AZ ÖNKORMÁNYZATI MINISZTÉRIUM

XIX. ÉVFOLYAM 14. SZÁM 2008. JÚLIUS 17. ÁRA: 1365 Ft AZ ÖNKORMÁNYZATI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM JOGSZABÁLYOK 2008. évi XXXIII. törvény az önkéntes tûzoltó egyesületekrõl... 1611 165/2008. (VI. 27.) Korm. rendelet a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet módosításáról... 1613 177/2008. (VII. 1.) Korm. rendelet a közigazgatási hivatalról... 1616 1/2008. (VI. 18.) ÖM rendelet az önkormányzati miniszter feladatkörébe tartozó tevékenységek sugárvédelmi ellenõrzõ rendszerének mûködési feladatairól... 1622 KÖZLEMÉNYEK A Legfõbb Ügyészség közleménye ügyészségi szolgálati igazolvány érvénytelenítésérõl... 1625 Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatóságának közleményei... 1625 Abaújszántó Város Önkormányzatának 2006. évi pénzügyi ja... 1637 Abaújszántó Város Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1639 Akasztó Község Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1642 Alsóörs Község Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1644 Álmosd Község Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1647 Ásotthalom Község Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1650 Ászár Község Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1652 Babócsa Község Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1655 Balatonlelle Város Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1658 Báránd Község Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1660 Békés Város Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1662 Bokod Község Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1665 Budajenõ Község Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1667 Budapest XXI. Kerület Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1670 Cigánd Város Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1673 Csepreg Város Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1675 Csernely Község Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1678 Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1680 Devecser Város Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1683 Délegyháza Község Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1685 Diósd Község Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1688 Dömsöd Nagyközség Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1690 Dunaharaszti Város Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1693 Edelény Város Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1696 Emõd Város Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1698 Ercsi Város Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1701 Fegyvernek Nagyközség Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1704 Göd Város Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1706 Gyöngyöspata Község Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1709 Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1711 Hangony Község Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1714 Harkány Város Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1716 Hejõpapi Község Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1719 Hévízgyörk Község Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1722 Hort Község Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1724 Oldal A tartalomjegyzék az 1610. oldalon folytatódik.

1610 BELÜGYI KÖZLÖNY 14. szám Igal Nagyközség Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1726 Ináncs Község Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1729 Inárcs Község Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1731 Inke Község Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1733 Ják Község Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1736 Jászalsószentgyörgy Község Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1739 Jászberény Város Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1741 Kazincbarcika Város Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1744 Kállósemjén Nagyközség Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1747 Kálmánháza Község Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1749 Kazsok Község Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1752 Kisbér Város Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1755 Kiskunfélegyháza Város Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1757 Köröm Község Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1760 Kulcs Község Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1762 Kunágota Község Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1764 Kunszentmárton Város Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1767 Lepsény Nagyközség Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1769 Makó Város Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1772 Mezõcsát Város Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1775 Mezõfalva Nagyközség Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1777 Mezõszilas Község Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1779 Mérk Nagyközség Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1782 Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1784 Nagyigmánd Nagyközség Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1788 Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1790 Nagykáta Város Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1793 Nagyrábé Nagyközség Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1795 Nagyvázsony Község Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1798 Nádudvar Város Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1801 Nyírbátor Város Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1803 Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1806 Országos Horvát Önkormányzat. évi pénzügyi ja... 1809 Öcsöd Nagyközség Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1811 Pálháza Város Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1813 Pécel Város Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1816 Rinyaszentkirály Község Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1818 Ráksi Község Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1820 Seregélyes Nagyközség Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1823 Szabolcsveresmart Község Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1825 Szakoly Község Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1828 Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1830 Szécsény Város Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1833 Szikszó Város Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1835 Szob Város Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1838 Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1840 Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1843 Téglás Város Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1845 Tiszaroff Község Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1848 Tolna Megye Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1851 Újkígyós Nagyközség Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1854 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1856 Záhony Város Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1859 Zsámbok Község Önkormányzatának. évi pénzügyi ja... 1861 MINISZTERI UTASÍTÁSOK 3/2008. (BK 14.) ÖM utasítás a közpénzekbõl nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló. évi CLXXXI. törvény végrehajtásáról... 1864 4/2008. (MK 101.) ÖM utasítás az Önkormányzati Minisztérium Szervezeti és Mûködési Szabályzatának kiadásáról... 1872 HIVATALOS ÉRTESÍTÕ PÁLYÁZATI FELHÍVÁSOKRÓL LAPZÁRTA UTÁN ÉRKEZETT PÁLYÁZATI FELHÍVÁSOK

14. szám BELÜGYI KÖZLÖNY 1611 Jogszabályok 2008. évi XXXIII. törvény az önkéntes tûzoltó egyesületekrõl* Az Országgyûlés, elismerve az önkéntes tûzoltó mozgalom másfél évszázados áldozatkész munkáját; az emberek életének, testi épségének, anyagi javainak, a nemzetgazdaság és a természeti környezet értékeinek hatékonyabb megóvása érdekében szükségesnek tartja a tûz elleni védekezést önként vállalók tevékenységének erõsítését, és ezért az önkéntes tûzoltók, és a tûzoltó egyesületek mûködési feltételei javításának érdekében a következõ törvényt alkotja: I. Fejezet A TÛZOLTÓ EGYESÜLET KÖZREMÛKÖDÕ TEVÉKENYSÉGE 1. A tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és tûzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvényben (a továbbiakban: Ttv.) meghatározott tûzmegelõzési, valamint tûzoltási és mûszaki mentési feladatok ellátásában közremûködõként vehet részt az az önkéntes társadalmi szervezet (a továbbiakban: tûzoltó egyesület), amely alapszabályában azt tevékenysége céljaként rögzítette. 2. (1) A tûzoltó egyesület tûzmegelõzési, tûzoltási és mûszaki mentési tevékenységben való közremûködésére (a továbbiakban: szaktevékenység) a Ttv.-t az e törvényben foglalt kel kell alkalmazni. (2) A tûzoltó egyesület szaktevékenysége során a tûzmegelõzés körében tájékoztathatja a lakosságot az idõszerû tûzvédelmi feladatokról, a lakosság részére tûzvédelemmel kapcsolatos más információs tevékenységet végezhet. (3) A tûzoltó egyesület szaktevékenysége során a tûzoltási és mûszaki mentési tevékenység körében a) az általa észlelt segélykérést továbbítja a hivatásos önkormányzati vagy önkéntes tûzoltósághoz, b) a hivatásos vagy önkéntes tûzoltóság helyszínre érkezéséig minden tõle elvárhatót megtesz a tûz továbbterjedésének megakadályozására, a tûz oltására, a sérült vagy egyébként veszélyben lévõ személyek részére történõ segítségnyújtásra, a balesetek megelõzésére, c) az eseményt észlelõket a helyszínen maradásra, a helyszínen tartózkodókat az általános segítségnyújtási kötelezettség körében a segítségnyújtásban való közremûködésre kérheti fel, * A törvényt az Országgyûlés a 2008. június 2-i ülésnapján fogadta el. d) a hivatásos önkormányzati vagy önkéntes tûzoltóság helyszínre érkezését követõen a tûz oltásában, illetve a mûszaki mentésben a tûzoltásvezetõ intézkedésének megfelelõen mûködik közre. II. Fejezet A TÛZOLTÓ EGYESÜLET TAGJAIRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 3. (1) Szaktevékenységet a tûzoltó egyesületnek csak olyan nagykorú, cselekvõképes, külön jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel rendelkezõ tagja végezhet, aki életkoránál, egészségi, fizikai állapotánál fogva alkalmas és erre önként vállalt kötelezettséget. (2) A szaktevékenység végzésére vonatkozó kötelezettségvállalást teljes bizonyító erejû magánokiratba kell foglalni, és azt a tûzoltó egyesület szaktevékenységet irányító tagjának át kell adni, aki azt visszavonásig õrzi. A kötelezettségvállalást tartalmazó nyilatkozat bármikor, határidõ nélkül visszavonható. 4. (1) A tûzoltó egyesület tagjának a szaktevékenység végzésével kapcsolatos elmaradt jövedelmének és költségeinek megtérítésére a tûzoltó egyesület alapszabálya az irányadó. (2) A tûzoltó egyesület tagja szaktevékenysége teljesítése során keletkezett kárának megtérítésére a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) a Ttv.-ben foglalt kel irányadó. 5. (1) A tûzoltó egyesület tagja szaktevékenysége ellátása során a Büntetõ Törvénykönyvben meghatározottak szerint közfeladatot ellátó személynek minõsül. (2) A tûzoltó egyesületnek a szaktevékenységet végzõ tagja kérelemre mentesíthetõ a) a polgári védelmi kötelezettség, b) részben vagy teljesen a helyi adó megfizetése alól. 6. (1) A tûzoltó egyesület szaktevékenységet irányító tagjaként azt lehet kijelölni, aki a) tûzoltó szakképesítéssel rendelkezik, vagy ennek hiányában b) tûzoltó alaptanfolyami képesítést szerzett, és írásban vállalta a tûzoltó szakképesítés megszerzését. (2) A tûzoltó egyesület szaktevékenységet irányító tagja a katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter által vezetett minisztérium tûzoltó szakiskoláiban tandíjmentességet élvez.

