História 1984-01
História 1984-01 Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás, sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó rendszerben való tárolás a kiadó elõzetes írásbeli engedélyéhez van kötve.
Tartalom 1.... 1 1. Atomháború... 1 2. Képek... 1 2.... 3 1. Atombomba atomrakéták... 3 2. Képek... 6 3.... 8 1. Fegyverkezési verseny. Krónika, 19451968.... 8 1.1. Fegyverkezési verseny. Krónika, 19451968.... 17 2. Képek... 18 4.... 33 1. Béke és birodalom. Az Augusztusi Béke Oltára és a Pax Romana... 33 2. Képek... 35 5.... 37 1. A Wallenberg-emlékmû... 37 2. Képek... 39 6.... 42 1. A királypuccsok és a kisantant I. rész... 42 2. Képek... 45 7.... 49 1. Cseh térképek a Monarchia felbontására... 49 2. Képek... 49 8.... 51 1. Nové ZámkyÉrsekújvár, 1938... 51 2. Képek... 54 9.... 55 1. Címerek és társadalom... 55 2. Képek... 56 10.... 61 1. Régi és új városi címerek... 61 2. Képek... 62 11.... 65 1. A magyar katolikus egyház struktúrája a polgári korszakban. II. rész... 65 12.... 69 1. Magánalkalmazottak túranaplói, 19261941. A Természetbarátok Turista Egyesülete Magánalkalmazottak Csoportja... 69 2. Képek... 70 13.... 71 1. A bábától az orvosnõig... 71 2. Képek... 72 14.... 77 1. Szemirámisz függõkertje... 77 2. Képek... 79 iii
1. Atomháború GLATZ Ferenc Négy perccet 12 előtt. Még több atombomba és az egész történelemnek vége. Szűkszavú, talán a legdrámaibb felhívás az európai fegyverkezésellenes mozgalomban A korszakhatárokat a történészek utólag állapítják meg. 1914 júliusának végén, vagy 1939 szeptemberének elején a pesti vagy a bécsi polgár a szokásosnál nyugtalanabbul itta uzsonnasörét, olvasva az újsághíreket. De nem érezte a világégések kezdetét. A jelenben élők talán azért sem érzékelik a kortörténeti változásokat, mert az emberi magatartás szoros tartozéka a struccreflex Egy pillantás 1983 végén az európai folyóirat-irodalomra: drámai hangok, képek fegyverről, atomról, világégésről Most talán mégis a történésekkel egy időben rázta meg valami az európai értelmiség gondolkodását Az egyén egy-egy személyes megrázkódtatás után újraértékeli életének korábbi szakaszait. Társadalmi szinten a köznapi gondolkodásban is végbemegy mindez. Esti értelmiségi összejövetelek beszélgetéseinek középpontjában évtizedekig diplomáciai tárgyalások, egyezkedő felek nyilatkozataiban fellelhető árnyalatok értelmezése állott. Magyarországon éppen úgy, mint Párizsban vagy Moszkvában. A katonákra s fegyvereikre inkább a díszszemléken figyeltünk. Történészi műveltségünkből is hiányzik a mindenkori katonaság, hadsereg, fegyverek ismerete. Ma megdöbbenünk tegnapi vakságunkon. Nem láttuk a hatvanas hetvenes évek békés időszakában, hogy míg szembenálló hatalmak államférfiai a filmhíradó operatőreinek kameráiba mosolyogva szorongatták egymás kezét, addig most sietséggel előszedett statisztikáink tanúsítják rohamosan fegyverkeztek. Támadó szándékkal vagy kénytelenségből 83 ősze, a rakétaválság nem kezdőpontja egy folyamatnak. A fegyverkezésnek, a gazdasági-termelési szféra militarizálásának az elmúlt évtizedek történetében sokkal nagyobb volt a szerepe, mint gondoltuk. A második világháború utáni korszak történetét több vonatkozásban újra kell értékelnünk. Európa a lehetségessé vált atomháború összecsapási területe lett. Utolsó korszaka kezdődött a két és félezer éves európai civilizációnak? Nemzetközi megállapodások, hosszú tárgyalássorozatok eredményeként aláírt szerződések gyengének bizonyulnak. Felül kell vizsgálnunk az állami nemzetközi érintkezések eddigi, a 16. századtól fokozatosan kialakult, finoman kimódolt viselkedésformákkal szabályozott, méregdrágán fenntartott intézményrendszerének mindenhatóságába vetett hitünket? Százkilométeres emberlánc, több százezres tömeggyűlés hatástalan emberáradat csupán. A kormányzat nem engedi vitatni döntését. Csődöt mondanak végérvényesen az újkor klasszikus politikai mechanizmusai, a maguk parlamenti, pártközi tárgyalásai? Új típusú intézményeket, fórumokat, a közösségi élet biztonságát szavatoló biztosítékrendszert kell keresni? A múltból fakadó, talán nem jogtalan kérdésfeltevései a történetírásnak a jelennel szemben. Bizalmi válság. Nemcsak állami vezetők, de állampolgárok milliárdjai között is. A modern, ismeretközlő apparátusok, újságjaikkal, műsorszóró szerkezeteikkel képesek biztosítani a rosszhiszeműséget, nemcsak kormányokkal, de népekkel szemben is. Különböző fejlődési utat bejárt, más-más szokásrendet rögzített civilizációk feszülnek így egymással szembe. Ami az egyik hagyományos gondolkodása szerint tárgyalási készséget, engedményt jelent, a másik szerint propagandának, gyengeségnek, vagy éppen hetvenkedésnek minősül. A saját történelmükből leszűrt jövőképet, alkotmányos-társadalmi rendet kérik számon a másikon. A rögzülések gátjai is a másik megértésének A történetírás a múlt század óta az egyes civilizációk helyi közösségi hagyományainak legfőbb rögzítője. Mindenekelőtt az európai történetírás. Fogalomkészletét is a nyugat-európai társadalmak tanulmányozásából fejlesztette ki. Nem érti az új világrészek másként szerveződött közösségeinek belső mozgatóit, nemcsak az ázsiait, afrikait, de gyakran az amerikait, a szovjetet sem. Keveset is tud róluk. Nemcsak a klasszikus, újkori fejlődés során Európában kijegecesedett intézmények felett járt el az idő az ezredfordulóra, de történetszemlélete, történetírása felett is? Jogos kérdése a társadalomnak történetírásával szemben 2. Képek 1
2
