Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei TERÜLETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 3525 MISKOLC, Városház tér 1. Telefon: (46) 517-700*, (46) 517-713 Telefax: (46) 352-525 E-mail: tvb@hivatal.baz.hu III-1938-2-1/2019. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 66/2019. (IX. 13.) határozata A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság Dr. N. Á. (személyi azonosító:, lakcím:. e-mail:, a FIDESZ-KDNP egyéni választókerületi képviselőjelöltje, továbbiakban Beadványozó) által a Velünk a Város időszaki kiadvány ellen benyújtott kifogás tárgyában meghozta a következő határozatot: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a Beadványozó kifogását elutasítja. A határozat ellen annak meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, telefaxon vagy elektronikus levélben a Nemzeti Választási Bizottsághoz címzett fellebbezést nyújthat be a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottságnál (3525 Miskolc, Városház tér 1., fax: 46/352-525, e-mail: tvb@hivatal.baz.hu.) A fellebbezést úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. szeptember hó 16. napján 16.00 óráig megérkezzen. A fellebbezésnek tartalmaznia kell a) a kérelem a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 223. (3) bekezdése szerinti alapját, b) a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét, c) a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát. A fellebbezés tartalmazhatja benyújtójának telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetve kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét.
2 Indokolás I. A beadványozó 2019. szeptember 12-én 15 óra 50 perckor személyesen kifogást terjesztett elő a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény, (a továbbiakbnan Ve.) 2.. (1) bekezdésének a), és e) pontjaiban foglalt, valamint a Ve. 144.. (2) bekezdésében foglalt jogszabálysértés, illetve a Ve. 148.. (1) és (2) bekezdésében meghatározott, a politikai hirdetés közzétételéről szóló szabályok megsértése miatt. Miskolc településen vélhetően a Függetlenek A Szinva Városáért Egyesület, a Magyar Szocialista Párt, a MOMENTUM MOZGALOM, a PÁRBESZÉD NAGYARORSZÁGÉRT PÁRT, a JOBBIK MAGYARORSZÁGÉRT MOZGALOM, a LEHET MÁS A POLITIKA, a DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ, a MINDENKI MAGYARORSZÁGA MOZGALOM, valamint a Velünk a Város Lokálpatrióta Egyesület (a választás.hu honlap szerint, mint jelölőszervezetek) megbízásából VELÜNK A VÁROS! címmel 2019. szeptember 9-i keltezéssel térítésmentes időszaki (újságszerű) kiadvány (a továbbiakban: időszaki kiadvány) került a miskolci választópolgárok postaládáiba 2019. szeptember 10. napján. A Beadványozó megjegyezte, hogy az időszaki kiadványon a fent megjelölt szervezeteken túl szerepel a Miskolc Padtársak, valamint a Szolidaritás szervezet megnevezés is. A szórólapok, illetve a kiadványok a Ve. 144. alapján plakátnak minősülnek, amelyeken fel kell tüntetni a kiadó nevét, székhelyét és a kiadásért felelős személy nevét. Ezek az információk az időszaki kiadványon nem, illetve félrevezető módon szerepeltek az alábbiak miatt: Az időszaki kiadvány impresszuma a következőket tartalmazza: Velünk a Város térítésmentes időszaki kiadvány. Kiadja a Velünk a Város Egyesület. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Nyomdai munkák: MediaWorks Hungary Zrt.". A Beadványozó hivatkozik a Ve. 144. (2) bekezdésére, mely szerint az időszaki kiadvány jogszabálysértő: - A Velünk a Város Egyesület nem a hivatalos elnevezése a kiadóként megjelölt egyesületnek, mert az a civil szervezetek nyilvántartása szerint hivatalosan a Velünk a Város Lokálpatrióta Egyesület. - Az időszaki kiadvány a kiadóként megjelölt egyesület székhelyét nem tartalmazza. - Az időszaki kiadvány a kiadásért felelős személy nevét nem tartalmazza. A Beadványozó szerint a fentiek miatt nem derül ki egyértelműen, hogy mely szervezet megbízásából készültek, illetve kerültek az időszaki kiadványok terjesztésre, továbbá a kiadásért felelős személy neve sem ismert. Az időszaki kiadvány, mint nyilvántartásba vett nyomtatott sajtótermék Velünk a Város címmel jelenik meg, amely a Beadványozó álláspontja szerint politikai hirdetést tartalmaz. A Beadványozó hivatkozik a Ve. 148. (1) és (2) bekezdésében foglaltakra, mely szerint a sajtótermékben közzétett politikai hirdetésnek azonnal felismerhetőnek és más médiatartalmaktól megkülönböztethetőnek kell lennie. A Beadványozó szerint az időszaki kiadványban megjelent politikai hirdetés nem felismerhető és megtévesztő, valamint nem tartalmazza a megrendelőjének nevét és lakóhelyét, illetve székhelyét.
