Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali francia tagozat A MAGYARORSZÁGRA BEÁRAMLÓ FRANCIA TŐKE BEMUTATÁSA A SANOFI-AVENTIS PÉLDÁJÁN KERESZTÜL Készítette: Soós Nóra Budapest, 2007
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 4 I. A MAGYAR-FRANCIA GAZDASÁGI, KERESKEDELMI KAPCSOLATOK JELLEMZŐI... 7 1. MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI ÉS POLITIKAI KÖRNYEZETÉBEN BEKÖVETKEZŐ VÁLTOZÁSOK HATÁSA A MAGYAR-FRANCIA KAPCSOLATOKRA... 7 1.1. A magyarországi rendszerváltás után történő fellendülés a két ország kapcsolatában... 7 1.2. Az EU-csatlakozás hatására végbemenő francia nyitás Magyarország felé... 12 1.2.1. Magyar Gazdasági Év Franciaországban... 14 1.2.2. Francia Gazdasági Év Magyarországon... 15 2. A FRANCIA TŐKE JELENLÉTE VILÁGSZERTE ÉS MAGYARORSZÁGON... 16 2.1. Francia tőke földrajzi és ágazati eloszlása... 16 2.2. Magyarországra beáramló francia tőke szerepe a magyar gazdaságban... 21 2.2.1. A magyarországi francia tőkebefektetések ágazati eloszlása... 23 2.2.2. A tőkeberuházás és a kereskedelmi kapcsolatok közötti összefüggés... 27 II. AZ EGYIK LEGJELENTŐSEBB FRANCIA BERUHÁZÓ, A SANOFI- AVENTIS TÉRNYERÉSE HAZÁNKBAN... 31 1. A CHINOIN PRIVATIZÁLÁSA... 31 1.1. Sanofi: A szerencsés kiválasztott... 31 1.2. A Sanofi többségi tulajdonhoz jut... 34 1.3. A Sanofi-val kötött szövetség pozitív hatásai... 35 2. A SANOFI-AVENTIS CSOPORTHOZ TARTOZÓ KÉT MAGYARORSZÁGI VÁLLALAT TEVÉKENYSÉGE... 38 2.1. Néhány fogalom a gyógyszergyártással kapcsolatban... 38 2.2. A hazai gyógyszeripar jelentősége... 39 2.3. Sanofi-aventis Zrt... 40 2.3.1. Gyógyszermarketing és értékesítés... 40 2.3.2. Néhány példa a sanofi-aventis Zrt. marketingtevékenységéből... 41 2.4. Chinoin Zrt... 43 2.4.1. Kutatás-fejlesztés... 43 2.4.2. Gyógyszergyártás... 45 3. FOLYAMATOS BERUHÁZÁSOK, ÚJ TELEPHELYEK... 47 3.1. Csanyikvölgyi fecskendőgyártó bázis... 48 3.2. Veresenyház... 49 3.3. Újpesti telephely... 52 3.4. Nagytétény Harbor Park... 56 4. A SANOFI-AVENTIS CSOPORT JÖVŐJE MAGYARORSZÁGON... 57 4.1. A gyógyszergazdaságossági törvény hatása a gyógyszergyártókra... 58 4.2. A gyógyszergazdaságossági törvény hatása a sanofi-aventis magyarországi jelenlétére... 61 BEFEJEZÉS... 63 IRODALOMJEGYZÉK... 65 MELLÉKLET... 69 2
TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 3. TÁBLÁZAT: MAGYAR-FRANCIA KÜLKERESKEDELEM ALAKULÁSA (1990-1995, MILLIÓ FRANK)...10 12. TÁBLÁZAT: A CHINOIN EREDMÉNYEI (1990-1995)... 35 1. TÁBLÁZAT: MAGYARORSZÁG KÜLKERESKEDELMI FORGALMÁNAK MEGOSZLÁSA ORSZÁGCSOPORTOK SZERINT... 69 2. TÁBLÁZAT: MAGYARORSZÁG BEHOZATALÁNAK MEGOSZLÁSA A FŐBB SZÁRMAZÁSI ORSZÁGOK SZERINT... 69 4. TÁBLÁZAT: A FRANCIA MŰKÖDŐ TŐKEÁLLOMÁNY ELOSZLÁSA A VILÁGON 1997-BEN ÉS 2005-BEN... 70 5. TÁBLÁZAT: A FRANCIA KÜLFÖLDI MŰKÖDŐ TŐKE ÁRAMLÁS ÁGAZATI ELOSZLÁSA (MILLIÁRD EURÓ)... 71 6. TÁBLÁZAT: 2006-BAN A FRANCIA CÉGEK ÁLTAL VÉGHEZVITT LEGFONTOSABB BERUHÁZÁSOK... 71 7. TÁBLÁZAT: A FRANCIA GDP SZÁZALÉKOS NÖVEKEDÉSE AZ ELŐZŐ ÉVHEZ KÉPEST (1990-2006)... 72 8. TÁBLÁZAT: KÜLFÖLDRE ÁRAMLÓ FRANCIA MŰKÖDŐ TŐKE (MILLIÁRD EURÓ)... 72 9. TÁBLÁZAT: FRANCIA SZAKMAI BEFEKTETŐK ÁLTAL MAGYARORSZÁGON MEGVÁSÁROLT JELENTŐSEBB ÁLLAMI VÁLLALATOK... 73 10. TÁBLÁZAT: FRANCIA MŰKÖDŐ TŐKEBEFEKTETÉSEK MAGYARORSZÁGON (2000-2005, MILLIÁRD EURÓ)... 74 11. TÁBLÁZAT: MAGYAR-FRANCIA KÜLKERESKEDELEM ALAKULÁSA (2000-2006, MILLIÁRD EURÓ)... 74 13. TÁBLÁZAT: MAGYARORSZÁG ELSŐ TÍZ GYÓGYSZERGYÁRTÓJA PIACI RÉSZESEDÉSÜK SZERINT 2006-BAN... 74 14. TÁBLÁZAT: TOP 10 GYÓGYSZER MAGYARORSZÁGON A BEVÉTELÜK SZERINT (2005)... 75 3
Bevezetés A szakdolgozatom témájának kiválasztásában több tényező játszott szerepet, de valamennyiben közös pont a francia nyelvhez, Franciaországhoz való kötődésem. Érettségi vizsgámat egy francia kéttannyelvű gimnáziumban tettem le, majd a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Karának francia tagozatán tanultam tovább. A főiskolai évek során arra is lehetőségem volt, hogy az Erasmus program keretében fél évet egy franciaországi egyetemen tanuljak. Ezen évek alatt nem csak a francia nyelvet sikerült elsajátítanom, hanem érdeklődésem a francia kultúra, majd a francia gazdaság, kereskedelem felé terelődött. A főiskolán az óráink során tanáraink nagy hangsúlyt fektettek a francia gazdasági élet aktuális eseményeinek, problémáinak bemutatására, így a három év alatt sikerült általános rálátást kapnom erre a témára. A hetedik féléves kötelező szakmai gyakorlatomat egy magyarországi francia tulajdonban lévő gyógyszeripari vállalatnál töltöttem, a sanofi-aventis Csoporthoz tartozó Chinoin Zrt-nél, így közelebbről is betekintést nyerhettem a folyamatosan bővülő franciamagyar gazdasági kapcsolatok világába. A dolgozatom célja az, hogy bemutassam a magyarországi francia beruházások jelentőségét és az egyik legnagyobb francia tőkebefektető, a sanofi-aventis példájával illusztráljam, hogy hazánk gazdasági fejlődésében milyen mértékben játszik szerepet a külföldről érkező tőke. A disszertációm írása során végzett kutatásom tehát két részre osztható. Először a magyar-francia gazdasági kapcsolatokat vizsgáltam meg, hangsúlyt fektetve a francia tőke magyarországi térnyerésére, majd mindezt rávetítettem a sanofiaventis Csoport magyarországi jelenlétére, s azt vizsgáltam, hogy a gyakorlatban hogyan jelenik meg mindaz, ami általánosságban elmondható a francia tőkebefektetésekről. Franciaország az 5. legnagyobb befektetővé vált 2007-re Magyarországon annak ellenére, hogy egészen a 90-es évekig a két ország kapcsolata csekély volt. A magyarországi rendszerváltással fordulóponthoz érkeztek a magyar-francia kapcsolatok, amit a francia tőke egyre jelentősebb magyarországi jelenléte is igazol. Franciaország is szerepel azon országok listáján, melyek a 90-es évek során nagy szerepet játszottak a hazai állami vállalatok magánosításában. A külföldi tőke beáramlása hazánkba a rendszerváltás után fontos tényezője volt a gazdasági fejlődésnek, hiszen szükség volt a 4
