RACIONÁLIS LÉTSZÁMLEÉPÍTÉS - KISZERVEZÉS az Üzemi Tanács ülésről jelentjük

A Magyar Olaj- és Gázipari Bányász Szakszervezet érdekképviseleti lapja MOL Bányász 15. évfolyam 173. szám, 2014 december MOL Bányász Hírlap, a hiteles hírforrás! RACIONÁLIS LÉTSZÁMLEÉPÍTÉS - KISZERVEZÉS az Üzemi Tanács ülésről jelentjük OT INDUSTRIES A MEGÚJULT OLAJTERV CSOPORT BESZÉLGETÉS SZALAI GÉZÁVAL, AZ MSZOSZ ÉRDEMÉRMES KITÜNTETETTJÉVEL MI LESZ VELED MASZSZ? VÁLTOZÁS AZ UTOLSÓ PILLANATBAN

Betekintő Biri László szakszervezeti elnök előszava a megújult kiadványhoz 15 évvel ezelőtt indult útjára a MOL Bányász Hírlap. A MOL Bányász Szakszervezet elnökségében úgy gondoltuk annak idején, hogy szükség van egy olyan szakszervezeti lapra, amely hitelesen tájékoztatja az olvasót a szénhidrogén bányászatban történtekről, objektív képet mutatva a mindennapok történéseiről. Egy olyan szakszervezeti hírforrásra, amely bemutatja a szakma, a szakszervezeti munka nehézségeit és szép pillanatait. Híreket közöl, rendszerezi azokat és ezek alapján véleményt alkot. Az elmúlt másfél évtizedben fontos volt számunkra a valós információközlés, és ez így lesz a jövőben is. A szerkesztőség igyekezett a lapszámokat oly módon megtölteni tartalommal, hogy azokban a szakmai és közérdeklődésre számot tartó cikkek, az érdekképviseleti munkáról hitelesen, igényesen és olvasmányosan jelenjenek meg. Sokszínű, lendületes, az idők szavával lépést tartó érdekvédelmi lapot kínálunk tizenöt éve az Olvasónak. Szeretnénk továbbra is eljuttatni Önökhöz a foglalkoztatásról, a javadalmazásról, a munkavállalói érdekek érvényesüléséről, a szociális párbeszédről szóló híreket. Nem feledkezünk meg a szépkorúakról sem, példaként állítjuk tagjaink elé olajipari elődeink összetartását, ápoljuk hagyományainkat. A konkrét tényközlés mellett nemcsak határozott véleményt alkotunk az eseményekről, hanem igyekszünk bevonni tagjainkat az érdekvédelem alakításába. Reális képet adunk a munkahelyeket jellemző kultúráról és a hétköznapok értékteremtő munkáját végző emberről. Megtisztelő lehetőség számunkra és az újságot alkotó munkatársaink számára, hogy részesei lehetünk a szakszervezeti sajtótörténelmet író havilap életének. Fennállása óta lapunk fokozatosan fejlődött, többször megújult. Köszönettel tartozunk azoknak a kiváló szakembereknek, akik lapunkat eddig gondozták és elkötelezett munkájukkal az ágazati szakszervezeti lapok élvonalába emelték. A lap történetének egy újabb állomásához érkeztünk. Azért dolgozunk, hogy a tartalmában és megjelenésében megújult MOL Bányász Hírlappal szakszervezeti tagjainkat, az Olvasók széles táborát tudjuk információkkal ellátni, megőrizve és tovább éltetve a bányász kultúránk értékeit, szellemiségét. Biri László Elnök - MOL Bányász Szakszervezet 2

Karácsonyi köszöntő Ünnepi gondolatok... 2014. egy év az emberek létében. Az elmúlt egy esztendő ezernyi örömöt, bánatot és sok-sok tenni valót hozott az életünkben. Tesszük a dolgunkat és nem gondolunk arra, hogy milyen is lesz a jövőnk. Álmodozunk és tervezgetünk, majd mindenki szembesül azzal, hogy sok a tenni való a célok eléréséig. A sikerre összpontosítunk, hogy büszkék lehessünk. Szeretetre vágyunk, hogy boldogságban éljünk. Biztonságra törekszünk, hogy védhessük szeretteinket. Egészségesek akarunk maradni, hogy hosszú legyen az életünk. Egyszerre mindent el akarunk érni, megfelelni mindennek és mindenkinek. Majd eljön az ünnepek ideje és egy furcsa ritmusváltáson át egy rövid ideig képesek leszünk úgy élni, mint ahogyan az év minden napján kellene azt tennünk. Mi változik meg ilyenkor? Elfáradunk, vagy a szokásaink elfogadott rendszerében jól érezzük magunkat? De akkor miért nem viselkedünk az éltünk napjaiban hasonló módon? Mert emberek vagyunk és az ember az, aki képes saját magát nehéz helyzetbe hozni. Vannak, akiket sodornak az események és vannak, akik tudatosan cselekszenek. Vannak jó szándékú emberek és vannak, akik kihasználnak másokat. Élünk, csak nem egyformán. Dolgozunk, csak nem egyformán. Érző lényként viselkedünk, csak nem egyformán. A mai divatos ideológiákban megjelenik az esélyegyenlőség, a fenntarthatóság, a hatékonyság fogalma. Szép szavak és helyes célok, de kik teljesítik a kitűzött távot a célok eléréséig? Azok, akiket ma munkavállalóknak, alkalmazottaknak, vállalkozóknak hívunk. Azok, akik értéket hoznak létre és azok az emberek, akik nem csak beszélnek dolgokról, hanem cselekszenek is. Talán ezek alapján azt kellene feltételeznünk, hogy akik valóban jót tesznek és értéket hoznak létre, boldogabban és gondtalanabbul élnek. Sajnos ez nem mindig van így. A mai világunk igazságtalan volta sok problémát támaszt elénk. Igyekszünk ezeket megoldani, de a mérleg nyelve rendszerint nincs egyensúlyban. Álszent elvek és hamis valóság között kell megtalálnunk a helyes utat. A jó példát akar mutatni, a rossz példát akar statuálni. Sajátos világot élünk. Néha harcolunk egymással, máskor megértőek vagyunk. Összetartozásról beszélünk és külföldre kényszerítjük gyerekinket. Esélyegyenlőséget hírdetünk és kirekesztünk. Sorolhatnám ezen létező rossz dolgokat, de talán az elérhető jó reménye mindig ott van mellettünk. Azt hiszem, a jók talán többségben vagyunk. Rendszerben élünk, amire sokan ráfogják, hogy jól működik. Valójában azonban az életünk tele van szükségtelen nehézségekkel. Amikor mások elrontott dolgait helyrehozzuk, azt sikernek tudjuk be és még büszkék is vagyunk erre. De mi az igazi büszkeség? Büszkének lenni a tetteinkre. Arra, hogy olyan dolgokra vagyunk képesek, amire mások nem. Büszkének lenni a hétköznapokban elvégzett munkánkra. Büszkének lenni arra, hogy képesek vagyunk minden nap újult erővel megtenni a dolgunkat, hogy mások is tehessék. De talán kivételes helyet foglalhat el szívünkben a szeretetből fakadó büszkeség. Büszkének lenni a feleségünkre, férjünkre, párunkra, gyermekeinkre, szüleinkre. Utánozhatatlan az a boldog érzés, amikor a boldogság könnyeivel küszködünk, annyira büszkék vagyunk a szeretteinkre. Ezek a pillanatok örökre bevésődve mély nyomokat hagynak mindannyiunk lelkében. Ünnepelünk. Lezárunk egy időszakot és a múlt történéseiből fakadóan fogadalmakat teszünk. Ilyenkor adni akarunk valamit másoknak, barátainknak és főleg a családunknak. Emlékezetessé szeretnénk tenni az ünnepeket. Nem feltétlenül a vásárolt ajándékokra gondolhatunk, hanem amikor magunkból adunk. Szeretetet, megértést, gondoskodást, figyelmet, jó szót. Ezt én adom önzetlenül Neked, Nektek - és cserében hasonló szép és boldogságot nyújtó dolgokat kaphatunk. Kívánom mindenkinek, hogy élje át a következő időszakban, a jövőben a siker érzését, lehessen büszke a szeretteire, élje át a szeretetteljes ünnepi hangulatot és a Karácsony boldog napjai egy kis időre feledtessék el a hétköznapok nehézségeit! Kívánok a Magyar Olaj- és Gázipari Bányász Szakszervezet és a magam nevében nagyon békés boldog karácsonyi ünnepeket és sikerekben gazdag szerencsés új évet! Jó szerencsét! Biri László 3