3 A Beadványozó hivatkozik továbbá a Ve. 2. (1) bekezdésének a) és e) pontjaira is, mivel álláspontja szerint a fentiekben leírt kampánytevékenység sérti a választás tisztaságának és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásnak az elvét. A kifogásban leírtak alátámasztásául a Beadványozó csatolta a hivatkozott időszaki kiadvány 2019. szeptember 9.-i keltezésű, és a 2019. szeptember 10. napján terjesztett egy példányát. A Beadványozó szerint a kifogásolt időszaki kiadvánnyal egyezően a 2019. augusztus hónap végén terjesztett, keltezés nélküli időszaki kiadvány, valamint a 2019. szeptember 2-i keltezésű időszaki kiadvány fentiekben jelzett okok miatt ugyancsak jogsértőek, a jogszabálysértés folyamatos, illetve ismétlődő. Beadványozó mindezek alapján kérte a Választási Bizottságot, hogy a kifogásnak adjon helyt, és a Ve. 218. (1) bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva a jogszabálysértés tényét állapítsa meg, valamint a jogsértőt a további jogszabálysértéstől tiltsa el. A kifogás az alábbiak szerint nem alapos. II. A Ve. 208. -a tartalmazza a kifogás benyújtásának általános szabályait, amely szerint kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be. A Ve. 209. (1) és (3) bekezdése tartalmazza a kifogás benyújtásának szabályait, e szerint a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz. (3) Nyomtatott sajtótermék esetén a jogszabálysértés elkövetésének időpontja a sajtótermék megjelenésének napja. Ebben az esetben a (2) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók. A média kampányban való részvételével kapcsolatos jogorvoslat szabályait a Ve 151. -a tartalmazza, ennek (2) és (3) bekezdése szerint: (2) A nyomtatott sajtótermék oldalhű elektronikus változatában elkövetett jogsértés esetén a kifogás benyújtására nyitva álló határidő a nyomtatott sajtótermék megjelenésének időpontját követő harmadik nap. (3) A kifogásban a kérelmező megjelöli vagy lehetőség szerint csatolja a törvénysértés bizonyítékául szolgáló műsorszámot vagy médiatartalmat. A megjelölt műsorszámot az (1) bekezdés szerint illetékes választási bizottság - amennyiben szükséges és a kérelmező nem csatolta - hivatalból szerzi be. A Ve. 146. -a tartalmazza a politikai reklám és a politikai hirdetés fogalmát: E fejezet alkalmazásában a) politikai reklám a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 203. 55. pontjában meghatározott politikai
4 reklám, azzal az eltéréssel, hogy a párt, politikai mozgalom és kormány alatt jelölő szervezetet és független jelöltet kell érteni. b) politikai hirdetés az ellenérték fejében közzétett, valamely jelölő szervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő, sajtótermékben közzétett médiatartalom vagy filmszínházban közzétett audiovizuális tartalom. A beadványozó beadványában hivatkozik a Ve. 144. (2) bekezdésére, amely a plakát készítésének szabályait, kellékeit tartalmazza: A kampányidőszakban a jelölő szervezetek és a jelöltek engedély és bejelentés nélkül készíthetnek plakátot. A plakáton fel kell tüntetni a kiadó nevét, székhelyét és a kiadásért felelős személy nevét. A beadványozó becsatolta a Nemzeti Média és Hirközlési Hatóság Sajtótermékek listája nyomtatványt, amely szerint a Velünk a Város nyilvántartásba vett sajtótermék, így a sérelmezett időszaki kiadvány a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban Mttv.) 203. 60. pontja szerinti sajtótermék, ezért a kiadványra nem a Ve. 144. (2) bekezdését, hanem a Ve. 148. -át kell alkalmazni. A Ve. 148. (1) bekezdése szerint az Mttv. 203. 60. pontjában meghatározott sajtótermékekben politikai hirdetés a választási kampányidőszakban az e -ban foglaltak szerint tehető közzé. (2) A sajtótermékben közzétett politikai hirdetésnek azonnal felismerhetőnek és más médiatartalmaktól megkülönböztethetőnek kell lennie. A politikai hirdetésen fel kell tüntetni megrendelőjének nevét és lakóhelyét, illetve székhelyét. (3) Amennyiben sajtótermék politikai hirdetést kíván közölni, a választás kitűzését követő 5 munkanapon belül az Állami Számvevőszékhez eljuttatja hirdetési szolgáltatásainak árjegyzékét, amelyet az nyilvántartásba vesz, és honlapján közzétesz. A sajtótermék ugyanezt az árjegyzékét a honlapján közzéteszi. (4) Politikai hirdetést kizárólag olyan sajtótermék közölhet, amelynek hirdetési árjegyzékét az Állami Számvevőszék nyilvántartásba vette. Politikai hirdetés csak a nyilvántartásba vett árjegyzék által meghatározott ellenérték fejében közölhető. Magyarországon letelepedett kiadók sajtótermékei közül csak az közölhet politikai hirdetést, amely az Mttv. szerinti hatósági nyilvántartásban szerepel. Az Mttv. 46. (9) bekezdése rendelkezik a sajtótermékek kiadására vonatkozó impresszum szükségességéről: A sajtóterméken és - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az egyéb kiadványon fel kell tüntetni a szerkesztésre és a kiadásra vonatkozó legfontosabb adatokat (impresszum). Az impresszumban a következő adatokat kell feltüntetni: a) a kiadó nevét, székhelyét és a kiadásért felelős személy nevét, d) a szerkesztésért felelős személy nevét. A beadványozó a kifogásának második részében kifejti, hogy a kiadvány politikai hirdetést tartalmaz, amely nem felel meg a Ve. 148. (1) és (2) bekezdésének, álláspontja szerint a
