A hulladékgazdálkodás alapjai és szabályozása
The Sixth Environment Action Programme of the EU (2001-2010) 6. THE SUSTAINABLE USE OF NATURAL RESOURCES AND MANAGEMENT OF WASTES 6.1. Resource Efficiency and Management K+F a kevésbé nyersanyagigényes termékek és eljárások érdekében Elérhető legjobb eljárás alkalmazása (BAT) A természeti erőforrások adótartamának növelése, A támogatások megvonása az erőforrásokat intenzíven igénybe vevő technológiáktól Eco-labelling schemes and environmental reporting.
6.1.2. Célok Annak biztosítása, hogy a megújuló és nem megújuló erőforrások fogyasztása, valamint a másodlagos hatások ne haladják meg a környezeti eltartóképességet; az erőforrás-használat elválasztása a gazdasági növekedéstől jelentősen javított erőforrás-hatékonyság, a gazdaság dematerializálása és a hulladék keletkezésének megelőzése révén.
6.2. Waste Prevention and Management Célok: To decouple the generation of waste from economic growth; jelentős mennyiségi csökkenés elérése hulladékmegelőzési kezdeményezések révén; a természeti erőforrások felhasználásának jobb hatékonysága; váltás a fenntartható fogyasztói szokásokra. A maradék hulladék esetében elérendő: ne legyen veszélyes, de legalább jelentsen nagyon alacsony környezeti és egészségügyi kockázatot visszajuttatni a gazdasági folyamatokba A hulladék ártalmatlanítása a keletkezés helyéhez minél közelebb történjen. Számokban kifejezve: A lerakóra kerülő hulladék mennyisége 2010-ig 20%-kal csökkenjen (2000-hez képest), 50%-kal 2050-ig; A veszélyes hulladék mennyisége 2010-ig 20%-kal csökkenjen (2000-hez képest), 50%-kal 2050-ig;
Waste minimisation means: 1. Reducing the quantity and/or hazardousness of the generated waste. 2. Recycling at source (at the factory) of the generated waste. http://residus.gencat.cat/en/ambits_dactuacio/prevencio/estudi_de_minimitzaci o_de_residus_especials_1/que_vol_dir_minimitzar_residus_teoria_i_exemples/
3R Devon megyében (Nagy-Britannia) Vermont állam(usa) A brit National Recycling Forum logója
Nálunk
EU Hulladék Keretirányelv - 2008 dec. 28 oldal 43 cikk ha a kormányok a hulladékgazdálkodás fő irányvonalairól döntenek, akkor a megelőzés újrahasználat újrafeldolgozás hasznosítás - ártalmatlanítás fontossági sorrendjét kell alapul venni hacsak ez nem megvalósítható (pl. technikai jellegű okokból, gazdasági életképesség hiánya miatt vagy környezetvédelmi okokból); a kormányok tegyenek lépéseket a biológiailag lebomló hulladékok különgyűjtésének komposztálási célú támogatására és a biogázüzemek elterjesztésére; 2013 decemberére minden tagállamnak hulladékmegelőzési tervet kell kidolgoznia; Ki kell dolgozni a megelőzés sikerét mutató indikátorokat
Országos Megelőzési Program A dokumentumot a Kormány megtárgyalta és a 2014 2020 közötti időszakra szóló Országos Hulladékgazdálkodási Tervről szóló 2055/2013. (XII. 31.) Korm. határozattal elfogadta.
A lerakóban elhelyezett TSZH mennyisége a képződött hulladékhoz viszonyítva [m/m%] Ausztriában 1989-2004. között -közvetlenül lerakóban elhelyezett -szelektíven gyűjtött hulladék kezelési maradékai -mechanikai-biológiai és termikus kezelés maradékai Forrás: Ausztria Hulladékgazdálkodási Terve 2006.
A települési hulladék kezelési arányainak változása 1989-2004. között Ausztriában Hasznosított biohulladék Szelektíven gyűjtött és hasznosított frakciók Veszélyes összetevők Termikusan kezelt hulladék Mechanikai-biológiai kezelés Közvetlenül lerakóba kerülő hulladék Forrás: Ausztria Hulladékgazdálkodási Terve 2006.