4 Együttműködés - Participáció Racionális létszámleépítés - kiszervezés Szakál Tamás Kutatás- Termelés MOL igazgató bejelentette, hogy a KT területén bevezetett hatékonyságnövelő intézkedések során megfogalmazott létszámcsökkentést lehetővé tévő üzemeltetési igények következtében a vezetés a munkafolyamatok átszervezéséről döntött és 40 fős létszámfelesleget állapított meg. Az érintettek 90% fizikai dolgozó. A vezetők bejelentették, hogy a magyarországi termelési egységeknél elbocsátandó negyven főből ketten rendes nyugdíjba vonulnak, három fő határozott idejű munkaszerződését nem hosszabbítják meg, 8 fő élhet a tartós felmentés lehetőségével és saját igénye szerint használhatja fel a kompenzációs elemeket, 27 főt pedig munkáltatói rendes felmondással bocsátanak el. A munkavállaló a felmondási idő teljes egészére felmentést kap a munkavégzés alól, a munkáltató kifizeti az utolsó munkában töltött napon az Mt. szerinti végkielégítést és az olajiparit is, annak, aki korábban nem vette fel. A felmondási időre jár a VBK időarányos része készpénzben. A vezetők kijelentették, hogy a munkáltató átérzi a munkavállalók megváltozott élethelyzetét. Gondoskodnak tanácsadásról az elhelyezkedéshez és a jogi lehetőségek ismertetéséről. Bakos Ernő kérte, hogy hívják fel az érintettek figyelmét, hogy tanácsért fordulhatnak az ÜT-hez és a MOL Bányász Szakszervezethez is. A racionalizálást az teszi lehetővé, hogy megszüntetik egyes berendezések üzemeltetését, összevonnak rendszereket, az időszakosan felügyelt gyűjtőállomásokon megszűnik a nappalos felügyelet, valamint az automatizálások következtében csökken a technológia létszámigénye. A megszűnő pozíciók feladatait osztott munkakörben a megmaradó dolgozók fogják ellátni. Az igazgató az ezzel kapcsolatban a biztonságos üzemelést is érintő aggodalmakat megfogalmazó, előre beküldött munkavállalói kérdésekre Gál Csaba októberben kinevezett Termelés MOL vezető és Bauer Dávid KTD HR partner vezető bevonásával válaszolt. Az ÜT tagok arra hívták fel a vezetők figyelmét, hogy a gázüzemben technológiai bővítés történt, több lett a feladat, a karbantartási munka is szaporodott. Biztonságos táv-adatfigyelésről kell gondoskodni és üzemzavar esetén azonnal beavatkozni képes létszámot kell biztosítani. Az igazgató bizalmat kért és felelősséggel kijelentette, hogy elvégezték a kockázatelemzést és minden műszaki felelősséget vállalnak. Kérdésre válaszolva azonban elismerte az igazgató, hogy a munkavállalók ebből a felelősségből a teljesítményösztönzőjükkel veszik ki a részüket, együtt sírunk - együtt nevetünk alapon. A MOL Nyrt. Üzemi Tanács üléséről jelentjük A MOL Nyrt. Kutatás-Termelés területén a munkafolyamatok racionalizálásával és a feladatok átszervezésével összefüggő létszámleépítésről, valamint az IS szolgáltatás szervezet működésével és kiszervezésével kapcsolatos kérdésekről konzultált az Üzemi Tanács november 12-én, Budapesten tartott ülésén. Az igazgató megerősítette, hogy a MOL-csoportban a magyarországi termelés a legjelentősebb, noha tíz évnél hosszabb nemzetközi US stratégia áll mögöttünk. Rámutatott, hogy a termelés drasztikus csökkenése ellenére pozíciónk megtartása kizárólag ilyen hatékonyságnövelő beavatkozásokkal lehetséges, melyek révén a többség foglalkoztatása meghosszabbítható. Az idén májusban megtartott termelőmesteri találkozókon feltett kérdésekre azóta is késlekedő válaszokkal kapcsolatban Gál Csaba úgy nyilatkozott, hogy pozíciójának októberi elfoglalását követően a kérdéseket három kategóriába sorolták. A szabályzatok által érintett kérdéseket már megválaszolták a vonatkozó szabályzatok beemelésével a válaszokba. A második csoportba tartozó kérdések megválaszolásához az US mélyebb elemzését kell elvégezni, ez folyamatban van. A harmadik rész pedig a beszerzést érintő kérdések, amelyek azóta is vizsgálat tárgyát képezik. Gál Csaba leszögezte, hogy javítani fog a kommunikáción, a termelő mesterekkel való kommunikációt alulról felfelé fogja felépíteni. Az ÜT tagok megkérdőjelezték a munkásszállítás átszervezésének eredményességét. Gál Csaba erre úgy reagált, hogy 30 milliós megtakarítást eredményezett, de nem végleges, mert a helyi munkaerő bevonásával, esetleg járatok helyreállításával és a szállítást igénybe vevők nagyobb mértékű hozzájárulásával, helyenként hosszabb menetidővel hosszú ideig fenntartható módon kívánják átalakítani a mostani rendszert. Az ÜT tagok kifogásolták, hogy az autonóm karbantartás keretében a karbantartóknak is kezelni kell a technológiát alapos ismeretek nélkül. A vezetés ezt azzal hárította el, hogy megkülönböztetés nélkül mindenki operátor, a karbantartási munkák mellett kell megtanulni a technológiát és univerzálisnak kell lenni, hogy a jövőben is fenntartható legyen az operáció. A vezetés egyetértett azzal, hogy csökkenteni kell az adminisztratív terheket, és ki kell küszöbölni a duplikált feladatvégzést. Bakos Ernő kérte, hogy a hazai termelésre vonatkozóan irreális elvárásokat ne támaszszon az US felső vezetése. Ezt követően az elnök tájékoztatott a Szent József hűségprogramról, a nyugdíjszerű ellátás lehetőségeiről, és ennek kapcsán kérte a vezetést, hogy tartsák meg a rendszerben az elküldötteket és nyugdíjazások esetén őket vegyék vissza. Az IS szolgáltatás szervezet működésével és kiszervezésével kapcsolatban felmerült kérdésekre Dorogházi Krisztina Pénzügy MOL igazgató válaszolt. Kijelentette, hogy a MOL Magyarország Szolgáltató Központ Kft. (MSC) a MOL szerves része lesz, ahol a MOL számára fontos és értékes tevékenység fog folyni, az oda átkerülő munkavállalóknak nincs okuk az aggodalomra. Az MSC működése transzparens lesz, a dolgozóknak egy évre garanciát adnak az eddigi munkakörülmények és javadalmazás megtartását illetően, ezért az igazgató asszony saját személyével szavatol. Mint elmondta, a kiszervezés stratégiai jellegű döntés, az olajiparban ezt a tevékenységet mindenütt külön szolgáltató végzi, ebben az üzleti modellben jobban látható a munka költsége. November 26-án újabb tájékoztatót tart a vezetés a MOL-os és a TVK-s munkavállalóknak, ahol tisztázzák a technikai HR részleteket. A munkakörök újraértékelésével kapcsolatban Dorogházi Krisztina elmondta, hogy az érintett 180 dolgozó nyolcvan százalékánál a besorolást változatlanul hagyták, kettőt lejjebb soroltak, a többiek pedig magasabb kategóriába kerültek. Az IT költségekben a munkavállalók költsége nem tesz ki jelentős részt, létszámcsökkentést nem terveznek. A besorolásról minden munkavállalót személyesen fognak tájékoztatni. Juhász Attila hozzáfűzte, hogy kollektív szerződést kell kötni annak érdekében, hogy a munkavállalók biztonságban érezzék magukat. Az igazgató kijelentette, hogy a vezetés nyitott és kész a megállapodásra a szakszervezettel és egy közös KSZ-t kíván kötni az MSC vállalataira. Egyebekben az elnök bejelentette, hogy az Esélyegyenlőség és Rehabilitációs Bizottságban Hornyák József lemondása miatt póttagja, Molnár Péter látja el a feladatokat. Javasolta Molnár Péter megerősítését a Bizottság tagjaként. Az ÜT a javaslatot elfogadta. ÉNM

Együttműködés - Participáció Választmányi ülés Fókuszban a Kollektív tárgyalások - Kitüntetések kiváló tagjainknak A Választmány novemberi üléséről jelentjük November 11-én Budapesten tartott ülésén a MOL Bányász Szakszervezet Választmánya a képviselete alatt álló vállalatoknál folyamatban lévő KSZ tárgyalásokra, az alakuló Magyar Szakszervezeti Szövetségben elfoglalt helyére, a 2015. évi költségterv előkészítésére koncentrált. Impresszum Biri László beszámolt a MOL Nyrt. KSZ tárgyalások megkezdéséről és az ott reprezentatív szakszervezetek álláspontjáról. Kijelentette, hogy a MOL Bányász Szakszervezet stratégiája a megállapodásra való törekvés, és olyan kompenzációs csomag elérése, amely reálbér növekedést jelent és megőrzi az eddigi vívmányokat. Az OT Industriesnél szakszervezetünk a KSZ-ek összehangolását és egységes csoportszintű megállapodás megkötését javasolta. A MOL magyarországi kisebb vállalatainál a vezetés a MOL Nyrt. megállapodástól teszi függővé saját bérajánlását. A választmány tagjai beszámoltak az álta- luk képviselt terület eseményeiről és problémáiról. Osváth Károly, az OT INDUSTRIES- KVV Kivitelező Zrt. Alapszervezet elnöke arról tájékoztatta a Választmányt, hogy az Olajterv-csoport átalakítása során sikerült megtartani tagságukat, sőt új tagokkal is gyarapodtak. A változások a közösséget a korábbinál is jobban összekovácsolták, sokat segített ebben az, hogy az ősz folyamán jól sikerült kirándulást szerveztek a Dunakanyarba. Szalai Géza, a Rotary Alapszervezet elnöke elsőként a vállalat műszaki igazgatójának távozásáról szólt, Gozdán Tibor a csoporton kívül folytatja szakmai pályafutását. A Rotarynál a piachoz, a megrendelésekhez való rugalmas alkalmazkodást, a munkaerő költségének csökkentését bérelt munkaerő alkalmazásával kívánják megoldani. Ez a stratégia nem teszi lehetővé a hosszú távú szakmai képzést. Megrendelői oldalon a kutatási tevékenység erősítése várható, a növekvő igények kielégítése céljából a vezetés újabb fúróberendezés vásárlását tervezi. Folyamatban van a szállítás kiszervezése. Az alapszervezeti elnök bejelentette, hogy év végével nyugdíjba vonul és december 11-én a Rotarynál tisztújító választásokat tartanak. Vitéz Ferenc, a Geoinform Alapszervezet elnöke felvetette a MOL vállalatainál a magyarországi vállalatok közös üzemi tanácsa létrehozásának szükségességét. Az alapszervezeti elnök meglátása szerint a leányvállalatok nem értesülnek időben a munkavállalókat érintő csoportszintű döntésekről. Biri László ismertette a Magyarországi Szolgáltató Központ Kft. felépítését, és szakszervezetünk jelenlétét az MSC vállalatainál. KSZ kötési szándékunkra nyitott az MSC vezetése, a munkáltató jelezte, hogy kizárólag egyetlen egységes KSZ-t szándékozik kötni a Központhoz tartozó öt vállalatra vonatkozóan. Az elnök beszámolt arról, hogy a MOL tervezi a vállalati ellátási program bevezetését a nyugdíj előtt álló munkavállalók esetében. Az öt éves kifutásra -2015-2019- tervezett rendszer előkészítésébe, pontosításába bevonták a szakszervezeteket is. Rottenberger Edit részletesen ismertette a Szakszervezet idei kiadás-bevételi számadatait - ami jó gazdálkodásról tanúskodik - és a 2015-ös előzetes bevételi-kiadási tervet. Az előzetes adatokból megállapítható, hogy a MOL Bányász Szakszervezet pénzügyi helyzete stabil. Utolsó napirendi pontként a Választmány a MOL Bányász Elismerő Oklevélre való felterjesztéseket tárgyalta, Kalász Sándor ismertette a szakszervezeti kitüntetésre jelölt tagok nacionáléját, majd a Választmány döntött az elismerések odaítéléséről. Szalai Géza felidézve a kitüntetés lényegét és szellemiségét hangsúlyozta, hogy a megtisztelő elismerés olyan tagjainknak adományozható, akik hosszú időn keresztül kitartó, kiemelkedő érdekképviseleti munkát végeztek és tevékenységük példamutató valamennyi korosztály számára. A kitüntetések a december 4-i Választmányi ülésen kerülnek átadásra, az eseményről a következő lapszámunkban tudósítunk. ÉNM MOL BÁNYÁSZ HÍRLAP A Magyar Olaj- és Gázipari Bányász Szakszervezet lapja Felelős Kiadó: Biri László Főszerkesztő: Éblné Németh Margit Szerkeszti a Szerkesztő Bizottság Balogh Antal vezető szakértő Kalász Sándor szakértő A Szerkesztő Bizottság címe: 1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18. Telefon: +36 20 395 2115 email: meblne@mol.hu honlap: www.molbanyasz.hu A lap ingyenes, melynek költségeit a MOL Bányász Szakszervezet finanszírozza. 5

