KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FÓT 2 0 0 7.
MEGRENDELŐ Dunakeszi-Fót-Göd Többcélú Kistérségi Társulás TÉMAVEZETŐ Dr. Veres Lajos VEZETŐ TERVEZŐ Kovács László TERVEZŐ Szőke Norbert Közlekedés és gazdasági mérnök, regionális politika és gazdaságtan Ph.D. Okleveles környezetvédő és kutató geográfus Okleveles környezetvédő és kutató geográfus SZAKÉRTŐK Csenki Attila Krajnyák Nóra Okleveles terület- és településfejlesztő geográfus Okleveles tájépítész A MEGBÍZÓ RÉSZÉRŐL KAPCSOLATTARTÓ Átányi Szabolcsné Munkaszervezet vezető KÉSZÍTETTE 2
Tartalomjegyzék 1.1. Bel- és külterületi úthálózat kiépítése és felújítása 4 1.2. Kábelégetésből eredő környezetszennyezés megszüntetése 10 1.3. A térségi települések parlagfű fertőzöttségének a pontos feltérképezése 15 1.4. A fenológiai fázisokhoz alkalmazkodva a parlagű (és más allergén gyomok) virágzás előtti irtása 20 2. Felszín és felszín alatti vizek minőségének megóvása, kül- és belterületi vízrendezés, talajvédelem 26 3. Közműellátás javítása 37 4/1. A korszerű hulladékgazdálkodási feltételek megteremtése, Dunakeszi II. sz. hulladéklerakó bővítésével 43 4/2. A korszerű hulladékgazdálkodási feltételek megteremtése, regionális hulladékgazdálkodási projekthez történő csatlakozással 52 4/3. A korszerű hulladékgazdálkodási feltételek megteremtése, termikus hulladékhasznosító mű telepítésével 63 5.1. A túlzott urbanizáltság káros ökológiai hatásainak csökkentése, komplex táj- és természetvédelmi fejlesztés 73 5.2. Környezeti tudat és ökológiai szemlélet formálása lakossági és döntéshozói oldalon 82 5.3. Élhető városközpontok és városi alközpontok programja 89 5.4. Barátságos, kisvárosi, zöldövezeti jellegű agglomerációs lakókörnyezet programja (zöldfelületek megőrzése, fejlesztése, zöldfelületi funkciók bővítése, komplex közterületi fejlesztés) 96 6.1. Önkormányzati létesítmények energiaracionalizálási programja 103 6.2. Megújuló energiahordozók hasznosításával kapcsolatos technológiák fejlesztése, különös tekintettel a már rendelkezésre álló lehetőségekre és a kedvező természeti adottságokban rejlő potenciálra 110 7. Települési környezetbiztonság 117 3
1.1. Bel- és külterületi úthálózat kiépítése és felújítása 1. A program kedvezményezettje, célcsoportja, illetve célcsoportjai, vagyis kiken kíván a program segíteni, kiket, illetve milyen tevékenységüket támogatja, segíti. A bel- és külterületi úthálózat fejlesztése javítja a település elérhetőségét, elősegíti a településen belüli forgalom optimalizásását, és megkönnyíti az áthaladó forgalom gyors átvezetését. Az úthálózat-fejlesztés elsődleges célcsoportját természetesen a helyi lakosság jelenti, akik a program jótékony hatásait nap mint nap élvezhetik, de emellett célcsoportként definiálható az a nagy számú áthaladó forgalom is, mely a Fővárost és az ország északi területeit a települést érintő útvonalon közelíti meg. 2. A program rövid összefoglalása, tartalma: A kistérség központi elhelyezkedése olyan forgalomkoncentrációhoz vezet a településen, amely jelentősen meghaladja a közlekedési infrastruktúra kapacitását, valamint a nagy közúti forgalom jelentős környezeti terhelést (főleg levegő- és zajszennyezést), és sok esetben balesetveszélyt is jelent a településen. A program célja az olyan kül- és belterületi közútfejlesztés, mely hiánypótló szerepű, és a jobb közlekedési kapcsolatok kialakítása mellett a fenntarthatóság elveit is szem előtt tartja. A belterületi úthálózat a településen erősen fejlesztésre szorul. A belterületi utak felújítása és teljes kiépítése a elsősorban a lakosságnak kedvez, javítja a települési életkörülményeket, illetve az élhetőséget. A hiányzó településközi utak kiépítése a kistérségi elérhetőséget javítja és elősegíti a kistérségen belüli kohéziót. A külterületi utak fejlesztése a mezőgazdaság és a gazdasági ágazatok egyéb szegmensei számára meghatározóak. A külterületi földterületek egyszerűbb elérhetősége a gazdasági aktivitás növekedésének kedvez. 