25.3.1 Beruházás-ösztönzési célelőirányzat... 49 25.3.2 Nemzeti beruházás-ösztönzési célelőirányzat... 51 25.3.3. Kis- és középvállalkozói

2 25.3.1 Beruházás-ösztönzési célelőirányzat... 49 25.3.2 Nemzeti beruházás-ösztönzési célelőirányzat... 51 25.3.3. Kis- és középvállalkozói célelőirányzat... 52 25.3.4. Magyar vállalkozások tőzsdei bevezetésének támogatása... 55 25.3.8. Külgazdaság fejlesztési célelőirányzat... 56 25.4. EU tagságból eredő feladatok... 57 25.7. Energiapiaci liberalizáció előkészítés... 57 25.13. Üzleti környezet fejlesztése... 57 25.14. Társadalmi szervezetek címzett támogatása... 58 25.14.5. Magyar Szabványügyi Testület támogatása... 58 25.18. Informatikai, távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási feladatok... 58 25.18.7. Közháló Program... 58 25.18.8. e-magyarország Pontok... 59 25.18.10. e-információszabadság... 59 25.18.12. NAVA-NDA program... 60 25.18.13. Felső és közoktatási szoftver és licenc díj... 60 25.18.16. Információs társadalom stratégia tervezés és monitoring... 61 25.18.17. Információs társadalom fejlesztése és a digitális szakadék csökkentése... 61 25.18.18. Infokommunikációs stratégiák és programok megalapozása... 65 25.18.19. Szociális ártámogatás... 66 25.19. Ágazati szabályozási feladatok, Elektronikus hírközlés, posta infrastruktúra szabályozás... 67 25.20. K+F és innovációs díjak... 70 25.28. Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése... 70 25.29. Útpénztár... 71 25.30. Közlekedéssel kapcsolatos és egyéb fejezeti kezelésű előirányzatok... 72 25.30.1. Autópálya rendelkezésre állási díj... 72 25.30.4. MÁV ZRt. tőkeemelése... 72 25.30.5. GySEV zrt. tőkeemelése... 73 25.30.7. Schengen Alap... 73 25.30.8. Kockázati céltartalék... 74 25.30.9. EU támogatású projektek előkészítése és technikai támogatása... 74 25.30.11. TEN-T pályázatok... 74 25.30.15. BKSz működésének támogatása... 76 25.30.16. Az ágazat védelmi felkészítésének állami feladatai a honvédelmi törvény alapján... 76 25.30.17. Kihelyezett szakértői támogatás... 77 25.30.26. Nemzetközi tagdíjak, nemzetközi kapcsolattal összefüggő feladatok... 77 25.30.26.2. Nemzetközi tagdíjak (NKTHI)... 78 25.30.33. Katasztrófavédelmi, polgári védelmi és nukleárisbaleset-elhárítási ágazati feladatok... 78 25.30.34. NATO tagságból adódó ágazati feladatok... 80 25.30.36. Közlekedési zajvédelem... 80 25.30.37. A közösségi közlekedés összehangolt fejlesztése... 81 25.30.38. RO-LA gördülő országút... 82

3 25.31. PHARE programok és az átmeneti támogatás programjai... 83 25.31. 2. Átmeneti támogatással megvalósuló programok... 83 25.31.2.1. Hajózási Információs Rendszer megvalósítása... 83 25.31.2.4. IT fejlesztés gépjármű-közlekedés légszennyező hatásának számítására... 83 25.31.2.5. Integrált vontatási erőforrás tervező- és nyilvántart információs rendszer. 83 25.31.2.7. Egyes fontos mérések visszavezethetőségi láncának létrehozása 2004/016-689.05.02...84 25.31.2.8. Vasúti információs adatbázis fejlesztése 2004/016-689.05.02... 84 25.31.2.11. Nemzeti szélessávú stratégia monitoring rendszerének felépítése... 84 25.36. Közhasznú szervezetek támogatása... 85 25.36.1. Energia Központ Kht. közhasznú feladatai... 85 25.38.6. Vasúti fejlesztések EIB hitelből... 85 25.40. Fejezeti tartalék... 85 25.40.1. Fejezeti általános tartalék... 85 25.40.2. Fejezeti egyensúlyi tartalék... 86 25.41. Magán és egyéb jogi személyek kártérítése... 86 25.47. Kötött segélyhitelezés célelőirányzat... 86 27. Vállalkozások folyó támogatása... 87 27.1. Egyedi támogatások... 87 27.1.1. Költségtérítés a vasúttársaságok személyszállítási közszolgáltatásaihoz és a pályahálózat működtetéséhez... 87 27.1.2. Bányabezárás... 87 28. Központosított bevételek... 88 28.1. Gazdaságfejlesztési támogatások visszatérülése... 88 28.2. Gépjármű túlsúlydíj... 88 28.3. Energiaár-kompenzációs befizetés... 88 30. Alapok támogatása... 88 30.1. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap... 88

4 A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006. évi LV. törvény a kormányzati munkamegosztás új rendjét alakította ki, amely a kormányzati struktúra átalakításával és egyes miniszterek feladat- és hatáskörének megváltozásával járt. A törvény alapján az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) megszűnt, a közigazgatási informatikai feladatok ellátása a Miniszterelnöki Hivatalhoz (MeH), a megszűnő IHM minden más feladatának ellátása a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumhoz került. A gazdasági és közlekedési miniszter feladat-és hatásköréről szóló 163/2006. (VII. 28.) Kormányrendelet hatálybalépésével kibővült a miniszter feladat- és tevékenységi köre, 2006. augusztus1-től a miniszter felel az elektronikus hírközlésért és a postaügyért is. A feladatváltozások alapján az oktatási miniszter kutatás-fejlesztéssel és technológiai innovációval összefüggő feladat- és hatáskörét a gazdasági és közlekedési miniszter vette át. A korábban a GKM szervezeti keretei között működő Irányító Hatóságok tevékenységüket a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) keretei között folytatják tovább. A gazdasági és közlekedési miniszter a gazdaságpolitikáért, az iparügyért, a bányászati ügyekért, a kereskedelmért, a külgazdaságért, a közlekedéspolitikáért, az energiapolitikáért, az informatikáért, az elektronikus hírközlésért, a postaügyért, a kutatás-fejlesztésért és a technológiai innovációért való felelőssége körében előkészíti a jogszabályokat. Közreműködik a Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódó, a kormányzati PPP feladatokkal és rendszerekkel összefüggő jogszabályok megalkotásában. Ellátja a gazdasági versenyképesség javításával kapcsolatos kormányzati feladatok összehangolását. Javaslatokat készít a pénzügyminiszterrel együttesen - a Kormány gazdaságpolitikai céljaira, a gazdaságpolitikai programok végrehajtására, és az ezek megvalósításához szükséges eszközökre. Kialakítja az érdekelt miniszterekkel együttműködve a Kormány külgazdasági politikáját, stratégiát dolgoz ki a külföldi működőtőke befektetések ösztönzésére, az áruk és szolgáltatások külkereskedelmének és a hazai vállalkozások működőtőke exportjának elősegítésére. Részt vesz az Európai Unió intézményeinek tagállami kormányzati részvétellel működő döntéshozó és döntés-előkészítő tevékenysége keretében képviselendő kormányzati álláspont előkészítésében és annak döntés-előkészítő fórumokon való képviseletében. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a tárca 2007. évi költségvetésének tervezetét a Kormány 2006-ban beterjesztett Konvergencia programjában megjelölt elvek és célok melyek az államháztartási hiány gyors csökkentése mellett strukturális reformokkal biztosítják az egyensúly tartós fennmaradását, valamint az EU tagságból adódó feladatok figyelembe vételével állította össze. Az ország versenyképességének növelése, az export és a beruházások által vezérelt növekedési pályára állítása érdekében a tárcánál a 2007. évi költségvetés tervezetének összeállítása során elsőrendű prioritást élvezett a gyorsforgalmi és közúti infrastruktúra fejlesztéséhez, a vasúttársaságok tőkeemeléséhez, valamint a személyszállítási közszolgáltatásokhoz és a pályahálózat működtetéséhez,