hazai tőkehiány pótlására. E mellett a külföldi tőkével modern technológia és korszerű szervezési ismeretek is párosultak, ami mind hozzásegítette az eddig elszigetelten működő magyar vállalatokat ahhoz, hogy visszakerüljenek a világgazdasági vérkeringésbe. A rendszerváltást követően az integráció, a szomszédságpolitika és a nemzetpolitika képezték a magyar külpolitika hármas prioritását. Az ország külpolitikai törekvései közé tartozott az euroatlanti integráció, pontosabban a csatlakozás az európai szervezetekhez, melyhez elengedhetetlen volt, hogy hazánk jó viszonyt ápoljon azokkal az európai országokkal, melyek ebben a segítségére lehetnek, például Franciaországgal. Magyarország sikeresen vitte véghez terveit, hiszen az Európai Unió bizottsága 2002 októberében elfogadta azt a jelentést, amely hivatalosan javasolja tíz új ország EUcsatlakozását 2004-ben, melyek között hazánk is szerepelt. Azzal, hogy Magyarország az Európai Unió tagországává vált olyan lehetőségek nyíltak meg például a bilaterális együttműködések területén, melyek növelték a már kialakult kapcsolatok intenzitását. Magyarország és Franciaország egyre szorosabbá váló kapcsolatát és Franciaország egyre nagyobb igényét a hazánk felé való nyitásra mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Franciaország a története során először, 2007-2008-ban Francia Gazdasági Évet szervez, melynek helyszínéül Magyarországot választotta. A disszertációm első részében azt vizsgálom meg, hogy a magyarországi rendszerváltás és hazánk Európai Unióhoz való csatlakozása miként befolyásolta a magyar-francia kapcsolatokat és a francia működő tőkeberuházásokat, valamint bemutatom, hogy hazánk külgazdasági kapcsolataiban Franciaország milyen szerepet tölt be. A Francia Nagykövetség Kereskedelmi Kirendeltségének valamint a Magyar-Francia Kereskedelmi- és Iparkamara internetes oldalán és kiadványaiban megtalálható információk nagy segítséget nyújtottak ennek megválaszolására. A dolgozat második részében azt mutatom be, hogy a sanofi-aventis francia tulajdonú gyógyszergyártó vállalat miként vált a Chinoin felvásárlásával, s folyamatos beruházásaival a magyarországi francia befektetők közül az egyik legnagyobbá, és saját szektorában - a gyógyszeriparban - elsővé hazánkban. A kutatásom ezen részét a sanofiaventis Csoport által kiadott könyvekre, ismertetőkre valamint a vállalat intranetjén megtalálható információkra alapoztam, s számos folyóiratban, újságban megjelent cikk 5
is hasznos volt számomra. Ezen forrásokon kívül, Orosz Jenővel, a sanofi-aventis magyarországi kommunikációs vezetőjével folytatott személyes beszélgetéseim is hozzájárultak ahhoz, hogy fontos információkat tudjak meg a vállalatról. A dolgozatom utolsó részében arra keresem a választ, hogy a 2006. novemberében elfogadott gyógyszergazdaságossági törvény, az általa gyakorolt gazdasági hatásokkal milyen módon befolyásolja a hazai gyógyszergyártók, különös tekintettel a sanofiaventis, stratégiai döntéseit. Megvizsgálom, hogy a törvény következtében romolhat-e a magyar gyógyszergyártás versenyképessége és jelentkezhetnek-e negatív eredmények például a beruházások területén. A kutatásom során törekedtem arra, hogy ne csak a magyar nyelvű szakirodalmat dolgozzam fel, hanem, mint ahogy azt a téma megkívánja és nyelvi ismeretem lehetővé teszi, számos francia nyelvű forrást is használjak fel. Végül pedig szeretném felhívni a kedves olvasó figyelmét arra, hogy a dolgozatomban a sanofi-aventis vállalat neve direkt szerepel kisbetűvel. Annak ellenére, hogy tulajdonnévről van szó, a cég vezetőségének döntése következtében a vállalat hivatalos neve sanofi-aventis, kis s-el és kis a-val írva. 6
I. A magyar-francia gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok jellemzői A dolgozatom első része két fejezetre tagolható. Az első fejezetben választ kaphatunk arra, hogy mik voltak azok a folyamatok, melyek befolyásolták a két ország közti kapcsolatok alakulását, a második fejezetben pedig a francia tőke területi és ágazati eloszlásáról olvashatunk. Azért tartom fontosnak ezekkel a témákkal kezdeni a dolgozatot, mert szükségesnek tartom bemutatni, hogy a két ország mit jelent egymás számára, miért tekintik egymást fontos, vagy kevésbé fontos partnernek. 1. Magyarország gazdasági és politikai környezetében bekövetkező változások hatása a magyar-francia kapcsolatokra Az utóbbi két évtizedben Magyarország gazdasági életére két jelentős esemény nagy hatást gyakorolt. Az első a rendszerváltás volt, a második pedig csatlakozása az Európai Unióhoz. A következőkben bemutatom, hogy ezen események miként befolyásolták a két nemzet kapcsolatát. 1.1. A magyarországi rendszerváltás után történő fellendülés a két ország kapcsolatában A Magyarországon az 1989-90-ben lezajlott rendszerváltás olyan változásokat hozott mind a politika, a társadalom és a gazdaság területein, melyek egyrészt lehetővé tették, másrészt meg is kívánták, hogy hazánk átformálja addigi külkapcsolati rendszerét. Nem csak Magyarország hajlandósága volt erős az új kapcsolatok kiépítésére, hanem számos nyugat-európai ország - köztük Franciaország is - gondolta úgy, hogy elérkezett az ideje, hogy a közép-kelet-európai országgal való kapcsolatait szorosabbra fűzze. Így a történelmi fékektől sem mentes politikai és gazdasági együttműködés Magyarország és Franciaország között az évtized fordulóján minden területen lényeges fejlődésnek indult 1 A második világháború után kialakult kétpólusú világrendszerben - melyet a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok közötti folyamatos feszültség jellemzett - 1 Magyar-francia kapcsolatok Új szövetség Figyelő 1997/3 január 15. 7
Magyarország, úgy mint a kelet-európai térség többi országa a Szovjetunió által vezetett tömb szerves részét képezte. Magyarország, a moszkvai központtal 1949-ben megalakult KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa) tagja lett, ami a következő negyven éves periódusban a Szovjetunió 1989-es felbomlásáig - erősen determinálta Magyarország külpolitikai és külgazdasági orientációját. A KGST a tervgazdálkodást folytató tagországok kereskedelmét összehangolta, így Magyarország külkereskedelmének körülbelül 60%-a a KGST keretein belüli, a világpiaci áraktól elszakadó zárt rendszerben zajlott. A tervegyeztetések szerint történő termelés és kereskedelmi megállapodások piacot biztosítottak a kivitelre gyártott termékeknek, így a technikai fejlesztés szinte teljes mértékben szükségtelen volt és technikai lemaradást vont maga után. A nem KGST tagországokkal folytatott kereskedelem többnyire olyan termékekre korlátozódott, melyeket a KGST térségén belül nem lehetett beszerezni. Ennek a forgalomnak a nagyobbik hányada a fejlett, piacgazdálkodást folytató országokkal, kisebb része pedig a fejlődő országokkal zajlott. (Melléklet: 1. és 2. táblázat) A KGST összeomlásával tehát Magyarországnak megoldást kellett találnia a hatalmas piacvesztés és az új exportstruktúrát igénylő külkereskedelem kapcsán felmerülő problémákra. Be kellett kapcsolódnia az országnak a világpiaci áramlatokba, gazdasági átalakulásra és modernizációra volt szükség, amit a politikai vezetés gyorsan felismert és törvényes kereteket teremtett a változásoknak. A külföldi tőke beáramlásának liberalizálásának 2 érdekében hozott törvény első soraiban olvashatjuk a következőket: A nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztése, különösen a külföldi működő tőke gazdaságunkban való közvetlen megjelenésének elősegítése és a magyar gazdaságban a műszaki fejlődésnek ez úton is történő előmozdítása érdekében a külföldi befektetők részére a hátrányos megkülönböztetéstől mentes és nemzeti elbánást biztosítva az Országgyűlés a következő törvényt alkotja. 