Sárgafülű ékszerteknős Tudományos neve:pseudemys Scripta scripta Rendszertani besorolása: hüllők(reptilia) osztályába, a teknősök(tesdunides) rendjébe és a mocsáriteknős-félék(emydidae) családjába tartozó közönséges ékszerteknős(trachemys scripta) alfaja. Származási ország: Amerikai Egyesült Államok Természetes előfordulási helyei: az Amerikai Egyesült Államok Virginia dél-keleti részétől Florida északi részéig őshonos. A lassú folyású, nyugodt vizeket, tavakat; mocsaras,nádas,vízinövényes részeket kedveli. Nagyon szívós, jól alkalmazkodó faj. Kifejlett kori méret: szabadon élő állatok esetében 20-25 cm is lehet. Elérhető életkor: 20-30 év. Nemek megkülönböztetése: a nősténynek rövidebb és vastagabb farka van, míg a hímnek hosszabb, keskenyebb. Ezen túlmenően a hímek karmai hosszabbra nőnek. Néhány éves 1 / 5
korukban látható a nemi különbség. Tartási körülmények: Lehet egyedül, párban és csoportosan is tartani őket (akár más ékszerteknős fajokkal is), de ne legyen túl nagy méretkülönbség köztük. Nagyon szeret vízben lubickolni és napozni is, ezért akva-terráriumot kell számára berendezni, amely lehetővé teszi, hogy bármihez is van kedve, azt kényelmesen megtehesse. Minimális helyigénye, amelyet a 41/2010. (II.26.) Korm. rendelete szabályoz: 10 cm-nél kisebb teknőst legalább 0,09 m2-nyi akva-terráriumban tartsunk. Csoportos tartásnál az egy állatra jutó terület legalább 0,015 m2 legyen, a terrárium magassága pedig minimum 20 cm. 10 cm-t meghaladó, de max. 15 cm nagyságú állatoknál a minimális terület 0,12 m2 legyen, ez esetben a csoportos tartásnál az egy állatra jutó hely 0,02 m2. A terrárium magassága legalább 30 cm. A 15 cm-t meghaladó teknősök minimális helyigénye 0,5 m2, csoportos tartásnál 0,125 m2 példányonként, a terrárium mélysége ez esetben is 30 cm. A fenti szabályozáson túlmenően azonban - ideális esetben - az akva-terrárium mérete a következőképpen alakul: Hosszúság: kifejlett teknős páncélhosszának ötszöröse, szélesség: kif. teknős páncélhosszának háromszorosa (tehát kb. 100 cm x 60 cm). A magasságát a szárazföld mérete határozza meg. Az akva-terrárium kb. 1/3 része legyen száraz, 2/3 része pedig víz, vagy min. akkora sziget legyen benne, hogy a teknőseink kényelmesen elférjenek rajta. Ha sok teknősünk van, akkor legalább a kétharmadának jusson szárazföld egyazon időben. A száraz területet úgy kell kialakítani, hogy állataink könnyedén, erőlködés nélkül kitudjanak mászni. A víz mélysége úgy kényelmes az állatok számára, ha a hátsó lábuk leér az aljzatra. A víz legyen tiszta, mindig távolítsuk el az ételmaradékot és az ürüléket. Ebben nagy segítséget jelenthet egy motoros szűrő alkalmazása, amelyet rendszeresen takarítunk. Természetesen így is szükséges a rendszeres vízcsere, hogy megelőzzük a különböző bőrbetegségek kialakulását. Kedvencünknek a kemény páncélzat építéséhez és az erős csontozathoz néhány órás 2 / 5
