VALIDÁCIÓS KÉZIKÖNYV A BELSŐ MINŐSÍTÉSEN ALAPULÓ MÓDSZEREK ÉS A MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT FEJLETT MÉRÉSI MÓDSZEREINEK (AMA) BEVEZETÉSÉRŐL, ÉRTÉKELÉSÉRŐL, JÓVÁHAGYÁSÁRÓL II. RÉSZ: MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT 2008. június (módosítások: 2010. június, 2012. május)
2
RÖVIDÍTÉSEK... 4 1 EGYSZERŰBB MÓDSZEREK ALKALMAZÁSÁNAK VALIDÁLÁSA... 4 1.1 Alapmutató módszer... 4 1.1.1 Irányadó mutató... 4 1.2 Sztenderdizált módszer... 7 1.2.1 Tőkekövetelmény... 7 1.2.2 Üzletági besorolás... 8 1.2.3 Alkalmazási feltételek... 9 1.3 Alternatív mutató alkalmazása a sztenderdizált módszerben... 10 2 A FEJLETT MÉRÉSI MÓDSZER (AMA) ALKALMAZÁSÁNAK VALIDÁLÁSA... 12 2.1 Bevezetés... 12 2.1.1 Az engedélyezési kérelem... 12 2.1.2 Az engedélyezési folyamat... 12 2.1.3 Engedélyezési feltételek... 13 2.1.4 A kérelem... 14 2.1.5 A Bevezetési ütemterv (Roll-out terv) validálása... 14 2.2 Módosítások a fejlett mérési módszer alkalmazásában... 16 2.3 Kvalitatív sztenderdek - Use test... 19 2.4 Mennyiségi követelmények... 20 2.4.1 Mérési folyamat... 20 2.4.2 Belső adat... 21 2.4.3 Külső adatok felhasználásának validálása... 24 2.4.4 Üzleti környezeti és kontroll tényezők... 25 2.5 Biztosítás és egyéb kockázati transzfer mechanizmusok figyelembevétele... 27 2.6 A fejlett mérési módszer csoporton belüli használata... 29 2.7 Fejlett mérési módszerhez kapcsolódó szervezeti követelmények a belső irányítás kérdései... 30 3 KÜLÖNBÖZŐ MŰKÖDÉSI KOCKÁZATI MÓDSZEREK RÉSZLEGES ALKALMAZÁSA... 32 3.1 A fejlett mérési módszer együttes alkalmazása más módszerekkel... 32 3.2 Az alapmutató módszere és a sztenderdizált módszer együttes használata... 32 3.3 A módszerek vegyes használatának kombinációi... 32 4 BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK TŐKEKÖVETELMÉNYE... 34 3
RÖVIDÍTÉSEK AMA Advanced Measurement Approach fejlett mérési módszer TSA Standardised Approach sztenderdizált módszer ASA Alternative Standardised Approach alternatív mutató alkalmazása a sztenderdizált módszerben BIA Basic Indicator Approach alapmutató módszer A Validációs Kézikönyv ezen részének kialakítása során elsődlegesen a Hpt., a 200/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet a hitelintézetek működési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről (a továbbiakban: Mkr.), a 2006/48/EK irányelv (a továbbiakban: CRD), annak is elsősorban a X. melléklete és a CEBS által kiadott, Guidelines on the implementation, validation and assessment of Advanced Measurement (AMA) and Internal Ratings Based (IRB) Approaches (a továbbiakban: GL 10) című dokumentum rendelkezései az irányadók. Ezek kiegészítéseinek tekintendők a Validációs Kézikönyv ezen a fejezetében leírtak. A működési kockázat témájában a Kézikönyv jelen része a fejlett mérési módszer mellett az egyszerűbb módszereket is tárgyalja. A működési kockázati tőkekövetelményeknek az általános előírások alapján - CRD 68. és 71. - egyedi és konszolidált szinten kell megfelelni. Egyedileg a direktíva alanyi hatálya alá tartoznak a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások. Összevont alapon figyelemmel a felmentésekre is - a CRD a megfelelést az összevont felügyelet alá tartozó intézmények körére értelmezi, függetlenül attól, hogy azok egyedileg a CRD alanyi hatálya alá tartoznak vagy sem. Ennek megfelelően a működési kockázat azonosítását, mérését, kezelését, elemzését és csökkentését célzó rendszereket az összevont felügyelet alá tartozó intézményi körre kell kiépíteni. 1 EGYSZERŰBB MÓDSZEREK ALKALMAZÁSÁNAK VALIDÁLÁSA 1.1 Alapmutató módszer 1 Az Alapmutató módszer alkalmazásának az Mkr. értelmében nem feltétele a Felügyelet előzetes értesítése, engedélye. A Kézikönyv mégis tartalmazza néhány részlet felügyeleti értelmezését, annak érdekében, hogy az intézmények munkáját segítse, és az alkalmazás megkezdését követően esedékes átfogó felügyeleti vizsgálatok szempontjait átláthatóvá tegye. Az itt tárgyaltak mellett fontos felhívni a figyelmet a Hpt. 13/C. -ában, valamint a CRD V. mellékletében tárgyalt, a kockázatkezeléssel szemben támasztott szervezeti és technikai kritériumok vonatkozó pontjaira, melyekre részletesebben a Kézikönyv III. kötetének belső irányítással foglalkozó része tér ki. 1.1.1 Irányadó mutató 1. Az irányadó mutató az Mkr 3. (1) bekezdésében szereplő tételek éves összegeinek az utolsó három pénzügyi (hazánkban tehát naptári) évre számított átlaga. A számítás során a 4 1 CRD X. melléklet 1. rész; Mkr. 3.