Három évtized a munkavállalók, a tagság szolgálatában Beszélgetés az MSZOSZ Érdemérmes kitüntetettel Érdekvédők a küzdőtéren A kitüntetett vezető tisztségviselő életében jelentős dátum 2014. október 28-a, amikor az MSZOSZ záró kongresszusát tartották Budapesten, a Vasas Szakszervezet Székházában, melynek kitüntetési ünnepségén Szalai Géza, a többfunkciós függetlenített vezető MSZOSZ Érdemérem kitüntetésben részesült kiemelkedő szakszervezeti munkája elismeréseként. A kitüntetett egyben történelmet is írt a MOL Bányász Szakszervezet életében, aki közel 25 éves MSZOSZ működés alatt elsőként kapta meg a legmagasabb szintű szakszervezeti elismerést. Géza! Gratulálunk a rendhagyó kitüntetéshez, a magas szintű elismeréshez, amelyre teljes joggal rászolgáltál. Szakszervezeti munkásságod befejezéseként miként értékeled a rangos, legmagasabb kitüntetést? Természetesen nagy megtiszteltetésnek tartom ezt az elismerést. Kifejezésre juttatja számomra, hogy az elmúlt 30 év, amelyet függetlenített, választott szakszervezeti tisztségviselőként a munkavállalók érdekeinek képviseletében, védelmében kemény munkával töltöttem, nem volt hiába való. Reménykedem abban, hogy ezt az érintett munkavállalók is hasonlóképpen értékelik. 6 A rendkívül eseménydús, gazdag és tartalmas pályafutásról természetesen csak bepillantásra vállalkozhatunk, s így aztán rövid összegezést kérek a kezdeti időszakról! Nagyon szerencsésnek vallom magam, amiért gyermekkoromat Gellénházán, az olajipar egyik egykori fellegvárában tölthettem. Abban az általános iskolában tanulhattam, amely ma a világhírű magyar geológus Dr. Papp Simon nevét viseli. Édesapám a kezdetektől a Gellénházi Gépműhelyben dolgozott a hegesztő csoport vezetőjeként, akinek nekem kellett naponta édesanyám főztjét kiskosárban a munkahelyre bevinni, így naponta találkoztam az olajmunkásokkal. Emlékezetes számomra, hogy még általános iskolásként ketten bekerültünk az akkortájt a megyei bajnokságban szereplő Olajmunkás SE felnőtt, Kalcher Pityu által edzett kézilabdacsapatába. Hát valahol így kezdődött a kötődésem az olajipar és az olajiparban dolgozók iránt. Aztán naponta bejárva Zalaegerszegre végeztem el a Gépipari Technikumot, majd ifjú technikusként nagy örömömre 1967. július 1. n a Gellénházi Gépműhelyben kezdődött el a máig tartó olajipari pályafutásom. Mikor és miért történt a szakmai pályamódosítás, az NDK-s munkavállalás és milyen tapasztalatokkal gazdagodtál? Mintegy két hónapi üzemi gyakorlat után felkerültem a Gépészeti Osztályra, ahol egy nagy tudású, több nyelvet jól beszélő szakember, Duics József lett a főnököm. Ekkor kaptam a hírt arról, hogy fiatalokat keresnek, akik szívesen vállalnának NDK-ban munkát. Szüleim érthető okokból hallani sem akartak arról, hogy világot lássak. Sokat vívódtam magamban. Az egyértelmű lökést a főnökömmel folytatott beszélgetés adta, aki elmondta, hogy egy fiatal számára óriási lehetőség egy külföldi munkavégzés, mert azon túl, hogy szakmailag új technikák, technológiák, termelési módszerek ismerhetőek meg munka közben, de megismerhető egy egész nép általános kultúrája, társadalmi politikai élete is, arról nem is beszélve, hogy egy idegen nyelv is megtanulható. A három év nemzetközi tapasztalatai alapján mondhatom Duics Józsefnek mindenben igaza volt. Az ott tanultak egész életem során jól hasznosultak, több szempontból is pozitívan befolyásolták pályafutásomat. Hazatérés után milyen főbb változások következtek be az életedben? Amikor 1970 novemberében hazatértem, ott folytattam, ahol abba hagytam, a DKFV Gépészeti Osztályán, emelőgép-ügyintézőként. A munkámban sokat jelentett, hogy a vállalat minden területét be kellett járnom és közben megismerkedhettem szinte a teljes munkavállalói állománnyal. Nőtlen fiatal legényként tele voltam ambíciókkal, tenni akarással. Esténként sokat mozogtam a fiatalok körében és meséltem nekik az NDK-s élményeimről, a társadalmi munkám kinti sikereiről. Arról, hogy miként szerveztük meg néhányan a kint dolgozók szabadidős tevékenységét, hogy sportkört alakítottunk, kulturális együtteseket hoztunk létre, amelyekkel sikereket értünk el. Ezeknek a meséknek az lett a következménye, hogy megválasztottak a mintegy 150 fiatalt magába foglaló KISZ alapszervezet titkárának. Ezt a funkciót még társadalmi munkában láttam el. Az újabb pályamódosítás jelentős állomást jelentett, amelynek során függetlenített ifjúsági vezetőként dolgoztál az egykori DKFV - nél, majd a KFV - nél. Miként értékeled ezt a korszakot? Hát igen nehéz döntés elé kerültem 1975 ben. Döntenem kellett arról, hogy hosszabb időre felfüggesszem e a gépész szakmai tevékenységemet, s eztán csak a fiatalok ügyeivel foglalkozzam főállásban. Végül is az utóbbi mellett döntöttem, elvállaltam az akkor még járási jogú Olajipari KISZ Bizottság titkári teendőit. Jelentős szervezeti változás következett be 1978 évben a vállalat életében. Létrejött a fúrás termelés egyesítésével a Kőolaj és Földgázbányászati Vállalat

Érdekvédők a küzdőtéren nagykanizsai székhellyel. E miatt a mi szervezetünknek is Gellénházáról Nagykanizsára kellett költöznie, s ezzel el is veszítette járási jogú státuszát. Sokakkal ellentétben én ezt a KISZ-es korszakot büszkén vállalom. Visszagondolva erre a korszakra, úgy ítélem meg, hogy a fiatalokkal hihetetlen dolgokat műveltünk, csupa olyan pozitív dolgot, ami manapság nagyon hiányzik a mai fiatalok életéből. Számtalan kulturális és sport programot szerveztünk, amelyeken tömegesen részt vettek a fiatalok. De sokat tettünk az ifjúság képzéséért is. Emlékeztetnék a szakmai versenyeinkre, a Kiváló Ifjú Mérnök, Technikus, Szakmunkás versenyekre, amelyeken szintén igen nagy számban készültek a fiatalok a szakmai kihívásokra. Nagyszerű eredményeket hozott az Alkotó Ifjúság Kiállítás és mozgalom. Szenzációs alkotásokkal, találmányokkal rukkoltak elő a tehetséges fiatalok. Ehhez persze nagy segítséget kaptunk a vállalat vezetőségétől azzal, hogy a legjobbakat megjutalmazták. Támogatóink olyan nagyszerű olajipari szakemberek voltak, mint Trombitás István, Bálint Valér, Buda Ernő, Udvardy Géza és még sorolhatnám a neveket. Az egyetemi tanulmányok befejeztével új korszak vette kezdetét, hiszen 1984. december 12-én a KFV szakszervezeti bizalmi testülete VSZB titkárnak választott, amikor közel 8 ezer taggal működött a KFV Szakszervezete. Kérlek, hogy a három évtizedes érdekképviseleti munkád főbb történéseibe adjál bepillantást. A viszonylag rövid, de rendkívül mozgalmas politikai pályafutásomat követően valóban új korszak kezdődött az életemben. A munkahelyi környezetet felváltotta az iskolapad, ahol már tudatosan készültem egy másik nagy társadalompolitikai feladat, a munkavállalói érdekképviselet és érdekvédelem lehető legjobb ellátására. Szakdolgozatomat is ebből a témakörből választottam. Az iskolapadból a KFV Szakszervezeti Bizottságának apparátusába kerültem, ahol néhány hónap ált rendelkezésemre, hogy elmélyedjek a szakszervezetben folyó munka egyes területeinek rejtelmeibe, és minél alaposabban megismerjem a helyi tapasztalatokat. Az 1984. december 12.-én megtartott vállalati bizalmi testület azzal, hogy megválasztott a VSZB titkárának, 30 évre meghatározta életem és munkám fő irányát. Az OKGT egyik legnagyobb létszámú tag-vállalata, legnagyobb szakszervezeti taglétszámú szervezetének irányítói feladatai nagy kihívást és óriási felelősséget jelentettek számomra. Szerencsére kitűnő segítőim voltak, akikkel jól meg tudtuk osztani a munkát. Ebben az időszakban, amely 1990 ig tartott, erős és önálló alapszervezetek működtek területenként, akik delegálták tagjaikat a 35 fős vállalati bizalmi testületbe. Itt vitattuk meg a vállalati terveket, a kollektív szerződés és bérkérdéseket, minden olyan fontos kérdést, amelyek a vállalat életét meghatározták. Ekkor még az üzemi tanácsi szerepköröket is a szakszervezeti testületek látták el. Így a központi ügyek az OKGT Trösztbizottságában dőltek el, amelynek tagja voltam, a vállalati kérdések pedig itt, a bizalmi testületben. Óriási változások 1990 - től következtek be, az egész magyar olajipar szervezeti struktúrája átalakult. Létrejött még ez évben a Rotary Kft., 1991-ben a MOL Rt és annak bányászati üzemei, amelyek már nem önálló vállalatként működtek a továbbiakban. Szakszervezetünknek is alkalmazkodnia kellett az új felálláshoz, létrejött a MOL Bányász Szakszervezet, s annak alapszervezetei az egykori KFV területén a Nagykanizsai és a Rotary alapszervezetek. Az utóbbi Balogh Antal kollégám irányításával, míg a termelési területen én kaptam bizalmat. Közben egy cikluson át a MOL Bányász egyik alelnöki funkcióját is betöltöttem. Úgy érzem Kudela Józseffel, Lukácsi Istvánnal hármasban sok jó dolgot megvalósítottunk, egyrészt igyekeztünk a MOL Bányász hosszú távú működését megalapozni, másrészt a tagságunkat megvédeni a sorozatos át és kiszervezések okozta gyötrelmektől. Nem tudtunk minden fájdalmat megszüntetni, de nagyon sokszor sikerült azokat csillapítani. Felemelő érzés ezekre néha visszagondolni. Nem engedtük el a kezüket a kiszervezett munkatársaknak azóta sem. Szinte mindenütt sikerült kollektív szerződést kötnünk azokban a kisebb társaságokban, ahová kihelyezték őket. Ez annak is köszönhető, hogy jelenleg is tagjai a szakszervezetünknek. Ez tanulságul szolgálhat a napjainkban is kiszervezés előtt álló munkatársainknak. A nagykanizsai területi szervezet irányítása mellett 2004 évben megválasztottak a Rotary alapszervezet elnökének is. Ez, elsősorban az óriási működési terület miatt jelentős többlet energiát, feladatot jelentett számomra. Miután nagyon fontosnak tartottam és tartom ma is a tagságunkkal a közvetlen kapcsolatot és a tevékenység legalaposabb megismerését negyedévente meglátogattam az összes munkaterületet, volt olyan is, hogy egy egész héten át úton voltam. Kétségtelenül a legfontosabb feladatom az volt, hogy az évenkénti bér és kollektív szerződés tárgyalásokon a lehető legtöbbet elérjük a munkavállalók által megfogalmazott igényekből, a MOL Nyrt.-ben, a Rotary Zrt. ben, az OILTECH Kft.-ben, a RIG Service Zrt. - ben, a Zala - Petroltransz Kft. - ben, a Gázgép Kft. - ben és az E.on Földgáztároló Zrt.-ben. Később a hozzánk csatlakozó Hansa Invest Kft.-ben és a TOP Finance Kft. ben is. E tekintetben nem lehetünk teljességgel elégedettek, mert voltak ugyan nagyobb sikereink, de voltak nagyon nehéz időszakok is az elmúlt 30 évben. Tíz éven át üzemi tanácsosként is dolgoztál (Nk-i Bányászati Üzem, KTD, Központi ÜT), miközben az ÜT és a Szakszervezet élharcosa voltál! Milyennek ítéled meg az együttműködést? Kezdetben azok közé a tisztségviselők közé tartoztam, akik nem értettek egyet az un. német modell, azaz az üzemi tanácsi rendszer bevezetésével, mert úgy éreztük, hogy ez a szakszervezeti jogok csorbításáról szól, és nem szolgálja a munkavállalói érdekek érvényesítését. Most már, mint mindkét funkciót hoszszabb ideje gyakorló, tapasztalattal bíró egyén, azt tudom mondani, hogy a szakszervezet érdekérvényesítési képességének hatékonyságához elengedhetetlen az adott gazdasági egységben működő üzemi tanáccsal való rendszeres és korrekt együttműködés. Azért fontos ez, mert a szakszervezetnek a munkáltatókkal történő tárgyalásokon szüksége van azokra az információkra, amelyekkel az ÜT rendelkezhet törvényes jogosítványainak gyakorlása közben. Ezért is vált fontossá, hogy az üzemi tanácsválasztásokat melyik szakszervezet nyeri, mert a többséget megszerző egyúttal megszerzi az üzemi tanács irányításának lehetőségét is. Mi ezt a gyakorlatban sikerrel megvalósítottuk, a működési területünkön mindenütt a MOL Bányász jelöltjei lettek a befutók, s ez egyúttal azt is jelenti, hogy a tárgyalásokat a munkavállalói oldalon mi irányítjuk. Munkásságod alatt számos testületben képviselted az olajosokat, az egyik legaktívabb testületi tag voltál. Mi volt a késztetés? Ahogy a beszélgetés elején említettem, nekem a gyökereim - most már több, mint 47 évvel ez előtt - az olajipar környezetében fogantak. Egész életemet, az iskolás éveket leszámítva, az olajiparban, az olajos emberek között töltöttem, ennél fogva az irántuk érzett elkötelezettségem szinte magától érthető. Ehhez társul egy nagyfokú igazságérzet, amely mindig is arra sarkallott, hogy a nagyobb tudást, vagy a nehéz, veszélyes munkát igénylő munkaköröket ellátó munkavállalók megfelelő anyagi megbecsülését elérjük az egyes társaságoknál. E tekintetben sem voltam soha elégedett az elért eredményekkel. Az igazságtalanságot nehezen viselem, ebbe bele tartozik az aránytalanság is. Sajnos az utóbbi időben reálértéken csökkent az olajosok keresete, döntően a munkáltatók túlzott profitérdekeltsége miatt, amelyet befolyásol a romló hazai és nemzetközi környezet is. Aztán az érdekérvényesítés lehetőségét rendkívüli módon nehezíti például a Rotary esetében a bonyolult tulajdonosi szerkezet is. Ezekre a problémákra nagyon sokszor felhívtam a döntéshozók figyelmét különböző fórumokon. Sajnos néha azt érzékelem, mintha az illetékesek nem is akarnák meghallani, amiről már nem először beszélek. A nemzetközi kapcsolatok ápolásában is döntő szerepet vállaltál (kiemelten osztrák, horvát, szlovén). Milyen tapasztalatokra tettél szert? Az osztrák szakszervezetesek (ÖGB) burgenlandi szervezetével az MSZOSZ Zala megyei szervezetén keresztül kerültem kapcsolatba az üzemi tanácsi rendszer magyarországi bevezetésének időszakában. Ebben az időszakban nagy hasznát vettem a német nyelvtudásomnak. 7

