I. ANALITIKAI ADATOK MEGADÁSA, KONVERZIÓK



Hasonló dokumentumok
Litoszféra fő-, mikro- és nyomelemgeokémiája

A feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható!

Litoszféra fő-, mikro- és nyomelemgeokémiája

Minta feladatsor. Az ion neve. Az ion képlete O 4. Szulfátion O 3. Alumíniumion S 2 CHH 3 COO. Króm(III)ion

Összesen: 20 pont. 1,120 mol gázelegy anyagmennyisége: 0,560 mol H 2 és 0,560 mol Cl 2 tömege: 1,120 g 39,76 g (2)

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion

A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

Jellemző redoxi reakciók:

Általános Kémia GY tantermi gyakorlat 1.

Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont)

2011/2012 tavaszi félév 3. óra

v1.04 Analitika példatár

Aktiválódás-számítások a Paksi Atomerőmű leszerelési tervéhez

Kémia OKTV 2006/2007. II. forduló. A feladatok megoldása

1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont. 3. feladat Összesen: 7 pont. 4. feladat Összesen: 14 pont

MAGYARORSZÁG GEOKÉMIAI ATLASZA. Északi-középhegység

Általános Kémia II gyakorlat I. ZH előkészítő 2016.

KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály A változat

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4.

Vegyjel, képlet 1. Mi az alábbi elemek vegyjele: szilicium, germánium, antimon, ón, rubidium, cézium, ólom, kripton, szelén, palládium

7. osztály 2 Hevesy verseny, országos döntő, 2004.

1.ábra A kadmium felhasználási területei

Gyakorló feladatok. Egyenletrendezés az oxidációs számok segítségével


a NAT /2008 számú akkreditálási ügyirathoz

ALPHA spektroszkópiai (ICP és AA) standard oldatok

NE FELEJTSÉTEK EL BEÍRNI AZ EREDMÉNYEKET A KIJELÖLT HELYEKRE! A feladatok megoldásához szükséges kerekített értékek a következők:

Oldhatósági számítások

A) Ásványi és nem ásványi elemek: A C, H, O és N kivételével az összes többi esszenciális elemet ásványi elemként szokták említeni.

Bemutatkozás, a tárgy bemutatása, követelmények. Munkavédelmi tájékoztatás.

7. osztály Hevesy verseny, megyei forduló, 2003.

Hevesy verseny, megyei forduló, 2001.

Kémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem tavasz

Radioizotópok az üzemanyagban

Redoxi reakciók Elektrokémiai alapok Műszaki kémia, Anyagtan I előadás

Követelmények a Szervetlen kémia laboratóriumi gyakorlatokhoz 2012/2013 tanév I. félév

7. Kémia egyenletek rendezése, sztöchiometria

2011/2012 tanév I. félév

Hevesy György Országos Kémiaverseny Kerületi forduló február évfolyam

6. A preparált minták röntgen-fluoreszcens vizsgálata

CONCURSUL DE CHIMIE PENTRU CLASA a VII-a RALUCA RIPAN. etapajudeţeană 13mai 2017 Ediţia a XIII-a I. Tétel...40 pont A...20 pont

XLVI. Irinyi János Középiskolai Kémiaverseny február 6. * Iskolai forduló I.a, I.b és III. kategória

8. Osztály. Kód. Szent-Györgyi Albert kémiavetélkedő

Analitikai kémia I (kvalitatív) gyakorlat tematika 2010

Általános Kémia Gyakorlat II. zárthelyi október 10. A1

AZ MFGI LABORATÓRIUMÁNAK VIZSGÁLATI ÁRAI

VÍZKEZELÉS Kazántápvíz előkészítés ioncserés sómentesítéssel

KÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010. Kémia I. kategória II. forduló A feladatok megoldása

KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály C változat

Curie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 9. évfolyam

Javítóvizsga. Kalász László ÁMK - Izsó Miklós Általános Iskola Elérhető pont: 235 p

Környezettudományi Kooperációs Kutató Központ, ELTE TTK, Budapest 2. Analitikai Kémiai Tanszék, ELTE TTK, Budapest

A tudós neve: Mit tudsz róla:

8. osztály 2 Hevesy verseny, megyei forduló, 2004.