5 a külföldi működő tőke beáramlásának ösztönzéséhez, a kis-és középvállalkozások megerősödését szolgáló támogatási programok működtetéséhez, az országos közúthálózat forgalom-biztos állapotának fenntartásához szükséges források biztosítása. A GKM fejezet 2007. évi támogatási előirányzatának alakulása: A GKM fejezet 2006. évi eredeti előirányzata 304.925,5 millió forint (az Informatikai és Hírközlési, valamint a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal fejezetekkel együtt) A 2006. évi zárolás bázisba építése -15.699,5 millió forint Az államháztartási tartalék elvonása -7.545,9 millió forint A kormányzati struktúraváltozással és feladatátrendezéssel összefüggő átcsoportosítások (MEH, NFÜ,KvVM,KÜM, SZMM) -51.509,5 millió forint Előírt létszámcsökkentés és szervezeti intézkedések hatása -2.142,4 millió forint 2006. évi illetményjavítás és szintrehozás 19,7 millió forint Támogatási többletek összesen: 374.433,6 millió forint Beruházásösztönzési célelőirányzat 33.341,2 millió forint Autópálya rendelkezésre állási díj 2.000,0 millió forint Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése 210.000,0 millió forint MÁV ZRt. tőkeemelés 111.600,0 millió forint Vasúti fejlesztések EIB hitelből 8.400,0 millió forint Uniós előirányzatok csökkenése -5.231,5 millió forint EU Integráció cím többlete 14.323,9 millió forint A GKM fejezet 2007. évi támogatási előirányzata összesen: 602.481,5 millió forint. A GKM fejezet 2007. évi tervezett kiadási és bevételi főösszegét, valamint a támogatások összegének alakulását összefoglalóan a sor alatt tervezett egyedi támogatások és a központosított bevételek nélkül a következő táblázat mutatja: Millió forintban Intézmények összesen: Kiadás 107.050,6 Bevétel 94.494,5 Támogatás 12.556,1 Fejezeti kezelésű előirányzatok Kiadás 751.170,7 Bevétel 161.245,3 Támogatás 589.925,4 GKM fejezet összesen Kiadás 858.221,3 Bevétel 255.739,8 Támogatás 602.481,5

6 A GKM 2007. évi költségvetésének tervezetében a tárca hatáskörébe tartozó közvetlen feladatok megvalósítását 858,2 Mrd Ft szolgálja, melyből 602,5 Mrd Ft ot a központi költségvetés támogatással finanszíroz. Ezen túlmenően a költségvetés egyedi termelési támogatásként a vasúttársaságok személyszállítási közszolgáltatásaihoz és a pályahálózat működtetéséhez 102,9 Mrd Ft, a bányabezárások finanszírozására, a bányavagyon-hasznosító részvénytársaságok kötelezettségeinek vagyonértékesítésből nem fedezhető költségeire 1,0 Mrd Ft támogatást biztosít. 2007. évtől a tárca felügyelete alá tartozó Kutatási Technológiai Innovációs Alap központi költségvetésből származó támogatása 20,5 Mrd Ft. A fejezet költségvetése a költségvetési támogatásból finanszírozott intézmények részére együttesen 12.556,1 millió forint támogatást tartalmaz, a saját bevételből gazdálkodó alábbi intézmények részére a 2007. évi költségvetési törvényben előírásra kerülő költségvetésbe történő befizetési kötelezettség mellett: Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Magyar Bányászati Hivatal Magyar Szabadalmi Hivatal Országos Mérésügyi Hivatal Közlekedési Felügyeletek Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Nemzeti Hírközlési Hatóság 816,2 millió forint 264,1 millió forint 502,9 millió forint 849,1 millió forint 7.364,1 millió forint 135,5 millió forint 2.038,0 millió forint 5.616,0 millió forint A fejezeti kezelésű előirányzatok között új előirányzat a Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése előirányzat 210,0 Mrd forint összegben. A Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése előirányzat tartalmazza mindazon 2007. évi gyorsforgalmi úthálózat fejlesztési projektek támogatását, amelyeket a Kormány nem Európai Uniós forrásból vagy PPP konstrukcióban tervez megvalósítani. A Kormány döntése értelmében 2007. évben közvetlen költségvetési forrásból kívánja finanszírozni a korábban magánfinanszírozói forrás bevonásával megvalósítani tervezett, a 317/2005. (XII. 25.) Kormányrendeletben meghatározott un. Program utakkal kapcsolatos építési költségeket is, így ezen fejlesztések forrását is a fejezeti sor biztosítja támogatás formájában. A tárca költségvetésében 2007. évben a MÁV Zrt tőkeemelésére a korábbi évekhez képest nagyságrendileg magasabb összeg, 111,6 Mrd forint áll rendelkezésre. A központi költségvetés 2007. évben forrást biztosít továbbá a tárcánál az Európai Beruházási Bankkal 2003. szeptemberében kötött hitelszerződésben vállalt vasútfejlesztési projektben szereplő Északi összekötő vasúti Duna-híd költségvetési forrás hiányában régóta húzódó - felújítására. A projekt megvalósítására 2007. évben 8,4 Mrd forint áll rendelkezésre.

