KUNFEHÉRTÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 2015.

KUNFEHÉRTÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 2015. K U LT U R Á L I S Ö R Ö K S É G V É D E L M I H AT Á S TA N U L M Á N Y Megrendelő: Kunfehértó Községi Önkormányzat 6413 Kunfehértó, Szabadság tér 8. Új-Lépték Tervező Iroda Bt. Szeged 6726, Pécskai utca 15. Tel/fax: 62/421-256 Munkaszám: 23-2014 Szeged, 2014. november hó

ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI MUNKARÉSZ KUSTÁR ROZÁLIA régész néprajzkutató régészeti örökségvédelmi és muzeológiai szakértő 2014. november

TARTALOM I. Bevezető II. Kunfehértó közigazgatási területének régészeti kutatása II. 1. Kutatástörténeti áttekintés II. 2. Régészeti lelőhelyek Kunfehértó területén II.3. Régészeti érdekű területek Kunfehértó határában II. 4. Régészeti lelőhelyek Kunfehértó területén - Történeti áttekintés III. A településrendezési tervben előirányzott változtatások régészeti vonatkozásai és örökségvédelmi javaslattétel IV. Kunfehértó közigazgatási határában lévő régészeti lelőhelyek megóvása - összefoglalás V. Irodalmi hivatkozások VI. Nyilatkozat MELLÉKLETEK 1. Nyilvántartott régészeti lelőhelyek Kunfehértó bel- és külterületén 2. Régészeti lelőhelyek Kunfehértó bel- és külterületén - térképdokumentáció 3. Régészeti lelőhelyek Kunfehértó bel- és külterületén - fotódokumentáció 4. Archív térképek 5. Ismert régészeti lelőhelyek Kunfehértó bel- és külterületén - áttekintő táblázat 6. Régészeti örökségre vonatkozó fogalomgyűjtemény

I. BEVEZETŐ A régészeti lelőhelyek és a műemlékek kulturális, történeti környezetünk részei, ezért a terület-, település- és tájfejlesztéssel valamint a terület- és településrendezéssel kapcsolatos beruházások tervezését a kulturális örökség védelmével összhangban kell végezni. Ezt szabályozza a 2001. évi LXIV. törvény, mely legutóbb a 2014. évi CVI. törvény (,,A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény és az azzal összefüggő törvények módosításáról") által került módosításra és 2015. január elsejétől hatályos. A 2014. évi törvénymódosítás a 2001. évi örökségvédelmi törvény hatályba lépése óta megtörtént módosításokat rendezi, egységesíti, hivatkozza és törvényi erővel szabályozza az eljárásrendet "abból a célból, hogy a nemzeti és az egyetemes történelem során felhalmozott kulturális örökség feltárásának, tudományos feldolgozásának, megóvásának, védelmének, fenntartható használatának és közkinccsé tételének törvényi feltételeit megteremtse; annak érdekében, hogy a nemzeti és az egyetemes kulturális örökség megőrzésére irányuló tevékenységeket szabályozza, a feladatokat meghatározza, és tovább egyszerűsítse, hatékonyabbá tegye a hatósági eljárásokat, illetőleg a kiemelkedő jelentőségű kulturális értékek állami tulajdonba kerülését elősegítse". A törvénymódosítás igencsak indokolt volt, hiszen az örökségvédelmi törvény 2001. évi LXIV. törvény hatályba lépése óta számos lényegi módosítás történt, kiemelve csak néhányat: a 80/2012. (XII. 28.) BM rendelet,,a régészeti lelőhely és a műemléki érték védetté nyilvánításáról, nyilvántartásáról és a régészeti feltárás részletes szabályairól"; a 266/2012. (IX. 18.) Korm. rendelet, a 2012. évi CXCI. törvény a kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról, illetve a 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki értékvédelmével kapcsolatos szabályokról; a 395/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet az örökségvédelmi hatástanulmányról és a 199/2014. (VIII. 1.) Korm. rendelet A Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központról. A kulturális örökségvédelmi rendszer átalakítása miatt 2013. január 1-től az első fokú hatósági feladatokat járási szinten a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalok látják el az egész megye területére kiterjedő illetékességgel (266/2012. (IX. 18.) Korm. rendelet illetve a 2012. évi CXCI. törvény). A másodfokú hatósági feladatokat a régészettel kapcsolatban a fővárosi kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala látja el.

A 2014. évi CVI. törvény 9 jelentősen módosítja A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvényt (a továbbiakban: Kultv.) abban a tekintetben, hogy a régészeti feladatellátással kapcsolatos jogkörök egy részét visszarendezi a régészeti gyűjtőkörrel rendelkező területi múzeumok hatáskörébe: "a Kultv. 46. (6) szerint a területi múzeum a gyűjtőterületére kiterjedően a) végzi a jogszabályban meghatározott régészeti szaktevékenységeket, b) szakmai nyilvántartása alapján jogszabályban meghatározottak szerint adatokat szolgáltat a régészeti lelőhelyekről. " A 2014. évi CVI. törvény 20-81. tartalmazza a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényre (a továbbiakban: Kötv.) vonatkozó módosításokat. A 2014. évi CVI. törvény által módosított 2001. évi LIV. törvény a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos feladatok tekintetében hatáskörrel rendelkező hatóságokra és feladatkörrel rendelkező egyéb szervekre, azok eljárásaira, a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos követelményekre, valamint a régészeti feltárásra terjed ki. A régészeti örökséggel kapcsolatos fogalomgyűjteményt definiál (lásd 6. melléklet). Kijelöli az örökségvédelmi hatáskörrel rendelkező hatóságokat, valamint meghatározza az örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységeket, a védett műemléki értékekre vonatkozó követelményeket és az örökségvédelmi engedélyezési eljárás szabályait. Tartalmazza a szakhatósági eljárásra, közreműködésre vonatkozó általános rendelkezéseket. Foglalkozik a régészeti feltárás szabályaival. * A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv 85/A. (1) alapján,,örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíteni a település településfejlesztési koncepciójának kidolgozása során. Ha a településfejlesztési koncepció készítésekor nem készült, vagy a rendezés alá vont területre nincs örökségvédelmi hatástanulmány, vagy van, de az tíz évnél régebbi, akkor azt a rendezés alá vont területre el kell készíteni. (2) Az örökségvédelmi hatástanulmányban megfogalmazott értékvédelmi terv szerint kell meghatározni az örökségvédelemmel érintett területekre vonatkozó településfejlesztési és településrendezési eszközöket." Az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítésére jogosult az a személy, aki megfelel a

439/2013. (XI. 20.) Korm. rendelet a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről követelményrendszerének. A 199/2014. Korm rendelet alapján a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenység felügyeletét ellátó hatóságként a Miniszterelnökség Örökségvédelemért Felelős Államtitkárságát jelöli ki. * A miniszter az örökségvédelmi feladatellátásában kormányrendeletben kijelölt központi hivatalként működő központi költségvetési szervet jelöli ki, mely a 199/2014. (VIII. 1.) Korm. rendelet alapján a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ (a továbbiakban: Hivatal). A Hivatal vezeti a) a régészeti lelőhelyek, b) a régészeti feltárási engedélyek és a feltárási dokumentációk, c) a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek, d) a műemléki értékek, a műemlékek, a műemléki jelentőségű területek, a műemléki környezetek és a történeti tájak, e) a világörökségi és a világörökségi várományosi helyszínek központi, közhiteles nyilvántartását, amely tartalmazza az a) e) pontban meghatározottakkal összefüggő adatokat. * A hatástanulmány elkészítéséről az alapdokumentáció készíttetője köteles gondoskodni, és azt az elrendelő hatósághoz (Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala, Cím: 6000 Kecskemét, Széchenyi krt. 12.) benyújtani. *

