A 8 Li 7 Li + n Coulomb-disszociációs magreakció kísérleti vizsgálata doktori értekezés tézisei Izsák Rudolf Fizika Doktori Iskola vezetője: Dr. Palla László, DSc egyetemi tanár Részecskefizika és csillagászat program vezetője: Dr. Csikor Ferenc, DSc egyetemi tanár témavezető: Dr. Horváth Ákos, PhD egyetemi docens Atomfizikai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem Budapest, 2014. január
2 Bevezetés A dolgozat a 8 Li 7 Li + n Coulomb-disszociációs vagy Coulomb-felhasadásos magreakció kísérleti vizsgálatának eredményeit mutatja be és elemzi. A kísérletet az Amerikai Egyesült Államokban lévő National Superconducting Cyclotron Laboratory (NSCL) intézet Coupled Cyclotron Facility gyorsítójával végeztük el. A vizsgált magreakció az asztrofizikában szerepet játszó 7 Li+n 8 Li neutronbefogásos magreakció inverz folyamata. Az r-folyamatokban szereplő rövid élettartamú radioaktív atommagok neutron-befogási hatáskeresztmetszetét megfelelő céltárgy híján direkt módszerrel lehetetlen laboratóriumban megmérni, csupán a befogási magreakció időtükrözött vagy más néven inverz folyamatát, amelyből elméleti úton lehet következtetni a befogási hatáskeresztmetszetére. A 7 Li(n,γ) 8 Li folyamatot és az idő-tükrözöttjét a kvantummechanikai σ(γ,n) = 2µE d ħ 2 ħ 2 c 2 E 2 γ (2j7 Li + 1)(2j n + 1) σ(n,γ), (1) (2j8 Li + 1)2 részletes egyensúly elve kapcsolja össze, ahol E d a (γ,n) foto-disszociáció bomlási energiája, egyúttal a tömegközépponti energia a neutron befogásakor, E γ = E d +S n a fotonenergia, µ = m n m 7Li m n +m 7Li a 7 Li+n rendszer redukált tömege, j7 Li, j8 Li és j n pedig a résztvevő atommagok spinjei. A 8 Li 7 Li + n Coulomb-felhasadási folyamat dσ Cb /de γ gerjesztési függvényét megmérve az (1) formula segítségével következtethetünk a 7 Li neutron-befogási hatáskeresztmetszetére. A 7 Li neutron-befogási hatáskeresztmetszetét direkt módszerekkel is sikerült már megmérni, lefedve az asztrofizikailag fontos teljes neutronenergia tartományt. A kísérleti kiértékelés legfontosabb célja éppen az volt, hogy ellenőrizzük azt az eljárást, ahogyan az asztrofizikai befogási folyamatok hatáskeresztmetszetét a Coulomb-felhasadási inverz folyamat méréséből szokásosan származtatják, alátámasztva ezzel a módszer jövőbeli alkalmazását. A kísérletünkben használt mérőrendszert az 1. ábra szemlélteti [1]. Az A1900
3 1. ábra. A mérőrendszer vázlata. A részecskeszeparátorból balról beérkező 69,5 MeV/u energiájú 8 Li atommagok a céltárgyban felhasadhatnak. A 7 Li és neutron fragmentumokat a seprőmágnes különíti el egymástól, és két specifikus mérőberendezés detektálja. nevű részecskeszeparátorból érkező 69,5 MeV/u energiájú 8 Li atommagok az ólom (vagy szén) céltárgyba ütköznek, miután keresztülhaladtak két CRDC (Cathode Readout Drift Chamber) detektoron és a kvadrupól mágnes fókuszálja őket. Közvetlenül a céltárgy előtt található még egy vékony plasztik szcintillációs detektor, amely egy közös stop jelet ad a repülési idő méréséhez és regisztrálja a bejövő részecskék számát. A céltárgyon keletkező fragmentumot