Periódusosság. Általános Kémia, Periódikus tulajdonságok. Slide 1 of 35

MÓDSZERTANI KÖZLEMÉNYEK II. KÖTET IV. rész VIZELEMZES

Mit tanultunk kémiából?2.

E C D C E B B A E 1 A C D B B D D A A D 2 C E D A B C B C C E 3 C C B B E

Periódusosság. Általános Kémia, Periódikus tulajdonságok. Slide 1 of 35

ÁLTALÁNOS KÉMIA SZEMINÁRIUM (TTKBG0101) I. ÉVES KÉMIA, VEGYÉSZMÉRNÖK ÉS BIOMÉRNÖK BSC SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA (2017/18. I. félév)

1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont

6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2.

8. osztály 2 Hevesy verseny, megyei forduló, 2009.

1. feladat Összesen: 18 pont. 2. feladat Összesen: 9 pont

Stabilizotóp-geokémia II. Dr. Fórizs István MTA Geokémiai Kutatóintézet

4. változat. 2. Jelöld meg azt a részecskét, amely megőrzi az anyag összes kémiai tulajdonságait! A molekula; Б atom; В gyök; Г ion.

ÁLTALÁNOS KÉMIA SZEMINÁRIUM (TTKBG0101) I. ÉVES KÉMIA, VEGYÉSZMÉRNÖK BSC ÉS KÉMIA TANÁR SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA (2019/20. I.

Kerámiák archeometriai vizsgálata

A SZERB KÖZTÁRSASÁG OKTATÁSI ÉS TUDOMÁNYÜGYI MINISZTÉRIUMA SZERB KÉMIKUSOK EGYESÜLETE. KÖZTÁRSASÁGI KÉMIAVERSENY (Varvarin, május 12.

ÁLTALÁNOS KÉMIA SZEMINÁRIUM (TTKBG0101) I. ÉVES KÉMIA, VEGYÉSZMÉRNÖK BSC ÉS KÉMIA TANÁR SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA (2018/19. I.

Szigetelők Félvezetők Vezetők

(11) Lajstromszám: E (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

Analitikai kémia I (kvalitatív) gyakorlat 2014

Az anyagi rendszerek csoportosítása

I. ATOMOK, IONOK I FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

KÖZSÉGI VERSENY KÉMIÁBÓL (2016. március 5.)

Könnyűfém és szuperötvözetek

A csoport B csoport C csoport D csoport E csoport Sebestyén Timári Sarolta / Lihi Norbert Várnagy Katalin Nagy Zoltán Tóth Zoltán vegyészmérnök,

Laboratóriumi munkához szükséges alapvető kémiai számítások

Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft

KÉMIA. PRÓBAÉRETTSÉGI május EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Tápanyagfelvétel, tápelemek arányai. Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V.

A standardpotenciál meghatározása a cink példáján. A galváncella működése elektrolizáló cellaként Elektródreakciók standard- és formálpotenciálja

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Áramforrások. Másodlagos cella: Használat előtt fel kell tölteni. Használat előtt van a rendszer egyensúlyban. Újratölthető.

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nagyteljesítményű elemanalitikai, nyomelemanalitikai módszerek

ROMAVERSITAS 2017/2018. tanév. Kémia. Számítási feladatok (oldatok összetétele) 4. alkalom. Összeállította: Balázs Katalin kémia vezetőtanár

Kémiai kötések és kristályrácsok ISMÉTLÉS, GYAKORLÁS

Elektro-analitikai számítási feladatok 1. Potenciometria

KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

TÖNKRETESSZÜK-E VEGYSZEREKKEL A TALAJAINKAT?

CONCURSUL DE CHIMIE PENTRU CLASA a VII-a RALUCA RIPAN etapa judeţeană 5 mai 2018 Ediţia a XIV-a. I Tétel pont

KRISTÁLYOK GEOMETRIAI LEÍRÁSA

Hevesy verseny döntő, 2001.