1. Atombomba atomrakéták BORUS józsef Atombomba atomrakéták A Hirosimára 1945. augusztus 6-án ledobott atombomba hatásáról készült fényképek közül talán az a legdöbbenetesebb, amelyik az Oszaka Bank lépcsőjét ábrázolja. A bomba a banktól néhány száz méternyire robbant, s a robbanás pillanatában a bank lépcsőjén ülő ember a fény- és hősugárzás hatására teljesen megsemmisült. A gránitlépcső világosra színeződött, ahol pedig az ismeretlen ember ült, ott sötétebb folt maradt vissza, mert teste felfogta a fény- és hősugarakat. Tudósok, bombák Az atombomba kiváló tudósok, kémikusok és fizikusok hosszú kutatómunkájának eredménye: az első olyan fegyver, amely tervszerű tudományos kutatás terméke. Ismert adatokra kell emlékeztetnünk. A német Otto Hahn és Fritz Strassmann 1938 decemberében a Berlin-Dahlem-i Kaiser Wilhelm Institutban az urán neutronokkal való besugárzásával előidézte a nagy energiájú maghasadást. Az USA-ban 1939 óta nemzetközi hírű kutatók, köztük Albert Einstein dolgoztak sok ezer munkatárssal a maghasadás létrehozásán. 1942. december 2-án az Olaszországból kivándorolt Enrico Fermi Chicagóban üzembe helyezte a világ első atomreaktorát, amely az U 235 hasításával bebizonyította a folyamatos láncreakció lehetőségét. Az atombomba előállítása költségeit és a résztvevők számát tekintve is óriási méretű vállalkozás volt. Az USAban Manhattan Project fedőnév alatt folyó kutatások költségei kétmilliárd dollárra rúgtak, és 36 000 vállalatnál összesen 600 000 tudós, mérnök és munkás dolgozott ennek a korábban elképzelhetetlen munkának a megvalósításán; de közülük legfeljebb minden ezredik tudta, hogy mi a cél. A nehézségeket két további adattal lehet illusztrálni: a Hanfordban felállított atomreaktor működtetéséhez 4 tonna abszolút tisztaságú grafitot kellett előállítani, az Oakridge-i izotópszétválasztó berendezésbe pedig olyan szűrőket kellett beépíteni, amelyeknek minden négyzetcentiméterén 775 millió nyílás volt. 1944 elején, amikor a siker még nem látszott biztosnak, Leslie R. Groves vezérőrnagy, a Manhattan Project katonai igazgatója megbízta a princetoni egyetem professzorát, Henry De Wolf Smyth-et, hogy írásban foglalja össze a tudnivalókat az atomfegyverről és létrehozásának szakaszairól. Az amerikai nemzetnek szánt beszámoló 1945. augusztus 2-ára készült el, haladéktalanul kinyomtatták. Augusztus 12-én, egy vasárnap reggelén átadták az újságoknak, másnap pedig könyvecske formájában forgalomba hozták; 35 centért bárki szabadon hozzájuthatott. A Smyth-jelentés elkészültének időpontjában a Manhattan Project katonai és tudományos vezetői már nyugodtak voltak. Július 16-án, az Új-Mexicó-i sivatagban, Alamogordo közelében kipróbálták az új fegyvert. A kísérleti robbantás sikerült, az atombomba bevethető állapotba került. El kellett tehát dönteni, hogy bevessék-e a megmaradt egyetlen ellenfél, Japán ellen. Dönteni kellett abban is, hogy közöljék-e a titkot a Szovjetunióval, s ha igen, milyen formában? Harry S. Truman, korábban Missouri állam szenátora, 1945 januárjától az USA alelnöke, majd Roosevelt 1945. április 12-én bekövetkezett halálától elnöke, a július 17-én kezdődött potsdami konferencia folyamán, július 24- én Churchill jelenlétében tájékoztatta Sztálint az új, rendkívüli robbanóerejű bombáról, de nem mondta meg, hogy atomfegyverről van szó. A közlésre Sztálinnak egyetlen arcizma sem rándult meg, amiből a két nyugati vezető azt a következtetést vonta le, hogy nem értette meg, milyen új fegyverről van szó. Valójában Sztálin tudta, hogy az amerikaiak atombombát próbáltak ki, és mint többek között G. K. Zsukov marsall emlékirataiból is tudjuk, a szovjet küldöttség szálláshelyén az ő jelenlétében beszélt is erről Molotov külügyi népbiztossal. Sztálin kijelentette: Még ma beszélni kell Kurcsatovval a mi munkánk meggyorsításáról. Kurcsatov, Igor Vasziljevics, akadémikus, 1933-ban, harmincéves korában kezdett atomfizikával foglalkozni. Irányításával a Szovjetunióban 1944-ben ciklotront helyeztek üzembe, majd 1946-ban Európában elsőként atomreaktort. Az amerikai felderítőszolgálat már 1945 októberében értesüléseket szerzett a Szovjetunióban folyó hatalmas atomkutatási programról, 1949 augusztusában pedig bejárta a világot az első szovjet atombomba kipróbálásának híre. 1949 folyamán a Kínai Népfelszabadító Hadsereg befejezte az ország területének felszabadítását. Még ennek teljes megvalósulta előtt, 1949. október 1-jén megalakult a Kínai Népköztársaság. A szovjet atombomba híre és Kína elvesztése az USA-ban külső halálos fenyegetés érzetét keltette. Fokozták az atomfegyverkezést, 3
másfelől pedig a már korábban elkezdett kommunistaellenes hajszát, amit most az atomkutatásban tevékenykedőkre is kiterjesztettek. Vizsgálóbizottság elé idéztek baloldali, vagy ilyennek minősített embereket, sokan állásukat vesztették el, másokat letartóztattak és elítéltek. Ez a hisztéria a Rosenberg házaspár 1950 nyarán történt letartóztatásában, egy évvel későbbi elitélésében, majd 1953 nyarán végrehajtott kivégzésében tetőződött. Az atombombák sorozatgyártása és felhalmozása más, mindenki által ismert adatokhoz vezet bennünket. Az új atombombák katonai hatásának kipróbálására az USA 1947 nyarán a Csendes-óceán térségében kísérleteket kezdett. A Marshall-szigetekhez tartozó Bikini fölött június 30-án repülőgépről ledobott bombával légköri kísérletet végeztek, ami csak félig-meddig sikerült. Július 24-én egy újabb atombombát 30 m mélységben, a víz alatt robbantottak, hajók között. 3 4 km átmérőjű vízoszlop keletkezett, ennek fényképe akkor bejárta a világsajtót és azóta is az atomkísérletek jelképe. Több nagy hajó elsüllyedt, mintegy 30 súlyosan megrongálódott. Ezek fedélzetén még négy nap múltán is veszélyes radioaktivitást mértek. 1953 tavaszán a nevadai sivatagban végrehajtott amerikai robbantások nagymérvű környezetszennyezést okoztak; a talaj több száz kilométeres körzetben radioaktívvá vált. Az egy évvel később innen 250 km távolságra forgatott, Dzsingisz kán életéről szóló film készítésében részt vevő 220 személy közül 1980-ig 91 rákban meghalt, köztük John Wayne és Susan Hayward színészek, Dick Powell rendező. A felvételekre akkor szüleiket elkísérő gyerekek közül többet ugyancsak rákos megbetegedés ért. Atom, hordozók Az atombomba kezdeti típusát nem lehetett volna a harctéren bevetni. A szállítására kizárólagosan használható négymotoros nehézbombázókkal alacsony támadást sem az elhárító fegyverek tüze, sem a saját bomba robbanása keltette veszélyeztetettség miatt nem lehetett végezni. A húszezer vagy még ennél is több tonna hagyományos robbanóanyag erejű robbanás veszélyeztette volna a saját csapatokat, de az ellenség katonáinak és a haditechnikájának megsemmisítése sem igényelte ekkora bomba bevetését. A bomba tömegét tehát csökkenteni kellett, hogy célba juttatása könnyebb, robbanóereje pedig kisebb legyen. Kézenfekvő megoldásnak elsőként a nehéztüzérség meglevő lövegeinek felhasználása kínálkozott. Az ötvenes évek elejére az amerikaiaknak sikerült egy 28 cm átmérőjű gránátban atomtöltetet elhelyezni. Ennek a gránátnak a kilövésére azonban egy nagy tömegű, csak két különleges nyergesvontatóval mozgatható ágyúra volt szükség. Az Atomit Anne -nak becézett löveg szovjet megfelelője a moszkvai díszszemlén 1957-ben jelent meg lánctalpas, tehát önjáró kivitelben. A későbbi években az atomtöltetek