vagy más töltött részecskéket a seprőmágnes eltéríti, az esetlegesen keletkező neutronok pedig zavartalanul továbbrepülnek a MoNA (Modular Neutron Array) nevű neutrondetektor irányába. A megfelelő impulzus töltés aránnyal rendelkező fragmentumok a mágneses eltérítés után a fragmentum detektor-rendszerbe jutnak, amely megméri repülési irányukat és azonosítja őket. A munka célkitűzései Mérésünk legfőbb célja a 8 Li 7 Li + n bomlási folyamat gerjesztési függvényének meghatározása, az ehhez kapcsolódó kísérleti kiértékelés elsődleges feladata pedig a 8 Li 7 Li+n bomlási események teljes kinematikai rekonstrukciója, azaz a bejövő 8 Li és a céltárgyban keletkező 7 Li és n részecskék impulzusainak meghatározása közvetlenül a magreakció előtt, illetve után. A 8 Li, 7 Li és n részecskék megmért impulzusaiból ki kell számítanunk a magreakció impakt paraméterét, illetve a magreakcióban fellépő bomlási energi-
4 át. A detektorrendszer és a reakciómechanizmus Monte Carlo szimulációjával az egyes detektorok mérési hatásfokának meghatározása után meg kell becsülnünk a mérés hatásfokát és szisztematikus hibáját, amely a Coulomb-felhasadás bomlási energiájának függvénye. A bomlási energiák gyakoriság-eloszlásából a mérőberendezés hatásfokának ismeretében ki kell számítanunk a bomlási folyamat gerjesztési függvényét, és abból szén céltárgyakon végzett mérési adatok segítségével le kell vonnunk a nukleáris járulékot. A Coulomb-felhasadás így megmért gerjesztési függvényéből az (1) egyenlettel leírt részletes egyensúly elvének, illetve a virtuális foton elmélet eredményeinek felhasználásával származtathatjuk a 7 Li neutron-befogási hatáskeresztmetszetét, melyet értelmeznünk kell az irodalomban fellelhető direkt mérési eredmények tükrében. Alkalmazott módszerek A mérés közben rögzített, összesen 40 GB terjedelmű bináris adatfájlt C++, Perl és SQL nyelveken írt számítógépes programokkal dolgoztam fel. A 8 Li, 7 Li és n részecskék impulzusainak meghatározása a komplex detektorrendszer elemeinek pontos kalibrációját igényelte. Ki kellett dolgoznom továbbá egy eljárást a 7 Li fragmentumok céltárgyi impulzusának meghatározására a mágneses eltérítés után megmért koordinátákból, ami a seprőmágnes terének pontos feltérképezését és a részecskepályák eseményenkénti nyomon követését tette szükségessé. A 7 Li fragmentum impulzusát a röppálya mágnesbeli rekonstrukciójával számoltam ki, ehhez adaptív differenciálegyenlet megoldó programot és iterációt alkalmaztam. A seprőmágnes mágneses terének térképét mérési adatok alapján háromszögelési technikával, a hiányzó peremteret pedig Enge-függvények segítségével extrapoláltam. A mérési hatásfokban domináns geometriai átfogóképességet a detektorrendszer és a magreakció Monte Carlo szimulációjával határoztam meg. Végül a Coulomb-felhasadás gerjesztési függvényére vonatkozó mérési eredményünkből a részletes egyensúly elvének, illetve a virtuális foton elmélet eredményeinek felhasználásával rekonstruáltam a 7 Li atommag neutron-befogási hatáskeresztmetszetét a neutron energiájának függvényében.
