatások A TÁRSADALMI ÉLET HELYI SZINTŰ SZABÁLYOZÓ RENDSZERE beavatkozás a helyi társadalmi élet állapota kiinduló állapot A HELYI TÁRSADALMI ÉLET végállapot A társadalmi élet helyi szintű szabályozási rendszere 2. ábra 11

1.1.6 A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer mint a társadalmi felzárkózás szakpolitika kormányzati koordinációs és monitoring rendszere A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer segítségével kiépíthető a társadalmi felzárkózás szakpolitika kormányzati koordinációs és monitoring rendszere. A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer minden szintjén bemenetként megjelenik az a normatív előírás, hogy felsőbb szinten milyen teljesítmény előírást várnak el az adott alsóbb szinttől. Ez a rendszer képezi a társadalmi felzárkózás szakpolitika kormányzati koordinációs rendszerét. Hasonlóan a fenti koordinációs rendszerhez a társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer minden szintjén kimenetként megjelenik a felsőbb szint felé a ténylegesen elért teljesítmény. Ez a rendszer képezi a társadalmi felzárkózás szakpolitika kormányzati monitoring rendszerét. 1.2. A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer szabályozáselméleti modellje 1.2.1. A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer modellezésének alapelvei A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszere - mint a társadalmi élet népképviseleti és kormányzati szabályozási rendszer része - rendkívül összetett, bonyolult rendszer. Az irodalomban kevés leírása található, irányításelméleti szemléletű modellt nem találtunk. Az irodalomban a társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszerre vonatkozó leírások nem rendszerszemléletűek, nem törekednek a teljességre. Tanulmányunkban kísérletet teszünk a társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer irányításelméleti szemléletű modellezésére. A feladat mérete miatt 12

azonban a modell csak közelítő jellegű lehet, nagyon fontos, hogy a modell a fontos jellemzőket tartalmazza. Megjegyezzük ugyanakkor, hogy erre az irányításelméleti modellre mindenképpen nagy szükség van, mert a kormányzati munkában a közelítő modell helyett ösztönös, megérzések alapján hozzák a döntéseket. 1.2.2. A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer szabályozáselméleti modelljének lényege A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszerének, hasonlóan a társadalmi élet népképviseleti és kormányzati szabályozási rendszeréhez, lényege az alábbi. A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer célja a hátrányos helyzetűek életminőségének a javítása. Ezt úgy valósítja meg, hogy adott időtávon, pl a választási ciklusokon belül, adott cél, ésszerűen az Alaptörvényben a hátrányos helyzetűekre vonatkozó célok megvalósítása érdekében, a hátrányos helyzetűek életét úgy kívánja szabályozni, hogy a hátrányos helyzetűek állapota az Alaptörvényben kijelölt célok szempontjából megfelelő végállapotba kerüljön. Ehhez, ki kell indulni a hátrányos helyzetűek adott állapotából, figyelembe kell venni a hátrányos helyzetűek adott időszakra vonatkozó állapotát jellemző kimenet változókat, az azokat jellemző indikátorokat, a szabályozási rendszer adottságait és a külső hatásokat. A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszere ezt az alábbi fejezetekben bemutatandó többszintű hierarchikus szabályozási rendszerrel igyekszik megvalósítani. A beavatkozásokat megfelelő törvényekkel, rendeletekkel, megfelelő szakpolitikákkal, programokkal, megfelelő intézményrendszer és megfelelő támogatási rendszer kiépítésével és működtetésével valósítja meg. A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer alapvető része a hátrányos helyzetűek állapotára vonatkozó megfelelő ismeret. A hátrányos helyzetűek állapota mint rendszer rendkívül összetett, bonyolult, ezért ennek modellezése is csak többféle szempont szerint történhet meg. A hátrányos helyzetűek állapotát jelenősen meghatározza a hátrányos helyzetűek kapcsolatrendszere. A hátrányos helyzetűek állapotát ezért hatékonyan lehet jellemezni a kapcsolatrendszerüket jellemző társadalmi hálózati modellekkel. 13