tovább zsugorodtak. Az US-haderő 1963-ban rendszeresítette az ugyancsak önjáró, 175 milliméteres atomgránát kilövésére alkalmas nehéz tábori ágyút, valamint a 203 milliméteres nehéz tábori tarackot. Ezeknek a tüzérségi lövegeknek a lőtávolsága elérte a 30 kilométert, az atomtöltet robbanóerejét pedig sikerült egy kilotonnával, azaz ezer tonna hagyományos robbanóanyagnak megfelelővé, sőt ez alá csökkenteni. A döntő változást azonban az atomfegyvernek a rakétával való kombinálása, a rakéta-atomfegyver megjelenése jelentette. Rakétákat már a második világháborúban több állam hadereje alkalmazott, ezeket a háború után rohamosan továbbfejlesztették. Az amerikaiak az ötvenes évek közepétől rendszeresítették az Honest John elnevezésű tüzérségi rakétát. Ez a 8 m hosszú, 762 mm átmérőjű, 2,5 t tömegű rakéta atomtöltetét hangsebességnél gyorsabban repítette 8,5 km legkisebb és mintegy 30 km legnagyobb távolságra. Szilárd hajtóanyaga jelentős előrelépést jelentett a korábbi cseppfolyós, tehát minden kilövés előtt hosszadalmas feltöltést igénylő alkohol cseppfolyós oxigén keverékkel szemben. (Igaz, az indításhoz a hajtóanyagnak meghatározott hőmérsékletűnek kellett lennie, ezért 48, de legalább 24 órával korábban a rakétát fűtőtakarókkal kellett burkolni.) A hetvenes évek első felében az amerikaiak megkezdték az Honest John felváltását a nagyobb teljesítményű, több mint 100 km hatótávolságú Lance rakétával. Ez a rakéta szintén atom-robbanófejet szállít, folyékony hajtóanyagát a rakétatestben tárolják, tehát feltöltött állapotban is szállítható. 1960-ban kezdték meg Amerikában a napjainkban is sokat emlegetett Pershing rakéta első változatának kipróbálását. A mintegy 10 m hosszú, 4,6 t tömegű, szilárd hajtóanyagú, kétfokozatú rakétát mozgó kilövőállásról indítják; óránkénti 4800 kilométeres sebességgel 720 km távolságra repülhet; atomtöltetének robbanóereje 60-tól 400 kilotonnáig terjed. Európában a hatvanas évek végétől 180 db Pershing 1A típusú rakéta volt, részben a nyugatnémet Luftwaffe kötelékében, de amerikai rendelkezés alatt. 4
A Pershinget folyamatosan tökéletesítették. Mint ismeretes, a mostani Pershing 2 hatótávolsága 1600 km, a Német Szövetségi Köztársaság területéről Kijevet vagy Leningrádot nyolc perc alatt érheti el. Tíztől húsz kilotonna erejű robbanófeje önirányítással, nyugati közlések szerint a kijelölt célponttól legfeljebb 40 m távolságra csapódik be. A Pershing 2 az amerikaiak egyik legmodernebb, de nem legnagyobb rakétája. Az ötvenes hatvanas években gyártott rakétáknak közös őse az eredetileg A4 típusjelzésű, közismert néven V2 német rakéta. Ebben használtak először cseppfolyós oxigén-alkohol keveréket, ami a rakéta mintegy 13 t össztömegéből közel 9 tonnát tett ki. Ez a mennyiség mintegy egy perc alatt égett el, s az égésidő végén a rakéta másodpercenkénti sebessége 1800 m volt. Valamivel kevesebb mint egy tonna robbanóanyagot juttatott a célba, s egyetlen ilyen rakéta mintegy 1 000 000 márkába került, ugyanakkor a német propaganda által agyonreklámozott Tigris harckocsi 800 000 márkába. A V2-ből jó háromezer darabot indítottak részben angliai, később nyugat-európai célpontok ellen. Mindvégig megoldatlan maradt a rakéta stabilitása, ti. az égésidő befejezése, tehát a hajtómű leállása után is cipelte magával a közel 14 m hosszú, immáron üres rakétatestet. A megoldást a háború után a szovjet szakemberek találták meg a rakéta fejének a hajtóanyag elhasználását követő leválasztásával. Ez a módszer azután más államokban is elterjedt, s napjainkban is alkalmazzák mind űrhajók vagy mesterséges holdak pályára állításához, mind pedig katonai rendeltetésű rakéták esetében. Az ötvenes években mind az USA-ban, mind a Szovjetunióban nagy tolóerejű, több tonna hasznos terhet több száz, majd több ezer kilométerre továbbítására, később pedig a világűrbe juttatására alkalmas, folyékony üzemanyagú rakétákat fejlesztettek ki. (Ezt jelezte az 1957. október 4-én pályára állított Szputnyik-1 éppúgy, mint Gagarin 1961. április 12-i űrrepülése.) Ezek a több száz, sőt több ezer tonna tömegű rakéták természetesen katonai célokat szolgáló terhek, magfegyverek, felderítő holdak és egyéb berendezések továbbítására is alkalmasak. Miután a folyékony üzemanyaggal történő feltöltésük hosszadalmas és kényes folyamat, és csak közvetlenül az indítást megelőzően lehet elvégezni, katonai alkalmazásra sokkal megfelelőbbek a szilárd hajtóanyagú rakéták. A már említett harcászati rakéták mellett az USA-ban az ötvenes évek legvégén kifejlesztették az atomhajtású tengeralattjárókról több száz méteres vízmélységből indítható szilárd hajtóanyagú atom-robbanófejes rakétákat. Az első ilyen, Polaris elnevezésű, 2400 km hatótávolságú rakétákkal felszerelt, 5600 t vízkiszorítású atomtengeralattjáró, a George Washington 1960. november 15-én indult tenger alatti útjára, fedélzetén 16 Polaris rakétával. A következő években mind a rakétákat, mind az atom-tengeralattjárókat továbbfejlesztették. Az új atom-tengeralattjárók vízkiszorítása immáron 20 000 t körül van, és Poseidon nevet viselő, több robbanófejes rakétájuk víz alól indítva képes elérni a földkerekség bármely pontján lévő célt. Hadászati, tehát sok ezer kilométer távolságra lévő célpontok ellen bevethető szilárd üzemanyagú rakétával az amerikai haderő a hatvanas évek eleje óta rendelkezik. Az első, 1961. február elején kipróbált ilyen rakéta 6400 km megtétele után csapódott be a tengerbe. Ezt a Minuteman rakétát azóta több vonatkozásban tökéletesítették, majd a nyolcvanas években kipróbálták a még tökéletesebb MX típusú interkontinentális rakétát is. Köztudott, hogy atom- és hidrogénbombái, hadászati bombázói, harcászati, hadműveleti és hadászati, illetve interkontinentális rakétái a Szovjetuniónak is vannak. A szovjet tudomány és technika immáron évtizedek óta biztosítja az erőegyensúlyt. Bombák, rakéták, tengeralattjárók, bombázók... Bevetésük után aligha készülhetne fénykép valamilyen lépcsőn maradt árnyékról, mert aligha maradna fényképész, de még lépcső sem. * Képmagyarázat Településhálózat és hidegháború. A decentralizáció az egyetlen védekezés hirdeti a Life 1947. július 7-i száma. Az USA 40 millió lakóházát egyenletesen elosztva egy négyzetmérföldre 12 épület kerülne (felső kép). Ha egyenletesen vagy kis csoportokba (középső sor, bal ill. jobb oldali kép) koncentrálva helyezkednének el, egy-egy bomba csak 100 házat rombolna le. A rácsszerű megoldásban (harmadik sor jobb oldali képe, illetve a kinagyított alsó kép) az 5