5 Tézisek 1. A 8 Li 7 Li + n bomlási folyamat gerjesztési függvényének meghatározása 69,5 MeV/nukleon nyalábenergián [1,2] Meghatároztam a 8 Li 7 Li + n folyamat bomlási energiáját (lásd a 2. ábrán) a töltött részecskék impulzusának rekonstrukciójához készített új módszerrel, mely a fragmentumok mágneses téren történő áthaladásának pontos, eseményenkénti követésén alapult. 1,15 ns FWHM pontosságra redukáltam a 288 detektorból álló komplex neutrondetektor-rendszer globális időfelbontását a neutronok repülési idő technikával megmért impulzusának pontosabb rekonstrukciójához, ahol az idő-kalibráció kozmikus müonok, radioaktív források és prompt gammanyalábok adatainak újszerű, együttes figyelembevételével történt. Meghatároztam a 8 Li nyalábrészecskék impakt paraméterének eloszlását a felhasadási eseményekben. Megbecsültem a nukleáris események járulékát a Coulomb-felhasadáshoz a gerjesztési függvényben, mely a szén céltárgyon végzett mérés adatainak alapján (lásd a 2. ábrán) 3 5% közöttinek adódott, összhangban a nukleáris felhasadási komponens felhasadási folyamatoknál tapasztalható korábban publikált arányával. 2. A neutron-befogási hatáskeresztmetszet meghatározása 30 kev 1 MeV neutronenergia tartományban inverz reakció módszerével [2] A Coulomb-felhasadás megmért dσ Cb /de γ gerjesztési függvényéből meghatároztam a 7 Li atommag neutron-befogási hatáskeresztmetszetét (lásd a 3. ábrán). A szakirodalomban elsőként alkalmaztam az inverz reakció módszerét s- hullámú neutronok befogási hatáskeresztmetszetének meghatározására és vetettem össze az elméletileg származtatott eredményt a kísérleti eredményekkel.
6 200 180 ólom szén 10 160 dσ/de d [mbarn/mev] 140 120 100 80 60 40 20 0 0 0.2 0.4 0.6 0.8 1 1.2 1.4 1.6 E d [MeV] 2. ábra. A 69,5 MeV/u energiájú 8 Li atommagok felhasadásának dσ Cb /de d gerjesztési függvénye szén és ólom céltárgyakon. A szén céltárgy esetében a könnyebb követhetőség kedvéért az ábrán a hatáskeresztmetszet értékének tízszerese szerepel. Eredményeimet a szakirodalmi kísérleti neutron-befogási eredményekkel összevetve megállapítottam, hogy az Coulomb-disszociációs inverz módszer sikerrel alkalmazható r-folyamatbeli rövid élettartamú izotópok neutron-befogási hatáskeresztmetszetének meghatározására. 3. A neutron-befogási hatáskeresztmetszet energiafüggésének meghatározása [2] Kísérleti eredményeim alapján megállapítottam, hogy a neutron-befogási hatáskeresztmetszet a 300 kev feletti neutronenergia-tartományon az elméleti modellek jóslataival egybehangzóan eltér az 1/v törvénytől. Meghatároztam és az eddig elért legnagyobb neutron energiákig paramétereztem a befogási hatáskeresztmetszet eltérését az 1/v törvénytől. Meghatároztam a 7 Li atommag 1/v törvényt követő alacsony energiás neutron-befogási hatáskeresztmetszetének s 0 = (6,2 ± 0,3) 10 3 b(ev) 1/2 e- gyütthatóját, mely pontosan egyezik a direkt folyamat eredményeivel.