Valamennyi, a régészeti feltárás esetén kívül előkerült régészeti emlék, ill. lelet esetében is törekedni kell a régészeti örökség elemeinek helyszíni megőrzésére. Ha bármilyen tevékenység során váratlan régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (kivitelező, beruházó) köteles a tevékenységet azonnal abbahagyni, és értesíteni a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala, Cím: 6000 Kecskemét, Széchenyi krt. 12., és a területileg illetékes múzeumot (Jelen esetben: Thorma János Múzeum (6400 Kiskunhalas, Köztársaság u. 2.; tel./fax: (77) 422 864; e-mail: muzeum@halas.hu)). Jelen munkát a szerzői jogról" szóló 1999. évi LXXVI. tv. alapján szerzői jogi védelem illeti meg. A közölt adatok szerződéstől eltérő célra való felhasználása, a régészeti lelőhelyekre vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatala vagy továbbadása csak a szerző engedélyével, a 17/2002. (VI. 21.) NKÖM rendelet 7., valamint a 47/2001. (III. 27.) Korm. rend. szabályai szerint történhet. II. KUNFEHÉRTÓ KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉNEK RÉGÉSZETI KUTATÁSA II. 1. KUTATÁSTÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Kunfehértó a Duna-Tisza közén, a Kiskunsági Homokhátságon található, Budapesttől 160 kilométerre délre, Jánoshalmától 12 kilométerre északkeletre, Kiskunhalas városától 11 kilométerre délnyugatra. A település közigazgatási határának (7837 ha) régészeti öröksége a véletlen leletelőkerüléseken túl főleg Trillsam Márton helyi tanító munkája nyomán ismert (pl. Kunfehértói Kalauz 1991-1992. évi számai; Wicker - Trillsam 1994). Trillsam Márton folyamatos kapcsolatot tartott a bajai és a kiskunhalasi múzeum régészeivel, aminek köszönhetően több leletmentés, feltárás is megvalósult a település határában (kiemelendő a Templomdombon és a Fatelepen Kőhegyi M. és a Kovács-tanyánál Biczó Piroska által történt feltárás 7, 9, 12, lelőhelyek). Trillsam M. nagyszámú régészeti leletet tartalmazó gyűjteménye végül a Jánoshalmi Helytörténeti Gyűjtemény része lett (Trillsam 1991-1992, Kovács 1992). A település régészeti lelőhelyeiről előbb Wicker Erika és Trillsam Márton készített összefoglalót, majd Gallina Zsolt foglalkozott a Templomdomb leletanyagával, Csekő Andrea, Cséki Andrea és Sánta Gábor pedig a későbronzkori anyagokat elemezte 2004-ben. 2006-ban Nagy Dániel készített a település rendezési tervéhez régészeti hatástanulmányt, melyben a régészeti

lelőhelyek rövid leírására és azok térképi ábrázolására szorítkozott. Az utóbbi években a földgázvezeték nyomvonalán történt több helyen megelőző feltárás a település határában. Jelen tanulmányban a szakmai adatszolgáltatáson túl főleg a 2014. novemberében elvégzett terepszemlére és a korábban közölt szakirodalomra támaszkodtunk. A település határában nagy területrészt foglalnak el a hagyományos régészeti terepi módszerekkel nehezen vizsgálható erdőterületek, legelők és szőlő területek. Sajnos a terepbejárás alkalmával a tárcsázott, illetve hengerezéssel vetett gabonatáblák nem voltak alkalmasak bejárásra, még az ismert lelőhelyek esetében sem találtunk terepszemlénk alkalmával régészeti leletet. Jelenleg is folyik Kunfehértó szennyvízhálózatának kiépítése, mely több helyen is beavatkozást, földmunkát jelentett ismert lelőhelyek közelében. A régészeti megfigyelést végző Katona József Múzeum munkatársai a szennyvíztelep helyén a megelőző földmunkák során tártak fel néhány szarmata gödröt, amit a jelen tanulmányban 11. számmal jelzett szarmata telephez tartozónak vélnek (Balázs-tanya környéke II. lelőhely: központi nyilvántartás azonosított 19. lh - 35429 - lásd 1. melléklet). A kutatás intenzitása mellett sem lehet sajnos több 19. sz. végi - 20. század elején előkerült lelet pontos helyét ma már meghatározni, viszont az adattári és irodalmi adatok lehetőséget adnak a település néhány régészeti lelőhelyével kapcsolatos ismeretanyag pontosítására. Kunfehértó meghatározó természeti értéke a fehér vizű szikes tó, a Fehér-tó, melyről a település is nevét kapta. A mai település közigazgatási határán belül több középkori település helyét ismerjük, viszont nevüket nem minden esetben. A 16. században elpusztásodott területet Akgöl-nek (török - Fehértó), Fejírtónak, Fehértónak, Fehértó pusztának is nevezték. Jelen Örökségvédelmi hatástanulmány régészeti munkarésze tartalmazza - az ismert régészeti lelőhelyekre vonatkozó adatokat, kiegészítve a 2014. év novemberében végzett terepmunka és adattári kutatás adataival - a fejlesztési területeken tervezett változtatások terepbejárást követő örökségvédelmi hatáselemzését Munkánk során törekedtünk arra, hogy az Örökségvédelmi Hatástanulmány régészeti munkarészeként legalább részleges, a területfejlesztési koncepció által érintett területek régészeti felmérése, régészeti terepbejárása megtörténjen.