USA lakható területe 25 mérföldnyi oldalú, négyzet alakú egységekre van elosztva, a négyzetek szélén a házak, középen pedig a gyárak. (A négyzet oldala mentén mérföldenként 160 ház és 600 lakos.) Így egy atomtámadás 500 házat rombolna le, és körülbelül 2000 embert ölne meg. Összevetésként: egy mai alaprajzú nagyvárosban ugyanez a bomba 50 000 embert ölne meg. 2. Képek 6
7
1. Fegyverkezési verseny. Krónika, 19451968. JUHARI Zsuzsa PÓK Attila Fegyverkezési verseny 1945. április 25 június 26. San-Franciscóban 50 ország delegátusai elfogadják az ENSZ alapokmányát. 1945. július 17. Az USA első sikeres atomrobbantása az Új-Mexico-i sivatagban. 1945. augusztus 6. Amerikai atomtámadás Hiroshima ellen (augusztus 9. Nagasaki). 1945. szeptember 11. N. L. Stimson memoranduma az atomkutatásokkal összefüggő amerikai szovjettudományos információcseréről. 1945. október Megalakul a francia Atomenergiaügyi Kormánybiztosság. 1946. január 5. H.Truman, az USA elnökének levele Byrnes külügyminiszterhez: Nem kétséges számomra, hogy Oroszországnak szándékában áll, hogy megtámadja Törökországot és elfoglalja a Fekete-tengerből a Földközi-tengerbe vezető szorosokat. Hacsak Oroszország nem kerül szembe vasököllel és erőteljes nyelvezettel,újabb háború van készülőben. Úgy gondolom, többé nem kell kompromisszumokat kötnünk Belefáradtam a szovjetek pátyolgatásába. 1946. január 7. Az USA-ban létrehozzák az Atomenergia Bizottságot. 1946. január 10. Megnyílik az ENSZ első közgyűlése Londonban. Határozatot hoznak az atomenergia ellenőrzésének szükségességéről. 1946. január 24. Az ENSZ közgyűlésének határozata Atomenergia Bizottságot hoz létre. 1946. február 9. Sztálin választási beszéde a Nyugattal való kapcsolatok megromlásáról. 1946. február 22. G. F. Kennan moszkvai amerikai nagykövet terjedelmes táviratban elemzi a szovjet politikát: A marxizmus nevében föláldoztak minden erkölcsi értéket módszereikben és taktikájukban. Fejtegetésének fő mondanivalója: a Szovjetunió minden lehetséges eszközt fel fog használni a Nyugat meggyengítésére. 1946. március 5. Churchill, az angol konzervatív párt vezére beszédet tart Fultonban: A Balti-tenger melletti Stettintől az Adriai-tenger melletti Triesztig egy vasfüggöny húzódik keresztül a kontinensen. E vonal mögött Közép- és Kelet-Európa államainak valamennyi fővárosa E hatalmas kommunista birodalom és oligarchia ambíciói messze túlszárnyalják a cári idők álmait A szovjetek országuk jelenlegi állapotában és a fennmaradt nagy nemzetek jelenlegi csoportosulása mellett nem háborút akarnak, csak annak gyümölcseit. 1946. március 14. Churchill úr jelenleg a háborús gyújtogatók álláspontján áll. És Churchill úr ebben nincs egyedül, barátai vannak nemcsak Angliában, hanem az Egyesült Államokban is mondja Sztálin a Pravda tudósítójának. 1946. június 19. Az ENSZ Atomenergia Bizottságában szovjet javaslatot terjesztenek be az atomfegyverek előállításának és tárolásának megtiltásáról, illetve a meglevő készletek három hónapon belüli megsemmisítéséről, valamint javasolják, hogy e tilalom megszegőit az emberiség elleni legsúlyosabb bűn elkövetőivé nyilvánítsák. 1946. július 31. A Szovjetunió elutasítja azt az amerikai javaslatot, amelyik az atomenergia felhasználásával kapcsolatos kutatások ellenőrzésére külön nemzetközi ellenőrző bizottság felállítását szorgalmazná. 1946. október 1. A Nürnbergi Nemzetközi Katonai Törvényszék ítéletet hirdet a német háborús főbűnösök perében. 1946. december 14. Az ENSZ közgyűlése elfogadja a fegyverkezés szabályozásával és csökkentésével kapcsolatos alapelveket. 8
1946. december 19. A francia ultimátum elutasításával megkezdődik a franciák Vietnam elleni háborúja. 1946. december Megkezdi működését az első szovjet atommáglya. 1947. február 13. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata bizottságot hoz létre a hagyományos fegyverkezés korlátozásával kapcsolatos kérdésekkel való foglalkozásra. 1947. március 4. Angol francia szövetségi szerződés. 1947. március 12. Truman amerikai elnök üzenete a kongresszushoz: az USA biztonsága érdekében a jövőben támogatást nyújt a kommunizmus ellen küzdő államoknak, különösen, ha az érintett államok a Szovjetunió közelében fekszenek (Truman-doktrína). Először Görög- és Törökország kap segélyt. 1947. április 9. Sztálin kijelentése Stassen amerikai köztársaság-párti vezetőnek: Az Egyesült Államok és a Szovjetunió gazdasági rendszere különböző, de mégsem viseltek háborút egymás ellen, hanem együttműködtek a háború alatt. Ha két különböző rendszer együtt tudott működni a háború alatt, akkor miért ne működhetne együtt a békében? ez az együttműködés mindkét országnak csak hasznára válhat. 1947. április 16. B. Baruch amerikai politikus először használja a nyilvánosság előtt a hidegháború kifejezést. 1947. június 5. Marshall külügyminiszter a Harvard Egyetemen tartott beszédében vázolja az európai országok amerikai segélyezésének programját (Marshall-terv). 1947. július 7. Idézet a Life külpolitikai kommentárjából: Amikor a kommunisták a múlt hónapban átvették a hatalmat Magyarországon, Truman elnök ezt a manővert szó szerint felháborítónak nevezte és azt mondta, hogy az USA ezt nem fogja tétlenül nézni. Az elnök felháborodott hangulatban beszélt és komolyan gondolta, amit mondott, de mialatt beszélt, az asztalán volt egy dokumentum, mely elvette szavai erejét. A dokumentum egy jelentés volt, amelyet az elnök általános Kiképzési Tanácsadó Bizottsága május 9-én terjesztett elő. Az USA a világ két évvel ezelőtti legerősebb katonai hatalma most szembetűnően gyenge és még az ez évre jóváhagyott nyolcmilliárd dolláros katonai költségvetés is aligha erősítheti meg a nemzetet annyira, hogy készen álljon egy esetleges jövőbeli hadviselésre, amelyben az USA az agresszor elsődleges célpontja lesz Ami az agresszió lehetőségét illeti, a Bizottság szerint az USA-nak 1955-ig fel kell erre készülnie. Erre az időpontra előreláthatólag más országok is meg fogják oldani az atombomba előállításának problémáját és el fogjuk veszteni ezt az egyetlen nagy előnyünket, amellyel ma rendelkezünk. 1947. július 12 15. 16 nyugat-európai ország megvitatja a Marshall-tervet. Bizottságot alakítanak az európai újjáépítési program megvalósítására. 1947. július 26. Truman elnök aláírja az ún. országos biztonsági törvényt, amelynek értelmében az összes amerikai fegyveres erő egységes vezetés alatt egyesül. 