Érdekvédők a küzdőtéren Megszerveztük az első üzemi tanácsosok felkészítését a feladatokra az osztrák szakszervezet által működtetett Felnőttképzési Intézet (BFI) közreműködésével. Azóta is jó, személyes kapcsolatom van a burgenlandi vezetőkkel. A horvát INA ban és a Crosco - ban működő SING szakszervezetisekkel a kapcsolatunk közel 20 évvel ez előtt kezdődött egy barcsi határ menti sport találkozón, amely aztán rendszeressé vált. Tapasztalatokat cseréltünk, segítettük egymást információkkal a privatizációs időszakokban, ismerkedtünk egymás problémáival, feladataival. Az utóbbi években pedig már égető szükségszerűség az együttműködés, hiszen az INA a MOL-csoport tagja, a Rotary Zrt pedig a Crosco csoportba tartozik, amely az INA leányvállalataként működik, problémáik sok tekintetben megegyeznek. A szlovén Nafta Lendava szakszervezetével több évtizedes a kapcsolatunk. Korábban rendszeresek voltak a határ-menti kultúr sporttalálkozóink, részt vettünk egymás tüntetésein is, ma már ez a kapcsolat elsekélyesedett, elsősorban a szlovén fél passzivitása okán. 8 A sokrétű, három évtizedes szakszervezeti munka során legfőképpen mire fókuszáltál, melyek voltak a legfényesebb eredmények, közösségi sikerek? A funkcióm mindig választásokon alapultak, azaz meg kellett felelni a szakszervezeti tagság, a választók bizalmának. Felfogásom szerint a bizalom csak akkor tartható meg, ha azért igyekszik az ember nagyon sokat dolgozni, áldozatokat is hozni. Ez a munkavállalók iránti mély elkötelezettség nélkül nehezen valósítható meg, mert egyébként nehéz helyzetekben könnyen feladhatja az ember. A munkavállalók viszont állandóan eredményt várnak és ez elsősorban a bér és kollektív tárgyalásokon valósulhat meg. Amire azért nagyon büszkék lehetünk az a jelenleg is érvényes MOL Kollektív Szerződés, amelynek jelenlegi ellátási színvonala annak ellenére országosan kiemelkedő, hogy az utóbbi két évben az ellátás reálértéke csökkent. A jelenlegi ellátás hoszszú, több évtizedes szakszervezeti harc eredménye. Emlékeztetnék arra, hogy a KFV idejében mi voltunk az az olajipari tagvállalat, amely elsőként az országban kollektív szerződésébe foglalta a 2 éves olajipari végkielégítést, amelyet aztán a MOL Nyrt alakuláskor átvett, majd később megváltott, s ezzel jelentős összeget juttatott minden dolgozónak. A MOL KSZ azért is fontos, mert iránytűként szolgál az összes kisebb társaságnak is. A siker relatív, mert egy kisebb társaságban, ahol éppen a túlélésért küzdenek, nagy sikernek számít egy 0 szaldó körüli eredmény egy minimális inflációs bérnövekedés mellett. Annak örülök, hogy a működési területünkön a vállalkozások többsége sikeres, harminc év alatt egy sem zárt be, munkát tud adni a munkavállalóknak. A MOL Bányász Hírlap egyik alapítójaként és kiemelkedő alappilléreként miként értékeled az MBH-s működést? Egy szakszervezetnek alapvető kötelezettsége a tagságának a tájékoztatása a végzett munkáról, a gazdasági egységekben zajló folyamatokról, eseményekről. Ehhez nyújt kitűnő lehetőséget az újság. Nem véletlen, hogy a nagy szakszervezeteknek kivétel nélkül van újságjuk. Ezért nagyon örültem, amikor döntöttünk az elnökségben a MOL Bányász Hírlap létrehozásáról. Személyesen is részt vettem a MOL Bányász logo megterveztetésében, kiválasztásában és az első írások megalkotásában is. Később is igyekeztem rendszeresen tudósításokkal, fotókkal hozzájárulni a lap széleskörű tájékozató munkájához, azokról az eseményekről ahol magam is megfordultam. Úgy gondolom, hogy a lap a hivatását, - amiért létrehoztuk annak idején,- betölti a mai napon is. Színvonalában folyamatosan fejlődött, ma már deklaráltan az ország egyik legjobb érdekképviseleti lapja, amelynek értékét csak növeli, hogy az írásokat és a fotókat is amatőrök, társadalmi munkások alkotják. Erre hosszútávon is nagy szüksége lesz a szakszervezetünknek, főleg ha meg akar felelni a munkavállalói igényeknek.