3 A térségben Magyarország volt az első és példaértékű ország, amely képes volt megteremteni, nem csak elméleti szinten, a külföldi tőke beáramlásának a kedvező feltételeit. A gazdasági rendszerben további sikeres átalakulások mentek végbe: a központi tervutasításos rendszer lebontása, a vállalati önállóság biztosítása, a piacgazdaság kialakítása; a tulajdonviszonyok 2 A külföldi tőkeberuházásokról már 1972-ben született törvény, de a nagymértékű tőkebeáramlás az 1988. évi XXIV. törvény 1989-es hatálybalépésétől indult meg Magyarországon. 3 1988. évi XXIV. törvény a külföldiek magyarországi befektetéseiről. (Forrás: 1000 év törvényei internetes adatbázis) 8
átalakulása: a csaknem 100%-ot elérő állami és szövetkezeti tulajdon túlnyomó részének privatizálása; és a gazdaság szerkezetének átformálása úgy, hogy integrálódhasson az európai és a globális gazdaság rendszerébe. 4 A magyarországi gazdasági és politikai átalakulást a francia kormányzat eleinte aggodalommal figyelte, de a helyzet stabilizálódásával hazánk elnyerte Franciaország bizalmát. Franciaországban 1988-ban François Mitterrand-t választották meg elnökké és az ő személyes döntései meghatározó szerepet játszottak az ország Közép-Kelet-Európa politikájának kialakításában. A térségben Lengyelország és Magyarország volt az a két állam, melyekkel Franciaország a legdinamikusabban óhajtotta fejleszteni a kapcsolatait. Hazánknak főként azt írták a javára, hogy a reformok intézményes, törvényileg is szabályozott keretek közt zajlanak, ami gátat jelenthetett az esetleges visszarendeződés ellen, továbbá úgy látták, hogy a piacgazdaság kialakításának irányában Magyarország ment a legmesszebb. A francia diplomácia megelégedettséggel nyugtázta, hogy Magyarországon a korábbi bizonytalanságok után 1990-ben erős parlamenti támogatottságot élvező stabil kormány alakult és a francia gazdasági körök ekkor már egyik fő célpontjuknak tekintették Magyarországot, egyre több hangsúlyt fektetve a vállalatközi együttműködésre. Annak ellenére, hogy az új keleti politika egyik célja az volt, hogy a versenyképességi gondokkal küzdő francia ipar új piacokat szerezzen, vagyis a gazdasági kapcsolatok építése elvileg kiemelt helyen szerepelt, a gyakorlatban a francia külügyminisztérium továbbra is túlnyomórészt politikai és nem gazdasági eszközökkel közelített régiónkhoz. A magyar-francia politikai kapcsolatok sűrűbbé válását igazolja a kölcsönös magas szintű hivatalos látogatások számának a növekedése 5 és az 1991-ben aláírt, a Magyar Köztársaság és a Francia Köztársaság közötti egyetértésről és barátságról szóló szerződés 6. A magyar diplomácia egyrészről azért tartotta fontosnak fenntartani a jó viszonyt Franciaországgal, mert Nyugat-Európa egyik vezető hatalmaként jelentős szerepet 4 Kulcsár Kálmán: Két világ között Rendszerváltás Magyarországon 1988-1990, Budapest, Akadémia Kiadó, 1994, 110. oldal 5 1990-ben François Mitterrand francia köztársasági elnök látogatott Magyarországra; Göncz Árpád magyar köztársasági elnök 1994-ben és 1996-ban is hivatalos látogatást tett Franciaországban, Jacques Chirac francia köztársasági elnök 1997-ben látogatott Magyarországra. 6 A szerződés 1991. szeptember 11-én Párizsban került aláírásra és az 1995. évi LXXV. törvénnyel került kihirdetésre Magyarországon. 9
töltött be a világpolitikában és így segítségére lehetett Magyarországnak az EGK 7 -hoz, az OECD 8 -hez és az EFTA 9 -hoz való csatlakozásában. Másrészről a Franciaországgal folytatott kereskedelem fellendítése, a francia működő tőke befektetések, az ipari kooperációk megvalósítása és a magyarországi székhelyű vegyesvállalatok létrehozása mind szerepelt hazánk gazdasági célkitűzései között. Meglehet, hogy a kereskedelmi kapcsolatok nem növekedtek kiemelkedő mértékben a két ország között, de a magyarországi privatizációs folyamatból annál jobban kivették a részüket a francia vállalatok. 1990 és 1997 között 43 magyar vállalat került francia kézbe és ezzel a közép-kelet-európai térségben Csehország után a második legtöbb francia tőkét fogadó ország voltunk. A két ország külkereskedelmi kapcsolatát az 1990-es évek elején a hazánkba beáramló francia áru mennyiségének folyamatos növekedése jellemzi, amit a következő táblázat mutat. 3. TÁBLÁZAT: Magyar-francia külkereskedelem alakulása (1990-1995, millió frank) 1990 1991 1992 1993 1994 1995 Export 2 226 2 365 2 230 2 026 2 229 2 640 Import 1 627 1 792 1 860 2 481 2 838 3 363 Egyenleg + 599 + 573 + 370-455 - 609-723 (Forrás: Magyarországi Francia Nagykövetség) A legjelentősebb Franciaországból importált termékek a következők voltak: vegy- és gyógyszeripari termékek, gépek és berendezések, textil termékek, távközlési felszerelések, járművek és alkatrészek. Az import növekedése a magyar importliberalizálási folyamatnak köszönhetően valósulhatott meg. Az 1989-ben megindult importliberalizálás az első évben a termelési eszközök (gépipari cikkek) engedélykötelezettségét szüntette meg. A második csoportot a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek közül az itthon nem termelt, illetve hiánycikknek számító áruk 7 Európai Gazdasági Közösség: az 1957-es Római szerződés értelmében Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Olaszország hozta létre. Fő célja egy közös piac létrehozása és a tagállamok gazdaságpolitikájának egymáshoz való közelítése volt. 8 Gazdasági együttműködési és Fejlesztési Szervezet: Magyarország 1996-ban lett tagja a szervezetnek. 9 Európai Szabadkereskedelmi Társulás: Magyarország 1993-tól az EFTA társult tagja 10
