A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés, szakképesítés-ráépülés azonosító száma és megnevezése, valamint a kapcsolódó szakképesítés megnevezése: 52 522 06 0000 00 00 Erőművi kazángépész Erőművi kazángépész
1. feladat Összesen: 14 pont Ön üzembe helyezi egy gőzkazán vezérlő és szabályozó rendszereit. Ismertesse a vezérlés és a szabályozás közötti alapvető különbségeket, és mondjon egy-egy példát mindkettőre! A vezérlés alatt azt az irányítástechnikai műveletet kell érteni, ahol az utasítást adó és az utasítást végrehajtó jellemző a vezérelt jellemzőtől függetlenül, külső jel hatására jön létre, és ennek eredménye a vezérlő berendezésre nem hat vissza. A hatáslánc tehát nyitott (lásd ábra) Példa erre egy olyan kazánfűtő, aki az előremenő víz hőmérsékletét állítja be pl. a huzatcsappantyújával, ugyanakkor a helyiség hőmérsékletét nem veszi figyelembe, nem hat a termosztát a kazán teljesítményére vissza. A szabályozás az irányításnak az a válfaja, ahol a szabályozó és a beavatkozó szerv a szabályozott jellemző tényleges és a kívánt értékének eltérése alapján, az eltéréstől függően jön létre, és hatására az eltérés csökken. A lenti ábra vizsgálatával megállapíthatjuk, hogy a szabályozás egy zárt információláncot (zárt hurok) képez. A folyamat az utasításnak megfelelően alakul, és a beavatkozás eredményéről visszajelzés van. Szabályzásra példa egy olyan kazánszabályzó kör összeállítása, ahol a termosztát kapcsolja a keringtető szivattyút, a kazán teljesítményére pedig hat az előremenő hőfokot tartó hőfokszabályzó egység. A szabályzó kör részei lehetnek még pl. vezérlőjelerősítő, levegőcsappantyú szervomotor, arányszabályzó mechanizmus stb. 2. feladat Összesen: 14 pont Ön kazángépészként szerkezetileg teljes körűen szemrevételezi, ellenőrzi a kazánt, annak segédberendezéseit és biztonsági berendezéseit. Mutassa be, hogy milyen ellenőrzéseket kell egy kazán próbaüzeme során általában elvégeznie! A víz- és gőzoldali biztonságtechnikai feladatú szerelvények ellenőrzése: A vízállás, nyomás, hőmérséklet, víz- és gőz-tömegárammérő- és jelzőkészülékek: szerelés, elrendezés és működés, tekintettel a létesítmény üzemmódjára (kéziés/vagy önműködő üzem). Kezelő szervek (az önműködő szabályozású kazánoknál is, ha kézi működtetés lehetséges): a létesítési dokumentációnak megfelelő elrendezés és működés. A vízszint, nyomás és hőmérséklethatároló készülékek, biztonságtechnikai feladattal is rendelkező szabályozók: a megbízhatóság megítélése, a határolók kapcsolási pontjának megállapítása. Tápszivattyú, keringtető szivattyú: az adattábla vagy adatlap alapján teljesítmény és szállítónyomás, hajtásmód; másik hálózatra átkapcsolható É 2/7
villamos hajtás esetén az átkapcsolási készültség, ha szükséges; a tartalékszivattyú üzemkészsége. Nyomáshatárolók: megszólalási nyomás, kielégítő lefúvási teljesítmény a dokumentáció alapján, nem szándékos elállítás elleni védelem, víztelenítés. Visszaáramlás-gátló, záró- és ürítőberendezés: jelölés, kezelési lehetőség. Minden előírt reteszfeltétel és biztonsági jellemző (tűztérszellőztetés és biztonsági idők) ellenőrzése. A tápvíz előkészítő berendezések működőképességének ellenőrzése. A tápvíz, a kodenzvíz, a kazánvíz és a gőz minőségének ellenőrzése. Az üzemben tartó által végzett vízminőség-vizsgálatok megfelelőségének ellenőrzése. Gőzhőmérséklet és -nyomás viszonyok elemzése az indulás, leállás, terhelésváltozás szakaszában, az időfüggő szilárdsági jellemzőkre méretezett kazánszerkezetekre tekintettel. A megengedett gőz-, illetve hőteljesítmény betartása. A próbaüzem fenti jellemzőinek betartásáról az üzemben tartónak írásbeli jelentést kell készítenie. 