7 A tárcánál a Beruházásösztönzési-célelőirányzat szolgál a magyar gazdaság versenyképességének javítását eredményező, munkahelyeket teremtő működő tőke bevonását szolgáló, a környező országokkal versenyképes támogatási rendszer működtetésére. A 2007. évi költségvetési törvény tervezetében a Beruházás-ösztönzési célelőirányzatból fejlesztésekre fordítható támogatás összege 38,0 Mrd forint. A beruházások megvalósulása a munkahelyteremtéssel nemcsak a nagyvárosok életminőségében hoz javulást, hanem a nagyvárosok vonzáskörzetében lévő kisebb településeken is. A kis-és középvállalkozások fejlődését szolgáló támogatások finanszírozását a GKM költségvetési fejezetében a Kis-és középvállalkozói célelőirányzat biztosítja. Az elmúlt években a célelőirányzatból nyújtott támogatások többsége a vállalkozások létrejöttét, megerősödését, fejlesztését segítette elő. A kisvállalkozások számára azonban csak korlátozott lehetőségek álltak rendelkezésre forgóeszköz finanszírozásra, átmeneti likviditási nehézségek kezelésére. Annak érdekében, hogy a KKV-k egyszerű eljárással és gyorsan juthassanak forrásokhoz a tárca folytatja a 2002-ben elindított Széchenyi Kártya programot. A kártya révén a vállalkozások maximum 10 millió forint összegben egyszerűsített eljárással szabad felhasználású likviditási problémákat kezelő hitelhez juthatnak. A tárca a Kis-és középvállalkozói célelőirányzat 2007. évi forrásából folytatni kívánja a hazai roma mikró- és kisvállalkozások piaci esélyeit javító, a roma közösségen belül a vállalkozóvá válást elősegítő fejlesztések megvalósítását segítő pályázati támogatási konstrukciót. A KKC biztosít forrást a Szülőföld Programban meghatározott, a GKM kompetenciájába tartozó programok megvalósításához. 2007. évben a határon túli magyar vállalkozások versenyképességét növelő, EU tapasztalatátadás és tudástranszfer keretében képzési, vállalkozói tréning, üzleti környezetjavító programok kerülnek megvalósításra. Az országos közúthálózat útüzemeltetésével, fenntartásával, felújításával és fejlesztésével összefüggő feladatok forrását a tárca az Útpénztár célelőirányzat keretében tervezte meg. A célelőirányzat kiadási előirányzata 107,0 milliárd forint, melyből közvetlenül fejlesztési célokat 79,7 Mrd forint szolgál. Az országos közutak működtetésére és fenntartására rendelkezésre álló források felhasználásánál prioritást kap a közúthálózat forgalom-biztos állapotának fenntartása, valamint az elmaradt fenntartási feladatokból adódó leromlási folyamat megállítása. A Kormány az 1107/1999. (X. 08.) sz. határozatával hosszú távú energia-takarékossági programot indított, e program keretében cél a megújuló energiahordozók részarányának 3,6 %-ról legalább 5,0 %-ra történő növelése is. Az Energiafelhasználási hatékonyság javítása célelőirányzat 2007. évi előirányzata, 2,0

8 milliárd forint lehetővé teszi, hogy a tárca folytassa a korábban már megkezdett hosszú távú energiatakarékossági program megvalósítását. A fejezet költségvetése tartalmazza a fejezeti tartalék tervezésénél előírt fejezeti egyensúlyi tartalék 8.284,6 millió forintos összegét. A GKM fejezet un. vonal alatti bevételi tételei : a Gazdaságfejlesztési támogatások visszatérülése: a Gépjármű túlsúlydíj: az Energiaár-kompenzációs befizetés: előirányzatok bevételeinek összegét tartalmazzák. 41,0 millió forint 1.200,0 millió forint 82.000,0 millió forint A tárca 2007. évben folytatja a 2006-ban megkezdett intézménykorszerűsítési programot. Az államháztartás egyensúlyi helyzetének megalapozásához szükséges rövid és hosszabb távú intézkedések keretében, a közfeladat-ellátás hatékony szervezeti kereteinek kialakítása érdekében a 2118/2006. Korm. határozat elfogadásával 2006. év június végén döntés született - többek között -: a fővárosi és megyei közlekedési felügyeletek átszervezésével az Egységes Közlekedési Hatóság létrehozásáról, a Magyar Geológiai Szolgálat és a Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ beolvadásáról a Magyar Bányászati Hivatalba, az Országos Mérésügyi Hivatal beintegrálásáról a Magyar Kereskedelemi Engedélyezési Hivatalba. A költségvetési törvény tervezetének melléklete a beolvadó intézmények költségvetését a feladatokat átvevő intézményi címhez rendelten még külön alcímen jeleníti meg, az intézmények integrációjának előkészítése folyamatban van.

9 1. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Igazgatása 1. 1. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium létrehozásáról a 2006. évi LV. törvény rendelkezett. A gazdasági és közlekedési miniszter feladatait a 163/2006. (VII. 28.) Kormányrendelet határozza meg. A miniszter a Kormány gazdaságstratégiájához kapcsolódó feladatait a pénzügyminiszterrel együttműködve, az érdekelt miniszterek bevonásával látja el. Ezek a feladatok a következők: a gazdasági versenyképesség javításával, a mikro- kis- és középvállalkozásokkal, fejlődésük támogatásával, a gazdasági kamarákkal, a beruházások ösztönzésével, a nemzeti akkreditálással összefüggő feladatok ellátása, javaslat készítése a pénzügyminiszterrel együttesen a Kormány gazdaságpolitikai céljaira, a gazdaságpolitikai programok végrehajtására és az ezek megvalósításához szükséges eszközökre, a mérésügyről, a nemzeti szabványosításról, a nemesfémtárgyak és termékek vizsgálatáról, hitelesítéséről, tanúsításáról és forgalmazásáról, a telepengedélyezésről, a haditechnikai termékek gyártásáról és forgalmazásáról, a kábítószer-prekurzorokkal végezhető tevékenységekről, a műszaki termékek termékbiztonságáról és piacfelügyeletéről szóló feladatok ellátása, a bányászatról szóló feladatok ellátása, a kereskedelemről, a vásárokról és a piacokról, az üzletek működéséről, a vendéglátásról, a közraktározásról, a gazdasági reklámtevékenységről szóló feladatok ellátása, az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok országhatárt, illetve vámhatárt átlépő kereskedelméről, a kettős felhasználású termékek és technológiák külkereskedelmi forgalmának engedélyezéséről, a haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelének, behozatalának, transzferének és tranzitjának engedélyezéséről szóló feladatok ellátása, a közúti közlekedéssel, a légiközlekedéssel, a vasúti közlekedéssel, a vízi közlekedéssel, a veszélyes áruk szállításával, a kombinált árufuvarozással, a közlekedési szolgáltatásokkal, a közlekedési szolgáltatások hatósági árának megállapításával, a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekkel, a közlekedési hatósági eljárások díjaival, a gyorsforgalmi utakkal és az utakkal kapcsolatos egyéb szabályokkal, a közlekedés védelmével, a közlekedés biztonságával, a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásával, a közlekedési szakemberek képzésével, vizsgáztatásával, utánképzésével, a nemzetközi közúti fuvarozást végző egyes járművek személyzetének vezetési és pihenőidejével kapcsolatos feladatok ellátása, a villamos energiáról, a földgázellátásról, a villamos energia és a földgáz határon keresztül történő szállításáról, a távhőszolgáltatásról, a központi fűtésről és melegvíz-szolgáltatásról, a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről, a bioüzemanyagok és más megújuló üzemanyagok közlekedési