II.2. RÉGÉSZETI LELŐHELYEK KUNFEHÉRTÓ TERÜLETÉN A Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ nyilvántartása szerint jelenleg 40 azonosított régészeti lelőhely ismert Kunfehértó határában (szakmai adatszolgáltatás 2014. november), további 18 jelenség azonosítatlanként szerepel a nyilvántartásban. A településszerkezeti tervben foglalt területek és környékük felmérése során nem regisztráltunk új régészeti lelőhelyet - jelenséget, viszont az előzményadatok tükrében pontosítottuk az ismert régészeti lelőhelyekre vonatkozó adatsort (1. melléklet; 2-5. melléklet). Jelen hatástanulmány elkészítésekor igyekeztünk a különböző forrásból származó adatok összehangolására. Így pl. jeleztük az épített templomos helyeket, megjelöltük néhány szarmata, továbbá középkori adat összefüggésének lehetőségét, melyek átfedésben, vagy közelítő térbeli adattal nagy valószínűséggel ugyanazon régészeti lelőhely részeire vonatkoznak. Az ásatási jelentésekből kitűnik, hogy a korábban két külön temetőként nyilvántartott - egyik szarmataként meghatározott - közeli temetőrészletek egy avar temető sírjai (Fatelep, silógödrök - korábban 27530 és 35422 azonosítójú lelőhelyek jelenleg mint 7. lh. jelzett). A Templomdomb környékén és a Huszár dűlőben jelölt középkori lelőhelyek eddig szintén több azonosító alatt szerepeltek, a tanulmányban 9. lelőhelyként jelöltük (központi nyilvántartásban 27529; 35435; 35440; 35436. lelőhelyek). Pontosabban nem, de szintén a Balázs tanya környékére lokalizálható egy nagyobb 16. századi éremlelet is (35427), ez is valószínűsíthetően ennek a nagyobb lelőhelynek a része. Részben a középkori település alatt, részben azoktól délre fekszik egy szarmata település, melyet mint 10. lelőhelyet jelöltünk (35426, 35428). A Fehértó déli délkeleti partján több adat vonatkozik Árpád-kori és középkori leletekre, melyek kiterjedése, pontos lokalizálása ma már nem minden esetben pl. tereprendezés, beépítés miatt - lehetséges, ezért a Körös-ér keleti oldalán lévő középkori lelőhelyeket feltételesen szintén egy szám alatt, 4. lh.-ként együtt jeleztük (35430, 35446, 35448, 35419. azonosítójú lelőhelyek). Felhívjuk a figyelmet azonban arra, hogy mivel a 4. és 9. lelőhelyek között a 8. lelőhelyen ma füves Két rét területén is voltak középkori objektumok (központi azonosító 35416. lh), ezért nem kizárt, hogy a középkorban koraújkorban itt nagy kiterjedésű, időben esetleg kelet felöl nyugati irányban terjeszkedő falu feküdt, melynek egyik temetője a Pándi tanyánál (3. lh), másik a Templomdombon volt. A 35407 azonosítójú 3. lelőhely jelenleg két folttal jelölt, tekintettel arra, hogy mindkettő Árpád-kori temetőre vonatkozó adat, a két foltot javaslom összekötni. A lelőhelyek részletes áttekintésénél (1. melléklet) jeleztük az ismert, lokalizált

lelőhelyekhez feltételesen kapcsolt azonosítatlan lelőhelyeket - pl. Balázs tanya II, Pörnye domb, Tópart, Kisitató... A település határában bizonyára az egyik legjelentősebb az Alsófehértói határban lévő Várhely lelőhely, mely bizonyítottan egykor három köralakú sánccal, árokkal védett erődítmény volt. A területén előkerült őskori leletek alapján nem kizárt korábbi datálása sem, de valószínűbb, hogy nagyobb kiépülése a középkorban történt - Ivánka falu?, esetleg később török kori palánkként működött (Wicker 2008). A sánc falai terepen a mai napig jól azonosíthatók (lásd 3. melléklet), mindenképpen jelentős kultúrtörténeti értéket képvisel. A legtöbb régészeti lelőhely a Fehér-tó, Körös-ér és kisebb egykori vizes erek mellett húzódó elnyúló dombháton, kiemelkedésen található. Sajnos a tó délkeleti partszakaszának beépítésével valószínűleg régészeti érdek is sérült, hiszen erre a területre lokalizálható a fehértói kincslelet: A 21 darabból állt 14. század végi - 15. század eleji kincsleletet 1876-ban a Kiskunhalastól DNy-ra levő Fehértó alsó végén elterülő kis itató"-ban, a hullámzó víz szélén találták (Parádi 1992). A lelet felhívja a figyelmet a tó egykori vízszintingadozásaira is. Viszont a tó alakja az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltozott, ez nehezíti a beazonosítást (Feltételezésünk szerint a lelet 4. lelőhelyhez való kapcsolódása a legvalószínűbb). A domborzati viszonyok mellett részben a mai erdőborítás is oka lehet, hogy a település egyes részein nem rendelkezünk régészeti adattal. A 35406 azonosítójú, 2. lelőhelyként jelzett Farkas tanyánál egy szórvány sírról van mindössze adatunk, a tarvágott erdőrészben nem találtunk régészeti jelenséget, így a lelőhely kiterjedése továbbra is kérdéses. A 2006. évi hatástanulmányban még a kunfehértói leletek között került felsorolásra három lelőhely: 35431 - Inokai nádastól északra I., 35432 - Inokai nádastól északra II, 35433 Inokai nádas lelőhelyek, melyeket Trillsam Márton térképvázlata alapján történt térinformatikai azonosításuk a kiskunhalasi határba lokalizál, ezeket jelen tanulmányban nem érintjük. Az ismert régészeti lelőhelyek területi kiterjedését térképlapokon jelöltük. Az ismert lelőhelyek egy része ma erdőterület, mely területhasználat jelentős mértékben beavatkozást jelentett a lelőhelyek állapotába, több régészeti jelenség véglegesen elpusztulhatott. Ugyanígy a Fehértó mederrendezése, illetve partjának beépítésével sérülhetett a régészeti érdek. A falu közigazgatási területéről a korábbi adatok egy része véletlenszerű bejelentés alapján került nyilvántartásba (éremleletek), ezen lelőhelyek pontos helyének, kiterjedésének meghatározása

napjainkban szinte lehetetlen feladat (pl. Kisitató, Tópart) (1. melléklet). Az azonosítatlan lelőhelyek között szereplő leletek részben az azonosított régészeti lelőhelyeken is megjelenő régészeti korokat adatolják, ezért nem kizárt, hogy valamelyik említett azonosított lelőhelyről származnak. A szintén ismeretlen Ménesakol lelőhelyet, mely Pesty Frigyes kérdőívéből ismert:,,ménesakól. - mely sáncz nyomait mutatja, különben kaszálónak használtatik, Topánok több mint egy század óta bírják." lokalizálása szintén bizonytalan, magam részéről azokkal a kutatókkal értek egyet, akik a Kovács tanyától északra, mintegy egy km-re teszik, mely esetleg azonos lehet a Balázs tanya közelében lévő - 10. lh. részeként jelölt - Google Earth fotóról is látszó ovális alakzattal (GPS: 46 21'52.96"É; 19 23'58.42"K). A fentiek alapján összességében - több lelőhely összevonása után - 27 azonosított régészeti lelőhely ismert Kunfehértó határában, 28.-ként jelezzük a Fehértótól ÉK-re bemért ismeretlen korú halmot. Az elemzés során minden olyan lelőhelyet érintettünk, melyek a mai belterületen vagy fejlesztési szándékkal érintett területen fekszenek (lásd 2. melléklet). Kunfehértó bel- és külterületén ismert régészeti lelőhelyek részletes leírását az 1. számú melléklet tartalmazza, áttekintő táblázatuk az 5. számú mellékletben található. II.3. RÉGÉSZETI ÉRDEKŰ TERÜLETEK KUNFEHÉRTÓ HATÁRÁBAN A Kötv 7. 29. pontja szerint Régészeti érdekű terület: valamennyi terület, természetes vagy mesterséges üreg és a vízmedrek azon része, amelyen, illetve amelyben régészeti lelőhely előkerülése várható vagy feltételezhető (lásd 6. melléklet). Különös tekintettel az egykori vízfolyások, erek és folyók magas partvonulataira, valamint olyan területekre, melyek korábbi időszakokban megtelepedésre alkalmasak voltak. A régészeti örökség védelme érdekében ezért minden esetben különös gonddal kell eljárni az építési és művelési ág változási engedélyek kiadásakor, mivel bármilyen, a föld felszíne alá mélyedő kivitelezési munkával a régészeti örökség elemei pusztulhatnak el. Kunfehértó határában lévő régészeti lelőhelyek, mint általában a Duna-Tisza közi települések, a táji adottságokhoz alkalmazkodva alakultak ki. A tájszerkezetet alapvetően a domborzati és vízrajzi viszonyok határozzák meg, aminek köszönhetően mozaikos homokbuckás - semlyékes tájszerkezet alakulhatott ki, a kötöttebb talajokon szántóföldi műveléssel, a mélyebb és homokosabb területeken pásztorkodással. A régészeti lelőhelyek helyválasztását jelentősen meghatározta a már említett vízháztartás, pl. a Fehértó időszakosan