1947. augusztus Megkezdi működését az első brit atommáglya. 1947. szeptember 30. A kommunista pártok Tájékoztató Irodájának (tagjai: a jugoszláv, bolgár, csehszlovák, francia, olasz, lengyel, magyar és szovjet kommunista párt) varsói alakuló ülésén tartott beszédében Zsdanov kifejti: a világ két táborra, az USA körüli imperialista és a Szovjetunió körüli antiimperialista táborra oszlik; a kommunistáknak meg kell akadályozniuk a Marshall-terv megvalósítását. 1947. november 4. H. S. Trumant megválasztják az Egyesült Államok elnökévé. 1947. november 6. Molotov szovjet külügyminiszter: az atomtitok már régen nem titok. 1947. december 31. USA határozat a szocialista országok elleni embargó bevezetéséről (1948. március 1-jén lép életbe). 1948. március 17. Brüsszelben Nagy-Britannia, Franciaország és a Benelux-államok képviselői egyezményt írnak alá a nyugat-európai unió megalakításáról. Kölcsönös segélynyújtásra, gazdasági, katonai együttműködésre kötelezik magukat. 1948. március 20. A Szovjetunió és a nyugati hatalmak közötti ellentét miatt a németországi Szövetséges Ellenőrző Tanács beszünteti tevékenységét. 9
1948. április 16. A Marshall-tervben résztvevő nyugat-európai országok létrehozzák az Európai Gazdasági Együttműködés szervezetét. 1948. június 11. Az amerikai szenátus határozata arról, hogy az Egyesült Államok közvetlen részvétele katonai és politikai tömbökben megengedhető, sőt szükséges (Vanderberg-határozat). 1948. június 23. Válaszul a nyugati övezetekben végrehajtott valutareformra a szovjet hatóságok lezárják a Nyugat-Berlint Nyugat-Németországgal összekötő utakat. Június 26-án a nyugati hatalmak megnyitják az ún. berlini légihidat, Nyugat-Berlin ellátását légi úton biztosítják. 1948. június 29. Megjelenik a Tájékoztató Iroda határozata, amely elítéli a jugoszláv Kommunista Párt politikáját. 1948. június Atombomba-hordozó B 29-es amerikai repülőgépek érkeznek egy angliai repülőtérre. Ezzel létrejött az első nukleáris fegyvert tároló bázis Európában. 1948. november Az első francia uránlelőhely feltárása. 1948. december Megkezdi működését az első francia atommáglya. 1949. január 17. Kommunista vezetők elleni per kezdődik New Yorkban. A kormány megdöntésére irányuló összeesküvés vádjában találják őket bűnösnek. A 11 vádlottat 3 5 év börtönre és pénzbüntetésre ítélik. 1949. január 25. Bejelentés a KGST megalakulásáról. 1949. április 4. A Benelux-államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Portugália, Dánia, Norvégia, Izland, Kanada és az USA képviselői Washingtonban aláírják az Észak-Atlanti Szerződést (NATO). Görögország és Törökország 1952-ben, az NSZK 1954-ben csatlakozik. 1949. április 20 25. Tanácskozik az I. Béke Világkongresszus Párizsban. 1949. április 25. A Life Norman Cousins-nak a Saturday Review of Literature című folyóiratban megjelent cikkéből idéz: Az amerikaiak békét akarnak. Dolgozni fognak a békéért és áldozatokat fognak hozni a békéért. De nem akarnak békét mindenáron. Ha a béke ára az igazságtalanság, el fogják utasítani a békét. Ha a béke ára az általuk tisztelt értékek elvesztése vagy eltorzítása, el fogják utasítani a békét Ha a béke ára az, hogy egy viharos vizek által körülvett szigeten kell élniük, el fogják utasítani a békét. Ha a béke ára az, hogy az emberi jogok csorbát szenvednek, el fogják utasítani a békét. 1949. május 4. Szovjet amerikai megállapodás a berlini közlekedési korlátozások feloldásáról. 1949. május 5. Tíz északi és nyugat-európai ország létrehozza a szovjetellenes Európa Tanácsot. 1949. szeptember 7. Megalakul a Német Szövetségi Köztársaság. 1949. szeptember 25. A TASZSZ bejelenti, hogy a Szovjetunió is rendelkezik atombombával. 1949. október 7. Megalakul a Német Demokratikus Köztársaság. 1949. október 16. A baloldali erők súlyos vereségével befejeződik a görögországi polgárháború. 1949. november Előállítják az első milligramm francia plutóniumot. 1950. január 27. Idézet az United States News című lapból: A Truman-elv kimúlt, félredobták A Marshallterv a lejtőn halad El kell térni attól a háború utáni szakasztól, amelyben az Egyesült Államok dollárokkal próbálta a világot a maga képére formálni. A kommunisták győzelme Kínában alaposan megingatta ezt a tervet. Rendkívül kiegyensúlyozatlan költségvetésünk mérte rá a másik csapást. Derengeni kezd már az a gondolat, hogy az Egyesült Államok mégsem tehet meg a világon mindent, amihez kedve van. 1950. január. Truman amerikai elnök határozata a hidrogénbomba előállítását előkészítő kutatásokról. 1950. február. Einstein Truman elnökhöz intézett levelében tiltakozik a hidrogénbomba gyártása ellen. 10
1950. március 15 19. Béke Világkonferencia Stockholmban, mely felhívást bocsát ki az atomfegyver eltiltására. 1950. június 25. Kirobban a koreai háború. 1950. szeptember 23. Az Internal Security Act (McCarran-törvény) elrendeli a kommunista szervezetek nyilvántartásba vételét az USA-ban. 1950. december. Francia angol kanadai tiltakozás az atomfegyver esetleges koreai bevetése ellen. 1951. február. Eisenhower amerikai tábornok átveszi a NATO főparancsnoki tisztjét. 1951. április 18. Franciaország, az NSZK, Olaszország és a Benelux-államok, Schuman francia külügyminiszter javaslatára, közös szén- és acélpiacot hoznak létre. 1951. július. Az első holland norvég atommáglya beindítása. 1951. szeptember 1. Ausztrália Új-Zéland és az Egyesült Államok aláírják katonai szövetségüket (ANZUS) San-Franciscoban, 1952. augusztus 29-én lép életbe. 1951. november 25. A koreai Panmindzsonban megállapodás jön létre a demarkációs vonalról. 1951. december 19. Feloszlatják az ENSZ Atomenergia Bizottságát. 1951. december 31. Befejeződik a Marshall-terv végrehajtása. 1951. december. Először állítanak elő kísérlet során nukleáris eredetű elektromos energiát az Egyesült Államokban. 1952. május 11. Az ENSZ közgyűlése jóváhagyja, hogy az Atomenergia Bizottság és a hagyományos fegyverkezési bizottság helyett egy Leszerelési Bizottságot hozzanak létre. 1952. május 26. Az USA, Anglia és Franciaország megszünteti a hadiállapotot Nyugat-Németországgal. 1952. május 27. Franciaország, az NSZK, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg képviselői megállapodást írnak alá, hogy közös parancsnokság alatt létrehozzák az Európai Védelmi Közösséget, amelyet a francia parlament a német haderő túlsúlyától tartva nem ratifikál. 