10 célú felhasználásáról, a megújuló energiaforrások hő- és villamosenergiatermelési céllal történő felhasználásáról, az energiahatékonyság és energiatakarékosság fokozása érdekében teendő lépésekről szóló feladatok ellátása, az informatikáról szóló jogszabályok előkészítése, közreműködés a közigazgatási informatikai feladatokkal és rendszerekkel összefüggő jogszabályok előkészítésében, az elektronikus hírközlésről szóló feladatok ellátása, a postai tevékenységről, a postai szolgáltatások ellátásáról szóló feladatok ellátása, a kutatás-fejlesztésről, a technológiai innovációról, a magyar formatervezési díjról, az iparjogvédelmi támogatásokról szóló feladatok ellátása, közreműködés a Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódó, a kormányzati PPP feladatokkal és rendszerekkel összefüggő jogszabályok előkészítésében, illetve megalkotásában. A minisztérium 2007. évi költségvetési támogatása 6.325,4 millió forint, tervezett bevétele 1.192,0 millió forint, a tervezett kiadása 7.517,4 millió forint. A tervezett létszám 581 fő köztisztviselő. 1. 2. GKM Gazdasági Igazgatóság A GKM Gazdasági Igazgatóság önállóan gazdálkodó, előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Az intézmény által foglalkoztatott munkavállalók a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartoznak. Szakágazati besorolása alapján feladata az igazgatási célú intézményeket ellátó, kisegítő szolgálati tevékenység. A Gazdasági Igazgatóságot 1995. január 1-i hatállyal az ipari és kereskedelmi miniszter alapította, a minisztérium működését elősegítő szolgáltatások teljesítésére. A GKM Gazdasági Igazgatóság főbb feladatai: ellátja a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és az Igazgatóság vagyonkezelésében lévő valamennyi ingatlannal kapcsolatos vagyongazdálkodási és hasznosítási feladatokat, biztosítja a minisztérium székházának és irodaépületeinek üzemeltetését, a működtetéshez szükséges eszközök beszerzését, készletezését, a minisztérium épületeinek üzemeltetése kapcsán a közüzemi szolgáltatásokat, ellátja a beruházási, fenntartási, karbantartási tevékenység előkészítését, tervezését, lebonyolítja a helységgazdálkodási, valamint a rendészeti, vagyonvédelmi, biztonsági, munka-, tűz- és az Igazgatóságra vonatkozó polgári védelmi feladatokat, valamint 2004-től a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium foglalkozás-egészségügyi szolgálatának lebonyolítását,

11 gondoskodik a minisztérium szabad irodahelységeinek bérbeadásáról, illetve a sokszorosító üzem működtetéséről, szabad kapacitásának külső igénybevevők részére történő értékesítéséről, elvégzi a minisztérium és az Igazgatóság immateriális javainak és tárgyi eszközeinek, készleteinek leltározásával, valamint selejtezésével kapcsolatos feladatokat, nyilvántartja és gazdálkodik a rendelkezésre bocsátott vagyonnal, ellátja az állagmegóvási és védelmi feladatokat, ellátja a minisztérium rendelkezésére álló gépkocsik üzemeltetési feladatait, a telefonközpontokkal, valamint a telefonvonalakkal kapcsolatos üzemeltetési, műszaki és adminisztrációs feladatokat, közreműködik a minisztérium és költségvetési szervei dolgozóinak és családtagjainak üdültetésében, biztosítja a minisztériumi dolgozók szociális ellátásának feltételeit, gondoskodik a protokollkonyha, az ajándékraktár működtetéséről, ellátja a GKM informatikai rendszerének üzemeltetési feladatait. Az intézmény 2007. évi tervezett kiadása 2.018,7 millió forint amelyet 491,8 millió forint működési bevétel és 1.526,9 millió forint költségvetési támogatás fedez. A tervezett létszám 118 fő közalkalmazott. 2. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Kutatás Fejlesztési Szervei 2.1. Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal a gazdasági és közlekedési miniszter irányítása és felügyelete alá tartozó, önállóan gazdálkodó, az előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező központi hivatal. Az intézmény működését, tevékenységét meghatározó főbb jogszabályok a következők: a Kutatás és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kezeléséről és felhasználásáról szóló 133/2004. (IV. 29.) Kormányrendelet, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalról szóló 216/2003. (XII. 11.) Kormányrendelet, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény. A Hivatal a Kormány kormányzati tudomány-, technológia- és innováció-politikájának kidolgozása és érvényesítése, az ehhez szükséges állami intézkedések kezdeményezése, illetve végrehajtása érdekében javaslatokat dolgoz ki: a kormányzati tudomány-, technológia- és innováció-politika alakítására; ezek megalapozásához elemzéseket, közép- és hosszú távú koncepciókat készít, technológiai előretekintési programokat indít; a hazai kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenység ösztönzését szolgáló központi állami források képzésére és felhasználására; figyelemmel kíséri a források felhasználását, és arról évente jelentést tesz a Kormánynak;

12 a hazai kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenység közvetlen és közvetett támogatási, ösztönzési rendszerére, a támogatások szempontjainak meghatározására, a közgazdasági eszközök, gazdasági szabályozók kialakítására, illetve közreműködik ezek fejlesztésében; a kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenység irányítási, finanszírozási, intézményi és szabályozási rendszerének kialakítására, fejlesztésére; a hazai kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenység emberi erőforrás utánpótlására fejlesztésére, a kutatóképzés és a tudásközpontok erősítésére. A Hivatal feladatkörében részt vesz a közép- és hosszú távú nemzetgazdasági koncepciók és stratégiák, ezen belül kiemelten a Nemzeti Fejlesztési Terv és az Átfogó Fejlesztési Terv kidolgozásában, érvényesítésében. Részt vesz az országos és regionális fejlesztési programok kidolgozásában, módszertani segítséget nyújt a magyarországi régiók kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiájának kialakításához, a nemzetközi különösen az EU-források innovációs fejlesztési célokra történő eléréséhez és felhasználásához. Közreműködik a kis- és közepes méretű vállalkozások technológiai megújulásának segítésében, a külön jogszabályokban meghatározottak szerint működteti a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapot (a továbbiakban: Alap). Közreműködik a Magyar Köztársaságnak nyújtott külföldi támogatások kutatás-fejlesztési és innovációs célú felhasználásában, illetve e tevékenység koordinálásában, figyelemmel kíséri a kutatás-fejlesztési, illetve innovációs célú hazai támogatási programokat és pályázatokat. A Hivatal a tudomány-, technológia- és innováció-politika érvényesülését elősegítő adatgyűjtési, feldolgozási és tájékoztatási tevékenysége keretében különösen a következő feladatokat látja el: elősegíti a korszerű műszaki megoldások megismertetését, elterjesztését, hasznosítását, továbbá e célok elérését segítő programok, szervezetek, intézmények fejlesztését, előmozdítja a kutatás-fejlesztés és innováció társadalmi elfogadottságának, elismertségének és támogatottságának fokozására irányuló tevékenységet; módszertani segítséget nyújt a kutatás-fejlesztési és innovációs statisztikai adatok gyűjtéséhez, mutatószámok kidolgozásához; részt vesz ezek feldolgozásában, elemzésében, hasznosításában, a hazai és nemzetközi intézmények számára nyújtott információszolgáltatásban; gondoskodik a feladatkörébe tartozó kutatás-fejlesztési programok és pályázatok értékeléséből származó eredmények, valamint e programok és pályázatok nyerteseire vonatkozó, közérdekű adatok nyilvánosságra hozataláról; felügyeli a Nemzeti Kutatás-nyilvántartási Rendszert, ellátja a Nemzeti Kutatásnyilvántartási Rendszerről szóló 160/2001. (IX. 12.) Kormányrendeletben foglalt feladatok végrehajtását. A Hivatal a kormányzati tudomány-, technológia- és innováció-politika területén folyó nemzetközi, illetve európai integrációs együttműködés, a hazai és külföldi szervezetek és a kutatás-fejlesztési tevékenységben részt vevő személyek közötti együttműködés