A hátrányos helyzetűek állapota jól jellemezhető a hátrányos helyzetűek életét jellemző indikátorokkal. A hátrányos helyzetűek élete sokféle indikátorral jellemezhető. Ilyen indikátorokat a különböző szakpolitikákban használatos indikátorokat felhasználva alkothatunk, ilyen indikátorok többek között a szegénységet jellemző indikátorok, a képzettséget jellemző indikátorok, a szociális állapotot leíró indikátorok, a munkaerő piacot leíró indikátorok. Az indikátorokkal a 4. tanulmány foglakozik. Az alábbiakban látni fogjuk, hogy a hátrányos helyzetűek állapotát jellemző indikátorok adott esetben mint beavatkozások azt is előírhatják, hogy a beavatkozással milyen célállapotba kell vinni a rendszert. 1.2.3. A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer szabályozáselméleti modellje A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer (többszintű) szabályozáselméleti modelljének főbb alkotóelemei az alábbiak: a szabályozandó rendszer főbb állapotváltozói, a szabályozandó rendszer főbb állapotváltozóira vonatkozó kiolvasó leképezés, a szabályozandó rendszer főbb állapotváltozóinak a kiolvasó leképezéssel becsült értéke mint kimenet változók, indikátorok, a szabályozó rendszer célja, a szabályozandó rendszer állapotváltozás összefüggését befolyásoló zavaró változók, a szabályozó rendszer irányítási szabálya, amely a rendszer célja alapján a szabályozandó rendszer állapotára vonatkozó kimenet változó és a zavaró változók ismeretében megadja a beavatkozó változó értékét, a szabályozandó rendszer állapotváltozás összefüggését a szabályozó rendszer célja alapján célirányosan befolyásoló beavatkozó/irányítási változók, a szabályozandó rendszer állapotváltozás összefüggése, amely a kiinduló állapot alapján, figyelembe véve a beavatkozó változókat és a zavaró változókat, meghatározza a megváltozott állapotot. 14

1.3. A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer többszintű szabályozáselméleti modellje 1.3.1. A társadalmi felzárkóztatás többszintű szakpolitikai szabályozási rendszere A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozó rendszer többszintű hierarchikus irányítási rendszer, amely az alábbi szabályozó szintekből áll: (az EU) a népképviseleti(országgyűlési) kormányzati ágazati ágazatközi helyi szabályozó rendszer. A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer a társadalmi élet népképviseleti, kormányzati szabályozási rendszerének a része, olyan többszintű hierarchikus irányítási rendszer, amelynek szabályozandó folyamata a hátrányos helyzetűek élete, és amelynek szabályozó rendszere hierarchikus többszintű irányítási rendszer. A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai hierarchikus többszintű irányítási rendszerének hierarchikus irányítási szintjeit a beavatkozások időhorizontja alapján célszerű meghatározni, úgy, hogy felső szinten vannak az időben ritka beavatkozások és alsó szinten a napi beavatkozások, figyelembe véve a szubszidiaritás elvét. A társadalom életének népképviseleti, kormányzati szabályozási rendszert mint öt szintű irányítási rendszert értelmezzük, nem foglalkozunk az EU irányítási szintjével. Megjegyezzük, hogy a 3.ábrán nem szerepel az integrált ágazati szint. (lásd 3. ábra) A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer felépítése megegyezik a társadalmi élet többszintű szabályozási rendszerével, lásd 3. ábra, így szintén öt szintű irányítási rendszer. 15

1.3.2. A társadalmi élet és a hátrányos helyzetűek életének többszintű népképviseleti/kormányzati szabályozáselméleti modellje A társadalom életének és a hátrányos helyzetűek életének többszintű népképviseleti, kormányzati szabályozási rendszerét mint öt szintű irányítási rendszert értelmezzük, nem foglalkozunk az EU irányítási szintjével. Megjegyezzük, hogy a 3.ábrán nem szerepel az integrált ágazati szint. (lásd 3. ábra) A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer felépítése az alábbi. A legfelső népképviseleti szintű szabályozó rendszer az emberi méltóság általános értékei és hazánk kultúrája alapján - a nemzetünk jelenlegi állapotának és az államigazgatás/közigazgatás jelenlegi állapotának a figyelembe vételével - határozza meg az Alaptörvényben a nemzeti célok között a társadalmi felzárkóztatás nemzeti céljait. A felső kormányzati szintű szabályozó rendszer a nemzeti célokat összefoglaló Alaptörvény alapján figyelembe véve a nemzetünk jelenlegi ágazati állapotát és az ágazati kormányzás jelenlegi helyzetét - alkotja meg a társadalmi felzárkóztatás kormányzati szintű szabályozási céljait. A középső ágazati szintű modell a társadalmi felzárkóztatás kormányzati szintű szabályozási céljaiból határozza meg társadalmi felzárkóztatás ágazati szintű szabályozás céljait és abból a társadalmi felzárkóztatás integrált szakpolitikai szintű szabályozás céljait. 16

EU jogszabályok ENSZ ajánlások hazánk kultúrája külső ORSZÁGGYŰLÉS hatások Alaptörvényünk nemzetünk állapota KORMÁNYZÁS szabályozók állapota ágazat állapota ÁGAZATI KORMÁNYZÁS (1) ÁGAZATI KORMÁNYZÁS (i) ÁGAZATI KORMÁNYZÁS (n) szabályozók állapota ágazat állapota HELYI SZABÁLYOZÁS (1) HELYI SZABÁLYOZÁS (i) HELYI SZABÁLYOZÁS (n) A HELYI KÖZÖSSÉG ÉLETE (1) A HELYI KÖZÖSSÉG ÉLETE (i) A HELYI KÖZÖSSÉG ÉLETE (n) 3. ábra. A társadalmi élet többszintű irányítási rendszere 17