1952. október 3. Ausztráliában felrobbantják az első angol atombombát. 1952. november 1. A Marshall-szigeteken felrobbantják az első kísérleti amerikai hidrogénbombát. 1952. november 2. Eisenhower tábornokot választják az USA elnökévé. 1953. február. Eisenhower elnök kongresszusi üzenetéből: Egyetlen mód van arra, hogy elkerüljük a totális háborút: meg kell nyernünk a hidegháborút. 1953. június 28. Az Egyesült Államokban az atomtitok ellopása és a Szovjetunió javára folytatott kémkedés vádjával kivégzik a Rosenberg házaspárt. 1953. július 27. Panmindzsonban aláírják a koreai fegyverszünetet. 1953. augusztus 12. Felrobbantják az első szovjet hidrogénbombát. 1953. szeptember 3 7. Ülésezik az SZKP Központi Bizottsága, az SZKP első titkárává Ny. Sz. Hruscsovot választják meg. 1953. szeptember 30. Francia amerikai közlemény az indokínai háború amerikai finanszírozásáról. 1953. október 1. Dél-koreai amerikai védelmi egyezményt írnak alá. 1953. október 26. Egyezmény Spanyolország és az USA között amerikai támaszpontok létesítéséről, illetve a Spanyolországnak nyújtandó gazdasági és katonai segélyről. 11
1954. január 12. Dulles amerikai külügyminiszter beszéde a Külügyi Tanácsban: Alapvető elhatározásunk, hogy elsősorban nagyarányú megtorló képességünktől kell függenünk, ezt haladéktalanul kell tudni oltalmazni, általunk választott eszközökkel és helyen. 1954. április-3 4.A francia kormány katonai segítséget kér az USA-tól Vietnamban harcoló csapatai számára. Eisenhower amerikai elnök angol amerikai intervencióra irányuló javaslatát Churchill elutasítja. 1954. április 26 július 21. Négyhatalmi konferencia Genfben a távol-keleti problémákról. 1954. május 7. A vietnami függetlenségi erők elfoglalják Dien-Bien-Phu-t és megadásra kényszerítik a franciákat. 1954. június 27. A Szovjetunióban üzembe helyezik az első atomerőművet. 1954. június 28. Kína, India, Burma és Indonézia elfogadja a Pancsa Silát, a békés egymás mellett élés öt alapelvét. 1954. augusztus 8 20. Atomenergia-konferencia 72 ország képviselőinek részvételével Genfben.. 1954. augusztus 24. Az Egyesült Államokban a kommunista tevékenységet illegálisnak minősítő törvényt hoznak. 1954. szeptember 8. Az Egyesült Államok, Ausztrália, Franciaország, a Fülöp-szigetek, Nagy-Britannia, Pakisztán, Thaiföld és Új-Zéland Manilában kölcsönös védelmi szövetséget hoznak létre. Az alapokmány 4. pontja szerint a tagállamok beavatkozhatnak idegen államok belügyeibe, amennyiben Délkelet-Ázsia térségében olyan helyzet alakul ki, amelyet veszélyesnek ítélnek (SEATO). 1954. szeptember november. Angol és amerikai források szerint több atomrobbantás zajlik le a Szovjetunióban; ezekből arra következtetnek, hogy a Szovjetunió nagyobb hidrogénbombákkal rendelkezik, mint az Egyesült Államok. 1954. október 23. A nyugati hatalmak elismerik az NSZK szuverenitását, az NSZK belép a NATO-ba. 1954. december 4. Az ENSZ közgyűlése javaslatot fogad el arról, hogy az atomenergia békés, közhasznú felhasználására Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget hozzanak létre. 1955. január 17. Elindul első útjára a Nautilus amerikai atommeghajtású tengeralattjáró. 1955. május 11 15. Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia és a Szovjetunió létrehozza védelmi szövetségét, a Varsói Szerződést. 1955. június 30. Az NSZK és az USA kölcsönös védelmi szerződést ír alá. 1955. július 13. Az európai államokhoz és az Egyesült Államokhoz intézett jegyzékében a szovjet kormány egy békés célú európai atomközösség létrehozását javasolja és ilyen célú konferencia összehívását indítványozza. Elítéli az Euratom tervet, mivel az a nyugati katonai blokknak lenne alárendelve. 1955. július 18 23. Csúcstalálkozó Genfben a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország legmagasabb szintű képviselőinek részvételével, enyhült légkörben. 1955. július. Albert Einstein, Frédéric Joliot-Curie és Bertrand Russel felhívással fordul a világ tudósaihoz: emeljék fel szavukat az atomenergia hadicélokra való felhasználása ellen és javasolják konferencia összehívását e céllal (Pugwash-mozgalom). 1955. augusztus 8 15. Konferencia Genfben 38 ország 1428 szakemberének részvételével az atomenergia békés felhasználásáról. 1955. augusztus 13. A Szovjetunió bejelenti, hogy haderejét 640 000 fővel csökkenti. 1955. szeptember 9 13. Nyugatnémet kormányküldöttség Adenauer kancellár vezetésével Moszkvában. 1955. szeptember 18. Szovjet NDK egyezmény aláírása Moszkvában: az NDK szuverén állam, a Szovjetunióval diplomáciai kapcsolatot létesít és csatlakozik a Varsói Szerződéshez. 12
1955. november 16. Az USA, a Szovjetunió, Franciaország és Nagy-Britannia külügyminiszteri értekezlete háromheti eredménytelen tárgyalás után véget ér Genfben. 1956. február 14 20. Az SZKP XX. kongresszusa. A kongresszus többek között hangsúlyozza a forradalom békés útjának lehetőségét. 1956. március 2. Franciaország elismeri Marokkó függetlenségét. 1956. március 19 május 3. ENSZ leszerelési konferencia Londonban az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Franciaország, Anglia és Kanada részvételével. Tárgyalnak a fegyverkezés csökkentéséről, a kísérleti atomrobbantások korlátozásáról, az atomfegyverek betiltásáról, konkrét megállapodás azonban nem születik. 1956. március 20. Franciaország elismeri Tunézia függetlenségét, de az országban továbbra is francia csapatok maradnak. 1956. március 26. A szocialista országok elhatározzák, hogy Dubnában Egyesített Atomkutató Intézetet létesítenek. 1956. április 5. Részlet Eden angol miniszterelnök kabinetje tagjai számára készített feljegyzéséből: Eddig főleg katonailag, vagyis fegyverekkel igyekeztünk megakadályozni a szovjet beavatkozást. De vajon megfelel-e ez a mai kor követelményeinek? Nem hiszem, hogy jelenleg az oroszok katonai agressziós terveket kovácsolnának a Nyugat ellen. 1956. április 17. Bejelentés a Tájékoztató Iroda (Kominform) feloszlatásáról. 1956. május 21. Az első légi úton szállított amerikai hidrogénbomba robbantása. 1956. június 26. Az NSZK-ban a Bundestag elfogadja az általános hadkötelezettséget. 1956. július 26. Az asszuáni gát építésének fedezése céljából az egyiptomi kormány államosítja a Szuezicsatornát. Az ezzel kapcsolatos ellentétek háborúvá szélesednek: Izrael Egyiptom ellen háborút indít, majd angol és francia erők szállnak partra Port Saidban, illetve Port Fuadban. November 5-én a szovjet kormány közli az angol és a francia kormánnyal, hogy amennyiben az Egyiptom elleni intervenciót nem szünteti meg, a Szovjetunió beavatkozik Egyiptom oldalán. November 6-án tűzszünetet kötnek és december 22-én az utolsó brit és francia egységek is elhagyják a térséget. 