European Union legislation on specific waste streams o A TANÁCS 75/439/EGK IRÁNYELVE (1975. június 16.) a hulladékolajok ártalmatlanításáról; o A titán-dioxid ipar hulladékhazdálkodásáról 3 irányelv (1978, 1982, 1992) a TiO2 festékek, naptejek adaléka és ételszínezék o A TANÁCS IRÁNYELVE (1986. június 12.) a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása során a környezet és különösen a talaj védelméről; o A TANÁCS IRÁNYELVE (1991. március 18.) az egyes veszélyes anyagokat tartalmazó szárazelemekről és akkumulátorokról o AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 94/62/EK IRÁNYELVE (1994. december 20.) a csomagolásról és a csomagolási hulladékról o AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2000/53/EK IRÁNYELVE (2000. szeptember 18.) az elhasználódott járművekről
2006/21/EK IRÁNYELV az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről A nagy mennyiség és a kiemelt veszélyesség és a jelentős környezeti terhelés okán elfogadott külön szabályozási dokumentum Főbb fejezetei: o Hulladékgazdálkodási terv készítése; o A súlyos balesetek megelőzése és az azokkal kapcsolatos információk kiadása; o A nyilvánosság részvétele; o A hulladékkezelő létesítmények építése és irányítása; o Hulladékkezelő létesítmények bezárására és a bezárás utáni időszakra vonatkozó eljárás; o A víz állapota romlásának, a levegő és a talaj szennyezésének megelőzése;
INERT hulladék olyan hulladék, amely semmilyen jelentősebb fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson nem megy át: nem oldódik, nem ég, fizikai vagy kémiai reakcióba nem lép, biológiai úton nem bomlik. A hulladék teljes kioldható anyagtartalmának, szennyezőanyagtartalmának és a csurgalék ökotoxicitásának elhanyagolhatónak kell lennie, és különösen nem veszélyeztetheti a felszíni víz és/vagy a felszín alatti víz minőségét;
2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról
2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról Az Országgyűlés a környezet és az emberi egészség védelme, a környezetterhelés mérséklése, a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás, az erőforrás-felhasználás hatásainak csökkentése, hatékonyságának javítása, továbbá a hulladékképződés, illetve a képződő hulladék káros hatásainak megelőzése, mennyiségének és veszélyességének csökkentése, továbbá a használt termékek újrahasználata, a fogyasztási láncban szereplő anyagok termelési-fogyasztási körforgásban tartása, valamint a hulladék minél nagyobb arányú anyagában történő hasznosítása, és a nem hasznosuló, vissza nem forgatható hulladék környezetkímélő ártalmatlanítása érdekében a következő törvényt alkotja:
Nem terjed ki a törvény hatálya a) a levegőbe kibocsátott légnemű anyagokra, b) a radioaktív hulladékra, c) a hatástalanított robbanóanyagokra, d) a természetes állapotában meglévő ki nem termelt földre, beleértve a ki nem termelt szennyezett talajt, valamint a földhöz tartós jelleggel rögzített építményeket, beleértve a használaton kívüli, elhagyott, romos épületeket is, e) a szennyezetlen talajra és más, természetes állapotában meglévő olyan anyagra, amelyet építési tevékenység során termelnek ki, és azt a kitermelés helyén természetes állapotában építési tevékenységhez használják fel, f) a fekáliára, a trágyára, a szalmára, valamint a mezőgazdasági termelőtevékenység vagy erdőgazdálkodás, illetve fafeldolgozás során képződő egyéb nem veszélyes természetes anyagra, amelyet a mezőgazdaságban, az erdészetben vagy biomasszaként energia elõállítására használnak a környezetre és az emberi egészségre veszélytelen eljárással vagy módszerrel, g) a vizek és vízi utak kezelése, árvízmentesítés, vízkárelhárítás vagy talajfeltöltés (a talaj minőségének javítása) céljából a felszíni vizekben áthelyezett üledékre, iszapra, amely az 1. mellékletben meghatározott veszélyességi jellemzők egyikével sem rendelkezik.
2. Értelmező rendelkezések újrafeldolgozás: olyan hasznosítási művelet, amelynek során a hulladékot termékké vagy anyaggá alakítják annak eredeti használati céljára, akár más célokra; - ez magában foglalja a szerves anyagok feldolgozását, - de nem tartalmazza az energetikai hasznosítást és az olyan anyaggá történő feldolgozást, amelyet feltöltési műveletek során használnak fel; újrahasználat: olyan művelet, amelynek révén a hulladéknak nem minősülő terméket vagy alkatrészét újrahasználják arra a célra, amelyre eredetileg szolgált; újrahasználatra előkészítés: tisztítással, javítással, valamint ellenőrzéssel végzett hasznosítási művelet, amelynek során a hulladékká vált terméket vagy alkatrészét előkészítik arra, hogy bármilyen egyéb előkezelés nélkül újrahasználható legyen;
2. Értelmező rendelkezések II. megelőzés: az anyag vagy termék hulladékká válását megelőzően hozott olyan intézkedés, amely csökkenti a) a hulladék mennyiségét, többek között a termékek újrahasználata vagy a termékek élettartamának meghosszabbítása révén, b) a képződött hulladék környezetre és emberi egészségre gyakorolt káros hatásait, vagy c) az anyagok és a termékek veszélyes anyag tartalmát; visszavétel: olyan szolgáltatás, amelynek során a hulladéknak nem minősülő használt elemet, akkumulátort, illetve csomagolását, valamint a használt elektromos és elektronikus berendezést, illetve csomagolását a gyártó vagy a forgalmazó a fogyasztótól visszaveszi.