3. A program közvetlen célja: Települési közútfejlesztési koncepció kidolgozása (akár egy kistérségi közútfejlesztési koncepció részeként) Kül- és belterületi utak burkolása Új kül- és belterületi utak építése Meglévő kül- és belterületi utak felújítása 4. A program szükségességének indoklása: A település nagy forgalomkoncentrációja miatt a települési utak állapotára, minőségére és mennyiségére fokozott figyelmet szükséges fordítani azért, hogy a település nagy forgalma a minőségi utazást, a fenntarthatóságot, a jó elérhetőséget és az élhetőséget egyaránt biztosítsa. A térségben általános probléma az önkormányzati belterületi közutak alacsony kiépítettségi szintje. A burkolt utak aránya az országos átlagtól jelentősen elmarad a településen. A burkolatlan utak rontják a településképet és növelik a por és zajszennyezést, ezáltal kedvezőtlenül hatnak az élhetőségre. Emellett a település közlekedési fekvését tekintve további utak kialakítására, a jobb és gyorsabb közlekedés biztosítása érdekében pedig a meglévő utak felújítására is szükség van.
5. A program eredménymutatói: burkolt utak aránya felújított belterületi utak hossza felújított külterületi utak hossza új belterületi burkolt utak hossza új külterületi burkolt utak hossza 6. A program hatásmutatói: burkolt utak aránya A település élhetősége javul A lakosság életkörülményei javulnak, komfortérzete a településen nő. A minőségi utak és a gyorsabb áthaladás miatt csökken a lakosságot érintő közlekedési eredetű környezetszennyezés a települések képe javul a közúti közlekedés biztonságosabbá és gyorsabbá válik a burkolt utak aránya a település nő a települési és településközi utak minősége javul új, hiánypótló szerepű települési és településközi utak épülnek 7. A menedzsment összetétele: programmenedzser: programasszisztens: adminisztratív munkatárs: pénzügyi munkatárs: egyéb: 8. Megvalósításba bevont partnerek és feladataik: Partner, vagy partnerszervezet Vállalt feladat Dunakeszi, Fót, Göd többcélú Önkormányzati Társulás Térségi összefogás, koordináció, pályázatírás, saját erő biztosítása Fót Önkormányzata Koordináció, kivitelezői pályázat kiírása, saját erő biztosítása Pest Megyei Önkormányzat Szakmai közreműködés Közép-Duna-völgyi Véleményezés, engedélyezés Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Magyar Közút Kht. Pest Megyei Szakmai közreműködés, megvalósítás Igazgatósága Pest Megyei Közlekedési Felügyelet Szakmai közreműködés, engedélyezés Civil szervezetek Szakmai közreműködés, véleményezés Lakosság Véleményezés Vállalakozók Kivitelezés 5
9. A program cselekvési és ütemterve, finanszírozása: Tevékenység (projekt, akció, intézkedés) A tevékenység tartalmának ismertetése Tevékenység eredménye Megvalósításért felelős szervezet Megvalósítás kezdete és vége (év, hónap) saját hitel Forrásigény (millió Ft) támogatás KMR OP/K ÖZOP /KEO P Támo gatás TRFC /CÉD E/ÚF CE össz. A megfelelő pályázat felkutatása Pályázati forrás felkutatása a bel- és külterületi úthálózat fejlesztésére Megfelelő pályázati kiírás A település önkormányzata 01. 05. Tervezés A tervezés során olyan tervezési fázisba való eljutás, mely kielégíti a pályázati feltételeket. Pályázat beadására alkalmas tervi anyag A település önkormányzata által megbízott tervezőiroda 01. 10. 2 2 A pályázat megírása A témában jártas, szakértő pályázatíró cég megkeresése, a pályázati anyag elkészíttetése Elkészített pályázat, forrás a tervezéshez és kivitelezéshez Az önkormányzat által megbízott pályázatíró iroda 06. 10. 0,5 0,5 Tervezés A közúthálózat terveinek a véglegesítése Teljes kiviteli tervcsomag Az önkormányzat által megbízott tervezőiroda 11. 2008. 04. 0,3 2,7 3 Kivitelezés A tervek tartalmi megvalósításának elkezdése Megújult minőségű közúthálózat, új és felújított, burkolattal ellátott utak Az önkormányzat műszaki vezetői és a megbízott kivitelezők 2008. 05. 2009. 12. 01. 2009. 12. 36 24 60 120 240 38 24 62,7 120 245,5 6