Érdekvédők a küzdőtéren Az utóbbi 10 évben idegenvezetőként is tündököltél az olajipari bölcsőben, esetenként a televízióban is öregbítetted az olajipart! A dolog ott kezdődött, hogy a Nejem vállalkozásba kezdett Bázakerettyén a 2000-es évben. Szálláshely szolgáltatás mellett programokat is szervezett, elsősorban ökoturizmus irányultsággal. Szabadidőmben így aztán én is egyre többször megfordultam Bázakerettyén. Jómagam mindig is az olajipari hagyományok nagy tisztelőjének, őrzőjének éreztem magam. Sokat foglalkoztam hobby szinten az ipar történetével, s ebben sokat segített és bíztatott Buda Ernő, Öcsi Bácsi, aki a bölcsőben, a bölcsőről sokat mesélt nekem. Támogatta azt az ötletemet, hogy a BT -2- esen a Múzeummal közösen hozzunk létre egy olajipari kismúzeumot, a MAORT - os emlékek bemutatására. Ezt sikerrel megvalósítottuk, ma is működik. Erre épülve gondoltam miért ne mesélhetnék az olajipar történetéről az ide érkező turistáknak, de iskolásoknak is. Közben sikerült a MOL Nyrt. segítségével felújíttatnom egy megtalált régi filmet, a Zala Kincsét, amely Bázakerettye első 11 évéről szól. A magyar kőolajbányászat 75. születésnapjára pedig a szakma segítségével felállítottuk a MAORT Munkásotthon - nal szemben Dr. PAPP SIMON bronz szobrát. Ezek az események együttesen adják a keretet az Olajtörténeti séta az olajipar bölcsőjében című mintegy három órás mesémhez. Hála Istennek most már több százra tehető, a programokon eddig részt vettek száma, de bemutatta az MTV1, a Duna TV, az ECHO TV turisztikai magazinja is. Jól ismerlek és még mindig nehéz elhinni, hogy lezártad a példaértékű szakszervezeti tevékenységedet. Nehéz volt a döntés? Egyelőre még nekem is nehéz elképzelni, hogy hogyan leszek a mozgalom nélkül, amely eddig az egész életemet kitöltötte. A befejezésen már régóta gondolkodom, mert ugye egyszer abba kell hagyni az embernek a munkát és sajnos felettem is eljárt az idő, bár nem érzem öregnek magam. Most apropót adott egy évforduló. Éppen 30 évvel ezelőtt december 12.-én választottak meg függetlenített szakszervezeti vezetőnek. Nem véletlen, hogy az idén december 12. - én tartjuk a Rotary Alapszervezet választói küldöttértekezletét, ahol elkövetem utolsó hivatalos szereplésem, a beszámoló megtartásával. Már most érzem, nagyon fog hiányozni a szakszervezet, a nyüzsgés, az emberek, s barátok közelsége. De a kocka el van vetve. Tudom, hogy sokrétű, munka-és időigényes szakszervezeti munkát végeztél, tudom, hogy sokat voltál távol a családtól, de azt is tudom, hogy büszke vagy a családra, gyermekeidre, nos és a kis unokádra! Igen nagyon büszke vagyok mindenekelőtt a Nejemre, akire rengeteg többlet feladat hárult, amíg távol voltam, amíg a gyerekek kicsinyek voltak, majd az iskolaévek alatt is. Nélküle nem sikerült volna nekem ezt az egész embert kívánó feladatot ellátni. Aztán azért is, mert munkanélkülivé válva, teljesen egyedül fel tudott építeni egy vállalkozást, amely sikeressé tudott válni ebben a nehéz gazdasági környezetben. Sajnos magunkra maradtunk, gyermekeink mindketten Budapesten dolgoznak. Természetesen Rájuk is nagyon büszke vagyok, mert mindketten megtalálták helyüket, boldogan élnek. Eszter leányom a férjével együtt közgazdászként az ENSZ Budapesti irodájában dolgozik, Géza fiam pedig egy svájci cég rendszermérnöke. A kis unokám, Botond egy csodálatos kis emberke, akivel kölcsönösen nagyon szeretjük egymást, aki a világon a legszebb módon tudja nekem skyp - on mondani: Papika, jöjjél el hozzám, hiányzol! Azt hiszem, a jövőben egyre többször eleget kell tennem ennek a kérésnek. Befejezésként, mit üzensz az utódoknak? Tisztségviselőink legyenek állhatatosak és eredményesek a munkavállalói érdekek érvényesítésében. Ezt csak szakmailag felkészülten és elkötelezett módon, kitartó munkával lehet megvalósítani. Ehhez szükséges a munkavállalók megnyerése, a tömegbázis növelése is, ez pedig a velük való rendszeres és közvetlen kapcsolat nélkül elképzelhetetlen. A sok személyes beszélgetés elvezethet a taglétszám növekedéséhez is, ami a szakszervezetünk biztos jövőjének záloga. Szeretném látni 10 év múlva is a MOL Bányász Szakszervezet sikeres működését, megerősödését. Ehhez, amennyiben a tanácsaimra szükség lesz, bármikor szívesen állok rendelkezésre. Jegyezzék meg: Soha sem a betöltött funkció, hanem az elvégzett feladatok nagysága és minősége fejezi ki egy tisztségviselő igazi értékét a tagság, a munkavállalók szemében. Géza! Köszönjük a beszélgetést. Gratulálunk a 30 éves példaértékű tevékenységhez, a közelgő 66. hoz. Neked és kedves családodnak kellemes Karácsonyi Ünnepeket és boldog Új évet kívánunk és aktív nyugdíjas éveket, jó erőt, egészséget és jó szerencsét! (Balogh) Névjegy Szalai Géza Születési hely, idő: Egyházbér, 1948. 12. 28. Iskolák, végzettségek: Gépipari Technikum, gépésztechnikus (1967) Egyetem, társadalomtudományok (1984) OKJ-s felsőfokú szakképzés, külkereskedelmi bonyolító (1990) JATE Szeged, munkajog (1999), munkaügyi szaktanácsadó Szakszervezeti tagság kelte: 1967 Szakszervezeti tisztségek: 1984-1990 VSZB titkár, KFV 1991-2005 alapszervezeti elnök, MOL Bányász Nagykanizsa 1998-2002 alelnök a MOL Bányász Szakszervezetnél (Bp.) 2004-től alapszervezeti elnök, Rotary Fúrási Zrt. 2005-2014. 02.22. ügyvezető elnök, MOL Bányász Nagykanizsa Nyelvismeret: német Kitüntetések, elismerések: Kiváló Bányász TETT Érdekvédelemért díj Szakszervezeti Elismerő Oklevél MSZOSZ Érdemérem Családi állapot: Nős. Felesége a Budafaluus BT. ügyvezetője. Gyermekei: Eszter (1977), Géza (1981) Hobbi: Olajipari hagyományőrzés, történeti kutatás, ipartörténeti tájékoztatók előadások tartása, újságírás, fotózás 9

Egy boldog, elégedett ember Nyolcadikos voltam a Hunyadi iskolában, amikor a szomszédos Olajipari Technikumban nyílt napot rendeztek s azon én is részt vettem. Dr. Csigó József bányamérnök, a fúrási üzem osztályvezetője, óraadó szaktanár tartott pályaválasztási tanácsadást, akinek a kőolaj-és földgázbányászatról szóló szenzációs előadása egyből megfogott. Ekkor döntöttem el, hogy én olajos leszek szólt a pályaválasztásról a kitüntetett, majd így folytatta: - A Zsigmondyban alapoztam, ahol a fúrási szakmát választottam, ami akkor még a sok ismeretlenes tevékenységek közé tartozott, de engem a fúrás nagyon érdekelt. A Szakközépiskola elvégzését követően gyakornokként a nagykanizsai fúrási ipartelepen kezdtem. Miként alakultak a szakmai előrelépés szakaszai? A fúrási pályát 1976. október 1-től számítom, amikor ideiglenesen áthelyeztek a DKFÜ kiskunmajsai üzemegységébe. A fúrási munkát végző R-60-as berendezéshez kerültem, ahol a szakmai munkát olyan kiváló főmesterek irányították, mint Pesti Sándor és Tóth Zoltán, akik a tanítómestereim voltak. Fúrási kulcsosként, majd kapcsolóként dolgoztam nyolc órás munkarendben, három műszakban. Kétévi alapozás után 1978. októbertől kaptam fúrómesteri beosztást s akkor az Lyb-20-as berendezés egyik partiját irányítottam a KFV kiskunsági üzemében. Mióta vagy főfúrómester? Gyorsan léptem előre. Kétévi mesterség után neveztek ki főfúrómesternek. Az első berendezésem az Lyb-29-es volt, amikor a kiskunhalasi térségben végeztük a speciális szakmai munkát, majd az Lyb-38-as és 41-es berendezéssel Öttömös térségében dolgoztunk a sekélyfúrások mélyítésében. Jelenleg az Lyb-43-nál Mezőhegyes térségében Névjegy: Móricz Lajos Magyarszerdahelyen született 1957. szeptember 28-án. Az általános iskola 1-6. osztályát szülőfalujában végezte, majd Nagykanizsán, a Hunyadi János iskolában fejezte be a 7-8. osztályt. Középfokú tanulmányait a Zsigmondy Kőolajbányászati és Mélyfúróipari Szakközépiskolában folytatta, amely után, 1976. júliustól az OKGT Dunántúli 10 Móricz Lajos, a Kiváló Bányász főfúrómester Riportalanyunk a 63. Bányásznap országos központi ünnepségén, Oroszlányban vette át a Kiváló Bányász miniszteri kitüntetést dr. Aradszki Andrástól, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkárától. Az ünnepséget követően beszélgettünk sikeres fúrási pályafutásának fontosabb állomásairól. irányítjuk a fúrási munkát Pandur Gábor, Vörös Csaba, Czippán János főmester kollégáimmal és gondozzuk a berendezés négy partiját 7+7-es váltási rendben 12 órás műszakban, miközben két parti dolgozik, s ekkor két parti pihenőben van. Mely térségekben dolgoztál a közel 40 év alatt? Nos, az ideiglenes alföldi áthelyezésem immár 38 éves állandóra módosult, mivel a tevékenység többségében a Duna-Tisza közi, valamint a Tiszántúli területekre összpontosult. Ugyanakkor esetenként, egy-egy munkavégzésre a zalai-somogyi területekre is visszatértem a berendezéssel. A közel 40 év alatt egy munkahelyes voltam, a fúrást szolgáltam, miközben a munkaadó megnevezése (DKFÜ, KFV, ROTARY) változott, ám a szakmai tevékenység állandó volt (fúrás-lyukbefejezés). Miként sikerült összeegyeztetni a szakmai és szakszervezeti munkát? Milyen a munkahelyi légkör? Mi foglalkoztatja legjobban a berendezés dolgozóit? Mindig is közösségi ember voltam s így érthető, hogy közel 40 évvel ezelőtt tagja lettem a bányász szakszervezetnek, amelyet azóta is erősítek szervezetileg és anyagilag egyaránt. Nos, a felelősség 1985-től a csúcsra ért, hiszen mint főmesternek a szakmai feladatok mellett különös figyelmet kell fordítani a kollektívára, arra a munkaközösségre, akiket irányítok. Igaz, hogy korábban sem volt egyszerű a feladat, de egyre nehezebb a helyzet, hiszen a munkahelyi légkört erősen befolyásolja, hogy a fúrási szakma anyagi elismertsége nagy lemaradásban van. Nyilvánvaló, hogy összefogás, szervezettség kell s ebben a mi berendezésünk az egyik erős bázis. Jó az együttműködés a berendezés érdekvédőjével, nevezetesen a főmester kolléga Vörös Csabával, a többfunkciós választott tisztségviselővel, aki alelnöke az Üzemi Tanácsnak és a Rotary Szakszervezetnek is, vagyis a közvetlen kapcsolat minden szinten biztosított, viszi és hozza az információkat. Mi a véleményed a korkedvezmény elleni sorozatos támadásokról? Amikor én fúrós lettem, akkor már a fúrómunkások kulcsos, kapcsoló, fúrómester, főfúrómester, motorkezelő a korkedvezményes jegyzékbe tartoztak, hiszen ez a munkakör folyamatos, folytonos műszak, nagy erőkifejtés, kedvezőtlen munka-és egészségügyi körülmények, veszélyes üzem, időjárási hatások, terepen végzett munka télen, nyáron, hidegben, melegben, esőben, fagyban igazi próbatételt jelentenek, rendkívül igénybe veszi az embert. Felháborít, hogy közel 15 éve a kormányzati szervek céltáblája lett a korkedvezmény. A szakszervezeteknek MOL Bányász, Bányász Szakszervezet, MSZOSZ köszönhetően eddig sikerült a mi jogos követelésünknek érvényt szerezni, de nem ártana a döntéshozóknak megismerni a fúrási körülményeket s annak ismeretében minden bizonnyal egyértelmű és világos lenne, hogy el a kezekkel a fúrási korkedvezménytől. Hallhatnánk a családról? Fiatalon kerültem az alföldi térségbe. Kezdetben a kiskunmajsai fúrási munkásszálló lakója voltam, gyakran ingáztam, de aztán rátaláltam páromra. Megnősültem, családot alapítottunk. Jelenleg Anita kislányom 34 éves, közgazdász, Csaba kisfiam 30 éves, akit megfertőztem, vagyis Ő is Rotarys, az E-401-es berendezésnél dolgozik. Jövőbeni tervek? Először is boldog, elégedett ember vagyok. Örülök, hogy ebben a szakmában dolgozhattam, nagyszerű brigádokkal sikerült megoldani a speciális feladatokat. Rendelkezem hét év korkedvezménnyel s azt terveztem, hogy jövőre megkezdem a jól megérdemelt nyugdíjas időszakot. Köszönjük a beszélgetést. Kívánunk további jó erőt, egészséget! B.A. Fotó: Szalai Géza Kutató és Feltáró Üzemnél kezdte meg olajos pályafutását. Októbertől a kiskunmajsai üzemegység fúrási állományába került, kulcsosként debütált az R-60-as fúróberendezésnél, miközben technikus képesítést szerzett. A szakmai ranglétrán fokozatosan lépett előre, majd közel 30 évvel ezelőtt főfúrómesteri kinevezést kapott s azóta berendezésgazdaként jeleskedik az egy munkahelyes szakmai vezető, aki közben számos szaktanfolyamon gyarapította szakmai ismereteit. Nős, két felnőtt gyermek édesapja. Hobbija az olvasás és a kirándulás.