1612 BELÜGYI KÖZLÖNY 14. szám III. Fejezet EGYÜTTMÛKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS Az együttmûködési megállapodás megkötése és felmondása 7. (1) A tûzoltó egyesület a szaktevékenység végzésére írásban megállapodást köthet a hivatásos önkormányzati vagy önkéntes tûzoltósággal (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: tûzoltóság). (2) Az együttmûködési megállapodás megkötésének feltétele, hogy a) a tûzoltó egyesület szaktevékenységet irányító tagja tûzoltó szakképesítéssel rendelkezik, és b) az egyesület mûködése egyébként megfelel az e törvényben meghatározott feltételeknek. (3) Együttmûködési megállapodás határozatlan idõre köthetõ, és azt a tûzoltó egyesület az együttmûködési megállapodásban meghatározott határidõvel írásban indokolás nélkül felmondhatja. (4) A tûzoltóság az együttmûködési megállapodást írásban, azonnali hatállyal felmondhatja, ha a) az együttmûködési megállapodás megkötésének bármely feltétele a továbbiakban már nem áll fenn, b) a tûzoltó egyesület a jogszabályokban foglalt elõírásokat ismételten vagy súlyosan megsérti. (5) Az együttmûködési megállapodást bármely fél megfelelõ indokolással, írásban, azonnali hatállyal felmondhatja, ha a másik fél az együttmûködési megállapodásból folyó kötelezettségeit ismételten vagy súlyosan megszegi. (6) A tûzoltóság és a tûzoltó egyesület közötti együttmûködési megállapodás megkötését, annak megszüntetését az illetékes területi katasztrófavédelmi szervnek be kell jelenteni. (7) Az együttmûködési megállapodásra egyebekben a Ptk. az irányadó. Az együttmûködési megállapodás tartalma 8. (1) Az együttmûködési megállapodásban rögzíteni kell a) a tûzoltó egyesületnek a szaktevékenység ellátására vonatkozó kötelezettségvállalását, különösen az annak érdekében vállalt szolgálati rendjét, értesíthetõségének módját, szakmai igénybevehetõségének körét, és azt, hogy a tûzoltó egyesület a szaktevékenységet milyen földrajzi területen látja el (a továbbiakban: tevékenységi terület), b) tûzoltóság részérõl a tûzoltó egyesület szaktevékenysége ellátásának elõsegítésére vonatkozó kötelezettségvállalást, így különösen a szakmai továbbképzés, gyakorlat szervezését a tûzoltó egyesület részére, az idõszerû tûzvédelmi feladatokra vonatkozó, a tûzoltó egyesület tûzmegelõzési tevékenységéhez, a lakosság tájékoztatásához szükséges adatoknak a tûzoltó egyesület rendelkezésre bocsátásának rendjét, c) a tûzoltó egyesületet tevékenységi területén keletkezett tûzesetrõl, mûszaki mentésrõl, katasztrófáról való kölcsönös értesítés rendjét. (2) A tûzoltó egyesület a megállapodásban vállalhatja, hogy kivételes esetben a tûzoltóság kérésére tevékenységi területén kívül is végez szaktevékenységet. (3) A tûzoltó egyesület a szaktevékenység ellátásáért díjazást nem köthet ki. (4) A tûzoltóság a vele megállapodást kötõ tûzoltó egyesületnek támogatást nyújthat. IV. Fejezet A TÛZOLTÓ EGYESÜLETEK MÛKÖDÉSI ÉS FEJLESZTÉSI FELTÉTELRENDSZERE 9. A tûzoltó egyesület a mûködés, a fenntartás, valamint a létesítés, a fejlesztés és felújítás költségeihez pályázatot nyújthat be a katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter által vezetett minisztériumhoz. V. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 10. (1) Ez a törvény a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a kihirdetését követõ 30. napon lép hatályba. (2) E törvény 9. -a 2009. január 1-jén lép hatályba. 11. (1) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény 137. 2. pont h) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [2. közfeladatot ellátó személy] h) az állami, önkormányzati, önkéntes és létesítményi tûzoltóság, valamint a tûzoltó egyesület tûzoltói feladatot ellátó tagja, (2) A Ttv. 33. -a helyébe a következõ rendelkezés lép: 33. A tûzoltó egyesület a településen a tûzmegelõzési, valamint a tûzoltási és mûszaki mentési feladatok ellátásában közremûködõ társadalmi szervezet. A tûzoltó egyesület tevékenységét és mûködését, valamint a tûzoltó egyesületeknek a hivatásos önkormányzati, illetve önkéntes tûzoltósággal megállapodás keretében való együttmûködését a tûzoltó egyesületekrõl szóló törvény állapítja meg. (3) A Ttv. 40. -a helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az önkéntes és a létesítményi tûzoltóságra vonatkozó közös rendelkezések]

14. szám BELÜGYI KÖZLÖNY 1613 40. A rendvédelmi szervek kártérítési felelõsségérõl rendelkezõ jogszabályokat az önkéntes és a létesítményi tûzoltókra is alkalmazni kell. Az ennek alapján járó összeget az igénybe vevõ fizeti meg. (4) A Ttv. 47. -a (2) bekezdésének 8. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: [(2) Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter, hogy rendeletben határozza meg.] 8. a hivatásos önkormányzati tûzoltóságok központilag finanszírozott létszámát, valamint a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tûzoltóságok szervezési kategória meghatározásának elveit és az azokba történõ besorolást. Sólyom László s. k., köztársasági elnök Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke A Kormány 165/2008. (VI. 27.) Korm. rendelete a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésérõl szóló 1999. évi CXXV. törvény 91. -a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 35. -a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következõket rendeli el: Az R. 5/A. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (2) A gyermektelen fiatal házaspár két születendõ gyermek, egygyermekes fiatal házaspár további egy születendõ gyermek vállalása esetén hitelintézet útján a hitelintézet által megfelelõnek minõsített ingatlanfedezet biztosítása esetén jogosult a megelõlegezõ kölcsön igénybevételére. A gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidõ, egyben a megelõlegezés idõtartama egy gyermek esetében 4 év, két gyermek esetében 8 év. A gyermekvállalás határidõig történõ igazolt teljesítése esetén a megelõlegezõ kölcsönnek az 5. (4) bekezdése szerinti összegét az állam a hitelintézet részére közvetlenül megfizeti; ezzel az igénylõ házaspár a kedvezményt igénybe vevõnek minõsül. A megelõlegezõ kölcsönszerzõdés lakásépítési (vásárlási) kedvezménnyé alakítása céljából a lakásépítési (vásárlási) kedvezményre szerzõdést kell kötni. A megelõlegezõ kölcsön igénybevételére irányuló szerzõdésnek tartalmaznia kell az igénylõ fiatal házaspár hozzájárulását ahhoz, hogy a gyermekvállalás teljesítését a Kincstár a kincstári családtámogatási adatbázisban már rendelkezésre álló, és a hitelintézet által szolgáltatott adatokat összevetve megállapítsa, valamint errõl a hitelintézetet tájékoztassa. 3. Az R. 5/A. -ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (6) A gyermekvállalás teljesítéseként kell elfogadni az építtetõ, a vásárló örökbefogadott, valamint bírósági vagy hatósági határozat következtében utóbb a háztartásába került vér szerinti gyermekét. A gyermekvállalás teljesítését a Kincstár a (2) bekezdés szerinti hozzájárulás alapján megállapítja. 1. A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 5. -a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A kedvezmény a következõ célokra nyújtható:] c) olyan építési munkákra, amelyek eredményeképpen 50%-ot elérõ arányban az igénylõ tulajdonában lévõ lakása, a lakás hasznos alapterületének növelésével legalább egy lakószobával bõvül, ca) bármely építtetõ esetében, illetõleg cb) két vagy több gyermeket eltartó építtetõ esetében, ideértve az új lakás építésének nem minõsülõ tetõtér-beépítést és emeletráépítést is, 2. 4. Az R. a következõ 5/B. -sal egészül ki: 5/B. (1) A Kincstár a gyermekvállalás teljesülésérõl, az arról való tudomásszerzést követõ hónap 15 napjáig elektronikus úton havonta tájékoztatja a folyósító hitelintézetet. (2) A hitelintézet az (1) bekezdés szerinti kincstári tájékoztatást követõ 15 napon belül írásban értesíti a fiatal házaspárt arról, hogy a megelõlegezõ kölcsönszerzõdés lakásépítési (vásárlási) kedvezménnyé alakításához szerzõdést kell kötni a lakásépítési (vásárlási) kedvezményre. (3) A hitelintézet az 5. (4) bekezdése szerinti kedvezményt legkésõbb az (1) bekezdés szerinti kincstári tájékoztatást követõ második hónapig számolja el a központi költségvetéssel. A megelõlegezõ kölcsönszerzõdésekre ezt követõen támogatás nem igényelhetõ. (4) A Kincstár az 5/A. (2) bekezdésében meghatározott, a gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidõ alatt, illetve annak leteltét követõ 6 hónapon belül adategyeztetésre hívhatja fel az igénylõ házaspárt.

1614 BELÜGYI KÖZLÖNY 14. szám 5. Az R. a következõ 5/C. -sal egészül ki: 5/C. (1) Az igénylõ házaspár a megelõlegezés idõtartama alatt bekövetkezõ házasságfelbontás tényét köteles a házasság érvénytelenségét megállapító vagy a házasságot felbontó bírósági ítélet jogerõre emelkedését követõ 60 napon belül a jogerõs ítélet bemutatásával a megelõlegezõ kölcsönt folyósító hitelintézetnek igazolni. Amennyiben a támogatott személy az okiratot ezen határidõn belül a hitelintézetnek nem mutatja be, úgy köteles a hitelintézeten keresztül a hitelintézet írásbeli felszólítása kézhezvételétõl számított 30 napon belül visszafizetni a bírósági ítélet jogerõre emelkedését követõ nap és a bejelentés tényleges idõpontja közötti idõtartam alatt az állam által kifizetett kamatot, költséget és kamattámogatást. (2) Amennyiben az igénylõ házaspár vállalt gyermeke után nem igényelt családtámogatási ellátást, akkor a gyermekvállalás teljesítését igazoló okiratot annak kiállítását követõ 60 napon belül köteles a megelõlegezõ kölcsönt folyósító hitelintézetnek bemutatni, illetve bejelenteni. Amennyiben a támogatott személy a gyermekvállalás teljesítését ezen határidõben nem jelenti be, akkor a bejelentéstõl számított 60 napon belül a hitelintézeten keresztül köteles a hitelintézet írásbeli felszólítása kézhezvételétõl számított 30 napon belül visszafizetni a gyermekvállalás teljesítését igazoló okirat kiállításának és a bejelentés tényleges idõpontja közötti idõtartam alatt az állam által kifizetett kamatot, költséget és kamattámogatást. (3) A hitelintézet az (1) bekezdés, az 5/A. (13) bekezdése, az 5/D. (2) bekezdése szerinti, valamint a 24. (5) bekezdésének a) c) pontja szerinti igazolások benyújtásáról, továbbá a (2) bekezdés szerinti bejelentésekrõl a havi adatszolgáltatás keretében tájékoztatja a Kincstárt. 6. Az R. a következõ 5/D. -sal egészül ki: 5/D. (1) Ha a megelõlegezõ kölcsönszerzõdésben vállalt gyermek azért nem születik meg, a) mert a házastársak egyike elhunyt, b) vagy a gyermek megszületését a házastársak egyikének legalább 67%-os mértékû megrokkanása következtében nem vállalták, c) vagy a gyermek a terhesség 26. betöltött hetét követõen halva születik, a folyósító hitelintézethez benyújtott igazolás alapján a tõketartozást a központi költségvetés fizeti ki az adós helyett. (2) Az (1) bekezdés szerinti igazolást az (1) bekezdés a) c) pontjaiban foglalt események bekövetkezésétõl számított 90. napig, de legfeljebb a megelõlegezésrõl szóló szerzõdésben vállalt határidõ leteltéig lehet benyújtani. Ha az igénylõ az igazolást az (1) bekezdés a) c) pontjaiban meghatározott esemény bekövetkeztétõl számított 90 napon belül nem nyújtja be, úgy a hivatkozott események bejelentésétõl számított 60 napon belül a hitelintézeten keresztül köteles visszafizetni az események bekövetkezése és a bejelentés idõpontja közötti idõtartam alatt az állam által kifizetett kamatot, költséget és kamattámogatást. 7. Az a hitelintézet, amely 2008. január 1-jét megelõzõen a lakáspolitikáért felelõs miniszterrel, az R. 24. -ának (11) bekezdése szerinti elõlegek folyósításáról és az azokkal való elszámolás rendjérõl szerzõdést kötött, és e szerzõdés a felek között 2008. május 30-án is fennáll, 2008. augusztus 31-éig a lakáspolitikáért felelõs miniszterrel és a Kincstárral az R. 24. -ának (15) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen új szerzõdést köt. 8. (1) E rendelet hatálybalépésekor érvényes, 2002. december 1-jét követõen kötött megelõlegezõ kölcsönszerzõdéssel rendelkezõ támogatott személy e rendelet hatálybalépését követõ 90 napon belül a hitelintézetnél tett írásbeli nyilatkozatában hozzájárulását adhatja ahhoz, hogy a gyermekvállalás teljesítését a Kincstár a családtámogatási igény benyújtása alapján a kincstári családtámogatási adatbázisban rendelkezésre álló és a hitelintézet által szolgáltatott adatokat vesse össze, és errõl a hitelintézetet tájékoztassa. (2) A hitelintézet a támogatott személy (1) bekezdés szerinti nyilatkozatának eredeti példánya alapján, legkésõbb e rendelet hatálybalépését követõ 100. napig tájékoztatja a Kincstárt a beérkezett hozzájárulásokról. (3) Ha az (1) bekezdés szerinti támogatott személy nem járult hozzá ahhoz, hogy a Kincstár megállapítsa a gyermekvállalás teljesítését, illetve felhatalmazást adott a kincstári adatkezelésre, de megszületett gyermeke után nem igényelt családtámogatási ellátást, akkor a gyermekvállalás teljesítését igazoló okiratot annak kiállítását követõ 60 napon belül, ha a gyermekvállalást e rendelet hatálybalépésekor már teljesítette, akkor legkésõbb 2008. október 31-éig köteles a megelõlegezõ kölcsönt folyósító hitelintézetnek bemutatni, illetve bejelenteni. Ha a támogatott személy a gyermekvállalás teljesítését ezen határidõben nem jelenti be, akkor a hitelintézeti felszólítástól számított 30 napon belül a hitelintézeten keresztül köteles visszafizetni a gyermekvállalás teljesítése, de legkorábban 2008. november 1-je és a bejelentés idõpontja közötti idõtartam alatt az állam által kifizetett kamatot, költséget és kamattámogatást.