10. A program becsült költségei: Kiadások, költségek év 2008. év 2009. év Összes költség (M HUF) Összes költség (M HUF) Összes költség (M HUF) Összes költség (M HUF) I. Személyi jellegű költségek 0 4 4 8 1. Bérek, bér jellegű költségek, és járulékok 0 4 4 8 2. Útiköltség, ellátmány/napidíj, szállás 0 0 0 0 3. Képzési költségek 0 0 0 0 II. Beszerzések 2,5 113,5 110,5 226,5 4. Eszközbeszerzések 0 0 0 0 5. Szolgáltatások igénybevétele 2,5 113,5 110,5 226,5 III. Adminisztratív költségek 0 0,5 0,5 1 6. Pénzügyi, banki költségek 0 0,3 0,3 0,6 7. Jogi költségek 0 0,2 0,2 0,4 IV. Rendkívüli tartalék 0 5 5 10 V. Projekt összes közvetlen költsége 2,5 123 120 245 (I+II+III+IV) VI. Rezsi, közvetett költségek 0 0 0 0 Projekt teljes költségvetése (V+VI) 2,5 123 120 245,5 7
11. A program illeszkedése magasabb szintű tervekhez: A tervezés szintje II. Nemzeti Környezetvédelmi Program Közlekedéspolitikai koncepció 2003-2015 Program, alprogram, intézkedéscsoport megnevezése 3.4. Városi környezetminőség akcióprogram 3.4.3. Közlekedési eredetű települési környezeti problémák csökkentése II.1.1. A fenntartható fejlődés biztosítása II.2.1. Az egységes közúthálózat kialakítása A budapesti agglomeráció térségében a közlekedési kapcsolatok javításában nagy szerepe lehet a jó minőségű települési külés belterületi úthálózatfejlesztésnek A közlekedési infrastrukturális fejlesztések megvalósításakor figyelemmel kell lenni a táji adottságokra és az ökológiai környezeti kívánalmakra A Közép- Helyközi és helyi Magyarországi Régió közlekedési hálózatok Közlekedésfejlesztésé fejlesztése nek Integrált Stratégiai Terve és Operatív Programja Pest megyei Területrendezési Terv Pest megye környezetvédelmi programja Pest megye közlekedésfejlesztési terve 2.4. Városi környezetminőség akcióprogram A Budapesti Az agglomerációs Agglomeráció övezet közlekedési Területrendezési Terve programja Célja a települési környezetminőség javítása a közlekedési eredetű településkörnyezeti problémák mérséklése A közlekedési infrastruktúra környezetbarát módon, valamint a természeti és táji értékek megőrzése figyelembevételével történő fejlesztése A közlekedéspolitika hálózatfejlesztési célja, hogy 2015-re a helyi utak 100%-ban szilárd burkolatúak legyenek A települések közötti és a településeken belüli közlekedési kapcsolatok javítása Pest megye közúthálózatának, vasútvonalainak, a tömegközlekedésnek és a kerékpárutaknak a fejlesztése a közlekedési eredetű településkörnyezeti problémák mérséklése Az agglomeráció közúthálózatának, vasútvonalainak, a tömegközlekedésnek és a kerékpárutaknak a fejlesztése A kapcsolat értelmezése, szinergia Mindkét program célja megegyezik A közlekedési kapcsolatok javítását tűzte ki mindkét program a települési és településközi közlekedési rendszerek fejlesztésével és összehangolásával. A budapesti agglomeráció térségében a közlekedési kapcsolatok javításában nagy szerepe lehet a jó minőségű települési külés belterületi úthálózatfejlesztésnek, mely a tömegközlekedésnek és a kerékpárutak kialakításának is kedvez. Egy jól szervezett és jó minőségű közlekedési hálózat sokat tehet a települési közlekedési eredetű problémák fölszámolásáért. A budapesti agglomeráció térségében a közlekedési kapcsolatok javításában nagy szerepe lehet a jó 8