napfényre van szüksége. Ezért helyezzük el az akva-terráriumot a lakás olyan helyén, ahol természetes fény is éri, de ne közvetlenül a napra! A kicsi teknősök azt kedvelik, ha a víz hőmérséklete 26-30 fok, nagyobb korukban erre már nincs igényük. Az akva-terráriumot úgy alakítsuk ki, hogy a teknősünk ne tudjon elszökni. Főleg a sarkokban hajlamos mászásba kezdeni, úgyhogy vagy a megfelelő magasság kialakításával, vagy a kritikus helyek biztonságos lefedésével előzhetjük meg páncélos jószágunk elszökését. Ügyeljünk rá, hogy a terrárium tetejét ne tudja leverni! Soha ne engedjük, hogy gyerekek játszanak a teknőssel, hiszen kevenceink nem szeretik a "macerálást"! A teknősök és a gyerekek biztonsága érdekében is tartsuk távol a gyermekeket az ilyen tevékenységtől! Etetése: A sárgafülű ékszerteknős alapvetően ragadozó. A természetben kisebb halakat, férgeket, rovarokat, csigákat, lárvákat, kétéltűeket fogyasztanak, majd ahogy idősödnek, egyre több növényi táplálékot vesznek magukhoz. Tíz éves koruk után már nagyjából ugyanannyi növényi, mint állati táplálékra van szükségük. Fogságban tartott egyedeknél elsősorban az élő, vagy fagyasztott hal legyen a fő táplálék. Ezen kívül adhatunk nekik zöldséget, gyümölcsöt, rovarokat, csirkemájat, marhaszív-darabokat és különböző csúszómászókat (pl. csiga, földigiliszta, vörös szúnyoglárva, tubifex). Alacsony tápértékű tápokat csak alkalmanként adjunk nekik, abból is olyat részesítsünk előnyben, amely teljes értékű és vitaminokkal dúsított. Mivel elsősorban a hal a fő élelmük és mi ettől eltérő étrendet alkalmazunk (ami nem ajánlott), nagyon kell figyelni a változatosságra, a vitaminok és az ásványi anyagok pótlására, mert az egyoldalú táplálkozástól esetleg megbetegedhetnek. A hiánybetegség ismert tünetei a páncél megpuhulása, a szemek begyulladása, kidülledése, étvágytalanság. Ha bármelyik tünetet észleljük, forduljunk vele állatorvoshoz és kezdjük meg az ajánlott kezelést! Etessük állatainkat minden nap, akár kétszer is, de mindig csak annyit, hogy ne maradjon felesleges eledel a vízben. Hetente egy koplaló nap jótékonyan hat az egészségükre. Szaporodása: 8-10 éves korukban válnak ivaréretté. Szaporodás előtt gyakori a hímek közötti rivalizálás. Párzás előtt a hím és a nőstény "násztáncot" jár. Szemben úsznak egymással, miközben végtagjaikat rezegtetik. A párzás a vízben zajlik. A nőstények évente 5-6 alkalommal is rakhatnak tojást. Egy nőstény egyszerre 2-19 tojást tojik, távol a vízparttól a maga által vájt parányi gödörbe, vagy száraz hordalék alá. Ha az átlagos hőmérséklet 25 fokc, akkor 112 3 / 5
napra van szükség a tojások kikeléséhez, 30 fokc-os átlaghőmérsékleten ez az idő 69 napra rövidül. A sárgafülű ékszerteknős milyen veszélyt és egészségügyi ártalmat jelenthet az állat tartójának egészségére? A teknősök behozalatakor az állatok állatorvosi vizsgálaton esnek át, amely a betegségektől való mentesség megállapítását szolgálja. Hivatalosan tehát csak egészséges állatok kerülhetnek az Európai Unió területére! Mindazonáltal ez a faj fogékony a szalmonella fertőzésre. Ha fogdostuk az állatot, vagy takarítottuk az akva-terráriumát, utána mindig mossunk kezet szappannal! Ékszerteknősünk hajlamos lehet a harapdálásra, ezért főleg nagyobb példányoknál vigyázzunk, nehogy megharapjon bennünket. Akár eledelnek is nézheti ujjunkat, vagy egyszerűen félelemből, ijedtségből is megcsíphet bennünket, ha nem vagyunk elég óvatosak. Ha a harapás mégis megtörténne, a sebet kezeljük megfelelően és forduljunk orvoshoz. 4 / 5
5 / 5