3. Alapelvek a) az újrahasználat és az újrahasználatra előkészítés elve: a hulladékképződés megelőzése érdekében a termékek újrahasználatát, javítását, újratöltését, a hulladék újrahasználatra előkészítését, az újrahasználati és javító hálózatok kiépítését jogi, gazdasági és műszaki eszközökkel, valamint az anyag vagy tárgy beszerzésére vonatkozó kritériumok és számszerűsített célok kitűzésével kell elősegíteni; b) a kiterjesztett gyártói felelősség elve: a gyártó felelős a termék és a technológia jellemzőinek a megelőzés és a hulladékgazdálkodás követelményei szempontjából történő kedvező megválasztásáért, ideértve a felhasznált alapanyagok megválasztását, a termék külső behatásokkal szembeni ellenálló képességének, élettartamának és újrahasználhatóságának, javíthatóságának, továbbá a termék elõállításából és felhasználásából származó, illetve a termékből képződő hulladék hasznosításának és ártalmatlanításának megtervezését; a kiterjesztett gyártói felelősség alapján a gyártó felelős továbbá a visszavitt termék visszaváltásáért, visszavételéért, illetve a termékből származó hulladék átvételéért, illetve a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényben meghatározott további hulladékgazdálkodási tevékenységek elvégzéséért, amelyek az e tevékenységekért vállalt pénzügyi felelősséget is magukban foglalják;
A Pepsi plakátja 2002-ből
A gyártó kötelezettségei - 2 A gyártó a terméken vagy annak csomagolásán jól látható és közérthető módon jelöli a termék és a csomagolás hulladékszegény, tartós vagy újrafelhasználható jellegét, hulladékgazdálkodási szempontból lényeges anyagösszetételét, betétvagy letéti díjas forgalmazását.
Alapelvek II. c) az önellátás elve: az Európai Unió tagállamaival együttműködésben biztosítani kell, hogy Magyarország területén a hulladék ártalmatlanítására, valamint a vegyes hulladék hasznosítására alkalmas hulladékgazdálkodási létesítmények önálló hálózata jöjjön létre, illetve működjön, figyelembe véve a földrajzi adottságokat, valamint azt, hogy bizonyos hulladék esetében különleges hulladékgazdálkodási létesítményekre van szükség; az önellátás elve nem jelenti azt, hogy Magyarországnak a hasznosító létesítmények teljes skálájával kell rendelkeznie; d) a közelség elve: biztosítani kell, hogy a c) pont szerinti hálózat lehetővé tegye a hulladék egyik legközelebbi, a célnak megfelelő hulladékgazdálkodási létesítményben és a leginkább alkalmas módszerek, valamint technológiák segítségével történő hasznosítását vagy ártalmatlanítását, figyelembe véve a környezeti adottságokat, a környezeti és gazdasági hatékonyságot, az elérhető legjobb technikát, valamint az adott hulladék különleges kezelési igényét; a közelség elve nem jelenti azt, hogy Magyarországnak a hasznosító létesítmények teljes skálájával kell rendelkeznie;
Alapelvek III. e) A szennyező fizet elve: a hulladéktermelő, a hulladékbirtokos vagy a hulladékká vált termék gyártója felelős a hulladék kezeléséért, a hulladékgazdálkodás költségeinek megfizetéséért; f) a biológiailag lebomló hulladék hasznosításának elve: elő kell segíteni a biológiailag lebomló hulladék elkülönített gyűjtését és hasznosítását annak érdekében, hogy a hasznosítás után a természetes szervesanyag-körforgásba minél nagyobb tisztaságú anyag kerülhessen vissza, valamint a hulladéklerakókon lerakásra kerülő települési hulladék biológiailag lebomló tartalma csökkenjen; g) a költséghatékony hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztosításának elve: a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást a költséghatékony környezetvédelmi célok megválasztásával és a közszolgáltatást igénybe vevő lakosság fizetőképessége szerint fenntartható üzemeltetési költségekre figyelemmel úgy kell tervezni és fejleszteni, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó feladatok ellátása a legkisebb mértékben tegye szükségessé a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj emelését; h) a keresztfinanszírozás tilalmának elve: a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díját úgy kell megállapítani, hogy az maradéktalanul fedezetet nyújtson a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás indokolt költségeire és ráfordításaira, valamint a közszolgáltató e tevékenységével kapcsolatos ésszerû nyereségére; az ésszerű nyereség nem tartalmazhatja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatáson kívül eső egyéb gazdasági tevékenységei költségeinek, ráfordításainak fedezetét.