0,25 NTU Szín MSZ EN ISO 7887:1998; MSZ 448-2:1967 -

Dr. Kardeván Endre VM államtitkár

Átírás:

I. ANALITIKAI ADATOK MEGADÁSA, KONVERZIÓK I.2. Konverziók Geokémiai vizsgálatok során gyakran kényszerülünk arra, hogy különböző kémiai koncentrációegységben megadott adatokat hasonlítsunk össze vagy alakítsuk át adatainkat egy, az értelmezéshez alkalmasabb formába. A magmás petrokémiában például, nagy szerepe van a különböző elemarányoknak, amelyekből fontos petrogenetikai következtetések vonhatók le. Ilyen arány pl. a K/Rb, Ti/V stb. Ezen elemek közül a K-t és Ti-t többnyire oxidos (tömegszázalékos koncentrációegységben), a Rb-t és V-t pedig elem (ppm-ben kifejezve) formában adják meg. Az arányok kiszámolásához ugyanabba az koncentrációegységbe kell hoznunk az elemeket. Ásványkémiai számítások során az oxidos formában kifejezett összetételt kell ionszámokká alakítanunk, hogy a vizsgált ásvány sztöchiometriai összetételét meg tudjuk határozni. E fejezetben a legfontosabb konverziókat tekintjük át, amelyeket a későbbi számolások során majd gyakran alkalmazunk. A gramm-formula tömegegység (gft; 1 mol elem vagy vegyület tömege grammban) terminust molekulatömegekre és atomtömegekre egyaránt használjuk. Jelentése: 1 mol elem vagy vegyület tömege grammban kifejezve. Az egyes elemek és a legfontosabb vegyületek gramm-formula tömeg értékeit a Konv-1 táblázat tartalmazza. - 1 -

Konv-1 táblázat: atom és molekulatömegek: Elem Atomtömeg Elem Atomtömeg Oxid Molektömeg H 1.0079 Sc 44.9559 SiO 2 60.0848 He 4.0026 Ti 47.900 TiO 2 79.8988 Li 6.941 V 50.9414 Al 2 O 3 101.9612 Be 9.01218 Cr 51.996 Fe 2 O 3 159.6922 B 10.81 Mn 54.938 FeO 71.8464 C 12.011 Fe 55.847 MnO 70.9374 N 14.0067 Co 58.9332 MgO 40.3114 O 15.9994 Ni 58.700 CaO 56.0794 F 18.9984 Cu 63.5460 Na 2 O 61.9790 Na 22.98977 Zn 65.380 K 2 O 94.2034 Mg 24.305 Rb 85.4678 P 2 O 5 141.9446 Al 26.98154 Sr 87.620 CO 2 44.0088 Si 28.0855 Y 88.9059 H 2 O 18.0152 P 30.97376 Zr 91.220 NiO 74.7094 S 32.06 Nb 92.9064 Cr 2 O 3 151.9902 Cl 35.453 Ba 137.330 BaO 153.3294 K 39.0983 SrO 103.6194 Ca 40.08 Cr 2 O 3 151.9902 V 2 O 3 149.8798 ZrO 2 123.2188 SO 3 80.0582 ZnO 81.3794-2 -

Konv-2 táblázat - Teljes kőzetelemzés főelem- és nyomelem-geokémiai adatai. Főelem-oxidok (t%) Nyomelemek (ppm) SiO 2 TiO 2 Al 2 O 3 Fe 2 O 3 FeO MnO MgO CaO Na 2 O K 2 O P 2 O 5 LOI (+H 2 O (-H 2 O (CO 2 Összes: 44.39 3.39 13.29 1.36 10.61 0.17 11.11 9.78 2.82 1.08 0.60 1.20 0.74) 0.30) 0.16) 99.79 Ni Cr Co Sc V Sr Rb Ba Nb Zr Y Hf Ta Th U 231 528 57 25.2 321 634 12 339 39 221 18 6.1 2.2 2.7 0.88 I.2.1 Oxid tömegszázalék elem tömegszázalék konverzió Ezek az átszámítások elsősorban a kőzetek teljes összetétel adatainak feldolgozása során gyakoriak. Főelem/nyomelem arányok számításában, összvas koncetrációjából történő ferri- és ferrooxid számításban ez a konverzió elkerülhetetlen. Vegyünk először egy egyszerű számolást: A Konv-2 táblázatban megadott kőzet 11.11 t% MgO-t tartalmaz. Számoljuk ki a Mg tömegszázalékos értékét! A MgO gramm-formula tömege 40.31, míg a Mg gramm-formula tömege 24.31. MgO: 11.11 t% - 40.31 gft Mg : x - 24.31 gft ------------------------------ Mg (t%) = (11.11 24.31) / 40.31 = 6.7 Ebben az esetben a MgO vegyület 1 mol Mg-t tartalmazott, így az átszámítás egyszerű volt. A Konv-2 táblázatban azonban vannak olyan oxidok is, amelyek több mol atomot tartalmaznak (pl. - 3 -