1956. október 19. Szovjet japán nyilatkozat a hadiállapot megszűnéséről és a diplomáciai kapcsolatok felvételéről. 1956. november 4. D. Eisenhowert újra az Egyesült Államok elnökévé választják. 1957. január 5. Az Eisenhower-doktrína meghirdetése: az USA érdekelt valamennyi közel-keleti állam integritásának és függetlenségének megőrzésében. 1957. március 25. Franciaország, Olaszország, az NSZK és a Benelux-államok Rómában egyezményt írnak alá az Európai Gazdasági Közösség (EEC) és az Európai Atomenergia Közösség (EURATOM) létrehozásáról. 1957. május 10. Szovjet felhívás Nagy-Britanniához és az Egyesült Államokhoz a nukleáris kísérletek befejezésére. 1957. május 15. Az első angol hidrogénbomba felrobbantása. 1957. július 29. Megkezdi működését a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, első konferenciája október 1-jén nyílik Bécsben. 1957. augusztus 26. Fellövik az első szovjet interkontinentális rakétát. 1957. augusztus 27. A TASZSZ közleménye: A Szovjetunióban sikeres kísérleteket folytattak többfokozatú interkontinentális ballisztikus rakétákkal. 1957. október 2. Rapacki lengyel külügyminiszter az ENSZ közgyűlése elé terjeszti a közép-európai atommentes övezet kialakítására vonatkozó tervet. 13
1957. december. Eisenhower elnök felajánlja, hogy a NATO hatalmak rendelkezésére bocsátja az atommeghajtású tengeralattjárót. 1958. február 20. A szovjet kormány javaslata: hozzanak létre atomfegyvermentes övezetet Közép-Európában. 1958. március 31. Hruscsov szovjet miniszterelnök bejelenti, hogy a Szovjetunió egyoldalúan beszünteti a nukleáris kísérleteket. 1958. április. Franciaországban először állítanak elő elektromos energiát atomenergia felhasználásával. 1958. július 1 augusztus 21. Tizenegy hatalom genfi értekezlete a nukleáris kísérletek ellenőrzésére. 1958. augusztus. A Nautilus atommeghajtású tengeralattjáró áthajózik az Északi Sark alatt. 1958. szeptember 1 13. Konferencia Genfben az atomenergia békés felhasználásáról (46 állam és 6,nemzetközi szervezet képviseletében 2692 résztvevő). 1958. szeptember 14. de Gaulle követeli, hogy a NATO irányítását amerikai angol francia hármas direktórium vegye át. Miután javaslatát elutasítják, Földközi-tengeri flottáját kivonja a NATO-parancsnokság hatásköre alól (1959. március). 1958. október 31. A Szovjetunió, az USA és Anglia tárgyalásokat kezd a nukleáris kísérletek betiltásáról. 1959. június 25. A Szovjetunió javasolja a Balkán és az Adria atommentesítését, a nyugati hatalmak elutasítják. 1959. június. Senki sem tudja, milyen lesz a következő háború, ha bekövetkezik. De bármilyen legyen is, készüljünk fel rá, hogy mobilak legyünk a földön és az égen egyaránt (Beaufre tábornok: Hiba-e az atomstratégia? La revue de Défense Nationale.) 1959. szeptember 4. A Lenin nevű szovjet atommeghajtású jégtörőhajó próbaútra indul. 1959. szeptember 18 28. Hruscsov Amerikában. Eisenhowerrel folytatott tárgyalásain egyetértenek: a leszerelés kérdése a legfontosabb megoldandó probléma. 1959. november 3. Charles de Gaulle tábornok, köztársasági elnök beszéde a Katonai Főiskolán: Természetesen szükségünk van arra, hogy az eljövendő években rendelkezzünk olyan erővel, amelyet céljainkra felhasználhatunk, s amely olyan»ütőerő«, amelyet bármikor és bárhol bevethetünk. Magától értetődik, hogy ilyen erő atomfegyverzetet feltételez, amelyet magunk konstruálunk, vagy megvásárolunk, de amely rendelkezésünkre kell álljon: és minthogy Franciaország esetlegesen a világ bármely részéről elpusztítható, szükséges, hogy erőnk olyan legyen, hogy felhasználhassuk bárhol a földön. 1959. december 1. Az Antarktisz-egyezmény aláírása 12 állam részvételével. Megtiltja katonai objektumok létesítését és nukleáris szerkezetek kipróbálását az Antarktiszon. 1959. december. Az ENSZ közgyűlés határozata követeli, hogy Franciaország ne végezzen nukleáris robbantásokat. 1960. február 13. Az első francia atomrobbantás a Szaharában. 1960. április. Szovjet francia nukleáris egyezmény aláírása. 1960. május 1. A szovjet légvédelem Szverdlovszk térségében rakétával lelő egy U-2 típusú amerikai kémrepülőgépet. A pilóta fogságba esik. 1960. május 3. Szovjet javaslat benyújtása a földalatti atomkísérletek 4 5 éves moratóriumára. 1960. május 11. Eisenhower sajtóértekezlete:,, elnökségem kezdete óta adok ki utasításokat, hogy minden lehetséges módon folyjék az USA és a szabad világ megvédéséhez szükséges információk beszerzése a meglepetésszerű támadás elhárítására és hatékony védelmi intézkedések foganatosítása céljából. 1960. május 16. Hruscsov sajtókonferenciája Párizsban. Kérdés az NBC amerikai TV-től: Ha tudott ezekről a repülésekről (U-2), miért nem beszélt róluk Eisenhowernek az Egyesült Államokban tett látogatása során? 14
Hruscsov: Amikor Camp Davidben beszélgettünk Eisenhower elnökkel, úgy gondoltam: meg kell mondanom neki. Már majdnem megszólaltam, hogy ezt elmondjam: jól beszélgettünk az elnökkel. Az elnök hozzám fordult és azt mondta: Elnök úr, szólítson engem»my friends«-nek és én önt oroszul»moj drug«-nak fogom szólítani! Olyan volt, mint egy fivér! Ekkor akartam elmondani a barátomnak, hogy nem szép dolog egy barát területe felett repülni, annak engedélye nélkül. De aztán jobban végiggondoltam ezt és úgy döntöttem:»nem, nem mondom el neki, van ebben a barátban valami, ami nem késztet teljes őszinteségre«. És nem vetettem fel az ügyet! 1960. július 20. USA: Polaris-rakéta kilövése alámerült tengeralattjáróról. 1960. augusztus 25. Az SZKP nyilatkozata elítéli a kínai vezetők dogmatizmusát. 1960. november 15. Elindul első útjára a George Washington, az első Polaris rakétákkal felszerelt amerikai tengeralattjáró. 1961. február 17 20. Az USA szervezésében 1400 kubai emigráns fegyveres inváziója Kuba ellen a Disznóöböl partján, a kubai erők négy nap alatt visszaverik a támadást. 1961. április 12. Jurij Gagarin, a Vosztok I. űrhajón az első ember a világűrben. 1961. augusztus 13. Az NDK kormánya falat épít Berlin két része között. 1961. augusztus 31. A szovjet kormány bejelenti, hogy tekintettel a többi kormány álláspontjára, kénytelen folytatni nukleáris kísérleteit. 