Az alsóbb integrált ágazati szintű szabályozó rendszer az ágazati szintű szabályozási céljaiból határozza meg a helyi szintű szabályozásának céljait. Megjegyezzük, hogy a 3.ábrán nem szerepel az integrált ágazati szint. Az alsó helyi szintű szabályozó rendszer szabályozza a helyi közösség, ezen belül a hátrányos helyzetűek életét. A helyi szintű szabályozó rendszer és a helyi közösség szabályozott élete adja a helyi szintű szabályozási rendszert. A társadalmi felzárkóztatás többszintű szabályozó rendszerének minden szintjén modellezni kell a fentiekben részletezett szabályozáselméleti modellt, vagyis le kell írni a szabályozandó folyamatot, amely a helyi szabályozási szintet kivéve az alsóbb szintek szabályozó folyamata, ezen belül modellezni kell különösen az állapotváltozás összefüggést, a kiolvasó leképezést és az adott szintű szabályozó rendszer irányítási szabályát. 2. A társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozási rendszer modellje 2.1. A társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozási rendszer 2.1.1. A társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozási rendszer felépítése A társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozási rendszer a társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozó rendszeréből és a helyi hátrányos helyzetűek élete szabályozandó rendszerből áll, lásd 4. ábra. A társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozási rendszer jellemzéséhez figyelembe kell venni a helyi szintű szabályozási rendszert szabályozó kormányzati szabályozó rendszert is, lásd 5. ábra. 18

felzárkóztatási jogszabályok, programok beszámolók környezeti hatások A TÁRSADALMI FELZÁRKÓZTATÁS HELYI SZINTŰ SZABÁLYOZÓ RENDSZERE beavatkozás a helyi társadalmi élet állapota kiinduló állapot A HELYI HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK ÉLETE végállapot A társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozási rendszere 4. ábra 19

Alaptörvény környezeti hatások A TÁRSADALMI FELZÁRKÓZTATÁS KORMÁNYZATI SZABÁLYOZÓ RENDSZERE felzárkóztatási jogszabályok, programok beszámolók környezeti hatások A TÁRSADALMI FELZÁRKÓZTATÁS HELYI SZINTŰ SZABÁLYOZÓ RENDSZERE beavatkozás a helyi társadalmi élet állapota kiinduló állapot A HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK ÉLETE végállapot A társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozási rendszere a kormányzati szabályozó rendszerrel 5. ábra 20

2.1.2. A társadalmi felzárkóztatás országos szabályozási rendszerének felépítése A társadalmi felzárkóztatás országos szabályozási rendszere a társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozó rendszereiből és a helyi hátrányos helyzetűek élete szabályozandó rendszerekből áll, lásd 6. ábra. A társadalmi felzárkóztatás országos szabályozási rendszerének jellemzéséhez szintén figyelembe kell venni a helyi szintű szabályozási rendszereket szabályozó kormányzati szabályozó rendszert is, lásd 6. ábra. Hasonlóan a fenti koordinációs rendszerhez a társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer minden szintjén kimenetként megjelenik a felsőbb szint felé a ténylegesen elért teljesítmény. Ez a rendszer képezi a társadalmi felzárkózás szakpolitika kormányzati monitoring rendszerét. 2.2. A társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozandó folyamata: a társadalom és ezen belül a hátrányos helyzetűek élete A társadalmi élet helyi szintű szabályozó rendszer célja az emberi méltóság általános értékei és hazánk kultúrája alapján, - a nemzetünk jelenlegi állapotának és a külső tényezők figyelembe vételével a helyi társadalmi életben a nemzeti célok, az Alaptörvény céljainak helyi szintű integrálása, összehangolása és megvalósítása. A hátrányos helyzetűek életét részletesen tárgyalja a tanulmány III. fejezete. 21

EU jogszabályok ENSZ ajánlások hazánk kultúrája külső ORSZÁGGYŰLÉS hatások Alaptörvényünk nemzetünk állapota A TÁRSADALMI FELZÁRKÓZTATÁS KORMÁNYZATI SZABÁLYOZÓ RENDSZERE szabályozók helyi állapot szabályozók helyi állapot szabályozók helyi állapot HELYI SZINTŰ SZABÁLYOZÁS (1) HELYI SZINTŰ SZABÁLYOZÁS (i) HELYI SZINTŰ SZABÁLYOZÁS (n) A HELYI HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK ÉLETE (1) A HELYI HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK ÉLETE (i) A HELYI HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK ÉLETE (n) 6. ábra. A hátrányos helyzetűek életének országos szabályozási rendszere 22