K 2 O, Na 2 O, P 2 O 5 stb.). Például a K 2 O vegyület 2 mol K-t tartalmaz, ami némileg 'bonyolítja' a konverziót. Ebben az esetben a szabály az, hogy az oxidban és atomban a vizsgált elem molszámát azonos értékre állítjuk: A Konv-2 táblázatban megadott kőzet 1.08 t% K 2 O-t tartalmaz. Számoljuk ki a K atom tömegszázalékos értékét! Vegyük figyelembe, hogy 2 mol K szükséges 1 mol K 2 O képzéséhez. A K 2 O gramm-formula tömege 94.20, míg a K gramm-formula tömege 39.10. K 2 O: 1.08 t% - 94.20 gfs K : 39.10 gfs 2K : x - 78.20 gfs ------------------------------ K (t%) = (1.08 78.20) / 94.20 = 0.90 A Konv-2 táblázat főelem-oxid adataiból számolt atom tömegszázalékok a Konv-3 táblázatban láthatók. A gyors konverziót megkönnyítik az ún. átszámítási faktorok, amelyeket számos geokémiai kézikönyv tüntet fel mellékletében. Ezek az értékek meggyorsítják az átszámítást, mivel csak egy szorzási műveletet kell végrehajtani. Az átszámítási faktor az oxidnak megfelelő mol számú atom súlyának és az oxid molekulasúlyának hányadosa. A K 2 O K konverzió esetében az átszámítási faktor: 2 39.1/94.2=0.8301. A K 2 O súlyszázalékos értékét beszorozva az átszámítási faktorral megkapjuk a K atom súlyszázalékos értékét: pl. 1.08 0.8301=0.90. Az egyes főelem-oxidokhoz tartozó átszámítási faktorokat a Konv-3 táblázat 3. oszlopa tartalmazza. - 4 -

Konv-3. táblázat - Oxidok tömegszázalékos adataiból számolt atom tömegszázalékok oxid tömeg% Átszámítási faktor Atom tömeg% SiO 2 TiO 2 Al 2 O 3 Fe 2 O 3 FeO MnO MgO CaO Na 2 O K 2 O P 2 O 5 44.39 3.39 13.29 1.36 10.61 0.17 11.11 9.78 2.82 1.08 0.60 0.4674 0.5995 0.5293 0.6994 0.7773 0.7745 0.6029 0.7147 0.7419 0.8301 0.4364 Si Ti Al Fe 3 Fe 2 Mn Mg Ca Na K P 20.75 2.02 7.03 0.95 8.25 0.13 6.70 6.99 2.09 0.90 0.26 Alkalmazás 1. Összvas számítása A természetben a főelemek közül a vas kétféle oxidációs állapotban fordul elő. Egyes analitikai módszerekkel (pl. röntgenfluoreszcens spektrometria, mikroszonda stb.) nem határozható meg külön-külön a ferri- (Fe 3+ ) és ferro- (Fe 2+ ) oxid koncentrációja, így sok esetben csak az összes vas van megadva FeO * vagy Fe 2 O * 3 formájában. Kőzetkémiai számításokban azonban többnyire szükség van mindkét oxid értékére. Más esetben, amikor az FeO és Fe 2 O 3 értéke is ismert, szükség lehet az összes vasoxid értékének kiszámítására. Vegyünk két egyszerű példát: A Konv-2 táblázatban a bazalt FeO koncentrációja 10.61t%, míg az Fe 2 O 3 értéke 1.36t%. Számoljuk ki az összvas értékét FeO *, ill. Fe 2 O * 3 formájában (az Fe atomtömege 55.847, az FeO gft értéke 71.8464, az Fe 2 O 3 -é pedig 159.6922)! FeO Fe 2 O 3 átalakítás: FeO=10.61t% Fe = 10.61 0.7773 = 8.25t% Fe 2 O 3 = 8.25 / 0.6994 = 11.80t% azaz Fe 2 O 3 = 0.7773/0.6994 FeO = 1.1113 FeO; FeO = 0.6994/0.7773 Fe 2 O 3 = 0.8999 Fe 2 O 3. az összvas értékek: FeO * = 10.61 + 0.8999 1.36 = 11.83t% - 5 -