13 kialakítása és erősítése keretében összhangban Magyarország külpolitikai, külgazdasági stratégiájával, illetve az általános külpolitikai célkitűzésekkel a Külügyminisztériummal összehangolva különösen a következő szakmai feladatokat látja el: szakmailag irányítja és összehangolja a Kormány nemzetközi tudomány- és technológiapolitikai tevékenységét; az érintett szervekkel együttműködve kezdeményezi a két- és többoldalú kormányközi tudományos és technológiai egyezmények megkötését; részt vesz ezek előkészítésében, illetve szervezi, koordinálja azok végrehajtását; szakmailag irányítja a tudományos és technológiai diplomáciai tevékenységet; koordinálja az EU Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramjaiban és az Európai Kutatási Térség fejlesztésében végzett magyar kormányzati tevékenységet; az európai uniós tagságból eredő jogok és kötelezettségek keretében gondoskodik a kutatás-fejlesztést és innovációt érintő kormányzati feladatok ellátásáról, valamint a nemzeti képviseletről az EU kutatással, technológiával és innovációval foglalkozó testületeiben; felhatalmazás alapján képviseletet lát el a nemzetközi tudományos és technológiai szervezetekben, kezdeményezésekben; feladatkörében együttműködik a Magyar Köztársaság külképviseleteivel, kapcsolatot tart a Magyarországon működő külképviseletekkel, valamint a Magyarországon, illetve külföldön működő partnerintézményekkel. Alaptevékenységén kívül vállalkozási tevékenységet folytathat a szabad kapacitások hasznosítása érdekében, költségvetése tervezett összkiadásaihoz viszonyítottan legfeljebb az Áht-ban meghatározott számítási mód szerinti 20%-os mértékig. Vállalkozási tevékenysége nem veszélyeztetheti az alaptevékenységéből fakadó kötelezettségei teljesítését. Az intézmény 2007. évi kiadási előirányzata 1.205,9 millió forint, bevételi előirányzata 777,7 millió forint, költségvetési támogatása 428,2 millió forint, tervezett létszáma 124 fő köztisztviselő. 2.2. Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda Az intézményt az oktatási miniszter az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. -ának (1) bekezdése, valamint az oktatási miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/1998. (IX. 30.) Kormányrendelet 6. (2) bekezdésének j) pontja alapján a pénzügyminiszterrel egyetértésben 2003. augusztus 1-én alapította. A Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda teljes jogkörrel rendelkező, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv.

14 Az intézmény alaptevékenységei: A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (a továbbiakban: felügyeleti szerv) részére pályázati és pénzügyi lebonyolítási iroda működtetése és gazdasági, ügyviteli szolgáltatások nyújtása. A kutatás-fejlesztési és egyéb innovációs pénzügyi források pályázati, illetve más formában történő, a jogszabályoknak megfelelő és hatékony felhasználásának biztosítása. Jogszabály által rendelt, illetve nemzetközi szerződésből adódó nemzetközi, közösségi és hazai forrású kutatás-fejlesztési programokkal, pályázatokkal kapcsolatos előkészítés, lebonyolítás és a szakmai ellenőrzés alapján szükségessé váló jogi és pénzügyi feladatok végrehajtása, különösen a pályázati kiírások és tájékoztató anyagok elkészítése, közzététele, kiadása, pályázatok fogadása, értékelése, támogatási szerződések kötése, teljesítések ellenőrzése, elszámoltatás. A kutatási eredmények hasznosításának elősegítése, és az innovációt szolgáló ismeretek közvetítése érdekében tanácsadás, a regionális szervezetek innovációs tevékenységének koordinálása, illetve partnerkeresési tevékenység folytatása. Tevékenységéhez kapcsolódó adatbázist és nyilvántartási rendszert működtetése. Elemzések és javaslatok készítése a felügyeleti szerv számára. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felhasználásával, kezelésével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok ellátása. Alaptevékenységén kívül vállalkozási tevékenységet folytathat a szabad kapacitások hasznosítása érdekében, költségvetése tervezett összkiadásaihoz viszonyítottan legfeljebb az Áht.-ban meghatározott számítási mód 20%-os mértékéig. Vállalkozási tevékenysége nem veszélyeztetheti az alaptevékenységéből fakadó kötelezettségei teljesítését. Az intézmény 2007. évi kiadási előirányzata 961,7 millió forint, bevételi előirányzata 767,8 millió forint, költségvetési támogatása 193,9 millió forint, tervezett létszáma 95 fő közalkalmazott. 3. Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal A Hivatal feladat- és hatáskörét a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 297/2005. (XII. 23.) Kormányrendelet (Rendelet), a nemesfémtárgyak és termékek vizsgálatáról, hitelesítéséről és nemesfémáruk tanúsításáról szóló 145/2004. (IV. 29.) Kormányrendelet, a nemesfémtárgyak és termékek vizsgálatáról, hitelesítésről és nemesfémtartalmuk tanúsításáról szóló 145/2004. (IV. 29.), valamint az ezt módosító 243/2005. (X. 28.) Kormányrendelet értelmében gyakorolja. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 297/2005. (XII. 23.) Kormányrendelet értelmében és figyelemmel arra, hogy a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal a Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal és a Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet jogutódja 2006. január 1. napjával a gazdasági és közlekedési