2.3. A társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozó rendszere 2.3.1. A társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozó rendszere főbb bemenetei A hátrányos helyzetűek állapotjellemzői/indikátorai: foglalkoztatottság képzettség egészségügyi állapot szociális ellátottság területi fejlettség közbiztonság, közrend helyzete gazdasági helyzet népességi helyzet A társadalmi élet helyi szintű szabályozási rendszer szabályozandó rendszerét, a helyi társadalmi élet működését befolyásoló fontosabb zavaró változók az alábbiak: gazdasági korlátok, szemléleti korlátok, értékromboló hatások, zavarkeltő hatások,. A helyi társadalmi élet szabályozandó rendszer fontosabb állapotváltozás összefüggései: a helyi társadalmi élet állapotának a változása, nemzetünk/társadalmunk állapotának a változása, az emberi méltóság általános értékeinek a változása. 2.3.2. A társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozó rendszer főbb funkciói az Alaptörvény előírásainak a teljesítése: az emberi méltóság tisztelete az egyéni szabadság biztosítása 23

a család védelme a nemzet védelme a hűség, a hit és a szeretet térhódítása a munka tisztelete az emberi szellem teljesítményének elfogadása az elesettek és a szegények megsegítése a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése a polgárok ügyeinek méltányos, visszaélés és részrehajlás nélküli intézése Az emberi méltóság általános értékeinek a megvalósítása az európai keresztény kultúra terjesztése a magyarság kultúrájának a terjesztése az Egyesült Nemzetek Szervezete ajánlásainak a terjesztése az EU jogrendje és ajánlásai terjesztése. Nemzetünk/társadalmunk állapotának a fejlesztése: képzettség fejlesztése egészségügyi állapot fejlesztése szociális ellátottság fejlesztése területi fejlettség fejlesztése közbiztonság, közrend helyzetének fejlesztése gazdasági helyzet fejlesztése népességi helyzet fejlesztése A helyi társadalmi élet fejlesztése: a helyi társadalmi élet fejlesztése a helyi társadalmi élet felügyeleti rendszerének fejlesztése A fenti tevékenységek a szabályozáselméleti modell szempontjából az állapotváltozások ismeretében az irányítási szabályok által meghatározott beavatkozások. Hangsúlyozni kell, hogy az illetékesek minden esetben végrehajtanak beavatkozásokat, de általában csak ösztönösen, anélkül, hogy bármilyen feltételezésük lenne akár az állapotváltozásokra, akár az irányítási szabályra. 24

2.3.3. A társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozó rendszere szervezete: a Társadalmi Felzárkóztatási Intézet Alaposan elemezni kell, hogy a társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozó rendszer előző fejezetben vázlatosan összefoglalt főbb funkcióit milyen szervezetnek kell végrehajtani. Ismeretünk szerint a társadalmi felzárkóztatás főbb funkcióit nem önálló szervezet, hanem az önkormányzati, államigazgatási rendszer bizonyos szervezeti egységeiben, általában más funkciókkal együtt, szétszórtan hajtják végre. Meggondolandó egy olyan szervezet létrehozása, amelynek alaptevékenysége a társadalmi felzárkóztatás lenne. Az ország jövője szempontjából az ország stratégiai céljának kellene lenni a társadalmi felzárkóztatás minél gyorsabb, minél hatékonyabb megvalósítása. Feltételezhető, hogy a társadalmi felzárkózatást csak olyan szervezet valósíthatja meg hatékonyan, gyorsan, amely önálló és amelyet kizárólag erre a célra hoztak létre. Erre javasoljuk az un. Társadalmi Felzárkóztatási Intézet hálózatát létrehozni. A Társadalmi Felzárkóztatási Intézet szervezeti formája lehet államigazgatási hivatal, vagy alapítvány, de nem tanácsolható, hogy nem-nyereségérdekeltségű vállalkozásként működjön. Meggondolandó, hogy a Társadalmi Felzárkóztatási Intézet a járási rendszerhez, vagy az önkormányzati rendszerhez kapcsolódjon, vagy minden eddigitől független legyen. A Társadalmi Felzárkóztatási Intézet célszerűen hálózatként kellene, hogy működjön. Feltételezhető módon minden nagyobb településen szervezeti egysége kellene, hogy működjön, de mindenkisebb településen is kellene, hogy képviselete legyen. Az alábbiakban Társadalmi Felzárkóztatási Intézet elnevezéssel közepes méretű településen a hálózat tagjaként működő szervezetet értünk. A Társadalmi Felzárkóztatási Intézetek tevékenysége, működése lényegében megegyező, ugyanazokkal az eljárásokkal, ugyanolyan algoritmusokkal kell, hogy működjenek, az eltérés csak a hozzájuk érkező és az onnan induló információkban különböznének. Nyilvánvaló, hogy a helyi Társadalmi Felzárkóztatási Intézetek alkalmas országos központtal kellene, hogy működjenek. Az országos központ adna át és szabályozna minden eljárást, ajánlást és egységes információs rendszert működtetnének. 25