7 3. ábra. A mérési adatainkból származtatott σ E1 (n,γ) neutron-befogási hatáskeresztmetszet a tömegközépponti energia függvényében (teli korongok). Az eredmények összehasonlíthatók korábbi a neutron-befogási direkt folyamat korábbi mérési eredményeivel: Imhof (üres korongok), Nagai (teli háromszögek, illetve üres négyzetek), Heil (teli négyzetek). A folytonos vonal az 1/v törvény szerinti hatáskeresztmetszet függést mutatja, ami Blackmon alacsony energiás mérési eredményeihez illeszkedik [2]. Következtetések A 3. ábra alapján megállapítható, hogy a saját és a korábban publikált mérési eredmények jól egyeznek: eredményünk a 254 kev-nál található rezonancia felett 10% pontossággal egybevág Imhof és munkatársainak mérési eredményeivel (üres korongok). A dolgozatban bemutatott kísérleti kiértékelés legfőbb eredménye a 7 Li atommag σ E1 (n,γ)(e n ) = s 0 (1+ s 1 E n + s 2 E n 2 )/E 1/2 n képlettel paraméterezhető neutron-befogási hatáskeresztmetszetében az alacsony energiákon releváns s 0 paraméter meghatározása, melynek laborrendszerbe transzformált (6,2 ± 0,3) 10 3 b(ev) 1/2 értéke jól egyezik a direkt neutron-befogási hatáskeresztmetszetre vonatkozó (6,3 ± 0,3) 10 3 b(ev) 1/2 legfrissebb kísérleti eredménnyel, melyet Blackmon és munkatársai publikáltak [2]. Eredményeink egyik sajátossága, hogy (számos elméleti modellel egybehangzóan) a kapott σ E1 (n,γ)(e n ) neutron-befogási hatáskeresztmetszet alakja 200 kev felett eltér az s-hullámú neutronok jól ismert 1/v alakú energia-függésétől [2].
8 Irodalomjegyzék [1] Á. HORVÁTH, K. IEKI, Á. KISS, A. GALONSKY, M. THOENNESSEN, T. BAU- MANN, D. BAZIN, C.A. BERTULANI, C. BORDEANU, N. CARLIN, M. CSANÁD, F. DEÁK, P. DEYOUNG, N. FRANK, T. FUKUCHI, ZS. FÜLÖP, A. GADE, D. GALA- VIZ, C. HOFFMAN, R. IZSÁK, W.A. PETERS, H. SCHELIN, A. SCHILLER, R. SUGO, Z. SERES, AND G.I. VERES: Can the neutron-capture cross sections be measured with Coulomb dissociation?, Eur. Phys. J. A, 27, (2006), 217-220. [2] R. IZSÁK, Á. HORVÁTH, Á. KISS, Z. SERES, A. GALONSKY, C.A. BERTULANI, ZS. FÜLÖP, T. BAUMANN, D. BAZIN, K. IEKI, C. BORDEANU, N. CARLIN, M. CSA- NÁD, F. DEÁK, P. DEYOUNG, N. FRANK, T. FUKUCHI, A. GADE, D. GALAVIZ, C. HOFFMAN, W.A. PETERS, H. SCHELIN, M. THOENNESSEN, AND G.I. VERES: Determining the 7 Li(n,γ) cross section via Coulomb dissociation of 8 Li, Phys. Rev. C, 88, (2013), 065808. Egyéb közlemények G. SZABÓ, A. SZOLNOKI, R. IZSÁK: Rock-scissors-paper game on regular small-world networks, J. Phys. A: Math. Gen., 37, (2004), 2599-2609. R. IZSÁK: Maximum likelihood fitting of the Poisson lognormal distribution, Environ. Ecol. Stat., 15, (2008), 143-156. Konferencia előadások IZSÁK R.: A 8 Li Coulomb-felhasadása, XIII. Magfizikus Találkozó, Jávorkút, 2006. május 5-7. R. IZSÁK: How can MoNA identify the neutrons?, Sixth Summer School on Exotic Beam Physics, National Superconducting Cyclotron Laboratory, USA, 6 11 th August, 2007. R. IZSÁK, Á. HORVÁTH, Á. KISS, Z. SERES, A. GALONSKY et al.: Experimental check of Coulomb dissociation method for neutron capture measurements, Open questions and future directions in heavy element nucleosynthesis, Atomki Debrecen, 2013. április 11. R. IZSÁK, Á. HORVÁTH, Á. KISS et al.: Experimental comparision of 7 Li neutron capture to 8 Li Coulomb breakup at 70 MeV/nucleon, Zimányi School 2013, Wigner RMI - ELTE TTK, Budapest, 2013. december 5.