15 miniszter az intézmény alaptevékenységét, jogállását és jogkörét a következőképpen határozta meg: A Hivatal a Kormány irányítása és a gazdasági és közlekedési miniszter felügyelete alatt álló, önálló jogi személyiséggel rendelkező országos hatáskörű központi hivatal. Saját előirányzatai, valamint a miniszter által hozzárendelt előirányzatok felett a központi költségvetési szervekre vonatkozó jogszabályi előírások megtartásával teljes jogkörrel rendelkezik. A Hivatal alaptevékenysége: A Rendeletben meghatározott kereskedelmi, engedélyezési, kereskedelmi igazgatási és egyéb feladatok ellátása. A nemesfémtárgyak és termékek vizsgálatáról, hitelesítésétől és nemesfémtartalmuk tanúsításáról szóló 145/2004. (IV. 29.) Kormányrendeletben meghatározott feladatok ellátása. A Rendeletben foglaltaknak megfelelően a műszaki-biztonsági hatósági jogköre kiterjed: az engedélyezési, hatósági ellenőrzési és piacfelügyeleti jogkör gyakorlására, a hatáskörébe tartozó rendkívüli események okainak és következményeinek kivizsgálására, a külön jogszabályokban meghatározott tevékenységet végző gazdálkodó szervezetek alkalmasságának igazolására szolgáló hatósági bizonyítvány kiadására. A fent meghatározott alaptevékenységhez kiegészítő tevékenységként ingatlan bérbeadása és üzemeltetése kapcsolódik. A Hivatal szabad kapacitásának hasznosítása érdekében vállalkozási tevékenységet folytathat azzal a feltétellel, hogy az nem akadályozza alaptevékenysége ellátását. Vállalkozási tevékenységéből származó éves bevétele nem haladhatja meg a Hivatal összkiadásinak 30%-át. Az intézmény 2007. évi kiadási előirányzata 3.377,6 millió forint, intézményi működési bevételi előirányzata 2.599,0 millió forint, költségvetési támogatása 778,6 millió forint, tervezett létszáma 250 fő köztisztviselő. 3.1. Országos Mérésügyi Hivatal Az Országos Mérésügyi Hivatal (OMH) a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény és a végrehajtására kiadott 127/1991. (X. 9.) Kormányrendelet alapján a mérésügy országos hatáskörű központi irányító, felügyeleti és ellenőrző szerve, önállóan gazdálkodó központi hivatal. Az OMH az ismertetett jogszabályok által meghatározott állami feladatokat a közigazgatási eljárás szabályainak alkalmazásával területi szerveivel, a mértékhitelesítő hivatalokkal együttesen látja el.

16 Feladatai, alaptevékenysége: gondoskodik a törvényes mértékegységek használatára vonatkozó szabályozás elkészítéséről, az országos etalonokról, azok nemzetközi összehasonlításáról és hazai továbbszármaztatásáról, valamint az e feladatok ellátásához szükséges mérésügyi kutatásról és fejlesztésről, kibocsátja a hitelesítési előírásokat, részt vesz a mérésügyi szabványok és műszaki irányelvek kidolgozásában, ellátja a mérésügyi engedélyezési feladatokat, elvégzi a típusvizsgálatokat, a használati mérőeszközök hitelesítését, részt vesz a kalibráló laboratóriumok akkreditálásában, gondoskodik a kötelező hitelesítés alá tartozó mérőeszközök közösségi típusvizsgálatáról, hitelesítéséről és felügyeletéről, továbbá mérésügyi ellenőrzést végez, képviseli Magyarországot a nemzetközi mérésügyi szervezetekben és az Európai Unió mérésügyi szervezeteiben, gondoskodik a mérésügyi nemzetközi szerződésekből, valamint az Európai Unió mérésügyi szerződéseiből adódó feladatok végrehajtásáról, egyéb mérésügyi feladatokat is ellát, pl. nagy pontosságú mérések végzése, használati etalonok, hiteles anyagminták készítése, nem kötelező hitelesítésű mérőeszközök kalibrálása és vizsgálata, szakvélemény adása, mérésügyi oktatás, mérésügyi kutatás és fejlesztés. Az OMH végzendő feladatainak forrása az alaptevékenységből származó, valamint az alaptevékenységével összefüggő kiegészítő tevékenységek bevételei. Az OMH vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az intézmény jogszabályban meghatározott, bevétellel nem járó állami feladatot is ellát, mint például az országos etalonok fenntartása, valamint az EU csatlakozást követően központi költségvetési támogatás nélkül létrehozott és saját költségvetésből fenntartott piacfelügyelet. A Hivatal nemzetközi szervezetekben való részvétele éves szinten mintegy 15,5 millió forint összegű tagdíj befizetést követel meg, melyet saját bevételből finanszíroz. Az OMH 2007. évi kiadási előirányzata 2.749,5 millió forint, melyet 2.749,5 millió forint bevételi előirányzat fedez. A 2007. évi tervezett létszám 244 fő köztisztviselő. 5. Bányászati Utókezelő és Éjjeli Szanatórium A Bányászati Utókezelő és Éjjeli Szanatórium teljes jogkörrel rendelkező központi költségvetési szerv. Szakfeladata a fekvőbetegek gyógyintézeti ellátása, amely a bányaipari és energiaszolgáltató-ipari dolgozók utókezelését, rehabilitációját, éjjeli szanatóriumi ellátását, bányász nyugdíjasok, bányamunkában megrokkantak gyógykezelését foglalja magában. A szanatórium országosan biztosítja a még aktív dolgozók gyógykezelését és az egyre növekvő számú nyugdíjasok, járadékosok, munkanélküliek ellátását.

17 Az intézmény 2007. évi kiadási előirányzata 135,0 millió forint, bevételi előirányzata 53,0 millió forint, amelyből az intézményi működési bevételi előirányzat 24,6 millió forint, a támogatás értékű bevétel az OEP-től 28,4 millió forint. Az intézmény költségvetési támogatása 82,0 millió forint. A 2007. évre tervezett létszám 38 fő közalkalmazott. 6. Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum A Múzeum alaptevékenysége a magyar és a külföldi vonatkozású kereskedelem-, vendéglátóipar-, és idegenforgalom-történeti emlékek gyűjtése, őrzése, tudományos feldolgozása, hozzáférhetővé tétele a szakmai és az általános művelődés számára. Az intézmény egyik kiemelt feladata továbbá a műemlékvédelem, emellett tudományos eredményeit felhasználva szakértői tevékenységet végez; együttműködik a hazai és külföldi, illetve nemzetközi szakmai szervezetekkel, társintézményekkel, valamint a szakoktatással. Az intézmény vállalkozási tevékenységén belül megrendelésre szakvéleményeket, szakirányú értékeléseket és elemzéseket készít. A 2006. évben végrehajtott intézményi beruházás eredményeképpen a múzeum nagyobb alapterületen, modernebb kivitelben, a kor szellemének megfelelően tud működni. A bővítés a későbbiekben lehetőséget ad az intézménynek a saját bevétel növelésére is, melyet lehetőség szerint bérleti díjbevételből tervez 2007. évben. A Múzeum 2007. évi kiadási előirányzata 101,4 millió forint, melyet 5,2 millió forint intézményi működési bevétel és 96,2 millió forint költségvetési támogatási előirányzat fedez. A 2007. évi tervezett létszám 17 fő közalkalmazott. 7. Nemzeti Hírközlési Hatóság A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) 2004. január 1-jén alakult, a Hírközlési Felügyelet jogutódjaként. Az NHH a Kormány irányítása, a gazdasági és közlekedési miniszter felügyelete alatt működő, önállóan gazdálkodó kormányhivatal, melynek jogállását az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (továbbiakban: Eht.) határozza meg. A hatóság feladatát és hatáskörét önállóan, a jogszabályoknak és a Kormány döntéseinek megfelelően gyakorolja. A Hatóság szervezeti egységei: a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa és a Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala. Az Eht. rendelkezései szerint az NHH feladata az elektronikus hírközlési piac zavartalan, eredményes működésének és fejlődésének, az elektronikus hírközlési tevékenységet végzők és a felhasználók érdekei védelmének, továbbá a tisztességes, hatékony verseny kialakulásának és fenntartásának elősegítése, valamint az elektronikus hírközlési tevékenységet végzők jogszabályoknak megfelelő magatartásának felügyelete.