2.4. A társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozási rendszerét szabályozó kormányzati szabályozó rendszer felépítése A figyelembe véve a társadalmi felzárkóztatás többszintű szabályozási rendszerét, mind elmélet, mind gyakorlati szempontból indokolt a népképviseleti szint alatti a hátrányos helyzetűek életét szabályozó helyi szintű szabályozási rendszer feletti szabályozási rendszerek, így a kormányzati ágazati integrált ágazati szabályozási rendszerek együttes tárgyalása, egy egységbe, az un kormányzati szabályozó rendszerbe vonása (lásd 7. ábra). Szem előtt tartva azt, hogy a társadalmi felzárkóztatás csak a társadalmi élettel együtt szabályozható, az alábbiakban csak a társadalmi felzárkóztatás szabályozásával foglalkozunk. 2.4.1. A társadalmi felzárkóztatás népképviseleti szintű szabályozási rendszere A társadalmi felzárkóztatás népképviseleti/országgyűlési szintű szabályozási rendszer a társadalmi felzárkóztatás népképviseleti/országgyűlési szintű szabályozó rendszeréből és a társadalmi felzárkóztatás kormányzati szintű szabályozandó rendszeréből áll. 26

Alaptörvényünk nemzetünk állapota KORMÁNYZÁS szabályozók ágazat állapota szabályozók ágazat állapota szabályozók ágazat állapota ÁGAZATI KORMÁNYZÁS (1) ÁGAZATI KORMÁNYZÁS (i) ÁGAZATI KORMÁNYZÁS (n) szabályozók integrált ágazat állapota szabályozók integrált ágazat állapota szabályozók integrált ágazat állapota INTEGRÁLT ÁGAZATI KORMÁNYZÁS (1) INTEGRÁLT ÁGAZATI KORMÁNYZÁS (i) INTGRÁLT ÁGAZATI KORMÁNYZÁS (n) a a szabályozók hátrányos szabályozók hátrányos szabályozók helyzetűek helyzetűek élete élete a hátrányos helyzetűek élete 7. ábra. A kormányzati szabályozó rendszer felépítése A társadalmi felzárkóztatás népképviseleti/országgyűlési szintű szabályozó rendszer célja az emberi méltóság általános értékei és hazánk kultúrája alapján, - a nemzetünk hátrányos helyzetűek jelenlegi állapotának és az államigazgatás/közigazgatás társadalmi 27

felzárkóztatással kapcsolatos jelenlegi állapotának és a külső tényezők figyelembe vételével - az Alaptörvényben lefektetett, a társadalmi felzárkóztatás nemzeti céljainak a megvalósítása. A társadalmi felzárkóztatás népképviseleti/országgyűlési szintű szabályozási rendszer szabályozandó rendszerének, a társadalmi felzárkóztatás kormányzati szintű szabályozási rendszerének főbb állapotváltozói az alábbiak. A társadalmi felzárkóztatás kormányzati szabályozási rendszer állapotjellemzői/indikátorai: a társadalmi felzárkóztatás minisztériumi rendszerének jellemzői a társadalmi felzárkóztatás önkormányzati rendszerének jellemzői a társadalmi felzárkóztatás jogszabályainak a jellemzői a társadalmi felzárkóztatás pályázati rendszer jellemzői a társadalmi felzárkóztatás támogatási rendszer jellemzői a társadalmi felzárkóztatás felügyeleti rendszer jellemzői A társadalmi felzárkóztatás kormányzati szintű aggregált állapotjellemzői/indikátorai: kulturális állapot szociális ellátottság gazdasági helyzet népességi helyzet A szabályozandó kormányzati szabályozási rendszer állapotjellemzői/indikátorai: minisztériumi rendszer jellemzői önkormányzati rendszer jellemzői jogszabályok jellemzői pályázati rendszer jellemzői támogatási rendszer jellemzői felügyeleti rendszer jellemzői A társadalmi felzárkóztatás népképviseleti/országgyűlési szintű szabályozó rendszer fontosabb beavatkozó/irányítási változói A társadalmi felzárkóztatás kormányzati szabályozási rendszer fejlesztése: a társadalmi felzárkóztatás minisztériumi rendszerének jellemzői fejlesztése a társadalmi felzárkóztatás önkormányzati rendszerének fejlesztése 28