3. feladat Összesen: 16 pont Ön egy kazán használatbavételi eljárását követően az üzembe állítás előtt ellenőrzi a kazánüzem részére átadott dokumentáció teljességét, a nyomástartó edények előírásai szerinti tartalmi követelmények szerint. Ismertesse a megvalósulási dokumentáció tartalmát felsorolásszerűen! Vegye figyelembe, hogy egy új berendezésről van szó, ahol szükségesek a vizsgálatok jegyzőkönyvei, szakhatósági bizonylatok, tervek és a személyzetre vonatkozó okmányok is! Bizonylatok az elvégzett ellenőrzésekről a) A nyomástartó berendezés ellenőrzéseinek bizonylatai: alapvetően a nyomástartó berendezés gyártóművi bizonylatai a kivitelezés során végrehajtott ellenőrzések és a víznyomáspróbák bizonylatai szükség szerint a tömörségi nyomáspróba bizonylata szabad téri elhelyezés esetében a villámvédelem bizonylata az érintésvédelem bizonylata a villamos biztonságtechnikai ellenőrzés bizonylata az érintett berendezések megfelelőségi jelölése szükség szerint a tűzvédelmi berendezések tanúsítványai a biztonságtechnikai tartozékok állapotának ellenőrzési bizonylatai b) Bizonylatok kazán külön ellenőrzéseiről: a kivitelezői ellenőrzések és a víznyomáspróbák bizonylata, kiterjesztve a tápvíz-előmelegítőre, túlhevítőre, gőzhűtőre és egyéb nyomástartó berendezésekre a kazánhoz tartozó nyomástartó berendezések bizonylatai (pl. megfelelőség értékelés) a gáz- és folyékony tüzelőanyag fogyasztói vezetékének tömörségi- és szilárdsági nyomáspróba jegyzőkönyve folyékony tüzelőanyag-tárolótartály bizonylatai a tüzeléstechnikai ellenőrzés bizonylata c) A megvalósult állapotot tükröző műszaki terv, mely tartalmazza a létesítési dokumentációtól történt, a tervező által jóváhagyott eltéréseket, továbbá azok indokait, ha az eltérésre egyébként nem kellett engedélyt kérni. É 3/7
d) Tervtől való eltérés esetén tervezői és/vagy kivitelezői nyilatkozat. e) A kivitelező nyilatkozata arról, hogy a munkát a létesítési dokumentációban foglaltaknak megfelelően, a tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírások megtartásával szakszerűen végezték, és a nyomástartó berendezés rendeltetés szerinti célra és a biztonságos használatra alkalmas f) Szükség szerint, a létesítmény rendeltetés szerinti használatra való alkalmasságát és biztonságos használhatóságát bizonyító szakvélemények g) A közműveknek az üzemeltetéssel kapcsolatos nyilatkozatai h) Kazán esetében a kéményseprő-ipari közszolgáltató nyilatkozata i) Külső-belső, szilárdsági ellenőrzések bizonylatai (esetlegesen a nyomáspróbát helyettesítő vizsgálat jegyzőkönyvét) j) Tüzelőberendezésről készült beszabályozási jegyzőkönyv k) A hegesztési napló (ha szükséges) l) A beépített anyagok, szerelvények műbizonylatai m) Hegesztési varratvizsgálati jegyzőkönyvek n) A beépített szellőzési, légellátási szerelvények műbizonylatai o) Szükség szerint a létesítést jóváhagyó személy által előírt dokumentumok, előírt vizsgálatok bizonylatai, jegyzőkönyvei p) Üzembe helyezési tevékenységek jegyzőkönyvei: hidegüzemi beállítás jegyzőkönyve melegüzemi beállítás jegyzőkönyve vegyi kezelésről készült jegyzőkönyv kazántápvíz vizsgálati jegyzőkönyv q) A kezelőszemélyzet végzettségét igazoló bizonyítvány hiteles másolatát. r) Szükséges esetben a szolgalom alapítására vonatkozó szerződés, okirat, továbbá az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés igazolása. 