minőségű települési külés belterületi úthálózatfejlesztésnek, mely a tömegközlekedésnek és a kerékpárutak kialakításának is kedvez. 12. A monitoring tevékenysége: Mutató Burkolt utak aránya a településen Felújított utak hossza a településen Új utak hossza a településen Adatforrás Önkormányzat Önkormányzat, PEMÁK Önkormányzat, PEMÁK Gyűjtés módja és gyakorisága Évente, az adatok lekérésével Évente, az adatok lekérésével Évente, az adatok lekérésével Felelőse Programmenedzser, programasszisztens Programmenedzser, programasszisztens Programmenedzser, programasszisztens 9
1.2. Kábelégetésből eredő környezetszennyezés megszüntetése 1. A program kedvezményezettje, célcsoportja, illetve célcsoportjai, vagyis kiken kíván a program segíteni, kiket, illetve milyen tevékenységüket támogatja, segíti. A program a kábelégetés megszűntetésének céljával azt a szűk réteget célozza meg, akik ezzel a tevékenységgel az egész település környezeti és közegészségügyi állapotát veszélyeztetik. A program kedvezményezettje a település és az érintett térség lakossága. 2. A program rövid összefoglalása, tartalma: Fóton, leginkább a Honvéd utcában és környékén a 80-as évek óta kaotikus állapotok uralkodnak, kábelégetés folyik a közterületen, illetve az ingatlanokon. Az Önkormányzat szabályozó rendeleteivel, bírságaival együtt is tehetetlen. A megélhetési bűnözésnek is tekinthető gyakorlat megfékezésének egyik megoldása lehet egy olyan kábelcsupaszító gép beszerzése, amelyet térítésmentesen használhat bárki. A gép a műanyag bevonatot mechanikai eljárással szedi le a kábelről, környezetszennyezés nélkül. A kábelnyúzó gépet célszerű lenne a Fóton létesítendő hulladékudvarban elhelyezni. A kábelnyúzó gép beszerzése mellett a program nagyon fontos része a gép használatára történő ösztönzés. 3. A program közvetlen célja: Kábelnyúzó gép beszerzése Kábelnyúzó gép használatának ösztönzése 4. A program szükségességének indoklása: A színesfém kábelek bevonatának leégetése során a műanyagból dioxinok, pernye és más szilárd és légnemű halmazállapotú részecskék szabadulnak fel, amelyek mérgező hatása közismert. Az égetés során gyakran használnak petróleumot vagy benzint, amely részben a talajba kerül, illetve égéstermékei a levegőbe távoznak, a talajon fekete, kiégett sebhelyeket hagyva hátra. A kábelégetés okozta súlyos környezetszennyezés és közegészségügyi szennyezés miatt égető fontosságú a tevékenység megakadályozása vagy volumenének mérséklése. Mivel az önkormányzati rendeletek, szabályozások és bírságok eddig hatástalannak bizonyultak, ezért szükséges az önkormányzati anyagi források beinvesztálásával egy alternatív megoldást választani. A megoldás kulcsa lehet egy kábelnyúzó gép beszerzése és használatának ösztönzése. 5. A program eredménymutatói: Illegális kábelégetések volumene Kábelnyúzó gép használatának volumene A levegőben mért károsanyag-koncentráció nagysága 10
6. A program hatásmutatói: Az illegális kábelégetések számának drasztikus csökkenése A kábelégetés okozta súlyos környezetszennyezés mérséklődése A kábelnyúzó gép kihasználtságának növekedése 7. A menedzsment összetétele: programmenedzser: programasszisztens: adminisztratív munkatárs: pénzügyi munkatárs: egyéb: 8. Megvalósításba bevont partnerek és feladataik: Partner, vagy partnerszervezet Fót város Önkormányzata Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Pest Megyei Intézete Civil szervezetek Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Pest Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás Lakosság Hulladéklerakó Vállalt feladat Kábelnyúzó gép beszerzése, üzemeltetése, a használatára történő ösztönzés Felvilágosítás, szakmai segítségnyújtás Ismeretterjesztés, szakmai közreműködés Környezeti kártétel felmérése Környezeti kártétel felmérése Összefogás a kábelégetés ellen Kábelnyúzó gép elhelyezése 11