számítást megelőző három teljes üzleti év könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóját kell figyelembe venni. Az éves összegek az Alapmutató módszer alkalmazásával lefedett minden portfolióra, illetve üzletágra kiterjednek. Az eredményt növelő tételek előjele pozitív, az eredményt csökkentő tételek előjele negatív. 2. Abban az esetben, ha az intézménynek nincsen 3 évre visszamenő tényadata az átlag számításához, alkalmazhat üzleti becslést a hiányzó időszakra. Az induló intézmények, üzletágak, tevékenységi körök esetében az üzleti terv adatai alapján kell az irányadó mutatót becsülni. Az üzleti terv alapján történő becslést mindig csak egy, a következő teljes naptári évre vonatkozóan kell elkészíteni mindaddig, amíg a hároméves tényadatok nem állnak rendelkezésre. Az üzleti becslést alátámasztó számításokat a tőkekövetelmény szokatlanul alacsony értéke esetén az intézménynek a Felügyelet felszólítására be kell mutatnia. 3. Az induló intézmények, üzletágak, tevékenységi körök esetében a működés engedélyezésének feltételét képezi a működési kockázati tőkekövetelmény becsült értékének felügyeleti jóváhagyása. Amennyiben az intézmény a Felügyelet számára megfelelően alátámasztja, hogy kivételes, rendkívüli körülmények miatt, mint például üzletágak, állományok eladása a 3 éves átlag alkalmazása indokolatlanul túlbecsülné az aktuális működési kockázati kitettséget, a Felügyelet engedélyezi eltérő számítási módszer alkalmazását. 2 Ennek mintájára az alulbecslést eredményező kivételes körülmény például állományvásárlás folytán indokolt korrekcióra a Felügyelet felszólíthatja az intézményt. 4. Egyesülés, szétválás vagy tevékenységi kör változása esetén a működési kockázat tőkekövetelményének meghatározásához - a Mkr. 3. (2) bekezdése alapján a Felügyelet engedélyével az üzleti tervben szereplő becsült adatok alkalmazhatóak. Megjegyezzük, hogy a tevékenységi kör szűkítése esetén a Felügyelet csak kifejezetten kivételes körülmények és jelentősen túlbecsült tőkekövetelmény esetén engedélyezi az abbahagyott tevékenységhez kapcsolódó bruttó bevételnek a 3 éves átlagból történő kihagyását, figyelemmel a működési kockázati események felismerésének potenciálisan nagy időigényére. 5. Amennyiben az irányadó mutató adott évre számított értéke negatív, vagy nulla, azt az átlag számítás számlálójában nullaként kell figyelembe venni. Ebben az esetben a nevezőben csak a pozitív összeggel figyelembe vett évek száma szerepel. 3 A tőkekövetelmény számítására vonatkozó példát az 1. melléklet tartalmazza. 6. A CRD-ben az irányadó mutatóban figyelembe veendő számviteli kategóriák meghatározási alapjaként előírt direktívával 4 teljes mértékben harmonizált a vonatkozó hazai hitelintézeti számviteli kormányrendelet 5. Ezen kormányrendelet eredeti hatályán túlmenően a befektetési vállalkozások egyes eredménytételeire is ez a kategorizálás követendő 6. 7. Az összevont alapú felügyelet alá vont társaságoktól származó osztalékok, részesedések kizárólag abban az esetben nem számítandóak bele az összevont felügyeletnek való megfelelésre kötelezett legfelső szintű intézmény (a konszolidáló) által számított releváns mutatóba, amennyiben a konszolidált intézmény önállóan is működési kockázati tőkekövetelmény képzésére kötelezett (tehát hitelintézet, vagy befektetési vállalkozás). 7 Ezzel kapcsolatban megjegyezzük, hogy a Felügyelet álláspontja szerint az EU Irányelvvel, illetve az eredeti 2 GL 10 486. pont 3 Mkr. 3. (3) 4 86/635/EEC Directive of 8 December 1986 on the annual accounts and consolidated accounts of banks and other financial institutions 5 250/2000. kormányrendelet a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól 6 CRD X. melléklet 1. rész 9. pont 7 Ennek a pontnak az indoka a csoporttagok által megképzett működési kockázati tőkekövetelmény csoport szinten történő második megképzésének elkerülése. Mkr. 3. (4) bekezdés c) pont. 5
BCBS ajánlással konform, hatályos és már alkalmazandó szabályozással nem rendelkező országokban tevékenykedő leányvállalatoktól származó osztalékok, részesedések nem vonhatóak le a csoportszintű irányadó mutató számításakor, függetlenül az adott leányvállalat hitelintézeti vagy befektetési vállalkozási státuszától. 8. Az irányadó mutató számításakor az egyes tételeket a céltartalék és az értékvesztés levonása nélkül kell figyelembe venni. 8 Ez alól kivételt a kereskedési könyvbe tartozó tételek képeznek (függetlenül az intézmény kereskedési könyv vezetési kötelezettségétől, illetve ez alóli felmentésétől), ahol a könyv szerinti nettó értéket módosító céltartalék képzések és felszabadítások, értékvesztés képzések és visszaírások, átértékelések beleszámítandóak az irányadó mutatóba. 9. Az irányadó mutatót a működési költségek levonása nélkül kell számítani. A működési költségek kapcsán a kiszervezett tevékenységek után fizetett díjaknak a releváns mutatóból való levonhatósága érdemel figyelmet. Azon kiszervezett tevékenységek után fizetett díjak vonhatók le a releváns mutatóból, amelyek esetében a kiszervezett tevékenységet végző társaság a CRD vagy azzal egyenértékű szabályozás hatálya alatt működik, ami értelmezésünk szerint azt jelenti, hogy működési kockázati tőkekövetelmény képzésére kötelezett és az intézménynek nem anyavállalata vagy leányvállalata. 10. A kiszervezett tevékenységek alatt a Hpt. 13/A. paragrafusának megfelelő és a Felügyelet által jóváhagyott tevékenység értendő. 11. Az irányadó mutatóba nem számítandó kategóriák közül az (Income derived from insurance biztosításból származó bevételek) értelmezésünkben kizárólag az intézmény kedvezményezettségével kötött biztosítások kártérítési bevételeire vonatkozik, tehát a biztosítási termékek értékesítéséből származó eredmény az irányadó mutatóba beszámítandó. Azon biztosítások esetében, melyek az intézmény egészét átfogóan biztosítják (nem az egyedi pénzügyi szolgáltatási ügylet, például egy lakossági hitel biztosítékaként kerültek megkötésre), a biztosítás intézmény által fizetett költségei az egyéb működési költségek közé sorolódnak, tehát nem csökkentik a releváns mutató értékét. 12. Az Mkr 3. (6) a) pontjában leírtak szerint a nem kereskedési könyvbe tartozó tételek (függetlenül az intézmény kereskedési könyv vezetési kötelezettségétől, illetve ez alóli felmentésétől) értékesítéséből származó eredmény nem számít bele az irányadó mutatóba. Ezzel kapcsolatban fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy ez a kivétel nem csak értékpapírokra vonatkozik, hanem az összes banki könyvi eszközre, tehát például követelésekre, tárgyi eszközökre, immateriális javakra, vagyoni érdekeltségekre, stb. 13. Az irányadó mutató alapját képező eredménykimutatási kategóriákat és az alkalmazandó kivételeket a hitelintézetek egyedi szintű eredménykimutatásának példáján keresztül a 3. melléklet tartalmazza. 8 Mkr. 3. (4) bekezdés a) pont 6