Fe 2 O 3 * = 1.36 + 1.1113 10.61 = 13.15t% Egy kőzetelemzésben a vas Fe 2 O * 3 formájában van megadva: Fe 2 O * 3 = 12.35t%. Számoljuk ki az FeO és Fe 2 O 3 értékét, feltételezve, hogy üde kőzet esetében az Fe 2 O 3 /FeO arány 0.2. Fe 2 O 3 = 0.2 FeO Fe 2 O * 3 = Fe 2 O 3 + 1.1113 FeO Fe 2 O * 3 = 12.35t% 12.35 = 0.2 FeO + 1.1113 FeO = 1.3113 FeO FeO = 12.35/1.3113 = 9.42t% Fe 2 O 3 = 0.2 9.42 = 1.88t% 2. Főelem/nyomelem arány számolása Petrogenetikai számolásokban különösen nagy jelentőségük van a különböző elemarányoknak (pl. K/Rb, Ti/Zr, Ti/Nb, Ca/Sr, P/Ce stb.). Kőzetelemzésekben a K, Ti, Ca általában oxidos formában tömegszázalékban (t%) kifejezve, a Rb, Zr, Nb viszont elemként ppm-ben kifejezve (ppm) szerepel. Az eddigi ismereteink szerint főelem és nyomelem aránya egyszerűen számolható: a t% száz egységre jutó tömegegységet jelent (pl. gramm/100 gramm), míg a ppm (parts per million) millió egységre jutó tömegegységet (pl. gramm/10 6 ) jelent. Ennek alapján 1t% 10000ppm-nek felel meg. Számoljuk ki a Konv-2 táblázat adatai alapján a kőzet Ti/Nb és K/Rb arányát! (Adatok: TiO 2 =3.39t%, K 2 O=1.08t%, Rb=12ppm, Nb=39ppm) A Konv-3 táblázatban megtaláljuk a Ti és K átszámítási faktorait (0.5995 ill. 0.8301). Ezek alapján: Ti = 0.5995 3.39 = 2.03t% = 20323ppm K = 0.8301 1.08 = 0.90t% = 8965ppm A keresett arányok: Ti/Nb = 20323/39 = 521.1 K/Rb = 8965/12 = 747.1-6 -