9. A program cselekvési és ütemterve, finanszírozása: Tevékenység (projekt, akció, intézkedés) Beszerzés Felvilágosító és ösztönző program Üzemeltetés A tevékenység tartalmának ismertetése Kábelnyúzó gép beszerzése és letelepítése Önkormányzati felvilágosító és ösztönző program a kábelégetések megszűntetése, és a kábelnyúzó gép használatának ösztönzése céljából Kábelnyúzó gép karbantartása, üzemeltetése Tevékenység eredménye Üzemelő kábelnyúzó gép Illegális kábelégetések mértékének drasztikus csökkenése vagy a kábelégetések teljes megszűnése Kábelnyúzó gép üzemzavarmentes üzemelése Megvalósításért felelős szervezet Fót település Önkormányzata Fót település Önkormányzata, együttműködő civil szervezetek és szakmai szervezetek Fót település Önkormányzata Megvalósítás kezdete és vége (év, hónap) 01. 06. 01. 2008. 12. 06. 2008. 12. 01. 2008. 12. saját hitel Forrásigény (millió Ft) támogatás egyéb KKV, PPP össz. 0,3 0,3 0,05 0,05 0,15 0,15 0,5 0,5 12
10. A program becsült költségei: Kiadások, költségek év 2008. év 2009. év Összes költség (M HUF) Összes költség (m HUF) Összes költség (M HUF) Összes költség (M HUF) I. Személyi jellegű 0 0 0 0 költségek 1. Bérek, bér jellegű költségek, és járulékok 0 0 0 0 2. Útiköltség, ellátmány/napidíj, szállás 0 0 0 0 3. Képzési költségek 0 0 0 0 II. Beszerzések 0,3 0,075 0,125 0,5 4. Eszközbeszerzések 0,3 0 0 0,3 5. Szolgáltatások igénybevétele 0 0,075 0,125 0,2 III. Adminisztratív 0 0 0 0 költségek 6. Pénzügyi, banki költségek 0 0 0 0 7. Jogi költségek 0 0 0 IV. Rendkívüli tartalék 0 0 0 0 V. Projekt összes közvetlen költsége 0,3 0,075 0,125 0,5 (I+II+III+IV) VI. Rezsi, közvetett költségek 0 0 0 0 Projekt teljes költségvetése (V+VI) 0,3 0,075 0,125 0,5 13
11. A program illeszkedése magasabb szintű tervekhez: A tervezés szintje II. Nemzeti Környezetvédelmi Program Közép-Magyarországi régió komplex operatív programja Pest megye környezetvédelmi programja Program, alprogram, intézkedéscsoport megnevezése 3.3.Környezetegészség ügyi és élelmiszerbiztonsági akcióprogram 3.3.1. A kültéri és beltéri levegőminőség okozta egészségügyi kockázatok mérséklése 3.4. Városi környezetminőség akcióprogram 3.9. Környezetbiztonság akcióprogram 3.3. A minőségi élethez szükséges települési tényezők fejlesztése, természeti tényezők revitalizálása 2.1. Környezettudatosság növelése akcióprogram 2.3. Környezetegészségügyi és élelmiszerbiztonsági akcióprogram 2.4. Városi környezetminőség akcióprogram Célja a települési környezetminőség javítása környezetbiztonság stratégiai szintre emelése A Régió környezetvédelmi és természetvédelmi infrastruktúrájának fejlesztése Környezet- és természetvédelmi szemlélet erősítése a Régió társadalmának minden szintjén A társadalom környezettel és fenntartható fejlődéssel kapcsolatos ismereteinek növelése A környezetszennyezés egészségügyi kockázatainak mérséklése A kapcsolat értelmezése, szinergia Környezet-egészségügyi és környezetminőségi szempontból igen fontos az illegális kábelégetés, mint súlyos szennyezőforrás megszűntetése Környezet-egészségügyi és környezetminőségi szempontból igen fontos az illegális kábelégetés, mint súlyos szennyezőforrás megszűntetése Környezet-egészségügyi és környezetminőségi szempontból igen fontos az illegális kábelégetés, mint súlyos szennyezőforrás megszűntetése 12. A monitoring tevékenysége: Mutató Illegális kábelégetések száma Kábelnyúzó gép használatának mértéke Kábelnyúzó gép kapacitásának kihasználtsága Adatforrás Önkormányzat Hulladéklerakó, önkormányzat Hulladéklerakó, önkormányzat Gyűjtés módja és gyakorisága Évente, adatösszesítéssel Évente, az adatok lekérdezésével Évente, az adatok lekérdezésével Felelőse programasszisztens, programmenedzser programasszisztens, programmenedzser programasszisztens, programmenedzser 14