1.2 Sztenderdizált módszer 9 14. A felügyelet a GL 10 480. pontjában leírtakat alkalmazza: amennyiben az intézmény a TSA módszert kívánja alkalmazni, előzetesen tájékoztatnia kell a Felügyeletet, előzetes engedély kiadása érdekében. Ez egybeesik a magyar szabályozással is (Mkr. 5..) A TSA-ra vonatkozó előzetes engedélyezési folyamathoz kapcsolódó útmutató az 5. mellékletben található. 1.2.1 Tőkekövetelmény 15. Az üzletáganként számított irányadó mutatókra nézve a Kézikönyv Alapvető módszer fejezetének Irányadó mutató részében leírtak alkalmazandóak az 1. (üzletági irányadó mutatók alkalmazandóak) és az 5. pontok (negatív üzletági irányadó mutató kezelése) kivételével, melyek a Sztenderdizált módszerben eltérően szabályozottak. 10 16. A Sztenderdizált módszerrel lefedett portfoliók, illetve tevékenységi körök teljes tőkekövetelménye az Mkr. 4. (6)-(13) bekezdései szerint definiált üzletágakra egyedileg kiszámított üzletági tőkekövetelmények összege. Az üzletági tőkekövetelmény az irányadó mutatóknak az üzletágakhoz tartozó, az említett táblázatban rögzített százaléka. 11 17. Az Alapmutató módszer kapcsán leírt átlagszámítási eljárástól való eltéréséből következően a Sztenderdizált módszerben az átlagszámítás nevezőjében minden esetben 3 szerepel, függetlenül az üzletági irányadó mutató adott évi értékétől. 18. Az Alapmutató módszertől eltérően a Sztenderdizált módszerben az üzletági releváns mutatóknál figyelembe lehet venni az adott évre számított negatív üzletági eredményösszeget az üzletági releváns mutató számlálójának csökkentésére. Amennyiben azonban az adott évben a Sztenderdizált módszerrel lefedett üzletágak figyelembe vehető eredményeinek összege negatív, erre az évre minden lefedett üzletág esetében nullát kell az üzletági irányadó mutató számlálójában szerepeltetni. A tőkekövetelmény számítására vonatkozó példát az 1. melléklet tartalmaz. 19. Külön figyelmet érdemel, hogy az egyszerű módszerek esetében a 2. pillérben szereplő belső tőkeallokáció (ICAAP) és a minimális tőkekövetelmény allokációja közötti konzisztencia követelménye az egyéb módszerektől (IRB, AMA) eltérően érvényesül. Az egyszerű működési kockázati módszerek tekintetében a minimális tőkekövetelmény globálisan, az intézmény egészére értelmezendő, tehát a belső tőkeallokációnak nem kell konzisztensnek lennie a minimális tőkekövetelmény allokációjával, hiszen az adott évben az irányadó mutató alapján veszteséges üzletágak kockázata nem lenne megfelelően megragadva. 20. Az intézménynek szabályzatban kell rendelkeznie a tőkekövetelmény számításának folyamatáról, az abban résztvevők, ahhoz adatot szolgáltatók köréről, feladatairól, hatásköreiről. Ennek a szabályzatnak folyamatosan összhangban kell lennie az üzletági besorolás kapcsán előírt belső szabályozással. 21. 2012. december 31-ig azon intézmények, melyek esetében az üzletági irányadó mutatók összegének legalább 50%-át a Kereskedés és értékesítés (Trading and sales) üzletág adja, 15%-os szorzószámot alkalmazhatnak az alapesetben 18% helyett. Az 50%-os korlát teljesülését az intézménynek előzetesen igazolnia kell a Felügyelet felé. 12 9 CRD X. melléklet 2. rész; Mkr. 4-5. 10 CRD X. melléklet 2. rész; Mkr. 4-5. 11 Mkr. 4. (5) 12 CRD 155. cikkelye alapján; Mkr. 16. 7
22. A hazai szabályozás 13 élt azzal a felhatalmazással, 14 hogy lehetőséget ad a sztenderdizált módszert alkalmazó intézményeknek alternatív mutató alkalmazására, amennyiben az alkalmazás feltételei teljesülnek. 1.2.2 Üzletági besorolás 15 23. Az üzletági besorolásról rendelkező dokumentált szabályozással szemben támasztott követelményekkel kapcsolatban kiemelt fontosságúnak tartjuk, hogy az elvárásoknak folyamatosan eleget tevő szabályozásért a felső szintű vezetés a felelős (ebben a tekintetben az intézmények gyakorlata eltérő lehet), a dokumentáció hatálya az Igazgatóság jóváhagyásához kötött. 24. Az intézménynek az egyes tevékenységi körök üzletágakba történő besorolásának módjáról, a konkrét besorolási kritériumokról részletes írott szabályozást kell kialakítania. 16 A szabályozásnak ki kell térnie a támogató jellegű tevékenységek üzletágakhoz való egyértelmű rendelésének rögzített és objektív kritériumrendszerére is 17. 25. Az üzletági besorolás szabályozásának ki kell térnie az általánosan alkalmazott alapelvektől eltérően, kivételes eljárással besorolt tevékenységi körökre és az ezek esetében alkalmazott eljárásra. Az intézmény által alkalmazott kivételekről, az általános elveket kiegészítő, vagy azokat felülbíráló döntésekről, azok indokairól az intézménynek naprakész nyilvántartást kell vezetnie, mely a hatályos kivételek mellett minden, a múltban alkalmazott kivételt tartalmaz, azok alkalmazási idejével együtt. 26. Az előző két pontban leírt követelményeknek való megfelelés értelmezésünk szerint akkor biztosított, ha a vonatkozó naprakész dokumentáció ismeretében az intézmény tényleges üzletági besorolása és konkrétan az üzletági irányadó mutató értéke bármikor (egy múltbeli időpontra vonatkozóan is) reprodukálható egy külső személy a Felügyelet - által. 27. Az üzletági besorolás dokumentációjának egyértelmű iránymutatással kell szolgálnia az új, vagy módosuló tevékenységek szabályozásának beépítésére, a besorolás módosításakor követendő eljárásra, a döntési jogosultságokra és a tényleges gyakorlat ellenőrzésének módszereire. A tevékenységi körök, kockázatok változásaihoz igazodóan és azokra azonnal reagálva a szabályozást felül kell vizsgálni. 28. Az az előírás, mely szerint minden tevékenységet egyértelműen be kell sorolni az egyes üzletágakba, értelmezésünk szerint akkor biztosított, ha a felügyeleti adatszolgáltatás eredmény-kimutatásának megfelelő tételeit (az irányadó mutató éves eredménytételeivel összhangban) összegezve az intézmény egészére számított éves eredményösszeg értéke megegyezik az intézmény által besorolt üzletágakra az intézmény által számított éves vonatkozó eredménytételek összegével. A felügyeleti adatszolgáltatást a magyar számviteli szabályok alapján kell elkészíteni; az üzletági besorolás teljeskörűségének, valamint a működési kockázat tőkekövetelménye számításának vizsgálatakor tehát ez képezi az értékelés alapját. Az intézmény által a sztenderdizált módszer engedélyezéséhez beküldendő dokumentációs csomagnak részét képezi az intézmény azon számítása, mellyel ezt igazolja. A besorolás teljeskörűségének vizsgálata a sztenderdizált módszer engedélyezési eljárásának részét képezi. 13 Hpt. 76. (6); Mkr. 6. (1) 14 CRD X. melléklet 2. rész 3. alfejezet 15 CRD X. melléklet 2. rész; Mkr. 4. (6)-(13) 16 A konkrét tevékenységi körök besorolásában a 2. melléklet tartalmaz a CRD X. melléklet 2. rész 2. táblázatát, valamint az Mkr. 4. -t kiegészítő példákat, melyek nem zárnak ki egyéb, megfelelő indoklás esetén elfogadható értelmezési lehetőségeket 17 Mkr. 5. (2) 8