1961. december. A szovjet nukleáris légi robbantások újrakezdése 15 nappal az amerikai földalatti robbantások felújítása után. 1962. január. Újabb időpont megjelölése nélkül elnapolják a nukleáris robbantások betiltására vonatkozó genfi háromhatalmi konferenciát. 1962. február 20. John Glenn, amerikai űrhajós útja a Föld körül. 1962. február. A Newsweek beszámolója szerint egy szenátusi albizottság azt vizsgálta, hogy mennyire fertőzöttek a marxizmussal a tengerészgyalogosok. 32 véletlenszerűen kiválogatott katonával egy 24 kérdésből álló kérdőívet töltettek ki. Néhány kérdés: 1. Veszélyt jelent-e a nemzetközi kommunista összeesküvés a szabad emberek számára? 2. Tevékenykednek-e a kommunisták a fegyveres erők ellen? Ha igen, hogyan? 3. Van-e valami különbség egy konzervatív szervezet és egy kommunista harci csoport között? 4. Egyetért-e a következő megállapítással: mindenkinek szükséglete szerint, mindenkitől képessége szerint? Ha nem, miért nem? 5. Hány nemzet lett eddig a kommunizmus áldozata? 6. Becslése szerint hány óra ideológiai nevelésben részesül egy orosz katona? 7. Ha mint harci ellenfelet jól megismerne egy szovjet katonát, vajon utálná, tisztelné vagy félne tőle? 1962. március 14. Genfben megnyílik 18 ország külügyminiszterének leszerelési konferenciája. Franciaország elutasítja a részvételt. 1962. március 18. Eviani egyezmény az algériai háború befejezéséről. 1962. március. Első próbaútjára indul az első amerikai atommeghajtású kereskedelmi tengerjáró hajó. 1962. március. Svájci népszavazás elutasítja az atomfegyverről való lemondásra vonatkozó javaslatot. Anglia kéri az EURATOM-ba való felvételét. 1962. május 7. Eldon Griffeths írja a Newsweekben: Sajnos az oroszok még mindig szívesebben hisznek a saját propagandájuknak, hogy az Egyesült Államok meg akarja támadni őket. Ugyanígy mi elhisszük, vagy legalábbis úgy teszünk, mintha elhinnénk, hogy az oroszok támadást terveznek ellenünk. Mindaddig, amíg mindketten így gondolkodunk, addig tábornokok és tudósok meg tudják győzni parancsolóikat, hogy újabb bombakísérletekre van szükség, a bomba lesz továbbra is a király Lehet, hogy a háború oltára előtt istentelen tömjénként kavargó gomba alakú felhők félelmetes látványa segít majd meggyőzni mindkét felet arról, hogy a Bomba király és nem a másik a leghalálosabb ellenség. 1962. július 13. Hruscsov-nyilatkozat: Rakétánk egy legyet eltalál a világűrben. Nem kérkedem 15
1962. október 22 november 21. A kubai válság. Október 22-én Kennedy elnök bejelenti, hogy információi szerint a Szovjetunió Kubában rakétabázist létesít s 24-én elrendeli a szovjet fegyverszállítás megakadályozását, Kuba blokádját. A válság kompromisszummal zárul: a Szovjetunió fegyvereket von ki Kubából, az USA pedig feloldja a blokádot. 1963. január 14. Charles de Gaulle tábornok sajtóértekezlete:,, arra az elhatározásra jutottunk: konstruáljuk és adott esetben felhasználjuk saját magunk, saját atomfegyverünket. 1963. január 22 29. Franciaország válaszul arra a megállapodásra, mely szerint az amerikaiak rakétákkal szerelik fel az angol hadseregeket (1962. december 18.), együttműködési szerződést ír alá az NSZK-val, majd zátonyra juttatja Brüsszelben a Nagy-Britanniával folyó közöspiaci belépési tárgyalásokat. 1963. április. Pierre Messmer cikke a Revue de Défense Nationale-ban: A nukleáris fegyverzet nem jelenti azt, hogy Franciaország a világ egyik óriásává válna, de lehetővé teszi, hogyne számítson elhanyagolható tényezőnek, ha élet-halál kérdéséről van szó Hogy Európa megmaradhasson, szükséges, hogy felvállalja saját védelmének terhét és felelősségét, vagyis, hogy atomfegyverzettel rendelkezzen. 1963. június 10. Kennedy beszéde a washingtoni egyetemen: A két ország népeinek sok közös vonása között a háború kölcsönös utálata a legerősebb. Szinte egyedülálló a nagyhatalmak között, hogy mi még sohasem álltunk háborúban egymással Felül kell vizsgálnunk a hidegháborúval kapcsolatos álláspontunkat Nem a bűnöst keressük Úgy kell vennünk a világot, ahogy van, nem úgy, mint hogyha az elmúlt 18 év története más lett volna. 1963. június 14. A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága jóváhagyja a szovjet párthoz intézendő levél szövegét, amely 25 pontban összegzi a nézeteltéréseket: Ha a nemzetközi kommunista mozgalom fő vonalát egyoldalúan a békés egymás mellett élésre, a»békés versenyre«és a»békés átmenetre«redukálják, ezzel megsértik az 1957-es nyilatkozat és az 1960-as állásfoglalás [a kommunista pártok értekezleteiről van szó] forradalmi alapelveit Egyes személyek egyoldalúan eltúlozzák a szocialista országok és az imperialista országok közötti együttműködést, arra téve kísérletet, hogy az elnyomott népek forradalmi harcait a békés egymás mellett élés elvével cseréljék fel A nukleáris fegyverek nem oldják és nem oldhatják meg a jelenkori világ alapvető ellentmondásait. 1963. június 20. Megállapodás a Moszkva és Washington közötti távkapcsolásról. ( Forró drót a Fehér Ház és a Kreml között.) 1963. július 4. Hruscsov beszéde Frankfurt an der Oder-ban (NDK): Nem háborúval, hanem osztályharccal akarjuk megvalósítani a kommunizmust. 1963. július 20. Eredmény nélkül befejeződnek Moszkvában az ideológiai ellentétek áthidalása céljából folytatott szovjet kínai megbeszélések. 1963. augusztus 5. A Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia külügyminiszterei aláírják Moszkvában a részleges atomcsend -szerződést. A felek vállalják, hogy az ún. zárt földalatti robbantásokon kívül lemondanak mindenfajta nukleáris robbantásról. 1963. november 22. Kennedy amerikai elnököt Dallas városában meggyilkolják. 1964. július 30. Az USA légiereje megkezdi a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázását. 1964. augusztus 31 szeptember 10. Konferencia Genfben az atomenergia békés felhasználásáról, 75 országból mintegy 4000 résztvevővel. 1964. október 16. Felrobbantják az első kínai atombombát. 1965. május 3. Johnson amerikai elnök bejelenti, hogy az USA a nyugati féltekén minden eszközzel megakadályozza egy második Kuba létrejöttét (Johnson-doktrína). 1965. május 28. A Time szerkesztőségi cikkéből:,, az Egyesült Államok dobta le az első atombombát, ennek eredményeként azóta is állandóan támadják a kommunisták és a semlegesek, mint a világ legnagyobb nukleáris veszélyhordozóját, pedig az oroszok azok, akik éveken át megakadályozták a nukleáris ellenőrzés bármilyen rendszerének megvalósítását. 16