18 Az Eht. több tekintetben megőrizte, illetve továbbfejlesztette a hírközlési törvényben már kezelt szabályozási jellegű kérdéseket, számos vonatkozásban viszont teljesen újszerű módon kezeli a hírközlési piac szabályozását. A törvény az állami feladatok között megkülönbözteti a Kormány, a Miniszter és a Hatóság feladatait. Az NHH egyes kiemelt törvényi feladatai: szükség szerint, de legalább évente nyilatkozik a hatáskörével összefüggő, elektronikus hírközlésre vonatkozó jogszabályok megalkotásának, illetőleg módosításának szükségességéről, közreműködik a hatáskörével összefüggő jogszabályok előkészítésében; nyilvános meghallgatást tart; évente beszámolót készít a miniszter útján a Kormánynak és az Országgyűlés illetékes bizottságának az elektronikus hírközlési piaci verseny magyarországi alakulásáról, e beszámolót közzéteszi, és annak összefoglalóját egy országos napilapban megjelenteti; a szabályozói, szakmapolitikai, piacélénkítési és pályáztatási döntések megalapozása érdekében felméri, és folyamatosan elemzi a hírközlési és az ehhez kapcsolódó informatikai piac működését; a szabályozói és hírközlés-politikai döntések és elemzések módszertani megalapozása érdekében, továbbá a hírközlési ágazat felhasználóbarát információ szolgáltatásának biztosítása érdekében folyamatosan értékeli a hírközlési piac helyzetét, és erről összehasonlító elemzéseket készít; az Eht.-ban meghatározottak szerint megállapítja az érintett piacokat, elemzi az érintett piacokon fennálló versenyt, illetve annak hatékonyságát, azonosítja az egyes érintett piacokon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókat, valamint meghatározza a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókat terhelő kötelezettségeket; eljár a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára megállapított egyes kötelezettségek teljesítésével, illetve megszegésével összefüggésben; hivatalból vagy kérelemre eljár az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály megsértése miatt, illetve szerződéskötéssel kapcsolatos jogviták esetén indított eljárásokban; eljár hálózati szolgáltatásokkal összefüggésben kialakult árpréssel kapcsolatos ügyekben; közzéteszi a jogszabályban előírt nyilvántartásokat, adatokat, döntéseket; koordinálja az elektronikus hírközléssel kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott honvédelmi, rendvédelmi, nemzetbiztonsági és védelmi felkészítési, valamint az ezekkel kapcsolatos adatszolgáltatási feladatok végrehajtását, működteti az informatikai és hírközlési ágazat ügyeleti szolgálatát; eljár az elektronikus hírközlési szolgáltatások bejelentésével, a polgári célú frekvenciagazdálkodással, az azonosító-gazdálkodással, a jogszabályban előírt nyilvántartások vezetésével, a zavarelhárítással, a piacfelügyelettel, az ingatlan-

19 használattal, az elektronikus hírközlési építmények engedélyezésével, az építésfelügyelettel kapcsolatos hatósági ügyekben; eljár a Kormány, illetve a miniszter hatáskörébe nem tartozó, polgári célú frekvenciagazdálkodással kapcsolatos ügyekben; zártcélú hálózatok létesítése, összekapcsolása, fejlesztése, korszerűsítése során a zártcélú hálózatokról szóló jogszabály szerint egyeztet a hálózatgazdákkal; ellenőrzi a kijelölt vizsgáló, ellenőrző, illetve tanúsító szervezeteket; elektronikus hírközlési szakhatóságként jár el; ellátja az Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogatási Kassza működtetésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatokat; ellátja az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokkal kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatokat. Az NHH olyan stratégiai célokat fogalmazott meg, melyek alkalmazkodnak az új feltételekhez és támogatják a hatékony működés megvalósítását. Ezek a következők: a piaci verseny elősegítése, erősítése, a szélessávú elektronikus hírközlési szolgáltatások és az internet elterjedésének ösztönzése, korszerű hatósági kompetenciák kialakítása. Az NHIT és az Iroda feladatai: A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács a Kormány véleményező, javaslattevő szerve. A Tanács feladatait a frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvény határozza meg. A Tanács javaslatot tesz a Kormánynak az info-kommunikáció (informatika hírközlés média) területén: az információs társadalom kialakításának programjában, az információs kultúra elterjesztésével, az információs társalomra vonatkozó stratégiai döntésekkel; a kutatás-fejlesztés irányvonalának meghatározásával, valamint a társadalmi szemléletmód és kultúra terjesztésével kapcsolatban, továbbá a hírközlés piaci szabályozásának kialakítására, a piacon működő esélyegyenlőségének elősegítésére; a kormányzati és a polgári frekvenciagazdálkodás összhangjának biztosítására; a rádió-távközlési világ- és körzeti értekezleteken képviselendő magyar álláspontra. A Tanács véleményezi: a frekvenciafelhasználás általános elveinek meghatározását, az FNFT-t; a rádió-frekvenciatartomány polgári és nem polgári célú megosztásának módosítását, valamint a két érintett miniszter között - a frekvenciagazdálkodás körében - felmerült vitás kérdéseket; a Nemzeti Hírközlési Hatóság elnöki tisztségére kiírt pályázatokra beérkezett pályaműveket és a Hatóság éves tevékenységéről szóló beszámolót; a Kormány vagy a Kormány bármely tagjának felkérésére valamennyi, a hírközléssel és az informatikával összefüggő előterjesztést, egyedi döntést;