29. Az intézménynek lehetősége van belső árazási módszereket alkalmazni az irányadó mutató üzletágak közötti allokálásához. A belső transzferárak alkalmazásának gyakorlata az üzletági besorolás dokumentációjának részét kell képezze. A belső transzferárak alkalmazása értelmezésünk szerint akkor szabályozott megfelelően, ha mind a 27., mind a 29. pontban leírt követelmények teljesülnek. 30. Az üzletági besorolást, az irányadó mutató allokálását, valamint a tőkekövetelmény értékét befolyásoló módszertani változások kizárólag a változások bevezetésének évétől (azt beleértve és a teljes naptári évre, függetlenül a bevezetés éven belüli időpontjától) számított bruttó jövedelmeket befolyásolhatják, az irányadó mutatóban figyelembe vett korábbi évek értékeit nem. Visszamenőleges hatályú módosításra kivételes és indokolt esetben sor kerülhet, ez a Felügyelet jóváhagyásához kötött. 31. A független felülvizsgálat megfelelő időközönkénti elvégzésére az intézmény belső ellenőrzése is elfogadható. 18 1.2.3 Alkalmazási feltételek 19 32. Értelmezésünk szerint a kockázat-felmérési ( assessment ) rendszer funkciója nem korlátozódik a tőkekövetelmény meghatározására. 33. Az alkalmazási feltételek teljesítéséhez szükséges a releváns működési kockázati adatok gyűjtése, mely alatt a lényeges veszteség adatok, valamint a működési kockázathoz kapcsolódó, a vezetés szempontjából jelentős adatok gyűjtése értendő. 20 34. A veszteség lényegességére nézve a Felügyelet nem határoz meg küszöbértéket, vagy definíciót, a lényeges veszteség fogalmára nézve az intézménynek kell egységes definíciót kialakítania, mely az előírt önértékelési/mérési rendszer 21 dokumentációjának részét képezi, és a szervezet minden szintjén kommunikálásra, tudatosításra kerül. Egyéb módszereket nem kizárva, az adatgyűjtés megkezdésekor a lényeges veszteség értékének meghatározása történhet például valamilyen méretindikátor alapulvételével, ekkor azonban az adatbázis konzisztenciájának biztosítása érdekében az éppen aktuális értékű indikátorból következő küszöbérték lesz mérvadó hosszabb távon. 35. A lényeges veszteségekkel kapcsolatos következő információk gyűjtendőek minimálisan (az alábbiakon túl a veszteség adatgyűjtés kapcsán további iránymutatást nyújthatnak a Fejletett Mérési Módszer (AMA) belső adatgyűjtéssel összefüggésben megfogalmazott elvei. 36. Az adatok gyűjtése túlmutathat a lényeges veszteségesemények gyűjtésén; a működési kockázat tényleges kezelésének szempontjából fontos információt jelentenek a veszteséget végül nem eredményező near miss események, illetve a körülmények folytán nyereséget eredményező működési kockázati események. Ezen események, valamint a reputációs és egyéb reziduális kockázati kitettségeket/veszteségeket eredményező működési kockázati vonatkozások tudatos követése a működési kockázatkezelés, a gazdasági tőke számítás és a belső tőkeallokáció finomítását teszi lehetővé. 37. Különösen azoknál az intézményeknél indokolt további veszteségeseményekkel kapcsolatos adatok gyűjtése, amelyek a későbbiekben a Fejlett mérési módszer használatát tűzték ki célul. 18 CRD X. melléklet 12. pont; Mkr. 5. (1) a) 19 CRD X. melléklet 12. pont; Mkr. 5. 20 Példa: olyan, működési kockázati körbe tartozó nem kívánt események regisztrálása, amelyek nem jártak számszerűsíthető veszteséggel vagy az intézmény azt nem számszerűsítette (ilyen lehet például egy rendszerleállás). Amennyiben a veszteség nem számszerűsíthető, szakértői becslés alkalmazható. 21 CRD X. melléklet 12. pont a); Hpt 13/C. ; Mkr. 5. (1) a) 9
38. Az adatokat olyan módszerrel kell gyűjteni, ami biztosítja az adatok integritását, valamint a működési kockázatkezelés részére a mindenkori kiértékelés lehetőségét. 39. A veszteségadatokból származó információknak meg kell jelenniük a belső jelentésekben. 22 A jelentéseknek tartalmazniuk kell a veszteségek mértékének mérséklésére, vagy jövőbeli elkerülésére megtett, vagy megtenni javasolt intézkedéseket. A különösen nagy veszteségekre vonatkozóan ad hoc jelentések készítendőek. 40. A releváns területek a legfelsőbb vezetés mellett azokat a vezetői szinteket jelentik, amelyek feladat és hatáskörébe tartozik a megfelelő intézkedésekről dönteni és azokat elrendelni. A dokumentált szabályozásnak rendelkeznie kell a belső jelentések tartalmáról, a döntések meghozatalának és végrehajtásának folyamatáról, a követendő eljárásokról, felelősségi körökről. 41. A kockázatmérési, kockázatkezelési rendszerre nézve előírt rendszeres független felülvizsgálatot az intézmény belső ellenőrzése is elvégezheti. A felülvizsgálatok gyakoriságáról az intézmény rendelkezik a vonatkozó szabályzatában. 1.3 Alternatív mutató alkalmazása a sztenderdizált módszerben 23 42. A felügyelet a GL 10 481. pontjában leírtakat alkalmazza: amennyiben az intézmény alternatív mutatót kíván alkalmazni, szükséges előzetesen tájékoztatni a Felügyeletet az engedélyezés érdekében. Az alternatív mutató alkalmazására vonatkozó engedélyezési folyamathoz kapcsolódó dokumentáció a sztenderdizált módszer engedélyezéséről az Engedélyezési útmutató részét képezi, amelyet a Validációs Kézikönyv II. részének V. melléklete is tartalmaz. 43. Az alternatív mutató alkalmazásának előfeltétele a sztenderdizált módszer fentiekben megfogalmazott feltételeinek teljesítése. 24 44. Az intézménynek két üzletág esetében van lehetősége a módszer alkalmazására: a lakossági banki és a kereskedelmi banki üzletágnál. 45. Az intézmény akkor alkalmazhatja a módszert, ha ezen üzletágak bruttó jövedelme (az irányadó mutató számításakor figyelembe vehető eredmény, illetve jövedelem, gross income) a teljes intézmény bruttó jövedelmének 90%-át meghaladja. 25 Amennyiben ezt a korlátot a két üzletág egyike önmagában is teljesíti, az intézmény alkalmazhatja a módszert kizárólag erre az üzletágra. A 90%-os korlátnak az irányadó mutatók számításához figyelembe vett három év átlagában kell teljesülnie. 46. Az intézménynek bizonyítania kell, hogy a vonatkozó üzletágak eszközeinek a jelentős része magas nemteljesítési valószínűséggel (probability of default) rendelkezik, valamint hogy a működési kockázati kitettség jobb becslését adja az alternatív mutató alkalmazása. 26 47. A Felügyelet értelmezése szerint a szabályozás célja az alternatív mutató alkalmazásának lehetővé tételével az, hogy azon lakossági banki és kereskedelmi banki üzletág, amely esetében a magas bruttó jövedelem jórészt ( jelentős részben ) a magas hitelezési kockázat vállalását ellentételező kockázati felárból származik és ilyen módon már magasabb hitelezé- 22 CRD X. melléklet 12. pont; Mkr. 5. (1) e) 23 CRD X. melléklet 2. rész 3. alfejezet; Hpt. 76. (6); Mkr. 6. (1)) 24 GL 10 481. pont 25 CRD X. melléklet 2. rész 10. pont; Mkr. 6. (3) a) 26 CRD X. melléklet 2.rész 11. pont; Mkr. 6. (3) b) 10
si kockázati tőkekövetelménnyel sújtott, a sztenderd bruttó jövedelem alapú működési kockázati tőkekövetelmény által ne terhelődjön duplán. 48. A magas hitelezési kockázat tekintetében a hazai szabályozás 3%-os nemteljesítési valószínűségben 27 határozta meg a küszöböt. A Felügyelet a hazai makrogazdasági és hitelezési környezet változásával összhangban a küszöb mértékének módosítása tárgyában jogszabálymódosítást kezdeményez, amennyiben megítélése szerint az aktuális küszöbérték mértéke nincs összhangban a CRD előző pontban kifejtett szellemével. 49. A jelentős rész alatt az összállomány értékének 50%-át meghaladó részportfolió értendő a két üzletág vonatkozásában külön-külön. A két üzletág állományainak jelentős részére vonatkozó magas nemteljesítési valószínűség (illetve magas hitelezési kockázatának, lásd lentebb) igazolására a súlyozás tekintetében a Felügyelet bekéri mind az érték, mind a darabszám alapú eredményt az engedélyt kérelmező intézményektől, illetve az alternatív mutatót már alkalmazó intézményektől évente (lásd lentebb). 50. Az intézmény a fentiekben meghatározott speciális feltételek, valamint a sztenderdizált módszer ismertetett feltételeinek együttes teljesítése esetén alkalmazhatja az alternatív mutatót. A vonatkozó előírások teljesítését alátámasztó dokumentációt az alkalmazás során évente, az érintett üzletág(ak) esetében a következő naptári év tőkekövetelményének az alternatív mutatóval történő meghatározásakor a Felügyelet számára az alternatív mutató alkalmazásának jóváhagyása céljából meg kell küldeni. Az alternatív mutató alkalmazási feltételeinek teljesülése az esedékes felügyeleti vizsgálat részét képezi. 