1.3. A térségi települések parlagfű fertőzöttségének a pontos feltérképezése 1. A program kedvezményezettje, célcsoportja, illetve célcsoportjai, vagyis kiken kíván a program segíteni, kiket, illetve milyen tevékenységüket támogatja, segíti. A program a parlagfű fertőzöttségének feltérképezésével mely a kiirtásának első jelentős lépése a teljes lakosságot szolgálja. 2. A program rövid összefoglalása, tartalma: A parlagfű közegészségügyi és ökológiai szempontból is nem kívánatos, veszélyes gyom. Egyrészt a lakosság egyre növekvő rétege számára okoz allergiás tüneteket, másrészt elterjedése visszaszorítja a természetes élővilágot, degradálva ezzel az eredeti természeti állapotot. Jelen program célja a parlagfű települési elterjedési területének pontos feltérképezése, pontos képet kapva ezáltal a települési parlagfű-szennyezettségéről, a szennyezettség mértékéről és területi elterjedéséről. A program által megkapható információk nagyban elősegítik a parlagfű elleni gyors és hatásos védekezést. 3. A program közvetlen célja: Tanulmány és pontos térkép a település parlagfű-szennyezettségének pontos térbeli elhelyezkedéséről. 4. A program szükségességének indoklása: A parlagfű felszámolása és végleges kiirtása törvényi kötelezettség, közegészségügyi és ökológiai érdek is. Azonban a növény igen gyorsan terjed és jól reagál a különböző kiirtási technikákra, ezért az ellene való védekezés csak akkor lehet hatásos, ha a parlagfüves területek kezelése egyszerre, összehangoltan történik. A parlagfű hatékony kiirtásának első eszköze az elterjedtségének pontos leírása. Amennyiben a Kistérség többi önkormányzata is elkészítteti a területének parlagfűszennyezettségi kataszterét, úgy a parlagfű elleni munkálatok összehangolásával még kedvezőbb eredmény várható, hiszen még nagyobb egybefüggő területet lehet így összehangoltan, egyidejűleg kezelni. 5. A program eredménymutatói: a település területén a parlagfű-szennyezettség aránya a parlagfű kiirtására felhasznált pénzeszközök évenkénti mennyisége új regisztrált allergiás megbetegedések száma összes allergiás megbetegedés száma a településen 15
6. A program hatásmutatói: 7. A menedzsment összetétele: programmenedzser: programasszisztens: adminisztratív munkatárs: pénzügyi munkatárs: egyéb: 8. Megvalósításba bevont partnerek és feladataik: A település területén a parlagfű-fertőzöttség aránya évről évre csökken A település területén a parlagfű elleni védekezésre felhasznált pénzeszközök aránya a parlagfű folyamatos visszaszorulása miatt egyre jobban csökken Az allergiás megbetegedések száma csökken A kisebb mértékű irritáció miatt a településen az allergiás megbetegedésben szenvedőknél a tünetek csak enyhébb formában jelentkeznek Partner, vagy partnerszervezet Dunakeszi-Fót-Göd Többcélú Kistérségi Társulás Települési önkormányzat Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Pest Megyei Intézete Civil szervezetek Pest Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás Lakosság Vállalakozók Vállalt feladat Koordináció, felmérés összehangolása Tanulmányterv elkészíttetése Véleményezés, engedélyezés, szakmai segítségnyújtás Véleményezés, szakmai segítségnyújtás Szakmai segítségnyújtás, véleményezés, aktív részvétel Véleményezés, szakmai segítségnyújtás Véleményezés, aktív részvétel Tanulmányterv elkészítése 16
9. A program cselekvési és ütemterve, finanszírozása: Tevékenység (projekt, akció, intézkedés) A tevékenység tartalmának ismertetése Tevékenység eredménye Megvalósításért felelős szervezet Megvalósítás kezdete és vége (év, hónap) saját hitel Forrásigény (millió Ft) támogatás egyéb KKV, PPP össz. Térkép és tanulmánykészítés A parlagfű-szennyezettség területi feltérképezésének elkészítése Parlagfűszennyezettségi kataszter elkészülte A település önkormányzata 03. 2008. 10. 0,1 0,1 03 2008. 10. 0,1 0,1 17