jelentették. 10 1990-ben a kohászati termékek nagy része, a termeléshez szükséges vegyszerek, segédanyagok, vegyipari termékek, könnyűipari termelési alapanyagok kerültek fel az importliberalizálási listára. 1991-ben a fogyasztási cikkek mintegy 60 százaléka került ki az engedélykötelezettség alól és ekkor vezették be a globálkvóta rendszert is 11. A Franciaország felé irányuló magyar export mennyiségében alig figyelhető meg változás ebben az időszakban. Főbb kiviteli termékeink a húsipari termékek, ruhák és vegyipari termékek voltak. Míg 1990-ben a külkereskedelmi mérleg 600 millió frankos deficitet mutatott Franciaország felé, 1993-ban már 450 millió frankos többlet jelent meg a francia félnél és ez a többlet 1995-ig folyamatosan nőtt (3. táblázat). A gazdasági megújulás mellett a társadalom magatartást formáló értékeinek, orientációs mintáinak, s a valóságos magatartásmódok, viselkedési formák és ezek intézményes feltételeinek a modernizálódása 12 is megfigyelhető Magyarországon, ami alatt főleg a társadalmat ért kulturális hatások és az iskolarendszerben történő változások értendőek. Franciaország egy adott országgal való politikai, gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális együttműködését a Helsinki harmadik kosár 13 ajánlásainak, vagyis az emberi jogoknak a megvalósulásától tette függővé 14 A francia kulturális jelenlét Magyarországi erősödését szolgálta például a francia nyelvoktatás terén nyújtott francia segítség a magyarországi kéttannyelvű gimnáziumok és felsőoktatási intézményekben francia tagozatok beindításában 15 és nyelvtanárok 10 Hamar Judit: Gazdaságpolitikai változások, Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Kutatóközpont, Budapest 2000. 11 Globálkvóta: Bizonyos fogyasztási cikkek importja devizavédelmi és piacvédelmi szempontok miatt mennyiségi korlátozás alá esett. A fogyasztási cikkek importjára vonatkozó keret a globálkvóta. A hatóságok egy-egy termékre értékplafonokat határoztak meg és limitálták az egy-egy importőr által igényelhető részt. A globálkvóták elosztása pályázati rendszerben működtek. 12 Kulcsár Kálmán: Két világ között Rendszerváltás Magyarországon 1988-1990, Budapest, Akadémia Kiadó, 1994, 110. oldal 13 1975-ben Helsinkiben került sor az Európai Biztonsági Együttműködési Értekezletre, ahol elfogadásra került a Helsinki záróokmány, mely négy fejezetből áll. A harmadik fejezet (vagy kosár) a következő négy fontos témakört tartalmazza: emberi kapcsolatok, információ, kultúra, oktatás. 14 Kecskés Gusztáv: Franciaország Közép-Kelet-Európa politikája 1918-tól napjainkig MTA Történelemtudományi Intézet, Budapest, 2004 (Az OM NKFP 5/020/2001. számú projekt keretében készült tanulmány) 15 1987 és 1993 között öt francia kéttannyelvű tagozat kezdte meg működését magyarországi gimnáziumokban: budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium (1987), mohácsi Kisfaludy Károly Gimnázium (1987), pásztói Mikszáth Kálmán Gimnázium (1988), aszódi Petőfi Sándor Gimnázium (1990), szegedi Ságvári Endre Gimnázium (1993). 1991-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen, 1992-ben pedig a Budapesti Külkereskedelmi Főiskolán kezdődött meg a francia nyelvű képzés. A Budapesti Külkereskedelmi Főiskola programja az amiensi Université de Picardie Jules Verne-el létrejött együttműködés kereteiben valósult meg. 11
képzésében. Az 1947-ben alapított budapesti Francia Intézet 60 éves szakadatlan fennállása is alátámasztja, hogy a két ország kapcsolata erős kulturális alapokon nyugszik. Az intézet 1992-ben költözött új épületbe, a mai helyére, és onnantól kezdve a fővárosi kulturális élet egyik meghatározó szereplője lett. Röviden összefoglalva azt mondhatjuk el, hogy a francia érdeklődés Magyarország felé a rendszerváltás bekövetkeztével politikai szinten jelentősen megnőtt és mind a magyar, mind a francia állam által tett lépéseknek köszönhetően a francia beruházások mennyisége gyors növekedésnek indult. A kereskedelmi kapcsolatok lassan, de erősödtek, noha Magyarország külkereskedelem politikájában még mindig a földrajzilag hozzánk közel elhelyezkedő országok élveztek prioritást. 1.2. Az EU-csatlakozás hatására végbemenő francia nyitás Magyarország felé Az Európai Unióhoz való csatlakozással számos olyan lehetőséghez jutott Magyarország, melyek elősegítik a világgazdaságba való integrálódást. A külkereskedelmet érintő legfontosabb változások talán a vámok területén következtek be, hiszen az Európai Unió egyik alappillére a teljes áruforgalomra kiterjedő vámunió és egységes piac, ami az áruk szabad mozgásának alapvető biztosítéka. Ennek lényege az unión belüli vámok megszüntetése és egy közös kereskedelempolitika felállítása, amire azért van szükség, mert a vámunió keretében a tagok közösségi szintre utalták a harmadik országokkal folytatott kereskedelem szabályozását. Ennek értelmében a tagállamok a külső országokkal szemben közös, egységes vámtarifarendszert alkalmaznak. Így 2004 májusától a magyar vállalkozások az unió területén vámkezelési eljárás nélkül bonyolíthatják le kereskedelmi forgalmukat. Továbbá a magyar vámtarifát felváltja az Európai Unió közös vámtarifája, melynek mértéke számos fogyasztási cikk, ipari alapanyag és félkész termék vonatkozásában alacsonyabb a korábbi magyar vámszintnél. Már a csatlakozás előtt Magyarország külgazdasági forgalmának döntő hányada az uniós tagállamokkal realizálódott. Exportunk 74 százaléka, importunk közel 60 százaléka bonyolódott a vámunióval és mintegy 10-10 százaléka a velünk együtt csatlakozott közép-európai partnerekkel. A csatlakozástól tehát lényegesen csökkent a vámrendszer szabályai alá tartozó külkereskedelmi áruforgalom részaránya. 16 16 Beszteri Sára: Az Európai Unió Vámrendszere in Európai füzetek 54., A Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Stratégiai Elemző Központ és a Külügyminisztérium közös kiadványa 12
A külföldi működő tőke beáramlásra is hatással volt uniós csatlakozásunk. A külföldi beruházásokra az Európai Unióhoz való csatlakozásunk a növekvő bizalom révén kedvezően hatott. A nagy európai és tengeren túli befektetők mellett a közeli uniós országok egyre több kis- és középvállalata számára is vonzóvá vált az új uniós tagállam gazdasága. Negatív hatása volt viszont annak a versenyképességet rontó tényezőnek, hogy a csatlakozással a vámszabadterületek megszűntek és a befektetési kedvezmények átalakultak. Azonban az Európai Unió bővítése nem csak az új tagállamoknak nyújtott bővülő lehetőségeket. A 2004-es Európai Uniós bővítés előtt a 10 új tagállam 17 felé irányuló francia export szerénynek volt mondható. Ezen ország összes importjának mindössze 5,3 százaléka származott Franciaországból, ami csak a töredéke a Németországból származó áruk részarányának, ami 25,1 százalékot tett ki. 18 Ekkor a francia export legfőbb célpontjai az új csatlakozók közül Lengyelország (3,9 milliárd euró), Csehország (2,1 milliárd euró) és Magyarország (1,9 milliárd euró) voltak. 