14. szám BELÜGYI KÖZLÖNY 1615 (4) Amennyiben az R. 2008. február 1-je és e rendelet hatálybalépése között hatályos 24. (5) bekezdése, valamint 5/A. (13) bekezdése szerinti esemény már bekövetkezett és annak igazolására, illetve az igazolás benyújtására biztosított, az R. 2008. február 1-je és e rendelet hatálybalépése között hatályos 24. (5) bekezdésében, valamint 5/A. (13) bekezdésében meghatározott határidõ már eredménytelenül eltelt és a támogatott személy igazolását legkésõbb 2008. október 31-éig benyújtja, mentesül az R. 2008. február 1-je és e rendelet hatálybalépése között hatályos 24. (5) bekezdése, valamint 5/A. (13) bekezdése szerinti jogkövetkezmények alól. Ha a támogatott személy az igazolást ezen határidõn belül nem nyújtja be, akkor a hitelintézeti felszólítástól számított 30 napon belül a hitelintézeten keresztül köteles visszafizetni az esemény bekövetkezése, de legkorábban 2008. november 1-je és a bejelentés idõpontja közötti idõtartam alatt az állam által kifizetett kamatot, költséget és kamattámogatást. (5) A hitelintézet a lakáspolitikáért felelõs miniszter által elektronikus úton megküldött, a gyermekvállalás teljesítésének Kincstár általi megállapításához adható hozzájárulás lehetõségérõl, ennek hiányában a gyermekvállalás teljesítésének bejelentésére vonatkozó kötelezettségrõl, teljesítésének határidejérõl és elmulasztásának jogkövetkezményeirõl, valamint a (4) bekezdés szerinti igazolás benyújtására rendelkezésre álló határidõrõl és elmulasztásának jogkövetkezményeirõl szóló tájékoztatást tartalmazó levelét postai úton, könyvelt küldeményként küldi meg e rendelet hatálybalépését követõ 30 napon belül fennálló megelõlegezõ kölcsönszerzõdései adósainak. (6) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti támogatott személy az adatkezeléshez hozzájárulását adta, a Kincstár az R. e rendelettel megállapított 5/A. (6) bekezdése és 5/B. -a szerint jár el. 9. (1) A 8. szerinti esetekben amennyiben a támogatott személy az R. 2008. február 1-je és e rendelet hatálybalépése között hatályos rendelkezései alapján visszafizetési kötelezettségét már részben vagy egészben teljesítette, a visszafizetett kamat, költség és kamattámogatás összegét a Kincstár a hitelintézeten keresztül kamatmentesen téríti vissza. A hitelintézet az így visszafizetett összegeket utólag, havonta, a költségvetéssel történõ elszámolás keretében, elkülönítve igényli a lakáspolitikáért felelõs miniszter által vezetett központi államigazgatási szerven keresztül a Kincstártól. Amennyiben a visszafizetési kötelezettség az R. 2008. február 1-je és e rendelet hatálybalépése között hatályos rendelkezései szerint megállapításra került, a meg nem fizetett kamat, költség és kamattámogatás összegét nem kell megfizetni. (2) A hitelintézet az (1) bekezdés szerinti esetekrõl a havi elszámolásban tételesen adatot szolgáltat a Kincstárnak. 10. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. 45. -ának (4) és (7) (11) bekezdése hatályát veszti. (3) Az R. a) 5/A. -ának (10) bekezdésében a (6) bekezdés szerinti bejelentését szövegrész helyébe az 5/C. (1) bekezdés szerinti igazolását szöveg, a bejelentésével szövegrész helyébe az igazolásával szöveg, b) 5/A. -ának (13) bekezdésében a kérelemre szövegrész helyébe az igazolás alapján szöveg, az A kérelmet szövegrész helyébe az Az igazolást szöveg, az a kérelmet szövegrész helyébe az az igazolást szöveg, c) 12. -ának (11) bekezdésében a miniszterrel szövegrész helyébe a lakáspolitikáért felelõs miniszterrel (a továbbiakban: miniszter) szöveg, d) 18. -ának (7) bekezdésében az az önkormányzati és területfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) szövegrész helyébe az a miniszter szöveg, e) 18. -ának (10) bekezdésében és 39. -ának (5) bekezdésében az az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium szövegrész helyébe az a miniszter által vezetett központi államigazgatási szerv szöveg, f) 24. -ának (5) bekezdésében a kérelemre szövegrész helyébe az igazolás alapján szöveg, az A kérelmet szövegrész helyébe az Az igazolást szöveg, az igénylõ kérelmét szövegrész helyébe az igénylõ az igazolást szöveg, g) 39. -ának (2) bekezdésében az az önkormányzati és területfejlesztési miniszter szövegrész helyébe az a miniszter szöveg lép. (4) Az R. e rendelet 1 6. -aival megállapított rendelkezéseit a hatálybalépést követõen megkötött szerzõdésekre kell alkalmazni. (5) E rendelet 9. -ának (1) bekezdésében foglaltakat a már lakásépítési (vásárlási) kedvezménnyé alakult és ezért megszûnt kölcsönök tekintetében is alkalmazni kell. (6) E rendelet 1 6. -a, valamint a (2) és a (3) bekezdés e rendelet hatálybalépését követõ napon, a (6) bekezdés e rendelet hatálybalépését követõ második napon hatályát veszti. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

1616 BELÜGYI KÖZLÖNY 14. szám A Kormány 177/2008. (VII. 1.) Korm. rendelete a közigazgatási hivatalról A Kormány az Alkotmány 35. (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 35. (1) bekezdés c) és d) pontjában, valamint 40. (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 17. (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a következõket rendeli: 1. (1) A közigazgatási hivatal a Kormány kijelölt területi államigazgatási szerve. (2) A közigazgatási hivatalt a Kormány a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter közremûködésével irányítja. 2. (1) A közigazgatási hivatal közvetlenül a közigazgatási hivatal vezetõjének (a továbbiakban: hivatalvezetõ) vezetése alatt álló szervezeti egységekbõl, továbbá kormányrendeletben meghatározott ágazati szakigazgatási szervbõl (a továbbiakban: szakigazgatási szerv), valamint a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal kivételével kirendeltségekbõl áll. (2) A kirendeltség a közigazgatási hivatal szervezeti egysége, amely a közigazgatási hivatal szervezeti és mûködési szabályzatában meghatározott feladatokat lát el. Kirendeltségek az e rendeletben meghatározott megyeszékhely városokban, megyére kiterjedõ mûködési területtel mûködnek. (3) A szakigazgatási feladatokat ellátó szervnek a megyei kirendeltségen területi osztálya mûködhet. Területi osztály mûködését kormányrendelet elrendelheti. (4) A területi fõépítész a hivatal szervezeti keretében mûködik, önálló feladat- és hatáskörrel rendelkezik, illetékessége megegyezik a közigazgatási hivatal illetékességével. (5) A (4) bekezdésben meghatározottakon kívül a Dél-dunántúli Régió állami fõépítésze különös illetékességgel rendelkezik, amely a Balaton Kiemelt Üdülõkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 1. számú melléklete szerinti településekre terjed ki. (6) A közigazgatási hivatal építésfelügyelõje a hivatal szervezeti keretében mûködik, önálló feladat- és hatáskörrel rendelkezik, illetékessége megegyezik a közigazgatási hivatal illetékességével. (7) A hivatalvezetõ vezetése alatt álló szervezeti egységek, a szakigazgatási szervek, a kirendeltségek, a területi szinten mûködõ állami fõépítész, valamint az építésfelügyelõ egy szervet képeznek. (8) A közigazgatási hivatalok létszámát szakigazgatási szervi bontásban kell meghatározni. 3. (1) A hivatalvezetõt pályázat alapján a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter és a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter együttes javaslatára a miniszterelnök bízza meg. A hivatalvezetõ megbízását a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter és a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter együttes javaslatára a miniszterelnök vonja vissza. (2) A helyi önkormányzatokért felelõs miniszter a vezetõi megbízás és a vezetõi megbízás visszavonása kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat a hivatalvezetõ felett. (3) A hivatalvezetõ minisztériumi fõosztályvezetõi besorolású köztisztviselõ. (4) Hivatalvezetõi megbízást az a köztisztviselõ kaphat, aki állam- és jogtudományi egyetemi végzettséggel, valamint jogi vagy közigazgatási szakvizsgával rendelkezik. 4. (1) A hivatalvezetõ munkáját hivatalvezetõ-helyettesek segítik. A hivatalvezetõ-helyettes ellátja a hivatal szervezeti és mûködési szabályzatában meghatározott feladatokat, és távollétében a szervezeti és mûködési szabályzatban meghatározottak szerint helyettesíti a hivatalvezetõt. (2) A kirendeltséget a kirendeltségvezetõ hivatalvezetõ-helyettesként vezeti, aki ellátja a közigazgatási hivatal szervezeti és mûködési szabályzatában meghatározott feladatokat. (3) A hivatalvezetõ-helyettest a hivatalvezetõ javaslatára a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter bízza meg, illetve vonja vissza a megbízását. A hivatalvezetõhelyettes feletti munkáltatói jogokat egyebekben a hivatalvezetõ gyakorolja. (4) A hivatalvezetõ-helyettes minisztériumi fõosztályvezetõ-helyettesi besorolású köztisztviselõ. (5) Hivatalvezetõ-helyettesi megbízást az a köztisztviselõ kaphat, aki állam- és jogtudományi egyetemi végzettséggel, valamint jogi vagy közigazgatási szakvizsgával rendelkezik.