4. feladat Összesen: 10 pont Ön kazángépészként alapvetően a kiadott üzemeltetési (kezelési) utasítások alapján jár el a nyomás alatti berendezések, így a kazánok működtetése során. Ismertesse, hogy milyen általános szabályok vonatkoznak az üzembentartóra az utasítások vonatkozásában! Az üzemben tartó köteles az érintettek részére írásos üzemeltetési utasítást biztosítani. Az üzemeltetési utasítás a biztonsági értékelés figyelembevételével készüljön. Az utasítás terjedjen ki minden tartozékra, segédberendezésre és valamennyi veszélyt okozó körülményre. a) Az utasítás kellő részletességgel tárgyalja a biztonságos üzembe helyezés, a normál üzem és leállás, valamint a rendkívüli események során követendő magatartás és az üzemzavar-elhárítás kérdéseit (a nyomástartó berendezés üzemzavar elhárításra vonatkozó utasítástartalmát a töltetek veszélyes tulajdonságai és az ésszerűen feltételezhető üzemzavarok szabják meg), szükséges esetben a személyes védőfelszerelések fajtáit és használatát, az üzemnapló vezetésével és a szolgálat átadás-átvételével kapcsolatos teendőket is. b) Az utasítás térjen ki a különleges feladatok elvégzésére, ha pl. a nyomástartó berendezést üzemszerűen nyitni kell, É 4/7
biztonságtechnikai okból a nyomástartó berendezés kezelése és a kapcsolási folyamat a kezeléshez kapcsolódó cselekedetek meghatározott sorrendjét követeli meg, veszélyes töltetű a nyomástartó berendezés, a nyomástartó berendezést a töltés, illetve az üzembe helyezés előtt pl. semleges gázzal kiöblítve légteleníteni kell, a nyomástartó berendezésen belül kell munkát végezni. Az üzemeltetési utasításban nem szereplő tevékenység csak a felelős vezető írásbeli utasítása alapján végezhető. A nyomástartó berendezés üzemeltetési utasítása része lehet a teljes létesítményre vonatkozó üzemeltetési utasításnak. Az üzemeltetési utasítás az érintettek részére mindig hozzáférhető legyen, a kezelési helyen ki kell függeszteni, illetve hozzáférhető helyen kell tartani. Az üzemben tartó köteles folyamatosan ellenőrizni az üzemeltetési utasítás betartását. Az üzemeltetési utasítást aktuális állapotban kell tartani. Nyomástartó berendezést csak olyan személyek kezelhetnek, akik a vonatkozó jogszabályban előírt képesítésen túlmenően a berendezésre vonatkozó üzemeltetési utasítást megismerték, és ismeretüket az illetékes műszaki vezető előtt, dokumentáltan igazolták. 5. feladat Összesen: 12 pont Kazángépészként felelős a házi nyomáspróba előkészítéséért egy erőművi gőzkazán esetén. Ismertesse a házi nyomáspróba célját és a megelőző teendőket! Térjen ki válaszában a felületekre, a tápvízre, szerelvényekre, segédberendezésekre vonatkozó teendőkre! Mikor kell elvégezni ezeket általában? A házi nyomáspróba célja, hogy a kazánfelügyelő (kazánbiztos) jelenléte nélkül, esetleg utasítására az üzemben tartó megvizsgálja a kazán állapotát, főként tömörségét. 2 pont Megelőző tennivalók: 1. nyomás alatti részek fémtisztára tisztítása 2. kazán megfelelő szereltsége, tömítettsége 3. lehetőleg 5-45 o C-os tápvízzel való feltöltése a légtelenítő túlfolyásáig 4. összes szerelvény a helyén legyen 5. próbanyomó szivattyú előkészítése, illetve beszerelése 6. ellenőrző nyomásmérők felszerelése 7. nyomószivattyú és a kazán közé szakaszoló szelep felszerelése úgy, hogy a kazán felé még egy nyomásmérő kerüljön A jó válaszok egyenként 1 pontot érnek, de max. 7 pont adható. Gyakran a hatósági nyomáspróba előtti időszakban végzik el, vagy kisebb javítást követően. 3 pont 6. feladat Összesen: 15 pont Ön előkészíti a kazán indulása előtt a táptartályt. Ismertesse a táptartályok legfontosabb általános jellemzőit a biztonsági előírások szemszögéből! Térjen ki a kapacitás minimális előírására a gőzteljesítmény szempontjából; a szivattyú és a táptartály elhelyezési szempontjaira, kötelező szerelvényeire! É 5/7