2005-ben Franciaország az újonnan csatlakozó országokkal lebonyolított forgalma kiemelkedő ütemben nőtt: kivitele 9,1 százalékkal és behozatala 27,1 százalékkal bővült. A Magyarországra érkező francia export 2005-ben elérte a 2,5 milliárd eurót, ami rendkívüli emelkedést jelentett az előző évhez képest. Kivitelünk azonban hosszú évek óta először csökkent és így a Franciaországgal való kétoldalú forgalom egyenlege 400 millió euróval romlott és negatívvá vált. A növekvő francia érdeklődés egyik kiváltó tényezője az a három éves (2004-2006) program volt, melyet a francia Külkereskedelmi Minisztérium dolgozott ki. A program kereskedelemfejlesztési célországai a feltörekvő piacokon egyrészt Kína és India, másrészt az újonnan csatlakozott tagországok közül Magyarország, Lengyelország és Csehország voltak. 19 Ami a magyarországi francia tőkebefektetéseket illeti az EU-csatlakozás utáni nyitás kapcsán főleg a kis- és középvállalati szféra érdeklődésének növekedése szembetűnő. A megtelepedett kis- és középvállalatok magyarországi jelenlétüktől remélték termelési 17 Cseh Köztársaság, Ciprus, Észtország, Magyarország, Málta, Lettország, Lengyelország, Litvánia, Szlovákia és Szlovénia 18 Cahier Industrie N 96 2004. május-június 12.oldal. A francia Gazdasági, Pénzügyi és Foglalkoztatási Minisztérium kiadványa. 19 Külgazdasági Értesítő A magyar- EU kapcsolatokról XII. évfolyam 6.szám 114-116. oldal. 13
költségeik csökkentését, rentabilitásuk növelését, vagy a már jelenlévő francia nagyvállalatoktól vártak újabb megrendeléseket. Jelentős részét veszi ki a friss francia befektetéseknek a már meglévő francia leányvállalatoknál végrehajtott tőkeemelések, illetve a megszerzett haszon visszafordítása újabb magyarországi befektetésekbe. A két ország hajlandóságát a gazdasági kapcsolataik szorosabbra fűzésére alátámasztja a Franciaországba 2005-2006-ban megrendezett Magyar Gazdasági Év és a 2007-2008- ban Magyarországon megrendezésre kerülő Francia Gazdasági Év. 1.2.1. Magyar Gazdasági Év Franciaországban A Magyar Gazdasági Év megszervezése (Magév) magyar részről merült fel, miután a 2001-es franciaországi Magyar Kulturális Év és a magyarországi 2003-as Francia Kulturális Év sikerei megmutatták, hogy a két ország között még számos területen léteznek kihasználatlan lehetőségek. Jacques Chirac 2004-es magyarországi látogatása során egyezett meg Medgyessi Péter miniszterelnökkel a Magyar Gazdasági Év 2005-2006-ban való megrendezéséről. A rendezvénysorozatnak számos jól meghatározott célja volt. Az eddig nem elegendő hatékonysággal megszólított, nagy fejlődésen átment francia középvállalatok elérése a magyar-francia kapcsolatok továbbfejlesztése céljából. A francia kis és közép vállalatok nem a mobilitásukról híresek, nehezen mennek külföldre. Ráadásul a magyar kapcsolatoknak történelmi hagyományaik sincsenek. Mivel sem a nyelv, sem a kultúra nem ismert, szükség volt az ország megismertetésére annak érdekében, hogy vonzóbbá váljunk ezen vállalatok számára. A két ország kapcsolata túlzottan Párizs központú volt, ezért nyitásra volt szükség a francia régiók felé, melyre kiváló lehetőség volt a számos vidéki városban 20 rendezett esemény. Fontos volt az olyan területeken való új kapcsolatok létrehozása, mint az informatika, biotechnológia és más csúcstechnológiai ágazatok, az innováció és a K+F tevékenység. A Magév a magyar turisztikai vonzerőkre is ráirányította a hangsúlyt, bemutatva a konferencia-, gyógy- és nyaraló turizmus kínálta lehetőségeket. Összességében a Magév lehetőségeket kínált Magyarország bemutatására egy 20 Charleville-Mézieres, Nantes, Rennes, Marseille, Grenoble, Douai, Besançon 14
hatalmas, magyar részről még nagyrészt kihasználatlan gazdasági potenciállal rendelkező európai ország vállalkozói, tudósai és turistái előtt. 21 A programsorozat lehetőséget adott arra is, hogy számos delegáció látogasson el Magyarországra és Franciaországba. 2005 decembere és 2006 májusa között a francia vállalatok 1,3 milliárd eurónyi összértékű szerződéseket írtak alá Magyarországon 22, ami azt jelentette, hogy az ekkor kiírt tenderekben nagy arányban nyertek francia vállalatok, miközben a megelőző időszak alatt versenyképes árajánlatuk ellenére háttérbe szorultak más országok cégeihez képest. Továbbá, felvásárlással, tulajdonszerzéssel vagy új egységek létesítésével 30 francia cég telepedett le Magyarországon. Ezek az eredmények növekedést mutatnak az 1998-2004-es időszakhoz képest, amikor is meglehetősen szerény volt a francia beáramló tőke mennyisége, de nem született semmiféle olyan kimutatás, ami ezt szoros összefüggésbe hozná az eseménysorozattal. 1.2.2. Francia Gazdasági Év Magyarországon 23 A Magyar Gazdasági Évre hamar érkezett a válasz a franciák részéről. 2006-ban találkozásukkor, Kóka János és Thierry Breton magyar és francia gazdasági miniszter elhatározták, hogy 2007-2008-ban megrendezik a Francia Gazdasági Évet Magyarországon. A megállapodás értékét az is növeli, hogy eddig Franciaország még sehol sem szervezett ilyen programot, s így hazánk az első ország, ahol a francia termékeket és technológiát népszerűsítő, és a bilaterális szakmai együttműködést megerősítő, egy éven át tartó eseménysorozat vette kezdetét. A 2007. július 14-én, a francia nemzeti ünnepen induló programsorozat a kereskedelmi-üzleti köröknek és a nagyközönségnek is számos eseményt kínál. Az Évad keretében minisztériumi látogatásokra kerül sor, vállalati találkozókat szerveznek a MEDEF-ben (francia vállalatok szövetsége) és a Párizsi Kereskedelmi- és Iparkamarában, a legfontosabb magyar vállalatvezetők találkoznak a legnagyobb francia cégek vezetőivel, stb. A programok szervezésében a Francia Nagykövetség Budapesti Kereskedelmi Kirendeltségének irányítása alatt többek között részt vesz a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a Francia Intézet, a Francia-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és az 21 www.gkm.gov.hu 22 Többek között a csepeli szennyvíztisztító (Degremont), a budapesti 4-es metró alagútfúrása (Vinci) és metrószerelvényei (Alstom) és a magyarországi segélyhívószámok rendszerének egységesítésére szolgáló digitális hálózat (EADS) témakörében. 23 www.francia-ev.com 15