20 az információs társadalom infrastruktúrájának szabályozásával kapcsolatos stratégiai előterjesztéseket, az információs társadalom kialakításának programját. A Tanács javaslatát, illetve véleményét a miniszter egyetértésével, támogató javaslatával vagy észrevételével továbbítja a Kormányhoz. Működését a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács Irodája látja el. Az Iroda alapfeladata a Tanács működésének adminisztratív támogatása, tevékenységének koordinálása és a tanácsülések előkészítése. A Nemzeti Hírközlési Hatóság 2007. évi költségvetése 20.400,0 millió forint bevételi és kiadási főösszeggel került meghatározásra, mely a 2007. évre várható saját bevételek reális feltárásával együttesen biztosít forrást az NHH és a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács Iroda működési feltételeire. A 2007. évi tervezett létszám 421 fő köztisztviselő. 8. Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI) a 42/2006. (II. 27.) Kormányrendelet alapján jött létre. Az NIIFI teljes jogkörrel rendelkező, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv, amely a Nemzeti Információs Fejlesztési Programnak a 95/1999. (VI. 23.) Kormányrendeletben meghatározottak szerinti működtetésére, valamint a forrásainak felhasználásával kapcsolatos feladatok ellátására jött létre. Az intézmény célja, hogy 2007-ben is az eddig elért magas színvonalon biztosítsa a kutatás-fejlesztést, a felsőoktatást és a közgyűjteményi kört kiszolgáló országos elektronikus infrastruktúrát, a hazai kutatói adathálózati szolgáltatást, valamint teljesítse az EU-s és hazai fejlesztési projektekben és pályázatokban vállalt kötelezettségeit. Az NIIFI vezető szerepet tölt be az internet technológiák és alkalmazások széleskörű hazai elterjesztésében, az információs társadalom magyarországi kialakításában. Az NIIF Program infrastruktúrája több mint 700 intézményi kapcsolatán keresztül 600.000 felhasználó számára teremti meg azt az európai szintű kutatási és fejlesztési hátteret és annak alapinfrastruktúrája, amely lehetőséget ad az európai kutatásfejlesztéshez történő szoros kapcsolódáshoz, és egyenrangú partnerként való részvételt biztosít a nemzetközi együttműködésekben. Az NIIF Program a 90-es évek közepétől aktív résztvevője a közös európai kutatói hálózati fejlesztéseknek, infrastruktúra és szervezeti szinten is több szállal kapcsolódik az EU által támogatott kezdeményezésekhez. Az NIIF Program számítógép-hálózata integráns része a nagysebességű pán-európai kutatói hálózatnak, a GEANT-nak, amely összekapcsolja Európa 34 országának független nemzeti kutatói hálózatait és közvetlen, vagy

21 közvetett kapcsolattal rendelkezik a világ egyéb jelentős nemzeti, illetve regionális kutatói hálózatai felé. Az EU a GEANT kutatói hálózatra alapozza az európai kutatási övezet (ERA) kutatási koncepcióját, ennek megfelelően évek óta kitüntetetten kezeli a kutatói hálózatok fejlesztésének a feladatát. A most futó 6. Keretprogram 93,0 M euro támogatást biztosít az összeurópai kutatói hálózati infrastruktúrával kapcsolatos fejlesztéseihez és a 7. keretprogramban ennek két-háromszorosa várható, ugyancsak mintegy 50%-os kutatói hálózati hozzájárulás mellett. Az NIIF Program tagintézményei főként a nagy egyetemek és kutatóintézetek együttesen évente megközelítőleg 10,0 milliárd forintot meghaladó támogatáshoz jutnak olyan EU-s projektek keretében, amelyek a kutatói hálózatot aktívan használják fejlesztéseik során. Ezen belül is azon pályázatok összesített támogatása, amelyeknek a témája közvetlenül a kutatói hálózatok fejlesztésével kapcsolatos (nagysebességű hálózatok, grid, IPv6 stb.), meghaladja az 1,0 milliárd forintot. A nemzetközi konzorciumokhoz történő csatlakozáshoz, illetve a projektek sikeres megvalósításához jelentős részben hozzájárult a hazai kutatói hálózat megléte és annak európai élvonalat képviselő színvonala. Az NIIF Program infrastruktúrája jelenti a kapcsolódási pontot a hazai kutatás-fejlesztés és a közgyűjteményi kör számára, amelyen keresztül az EU-s projektekben elérhető előnyök maximálisan kiaknázhatóak. Az NIIFI 2007. évi 1.960,0 millió forint költségvetési kiadásaiból 1.330,0 millió forint az NIIF Program kiadásait finanszírozza. Az NIIFI mint költségvetési intézmény 630,0 millió forint kiadását 513,4 millió forint saját bevétel és 116,6 millió forint költségvetési támogatás finanszírozza. A 2007. évi tervezett létszám 40 fő közalkalmazott. 11. Magyar Bányászati Hivatal A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló, 203/1998. (XII. 19.) Kormányrendelet 35. -ának (9) bekezdése alapján az 1960. évi III. törvény 58. - ával létrehozott Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség és területi szervei (Kerületi Bányaműszaki Felügyelőségek) jogutódja a Magyar Bányászati Hivatal, illetve az önálló jogi személyiséggel nem rendelkező területi szervei, a bányakapitányságok. A Magyar Bányászati Hivatal önálló feladattal és hatáskörrel rendelkező központi hivatal, amelynek irányítását és felügyeletét a miniszter látja el. A Hivatal létesítésére és elnevezésére vonatkozó hatályos jogszabályok: a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény, a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Kormányrendelet.

22 A Hivatal alapvető feladatait és hatásköreit meghatározó jogszabályok: a bányászatról szóló, többször módosított, 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.), a Bt. végrehajtásáról szóló, módosított, 203/1998. (XII. 19.) Kormányrendelet, a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény (GET), a GET egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló, 111/2003. (VII. 29.) Kormányrendelet, a munkavédelemről szóló, 1993. évi XCIII. törvény, a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény, a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazásáról és felügyeletéről szóló 191/2002. (IX. 4.) Kormányrendelet, a cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történő forgalmazásának szabályairól és hatósági felügyeletéről szóló 94/2003. (XII. 18.) GKM rendelet. A Hivatal feladat- és hatásköre: A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben jogszabályban meghatározott esetek kivételével első fokon a területileg illetékes bányakapitányság, másodfokon a Hivatal jár el. A Hivatal elsőfokú eljárásaiban másodfokon a Hivatal elnöke jár el. Szakigazgatási tevékenység: A Hivatal alaptevékenységként a bányászat jogszabályokban meghatározott állami szakigazgatási feladatait látja el. Ásványvagyon-gazdálkodási, műszaki-biztonsági, munkavédelmi, munkaügyi, tűzvédelmi, építéshatósági, építés felügyeleti és piac-felügyeleti hatáskörében: a föld alatti és külszíni szilárdásvány-bányák, a kőolaj és földgázbányászati üzemek, a szénhidrogén és egyéb gáz szállítóvezetékek, a gáz elosztóvezetékek, a propán-butángáz tároló és töltőüzemek, a bányászati vizsgálóállomások, valamint az e területeken üzemeltetett nyomástartó berendezések, a polgári felhasználású robbantóanyagok gyártásának és a robbantási tevékenységek felügyeletét látja el. A GET szerinti gázipari engedélyesek gázelosztó vezetékkel kapcsolatos tevékenysége felett műszaki-biztonsági, munkavédelmi, építéshatósági, építés felügyeleti és piacfelügyeleti hatáskört gyakorol, valamint végzi a gáz gázipari engedélyesek törvényben előírt minőségbiztosítási rendszereinek jóváhagyását és felügyeletét. Egyéb feladatok: A bányászattal és a GET hatálya alá tartozó egyes tevékenységekkel kapcsolatos jogszabályok előkészítése.