A táptartályok legfontosabb jellemzői: a) A legfeljebb 12 t/h összteljesítményű kazánlétesítmények táptartályai legalább 30 perces az ennél nagyobb teljesítményűeké 20 perces, a szénpor-, fa-, biomassza-, olaj- és gáztüzelésűeké 10 perces üzemre elegendő tápvíz tárolására legyenek alkalmasak. A táptartályok befogadóképességébe beszámítható az olyan csapadékvíztartály térfogatának 30%-a, amelyben az előírt vízmennyiség állandóan jelen van, a vonatkozó szabványban előírt minőségű és késedelem nélkül betáplálható. b) A táptartály szívóoldali szükséges nyomását biztosítani kell; a tartályt a szivattyú szerkezete és a tápvíz hőmérséklete által meghatározott szinten kell elhelyezni. Ezzel megelőzhető minden üzemállapotban a káros kavitáció kialakulása. c) A táptartályt az alábbi szerelvényekkel kell ellátni: vízállásmutató berendezés, túlfolyó, zárt, nyomás alatti tartálynál nyomásmérő, atmoszférikus nyomású tartálynál összekötőcső a külső légkörrel, a töltésre szolgáló vezetéken elzáró szerelvény, a teljes leürítésre alkalmas ürítő szerelvény, mintavételi hűtő. 7. feladat Összesen: 12 pont Ön ellenőrzi egy kazán vegyi kezelését, hogy a hatósági előírások szerinti előírt eljárást elvégezték-e. Ismertesse, hogy ki, milyen feltételekkel és milyen típusú eljárásokat végezhet kazánoknál! A vegyi kezelés fajtái: a) Vegyi kezelést csak a vonatkozó jogszabály (A nyomástartó és töltőlétesítmények műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről szóló többször módosított 63/2004. (IV. 27.) GKM rendelet) alapján kiadott alkalmassági tanúsítással rendelkező szervezet végezhet. b) Első üzembe helyezés előtt pácolni kell minden vízcsöves, szén-, szénhidrogén-, faapríték-, biomassza-tüzelésű kazánt, minden olyan kazánt, amelynél a PS V > 200 bar liter, rendszerére tekintet nélkül, minden kazánt, ahol a fejlesztett gőz turbinák hajtására szolgál. d) Az b) pontban nem említett kazán esetében, első üzembe helyezés előtt, kifőzést kell végrehajtani. e) A kazán vízkőmentesítésénél felügyeleti osztályba tartozására vagy rendszerére való tekintet nélkül vegyi tisztítást kell alkalmazni, ha fémtiszta felület mechanikus úton vagy más módon nem biztosítható. f) Ha a pácolás, kifőzés vagy vegyi tisztítás után legkésőbb 48 órán belül legalább 72 óra időtartamra nem történik meg a kazán üzembe helyezése, akkor passziválni kell. g) Ha a passziválás után legkésőbb 96 órán belül a kazánt nem helyezik üzembe, akkor konzerválni kell. h) A b)-f) bekezdésekben foglaltakon kívül egyéb vegyi kezelést azok megfelelőségének igazolásával lehet alkalmazni. É 6/7
8. feladat Összesen: 7 pont Ön meg kíván győződni egy kazán égőautomatikájának működőképességéről, ezért ellenőrzi a reteszfeltételeket. Melyek ezek a szükséges reteszfeltételek? Sorolja fel őket! A szükséges reteszfeltételek az alábbiak lehetnek: megfelelő gáznyomás max/min füstcsappantyúk nyitott állása a tűztér előírt légcseréje (5x) végbement a kazán megfelelő töltési szintje égési levegőventilátor üzemel, és a levegőnyomás rendben a gázkoncentráció mérő nem jelez gázömlést a kazánházi szellőztető ventilátor üzemel Egyenként 1 pont, max. 7 pont. A javítási-értékelési útmutatótól eltérő, más helyes megoldásokat is el kell fogadni. Összesen: 100 pont 100% = 100 pont EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 40%. É 7/7