változó vízszintje, mely pl. a késő római korban feltehetően tartósan alacsonyabb szintet mutatott, mint az őskorban (Gallina 1999). Az Alföld térképezése során a település határában több, mint 30 helyen találtak a kutatók réti mészkő-padot. A természetes hátak némelyikén mesterséges halmot is emeltek az itt élők, melynek határjelző, őrző, esetleg temetkezési funkciója lehetett. Szabályos halmot mutat a Templomdomb lelőhely, és a feltűnően szabályos formájú halom az Inokai határban (névtelen pontként jelölve a 2. és 4. mellékletben, lásd még 3. melléklet - Fotódokumentáció), további halmokat csak névről ismerünk, beazonosításuk bizonytalan Pörnyehalom - Templomdomb közelében, stb.). Egykori utak A letelepülés rendjét nagyban meghatározták az egykori utak, melyeket azonban az Alföldön nehéz meghatározni, még a történelmi korokban is. A szarmaták idejéből eredeztethető - 2-3. századi kiskunsági Ördög-árok szakaszai a településről délre húzódtak, Gallina Zs. ezzel magyarázza a Kunfehértó határából ismert pénzleletek nagy számát (Gallina 1999),,A feltételezett kereskedelmi és (hadi) útvonal, a római leletanyag elhelyezkedése alapján, az Ördög-árok ÉNy-i oldalán haladt." A Jánoshalma - Kiskunhalas közötti, ún. mélykúti útnak szintén lehetett már középkori előzménye is. II. 4. RÉGÉSZETI LELŐHELYEK KUNFEHÉRTÓ TERÜLETÉN - TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A település mai területén és közvetlen környékén számos olyan lelet került elő, amely hosszú és jelentős történelmi múltra enged következtetni (lásd 1. melléklet). A legkorábbi megtelepedést a rézkorra keltezik az előkerült leletek (Szlenicskó tanya - 13. lh, esetleg a Kovács tanya állattemetkezése, kőbaltája). A Körös-ér közeli Kovács tanyánál egy hulladékgödörből a kora bronzkori Makó kultúrához tartozó belső díszes tál és cserepek kerültek elő, ugyanitt későbronzkori településnyomok is voltak (Tóth 1999). A Templomdomb mellett középső és későbronzkori telepkerámiát és két későbronzkori, halomsíros kultúrába sorolható urnasírt is feltártak (8-9. lh), az urnák fölött középkori lakóház nyomát találta, vagyis a középkori telep erre a területre is kiterjedt. A horvát tranzit nyomvonalán a 22 és 25. lelőhelyeken jeleztek bronzkori, illetve őskori leletanyagot. Szarmata település több helyen volt a Körös-ér közelében, temetőjük néhány sírja a Kovács tanyánál került elő. Világosszürke, korongolt szarmata kerámiát gyűjtöttek korábban

pl. a Kunfehértó, Balázs tanya, Várostanyai telep, Szlenicskó tanya, Szűcs-tanya (10, 13, 14, 15) lelőhelyről is. Bizonyosan szarmata sír a Kovács tanyánál került elő (12. lh). Pénzleletek is jelzik a római korban a terület jelentőségét a Várhely környékén, a Balázs tanya környékén és a tó keleti part menti sávjában, illetve délkeleti végén (4-5-6, 10-11. lelőhelyek). A területen átvezető feltételezett római kori kereskedelmi út meglétét, mint ahogy a közelebbi korhatározást csak további kutatások tisztázhatnák. A népvándorlás kor avar időszakából temető az Állami Gazdaság silógödrei és fatelep környékéről ismert, avar sírok a Kovács tanyánál is előkerültek. Az Inokai tótól északra, már kiskunhalasi határban további avar település és temetőrészletek ismertek (Nagy 2006). Középkori településnyomok és templomos helyek Kunfehértón Kunfehértón 4-5 Árpád-kori falvacska maradványai ismeretesek, melyek a tatárjáráskor pusztultak el (4. lh., 24, 25, 27. lh). Hosszabb ideig létezett a Kovács-tanyánál feltárt település, melynek anyagát Biczó Piroska közölte is (12. lh.) (Biczó 1984)..A későközépkorban - koraújkorban a Templomdombon (9. lh), és a Várhegynél (Alsófehértó) (5, 6 17. lh), illetve a tó délkeleti végénél, Pincehegyen, Biró tanya környékén volt nagyobb település (4. lh). További nagyobb településhez kapcsolódhatnak a Füzesi határrészben előkerült telepjelenségek és Árpád-kori temetőrészletek (19-20. lh), illetve későbronzkori cserepeket gyűjtött Trillsam Márton a Horváth tanya, Erdőszél nevű lelőhelyen is (18. lh). A Kőhegyi Mihály által kutatott és Gallina Zsolt által közölt Templomdombi templom valószínűleg a 15. században épült, az ott lévő temető egyes sírjai már a 14. századba datálhatók. A tó déli vagy nyugati partján földbe került Sinka mester kincse hasonló datálású (Hatházi 2009), míg a tó keleti oldalán lévő Pincehegyen (korábban mint Inoka - Pincehegy jegyzett) talált kun emlékek ennél valamivel korábbiak. Kunfehértó)-Inoka-Pincehegyen sertések által kitúrt kun sír leletegyüttese Révész György kiskunhalasi műgyűjtő feljegyzései szerint a leletekkel együtt IV. Béla ezüstpénze is előkerült. A pénz pontosabb meghatározását nem ismerjük, de kibocsátójának személye alapján már az új szállásterületen szerzett halotti obulusként került a XIII. század közepe táján eltemetett előkelő kun nő sírjába. Fejértó települést 1473-ban kun szállásként említik, de Hatházi Gábor szerint valószínűleg magyar népességgel is számolni kell. Az 1960-as években terepet járó kollégák a Huszár dűlőben a vetésben kirajzolódó két sor házat is látni vélték, szerintük a templom a két házsor között, a falu É-i harmadának tájékán állt. A település pusztulására közvetetten vonatkozhat a Balázs-tanyán lelt 16. század eleji, 3292 db. (3273 db.?) I. Mátyás és II. Ulászló érmékből álló