51. A Felügyelet alkalmazza a GL 483. pontjában leírt lehetőséget. Ennek értelmében amenynyiben az alkalmazás során a 90%-os feltétel sérül, az intézmény továbbra is alkalmazhatja az alternatív mutatót, amennyiben vállalja és megfelelően alátámasztja, hogy a feltételt a következő évben újra teljesíti. Amennyiben a következő évben sem teljesül a 90%-os feltétel, az intézmény elveszíti jogosultságát az alternatív mutató alkalmazására. 28 52. Az Mkr. következő további rendelkezései irányadóak a Felügyelet engedélyezési/ellenőrzési gyakorlata számára: a hitelezési kockázat mértékének bizonyításán túlmenően az intézménynek bizonyítania kell a kockázat alapú árazás szabályozott és következetes alkalmazását 29, az intézmény a Felügyelet engedélyével alkalmazhat a 3%-os nemteljesítési valószínűséggel egyenértékű hitelezési kockázati szint igazolására veszteségráta becslést vagy tényleges veszteség adatokat is. 30 27 Mkr. 6. (3) b) 28 Felhívjuk a figyelmet, hogy a másik kvantitatív feltétel (CRD X. melléklet 2. rész 11. pont; Mkr. 6. (3) b) pont alapján a fentiekben meghatározott feltétel) esetében hasonló lehetőség nem áll fenn. 29 Mkr. 6. (3) b) 30 Mkr. 6. (4) 11
2 A FEJLETT MÉRÉSI MÓDSZER (AMA) ALKALMAZÁSÁ- NAK VALIDÁLÁSA 31 2.1 Bevezetés 53. A felügyelt intézmények a működési kockázat szabályozói tőkekövetelményének meghatározására használhatják a fejlett mérési módszert (AMA). Ehhez a Felügyelet által kiadott engedély szükséges. A Felügyelet értelmezése szerint a már kiadott engedéllyel rendelkező intézmény az engedély alapján csak az AMA módszer a 86/III-IV. és 87. pontokban meghatározott - lényeges mértéket meg nem haladó módosítására jogosult. Ugyanakkor a kiadott engedély nem terjed ki az AMA módszer alkalmazási körének (pl. új kitettség kategóriák és/vagy üzleti egységek (business unit) bevonása), vagy a 86/II. pontban meghatározott - jelentősnek minősített módosítására. Ez utóbbi esetekben ismételt engedélyezési eljárás lefolytatása szükséges. 54. Az AMA validálásának folyamata annak sajátosságai figyelembe vételével a hitelkockázatoknál már ismertetett IRB validálásához hasonló módon történik. A Felügyelet az AMA esetében is konzultál és együttműködik az érintett társfelügyeletekkel, akár home, akár host felügyeleti hatóságként vesz részt a validálási folyamatban. 55. Az engedélykérelem benyújtásának időpontjában az intézménynek rendelkeznie kell a tőkeszükséglet számításához szükséges, minden részletében kidolgozott módszertannal és az AMA alkalmazását érintő módosítások kezelésére vonatkozó belső szabályzattal. Az engedélykérelemhez mellékelni kell az alkalmazni kívánt módszertan részletes, a teljes rekonstrukciót lehetővé tevő dokumentációját és a belső szabályzatot. Ugyancsak mellékelni kell a modell validálásának részletes, a teljes rekonstrukciót lehetővé tevő dokumentációját. Ha a csoport egységes rendszerre alapított AMA módszert alkalmaz, az AMA módszer alkalmazását érintő módosításokra vonatkozó belső szabályzatot az anyaintézmény nyújtja be a konszolidáló felügyeleti hatóságnak. 56. Az AMA használatára vonatkozó engedély kibocsátásáig az operációs kockázatra képzendő tőke nagyságát a BIA vagy TSA módszerek valamelyikével kell meghatározni. A működési kockázat tőkekövetelményének meghatározására csak akkor használható a sztenderdizált módszer (TSA), amennyiben azt a Felügyelet az intézmény számára engedélyezte. Ennek hiányában az alapmutató módszere (BIA) alkalmazandó. 2.1.1 Az engedélyezési kérelem 57. Az 53. pontban kifejtettek alapján az AMA írásos engedélyeztetési kérelemére van szükség a következő esetekben: Az AMA alkalmazásának bevezetése az adott intézményben. Az AMA módszer alkalmazási körének módosítása: pl. új kitettség kategóriák és/vagy üzleti egységek (business unit) bevonása, Az AMA módszer alkalmazásának jelentősnek minősített módosítása. 2.1.2 Az engedélyezési folyamat 58. Az AMA engedélyezési eljárás az intézmény Felügyelethez benyújtott kérelmével kezdődik. Minden intézménynek egyedileg kell benyújtania az engedélykérelmét - abban az esetben is, ha több intézmény együttesen dolgozta ki modelljét. Kérelmeikben jelezniük kell, mely in- 12 31 CRD X. melléklet 3. rész; Mkr. Fejlett mérési módszer alcím (7 10. )
tézményekkel alkotnak adat-, vagy modell-konzorciumot. A Felügyelet az egyes intézményekhez kapcsolódó eljárások során az egyéb intézményeknél folytatott eljárások keretében a konzorciummal kapcsolatban szerzett ismereteit felhasználhatja. 59. A Felügyelet a benyújtott kérelmeket először a teljesség szempontjából vizsgálja. 60. A tartalom vizsgálata helyszíni vizsgálat keretében is történhet. 61. A Felügyelet az engedélyezési eljárás során az alábbiakat vizsgálja: a rendszerek felépítése és a folyamatok szervezése a működési kockázatok azonosítására, mérésére, ellenőrzésére, jelentéskészítésre és irányításra vonatkozóan, az alkalmazott AMA módszertan megfelelősége a működési kockázatra vonatkozó értékek megállapítására és a bevont adatok minőségének ellenőrzése, a kockázatmérési rendszer ellenőrzésének belső módszerei, a releváns IT rendszerek megbízhatósága és integritása. 62. Az engedélyezés az intézménynél elvégzett jóváhagyási folyamaton alapul. A Felügyelet a vizsgálati jelentés tervezetét megküldi az intézménynek, amely annak tartalmára vonatkozóan egyeztethet a Felügyelettel. Az eldöntetlenül maradt kérdésekben a Felügyelet dönt. 63. Az engedélyezés felügyeleti határozat kiadásával történik. Csak ezen határozat kiadásától alkalmazhatja az intézmény az AMA-t a működési kockázat szabályozói tőkekövetelményének teljesítésére. A felügyeleti engedély a határozatban rögzített feltételek teljesítéséhez köthető. 64. A felügyeleti engedély kiadását követően a jogszabályokban előírt követelményeket folyamatosan teljesíteni kell, és a meghatározott időtervet folyamatosan be kell tartania az intézménynek. Ezeket, illetve a határozatban foglalt feltételek teljesülését a Felügyelet a későbbi vizsgálatok keretében ellenőrzi. Ha az intézmény rendkívüli okok miatt nem tudja tartani az időtervet, haladéktalanul értesítenie kell a Felügyeletet. 2.1.3 Engedélyezési feltételek 65. Amennyiben a kérelmező intézmény benyújtja a kérelmet a mellékletekkel és a megvalósítási időtervvel együtt, akkor a Felügyelet jóváhagyási vizsgálatot folytat le az intézménynél. A Felügyelet a jóváhagyási vizsgálatot csak abban az esetben folytatja le, ha az intézmény teljesítette az alábbiakat: A fejlett mérési módszer tervezett alkalmazásának első megkezdését megelőző legalább három éves időszakra vonatkozóan rendelkezik valamennyi, a fejlett mérési módszer keretében felhasználni tervezett belső veszteségadattal. Azon időszakra vonatkozóan, amelyre rendelkezik a szükséges adatok idősorával, az intézménynek képesnek kell lennie visszamenőlegesen elvégezni mindazon számításokat, amelyeket a fejlett mérési módszer keretében végezni tervez. Meggyőződött arról, hogy az alkalmazott módszertan a kockázat mérésére és a szabályozói tőke számítására megfelelő. 66. Az alkalmazott fejlett mérési módszer ellenőrzése legalább a következőket foglalja magába: a működési kockázat azonosítására, mérésére, ellenőrzésére, jelentésére és kezelésére vonatkozó módszerek vizsgálata, a módszerek megvalósítása és alkalmazása (a működési kockázat azonosítására, mérésére, ellenőrzésére, jelentés készítésére és irányításra vonatkozóan), 13