14. szám BELÜGYI KÖZLÖNY 1617 5. (1) A szakigazgatási szerv önállóan gyakorolja a jogszabályban megállapított hatáskörét. (2) A szakigazgatási szerv vezetõje minisztériumi fõosztályvezetõ-helyettesi besorolású köztisztviselõ. (3) A szakigazgatási szerv vezetõje gondoskodik a szakmai követelmények érvényesülésérõl, gyakorolja a munkáltatói jogokat a szakigazgatási szerv köztisztviselõi felett. 6. A költségvetés elõkészítése során a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter kikéri a szakigazgatási szervek tevékenységének szakmai irányítását a 7. (1) bekezdése szerint ellátó központi államigazgatási szerv vezetõje véleményét. 7. (1) Azokkal az ügyekkel összefüggésben, a) amelyekben a közigazgatási hivatal hatósági jogkörben jár el, valamint b) amelyekben a szakigazgatási szervek járnak el, a központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 2. -ának (3) bekezdésében meghatározott hatásköröket az adott ügycsoport tekintetében feladatkörrel rendelkezõ szakmai irányító miniszter (a továbbiakban: szakmai irányító miniszter) gyakorolja. (2) A szakmai irányító miniszter írásban tájékoztatja a közigazgatási hivatalt, a feladatkörét érintõ ágazati tervekrõl, ágazatpolitikai elképzelésekrõl, javaslatot tesz a megvalósítás szervezeti és intézményi feltételeire, valamint a szakigazgatási szervek vezetõinek meghívásával egyidejûleg az e szervek vezetõi részére tartandó szakmai értekezletekrõl. 8. (1) A helyi önkormányzatokért felelõs miniszter ellátja a helyi önkormányzatok, a kisebbségi önkormányzatok és a helyi önkormányzatok társulásai törvényességi ellenõrzésének, továbbá a közigazgatási hivatalok és a központi államigazgatási szervek területi szervei jogszabályban szereplõ ellenõrzésének a szakmai irányítását, s ennek keretében gyakorolja a 7. (1) és (2) bekezdésben meghatározott jogokat. (2) A helyi önkormányzatokért felelõs miniszter ellátja a közigazgatási hivatalok tevékenységének törvényességi, szakszerûségi, hatékonysági és pénzügyi ellenõrzését. (3) A törvényességi, szakszerûségi és hatékonysági ellenõrzésre vonatkozó részletes szabályokat a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter által vezetett minisztérium szervezeti és mûködési szabályzata határozza meg, amely az ott meghatározottak szerint átfogó-, téma-, célés utóellenõrzés lehet. Átfogó ellenõrzést legalább négyévenként, téma-, cél-, feladat- vagy utóellenõrzést a munkatervben meghatározott ütemezéssel kell tartani. (4) A szakigazgatási szervekre is kiterjedõ ellenõrzést a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter a szakmai irányító miniszter közremûködésével látja el. (5) A területfejlesztésért és területrendezésért felelõs miniszter ellátja a kistérségi fejlesztési tanácsok, a megyei területfejlesztési tanácsok, a térségi fejlesztési tanácsok és a regionális fejlesztési tanácsok (a továbbiakban együtt: fejlesztési tanács) törvényességi felügyeletének szakmai irányítását, ennek keretében gyakorolja a Ksztv. 2. (3) bekezdésben meghatározott jogokat. (6) A fejlesztési tanács mûködésének törvényességi felügyeletét a tanács székhelye szerint illetékes közigazgatási hivatal gyakorolja. 9. (1) A közigazgatási hivatalnak az a) ügyviteli és informatikai feladatok szolgáltatásalapú ellátásának feltételeivel kapcsolatos feladataival összefüggõ, b) a központi közszolgálati nyilvántartás mûködtetésével, a szakember-utánpótlás megszervezésével, valamint a köztisztviselõk képzésével, továbbképzésével kapcsolatos ügyek tekintetében a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 2. -ának (3) bekezdésében meghatározott hatásköröket a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter gyakorolja. (2) A 16 24. -okban meghatározott feladatok ellátása körében a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter kezdeményezi és ellenõrzi a) a több ágazatot érintõ kormányzati döntések végrehajtásának területi összehangolását; b) a közigazgatás korszerûsítésével kapcsolatos feladatok területi összehangolását; c) a központi államigazgatási szervek területi szervei informatikai fejlesztéseinek összehangolását a közigazgatási informatikai fejlesztési tervekkel, koncepcióval összhangban.

1618 BELÜGYI KÖZLÖNY 14. szám 10. (1) A hivatalvezetõ gyakorolja a munkáltatói jogokat a szakigazgatási szervek vezetõi, a közigazgatási hivatal szervezeti és mûködési szabályzatban meghatározott szervezeti egységeinek köztisztviselõi, valamint munkavállalói felett. (2) A szakigazgatási szerv vezetõjének megbízásához, megbízásának visszavonásához a szakmai irányító miniszter egyetértése szükséges. 11. A hivatalvezetõ a) vezeti a közigazgatási hivatalt, ellátja a szerv vezetõjének hatáskörébe utalt feladatokat; b) gondoskodik a közigazgatási hivatal szakigazgatási szervei feladatai ellátásának feltételeirõl; c) elkészíti a közigazgatási hivatal szervezeti és mûködési szabályzatát, gondoskodik a jogszabályban elõírt belsõ szabályzatok elkészítésérõl. 12. (1) A hivatalvezetõ évente beszámol a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter elõtt a hivatal tevékenységérõl és a területi államigazgatás helyzetérõl. (2) A beszámolási kötelezettség kiterjed a közigazgatási hivatal területén mûködõ államigazgatási feladatot ellátó szervre és személyre, a központi államigazgatási szerv bármely jogállású területi szervére, kirendeltségére, illetve a polgármesterre, a jegyzõre az általuk ellátott államigazgatási feladatokat érintõen. (3) A (2) bekezdésben felsorolt szervek adatok, információk szolgáltatásával közremûködnek a beszámolási feladatok teljesítésében. (4) A nak tartalmaznia kell: a) a központi államigazgatási szervek területi szervei számára a Kormány, illetve az ágazati feladatokért felelõs miniszterek által meghatározott ágazatpolitikai célkitûzések érvényesülését, valamint a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházások megvalósítását segítõ közigazgatási feladatok végrehajtásának helyzetét; b) a közigazgatási hivatal törvényességi ellenõrzési és törvényességi felügyeleti tevékenységének tapasztalatait; c) a közigazgatási hivatalnak a jegyzõ és a polgármester államigazgatási tevékenységére vonatkozó tapasztalatait; d) a (2) bekezdésben meghatározott államigazgatási szervek mûködésének, tevékenységének tapasztalatait; e) egyéb, a Kormány által meghatározott szempontokat; f) a b), c) és d) pontban meghatározott szerveknél a közérdekû kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos ügyek intézésének helyzetét. 13. (1) A törvényességi ellenõrzést, a törvényességi felügyeletet az önkormányzat, a társulás, illetve a fejlesztési tanács székhelye szerint illetékes közigazgatási hivatal gyakorolja. (2) A közigazgatási hivatal, illetõleg a szakigazgatási szerv a törvényben vagy kormányrendeletben megállapított ügyekben hatósági jogkört gyakorol. (3) A közigazgatási hivatal ellátja a törvényben, illetve kormányrendeletben hatáskörébe utalt egyéb államigazgatási feladatokat. 14. (1) Amennyiben kormányrendelet kivételt nem tesz, a központi államigazgatási szervek területi szervei szervezeti és szakmai önállóságuk megtartásával a hivatal koordinációs és ellenõrzési jogkörébe tartoznak. (2) A közigazgatási hivatal a kézhezvételtõl számított 5 napon belül véleményezi a koordinációs és ellenõrzési jogkörébe tartozó, régión belüli székhellyel rendelkezõ megyei és az egy megyét meghaladó illetékességgel rendelkezõ központi államigazgatási szervek területi szervei vezetõinek vezetõi megbízását és megbízásuk visszavonását, javaslatot tehet megbízásuk visszavonására, kitüntetésükre, jutalmazásukra, kezdeményezheti fegyelmi felelõsségre vonásukat. (3) A közigazgatási hivatal a (2) bekezdésben meghatározott véleményét megküldi a helyi önkormányzatokért felelõs miniszternek, az államháztartásért felelõs miniszternek, valamint az érintett központi államigazgatási szerv területi szerve vezetõjének és a szakmai irányító miniszternek. 15. (1) A közigazgatási hivatal a mûködési területén lévõ bármely központi államigazgatási szerv területi és helyi szervétõl, polgármestertõl, jegyzõtõl, valamint államigazgatási feladatot ellátó más szervtõl, személytõl az általuk ellátott államigazgatási feladatokat érintõen bármely döntést bekérhet, a szerv intézkedésérõl tájékoztatást kérhet, illetve az iratokba betekinthet. (2) A közigazgatási hivatal az (1) bekezdésben meghatározott szervnél törvénysértés észlelése esetén egyeztetõ eljárást kezdeményez. Ennek eredménytelensége esetén az érintett szerv felügyeleti szervénél felügyeleti intézkedést kezdeményez, utóbbi eredménytelensége esetén pedig a szakmai irányító miniszter eljárását kezdeményezi. (3) A közigazgatási hivatal a (2) bekezdésben foglalt intézkedések eredménytelensége esetén az érintett döntést