kincslelet (Gallina 1999, 101.). Írott forrásokból annyit tudunk, hogy Fehértó 1560-ban már lakatlan puszta (Hatházi 2000, 209.). A Várhely (Várhegy) lelőhelynévvel jelölt településről szintén kevés adat ismert, mely alapján Ivánka falu helye (5. lh). Egy 1762-ből származó térkép, mely ezt a területet Ivánkái templom alias Várhely "-ként jelöli. Ivánkáról keveset tudunk. A jászkun települések 1572. évi összeírása szerint puszta, akárcsak 1578-ban. A kalocsai és szabadkai náhijébe is tartozott. Utóbbiban sorolják fel a defterek 1590-9l-ben, amikor a faluban 21 adózó házat írtak össze. Ekkor már balkáni származású lakosai voltak, akik 1598. április 15-én Érsekúj-várott - több környékbeli rác" településhez hasonlóan - hűséget fogadtak Pálffy Miklósnak. A török hódoltság után újra pusztává lett Ivánka számottevően soha többé nem népesedett be újra. A Várhelyről még a 19. század elején annyit tudtak, hogy egy hármas sánc-czal körülvett halom, kő tégla maradványokkal." Az 1800-as évek közepén a Várhegynél, melynek hármas sánca volt [...] több ember hullát ástak ki, többnyire arccal kelet felé. [...] Hajtű forma réz, sarkantyúk taréj nélkül". (Wicker 2008). III. A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVBEN ELŐIRÁNYZOTT VÁLTOZTATÁSOK RÉGÉSZETI VONATKOZÁSAI ÉS ÖRÖKSÉGVÉDELMI JAVASLATTÉTEL III. 1. TERÜLETFELHASZNÁLÁS A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal, beleértve az ásványi vagyon kitermelését is (a továbbiakban együtt: fejlesztések, beruházások), a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket jogszabályban meghatározott esetekben és módon el kell kerülni. A régészeti örökség elemei eredeti helyzetükből csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el (Kötv 19. 1-2). A régészeti feltárások költségeit általában annak kell fedeznie, akinek érdekében az elvégzendő földmunka vagy a nyilvántartott régészeti lelőhely bolygatása szükségessé vált (Kötv 19. 3). A régészeti feladatellátás hatósági ár alapján végezhető. A hatósági ár képzésének szabályait, módját és mértékét jogszabály határozza meg. A hatósági árra vonatkozó szabályokat évente felül kell vizsgálni (Kötv 19. 4). Régészeti feltárás elvégzésére jogosult

a) a Magyar Nemzeti Múzeum, b) a Budapesti Történeti Múzeum, c) a megyei hatókörű városi múzeum, d) a régészeti gyűjtőkörrel rendelkező területi múzeum, e) a régészet szakon mesterképzés folytatására jogosult felsőoktatási intézmény, f) a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézete, valamint g) a Hivatal. A nyilvántartott régészeti lelőhelynek a beruházással kapcsolatos földmunkával érintett részén megelőző régészeti feltárást kell végezni. A földmunkával járó beruházások előkészítése során előzetes régészeti dokumentáció készíthető, különösen a földterület-kiválasztáshoz és nyomvonal-kijelöléshez. Nem nagyberuházás esetén a beruházó az előzetes régészeti dokumentáció készítésével a feltárásra jogosult intézményt bízhatja meg (Kötv 22. ). Nagyberuházások esetén a Kormány évente új szempontrendszert ad ki: a nagyberuházás vagy kisajátítás esetén folytatott régészeti feltárás tervezési és egyéb szakmai szempontjairól (ezzel kapcsolatban érdemes megkeresni előzetesen az eljáró hatóságot). Nagyberuházás esetén előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni, melyet az a beruházóval kötött írásbeli szerződés alapján a Hivatal készít el. A nagyberuházást megelőző feltárást csak akkreditált, feltárásra jogosult intézmény (a továbbiakban: akkreditált intézmény) vagy a Hivatal végezheti jogszabályban meghatározottak szerint (Kötv 23. ). * Kunfehértó területén néhány földmunkával járó változtatást vázol a község településszerkezeti terve. E tanulmány keretében elemezzük ezen területek vonatkozásában a régészeti örökség érintettségét. A 2014. őszén végzett terepszemle alapján régészeti szempontból az alábbi megállapításokat tehetjük:

Módosítási helyszínek ismertetése és régészeti-örökségvédelmi vonatkozásaik Újonnan kijelölt beépítésre szánt területek FADDIKORR Kft telepének bővítése - A terület közelében, pontosabban le nem határolható kiterjedéssel avar temető - 7. lelőhely ismert Javaslat: az esetleges földmunkák során régészeti felügyelet és szükség esetén leletmentés indokolt, melyre megelőző feltárás keretében a területi gyűjtőkörrel rendelkező múzeum - jelen esetben a Thorma János Múzeum (6400 Kiskunhalas, Köztársaság u. 2.; tel./fax: (77) 422 864; e-mail: muzeum@halas.hu) az illetékes. Amennyiben a fejlesztés nagyberuházásnak minősül, a Kötv 23. ) rendelkezései alapján előzetes régészeti dokumentáció készíttetése kötelező (fogalomkifejtést lásd a 6. mellékletben) :,,Az előzetes régészeti dokumentáció készítése során a jogszabályban meghatározott kivételekkel próbafeltárást kell végezni, amely nem a megelőző feltárás része. Az előzetes régészeti dokumentáció záródokumentuma a feltárási projektterv. A feltárási projektterv meghatározza a nagyberuházáshoz kapcsolódó valamennyi régészeti feladatellátást, annak módját, az érintett területet és annak régészeti jellemzőit, a várható kockázatokat. A feltárási projektterv tartalmazza továbbá a projektterv készítésének időpontjában irányadó szabályok szerint, valamint a 23/E. (2) bekezdése alapján a régészeti feladatellátást végző, feltárásra jogosult intézményt. A másik változtatással érintett területen, Kunfehértó Parcel határrészében régészeti lelőhelyet nem ismerünk. Itt az új régészeti lelőhelyre vonatkozó általános szabályokat kell figyelembe venni. * A javasolt régészeti szakfelügyelet részben az ismert lelőhelyek kiterjedésének meghatározására ad lehetőséget, részben konkrétan,,leletmentesíti" a beruházási területeket, így elkerülhető kulturális örökségünk megsemmisülése. A felsorolt változtatási szándékok értékelése mellett fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a település területén számos régészeti lelőhely található, melyek pontos kiterjedése nem ismert. Fontos lenne pl. kiemelt figyelmet fordítani a Fejértó egykori part menti területeire illetve a Várhely környékére, hiszen bármilyen beavatkozás sérthet régészeti érdeket. A számos,

szórványosan adatolt lelőhelyek miatt régészeti érdekű területnek minősül a Körös-ér mente, a Templomdomb és Balázs tanya közötti terület és a Várhely környéke. Régészeti lelet előkerülése esetén a hivatkozott jogszabályok szerint kell eljárni, a munkákat fel kell függeszteni és értesíteni kell az illetékes kormányhivatalt és a területileg illetékes múzeumot, mindemellett nagyon fontosnak tartjuk az örökségtudatos lakossági tájékoztatást. IV. KUNFEHÉRTÓ KÖZIGAZGATÁSI HATÁRÁBAN LÉVŐ RÉGÉSZETI LELŐHELYEK MEGÓVÁSA - ÖSSZEFOGLALÁS Kunfehértó közigazgatási határában 40 nyilvántartott - jelen tanulmányban az átfedések miatt 28 - régészeti lelőhelyet ismerünk. Ezek kulturális örökségünk részét képezik, melyek védelme érdekében a terület- és településfejlesztéssel, valamint a terület- és településrendezéssel kapcsolatos beruházások tervezését e védelemmel összhangban kell megoldani. Az örökségvédelmi hatástanulmánynak a beruházás teljes hatásterületén (a kivitelezés helyén és a beruházás hatásával érintett részen) számba kell vennie a régészeti érdekű területeket, a régészeti emlékeket és lelőhelyeket, illetve ezek védőövezetét, a műemlékeket, a műemléki értékeket valamint a műemléki területeket, és javaslatot kell tenni a fenntartható használat lehetőségeire, illetve ki kell térnie a tervezett változtatások, új beruházások örökségvédelmi hatására és következményeire. A régészeti lelőhelyek védelmére irányuló intézkedéseknek elsősorban megelőző, szükség esetén mentő jellegűeknek kell lenniük. A régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti helyükön, eredeti állapotukban, eredeti összefüggéseikben kell megőrizni. A régészeti lelőhelyek a településszerkezeti terveken és a településrendezési tervlapokon feltűntetésre kerülnek. A helyi építési szabályzat hivatkozik a régészeti lelőhelyek által érintett telkek területén történő építésre vonatkozó jogszabályokra. A lelőhelyek főbb adatait (név, helyrajzi szám) be kell illeszteni a Helyi Építési Szabályzat régészeti örökség védelmével vonatkozó szakaszának megfelelő helyére, illetve fel kell tüntetni a szabályozási terv térképlapjain is. A szántóföldi művelésben, a szőlőművelés és erdőhasználattal jellemezhető határrészekben a jelenlegi területhasználat esetében folyamatosan (elsősorban szántás, szőlő alá forgatás, erdőművelés okozta bolygatás) roncsolnak a régészeti leletek. Belterület közelében