március 10. A program becsült költségei: Kiadások, költségek év 2008. év 2009. év Összes költség (M HUF) Összes költség (M HUF) Összes költség (M HUF) Összes költség (M HUF) I. Személyi jellegű költségek 0 0 0 0 1. Bérek, bér jellegű költségek, és járulékok 0 0 0 0 2. Útiköltség, ellátmány/napidíj, szállás 0 0 0 0 3. Képzési költségek 0 0 0 0 II. Beszerzések 0,05 0,05 0 0,1 4. Eszközbeszerzések 0 0 0 0 5. Szolgáltatások igénybevétele 0,05 0,05 0 0,1 III. Adminisztratív költségek 0 0 0 0 6. Pénzügyi, banki költségek 0 0 0 0 7. Jogi költségek 0 0 0 0 IV. Rendkívüli tartalék 0 0 0 0 V. Projekt összes közvetlen költsége 0,05 0,05 0 0,1 (I+II+III+IV) VI. Rezsi, közvetett költségek 0 0 0 0 Projekt teljes költségvetése (V+VI) 0,05 0,05 0 0,1 18
március 11. A program illeszkedése magasabb szintű tervekhez: A tervezés szintje II. Nemzeti Környezetvédelmi Program Program, alprogram, intézkedéscsoport megnevezése 3.3.Környezetegészség ügyi és élelmiszerbiztonsági akcióprogram 3.3.1. A kültéri és beltéri levegőminőség okozta egészségügyi kockázatok mérséklése Célja a települési környezetminőség javítása A kapcsolat értelmezése, szinergia A parlagfűszennyezettség megszüntetése környezetegészségügyi és természetvédelmi szempontból is fontos. Közép-Magyarországi régió komplex operatív programja Pest megye környezetvédelmi programja 3.3. A minőségi élethez szükséges települési tényezők fejlesztése, természeti tényezők revitalizálása 2.3. Környezetegészségügyi és élelmiszerbiztonsági akcióprogram A Régió környezetvédelmi és természetvédelmi infrastruktúrájának fejlesztése Környezet- és természetvédelmi szemlélet erősítése a Régió társadalmának minden szintjén A társadalom környezettel és fenntartható fejlődéssel kapcsolatos ismereteinek növelése A parlagfűszennyezettség megszűntetése az életminőség és a természetvédelem szempontjából is kedvező, a környezeti tudatosság erősítése segíti a parlagfű kiszorításának törekvéseit A parlagfűszennyezettség megszüntetése környezetegészségügyi és természetvédelmi szempontból is fontos, a környezeti tudatosság erősítése segíti a parlagfű kiszorításának törekvéseit 12. A monitoring tevékenysége: Mutató A parlagfűszennyezettség területi kiterjedése A parlagfű visszaszorítására felhasznált önkormányzati pénzeszközök nagysága Adatforrás Önkormányzat Önkormányzat Gyűjtés módja és gyakorisága Adatnyerés a parlagfűszennyezettségi térkép felülvizsgálatával, évente Adatok lekérdezése évente Felelőse Programmenedzser, programasszisztens Programmenedzser, programasszisztens 19
március 1.4. A fenológiai fázisokhoz alkalmazkodva a parlagfű (és más allergén gyomok) virágzás előtti irtása 1. A program kedvezményezettje, célcsoportja, illetve célcsoportjai, vagyis kiken kíván a program segíteni, kiket, illetve milyen tevékenységüket támogatja, segíti. A program kedvezményezettje a település és a térség lakossága, akik közvetlenül érzékelik az allergén növények kiirtásának pozitív következményeit. 2. A program rövid összefoglalása, tartalma: Magyarország területe allergén, nem honos gyomnövényekkel meglehetősen szennyezett. Ezen gyomnövények jelenléte és erős terjeszkedése közegészségügyi és természetvédelmi szempontból is kedvezőtlen, és számos problémát felvet. Hazánkban jelenleg törvényi kötelezettség is van ezen növények irtására. Az allergén gyomnövények elleni védekezésre a legkedvezőbb időszak a virágzás előtti irtás, amikor a növény még nem hullajtja el magjait. A program célja a szakszerű irtás megszervezése a településen a különböző, ajánlott módszerek összevetésével, összeegyeztetésével az elérhető legnagyobb hatékonyság érdekében. Az allergén gyomnövények elleni védekezés lényege, hogy