Szövetségben A MaSzSz felhívása Mindenkihez! Azonos érdek - közös cselekvés! A Magyar Szakszervezeti Szövetség 2014. november 21-én megtartotta első kongresszusát, döntött az integráció megvalósításához szükséges lépésekről. A kongresszus úgy ítéli meg, azonnali változtatásokra van szükség az ország, a munkahelyek, az emberek helyzetében. Az elfogadott adótörvények, a beterjesztett költségvetési javaslat bizonytalan helyzetbe hozza a közszféra és a gazdaság legtöbb ágazatát mely, ha változatlan marad működési zavarokat okoz. A jövedelmek további átcsoportosítása tovább növeli a különbséget a gazdagok és a megélhetésükért küzdők között. A szociális támogatásoktól elvont összegből újabb közfoglalkoztatási programot kíván bevezetni a kormány, amely további bajokat okoz. Amennyiben a Parlament változatlan formában fogadja el a költségvetést, végzetesen ellehetetlenülnek munkahelyek, mélyszegénységbe zuhannak társadalmi rétegek, veszítik el jövőképüket fiatalok, középkorúak és idősek tömegei. Valódi munkahelyekre, tisztes jövedelmekre, kiszámítható, tervezhető jövőre, tripartit érdekegyeztetésre van szükség! Elfogadhatatlan az eddigi gyakorlat. A problémák súlya és halmaza olyan társadalmi feszültségeket okoz, amelyet csak közösen tudunk megoldani. A mai napig nem kezdődtek meg a bértárgyalások, holott ilyenkor már általában a záró tárgyalások zajlanak. Követeljük a bértárgyalások azonnali megkezdését, tarthatatlan az az állapot, hogy dolgozók és családjaik a létminimumot el nem érő keresetből éljenek! A korengedményes, korkedvezményes nyugdíjak ügyével továbbra sem foglalkoznak, amelyek megoldása nem várathat tovább! Nincs tovább hová hátrálnunk! Elég volt az egyoldalú víziókból! Elég volt a szűk csoportérdekeket szolgáló intézkedésekből, rendeletekből, törvényekből! Ma Magyarországon naponta tízezrek mennek az utcára jogos követeléseiknek hangot adva. Támogatjuk mindazokat, akik a demokrácia alapértékeiért, az érdemi párbeszédért, a tisztes megélhetésért, a szociális biztonságért emelnek szót. Minden ügy közös ügy! A közszféra és a versenyszféra szereplői egységesen lépnek fel. Ha kell, demonstrálunk, harcolunk, a sztrájktól sem riadunk vissza mindaddig, amíg követeléseink nem teljesülnek. A Magyar Szakszervezeti Szövetség felhívja valamennyi tagját, és a felelősen gondolkodó honfitársait, hogy hallassák hangjukat, fejezzék ki akaratukat az ország jövőjével kapcsolatban. A Magyar Szakszervezeti Szövetség kongresszusa közös cselekvést, közös fellépést hirdet meg, mert közös jövőnkről van szó! Érdekeink azonosak, a cselekvésünk is legyen közös! Budapest, 2014. november 21. Magyar Szakszervezeti Szövetség I. Kongresszusa A Kongresszust követő első közös fellépésként a MaSZSZ 2014. november 22-én, 14 órakor Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia előtti téren csatlakozott a Pedagógusok Szakszervezete demonstrációjához, melyet a köznevelésért és a költségvetési tervezet ellen tartottak. Nemzeti Konzultáció a Kossuth téren A MOL Bányász Szakszervezet részéről az alelnökök voltak jelen és hallatták a hangjukat, mert több mint 1500 aktív tagunknak a VBK-ja volt a tét! A VBK további megadóztatása ellen szólaltak meg a szakszervezetek november 18-án, Budapesten, az Országház előtt a Vasas Szakszervezeti Szövetség kezdeményezésére. A különböző cégek eltérő mértékű béren kívüli juttatást adnak, a MOL-ban a szakszervezetek kiemelkedő, a munkahelyi étkeztetést, utazási bérlettámogatást, üdülési lehetőségeket, Erzsébet utalványt, SZÉP kártyát, önkéntes, önsegélyező egészség és nyugdíjpénztári tagdíjakat és támogatást, iskolakezdési támogatást is magában foglaló VBK-ban egyeztek meg a munkáltatóval. Legyen bármennyi is a kialkudott juttatás, annak megnyirbálása senkinek sem közömbös. A VBK további adóztatása értelmetlenné tenné ezt a többletjuttatási formát, anyagilag megrövidítené a munkavállalókat. Ez ellen, a már elért vívmányok megőrzéséért vonultak a felelős szakszervezeti tisztségviselők, tagok, szimpatizánsok a Parlament elé a Vasas, a Bányász, a Vegyész, a Vasutas, a Postás, a Nyomdász Szakszervezeti Szövetség részéről és piros lapot mutattak fel a törvényhozóknak. És nem hiába! Az érdekvédők egységes fellépésének nyomására a kormány még aznap bejelentette, hogy a VBK adóztatásán nem változtatnak 2015-ben. Bár a kormány ezt megspórolhatta volna, ha az adóemelésre vonatkozó tervezetét egyeztette volna a szociális partnerekkel az érdekegyeztetés keretében. Igen, mi ott voltunk, mind a ketten. És Te? KS - NM 11

Mi lesz veled MaSZSZ? A nemet kimondók sok mindenre hivatkoznak, többek között arra is, hogy nem volt elég karakteres az elmúlt egy évben a Magyar Szakszervezeti Szövetség munkája. Emlékeztetőül: a MaSZSZ vezetői arra kaptak megbízást 2013 decemberében, hogy vezényeljék le a teljes átalakulást, bejegyzéstől a beolvadásig készítsék elő a szükséges dokumentumokat, döntéseket és eközben vezették saját konföderációikat is. Vállalt kötelezettségüknek szerintem a szóban forgó vezetők eleget tettek. Lehet a működésüket kritikával illetni, bírálni, de ne akarjuk már kizárólag rájuk verni a cél előtti bukást! A SZEF-ek egy része által hiányolt program - amelynek nem létét most érvként hozzák fel döntésük védelmében - azért nem került meghirdetésre, mivel az alakuló kongresszus döntése az volt, hogy azt majd a szövetség új vezetése hirdesse meg, hisz a jelenlegi vezetés mandátuma kizárólag az átmenet levezénylésére szólt. 12 Nincs okom kételkedni afelől, hogy a MaSZSZ élén álló vezetők, az alakuló kongresszus megbízásából felelősen végezték munkájukat. Az átalakulás felülről indult és kényszeríti a változást, mind a cél, mind az irány helyes válasz napjaink kihívásaira. A SZEF döntését követően az is világossá vált, hogy jelen pillanatban nem az első számú vezetők és nem is a tagság az integráció gátja, bár eddig sokan így állították be, sokkal inkább gátat jelentenek a SZEF egyes tagszervezeti vezetői, kongresszusi küldöttei, akik vélt, vagy valós félelmeik miatt fenntartásaikat fogalmazták meg az integrációval kapcsolatban. Esetükben a bent is vagyok, kint is vagyok tipikus esete áll fenn és ez tarthatatlan! Mielőbb választ kell adni a kétkedőknek, ez azonban minden bizonnyal további egyeztetéseket tesz szükségessé, de a cél előtt már nem szabad feladni és a történelmi lehetőséggel élni kell tudni. A három nagy szakszervezeti szövetség meghirdetett összebútorozására úgy tűnik, hogy még mindig várni kell, előbb vagy utóbb azonban követni fogjuk az Európa nyugati felében lezajló egyesülési folyamatokat, mert csak így leszünk képesek választ adni korunk nagy kihívásaira. Szövetségben Közvetlenül a MaSZSZ alakuló kongresszusa előtt érkezett a hír, miszerint a Szakszervezetek Együttműködése Fóruma nem szavazta meg a beolvadást az új, sokak által giga konföderációként emlegetett szövetségbe. A huszonnegyedik órában vagyunk. Ma még hiteles vezetőkkel, programmal meg lehet szólítani a szakszervezeti tagságot, a passzív dolgozók sokaságát is. A szakértők, a szakszervezetekkel kapcsolatban állók, de maguk a szakszervezeti vezetők is évek, sőt évtizedek óta a magyar szakszervezeti mozgalom egyik nagy hátrányaként említik a mozgalom széttagoltságát. A csökkenő taglétszám mellett túlzás a hat országos konföderáció! A különbség csupán az, és ez nem kevés, hogy míg nyugaton időben lekövették a változásokat, ezáltal még erősebbek lettek, addig nálunk a folyamatosan gyengülő szakszervezeti mozgalmat kell megerősíteni. Az elmúlt évek eseményei sokakat rádöbbentettek arra, hogy igen is van mit vesztenünk. Önmagunkért, a jövő generációért sem engedhetjük meg, hogy lebontsák szociális vívmányainkat, a közös Európa értékeit. Évszázadnál is hosszabb küzdelmek vezettek el oda, hogy van 8 órás munkaidő, fizetett szabadság, nyugdíjbiztosítás, egészségvédelem, munkavédelem, kollektív megállapodás és még sorolhatnánk, hogy mi minden. Ugye milyen természetes mindez? De gondoltunk-e már arra, hogy milyen sorsa lenne a ma munkavállalójának az említett vívmányok nélkül? Becsüljük hát meg a sok küzdelem árán elért eredményeket és vigyázzunk rá közösen! Első lépésként zárjuk le az egyesülés, a teljes beolvadás kérdését! Kezdődjön el a közös munka, tegyünk azért, hogy a szövetség betölthesse a szerepét a magyar szakszervezeti mozgalomban! Kalász Sándor Zsuzsa Búcsúztatója Nyugdíjba vonulása alkalmából lelkes kollektíva ünnepelte Zsuzsikát, Kiss Lászlónét, népszerű nevén a Titkárnők Gyöngyét, az Üzemanyát Szankon. Borsfai születésű, több generációs olajos kötődésű munkatársunk 1979 óta dolgozik Szankon, és az elmúlt 35 év során különböző műszaki adminisztratív munkakörökben kovácsolta egységgé az egykoron 400 fős Kiskunhalasi Bányászati Üzem, a mai felállásban mintegy 100 munkavállalót foglalkoztató Közép-Magyarországi Termelési egység kollektíváját. Közgazdasági- és kereskedelmi, olaj- és földgázbányászati szakképesítést, menedzserasszisztensi képesítést, valamint marketing- és reklám menedzseri végzettséget szerzett, munkáját vezetői mindig elismerték. Kiváló Dolgozó és Kiváló Ifjú Munkás kitűntetésben részesült. Nem volt nélküle majális, munkahelyi ünnepi rendezvény, brigád buli, mert mindet ő szervezte, mint ahogy minden gonddal, elintézni valóval hozzá fordultak a kollégái. Szakszervezeti tagként fiatalon kapcsolódott be az érdekvédelembe, a nők esélyegyenlőségéért dolgozott. Nincs semmi csodálni való abban, hogy családias bizalommal vannak iránta a kollégák, és tartják vele a kapcsolatot a régiek is. Csodálni csak azt lehet, hogy két fiúgyermek édesanyjaként, két elbűvölő kislányunoka nagymamájaként, népes dolgozói táborról gondoskodó Üzemanyaként ilyen fiatalos erőt sugárzó mosollyal néz ránk a fényképről Zsuzsika. Juhász Attila