alkalomszerű - de intenzív lehet a bolygatás, főként építkezések, közműfektetések során kerülnek veszélybe a kulturális örökség ismert és eddig azonosítatlan elemei. A tervezett változtatások az érintett örökségi elemek (régészeti lelőhelyek) teljes, vagy részleges pusztulásával járnak - ilyen veszély, hogy a változtatási szándékkal érintett FADDICOR telep esetleg az ismeretlen kiterjedésű avar temető sírjait is érintheti. A másik változtatással érintett területen, Kunfehértó Parcel határrészében régészeti lelőhelyet nem ismerünk. Általános elvként fogalmazható meg, hogy a régészeti lelőhelyek tényleges horizontális kiterjedése gyakran nem feleltethető meg teljes mértékben a felszíni leletek szóródása által meghatározható területtel. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a felszíni adatok alapján sugalltaknál rendszerint nagyobb kiterjedésű régészeti lelőhelyekkel szükséges számolnunk a munkák során. Meg kell említenünk azt a körülményt is, hogy az örökségvédelmi hatástanulmányok elkészítéséhez kapcsolódó terepbejárások elsősorban az egykori településekről szolgáltatnak adatokat. A település határában található Várhely hármas sánccal védett területe különleges jelentőséggel bír, ezért fontos lenne ennek pontosabb felmérése, pl. geofizikai módszerek alkalmazásával, illetve védelme érdekében további hatásvizsgálatok elvégzése. és ennek tükrében javaslattétel a kiemelt védelemre. A védetté nyilvántartás számos új lehetőséget jelenthetne a település kulturális életében, turisztikai vonzerejében. A módosított 2001. évi LIV. törvény rendelkezései szerint (Kötv. 12-15. ): A nyilvántartott régészeti lelőhelyek védetté nyilvánítása 12. Az ország kiemelkedő történeti és kulturális jelentőségű nyilvántartott régészeti lelőhelyeit jogszabályban kell védetté nyilvánítani. 13. (1) A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken nem lehet olyan tevékenységet folytatni, amely a lelőhelynek akár részleges állapotromlását eredményezheti. (2) A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyhez védőövezetet lehet kijelölni. (3) A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeket kiemelten vagy fokozottan védett régészeti lelőhely kategóriába kell sorolni. (4) Kiemelten védett az a lelőhely, mely kivételes tudományos jelentőséggel, és nemzetközi vagy országos szempontból kiemelkedő fontossággal bír. Fokozottan védett az a régészeti lelőhely, melynek tudományos jelentősége megállapítható, és egy nagyobb tájegységre nézve kiemelkedő fontossággal bír. 14. (1) A védetté nyilvánítás előkészítését a Hivatal folytatja le, amely évente legalább egyszer javaslatot tesz a nyilvántartott régészeti lelőhelyek védetté nyilvánítására. (2) A védelem alá vonni tervezett lelőhelyhez és a lelőhely régészeti védőövezetéhez tartozó ingatlanok tulajdonosait és az egyéb érintett személyeket jogszabályban meghatározott módon értesíteni kell. A temetők terepi azonosítása terepbejárással csak ritkán lehetséges, korábbi adatok alapján azonban számos temetőről van adatunk Kunfehértó határából: a Fatelepen a zsugorított rítus említése miatt talán korábbi, de biztosan avar temetőrészlet, a Két réten, bronzkori, a Kovács tanyánál szarmata és avar temetőrészlet. Középkorba sorolható a Templomdombon

templom kerüli temető, hasonló lehet a Várhely környékén, Árpád-kori soros temető a belterülettől északra (Pándi tanya), illetve a Füzes határrészben megbolygatott temetkezések. Tekintettel arra, hogy a nyilvántartott lelőhelyek kiterjedése nem minden esetben ismert pontosan, térképi megfeleltetésük nem egyértelmű, jelölt területükön kívül is előkerülhet kapcsolódó leletanyag (lásd II.3. - Régészeti érdekű területekről szóló fejezetet + 2. melléklet). A település határának megtelepüléséről a szórványos rézkori adaton túl a bronzkortól vannak adataink (lásd II. 4.fejezet). Az, hogy a mai Kunfehértó határa fontos kommunikációs, kereskedelmi adottságokkal bírt a római korban, mutatják a pénzleletek, melyek talán a kiskunsági Ördögároktól északra húzódó kereskedelmi úttal volt kapcsolatban. A koraközépkori - középkori - újkori lelet- és forrásanyag alapján Kunfehértó határában több település is létezett, pl. a mélykúti út mentén, a Füzes határrészben, a Templomdomb környékén, a Fehértó déli-délkeleti partján, a Kovács tanya és Várhely lelőhelyek környékén. Kunfehértó határában kiemelten a Fehértó közelében több olyan lelőhely van, amelynél egyetlen földrajzi területen több korszakban is megtelepedett az ember, pl. Kunfehértó - Templomdomb stb. (lásd 1, 3. melléklet). A jelenség logikus, mivel a környezeti adottságok függvényében mindig az emberi megtelepedésre legalkalmasabb helyet választották ki. Mivel Kunfehértó közigazgatási területének egy része az erdők, szőlők és füves területek miatt régészeti terepbejárással nem vizsgálható, felhívjuk a figyelmet arra, hogy a területrendezések során bárhol kerülhetnek elő eddig nem ismert régészeti lelőhelyek. Minden beruházás, földmunka alkalmával fokozottan figyelni kell az esetlegesen előkerülő leletekre. A mezőgazdasági területeken a kialakult használat folytatható, amely szántással, talajjavító, meliorációs tevékenységgel jár együtt, vagy gyepesítés megengedett, de attól a lelőhely nem károsodhat. Lelet, vagy jelenség előkerülésekor a hatályos jogszabályok szerint kell eljárni. Ezeken a területen minden, az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz az illetékes járási kormányhivatal előzetes engedélye szükséges, különösen az erdő-, gyümölcsös illetve szőlő telepítések lehetnek roncsoló hatással a régészeti örökségre.