a felhasznált adatok helytállósága, jelentősége és minősége, a modell vizsgálata mennyiségi és minőségi módszerekkel, a technikai környezet relevanciája. 67. Az intézménynek dokumentálnia kell az esetleges hiányosságok megszüntetésére vonatkozó intézkedéseket, valamint az időtervet. 68. Az intézmény vizsgálatakor fel lehet használni az intézmény belső ellenőrzésének vagy külső vizsgálatainak eredményeit, illetve más intézményeknél lefolytatott felügyeleti ellenőrzések releváns tapasztalatait. 2.1.4 A kérelem 69. A kérelmet írásban és elektronikus formában is be kell benyújtani a Felügyelethez. 70. Amennyiben intézménycsoport nyújtja be a kérelmet csoportszinten, úgy meg kell neveznie, hogy mely csoporthoz tartozó intézmények vesznek részt a tőkeszámításban, és mely intézmények készítenek egyedi alapon tőkeszámítást. Minden csoporthoz tartozó intézménynek, amely egyedi alapon kíván tőkét számítani, külön kell kérelmet benyújtania. Az egyedi alapon tőkét számítani kívánó intézményeknek a csoporttal együtt kell a kérelmet benyújtania. Ha az intézmény egy másik intézmény leányvállalata, úgy meg kell nevezni az anyaintézményt. Ha valamely intézmény más országban van bejegyezve, meg kell nevezni a székhelyét és a helyi felügyelő hatóságot. Amennyiben nem egyértelmű, hogy mely csoporttag(ok)nak kell kérelmet benyújtania, úgy konzultáció ajánlott a Felügyelettel. 71. A kérelemben meg kell nevezni egy témafelelőst és ha ettől eltérő személy az intézmény felügyeleti kapcsolattartóját (a működési kockázat témában). 72. A kérelemhez csatolt dokumentumoknak biztosítaniuk kell, hogy a Felügyelet alapvetően meg tudja ítélni, és ezáltal megalapozott álláspontot tudjon kialakítani az intézmény által alkalmazni kívánt fejlett mérési módszerről. 73. A Felügyelet hiánypótlásra szólíthatja fel az intézményt, amennyiben a már beküldött dokumentációt nem tartja megfelelőnek, vagy elegendőnek álláspontja kialakításához. Amenynyiben az intézmény által a Felügyelet rendelkezésére bocsátott dokumentáció nem biztosít kellő mennyiségű és megfelelő információt, a Felügyelet elutasíthatja a kérelmet. 74. Az aláírt kérvénnyel együtt minden, a fejlett mérési módszerre vonatkozó követelménylistánál felsorolt dokumentumot be kell nyújtani. Az intézményeknek részletezniük kell, hogyan felelnek meg az egyes követelményeknek. 75. A kérelem részeként az intézménynek a fejlett mérési módszer bevezetésére vonatkozó időtervet kell kidolgoznia. A Felügyelet elvárása, hogy a fejlett mérési módszer bevezetése a lényeges egységek tekintetében a terv alapján legkésőbb a felügyeleti határozat kiadásától számított 5 éven belül megvalósuljon. Az időtervben a bevezetés időpontjai mellett be kell mutatni azokat az új folyamatokat, illetve a már meglévő folyamatok átalakítását, amelyek lehetővé teszik a működési kockázatra vonatkozó mérések biztosítását és továbbfejlesztését. 2.1.5 A Bevezetési ütemterv (Roll-out terv) 32 validálása 76. A működési kockázatra vonatkozó bevezetési ütemterv alapvetően különbözik a hitelezési kockázatnál megismert bevezetési ütemtervtől. Az Mkr. biztosítja annak lehetőségét, hogy 14 32 CRD X. melléklet 4. rész; Mkr. Több módszer együttes alkalmazása alcím (11 12. )
a fejlett mérési módszereket lépcsőzetesen vezesse be az intézmény, egymás után az egyes egységekben. Azoknak az intézményeknek kell bevezetési ütemtervet készíteniük, amelyek fejlett mérési módszert alkalmaznak önállóan, vagy az alapmutató vagy a sztenderdizált módszerekkel együttesen. 33 77. Az Mkr. 11. -a lehetőséget nyújt a Felügyelet számára, hogy egyedileg a következő kiegészítő feltételeket szabja az intézményeknek a validálási eljárás során: A fejlett mérési módszer bevezetésének napjától a hitelintézet működési kockázatának jelentős részét (mindazon tevékenységek, szervezeti egységek működési kockázatát, amelyek az intézmény Mkr. 3. (1)-ben meghatározott ún. bruttó bevételének legalább ötven százalékát teszik ki) a fejlett mérési módszer ragadja meg, A hitelintézet kötelezettséget vállal, hogy a fejlett mérési módszert az illetékes hatóságokkal egyeztetett ütemterv szerint fokozatosan kiterjeszti tevékenységei jelentős részére. Az intézménynek olyan bevezetési ütemtervet kell készítenie, amely ésszerű ütemezés mellett végrehajtható, az intézmény legjobb tudásán és elvárható erőfeszítésein alapul (on best-effort basis), 78. A fokozatos bevezetés a kitettség, illetve üzletágak fontossági sorrendje alapján történik, azaz a bevezetés az intézmény tevékenységében legjelentősebb üzletágakra történik meg leghamarabb. A bevezetési ütemtervnek minimálisan az alábbiakat kell tartalmaznia: A bevezetés elvei, szempont rendszere. Az AMA alkalmazásának tervezett ütemezése, melyet az intézménynek külön-külön, egyedileg kell bemutatnia mindazon kitettség kategóriákra és/vagy üzleti egységekre (business unit) vonatkozóan, amely(ek)re a modellt alkalmazni szeretné. A Felügyelet elvárása, hogy a modell bevezetésének időtartama az engedélyezéstől számított legfeljebb 5 év legyen. Az ütemezésnek nem csak a végső határidőt, hanem egyes feladatokat és azok teljesítésének ütemezését és határidőit is tartalmaznia kell. Az ütemezés részletezettsége a roll-out terv elbírálásának meghatározó szempontja. A jóváhagyási kérelem benyújtásakor aktuális készültségi fok bemutatása külön-külön, egyedileg mindazon kitettség kategóriákra és/vagy üzleti egységekre (business unit) vonatkozóan, amely(ek)re a modellt alkalmazni szeretné. Az intézménynek be kell mutatnia a jogszabályi követelményeknek való megfelelés érdekében tett intézkedéseket, ezek eredményét és az intézmény által történő értékelését (self-assessment). A modell alkalmazásának indoklása külön-külön, egyedileg mindazon kitettség kategóriákra és/vagy üzleti egységekre (business unit) vonatkozóan, amely(ek)re a modellt alkalmazni szeretné. Amennyiben üzleti egység alatt az intézmény nem leányvállalatot definiált, az eltérés indoklása, valamint az ebből eredő következmények bemutatása. 79. A jóváhagyott bevezetési ütemterv végrehajtására, a végrehajtás Felügyelet által történő figyelemmel kísérésére, továbbá a felvásárlásra és az összeolvadásra, valamint a visszalépésre vonatkozó szabályok megegyeznek a hitelezési kockázatoknál az IRB módszerre vonatkozóan leírtakkal. 33 CRD X. melléklet 4. rész 1. pont; Mkr. 11. 15