I.2.2. Tömegszázalék mol szám konverzió Ezt a fajta konverziót gyakran alkalmazzák kőzetkémiai adatok feldolgozása során. Ennek egyik leglényegesebb oka, hogy a moláris egységekkel egyszerűbben értelmezhetők kémiai egyensúlyok, ezáltal a kőzeteken mért analitikai adatok összevethetők a termodinamikai kísérleti és elméleti eredményekkel (lásd pl. geotermometriai és geobarometriai számolások). Továbbá, ásványok sztöchiometriai képletének meghatározásához is moláris egységeken keresztül jutunk. E konverzió két típusa gyakori: oxid tömegszázalék oxid molszázalék, illetve oxid tömegszázalék atom (vagy ion) molszázalék számolás. Az első esetben először az oxidok tömegszázalékos adatait elosztjuk a megfelelő molekulatömeg (gft) értékkel, az így kapott számadatokat oxid nak nevezzük. Az oxidok molszázalék értékeit ezután úgy kapjuk meg, hogy a adatokat 100% összegre alakítjuk át (100 / Σ ); Konv-4 táblázat). Konv-4. táblázat - Tömegszázalékos oxid adatok konvertálása molszázalék értékekre oxid oxid tömeg százalék Molekulatömeg (gft) oxid t% / molekulatömeg molszázalék 100 / Σ SiO 2 TiO 2 Al 2 O 3 Fe 2 O 3 FeO MnO MgO CaO Na 2 O K 2 O P 2 O 5 H 2 O 44.39 3.39 13.29 1.36 10.61 0.17 11.11 9.78 2.82 1.08 0.60 0.74 60.0848 79.8988 101.9612 159.6922 71.8464 70.9374 40.3114 56.0794 61.9790 94.2034 141.9446 18.0152 0.7388 0.0424 0.1303 0.0085 0.1477 0.0024 0.2756 0.1743 0.0455 0.0115 0.0042 0.0411 45.54 2.61 8.03 0.52 9.10 0.15 16.99 10.74 2.80 0.71 0.26 2.53 Σ 99.34 1.6223 99.98-7 -

Konv-5. táblázat - Atom- és kationszázalék számolása oxid tömegszázalék adatokból oxid oxid tömegszázalék (t%) Molekula -tömeg (gft) ion (%/gft) kationok száma az oxidban oxigén (%/gft) oxigén száma az oxidban atom (ion) atomszázalék 100 ion / Σ kation + Σ oxigén kationszázalék 100 ion / Σ kation SiO 2 TiO 2 Al 2 O 3 Fe 2 O 3 FeO MnO MgO CaO Na 2 O K 2 O P 2 O 5 H 2 O Σ 44.39 3.39 13.29 1.36 10.61 0.17 11.11 9.78 2.82 1.08 0.60 0.74 99.34 60.0848 79.8988 101.9612 159.6922 71.8464 70.9374 40.3114 56.0794 61.9790 94.2034 141.9446 18.0152 0.7388 0.0424 0.2606 0.0170 0.1477 0.0024 0.2756 0.1743 0.0910 0.0230 0.0084 0.0822 1.8634 (1.7812) * 1.4776 0.0848 0.3910 0.0255 0.1477 0.0024 0.2756 0.1743 0.0455 0.0115 0.0211 0.0411 2.6981 Si Ti Al Fe 3 Fe 2 Mn Mg Ca Na K P OH - O 16.49 0.95 5.82 0.38 3.30 0.05 6.15 3.89 2.03 0.51 0.19 1.84 58.40 100.00 41.48 2.38 14.63 0.95 8.29 0.13 15.47 9.79 5.11 1.29 0.47 99.99 Az atom- és kationszázalék értékek számolásának menetét a Konv-5 táblázat mutatja be. Először az atom (ion) értékeket számoljuk ki: az oxidok tömegszázalékos adatait elosztjuk a megfelelő molekulatömegekkel, majd szorozzuk az adott oxidban lévő kationok számával. Az adott oxidokhoz tartozó oxigén értékeket úgy kapjuk meg, hogy az oxid adatokat szorozzuk az adott oxidban lévő oxigének számával. Pl. az Al 2 O 3 esetében az oxid : 13.29/101.9612 = 0.1303; az Al a: 2 (13.29/101.9612) = 2 0.1303 = 0.2606; az O a: 3 (13.29/101.9612) = 3 0.1303 = 0.3909. Ezután összegezzük a kation-, és oxigén számadatokat (Σ=1.7812+2.6981= 4.4793), és ennek az összegértéknek a felhasználásával számoljuk ki az atomszázalékokat. Pl. az Al atomszázalék értéke: 100 0.2606 / 4.4793 = 5.82. Az O atomszázaléka az OH - kation molaránnyal csökkentett oxigén összeg osztva a kation- és oxigén összeggel: 100 2.6159 / 4.4793 = 58.40. A kationszázalékok úgy nyerhetők, hogy a kation okat 100%-ra számoljuk át. Pl. az Al kationszázalék értéke: 100 0.2606 / 1.7812 = 14.63. - 8 -