A kapcsolódó területeken tervezett beruházások esetében a tereprendezés/közműkiépítés megkezdése előtt mindenképpen szükséges értesíteni a Bács- Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalát. Amennyiben a közműkiépítés során nem kerül elő régészeti lelet, a további földmunkák során időszakos régészeti ellenőrzést javaslok. Lelet, vagy jelenség előkerülésekor a végzett tevékenységet fel kell függeszteni, és a Kormányhivatal nyilatkozatát a további teendőkről be kell szerezni. A nagyobb fejlesztési területek esetében előzetes régészeti dokumentáció elkészítése javasolt, nagyberuházásnak minősülő beruházás esetén kötelező. A beruházások feltételeként előírt régészeti feltárások költségei a beruházót terhelik. A lelőhelyek különböző jellegűek és minőségűek, ezeken a területeken a nagyobb földmunkával járó tevékenységek az ott található leletek bolygatásához, részleges pusztulásához vezetnek. Több régészeti lelőhely kiemelt figyelmet érdemelne, és a megfelelő örökségvédelmi kezeléssel a település turisztikai vonzerejének részévé válhatna. Ehhez nyilván átgondolt kutatási fejlesztési koncepcióra van szükség. Kiemelten a Templomdomb és Várhely lelőhelyek érdemelnének több figyelmet - esetleg pl. lakossági tájékoztatással, geofizikai, egyéb, nondestruktív módszerek, esetleg kisebb tervásatás megszervezésével. * A fenti munkarész a készítés időpontjában rendelkezésre álló adatok, az elvégzett terepbejárás adatainak kiértékelése alapján és a megismert fejlesztési tervek ismeretében készült. A település közigazgatási területén időközben előkerülő újabb régészeti lelőhelyekről a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ vezet közhiteles nyilvántartást, ezért minden tervezett beruházás és nagyobb földmunkával járó tevékenység előtt javasolt az érintett területen található vagy feltételezhető régészeti lelőhelyekről tájékozódni. Ezzel elkerülhető a kulturális örökség elemeinek indokolatlan veszélyeztetése. Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy számos ponton kiegészülhetnének régészeti örökségünkre vonatkozó ismereteink, amennyiben a település határában lévő régészeti emlékekre azok védelme, és bemutathatósága érdekében átfogó hasznosítási - interpretációs terv készülhetne - kiemelten fontos lenne ez a földvár, épített középkori emlékek - épületek, templomos helyek - mint helyben megőrzendő régészeti emlékek vonatkozásában.

V. FELHASZNÁLT IRODALOM Biczó Piroska: Leletmentések Árpád-kori településeken. In: Bánszky Pál - Sztrinkó István (szerk.): Cumania 8. sz. - a Bács-Kiskun Megyei Múzeumok közleményei, 1984. 159-208. p. Csekő Andrea - Cséki Andrea - Sánta Gábor: A Halomsíros kultúra leletei Kunfehértón,. In: Halasi Múzeum 2., Kiskunhalas, 2004. 41-5 Gallina Zsolt: Árpád-kori és középkori templomok Kiskunhalas környékén. In: Halasi Múzeum. Emlékkönyv a Thorma János Múzeum 125. évfordulójára. Thorma János Múzeum Könyvei 3. Szerk.: Szakál Aurél. Kiskunhalas, 1999.83-108. Gallina Zsolt: A kiskunsági Ördög-árok. Halasi Múzeum. Emlékkönyv a Thorma János Múzeum 125. évfordulójára. Kiskunhalas 1999, 67-82 Gallina Zsolt: Árpád-kori és középkori templomok Kiskunhalas környékén. In: Halasi Múzeum. Emlékkönyv a TJM 125. évfordulójára. Szerk.: Szakái Aurél. Kiskunhalas 1999. 83-108. Gallina Zs.-Molnár I.: Középkori templom és sírmező Kunfehértó-Templomhegyen. Halasi Múzeum 2. Emlékkönyv a Thorma János Múzeum 130. évfordulójára. Szerk.: Szakál Aurél. Kiskunhalas, 2004. 87-101. Hatházi Gábor: Halas kun székközpont és magyar mezőváros a középkorban. In: Kiskunhalas története I. Tanulmányok Kiskunhalasról a kezdetektől a török kor végéig. Szerk.: Ö. Kovács József-Szakál Aurél. Kiskunhalas, 2000. 169-303 Hatházi Gábor: A déli Kiskunság 14-15. századi kincsleletei és azok lehetséges kun vonatkozásai. "Kun-kép". A magyarországi kunok hagyatéka. Tanulmányok Horváth Ferenc 60. születésnapja tiszteletére. 2009, 67- Kastóczki K. (1967): Bácsalmás-Óalmás XI.-XIV. századi és Kunfehértó-Templomdomb XIV.-XVI. századi temető csontvázanyagának embertani jellemzése. Szakdolgozat. Szeged. Kulcsár Valéria: A kárpát medencei szarmaták temetkezési szokásai.= The burial rite of the Sarmatians of the Carpatian basin. In: Múzeumi Füzetek 49. Aszód, 1998. Kovács E, ed.: Kunfehértó a régmúlt idők tükrében. Kunfehértó 1992, Kvassay Judit, ed.: Évkönyv és jelentés a K.Ö.SZ. 2009. évi feltárásairól. Budapest, 2012

Nagy Dániel: Régészeti adatok Kulturális örökségvédelmi hatástanulmány elkészítéséhez. Kunfehértó településrendezési tervéhez. Szeged, 2006 Nagy Szeder István: Adatok Kiskun-Halas város történetéhez. Kiskunhalas 1923. Ö. Kovács J.-Szakál A. szerk.: Kiskunhalas története 1. Kiskunhalas 2000. 416. Parádi Nándor: Néhány szó a Kiskunhalas fehértói kincsleletről Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990) Pekáry Tamás: Kunfehértói éremlelet a III. századból. Numizmatikai Közlöny 1955-56, 50. Pesty Frigyes kéziratos helynévtárából I. Jászkunság. Közzéteszi Bognár A. Kecskemét- Szolnok 1978. 406. Székely György, V. A kun szállásterületek pénzforgalma a középkorban. in Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön. - (2009), p. 193-204. H. Tóth Elvira: Négy évtized régészeti kutatásai Bács-Kiskun megyében (1949-1989). Cumania 12 (1990). 81-233. Tóth Katalin: A bronzkor évszázadai a Duna-Tisza közén. Kiskunhalas 1999. Kiállításvezető Trillsam Márton: Hány éves Fejértó-Kunfehértó? Kunfehértói Kalauz II. évf. 8. 1991, 3. Trillsam Márton: A bronzkor emlékei Kunfehértón. Kunfehértói Kalauz III. évf. 1992, 6. Trillsam Márton: Az Árpád-kor (895-1301). Kunfehértói Kalauz III. évf. 6. 1992, 8. Trillsam Márton: Érdekes kunfehértói leletek. Kunfehértói Kalauz III. évf. 7. (1992), 5. Trillsam Márton: A rómaiak, a szarmaták és a hunok. Kunfehértói Kalauz III. évf.4. (1992), 4. Wicker Erika - Trillsam Márton: Régészeti lelőhelyek Kunfehértó határában. Múzeumi kutatások Bács- Kiskun megyében. 1994, 32-46. Kecskemét WICKER 1989 - Wicker Erika: "Halasi Múzeum". Régiséggyűjtők, múzeumalapítók a múlt századi Kiskunhalason. (1824-1874).1. Halasi Téka 1989.9. szám Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában. Kecskemét, 2008.