14. szám BELÜGYI KÖZLÖNY 1619 hozó szerv felügyeleti szerve és a szakmai irányító miniszter egyidejû tájékoztatása mellett kezdeményezi az önkormányzatokért felelõs miniszternél a (4) bekezdésben foglalt intézkedés megtételét. (4) Ha a törvénysértés másként nem orvosolható, a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter és a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter együttesen tesz javaslatot a Kormánynak az Alkotmány 35. (4) bekezdése alapján a Kormánynak alárendelt területi szervek törvénybe ütközõ határozatának vagy intézkedésének megsemmisítésére, illetve megváltoztatására. 16. (1) A közigazgatási hivatal koordinációs feladat- és hatáskörében a) gondoskodik a több ágazatot érintõ kormányzati döntések végrehajtásának területi összehangolásáról; b) gondoskodik a regionális államigazgatási kollégium (a továbbiakban: kollégium) mûködtetésérõl, ügyrendjének elõkészítésérõl; c) a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter által meghatározottak szerint közremûködik a központi közszolgálati nyilvántartás mûködtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában; d) gondoskodik a közigazgatás korszerûsítésével, az elektronikus közigazgatás kialakításával kapcsolatos feladatok területi összehangolásáról, szervezésérõl; e) tájékoztatást kérhet a koordinációs és ellenõrzési jogkörébe tartozó területi államigazgatási szervek vezetõitõl; f) gondoskodik ügyfélszolgálat mûködtetésérõl; g) kezdeményezheti a központi államigazgatási szervek területi szervei ügyfélfogadási, ügyfélszolgálati rendszerének összehangolását, továbbá szakmai támogatást nyújt az ügyfélszolgálati tevékenység bõvítéséhez; h) elõsegíti a területi elektronikus ügyfél-tájékoztatási rendszer naprakész mûködését. (2) A kollégium a közigazgatási hivatal véleményezõ, összehangolást elõsegítõ testülete. A hivatalvezetõ a) vezeti a kollégiumot; b) az ügyrendben meghatározott idõközönként, illetve szükség szerint összehívja a kollégium ülését, gondoskodik a napirendek, az állásfoglalások elõkészítésérõl; c) szükség szerint meghívja a kollégium ülésére a koordinációs és ellenõrzési jogkörébe nem tartozó közigazgatási szervek vezetõit. (3) A kollégium elnöke a hivatalvezetõ, tagjai a hivatalvezetõ-helyettes, a kirendeltségvezetõk, a központi államigazgatási szervek területi szervei, a szakigazgatási szervek vezetõi, az államigazgatási feladatot ellátó rendvédelmi szervek vezetõi és a közigazgatási hivatal szervezeti és mûködési szabályzatában meghatározott szervezeti egységek vezetõi. (4) A kollégium ülésén tanácskozási joggal vehet részt az elnök által meghívott közigazgatási feladatot ellátó más szervezet vezetõje. (5) A kollégium ügyrendjét a hivatalvezetõ terjeszti elõ és a kollégium állapítja meg. A kollégium testületként mûködik, mûködésének részletes szabályait az ügyrend tartalmazza. (6) A kollégium a) elemzi és értékeli a közigazgatási hivatal, a központi államigazgatási szervek területi szervek és a helyi önkormányzatok együttmûködésének, továbbá az államigazgatási feladatok területi végrehajtásának tapasztalatait, a közigazgatási szervek államigazgatási hatósági ügyintézését; b) egyezteti és értékeli az ellenõrzések tapasztalatait, állást foglal az ellenõrzési tervek tartalmáról, ütemezésérõl, végrehajtásáról; c) elõmozdítja a területi informatikai kapcsolatok összehangolt fejlesztését és mûködését; d) értékeli a képzési, továbbképzési tevékenységet, véleményezi az erre vonatkozó terveket, ajánlásokat dolgoz ki a képzés, továbbképzés tárgyköreire és módszereire vonatkozóan; e) elemzi a központi államigazgatási szervek területi szervei és az érdek-képviseleti szervek, köztestületek együttmûködését, ajánlást dolgozhat ki az együttmûködések továbbfejlesztésére; f) véleményezi az egyes központi államigazgatási szervek területi szervei ügyvitel-, informatika- és szervezetfejlesztési döntéseinek tervezeteit; g) értékeli és véleményezi a központi államigazgatási szervek területi szervei ügyfélfogadási rendjét, ügyfélszolgálati tevékenységét. 17. A központi államigazgatási szervek területi szervei, valamint az államigazgatási feladatot ellátó rendvédelmi szervek területi szervei feladataik ellátása során kötelesek együttmûködni. A hivatalvezetõ szükség szerint regionális koordinációs értekezletet hívhat össze egyes, több ágazatot érintõ feladat ellátásának elõmozdítására, a területi államigazgatási szervek, valamint az államigazgatási feladatot ellátó rendvédelmi és más szervek vezetõit ideiglenes bizottság alakítására kérheti fel. 18. A kirendeltség a hivatalvezetõ által meghatározottak szerint vesz részt a közigazgatási hivatal koordinációs feladatai ellátásában.

1620 BELÜGYI KÖZLÖNY 14. szám 19. (1) A közigazgatási hivatal ellenõrzési feladat- és hatáskörében a központi államigazgatási szervek területi szervei vonatkozásában a) gondoskodik a központi államigazgatási szervek területi szervei ellenõrzési terveinek összehangolásáról, egyeztetett végrehajtásáról, a tapasztalatok közös elemzésérõl; b) gondoskodik a gazdaságos, egymást kiegészítõ ellenõrzési módok kialakításáról, alkalmazásáról; c) ellenõrzi a szervek vezetõinek köztisztviselõkkel, közalkalmazottakkal kapcsolatos munkáltatói intézkedései törvényességét; illetve a külön jogszabályban meghatározottak szerint közszolgálati ellenõrzést végez; d) ellenõrzi az illetékes ügyészséggel egyeztetett ellenõrzési terv és program szerint a központi államigazgatási szervek területi szervei tevékenységében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény végrehajtását; e) ellenõrzi az illetékes közlevéltárral egyeztetett ellenõrzési terv és program szerint az ügyiratkezelésrõl, valamint a központi államigazgatási szervek területi szervei által kezelt adatok nyilvántartásáról és védelmérõl, a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló jogszabályok végrehajtását. (2) A közigazgatási hivatal az (1) bekezdés c) e) pontjában meghatározott feladatainak teljesítése érdekében jogosult a központi államigazgatási szervek területi szervei vezetõitõl e feladata tekintetében határidõ tûzésével adatokat, felvilágosítást kérni, e szervek irataiba betekinteni. (3) A közigazgatási hivatal az ellenõrzések tapasztalatairól tájékoztatja a felügyeleti jogkört gyakorló szervet, illetve a feladatkörében érintett minisztert, szükség esetén különösen, ha jogszabálysértést tapasztal kezdeményezi intézkedését, gyakorolja a 21. (1) bekezdésében meghatározott jogait. (4) A közigazgatás-szervezésért felelõs miniszter gondoskodik az ellenõrzések tervezésének és végrehajtásának egységes rendjérõl. 20. A közigazgatási hivatal, valamint a szakigazgatási szerv vezetõje az államigazgatási feladatokat ellátó, államigazgatási hatósági jogkörben eljáró helyi önkormányzati szervek vonatkozásában a) jogosult a polgármesteri hivatalnál, körjegyzõségnél, megyei közgyûlés hivatalánál, fõvárosi fõpolgármesteri hivatalnál, hatósági igazgatási társulásnál a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben meghatározott felügyeleti ellenõrzést tartani; b) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hatályosulásának vizsgálata keretében az ellenõrzések szervezésére és a tapasztalatok összegzésére szakmai-koordinációs értekezletet hívhat össze. 21. (1) A közigazgatási hivatal, a szakigazgatási szerv a 19. és 20. -ban meghatározott szervek ellenõrzése során tudomására jutott jogszabálysértés esetén a) felhívja az ügyben ellenõrzésre jogosult más szerv figyelmét a tapasztalt jogszabálysértésre; b) megkeresi intézkedés végett a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ szervet; c) fegyelmi, szabálysértési vagy büntetõeljárást kezdeményez. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a megkeresett szerv köteles a közigazgatási hivatal, a szakigazgatási szerv megkeresését érdemben megvizsgálni, és saját intézkedésérõl vagy annak mellõzése okáról a hivatalt, a szakigazgatási szervet a megkereséstõl számított 30 napon belül tájékoztatni. 22. A közigazgatási hivatal az önkormányzati szervek tekintetében a) külön jogszabályban meghatározottak szerint közszolgálati ellenõrzést végez, b) ellenõrzi az illetékes közlevéltárral egyeztetett ellenõrzési terv és program szerint az ügyiratkezelésrõl, továbbá a szerv által kezelt adatok nyilvántartásáról és védelmérõl, a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló jogszabályok végrehajtását. 23. (1) A közigazgatási hivatal az informatikai tevékenység összehangolása érdekében a) kezdeményezi az ügyviteli tevékenység összehangolását, elõmozdítja annak egységes program szerinti ellátását, és a közigazgatási informatikáért felelõs miniszter irányítása mellett és az általa biztosított feltételeknek megfelelõen biztosítja az ügyviteli és informatikai feladatok szolgáltatás alapú ellátásának kereteit; b) elõmozdítja a központi közszolgálati nyilvántartás hatékony mûködését és adattartalmának a területi államigazgatási szervek feladatával összefüggõ használatát, illetve ellenõrzi a nyilvántartás adatainak védelmére vonatkozó szabályok érvényesülését; c) a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter irányítása mellett közremûködik abban, hogy az önkormányzati