a társadalmi felzárkóztatás jogszabályainak fejlesztése a társadalmi felzárkóztatás pályázati rendszerének fejlesztése a társadalmi felzárkóztatás támogatási rendszerének fejlesztése a társadalmi felzárkóztatás felügyeleti rendszerének fejlesztése A hátrányos helyzetűek állapotának a fejlesztése: kulturális állapot fejlesztése szociális ellátottság fejlesztése gazdasági helyzet fejlesztése népességi helyzet fejlesztése Az emberi méltóság általános értékeinek a megvalósítása az európai keresztény kultúra terjesztése a magyarság kultúrájának a terjesztése az Egyesült Nemzetek Szervezete ajánlásainak a terjesztése az EU jogrendje és ajánlásai terjesztése A társadalmi felzárkóztatás népképviseleti/országgyűlési szintű szabályozandó rendszer fontosabb állapotváltozás összefüggései: a társadalmi felzárkóztatás kormányzati szabályozási rendszer állapotának a változása, a hátrányos helyzetűek állapotának a változása, az emberi méltóság általános értékeinek a változása. 2.4.2. A társadalmi felzárkóztatás kormányzati szintű szabályozási rendszere A társadalmi felzárkóztatás kormányzati szintű szabályozási rendszer a társadalmi felzárkóztatás kormányzati szintű szabályozó rendszeréből és a társadalmi felzárkóztatás ágazati szintű szabályozandó rendszeréből áll. A társadalmi felzárkóztatás kormányzati szintű szabályozó rendszer célja az emberi méltóság általános értékei és hazánk kultúrája alapján, - a nemzetünk jelenlegi állapotának és az ágazat jelenlegi állapotának és a külső tényezők figyelembe vételével - a hátrányos helyzetűekre vonatkozó nemzeti célok, az Alaptörvény céljainak ágazatokra történő lebontása és azok megvalósítása. 29

A társadalmi felzárkóztatás kormányzati szintű szabályozási rendszer szabályozandó rendszerének, a társadalmi felzárkóztatás ágazati szintű szabályozási rendszernek a főbb állapotváltozói az alábbiak. A szabályozandó ágazati szabályozási rendszer állapotjellemzői/indikátorai: ágazati rendszer jellemzői felügyeleti rendszer jellemzői A társadalmi felzárkóztatás kormányzati szintű szabályozó rendszer fontosabb beavatkozó/irányítási változói Az ágazati szabályozási rendszer fejlesztése: az ágazati rendszer fejlesztése az ágazati felügyeleti rendszer fejlesztése A társadalmi élet ágazati szintű szabályozási rendszer szabályozandó rendszerét, a társadalmi élet kormányzati szintű szabályozási rendszerének működését befolyásoló fontosabb zavaró változók az alábbiak: gazdasági korlátok, szemléleti korlátok, értékromboló hatások, zavarkeltő hatások, A társadalmi fenntarthatóság ágazati szintű szabályozandó rendszer fontosabb állapotváltozás összefüggései: az ágazati szabályozási rendszer állapotának a változása, nemzetünk/társadalmunk állapotának a változása, az emberi méltóság általános értékeinek a változása. 2.4.3. A társadalmi felzárkóztatás ágazati szintű szabályozási rendszere A társadalmi felzárkóztatás ágazati szintű szabályozási rendszer a társadalmi felzárkóztatás ágazati szintű szabályozó rendszeréből és a társadalmi felzárkóztatás integrált ágazati szintű szabályozandó rendszeréből áll. 30

A társadalmi felzárkóztatás ágazati szintű szabályozó rendszer célja az emberi méltóság általános értékei és hazánk kultúrája alapján, - a nemzetünk jelenlegi állapotának és az ágazat jelenlegi állapotának és a külső tényezők figyelembe vételével az ágazatokra lebontott, felzárkóztatással kapcsolatos célok integrálása, összehangolása és megvalósítása, a társadalmi felzárkóztatást megalapozó ágazati politikák társadalmi felzárkóztatási szegmenseinek az integrációja. A társadalmi felzárkóztatást érintő ágazatok az alábbiak: foglalkoztatás, (start program, közmunkaprogram, foglalkoztatási szövetkezet, elsődleges munkaerőpiac) oktatás-képzés, (iskolarendszerű és azon kívüli) szociálpolitika (gyermekjólét, egészségügy) területfejlesztési (lakhatás) közbiztonság, közrend. A társadalmi felzárkóztatás ágazati szintű szabályozási rendszer szabályozandó rendszerének, a társadalmi felzárkóztatás integrált ágazati szintű szabályozási rendszernek a főbb állapotváltozói az alábbiak. A szabályozandó integrált ágazati szabályozási rendszer állapotjellemzői/indikátorai: az integrált ágazati rendszer jellemzői felügyeleti rendszer jellemzői Nemzetünk/társadalmunk ágazati szintű aggregált állapotjellemzői/indikátorai: foglalkoztatottság képzettség egészségügyi állapot szociális ellátottság területi fejlettség közbiztonság, közrend helyzete gazdasági helyzet népességi helyzet 31