NYILATKOZAT A kulturális szakértői tevékenység folytatásának feltételeiről és a kulturális szakértői nyilvántartás vezetéséről szóló 19/2010. (IV. 23.) OKM rendelet, továbbá a 395/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet alapján a kulturális örökség védelmével kapcsolatos régészeti részszakterületen örökségvédelmi hatástanulmány készítése esetében kulturális szakértői tevékenységet folytathatok, a Kulturális szakértői nyilvántartásban szerepelek (nyilvántartásba vétel sorszáma: 6/2011). Az általam ellenjegyzett örökségvédelmi hatástanulmány az örökségvédelmi jogszabályokkal és a hatósági előírásokkal összhangban készült, a tanulmányban szereplő tervezett megoldásokra vonatkozó javaslatok azoknak mindenben megfelelnek. Harta, 2014. november 30. Kustár Rozália régész - muzeológus örökségvédelmi szakértő MELLÉKLETEK 1. Nyilvántartott régészeti lelőhelyek Kunfehértó bel- és külterületén 2. Régészeti lelőhelyek Kunfehértó bel- és külterületén - térképdokumentáció 3. Régészeti lelőhelyek Kunfehértó bel- és külterületén - fotódokumentáció 4. Archív térképek 5. Ismert régészeti lelőhelyek Kunfehértó bel- és külterületén - áttekintő táblázat

1. Melléklet: Nyilvántartott régészeti lelőhelyek Kunfehértó bel- és külterületén NYILVÁNTARTOTT RÉGÉSZETI LELŐHELYEK KUNFEHÉRTÓ BEL- ÉS KÜLTERÜLETÉN Azonosított lelőhelyek KUNFEHÉRTÓ 1. LELŐHELY Kunfehértó - Cselédtanya Központi azonosító: azonosított 1. lh - 35405 Jelleg: - Bizonytalan jellegű lelet, ismeretlen kor, ismeretlen Irodalom, forrás: Kiskunhalas története I. Tanulmányok Kiskunhalasról a kezdetektől... [Kiskunhalas, 2000] Történeti Halas régészeti lelőhelyei (lelőhelykatasztere).térképek Kiskunhalas történetéhez [TJM Rég.Ad. 17.649.] Régészeti lelőhelyek Kunfehértó határában [TJM Rég.Ad. 12.669] Levél Wicker Erikához kunfehértó régészeti lelőhelyei kapcsán [TJM Rég.Ad. 12.664] Kunfehértó a régmúlt idők tükrében [Kunfehértó, 1992. Szerk.:Kovács Erzsébet] Régészeti adatok hatástanulmányhoz - Kunfehértó TRT [KÖH 600/563/2007] Megjegyzés EOV 112286; 677569 Hrsz: 091/26, 091/4, 091/32, 091/23, 091/22, 092, 077/24 KUNFEHÉRTÓ 2. LELŐHELY Kunfehértó - Farkas D. tanya Központi azonosító: azonosított 2. lh. - 35406 Jelleg: - csontvázas temetketés, ismeretlen kor, Irodalom, forrás: - adattári jelentés alapján későközépkori cserepek is szórványosan, a hitelesítő ásatás alapján valószínűleg magányos sír - homokbányászás közben előkerült koponya Wicker Erika 1992. helyszínelése, hitelesítő ásatása Kiskunhalas története I. Tanulmányok Kiskunhalasról a kezdetektől... [Kiskunhalas, 2000] Régészeti lelőhelyek Kunfehértó határában [TJM Rég.Ad. 12.669] Kunfehértó-Farkas D. tanya (NSZI 192. v. 193. tanya).hitelesítő leletmentés dokumentációja [TJM Rég.Ad. 12.623] Kunfehértó-Várhely lapos (átjavítja Farkas D. tanya NSZI 192. v. 193. tanya) [TJM Rég.Ad. 12.603] Kunfehértó-Farkas D. tanya (NSZI 192. v. 193. sz. tanya).hitelesítő leletmentés dokumnetációja [TJM Rég.Ad. 12.624] Kiskunhalas megyei város (1932). Térkép [TJM Rég.Ad. 9688] Kunfehértó régészeti lelőhelyei [TJM Rég.Ad. 15.654] Régészeti adatok hatástanulmányhoz - Kunfehértó TRT [KÖH 600/563/2007] Megjegyzés EOV 110243; 681749 Hrsz: 011/5, 014/49 Homokbányászattal bolygatott, ismeretlen kiterjedésű lelőhely

KUNFEHÉRTÓ 3. LELŐHELY Kunfehértó - Pándi tanya Központi azonosító: azonosított 3. lh. - 35407 Jelleg: - Temető, kora Árpád-kor, Terepbejárás, Trillsam Márton Leletmentő ásatás - Ásatás, Sz. Wilhelm Gábor, 2011 Irodalom, forrás: Kiskunhalas története I. Tanulmányok Kiskunhalasról a kezdetektől... [Kiskunhalas, 2000] Régészeti lelőhelyek Kunfehértó határában [TJM Rég.Ad. 12.669] Kunfehértó régészeti lelőhelyei [TJM Rég.Ad. 15.654] Levelezés Kunfehértó régészeti lelőhelyei kapcsán [TJM Rég.Ad. 12.644] Kunfehértó néhány régészeti lelőhelye NSZI 1932-es térképére vetítve [TJM Rég.Ad. 12.646] Jelentés leletmentő ásatásról, Kunfehértó, Pándi tanya, Rákóczi u. 112., 2011. [KÖH 600/2428/2011] Régészeti adatok hatástanulmányhoz - Kunfehértó TRT [KÖH 600/563/2007] Megjegyzés EOV 113976; 677588 Hrsz: 091/82, 091/81, 091/80, 091/79, 091/89, 091/96, 459/2, 459/9, 459/5, 459/6, 457, 459/4, 459/3, 456/21, 091/95, 091/93, 091/94, 095, 460 A központi nyilvántartásban két folttal (kiterjedéssel) jelölt lelőhely, ezek összekapcsolása indokolt - lásd hatástanulmány térképi vonatkozásait - 2, 4. melléklet KUNFEHÉRTÓ 4. LELŐHELY Kunfehértó - Pándi-tanya környéke Központi azonosító: azonosított 4. lh. - 35409 Jelleg: - Telepnyom (felszíni), Árpád-kor Terepbejárás - Wicker Erika Irodalom, forrás: Kunfehértó régészeti lelőhelyei [TJM Rég.Ad. 15.654] Régészeti adatok hatástanulmányhoz - Kunfehértó TRT [KÖH 600/563/2007] Megjegyzés EOV 113782; 677530 Hrsz: 091/87, 091/96 Az egymás közelében gyűjtött Árpád-kori leletanyag valószínűsíti, hogy nagyobb Árpád-kori település részletei, így egy lelőhely részei: azonosított 4. lh. - 35409 + azonosított 20. lh. - 35430 + azonosított 27. lh - 35446 + azonosított 28. lh - 35448 KUNFEHÉRTÓ 4. LELŐHELY Kunfehértó - Bibó Károly birtoka Központi azonosító: azonosított 20. lh. - 35430 Jelleg: - Éremlelet, római kor, - Éremlelet, Árpád-kor, - Szórványlelet, ismeretlen kor szórványaugustus pénz, réznyíl, I. Béla pénzek-révész György leírása)