14. szám BELÜGYI KÖZLÖNY 1621 törzsadattárat, az önkormányzati törvényességi és hatósági statisztikai rendszer adatait a területi államigazgatási szervek használhassák; d) közremûködik a központi államigazgatási szervek területi szervei informatika fejlesztéseinek összehangolásában; e) a közigazgatási informatikáért felelõs miniszter irányítása mellett és az általa biztosított feltételek keretei között gondoskodik a központi államigazgatási szervek területi szervei, valamint igény esetén az önkormányzatok és kistérségek informatikai rendszereinek távfelügyeleti rendszerben történõ mûködtetésérõl, ennek érdekében központi rendszergazdai és segítségnyújtó szolgáltatást biztosíthat. (2) A közigazgatási hivatal ellátja a választásokkal, a népszavazásokkal összefüggõ informatikai feladatokat. (3) A közigazgatási hivatal közremûködik az önkormányzati rendeletek elektronikus közzétételében. 24. (1) A közigazgatási hivatal a köztisztviselõk képzése, továbbképzése körében a) éves terv alapján szervezi a régióban az államigazgatási feladatokat ellátó önkormányzati szervek köztisztviselõinek képzését, továbbképzését; b) oktatási-módszertani központként közremûködik a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszternek a köztisztviselõk képzésével, továbbképzésével, valamint a szakemberutánpótlás megszervezésével kapcsolatos feladatainak ellátásában; a Kormány középtávú továbbképzési tervében meghatározott módszertani feladatok végrehajtásában; c) gondoskodik a közigazgatási alapvizsgák, szakvizsgák, anyakönyvi szakvizsgák, továbbá külön jogszabály által meghatározott egyéb vizsgák, valamint az ezek elõkészítésére szolgáló tanfolyamok megszervezésérõl és lebonyolításáról; d) elõmozdítja az ágazati, szakmai alapképzés rendszerességét, kezdeményezheti az ágazati képzéseket a központi államigazgatási szervek területi szervei vezetõinél, a feladatkörében érintett miniszternél; e) közremûködik a helyi önkormányzatok, valamint a kisebbségi önkormányzatok tisztségviselõinek, képviselõinek képzésében; f) összehangolja a központi államigazgatási szervek területi szervei feladatkörébe tartozó, köztisztviselõket érintõ képzési, továbbképzési feladatok ellátását; g) elemzi a képzés, továbbképzés színvonalát és eredményességét, kezdeményezi az érintett szerveknél a szükséges intézkedéseket; h) összehangolja, és az erre biztosított kereteknek megfelelõen megszervezi a közigazgatási ügyintézéshez szükséges informatikai ismeretek oktatását, továbbképzését, érvényesíti a köztisztviselõi vizsgarendszerben az informatikai követelményeket. (2) A hivatalvezetõ összehangolja a közigazgatási szervek által az ügyfelek számára nyújtott elektronikus ügyintézést támogató képzéseket, továbbképzéseket, biztosítja azok megfelelõ nyilvánosságát, terjeszti az elektronikus ügyintézés módszereit. 25. (1) Ha a központi államigazgatási szervek területi szerve illetékessége több régióra terjed ki, a közigazgatási hivatal jogköreit a területi szerv székhelye szerinti hivatal gyakorolja. E jogkörben tett intézkedésrõl a közigazgatási hivatal tájékoztatja az érintett közigazgatási hivatalokat. (2) Ha a közigazgatási hivatal nem az (1) bekezdésben említett területi szerv székhelye szerinti régióban, de annak illetékességi területén mûködik, feladatainak ellátása érdekében gyakorolhatja a 16. (1) bekezdésének a), e), f) és g) pontjában meghatározott jogokat. E jogkörében tett intézkedésérõl tájékoztatja az érintett szerv székhelye szerinti közigazgatási hivatalt. 26. (1) A jegyzõ az ülést követõ 15 napon belül megküldi a közigazgatási hivatal részére a képviselõ-testületnek, bizottságának, a részönkormányzat testületének ülésérõl készített jegyzõkönyvet, továbbá a polgármester saját és átruházott önkormányzati hatáskörben hozott határozatát. (2) A kisebbségi önkormányzat testületének ülésérõl készített jegyzõkönyvet az elnök az ülést követõ 15 napon belül megküldi a helyi önkormányzat jegyzõjének, aki azt 5 napon belül megküldi a közigazgatási hivatalnak. (3) A közigazgatási hivatal felhívására a jegyzõ a kitûzött határidõre köteles rendelkezésre bocsátani azokat az iratokat, egyéb információkat, amelyek az önkormányzati döntés és mûködés jogszerûségének vizsgálatához szükségesek. (4) A helyi önkormányzatok társulásairól és együttmûködésérõl szóló 1997. évi CXXXV. törvény, és a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény szerint megalakult társulás tanácsának ülésérõl készült jegyzõkönyvet, társulási megállapodást 15 napon belül meg kell küldeni a közigazgatási hivatalnak. 27. (1) A közigazgatási hivatal alapító okiratát a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter adja ki. (2) A közigazgatási hivatal szervezeti és mûködési szabályzatát a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter elõzetes véle-

1622 BELÜGYI KÖZLÖNY 14. szám ményének figyelembevételével hagyja jóvá, a szakigazgatási szervekre vonatkozó rendelkezések tekintetében a szakmai irányító miniszter egyetértésével. A helyi önkormányzatokért felelõs miniszter és a szakmai irányító miniszter közötti vitás kérdésekben a miniszterelnök dönt. (3) A közigazgatási hivatal vezetõje és a szakmai irányító miniszter között a szakigazgatási szerv vezetõjének kinevezésével kapcsolatos vitás kérdésekben a miniszterelnök dönt. Kirendeltség Mûködési terület Régió Szolnok Jász-Nagykun- Észak-alföldi Régió Szolnok megye Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár- Észak-alföldi Régió Bereg megye Kecskemét Bács-Kiskun Dél-alföldi Régió megye Békéscsaba Békés megye Dél-alföldi Régió 28. (1) E rendelet alkalmazásában államigazgatási hatósági jogkörben eljáró helyi önkormányzati szerven a polgármestert, a jegyzõt és a képviselõ-testület hivatala ügyintézõjét kell érteni. (2) E rendelet alkalmazásában polgármesteren a fõpolgármestert és a megyei közgyûlés elnökét, jegyzõn a fõjegyzõt és a körjegyzõt is érteni kell. 30. Ez a rendelet 2008. július 1. napján lép hatályba. Gyurcsány Ferenc s., k., miniszterelnök 29. (1) A közigazgatási hivatal az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló 97/2005. (XII. 25.) OGY határozat VI. fejezetében meghatározott azon statisztikai tervezési régiónak a közigazgatási területén jogosult eljárni, melynek területén a székhelye van. (2) A közigazgatási hivatal székhelye: a) a Nyugat-dunántúli Régióban Gyõr; b) a Közép-dunántúli Régióban Székesfehérvár; c) a Dél-dunántúli Régióban Kaposvár; d) a Közép-magyarországi Régióban Budapest; e) az Észak-magyarországi Régióban Eger; f) az Észak-alföldi Régióban Debrecen; g) a Dél-alföldi Régióban Szeged. (3) A közigazgatási hivatalok kirendeltségei: Kirendeltség Mûködési terület Régió Szombathely Vas megye Zalaegerszeg Zala megye Tatabánya Komárom- Esztergom megye Nyugat-dunántúli Régió Nyugat-dunántúli Régió Közép-dunántúli Régió Veszprém Veszprém megye Közép-dunántúli Régió Pécs Baranya megye Dél-dunántúli Régió Szekszárd Tolna megye Dél-dunántúli Régió Miskolc Borsod-Abaúj- Zemplén megye Észak-magyarországi Régió Salgótarján Nógrád megye Észak-magyarországi Régió Az önkormányzati miniszter 1/2008. (VI. 18.) ÖM rendelete az önkormányzati miniszter feladatkörébe tartozó tevékenységek sugárvédelmi ellenõrzõ rendszerének mûködési feladatairól Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 68. -ának (11) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az önkormányzati miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 132/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. -ának c) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. (1) A rendelet hatálya a hivatásos katasztrófavédelmi szervekre, az önkormányzati miniszter közremûködésével irányított közigazgatási hivatalokra, valamint a hivatásos önkormányzati és önkéntes tûzoltóságokra terjed ki. (2) A rendelet hatálya alá tartozó szervezetek a lakosság természetes és mesterséges eredetû sugárterhelését meghatározó környezeti sugárzási viszonyok ellenõrzése, eredményeinek gyûjtése, a környezeti sugárzás dózisteljesítményének figyelemmel kísérése és a lakosság hiteles tájékoztatása, valamint az atomenergia alkalmazását szolgáló létesítményben, berendezésben vagy radioaktív (nukleáris) anyaggal végzett tevékenység során, továbbá a szándékosan ártó emberi magatartások vagy fegyveres összeütközések esetén bekövetkezõ a lakosságot és a környezetet veszélyeztetõ események, nukleáris és radiológiai veszélyhelyzetek (a továbbiakban: nukleáris