A társadalmi felzárkóztatás ágazati szintű szabályozási rendszer szabályozandó rendszerét, a társadalmi felzárkóztatás integrált ágazati szintű szabályozási rendszerének működését befolyásoló fontosabb zavaró változók az alábbiak: gazdasági korlátok, szemléleti korlátok, értékromboló hatások, zavarkeltő hatások, A társadalmi felzárkóztatás ágazati szintű szabályozó rendszer fontosabb beavatkozó/irányítási változói A felzárkóztatással kapcsolatos integrált ágazati szabályozási rendszer fejlesztése: a felzárkóztatással kapcsolatos integrált ágazati rendszer jellemzőinek fejlesztése a felzárkóztatással kapcsolatos integrált ágazati felügyeleti rendszer fejlesztése Nemzetünk/társadalmunk ágazati szintű aggregált állapotjellemzői/indikátorai: foglalkoztatottság képzettség egészségügyi állapot szociális ellátottság területi fejlettség közbiztonság, közrend helyzete gazdasági helyzet népességi helyzet A társadalmi felzárkóztatás integrált ágazati szintű szabályozandó rendszer fontosabb állapotváltozás összefüggései: a felzárkóztatással kapcsolatos integrált ágazati szabályozási rendszer állapotának a változása, nemzetünk/társadalmunk felzárkóztatással kapcsolatos állapotának a változása, az emberi méltóság általános értékeinek a változása. 32

2.4.4. A társadalmi felzárkóztatás integrált ágazati szintű szabályozási rendszere A társadalmi felzárkóztatás integrált ágazati szintű szabályozási rendszer a társadalmi felzárkóztatás integrált ágazati szintű szabályozó rendszeréből és a társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozandó rendszeréből áll. A társadalmi felzárkóztatást érintő ágazatok az alábbiak: foglalkoztatás, (start program, közmunkaprogram, foglalkoztatási szövetkezet, elsődleges munkaerőpiac) oktatás-képzés, (iskolarendszerű és azon kívüli) szociálpolitika (gyermekjólét, egészségügy) területfejlesztési (lakhatás) közbiztonság, közrend A társadalmi felzárkóztatás integrált ágazati szintű szabályozási rendszere a társadalmi felzárkóztatás fenti ágazati politikai szegmenseiből egységes koordinatív társadalmi felzárkóztatás szakpolitikát alkot. A társadalmi felzárkóztatás integrált ágazati szintű szabályozási rendszer szabályozandó rendszerének, a társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozási rendszernek a főbb állapotváltozói az alábbiak. A szabályozandó helyi szintű szabályozási rendszer állapotjellemzői/indikátorai: a helyi szintű szabályozási rendszer jellemzői a helyi szintű felügyeleti rendszer jellemzői Nemzetünk/társadalmunk helyi szintű aggregált állapotjellemzői/indikátorai: foglalkoztatottság képzettség egészségügyi állapot szociális ellátottság területi fejlettség közbiztonság, közrend helyzete 33

gazdasági helyzet népességi helyzet A szabályozandó helyi szintű szabályozási rendszer állapotjellemzői/indikátorai: a helyi szintű szabályozási rendszer jellemzői a helyi szintű felügyeleti rendszer jellemzői 2.5. A társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozási rendszerét szabályozó kormányzati szabályozó rendszer főbb jellemzői A társadalmi felzárkóztatás kormányzati szabályozó rendszerének működését befolyásoló fontosabb zavaró változók az alábbiak: gazdasági korlátok, szemléleti korlátok, értékromboló hatások, zavarkeltő hatások, Nemzetünk/társadalmunk ágazati szintű aggregált állapotjellemzői/indikátorai: foglalkoztatottság képzettség egészségügyi állapot szociális ellátottság területi fejlettség közbiztonság, közrend helyzete gazdasági helyzet népességi helyzet A társadalmi felzárkóztatás kormányzati szabályozó rendszer fontosabb irányítási szabályai: A helyi szintű szabályozási rendszer fejlesztése: a felzárkóztatással kapcsolatos helyi szintű szabályozási rendszer jellemzőinek fejlesztése a felzárkóztatással kapcsolatos helyi szintű felügyeleti rendszer fejlesztése 34

Nemzetünk/társadalmunk állapotának a fejlesztése: kulturális állapot fejlesztése szociális ellátottság fejlesztése gazdasági helyzet fejlesztése népességi helyzet fejlesztése Nemzetünk/társadalmunk felzárkóztatással kapcsolatos állapotának a fejlesztése: foglalkoztatottság fejlesztése képzettség fejlesztése egészségügyi állapot fejlesztése szociális ellátottság fejlesztése területi fejlettség fejlesztése közbiztonság, közrend helyzetének fejlesztése gazdasági helyzet fejlesztése népességi helyzet fejlesztése Az emberi méltóság általános értékeinek a megvalósítása az európai keresztény kultúra terjesztése a magyarság kultúrájának a terjesztése az Egyesült Nemzetek Szervezete ajánlásainak a terjesztése az EU jogrendje és ajánlásai terjesztése 3. A hátrányos helyzetűek élete 3.1. A hátrányos helyzetűek élete mint a társadalom életének része 3.1.1. A hátrányos helyzetűek és a nem hátrányos helyzetűek élete Az előző tanulmányunkban a közösség fogalmát használtuk, az alábbiakban megkülönböztetjük a társadalom és a hátrányos helyzetűek fogalmát, ahol a társadalom kifejezést adott közösségre értelmezzük, ugyanakkor a hátrányos helyzetűek kifejezést az 35