5 kiadványban a politikai hirdetés nem felismerhető és megtévesztő, valamint nem tartalmazza a megrendelőjének nevét és lakóhelyét, illetve székhelyét. Álláspontja szerint a kiadó a fenti rendelkezések be nem tartásával megsértette a Ve. 2. (1) bekezdés a) és c) pontjaiban foglalt alapelveket. A beadványozó becsatolta a Velünk a Város című kiadvány 2019. szeptember 9-i lapszámát 2 példányban, - a hivatkozott többi lapszámot nem azonban nem jelölte meg, a konkrét médiatartalmat, azaz, hogy álláspontja szerint melyik az a cikk, illetve kép, amely kimeríti a politikai hirdetés fogalmát. A Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2.számú végzésében kifejtette, hogy A Ve. 146. b) pontja értelmében politikai hirdetés az ellenérték fejében közzétett, valamely jelölő szervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő, sajtótermékben közzétett médiatartalom vagy filmszínházban közzétett audiovizuális tartalom. A törvényi meghatározás tehát több tartalmi elem együttes teljesüléséhez köti azt, hogy a sajtótermékben közölteket politikai hirdetésnek lehessen minősíteni. A jelen esetben ezen kritériumok együttes fennálltát a Kúria nem tudta megállapítani. A végzésében kifejti továbbá: Ebben a körben utal a Kúria a Kfv.IV.37.316/2014. számú határozatában foglaltakra: a választási eljárás sommás jellege nem, illetve csak szűk körben teszi lehetővé bizonyítás felvételét. A Kúria eljárásában azon bizonyítékokat (okiratok, hang és képfelvételek, stb.) mérlegeli, amelyeket a kérelmező elé tár és e mérlegelés alapján kialakult meggyőződése, valamint a vonatkozó jogszabályok értelmezése alapján hozza meg döntését. A jelen esetben a kérelmezők nem csatoltak felülvizsgálati kérelmük megalapozásaként olyan bizonyítékokat, amelyek az írások és fotófelvételek megrendelésére és ellenérték fejében történő közlésére utaltak volna. Ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelmet nem látta megalapozottnak abban a tekintetben, hogy a közlések politikai hirdetésnek minősültek volna. Hivatkozva a Kúria fenti végzésére, a Beadványozó azon túl, hogy nem jelölte meg a konkrét médiatartalmat, arra nézve sem csatolt semmilyen bizonyítékot, hogy az általa vélelmezett tartalom megrendelésre, ellenérték fejében került közlésre, így a Területi Választási Bizottság nem találta bizonyítottnak, hogy a kiadvány politikai hirdetést tartalmaz. A Ve. 140. -a szerint kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, így különösen a a) plakát, b) jelölő szervezet vagy jelölt által történő közvetlen megkeresés, c) politikai reklám és politikai hirdetés, d) választási gyűlés. A beadványozó hivatkozik arra, hogy az időszaki lap kiadója jelölő szervezet, és a lap tartamát megvizsgálva, a Területi Választási Bizottság megállapítja, hogy az ugyan kampányeszköznek minősül, azonban a Ve. csak a politikai hirdetés és a politikai reklám megjelentetése esetében hivatkozik az Mttv. rendelkezéseire, egyéb tartalom esetében nem.
6 A választási bizottság feladata a választási eljáráshoz kapcsolódó eljárásjogi, illetve anyagi jogi jogszabályoknak való megfelelés, illetve azok érvényesülésének vizsgálata. A Választási Bizottság nem terjeszkedhet túl a választási eljárásról szóló törvény adta kereteken, amennyiben a Beadványozó úgy látja, hogy a hivatkozott kiadvány kiadója megsértette a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény rendelkezéseit, úgy az Mttv.-ben meghatározott jogorvoslati lehetőségekkel kell élnie. A fentiek alapján a Területi Választási Bizottság megállapította, hogy a kifogás nem megalapozott, ezért a rendelkező résznek megfelelően határozott. IV. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság határozata a már hivatkozott jogszabályhelyeken, a Ve. 151. (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 10. -án, 221. (1) bekezdésén, a 223. (1) bekezdésén, a 224. (1)-(4) bekezdésein alapul. Miskolc, 2019. szeptember 13. Dr. Murányi Zsolt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság elnöke