Ubifrance (francia kereskedelemfejlesztési ügynökség). A programsorozat sikerességéről és eredményeiről egyelőre nem állnak rendelkezésre adatok, de 2008-ban az Évad befejeztével a remények szerint a francia-magyar kétoldalú kapcsolatok még szorosabbá válnak majd. 2. A francia tőke jelenléte világszerte és Magyarországon A következőkben bemutatom, hogy Magyarország milyen helyet foglal el világviszonylatban a Franciaország által megvalósított beruházások területén, s ez hazánk számára mekkora jelentőséggel bír. 2.1. Francia tőke földrajzi és ágazati eloszlása Dolgozatom következő részének megírásához főleg francia forrásokat és statisztikai adatokat használtam fel, ezért amikor a francia külföldi működő tőke kifejezést használom, a Banque de France (Francia Nemzeti Bank) által definiált fogalmat értem alatta. A Banque de France a francia külföldi működő tőkebefektetésekről szóló statisztikáiban azokat a vállalatokat vizsgálja, melyek székhelye Franciaországban van és egy nem franciaországi vállalatban legalább 10%-os részesedéssel bírnak. Azok a befektetések, melyek nem érik el a 10%-os részesedést egy külföldi vállalatban portfólió befektetésként szerepelnek a statisztikákban. A külföldi működő tőkebefektetésnek négy formáját különíthetjük el egymástól. Ezek a következők: - Zöldmezős beruházások: Telephelyek vagy új vállalatok alapítása (legtöbb esetben leányvállalat alapítása) - Felvásárlás vagy egyesülés: Egy létező vállalat tulajdonrészeinek megvásárlás - Jövedelmek újrabefektetése: a nyereség befektetése a tőkeberuházást fogadó országban, leányvállalat esetén a profitot nem az anyavállalatnak utalják, hanem a leányvállalatnál marad, és ott kerül befektetésre 16
- Vállalat számára nyújtott hosszú távú hitelek, alaptőke emelés Az országok gazdasági nyitását a nemzetközi kapcsolatokban bekövetkező fellendülés kíséri, így az 1980-as évek közepétől indulhatott meg az a folyamat, mely lehetővé tette, hogy Franciaország egyre több részt vegyen ki a külföldi működő tőkebefektetésekből. A francia külföldi tőkebefektetések fejlődésében három fázist különböztethetünk meg egymástól, amik nagyjából megfelelnek a világon megfigyelhető tendenciáknak. Az 1980-as évek közepétől egy lassú, de egyenletes emelkedés uralkodik, ami 2000-ben kicsúcsosodik. A második fázis négy évet foglal magában, a 2001-ben bekövetkező drasztikus zuhanás a négy év alatt szolidabb ütemben, de folytatódik és 2004-re a francia külföldi működő tőke beruházások összege megközelítőleg az 1998-as szintre esik vissza. 2005-ben kiugró fellendülés tapasztalható, ami 2006-ben és 2007-ben csak apróbb változásokat hoz. (1. ábra) 1. ÁBRA Külföldre áramló francia működő tőke (1990-2006, milliárd euró) Külföldre áramló francia működőtőke (milliárd euró) 250,0 200,0 150,0 100,0 50,0 0,0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 (Forrás: Francia Statisztikai Hivatal adatai alapján, saját ábra) 17
Franciaország 5,4%-os részesedésével 1997-ben a hatodik legnagyobb működő tőke befektető országként volt számon tartva 24, két évvel később a negyedik helyet foglalta el és 2000-ben már az Amerikai Egyesült Államok és Nagy Britannia után a világon Franciaországból áramlott ki a legtöbb tőke. Mára csupán az Amerikai Egyesült Államok előzi meg és a 2006-ban a külföldön befektetésre került 92 milliárd euróval a dobogó második helyén állt. 2007 első öt hónapjában jelentősen növekedett a francia befektetett tőke mennyisége az előző évi ugyanezen időszakhoz képest és várhatóan az év hátralévő részében is ez a tendencia lesz az uralkodó. Nem francia specialitás, hogy a fejlett tőkebefektető országok tőkéjük nagy részét az OECD országokba viszik. A kilencvenes években Franciaország külföldi tőkéjéből kevesebb, mint 20%-ot fektetett be OECD országokon kívül. A francia tőkebefektetések legnagyobb hányadának célpontja a mai napig az Amerikai Egyesült Államok, 1997- ben 24,4%-a a francia kiáramló tőkének ebben az országban volt jegyezve. Ez sem francia sajátosság, hiszen az Amerikai Egyesült Államok mindig kiemelkedő helyen szerepelt és a mai napig szerepel, mint külföldi tőkét befogadó ország. A külföldi tőkeáramlás megindulásakor első számú célpont ként tartották számon, mert hatalmas és folyamatosan növekvő belső piaccal és kiváltképp rugalmas munkaerőpiaccal rendelkezett, technológiai innováció területén nagyhatalom volt, valamint a szolgáltatások szektor dinamizmusa és az amerikai vezetők hozzáértése is mind mágnesként vonzotta a külföldi tőkét. Az Európai Unió térségén belül ebben az időszakban Nagy Britanniába, Hollandiába és Belgiumba érkezett a legtöbb francia tőke. Franciaország szomszédos országai, mint Németország, Spanyolország, Svájc, Luxemburg és Olaszország is jelentős szerepet játszottak a célországok között. A kilencvenes évek végén az Amerikai Egyesült Államokon kívül csak Brazília szerepelt, mint Európán kívüli állam, az első 10 legtöbb francia tőkét vonzó ország között, ami a brazil privatizációs politikának volt köszönhető. (Melléklet 4. táblázat) 24 Az első öt ország százalékos részesedése a külföldi tőkebefektetésekből 1997-ben: Amerikai Egyesült Államok: 24,5%, Nagy Britannia: 10,6%, Japán: 7,7, Németország: 7%, Hollandia: 6% (Forrás: Bulletin de la Banque de France - N 67-1999.) 18
Meg kell jegyezni, hogy egy adott ország részesedése a külföldön befektetett francia tőkéből nem feltétlenül tükrözi a két ország között fennálló kereskedelmi kapcsolatok intenzitását. Ezt az állítást alátámasztja az a tény, hogy míg az USA 1997-ben a legelső helyet foglalta el a francia befektetések ranglistáján 24,4%-al, a kereskedelmi partnerek listáján korántsem szerepel ilyen kiváló helyet. A francia export mindössze 6%-ának volt címzettje az USA ugyanebben az évben. Ennek a fordítottjára is van példa, hisz Németország Franciaország elsőszámú exportpiaca, 15%-os részesedéssel az összes francia exportból, a francia tőkebefektetések területén csupán 5,9%-os részarányt tudott felmutatni ugyancsak 1997-ben. Az 1990-es évek végén a külföldön befektető francia vállalatok koncentráltan voltak jelen néhány gazdasági szektorban. Fele-fele arányban oszlik meg a tercier szektorban és az ipari területen befektetett összeg. A legnépszerűbb ágazatok a következők voltak: Pénzügyi szolgáltatások, gépipar, víz és energia szolgáltatás és vegyipar. Az ezredforduló éveiben (1999, 2000) növekedés következett be a francia tőkebefektetések értékében a hirtelen növekvő számú határokon átnyúló vállalat felvásárlásoknak és fúzióknak köszönhetően. 