Paragrafus Munkáltató személyében bekövetkező változás, vagyis mi történik a munkavállalóval, ha a munkahelyét kiszervezik? Általában a munkáltató személyében bekövetkező változás törvényi tényállásáról beszélünk akkor, amikor a mindennapokban a munkahely kihelyezésről, kiszervezéséről hallunk. Ez a jogintézmény az elmúlt időszakban sok szakszervezeti tag munkahelyét érintette, s feltehetően érinteni fogja a jövőben is, így hasznosnak tűnik az ezzel kapcsolatos jogi normák részletes ismertetése. Mikor beszélünk munkáltató személyében bekövetkező változásról? A Munka Törvénykönyve a gazdasági egység (anyagi vagy nem anyagi erőforrások szervezett csoportja) jogügyleten alapuló átvételét érti ez alatt, vagyis a gazdasági egység egyben kerül át az új munkáltatóhoz. A gazdasági egységhez szervesen hozzátartoznak az ott dolgozó munkavállalók. A munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek az átadóról az átvevő munkavállalóra szállnak át, a munkavállaló belegyezésére ehhez nincsen szükség. Mi történik a két munkáltató között? A gazdasági egység jogügyleten alapuló átvételekor az átadó munkáltató részletesen tájékoztatni köteles az átvevő munkáltatót az átszállással érintett munkaviszonyból eredő jogokról és kötelezettségekről. Tájékoztatni köteles továbbá az esetleges versenytilalmi megállapodásokból és tanulmányi szerződésből eredő jogokról és kötelezettségekről is. Ha a tájékoztatás elmaradna, ettől még a munkavállaló az említett jogviszonyokból származó igényeit érvényesítheti. Hogyan szerez tudomást a munkavállaló a változásról? Az átadó munkáltatónál az üzemi tanács, annak hiányában a két munkáltató között létrejött megegyezés alapján az átvevő vagy az átadó munkáltató, az átszállást megelőzően tizenöt nappal köteles az érintett munkavállalókat írásban tájékoztatni a) az átszállás időpontjáról vagy tervezett időpontjáról, b) az átszállás okáról, c) a munkavállalót érintő jogi, gazdasági és szociális következményekről, valamint d) a munkavállalót érintő tervezett intézkedésről. A munkavállaló felé az átvevő munkáltatót terheli tájékoztatási kötelezettség írásban a munkáltató személyében bekövetkező változásról, valamint esetlegesen a munkafeltételek megváltoztatásáról. A munkáltató személyében bekövetkező változás nem szolgálhat önmagában indokul a munkaviszony felmondás útján történő megszűntetéséhez. A munkavállaló azonban a munkaviszonyát felmondással arra hivatkozva megszüntetheti, hogy a munkáltató személyében bekövetkezett változás miatt a rá irányadó munkafeltételek lényeges és hátrányos megváltozása következtében a munkaviszony fenntartása számára aránytalan sérelemmel járna vagy lehetetlenné válna. A munkavállaló a felmondás jogát a munkáltató személyében bekövetkezett változás időpontját követő harminc napon belül gyakorolhatja és köteles azt megindokolni. Milyen feltételekkel történik a munkavállalók további foglalkoztatása? Amennyiben a munkáltató személyében bekövetkező változás feltételei fennállnak, úgy az új munkáltató, aki átveszi a munkavállalókat, köteles őket a munkaszerződésükben foglaltak szerint foglalkoztatni. Ebből következően új munkaszerződés megkötésére nem kerül sor, a meglevő szerződés módosítására pedig csak a felek egyetértése esetén kerülhet sor. Mi lesz a korábbi munkáltatónál érvényben levő Kollektív Szerződéssel? Az átvevő munkáltató köteles fenntartani a munkaviszonyra az átvétel időpontjában érvényes Kollektív Szerződésben meghatározott munkafeltételeket. Vagyis nem a Kollektív Szerződés öröklődik át az új munkáltatóra, hanem az abban meghatározott feltételeket köteles az új munkáltató az átszállást követő egy évig megtartani. Ha az átadó munkáltatónál a Kollektív Szerződés egy éven belül szűnne meg, akkor az átvevő munkáltatót is csak a megszűnésig kötik az abban foglaltak. Dr. Takács Éva Kedves Olvasóink! Jogi problémáikkal bizalommal fordulhatnak jogtanácsosunkhoz, Dr. Takács Évához a szerkesztőségünk címén és telefonszámán. A MOL Bányász Szakszervezet tagjai számára a jogi tanácsadás díjtalan. 13

A pakisztáni kutatásokról Szakmai oldalak Október 30-án, a hagyomány ápoló rendezvények sorában, vendégeink és a BOK tagok először hallhattak előadást Dr. Koncz István geokémikustól. Előadásában arról a különleges megbízatásról számolt be, melyen háromfős szakértő csoport tagja ként, 1999 októberében vett részt. Feladatukat a MOL határozta meg, Pakisztánban a Tal blokk felszíni kőzeteit kellett tanulmányozniuk. A felszíni bejárás régóta elfogadott a szénhidrogén kutatásban, s különösen hasznos volt a geofizikai módszerek fejlődése előtt. A munkájukat az időközben elhunyt Hajdu József geológus szervezte és irányította, továbbá két, helyi ismeretekkel és nyelvtudással bíró egyetemi tanár segítette. Ez könnyítette a kapcsolattartást a lakossággal, bár közülük sokan beszéltek angolul is. A színes, vetített képek, és előadónk mondatai szemünk elé varázsolták azt a környezetet, ahol a felszíni olajjelentkezéseket kutatták és megtalálták. Láthattunk olyan felvételeket, ahol bizonyos fekete anyagokat szedtek össze a lakosok. Ez éppen úgy lehetett szén, mint olajjal átitatott kőzet. Maradandó élmény volt színes képen nézni amint az éghető növényzet elhamvadását követően, a földön egyes foltok tovább égtek. Szintén látványos volt, ahogy a patakban, a megmozgatott kövek közül is feltűnt egy-egy olajszivárgás. Számtalan felvétel mutatta be a korábbi kéreg mozgások következményét. A felszíni kőzet deformációkból arra a következtetésre jutottak, hogy a csapdázódásra alkalmas szerkezetek érdemesek lehetnek a szénhidrogén kutatásra. Az összegyűjtött különböző kőzetmintákat hazaküldték, s itthon a laboratóriumi mérések alapján a szakemberek sikeres lelőhelyeket prognosztizáltak. A kutatásra kijelölt rész, az északnyugat-pakisztáni törzsi területen volt, ezért megnyugtatóan hatott a törzsi fegyveresek jelenléte. Munkájukat zavartalanul, békés körülmények között végezhették. A barátságos helyi lakosokkal ápolt jó kapcsolatról, s az őrök csapatáról is képek tájékoztattak bennünket. Gyönyörködhettünk havasnak tűnő, sóval borított tájban, vagy az időjárás alakította kőzetekben, s megcsodálhattunk mészkőképződményeket, gipsz formációkat is. A vetítést pakisztáni élet és tájképek zárták. Koncz István összefoglalójában elmondta, most már tudjuk, hogy az általuk bejárt, kutatott területen a legtöbb fúrást termelővé lehetett kiképezni. Örül annak, hogy eredményes munkájával ehhez a sikerhez hozzájárulhatott. Az előadást követően a hallgatóság megtekinthette, érinthette azokat a kőzet ritkaságokat, melyeket a több mint két hetes pakisztáni terep-bejárás során gyűjtött. Többek véleménye az volt, a nagyszerű képek hatását felül múlta, az élményt fokozta a gyűjtemény szemrevételezése, az égő pala kézbentartása. Papp Géza 25 éves Barcs Huszonöt éves a barcsi földgáztermelés - Szakmai nap és szakestély a jubileumi ünnepségen Török Károly elnöki megnyitóját tartja, mellette Udvardi Géza 14 Szép számú, közel száz fős, egykori és jelenlegi kolléga, valamint meghívott vendég vett részt a barcsi földgáztermelés 25 éves jubileumának ünnepségén Barcson, a Dráva-parti kisvárosban. A rendezvény szervezői, a MOL Nyrt. Dél-magyarországi Termelés, valamint az OMBKE Dunántúli szervezete már hetekkel a rendezvény előtt elkezdte a szervező munkát, amelynek eredményeként ez a szép létszám összejött, és együtt ünnepelt a barcsi kollégákkal. A rendezvény résztvevői egy üzemlátogatás keretében tekintették meg a Barcs-Nyugat Gázelőkészítő üzemet, ahol Bella Zoltán a DMT somogyi termelési művezetője vezette körül a vendégeket, ismertette a technológiát, az üzem működését. Volt a jelenlévők között olyan személy is, aki 25 éve, az üzem építésekor volt utoljára a telephelyen, és voltak olyan kollégák is, akik még sohasem jártak ebben az üzemben. Az üzemlátogatás után a program a művelődési házban folytatódott. Az időközben újabb vendégekkel kibővült ünneplők először egy kimagaslóan jól sikerült szakmai napon vettek részt. A szakmai nap elnöksége nevében Török Károly, az OMBKE Dunántúli Szervezetének elnöke nyitotta meg a rendezvényt, majd felolvasta Szakál Tamás Kutatás-Termelés MOL igazgatónak a rendezvényhez írt levelét. Levelében az igazgató kiemelte: A Barcs-Nyugat mező sok örömet és kihívást jelentett számunkra az évek során. 25 év nem nagy idő, de mégis tiszteletre méltó. És nem hagyjuk elveszni, nem hagyjuk a feledés és elmúlás homályába veszni. Sokkal inkább számolunk vele és számítunk rá, mint ahogy az itt dolgozó kollégákra is. Rövid távú terveinkben szerepel egy új kút lemélyítése a mezőben, mellyel jelentős földgázt és kondenzátumot tudunk