a növényt még a virágzás kezdete előtt kell elpusztítani. A környezetet és a költségeket is leginkább kímélő eljárások a kapához vezetnek. Ez a legbiztosabb módszer, mivel a növények nem tudnak újrahajtani, azonban igen időigényes és nagy területen sokszor nem megfelelő megoldás. Idősebb, és kapálásra nem alkalmas területen a még el nem fásodott szárú növények ellen már a kaszához kell folyamodni. Ebben az esetben már a siker nem lesz és nem is lehet teljes, ugyanis az igen alacsonyan elágazó első oldalhajtások szinte a földön fekszenek, ezeket a kasza rendszerint elhagyja, nem tudja teljes egészében levágni. Sokat népszerűsített módszer a médiumok által az allergén növények kézi kigyomlálása is, de nagy területen ez sem jelent megoldást. Az allergén növények nagy elterjedtsége miatt azonban a fertőzöttségük úgy megerősödött, hogy ma már egyre nyilvánvalóbb, hogy a gyomirtó vegyszerek használata nélkül a probléma sok területen már nem orvosolható. A gyomirtó szeres kezelések tervezésénél környezettanulmányt kell folytatni. Alapvető fontosságú, hogy vegyszeres kezeléseket csak olyan helyen szabad alkalmazni, ahol emberekkel és főként gyerekeket semmi módon nem veszélyeztet (pl. játszóterek, homokozók, stb. kezelés tilos!). Az irtás során a kistérségi összefogás támogatandó, hiszen minél nagyobb térségben történik egyidejű szervezett irtás, annál kisebb a terület újrafertőződésének az esélye. 20
március 3. A program közvetlen célja: Pályázati forrásszerzés az allergén gyomnövények irtására Az allergén gyomnövények irtásának a kidolgozása Az allergén gyógynövények irtása 4. A program szükségességének indoklása: Magyarország területe erősen allergén növényekkel olyannyira fertőzött, hogy az sok területen már most tartós egészségkárosodáshoz vezet. A gyomnövények visszaszorítása a környezeti tudatformálás, és az eredeti vegetáció visszaállítása mellett csakis irtásának hatékony megszervezésével lehetséges. Az allergén gyomnövények visszaszorítása érdekében szükséges tehát azok irtásának a legmegfelelőbb, a helyi körülményekhez legjobban illeszkedő, a legmagasabb hatékonyságú megszervezése. 5. A program eredménymutatói: a település területén az allergén gyomszennyezettség aránya az allergén gyomok kiirtására felhasznált pénzeszközök évenkénti mennyisége új regisztrált allergiás megbetegedések száma összes allergiás megbetegedés száma a településen Az allergiát okozó gyomok területi elterjedtségének az aránya 6. A program hatásmutatói: Az allergiát okozó növények települési arányának csökkenése Allergiás megbetegedések számának csökkenése a jobb környezetminőség következtében Allergiás megbetegedések enyhébb lefolyása a jobb környezetminőség következtében környezetminőség javulása A település területén a parlagfű elleni védekezésre felhasznált pénzeszközök aránya az allergén növények folyamatos visszaszorulása miatt egyre jobban csökken Az allergiás megbetegedések száma csökken 7. A menedzsment összetétele: programmenedzser: programasszisztens: adminisztratív munkatárs: pénzügyi munkatárs: egyéb: 21
március 8. Megvalósításba bevont partnerek és feladataik: Partner, vagy partnerszervezet Dunakeszi-Fót-Göd Kistérségi Társulás Települési önkormányzat Többcélú Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Pest Megyei Intézete Civil szervezetek Vállalt feladat Kistérségi koordináció, irtás összehangolása Pályázati forrás felkutatása, az allergén gyomnövények irtásának megszervezése Véleményezés, engedélyezés, szakmai segítségnyújtás Véleményezés, szakmai segítségnyújtás Szakmai segítségnyújtás, véleményezés, aktív részvétel az irtásban Pest Megyei Növényegészségügyi Véleményezés, szakmai segítségnyújtás és Talajvédelmi Állomás Lakosság Véleményezés, aktív részvétel az irtásban 22