1999-ben a Renault részesedést szerzett a japán Nissan-ban, a Rhône-Polunec fuzionált a német Hoechst-el, mely során létrejött az Aventis, a Total felvásárolta a belga és amerikai érdekeltségű Petrofina-t, a Suez Lyonnaise des Eaux felvásárolta az amerikai Nelco Chemicals-t, a Vivendi pedig az US Filtert. Ebben az éven, 37,2%-al nőtt a francia tőke mennyisége az előző évhez képest, amiben nagy szerepet játszottak az említett ügyletek. A 2000-es év legmeghatározóbb francia felvásárlásait a France Télécom az Orange, a Vivendi a Seagram és az Alcatel a Newbridge megszerzésével vitte véghez. Négy év folyamatos csökkenés után, 2005-ben újabb csúcsot ért el a francia külföldi működő tőke értéke, 97,4 milliárd eurót. Több, nagyobb értékű tranzakció vált valóra ebben az évben, mint 2004-ben, melyek közül a legfontosabbak a következők voltak: a Suez felvásárolta a belga Electrabelt-t, a Pernod Ricard felvásárolta a britt Allied Domecq-et. A 2000-es évek elején az USA még mindig őrzi első helyét a francia tőke célországai rangsorán. Az európai országok is, a hagyományoknak megfelelően nagy részesedéssel szerepelnek. A kiáramló tőke több, mint a fele Európában marad és 44%-a az euró zónához tartozó országba folyik be. Az USA után Kanada szerepel a 19
legelőkelőbb helyen az Európán kívüli országok között. (Melléklet 4. táblázat) A francia tőkebefektetések egyharmada az ipari szektorban realizálódik. Ezen belül a legfontosabb ágak a vegyipar, élelmiszeripar, autógyártás. A második legtöbb francia tőkét vonzó szektor a szolgáltatások, pontosabban a pénzügyi szolgáltatások szektora. Ez az ágazati eloszlás ma is nagyon hasonló képet mutat. Az ipari tevékenységek közül a szórakoztató elektronikai felszerelések gyártása szerepel túlsúlyban és ez után következik a vegyipar és az élelmiszer. A pénzügyi szolgáltatások területén történő tranzakciók továbbra is felfelé ívelő képet mutatnak. (Melléklet 5. táblázat) 2006-ban csökkenés észlelhető az előző évhez képest a külföldi működő tőke befektetések összegében, de Franciaország ebben az évben is számos fúziót és felvásárlást eszközölt külföldi vállalatoknál. (Melléklet 6. táblázat) Ezek közül a legfontosabb az AXA által szerzett többségi tulajon volt a svájci Wintherthur biztosító vállalatban. Ha az 1990-es évek elejétől napjainkig végigkövetjük a francia gazdaság növekedését világossá válik, hogy a GDP alakulása szoros összefüggésben áll a külföldön befektetett tőke mennyiségével. Amikor recesszió figyelhető meg a gazdaságban, a működő tőke befektetések is szerényebb méreteket öltenek, a gazdasági fellendülés pedig a tőkebefektetések erősödésével jár együtt. Ezt az összefüggést szemlélteti a következő ábra. (2. ábra) 20
2. ÁBRA A külföldre áramló francia működő tőke és a francia GDP növekedésének összefüggése (1990-2006) 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0-5,0 Külföldre áramló francia működő tőke (10 milliárd euró) Francia GDP növekedése az előző évhez képest (%) 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 (Forrás: Francia Statisztikai Hivatal, saját ábra, a melléklet 7. és 8. táblázat adatai alapján) 2.2. Magyarországra beáramló francia tőke szerepe a magyar gazdaságban A gazdaság 1990 óta végbement sikeres szerkezeti átalakulásában meghatározó szerepet játszottak a külföldi közvetlen tőkebefektetések. A külföldi működő tőke folyamatos beáramlása döntően járult (és járul) hozzá a termelékenység növekedéséhez, a technológiai modernizációhoz, az egészséges növekedési szerkezethez szükséges exportkapacitások létrehozásához és új munkahelyek teremtéséhez. Mielőtt rátérnék a magyarországi francia tőkebefektetések bemutatására, áttekintem a külföldi tőke beruházások lehetséges indítékait és felvázolom a külföldi tőkeberuházások hatásait a fogadó ország gazdaságára. Az 1990 óta Magyarországra érkezett külföldi működő tőke állománya megközelíti a 65 milliárd eurót, és egy főre vetítve a legmagasabb a közép-európai térségben. A működő tőkebefektetések a szolgáltató ágazatokba és a versenyképes feldolgozóipari ágazatokba (járműgyártás, villamosgép-gyártás) áramlott. A Magyarországon végrehajtott külföldi közvetlen tőkebefektetések közel 30 %-a Németországból, közel 80%-a az Európai Unióból származik. 2006-ban 5 680 millió euró értékű közvetlen 21
tőkebefektetés valósult meg Magyarországon, ami a 2005-ös rekordév (6 172 millió) után a második legmagasabb érték 1990 óta. 25 A multinacionális vállalatok befektetéseinek indítékait Dunning (1979) eklektikus elmélete szerint többféle képen is csoportosíthatjuk. A leginkább elterjedt csoportosítás a működő tőke beruházások négy fő típusát különbözteti meg 26. 1. Az erőforrások megszerzésére irányuló befektetések: Míg néhány évtizede ezek az erőforrások többnyire a természeti erőforrásokat jelentették, ma már a kutatási és fejlesztési kapacitások fölötti ellenőrzést célozzák meg az ilyen típusú befektetések. 2. A piac megszerzésére irányuló befektetések: A minél nagyobb piac és az általa biztosítható méretgazdaságosság előnyének megszerzését jelenti, de napjainkban egyre fontosabb a piac minősége, differenciáltsága és a termékdifferenciálásra lehetőséget adó jelleg is. 3. A hatékonyság növelésére irányuló befektetések: Ez a befektető vállalat profit növelésének célját jelenti 4. Stratégiai előny megteremtését célzó befektetések: Ez egyrészt a vetélytársak piacról való kiszorítását jelenti, másrészt a riválisokkal való stratégia együttműködés lehetőségét is magában hordozza. Melyek azok a tényezők, amiktől Magyarország kedvező tőkebefektetési célpontnak számít? A konvergencia programnak köszönhetően Magyarország makrogazdasági helyzete stabilnak mondható. Földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően az ország, mint egy híd működik Nyugat és Kelet között. A munkaerő piaca is számos előnyt nyújt a külföldi befektetőknek. A régióban itt a legkedvezőbb a munkatermelékenység és a vállalatoknak motivált és képzett munkaerő áll rendelkezésükre. Továbbá az ország fejlett pénzügyi és fizikai infrastruktúrával rendelkezik. Mivel a térségben folyamatosan fokozódik a tőkevonzási verseny olyan reformokra van szükség, melyek lehető teszik a 25 Áttekintés az aktuális működő tőke-beáramlási folyamatokról, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Stratégiai Főosztály 2007. szeptember 26 Szentes Tamás: Transznacionális, illetve multinacionális társaságok a világgazdaságban In Blahó András: Világgazdaságtan 22