14. szám BELÜGYI KÖZLÖNY 1623 veszélyhelyzetek) elhárítása, következményeinek csökkentése, illetõleg megszüntetése érdekében folyamatosan mûködõ ágazati sugárvédelmi ellenõrzõ rendszert üzemeltetnek, illetve részt vesznek annak üzemeltetésében. (3) Az önkormányzati miniszter irányítása alá tartozó szervek sugárvédelmi ellenõrzõ rendszere közremûködik az ország sugárzási helyzetének folyamatos figyelésének, jelzésének és ellenõrzésének biztosításában, adatokat szolgáltat az országos környezeti sugárvédelmi ellenõrzõ rendszer részére. (4) Az Önkormányzati Minisztérium (a továbbiakban: ÖM) sugárvédelmi ellenõrzõ rendszer technikai berendezései megállapodás alapján az ÖM által irányított és felügyelt szervezetek mûködési helyein kívül is üzemeltethetõek. A sugárvédelmi ellenõrzõ rendszer felépítése, irányítása 2. (1) Az önkormányzati miniszter feladatkörébe tartozó tevékenységet végzõ szervek sugárvédelmi ellenõrzõ rendszere vezetõ szervbõl, végrehajtó szervezetekbõl és funkcionális elemekbõl áll. (2) A vezetõ szerv feladatait az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság látja el. (3) A végrehajtó szervezetek: a) a Nukleáris Baleseti Információs és Értékelõ Központ, b) a területi információs központok, c) a mobil laboratóriumok (veszélyhelyzeti felderítõ csoportok, sugárvédelmi mérõkocsi). (4) A funkcionális elemek: a) a radiológiai távmérõhálózat, b) a sugárzásmérõ pontok, c) az adattovábbító pontok. 3. (1) Az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság fõigazgatója az ÖM sugárvédelmi ellenõrzõ rendszer vezetése során: a) összehangolja a sugárvédelmi ellenõrzõ rendszer elemeinek mûködését, b) irányítja a nukleáris veszélyhelyzetekre és egyéb eseményekre történõ felkészülést, c) kijelöli a sugárvédelmi ellenõrzõ rendszer mérési pontjainak mûködési helyeit, az ágazati mobil laboratóriumokat és mérõállomásokat, valamint az adattovábbító pontokat, d) folyamatos készenléti ügyelet útján biztosítja sugárvédelmi ellenõrzõ rendszer felügyeletét, a riasztási feladatok végrehajtását, e) jóváhagyja az ÖM sugárvédelmi ellenõrzõ rendszer éves ellenõrzési programját. (2) A sugárvédelmi ellenõrzõ rendszer mérési pontjai a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, illetve megállapodás alapján a hivatásos önkormányzati és önkéntes tûzoltóságokon, valamint az általuk használt ingatlanokban is kijelölhetõek, azok mûködési feltételeit a létesítmények üzembentartói biztosítják. (3) Adattovábbító pontként a (2) bekezdésben felsorolt szervezeteken túl, tartalékként a közigazgatási hivatalok informatikai hálózatai és központjai is igénybe vehetõek, azok mûködési feltételeit a létesítmények üzembentartói biztosítják. A SUGÁRVÉDELMI ELLENÕRZÕ RENDSZER FELADATAI Általános feladatok 4. Az ÖM sugárvédelmi ellenõrzõ rendszer: a) folyamatosan figyeli, jelzi és ellenõrzi az ország területén mérhetõ környezeti sugárzás dózisteljesítményét, b) a mért sugárzási adatokat rendszeresen az ügyrendeknek megfelelõen megküldi az országos környezeti sugárvédelmi ellenõrzõ rendszer információs központjába, c) ellátja a nukleáris riasztás feladatait, d) közremûködik a nukleáris veszélyhelyzeti döntéselõkészítõ és döntéshozó tevékenységhez szükséges információk biztosításában. Részletes feladatok 5. (1) Az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság: a) folyamatosan felügyeli a sugárvédelmi ellenõrzõ rendszer mûködõképességét, b) biztosítja a riasztási feladatok végrehajtását és a beérkezõ adatok alapján elrendeli a rendelet mellékletében meghatározott riasztási fokozatokat. (2) A Nukleáris Baleseti Információs és Értékelõ Központ: a) összehangolja az országos sugárfigyelõ rendszer tevékenységét, b) a távmérõ hálózat mûködésével nyert adatokkal hozzájárul a lakosság természetes és mesterséges eredetû sugárterhelés alakulásának nyomon követése érdekében

1624 BELÜGYI KÖZLÖNY 14. szám az Országos Környezeti Sugárvédelmi Ellenõrzõ Rendszer Információs Központja által végzett adatgyûjtéshez, c) gyûjti, elemzi, értékeli és archiválja a sugárvédelmi ellenõrzõ rendszer mérõállomásairól, és mérési pontjairól, valamint a mobil laboratóriumoktól és a mérõállomásoktól beérkezõ mérési adatokat, d) tervezi, szervezi és koordinálja a központi adatgyûjtést az országos sugárfigyelésben részt vevõk információs központjaiból, e) koordinálja az országos sugárfigyelõ rendszer alrendszereinek egységes képességfejlesztését, f) napi, heti, havi jelentést, illetve éves összefoglaló jelentést készít az országos sugárzási helyzetrõl az Országos Környezeti Sugárvédelmi Ellenõrzõ és az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszerben érintett vezetõk és a lakossági tájékoztatásban érintett szervek számára, g) biztosítja a RODOS valós idejû on-line döntéstámogató rendszer üzemeltetését, h) mûködteti a nemzetközi és hazai radiológiai adatcsere központot. (3) A területi információs központok: a) a Fõvárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, illetve a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok illetékességi területén gyûjtik és értékelik a sugárzási adatokat, b) a Nukleáris Baleseti Információs és Értékelõ Központ szolgáltatása, illetve az Országos Környezeti Sugárvédelmi Ellenõrzõ Rendszer adatai alapján értékelt radiológiai információval látják el a területi védelmi igazgatási szerveket. (4) A mobil laboratóriumok és mérõállomások: a) a radiológiai távmérõ hálózat által szolgáltatott mérési eredmények ellenõrzése céljából helyszíni mérésekkel ellenõrzik a valós sugárzási helyzetet, b) normál és veszélyhelyzeti idõszakban helyszíni sugárellenõrzéseket, illetve mintavételezéseket és vizsgálatokat végeznek, azok eredményeit továbbítják a területi információs központokba, illetve a Nukleáris Baleseti Információs és Értékelõ Központba. (5) A radiológiai távmérõhálózat: a) helyhez kötött mérõállomásaival automata üzemmódban méri, gyûjti, tárolja és továbbítja a környezeti háttérsugárzás adatait, b) a radiológiai távmérõhálózat mérõállomásai a környezeti gammasugárzás dózisteljesítményének emelkedésekor e rendelet mellékletében meghatározott értéknél automatikusan jeleznek, illetve riasztási jelzést küldenek a Nukleáris Baleseti Információs és Értékelõ Központba. (6) A sugárzásmérõ pontok: a) rendszeresen ellenõrzik a természetes és mesterséges eredetû sugárterhelését meghatározó környezeti sugárzási viszonyokat, a mérési adatokat továbbítják az illetékes területi információs központba, b) a környezeti sugárzás dózisteljesítményének emelkedésékor e rendelet mellékletében meghatározott értéknél az illetékes területi információs központ tájékoztatása mellett jeleznek, illetve riasztási jelzést küldenek a Nukleáris Baleseti Információs és Értékelõ központba. (7) Az adattovábbító pontok: a) biztosítják a távmérõ hálózatban keletkezõ információk folyamatos továbbítását a Nukleáris Baleseti Információs és Értékelõ Központba, b) közremûködnek a mobil laboratóriumok és a mérõállomások által szolgáltatott adatok területi információs központokba történõ eljuttatásában. További feladatok a nukleáris veszélyhelyzet idõszakára 6. (1) Az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság: a) gyûjti és a Kormányzati Koordinációs Bizottság munkaszervei, valamint a fõvárosi és megyei védelmi bizottságok részére folyamatosan továbbítja a sugárhelyzet értékelésével kapcsolatos információkat, b) állandó összeköttetést tart fent az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszer szerveivel. (2) A Nukleáris Baleseti Információs és Értékelõ Központ: a) gyûjti, elemzi, értékeli, a döntés-elõkészítésben érintett és a védelembe bevont szervek felé továbbítja az Országos Sugárfigyelõ, Jelzõ és Ellenõrzõ Rendszer alrendszereibõl beérkezõ mérési adatokat, b) a lakosság életének és egészségének megóvásához szükséges baleset-elhárítási intézkedések sugárvédelmi megalapozása érdekében támaszkodik az Országos Környezeti Sugárvédelmi Ellenõrzõ Rendszer Információs Központjának közremûködésére és szakvéleményére, c) jelentést készít a távmérõhálózat feldolgozott mérési adatai alapján az ország sugárzási viszonyairól. (3) A területi információs központok folyamatosan értékelt radiológiai információval látják el a területi védelmi igazgatási szerveket. (4) A mobil laboratóriumok és mérõállomások rendszeres helyszíni sugárellenõrzéseket, illetve mintavételezéseket és vizsgálatokat végeznek, azok eredményeit továbbítják a területi információs központokba, illetve a Nukleáris Baleseti Információs és Értékelõ Központba. (5) A radiológiai távmérõhálózat és a sugárzásmérõ pontok folyamatosan mérési adatokkal látják el a Nukleáris Baleseti Információs és Értékelõ Központot. (6) Nukleáris veszélyhelyzetben a sugárvédelmi ellenõrzõ rendszer szervezeti elemei az (1) (5) bekezdésben foglaltakon túlmenõen az 5. -ban meghatározott feladatokat is végrehajtják.

14. szám BELÜGYI KÖZLÖNY 1625 Záró rendelkezések 7. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 30. napon lép hatályba. (2) A rendelet hatálya alá tartozó szervek sugárvédelmi ellenõrzéssel kapcsolatos részletes feladataikat így különösen a szerven belül a rendszer alkotóelemeit, azok feladatát, a kapcsolattartás, az adattovábbítás, az együttmûködés és vezetés rendjét a rendelet hatálybalépését követõ 90 napon belül ügyrendben szabályozzák. Dr. Gyenesei István s. k., önkormányzati miniszter Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatóságának közleményei Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatóságának 1/2008. (EüK. 7.) Gyf. közleménye Szentkirály K-44 OKK számú kút vize számára természetes ásványvíz megnevezés használatának engedélyezésérõl Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatósága a Szentkirályi Ásványvíz Kft. (1093 Budapest, Boráros tér 7/1.) tulajdonában álló Szentkirály K-44 OKK számú kút vizének belsõ, kizárólag palackozási célú felhasználásában a természetes ásványvíz megnevezés használatát Szentkirályi elnevezéssel engedélyezte (66/Gyf/2008.). Melléklet az 1/2008. (VI. 18.) ÖM rendelethez Az ÖM sugárvédelmi ellenõrzõ rendszer riasztási típusai Riasztás típusa Határérték Megjegyzés I. fokú figyelmeztetõ 250 nsv/h egy mérõállomáson riasztás jelzés II. fokú riasztási 500 nsv/h egy mérõállomáson riasztás jelzés III. fokú riasztás fokozott riasztási jelzés 500 nsv/h három, az országos sugárfigyelõ rendszerben lévõ szomszédos mérõállomáson Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatóságának 2/2008. (EüK. 7.) Gyf. közleménye Hajdúszoboszló B-387 OKK számú kút vize számára természetes ásványvíz megnevezés használatának engedélyezésérõl Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatósága a Hungarospa Hajdúszoboszlói Gyógyfürdõ és Egészségturisztikai Zrt. (4200 Hajdúszoboszló, Szent István park 1-3.) tulajdonában álló Hajdúszoboszló B-387 OKK számú kút vizének belsõ (palackozási célú) felhasználásában a természetes ásványvíz megnevezés használatát Pávai Vajna elnevezéssel engedélyezte (221-2/Gyf/.). Közlemények Ügyészségi szolgálati igazolvány érvénytelenítése Dr. Matta Eszter miskolci városi ügyészségi ügyész eltulajdonított 010607, valamint Hadi János Baranya megyei fõügyészségi fizikai alkalmazott elveszített 130500 sorszámú szolgálati igazolványát a Legfõbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Fõosztálya érvénytelenítette. Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatóságának 3/2008. (EüK. 7.) Gyf. közleménye Székesfehérvár K-218 OKK számú kút vize számára természetes ásványvíz megnevezés használatának engedélyezésérõl Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatósága a Fejérvíz Zrt. (8000 Székesfehérvár, Király sor 3 15.) tulajdonában álló Székesfehérvár K-218 OKK számú kút vizének belsõ, kizárólag palackozási célú felhasználásában a természetes