2.2 Módosítások a fejlett mérési módszer alkalmazásában 34 80. Az intézményeknek folyamatosan meg kell felelni a fejlett mérési módszerre vonatkozó minimumkövetelményeknek, miközben a külső és belső környezeti tényezők változásából adódóan az intézmény működési kockázati profilja módosulhat. Annak érdekében, hogy a fejlett mérési módszerrel meghatározott szabályozói tőkekövetelmény az intézmény aktuális működési kockázatát tükrözze, az intézménynek rendszeresen felül kell vizsgálnia és szükség szerint módosítania kell a mérési rendszert. Az intézmény saját igényeinek megfelelően szintén módosíthatja a mérési rendszert, illetve a módszer alkalmazási körét. 81. Az AMA alkalmazását érintő módosítások kezelésére az intézmény az igazgatóság által elfogadott belső szabályzatot alakít ki. Az intézmény a belső szabályzatban rögzíti a módosítások elfogadására, dokumentálására és végrehajtására vonatkozó belső eljárásrendet és felelőseit a módosítás jellege és jelentősége szerint. 82. Az intézmény belső szabályzatában az AMA alkalmazását érintő módosításokat a módosítások jellege és jelentősége szerint az alábbi négy kategóriába sorolja be: I. Az AMA módszer alkalmazási körének módosítása II. III. IV. Jelentősnek minősített módosítások Lényegesnek minősített módosítások Lényegesnek nem minősített módosítások 83. Az intézmény belső szabályzatában az általa alkalmazott AMA módszer sajátosságaihoz, és a csoportstruktúrához igazítva határozza meg a négy kategóriába való besorolás kritériumait. A módosításokat minden esetben az adott módosításhoz kapcsolódó egyéb módosításokkal együttesen kell kezelni, és a kategóriákba besorolni. Amennyiben a módosítás minőségi és mennyiségi (tőkekövetelmény változáson alapuló) értékelése különböző kategóriába történő besorolást eredményez, akkor a jelentőség szerinti magasabb kategóriába szükséges a módosítást besorolni. 84. A négy kategóriába sorolható módosításokra vonatkozó, nem teljeskörű példák az alábbiak: I. Az AMA módszer alkalmazási köre módosításának minősül a mérési rendszer módosítása az alábbiak szerint: a. A szabályozói tőkekövetelmény számításban a nem várt veszteségen alapuló módszertanra való áttérés b. Kockázatmérséklési technikák alkalmazásának megkezdése a szabályozói tőkekövetelmény csökkentése érdekében (pl. biztosítás vagy egyéb kockázati transzfer mechanizmusok) c. Diverzifikációs hatások figyelembe vételének megkezdése d. A szabályozói tőkekövetelmény csoporton belüli allokációs mechanizmussal történő meghatározására való áttérés Az AMA módszer alkalmazási köre módosításának minősül, ha az intézmény kockázati profiljára jelentős hatást gyakorol: e. Az AMA módszer kiterjesztése a roll-out tervben nem szereplő területekre 34 GL 45: EBA Guidelines on Advanced Measurement Approach (AMA) Extensions and Changes 16
f. Az alapmutató módszer vagy a sztenderdizált módszer szerint kezelt tevékenységekben, üzleti egységekben végrehajtandó módosítás, abban az esetben, ha az nem szerepel a roll-out tervben II. III. IV. Jelentősnek minősített módosítás: a. Alapvető módosítások a tőkeszámítás alapjául szolgáló adatbázis összetételében és jellemzőiben (pl. külső adatbázis első alkalommal történő felhasználása) b. Alapvető módosítások a mérési rendszerben az alkalmazott módszertanban bekövetkezett változás miatt (pl. adatbázison alapuló mérésről forgatókönyv alapú mérésre történő áttérés vagy fordítva, a figyelembe veendő négy kockázati faktor kritérium rendszerében vagy súlyozásában történt módosítás, az eloszlási feltételezések és a kockázati paraméterbecslés módosítása) vagy a csoportstruktúra változásából adódóan (pl. jelentős üzletágak vagy leányvállalatok eladása, vásárlása) c. Az allokációs mechanizmus módosítása d. Alapvető módosítások a működési kockázatkezelési funkció szervezeti felépítésében és működésében (különösen a függetlenséget érintő módosítások esetében). pl. érdekellentétet keletkeztető, vagy erőforrás rendelkezésre állást korlátozó intézkedések Lényegesnek minősített módosítás: a. Veszteségadatok gyűjtésére, a forgatókönyv elemzésre, a külső gazdasági környezeti és belső kontrolltényezők meghatározására vonatkozó belső eljárások módosítása. b. A mérési rendszer módosítása az alkalmazott módszertanban bekövetkezett változás vagy a csoportstruktúra változásából adódóan (pl. a referencia időpont és/vagy a megfigyelési időszak módosítása, a modellezési határértékek módosítása, a korábban elfogadott - várható veszteség érték meghatározás kritériumainak/módszertanának módosítása, kockázatmérséklési technikák módosítása, elismert korrelációk módosítása) c. Átállás más, az AMA módszer alkalmazását érintő IT rendszerre vagy adatfeldolgozási és jelentési eljárásra. d. Az AMA módszer belső validálására, felülvizsgálatára alkalmazott módszerek módosítása. e. A szabályozói tőkekövetelmény lényeges változását eredményező módosítások. A tőkekövetelmény változását az aktuálisan alkalmazott AMA módszerrel és a módosítások figyelembe vételével alkalmazott AMA módszerrel kiszámított tőkekövetelmények összehasonlításával kell meghatározni. Ha a csoport egységes rendszerre alapított AMA módszert alkalmaz, akkor a tőkekövetelmény változásának meghatározását elégséges csoportszinten elvégezni. Az intézmény a fejlett mérési módszer alkalmazását érintő módosítások kezelésére vonatkozó belső szabályzatában határozza meg a lényegesnek tekinthető változás mértékét. Lényegesnek nem minősített módosítás: Azok a módosítások, melyek nem tartoznak a fenti kategóriák egyikébe abban az esetben sem, ha a kapcsolódó módosításokkal együttesen kerülnek figyelembe vételre. 17
85. A módosítások Felügyelet általi kezelése és jóváhagyása a módosítás jellegéhez és jelentőségéhez igazodik. Az AMA módszer alkalmazási körének módosítása és a jelentősnek minősített módosítás esetében az intézmény kezdeményezi az AMA módszer alkalmazásának újbóli engedélyezését vagy a meglévő engedély módosítását. Azaz, az alkalmazási kör módosítását és a jelentősnek minősített módosításokat ugyanazon hatóság (csoportok esetén a konszolidáló felügyeleti hatóság) engedélyezi, amely az AMA módszer használatát eredetileg is engedélyezte. Ezen esetekben a Felügyelet az engedélyezési folyamatra vonatkozó 2.1.2 fejezetben leírtak szerint jár el. Az engedélyezési kérelemhez csatolt dokumentációban az intézmény bemutatja az AMA módszer lefedettsége módosításának vagy a jelentősnek minősített módosítás leírását, a módosítás célját, indokait, és várható hatásait a szabályozói tőkekövetelményre, továbbá a tervezett módosításhoz kapcsolódó független felülvizsgálatról készült jelentést. A Felügyelet a kérelem jóváhagyásához a beadott dokumentáción kívül kiegészítő információkat és konzultációt kérhet, illetve helyszíni vizsgálatot végezhet. A Felügyelet a jóváhagyást feltételekhez kötheti (pl. a régi és új mérési rendszerek párhuzamos alkalmazása, módszertani fejlesztések, stb.). Az intézmény a lényegesnek minősített módosítások bevezetését megelőzően előzetesen tájékoztatja a Felügyeletet a tervezett módosításokról. A Felügyeletnek megküldött dokumentációban az intézmény bemutatja a lényegesnek minősített módosítás leírását, a módosítás célját, indokait, és várható hatását a szabályozói tőkekövetelményre. A Felügyelet a beküldött dokumentáció értékelését követően jelzi az intézmény felé a módosítással kapcsolatos egyetértését vagy kifogásait és javaslatait, és azok indoklását. A Felügyelet elvárja, hogy az intézmény a tervezett módosítást csak a Felügyelet egyetértését, illetve a kapcsolódó javaslatok végrehajtását követően vezesse be. A lényegesnek nem minősített módosítások esetében a Felügyelet elegendőnek tartja, ha az intézmény a Felügyeletet évente utólagosan tájékoztatja. A lényegesnek nem minősített módosításokat az intézmény az AMA alkalmazását érintő módosítások kezelésére vonatkozó belső szabályzatában foglaltak szerint dokumentálja. E módosítások célzott felülvizsgálata nem szükséges, az intézmény más AMA módszert érintő módosításokkal együttesen vizsgálhatja felül. 86. Amennyiben az AMA módszer adott módosításának intézmény általi besorolásával a Felügyelet nem ért egyet, akkor a Felügyelet felhívja az intézményt a besorolás megváltoztatásának szükségességére, és a Felügyelet által szükségesnek látott besoroláshoz kapcsolódó eljárás szerinti lefolytatására. 87. Az AMA alkalmazását érintő módosítások kezelésére vonatkozó belső szabályzatot az intézmény rendszeresen felülvizsgálja, és belső irányítási rendszerének, az általa alkalmazott fejlett mérési módszer jellemzőinek változásával összhangban módosítja. 88. Az AMA alkalmazására 2011. december 31. előtt felügyeleti engedéllyel rendelkező, EUszintű hitelintézeti anyavállalatnak minősülő intézménynek és a Felügyelet felé az AMA bevezetésére vonatkozó kérelmet 2012. június 30-ig beadó intézménynek a módszer alkalmazását érintő módosításokra vonatkozó belső szabályzatát 2012. június 30-ig kell megküldenie a Felügyelet részére. 18