versenyben való bennmaradást. A reformoknak elsősorban az oktatás-képzés fejlesztésére, az adórendszer vállalkozóbarát átalakítására kell összpontosítani. Emellett a bruttó hazai termékhez képest növelni kell a kutatás-fejlesztési beruházásokat úgy, hogy az arányuk a 2006-os 0,9 százalékról (ebből 0,3 százalékot az üzleti, 0,6 százalékot pedig az állami szektor biztosít) 2012-re 1,8 százalékra emelkedjen. Továbbá úgy kell átalakítani a magyarországi tőkebefektetések háttérszabályozását, hogy azok Nyugat-Európához hasonlóan elsősorban a szolgáltató ágazatba irányuljanak. 27 A külföldi tőkeberuházás természetesen nem csak a befektető vállalatnak nyújt előnyöket, jótékony hatással lehet a tőkebefogadó ország gazdaságára is. A tőkeszegény országoknak jó lehetőség, hogy a tőkeimport által pénzforráshoz jutnak, így nem, vagy kisebb mértékben szükséges külföldi kölcsönökhöz folyamodniuk. További előny, hogy a célországban bővülhet a foglalkoztatási lehetőség. 2006-ban például Magyarországon a külföldi tőkebefektetések révén 10 906 új munkahely jött létre. Ugyancsak sokszor emlegetett előny a korszerű, fejlett technikához, technológiához való hozzájutás a külföldi fél révén. Az is gyakori eset, hogy a külföldi befektető korszerűbb szervezési, vállalatirányítási, piackutató, információs és elszámolási információkkal rendelkezik, mint a befogadó ország. Ezt alátámasztja az 1990-es évek elején, nyugati országok által felvásárolt számos magyar vállalat példája, melyeknél sok esetben nagyon hamar szervezeti átalakítások mentek végbe. A nemzetközi gyakorlattal rendelkező multinacionális vállalatok nagy segítséget nyújtanak a külpiaci kapcsolatok fejlesztésében és a külföldi piacokra való bejutásban. Végül, a külföldi közvetlen beruházások hatást gyakorolnak a nemzetgazdaság makro-szintű hatékonyságára is. 2.2.1. A magyarországi francia tőkebefektetések ágazati eloszlása Magyarországon a tőkebeáramlás egyik fő formája a privatizáció volt. Az 1990- es évek elején megkezdődő magyar privatizációs folyamatban a francia vállalatok a kezdetektől fogva erősen jelen voltak (Melléklet 9. táblázat) és 1994-ben Franciaország az egyik legtöbb tőkét befektető országként volt számon tartva Magyarországon. 1990 és 1997 között 43 magyar vállalat került francia kézbe és így a harmadik helyet foglalta 27 www.gkm.gov.hu 2007. július 25-i sajtóanyaga alapján 23
el a külföldi tőkebefektetők között. Az ebben az időszakban véghezvitt befektetések adják a mai napig a magyarországi francia jelenlét alapjait. Az utóbbi néhány évben visszaesés figyelhető meg a francia közvetlen tőkebefektetés áramlásában hazánkban (Melléklet 10.táblázat), ennek ellenére Franciaország az ötödik legnagyobb külföldi befektető. Ha a befektető vállalatok fejlesztik eddigi beruházásaikat és a magyar gazdaság kedvezőbb feltételeket biztosít a külföldi tőke beáramlásának, akkor Franciaország erősítheti gazdasági jelenlétét, főleg a kis-, és középvállalatok területén. 2005 év végén közel 400 francia vállalat volt jelen az országban, melyek 54 000 alkalmazottat foglalkoztattak összesen és 8,3 milliárd eurónyi adózás utáni bevételt könyvelhettek el. Franciaország a 2,2 milliárd eurónyi befektetett tőkeállományával az ötödik helyen áll és 8,4%-át képviseli a Magyarországon befektetett külföldi tőkének. Franciaországot megelőzi Németország (34%), Hollandia (15%), Ausztria (11%), és az Amerikai Egyesült Államok (9%). Németország magasan az első helyen áll a külföldi befektetők listáján, az első három legnagyobb tőkeberuházás német vállalatok nevéhez fűződik (E.On Ruhrgas, Deutsche Telekom, Audi). Ennek a három vállalatnak a magyarországi össztőkéje 4,1 milliárd euróval haladja meg Franciaország összes magyarországi befektetésének az értékét. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy az első 25 legnagyobb külföldi befektető között négy francia vállalat is szerepel. Az Auchan, a Gaz de France, a sanofi-aventis és az EDF. A francia tőkebefektetések háromnegyede Budapesten és Pest megyében valósul meg, ha ehhez hozzáadjuk az észak-nyugati térségben véghezvitt befektetéseket, akkor azt látjuk, hogy erre a két területre koncentrálódik a francia befektetett tőke 86,9%-a. A francia tőkebefektetések céljai között a helyi piac elérésén kívül a kelet- és középeurópai térségek kiszolgálása is fontos szerepet játszott. Kevés olyan francia vállalat van, mely csupán azért érdeklődött Magyarország iránt, hogy a termelése egy részét ide helyezze át. Ennek legfőbb oka az, hogy az 1990-esévektől folyamatosan emelkedtek a fizetések, így például nem lett volna gazdaságos a munkaerő-intenzív iparágak teljes termelésének idehelyezése. A legtöbb vállalat tehát a bevételének egy részét Magyarországon fekteti be újra. 24
Számos francia vállalat úgy szervezte át a Kelet- és Közép-Európában folytatott tevékenységét, hogy Magyarországra összpontosítva, hazánkban hoztak létre regionális központokat, ahonnan könnyen elérhetik a térség többi országát. Ennek a modellnek felel meg többek között a Renault, a Schneider és a Michelin által folytatott politika. A magyarországi francia vállalatok koncentráltan vannak jelen a szolgáltatások, a gyógyszergyártás, az élelmiszeripar, az autógyártás, az informatika és a kommunikáció területein. A szolgáltatások szektorban összpontosul a francia befektetések 30%-a. A kereskedelmi ágazatban a Cora, a Match, az Auchan, a Bricostore és a Decathlon uralkodó pozícióban vannak. A Klépierre vállalat 2004-ben egy 290 millió euró összegű befektetést valósított meg Magyarországon, mely során 12 bevásárlóközpontot vásárolt meg. Budapesten a 2009 végére elkészülő 60 ezer négyzetméteres fedett bevásárló- és sétálóutca, a Corvinsétány is a Klépierre tulajdonába kerül majd az átadáskor. A francia Accor - az elsőszámú külföldi szállodalánc hazánkban 20 szállodán kívül (Etap, Novotel, Mercure, Ibis, Sofitel) a Budapest Congress & World Trade Center 28 tulajdonosa, amit 2005-ben egy 8 millió eurós beruházás keretében teljesen felújított. Mivel a vendéglátóiparban Magyarországon még rengeteg lehetőség van, az Accor a folyamatos aktív befektetési politikájával fontos szereplője a magyar gazdasági életnek. A gyógyszergyártás és a vegyipar a francia működő tőke állomány 14%-t teszi ki Magyarországon. Ebben a szektorban a három legfontosabb vállalat a sanofi-aventis, a Servier és a Ceva. A sanofi-aventis-el, mint a francia tőke magyarországi megtestesülésének egyik kiváló példájával, a dolgozatom második részében részletesen fogok foglalkozni. Az élelmiszeriparban is jelentős francia jelenlét figyelhető meg. A francia tőke 13,8%- ban van jelen ebben a szektorban. A Danone a tejtermékek és a kekszek piacán, a Bonduelle a konzervgyártásban van jelen, mint rendkívül fontos szereplő. Ebben az 28 2005 októberéig: Budapesti Kongresszusi Központ 25