Balról jobbra Szládovics Dezső, Oláh Károly, Farkas Visontai László majd kitermelni, biztosítva ezzel a térség boldogulását. Az elnök a színpadra szólította azon kollégákat, akik az üzem indulása óta a barcsi termelésben dolgoznak. Sági György termelési szakértőt, Bella Zoltán termelési művezetőt, Horváth István termelőmestert, Muzsek József (nem tudott jelen lenni), Németh József, Kondér István, Csór István operátorokat a jelenlévők tapssal köszöntötték a jeles évfordulón. A szakmai nap másik elnöke, Udvardi Géza rövid köszöntője után Szládovics Dezső, Kútmunkálati Felügyelet Vezető előadása következett a Barcs Nyugat mező fúrási és kútmunkálati tevékenységéről, melyben részletesen kitért a mezőben az összes fúrási, kútmunkálati tevékenységet jellemező nehézségekre. Az itt folyó munka minden, a területen dolgozó kollégának komoly kihívást, óriási szakmai tapasztalatszerzést jelentett. Előadásának végén egy új barcsi kút megvalósításának műszaki feltételeit elemezte. A fúrási előadás után Bella Zoltán, a terület termelési művezetője tartott előadást 25 éves a barcsi gáztermelés címmel. A személyes élményekkel tarkított előadásban a termelési múltat, az eddigi termelési tapasztalatokat, valamint az üzem felépítését, működését mutatta be. Mi is jellemzi a Barcs-Nyugat-Stari Gradac-i közös, magyar-horvát gázcsapadék mezőt? Címszavakban: közös magyar-horvát gázcsapadék mező, Dráva depresszió É-i részén helyezkedik el. A horvát oldali Molve, Kalinovác mezők délkeleti folytatása. A fúrásos kutatás 1979-ben kezdődött. Magyar oldalon kilenc kút létesült, ebből négy produktív lett, horvát oldalon hét kútból öt termelő. Mélység: 3680-3970 m. Rendkívül magas nyomás és hőmérséklet (kezdeti rétegnyomás: 507,3 Bar hőm.=198,2 C). Magas H 2 S tartalom (80-120 ppm). Gáz-csapadék rendszer (magas C 5 + tartalom 660 g/m 3 ). Kondenzátum: nehéz kondenzátum, parraffin jellegű sűr: 0,776 t/m3 paraffin tartalom: 4tf%. Kezdeti földtani készlet (magyar oldal): 1.654 Milliárd m 3, kezdeti ipari készlet: ~1,2 milliárd m 3. Az üzem termelési eredményei is sokatmondóak. A 25 év alatt kitermelt gáz mennyisége: 799,8 millió Nm 3, a kitermelt kondenzátum mennyisége: 539.377 tonna. Mitől is más a barcsi gázelőkészítő a hasonló kapacitással rendelkező üzemektől? Egyértelműen a H 2 S mentesítés az. Ez a technológia inkább vegyipar, mint klasszikus bányászati tevékenység. Mivel első volt az iparágban, így nem volt kitől tanulni. Itt mutatkozott meg leginkább az itteni csapat helytállása. Mi az, amire büszkék vagyunk? tette fel a kérdést az előadó. A Magyarországi CH termelés területén Barcson lépett üzembe először aminos H 2 S mentesítő technológia. A Magyarországi CH termelés területén Barcson volt először kútkörzeti URH-s adatátvitel. A Magyarországi CH termelés területén Barcson sikerült megoldani a kerámia ülékes metanol adagoló szivattyúkat. Sikeresen módosítottuk az Olajterves csoportos fúvókát - Wolfram karbid szeleptű+szilicium karbid betétes fúvóka (csepperózió). Több mint 20 éve nem volt üzemi balesetünk! Még a vetélytársak is elismerik, hogy a Dunántúli termelés területén talán a legképzettebb, legütőképesebb csapat Barcson található. A Szegedi Egyetem a barcsi igényeknek Hatékonyabb, fókuszáltabb, ütősebb kutatási munkára van szükség!!! Termeltethető készlet kell! Nem elég csak bizonyítani a meglétét. megfelelően fejlesztette ki azt a H 2 S, CO 2 valamint H 2 O tartalmat mérő fotoakusztikus mérőműszert, amely nívódíjas termék lett. (Működés = rezonancia frekvencia). Az üzem fennállása óta négy kiváló bányász kitüntetés került Barcsra. Kollégáink számtalan jobbító megoldással fejlesztették az üzemet, így nagyon jelentős energia megtakarítást értünk el. Előadása végén Bella megemlékezett azokról a kollégákról, akik már nem élhették meg ezt az évfordulót, név szerint: Kincses Tibor, Sárdinecz Sándor, Polyák János és Schmidt László kollégánkról. A harmadik előadást Farkaš-Višontai Laslo (INA), az INA Horvátországi termelési vezetője tartotta a Barcs-Stari Gradac-i együttműködésről, valamint a horvátországi termelési tapasztalatokról. Negyedik előadásként Dr. Megyeri Mihály a közös művelésű szénhidrogéntelepek hidrodinamikai vizsgálatairól beszélt és kiemelten foglalkozott a jubileumot ünneplő mezőkkel. Végül Ferincz György művelési szakértő a barcsi, Barcs környéki jövőképről, az új kút geológiai-műszaki kockázatairól tartott lebilincselő előadást. Befejezésül egy nagyon izgalmas témakört érintett: miben kellene változtatnunk, hogy sikeresebb legyen a kutatásunk? Mondanivalójának lényegi elemei a következők voltak: A túléléshez szemléletváltásra van szükség! Több száz millió forintot költünk el a célig. Ez még nem kutatás, ez csak az odavezető út. Általában egy esélyt adunk magunknak. Fel vagyunk-e felkészülve váratlan helyzetekre, azonnali döntésekre, gyorsbeavatkozásra, vagy csak végrehajtjuk a tervet? Majd így folytatta: Várható körülményekhez igazított program - analógiák figyelembe vétele - (feltárási mód, lyukátmérő, feltárási hossz, kezelési program, fókuszálás) szükséges. Döntésre vinni a kutatandó objektum megismerését. Hatékonyabb, fókuszáltabb, ütősebb kutatási munkára van szükség!!! Termeltethető készlet kell! Nem elég csak bizonyítani a meglétét. Az előadások után több hozzászóló méltatta a térségben folyó munkát, emlékezett meg a barcsi évfordulóról. Tóth Zoltán, az Elcom Kft ügyvezetője (URH adatátvitel) az első URH-s próbálkozásokról, Id. Ferecskó Zoltán, az Oiltech Kft. volt ügyvezetője a barcsi gázelőkészítő építéséről, Szittár Antal a határ menti együttműködésről, beszélt. Paczuk László, - aki a Dunántúli tevékenységet többször, különböző szintű vezetőként irányította - a kénhidrogén mentesítő tendereztetésével, telepítésével kapcsolatos emlékeit osztotta meg a jelenlévőkkel. Sági György, aki az építkezés, valamint az első évtized alatt a telephely, illetve a művezetői terület vezetője volt, azokról a műszaki megoldásokról beszélt, amik megmutatták a barcsi csapat igazi erejét. A jubileumi esemény egy nagyon jó hangulatú, emlékezetes szakestéllyel zárult. (tudósítóinktól) Kép: Szalai Géza Színpadon a ma is aktív barcsi alapozók, balról jobbra Kondér István, Csór István, Németh József, Horváth István, Bella Zoltán, Sági György 15

Szakmai oldalak Új Időszámítás - OT INDUSTRIES, a megújult Olajterv Csoport 2014. november 1-től az OLAJTERV Csoport OT INDUSTRIES néven, új arculattal és stratégiával folytatja tevékenységét. A több mint 70 éves tapasztalattal rendelkező Magyarországon piacvezető, magyar tulajdonú komplex gáz-, olaj- és vegyipari megoldásokat nyújtó vállalatcsoport szándéka, hogy 2020-ra a közép-kelet-európai régió piacvezetőjévé váljon és megduplázza forgalmát. Az OT INDUSTRIES 2014. január elején szervezetfejlesztési programot indított a hatékonyabb működés érdekében, melyet a piac, az átláthatatlan felépítés, valamint a változásra való igény indokolt. A program eredményeképpen 2014. októberétől a vállalat a korábbi jellemzően tagvállalati alapú működési rendszerből egy integrált, központi irányítás alá szerveződő, hatékonyabb üzleti- és irányítási modellt vezetett be. A nagyobb nemzetközi fókusz támogatására a vállalatcsoport arculatot váltott. 2020-ra a közép-kelet-európai régió piacvezetőjévé kívánunk válni és intenzív innovációs tevékenységgel szeretnénk megduplázni a vállalatcsoport forgalmát úgy, hogy bevételeink több mint 50 százalékát nemzetközi megbízások adják. Meggyőződésünk, hogy a megújult cégcsoport hatékonyabb üzleti- és irányítási modellje, versenyképesebb szolgáltatásai és termékei biztosítani fogják a cég hosszú távú fejlődését, amely a munkavállalóinknak és a partnereinknek is kiszámíthatóságot, stabilitást és fenntartható működést fog eredményezni. - mondta Polony István, az OT INDUSTRIES elnök-vezérigazgatója. Az OT INDUSTRIES Közép-Európában egyedülálló energiaipari komplex megoldásokat nyújtó vállalatcsoport. A vállalat Magyarországon mintegy 1100 főt alkalmaz és tagvállalataink több mint 70 éves tapasztalatával, számottevő innovációs tevékenységgel, meghatározó szereplője a magyar és európai olaj-, gáz- és vegyiparnak, valamint aktív szereplője az energiaipari szektornak. A cég fő profilja a kulcsrakész (EPC) projektek megvalósítása (tervezés, beszerzés, kivitelezés), de tervezési, kivitelezési és gyártási szolgáltatásait önmagukban is értékesíti. Az OT INDUSTRIES folyamatos innovációs fejlesztéseinek, legmodernebb technológiai bázisának és megbízható, minőségi szolgáltatásainak köszönhetően hosszú távú partnerséget alakított ki nemzeti olajvállalatokkal és nemzetközileg ismert multinacionális vállalatokkal. A cégcsoport menedzsmentje hármas jelszóval fogalmazta meg a cég középtávú vízióját, misszióját és stratégiai céljait: Jó legyen az OT INDUSTRIES-ba jönni, Jó legyen az OT INDUSTRIES-ban lenni, Jó legyen OT INDUSTRIES-zal jövőt tervezni! Új cégnevek Korábbi cégnevek OT INDUSTRIES Vagyonkezelő Zrt. OT INDUSTRIES Fővállalkozó Zrt. OT INDUSTRIES Tervező Zrt. OT INDUSTRIES-KVV Kivitelező Zrt. OT INDUSTRIES-DKG Gépgyártó Zrt. OT INDUSTRIES Eszközhasznosító Kft. KÜLDETÉSÜNK Az OT INDUSTRIES a világszínvonalú szakértelem találkozóhelye, ahol a partnereinkkel és munkavállalóinkkal együtt értéket teremtünk ügyfeleink, a társadalom és a tulajdonosok számára. VÍZIÓNK 2020-ra az OT INDUSTRIES a közép-kelet-európai régió piacvezető EPC vállalatává válik ÉRTÉKEINK Vevői fókusz, Csapatmunka, Eredményorientált működés, Szakértelem, Felelősségvállalás, Racionális kockázatvállalás, Számonkérhetőség Az új csoportnév mellett 2014. november 1-jei hatállyal az OT INDUSTRIES tagvállalatainak cégjogi megnevezései is megváltoztak az alábbiak szerint: OLAJTERV Vagyonkezelő Zrt. OTF Fővállalkozó Zrt. OLAJTERV Fővállalkozó és Tervező Zrt. Kőolajvezetéképítő Zrt. DKG-EAST Olaj- és Gázipari berendezéseket Gyártó Zrt. OLAJTERV Eszközkezelő és Szolgáltató Kft. A tagvállalatok egyéb adatai - számlázási cím, adószám, cégjegyzékszám, bankszámlaszám - változatlanok maradtak. 16