1626 BELÜGYI KÖZLÖNY 14. szám ásványvíz megnevezés használatát Fehérvári Aqua Mathias elnevezéssel engedélyezte (136-3/Gyf/.). Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatósága a Tókert Projekt Kft. (2310 Szigetszentmiklós, Tököli u. 184.) tulajdonában álló Ráckeve B-59 OKK számú kút vizének külsõ (fürdési célú) célú felhasználásban a természetes ásványvíz megnevezés használatát Kevei Termálvíz elnevezéssel engedélyezte (595-2/Gyf/.). Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatóságának 4/2008. (EüK. 7.) Gyf. közleménye csehországi Nova Vincentkában található kútból származó víz számára gyógyvíz forgalomba hozatalának engedélyezésérõl Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatósága a csehországi (Zlín megye, Luhaèovice) Nova Vincentkában található kútból származó, a Leèivé Vody a.s. Lázenské námesti 165, 76326 Luhacovice által palackozott Vincentka elnevezéssel gyógyvíz forgalomba hozatalát engedélyezte (109/Gyf/.). Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatóságának 7/2008. (EüK. 7.) Gyf. közleménye Debrecen K-2500 OKK számú kút vize számára természetes ásványvíz megnevezés használatának engedélyezésérõl Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatósága az AVE Ásványvíz Gyártó és Forgalmazó Kft. (4034 Debrecen, Biczó István kert 66.) tulajdonában álló Debrecen K-2500 OKK számú kút vizének belsõ, kizárólag palackozási célú felhasználásban a természetes ásványvíz megnevezés használatát CÍVIS elnevezéssel engedélyezte, ezzel egyidejûleg a korábban kiadott 194/Gyf/1999. számú engedélyt visszavonta (91/Gyf/.). Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatóságának 5/2008. (EüK. 7.) Gyf. közleménye Visegrád K-7 OKK számú kút vize számára természetes ásványvíz megnevezés használatának engedélyezésérõl Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatósága a Visegrádi Ásványvíz Kft. (2025 Visegrád, Lepencevölgy) tulajdonában álló Visegrád K-7 OKK számú kút vizének belsõ, kizárólag palackozási célú felhasználásában a természetes ásványvíz megnevezés használatát Visegrádi elnevezéssel engedélyezte (144/Gyf/.). Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatóságának 8/2008. (EüK. 7.) Gyf. közleménye Furta B-2 OKK számú kút vize számára természetes ásványvíz megnevezés használatának engedélyezésérõl Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatósága az Intex-Bau Kft. (4033 Debrecen, Herpay G.u.24.) tulajdonában álló Furta B-2 OKK számú kút vizének belsõ, kizárólag palackozási célú felhasználásban a természetes ásványvíz megnevezés használatát Brill elnevezéssel engedélyezte (418-3/Gyf/.). Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatóságának 6/2008. (EüK. 7.) Gyf. közleménye Ráckeve B-59 OKK számú kút vize számára természetes ásványvíz megnevezés használatának engedélyezésérõl Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatóságának 9/2008. (EüK. 7.) Gyf. közleménye Lakitelek K-43 OKK számú kút vize számára természetes ásványvíz megnevezés használatának engedélyezésérõl Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatósága az Aqua-Rich Kft. (6065 Lakitelek, Kisalpár 3.) tulajdonában álló Lakitelek

14. szám BELÜGYI KÖZLÖNY 1627 K-43 OKK számú kút vizének belsõ, kizárólag palackozási célú felhasználásban a természetes ásványvíz megnevezés használatát Aqua-Rich elnevezéssel továbbra is engedélyezte (162/Gyf/.). (6725 Szeged, Szabadkai út 18.) tulajdonában álló Szeged B-674 OKK számú kút vizének belsõ, kizárólag palackozási célú felhasználásában a természetes ásványvíz megnevezés használatát Santé elnevezéssel engedélyezte (43/Gyf/.). Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatóságának 10/2008. (EüK. 7.) Gyf. közleménye Hévíz B-14 OKK számú kút vize számára természetes ásványvíz megnevezés használatának engedélyezésérõl Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatósága a Hévízgyógyfürdõ és Szent András Reumakórház Kht. (8380 Hévíz, Dr. Schulhof Vilmos sétány 1.) tulajdonában álló Hévíz B-14 OKK számú kút vizének belsõ (ivási célú) felhasználásában a természetes ásványvíz megnevezés használatát Fontanalis elnevezéssel továbbra is engedélyezte (241/Gyf/.). Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatóságának 13/2008. (EüK. 7.) Gyf. közleménye Bárdudvarnok K-8 OKK számú kút vize számára természetes ásványvíz megnevezés használatának engedélyezésérõl Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatósága Lukács László (7478 Bárdudvarnok, Kaposdada 428/24. hrsz.) tulajdonában álló Bárdudvarnok K-8 OKK számú kút vizének belsõ, kizárólag palackozási célú felhasználásában a természetes ásványvíz megnevezés használatát Éleshegyi elnevezéssel engedélyezte (104-3/Gyf/2008.). Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatóságának 11/2008. (EüK. 7.) Gyf. közleménye Debrecen K-2406 OKK számú kút vize számára természetes ásványvíz megnevezés használatának engedélyezésérõl Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatósága az AVE Ásványvíz Gyártó és Forgalmazó Kft. (4034 Debrecen, Biczó István kert 66.) tulajdonában álló Debrecen K-2406 OKK számú kút vizének belsõ, kizárólag palackozási célú felhasználásában a természetes ásványvíz megnevezés használatát AVE elnevezéssel továbbra is engedélyezte (481/Gyf/.). Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatóságának 14/2008. (EüK. 7.) Gyf. közleménye Nyárlõrinc K-39 OKK számú kút vize számára természetes ásványvíz megnevezés használatának engedélyezésérõl Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatósága a Szikrai Borászati Kft. (6032 Nyárlõrinc, Fõ u. 3.) tulajdonában álló Nyárlõrinc K-39 OKK számú kút vizének belsõ, kizárólag palackozási célú felhasználásában a természetes ásványvíz megnevezés használatát Minerál-Aqua elnevezéssel továbbra is engedélyezte (16/Gyf/2008.). Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatóságának 12/2008. (EüK. 7.) Gyf. közleménye Szeged B-674 OKK számú kút vize számára természetes ásványvíz megnevezés használatának engedélyezésérõl Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatósága a PICK Szeged Zrt. Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatóságának 15/2008. (EüK. 7.) Gyf. közleménye Hévíz K-11 OKK számú kút vize számára természetes ásványvíz megnevezés használatának engedélyezésérõl Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatósága a Hunguest Hotels

1628 BELÜGYI KÖZLÖNY 14. szám Zrt. (1113 Budapest, Bartók Béla út 152.) tulajdonában álló Hévíz K-11 OKK számú kút vizének belsõ (ivási célú) célú felhasználásában a természetes ásványvíz megnevezés használatát továbbra is engedélyezte (44/Gyf/.). OKK számú kút vizének belsõ, kizárólag palackozási felhasználásában a természetes ásványvíz megnevezés használatát Balfi elnevezéssel továbbra is engedélyezte (139/Gyf/.). Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatóságának 16/2008. (EüK. 7.) Gyf. közleménye Gönc K-3 OKK számú kút vize számára természetes ásványvíz megnevezés használatának engedélyezésérõl Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatósága az Aqua-Göncz Kft. (3896 Gönc, Ipartelep u. 1.) tulajdonában álló Gönc K-3 OKK számú kút vizének belsõ, kizárólag palackozási célú felhasználásában a természetes ásványvíz megnevezés használatát Amadé elnevezéssel továbbra is engedélyezte (158/Gyf/.). Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatóságának 19/2008. (EüK. 7.) Gyf. közleménye Balf K-74 OKK számú kút vize számára természetes ásványvíz megnevezés használatának engedélyezésérõl Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatósága a Pet-Pack Kft. (2120 Dunakeszi, Fõ út 143/a.) tulajdonában álló Balf K-74 OKK számú kút vizének belsõ, kizárólag palackozási felhasználásában a természetes ásványvíz megnevezés használatát Balfi elnevezéssel továbbra is engedélyezte (142/Gyf/.). Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatóságának 17/2008. (EüK. 7.) Gyf. közleménye Sárospatak K-123 OKK számú kút vize számára természetes ásványvíz megnevezés használatának engedélyezésérõl Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatósága Sárospatak Város Önkormányzata (3850 Sárospatak, Kossuth u. 44.) tulajdonában álló Sárospatak K-123 OKK számú kút vizének belsõ (ivási célú) felhasználásában a természetes ásványvíz megnevezés használatát Végardói elnevezéssel továbbra is engedélyezte (317/Gyf/.). Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatóságának 20/2008. (EüK. 7.) Gyf. közleménye Balf K-5 OKK számú kút vize számára természetes ásványvíz megnevezés használatának engedélyezésérõl Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatósága a PET-Pack Kft. (2120 Dunakeszi, Fõ út 143/a.) tulajdonában álló Balf K-5 OKK számú kút vizének belsõ, kizárólag palackozási felhasználásában a természetes ásványvíz megnevezés használatát Balfi elnevezéssel továbbra is engedélyezte (140/Gyf/.). Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatóságának 18/2008. (EüK. 7.) Gyf. közleménye Balf K-4 OKK számú kút vize számára természetes ásványvíz megnevezés használatának engedélyezésérõl Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatósága a Pet-Pack Kft. (2120 Dunakeszi, Fõ út 143/a.) tulajdonában álló Balf K-4 Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatóságának 21/2008. (EüK. 7.) Gyf. közleménye Balf K-75 OKK számú kút vize számára természetes ásványvíz megnevezés használatának engedélyezésérõl Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatósága a PET-Pack Kft. (2120 Dunakeszi, Fõ út 143/a.) tulajdonában álló Balf