adott társadalmon belül élő hátrányos helyzetűek közösségére értelmezzük. Ebből következően a társadalom két részből áll: a hátrányos helyzetűek és a nem hátrányos helyzetűek közösségéből. A fentiekből következően a hátrányos helyzetűek élete a társadalom életén belül játszódik le. Nyilvánvaló, hogy a hátrányos helyzetűek élete a társadalom életétől, ezen belül a nem hátrányos helyzetűek életétől függ. 3.1.2. A hátrányos helyzetűek és a nem hátrányos helyzetűek kapcsolata A két közösség életének kapcsolata attól függ, hogy az egy-egy közösség milyen tulajdonságú és a két közösségnek milyen a kapcsolata. Abban az esetben, ha bármelyik közösség erősen zárt közösség, akkor a két közösség élete is erősen független. Ha valamelyik közösség közül legalább az egyik nyílt közösség, akkor a közösségek élete erősen összefügg. Ugyanakkor a kapcsolat az egymásra utaltságtól is függ. Hiába zárt az egyik vagy mindkét közösség, az egymásra utaltság miatt kényszerű függőség is kialakul. A két közösség élete attól függően eltérő, hogy milyen a két közösség kultúrája. Ha a hátrányos helyzetűek és a nem hátrányos helyzetűek kultúrája erősen eltérő, akkor a két közösség élete is erősen eltérő. A jelentősen eltérő kultúrákból következő életmód különbség a hátrányos helyzetűek és a nem hátrányos helyzetűek között jelentős ellentéteket eredményezhet. A hátrányos helyzetűek és a nem hátrányos helyzetűek közötti ellentét formája és mértéke attól is függ, hogy egyrészről milyen a két közösség aktivitása, agresszivitása, másrészről milyen méretű a két közösség, a két közösség közül melyik van kisebbségben. Az ellentétek kezelésnek többféle formája lehet. A hátrányos helyzetűek és a nem hátrányos helyzetűek együttműködése épülhet az egyik vagy a másik, vagy mindkét közösség toleranciájára, de elvben az is lehetséges, hogy a kisebbségben élők elfogadják és átveszik a többség életmódját, de a saját kultúrájukat is ápolják. A hátrányos helyzetűek kapcsolatrendszerének modellezésére alkalmasak a hálózatelméleti modellek. 36

3.2. A hátrányos helyzetűek igényei A hátrányos helyzetűek igényeinek értelmezése rendkívül összetett kérdéskör, az alábbiakban csak néhány gondolatot vázolunk. A hátrányos helyzetűek igényeinek értelmezésénél elsősorban nem az egyének sajátos igényeire gondolunk, hanem a hátrányos helyzetűek mint közösség igényeire. 3.2.1. A hátrányos helyzetűek igényei A hátrányos helyzetűek egyik alapvető igénye, hogy a saját kultúrájukból és értékrendjükből következő igényeiket a társadalom, ezen belül a nem hátrányos helyzetűek vegyék tudomásul és elégítsék ki. A hátrányos helyzetűek másik alapvető igénye, hogy a hátrányos helyzetükből következő, a nem hátrányos helyzetűekkel szembeni hátrányukat a nem hátrányos helyzetűek vegyék tudomásul és hátrányos helyzetüket változtassák meg. Nagyon fontos lenne, ha ezt a kétféle igényt egyrészt elkülönítve, másrész egymással kölcsönhatásban próbálná a kormányzat és társadalom megoldani. 3.2.2. A társadalom igényei a hátrányos helyzetűekkel szemben A hátrányos helyzetűek fent vázolt kétféle igényével kapcsolatban a társadalom általánosságban az alábbi válaszokat adja. A hátrányos helyzetűek egyik alapvető igényével szemben, hogy a saját kultúrájukból és értékrendjükből következő igényeiket a társadalom vegye tudomásul és elégítse ki, a társadalom igénye az, hogy a hátrányos helyzetűek vegyék át a társadalom kultúráját és aszerint éljenek. Az együttműködés feltétele azonban az, hogy a társadalomnak is meg kell ismerni a hátrányos helyzetűek kultúráját. A hátrányos helyzetűek másik alapvető igénye, hogy a hátrányos helyzetükből következő, a nem hátrányos helyzetűekkel szembeni hátrányukat a társadalom vegye tudomásul és hátrányos helyzetüket változtassa meg. A társadalomnak erre vonatkozóan az az igénye, hogy a hátrányos helyzetűek is ugyanolyan igyekezettel dolgozzanak, tanuljanak és 37