2.3 Kvalitatív sztenderdek - Use test 35 89. A fejlett mérési módszer alkalmazásának feltétele az általános irányítási és kockázatkezelési sztenderdeket megfogalmazó kritériumok teljesítése. 36 90. A működési kockázat mérésére alkalmazott rendszernek tartalmaznia kell a négy kulcselemet: belső adat, külső adat, szcenárió analízis, valamint a belső és külső környezet változását tükröző tényezők. 91. Ezen általános kockázatkezelési feltételek mellett az intézménynek teljesítenie kell a jogszabályban felsorolt minőségi követelményeket 37.. Ezekhez a feltételekhez kapcsolódóan a következő elvárások fogalmazhatóak meg a fejlett mérési módszert használó intézményekre vonatkozóan: A működési kockázatkezelés a napi kockázatkezelésbe integráltan működik, beépül az átfogó kockázatkezelési gyakorlatba. Független kockázatkezelés a szervezeten belül: a többi szervezeti egységtől való függetlenséget biztosítani kell. A működési kockázati kitettségről és a veszteségeseményekről rendszeres riportok készítése az igazgatóság, illetve ügyvezetés részére és ezek megvitatása az említett testületek részéről. A jelentési gyakoriságot a belső kockázati profil határozza meg, de legalább évente szükséges belső riportokat generálni. 38 Biztosítani kell a működési kockázat mérési rendszer megfelelő dokumentáltságát (mérési dokumentáció, eredmények). A működési kockázat kezelését és mérését legalább évente ellenőriznie kell a belső ellenőrnek vagy egy külső auditornak. A működési kockázatkezelésnek nem csak a szabályozói elvárásoknak kell megfelelnie. Az intézménynek be kell mutatnia, hogy a mérési rendszer becsléseit, előrejelzéseit, eredményeit figyelembe veszik a döntések meghozatala során. 39 A kockázatmérési rendszert rendszeresen alakítani, formálni kell az intézmény által megszerzett kockázatkezelési tapasztalatok ismeretében. A kockázatmérési rendszernek relevánsnak kell lennie és meg kell felelnie az intézmény által végzett üzleti tevékenység jellemzőinek. A mérési rendszert fokozatosan érzékenyebbé és robosztusabbá kell tenni. 40 A működési kockázatkezelési rendszernek előnyt kell jelenteni a szervezet működésére vonatkozóan. A működési kockázathoz kapcsolódó tőkeszámítást figyelembe lehet venni a belső teljesítménymérésben, a tőkeallokációban. 41 35 CRD X. melléklet 3. rész; Mkr. Fejlett mérési módszer alcím (7 10. ) 36 CRD 22. cikk, illetve Hpt. 13/C (1) és a CRD V. melléklete; Hpt. 13/C 37 CRD X. melléklet 3. rész 1.1 szakasz; Mkr. 7. 38 Ehhez kapcsolódóan a működési kockázatkezelési mérési keretrendszernek támogatnia kell a működési kockázat kezelését. Biztosítani kell a szervezetben a belső kommunikációt, a megfelelő visszacsatolást arra vonatkozóan, hogy a működési kockázat megállapításai és az erre vonatkozó reakciók megjelennek a belső szervezeti rendszerben. A visszacsatolások alapján megalkotott döntések javíthatják a folyamatokat, kontrollok kialakítását. (GL 10 496) 39 GL 10 496. 40 GL 10 496. 41 GL 10 496. 19
92. A működési kockázatmérési rendszer validálásakor a Felügyelet az alábbi feltételeket ellenőrzi: a követelményeknek megfelelően működik-e a belső kockázatmérés, transzparensek, és visszamenőleg is hozzáférhetőek-e az adatok és folyamatok a mérési rendszerben, megfelelő-e a belső validálási folyamat. 2.4 Mennyiségi követelmények 2.4.1 Mérési folyamat 93. A működési kockázati tőkekövetelményt a jogszabályi előírásokkal összhangban a várható és a nem várható veszteség összegeként kell meghatározni, azonban elegendő a nem várható veszteségre tőkét képezni, ha az intézmény bizonyítja, hogy üzleti gyakorlatával lefedi a várható veszteséget. A céltartalék képzés hatályos számviteli szabályozása 42 a Felügyelet értelmezése szerint nem teszi lehetővé a jövőben bekövetkező működési kockázati események várható veszteségeire történő céltartalék képzését. A céltartalék szabályozás szerint - a sajátosságok figyelembe vételével - a kormányrendelettel szabályozott gazdálkodói körben az általánostól eltérően is szabályozható a céltartalék képzés 43. Az árazásban történő figyelembevétel szintén elismerhető a várható veszteség lefedéseként, ezt azonban megfelelő dokumentációval kell alátámasztani. 94. A működési kockázati modellezés egyrészt aktuális, realizált veszteségadatokon nyugodhat, másrészt konstruált adatokon (szcenárió-elemzés, üzletági tényezők). 95. A működési kockázatok becslésére az intézménynek a kárnagyságok valószínűségi eloszlását leíró módszertannal kell rendelkeznie. 96. A kockázatmérés megítélésének érdekében az intézménynek dokumentálnia kell, hogy adott időszak (naptári év) teljes működési vesztesége a kockázati érték meghatározására szolgáló modellben hányadik percentilisnek felel meg. 97. A validálás során a vizsgálat fontos részét képezi, hogy az intézmény a CRD-ben, illetve az Mkr. 7. (8) bekezdésében nevesített négy kulcstényezőt (belső adatok, külső adatok, forgatókönyv-elemzés, üzleti és környezeti faktorok) milyen módon veszi figyelembe, a kapott eredmény mennyire tükrözi a valós kockázati profilt. 98. A működési kockázati mérték minden működési kockázati osztályra 44 meghatározandó. Minden egyes operációs kockázati becslésnek működési kockázati osztályokra és veszteség adatokra kell épülnie. A CRD X. melléklet 3. részének 11. pontja, illetve az Mkr. 7. (10) bekezdése szerint az intézmények alkalmazhatnak korrelációs feltételezéseket, amennyiben bizonyítják, hogy korrelációs becslésük kellően stabil, integráns és a stressz helyzetek előfordulását is figyelembe veszi. A Felügyelet értelmezése szerint a korreláció szó (itt és most) a különböző operációs kockázati osztályokhoz tartozó (tény vagy konstruált) adatok 42 2000 évi C. törvény 41. (Számviteli törvény) 43 2000 évi C. törvény 41. 6)-7) (Számviteli törvény) 44 Működési kockázati osztály : működési kockázat szempontjából homogén (kockázati profil, veszteségadatok) kategória, a meghatározás alapját például a CRD X. melléklete 2. részében, illetve Mkr. 4. (5) bekezdésében meghatározott 9 üzletág, a CRD X. melléklete 5. Részében, illetve a Mkr. 13. (1) bekezdésében meghatározott 7 eseménytípus, az üzletágak-eseménytípusok kombinációja, tevékenység, jogi egységek által meghatározott halmazok jelenthetik. 20