5. A hulladékhierarchia 7. (1) A hulladékképződés megelőzése és a hulladékgazdálkodás során az alábbi tevékenységek elsőbbségi sorrendként történő alkalmazására kell törekedni: a) a hulladékképződés megelőzése, b) a hulladék újrahasználatra előkészítése, c) a hulladék újrafeldolgozása, d) a hulladék egyéb hasznosítása, így különösen energetikai hasznosítása, valamint e) a hulladék ártalmatlanítása. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek közül azt kell választani, amely az összességében legjobb környezeti eredményt biztosító megoldást hordozza magában, és elősegíti az e törvény szerinti hasznosítási és ártalmatlanítási célkitűzések megvalósítását.
A hulladékgazdálkodási törvény és a 1999/31/EK irányelv szerint, hulladéklerakóban előkezelés nélkül hulladék nem ártalmatlanítható. Ennek megfelelően a jogszabályok teljesítése érdekében a hulladékártalmatlanítást megfelelő előkezelési eljárásnak kell megelőznie, mely magába foglalja -a hulladék begyűjtését, -tárolását, -hasznosítását, -ártalmatlanítását elősegítő tevékenységeket.
Mechanikai-biológiai előkezelés Az aprítási, stabilizálási és rostálási elemeket tartalmazó előkezelési technológia eredményeképpen a vegyesen gyűjtött hulladék térfogata és tömege jelentős mértékben redukálódik. A stabilizálási eljárás lényege az, hogy a begyűjtött hulladék nedvességtartalmát minimálisra csökkentsék, és csak a kiszárított, további bomlási folyamatoktól mentes, stabil állapotú hulladék kerüljön a lerakóba. A stabilizálás révén a hulladékból könnyen és egyszerűen leválaszthatók egyes, hasznosítható komponensek, valamint magas fűtőértékű másodlagos tüzelőanyag. Térfogatcsökkenés érhető el.
"Robbanásveszélyes": "Tűzveszélyes": "Reprodukciót (szaporodást) károsító": A veszélyességi jellemzők jegyzéke "Oxidáló": anyagok és készítmények, amelyek más, elsősorban gyúlékony anyagokkal érintkezve erősen hőtermelő reakcióba lépnek "Irritáló vagy izgató": bőrrel vagy nyálkahártyával történő rövid idejű vagy hosszan tartó vagy ismételt érintkezésük esetén gyulladást okozhatnak "Ártalmas": halált vagy heveny egészségkárosodást okozhatnak "Mérgező": kis mennyiségben is halált vagy heveny egészségkárosodást okozhatnak "Karcinogén": daganatot okoznak, vagy előfordulásának gyakoriságát megnövelik "Maró" (korrozív): élő szövettel érintkezve azok elhalását okozzák "Fertőző": életképes mikroorganizmusokat vagy azok toxinjait tartalmazó anyagok, amelyek betegséget okoznak az emberben vagy más élő szervezetben "Mutagén": genetikai károsodást okoznak vagy megnövelik a genetikai károsodások gyakoriságát Anyagok és készítmények, amelyek vízzel, levegővel vagy savval érintkezve mérgező vagy nagyon mérgező gázokat fejlesztenek Anyagok és készítmények, amelyek hajlamosak arra, hogy belőlük a lerakást követően valamely formában - pl. kimosódás - a felsorolt tulajdonságok bármelyikével rendelkező anyag keletkezzék "Környezetre veszélyes (ökotoxikus)": a környezetbe jutva a környezet egy vagy több elemét azonnal vagy meghatározott idő elteltével károsítják, illetve a környezet állapotát, természetes ökológiai egyensúlyát, biológiai sokféleségét megváltoztatják
EWC European Waste Catalogue - a HIR (Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer) is az EWC kódrendszerét használja
01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 Ásványok kutatásából, bányászatából, kőfejtésből, fizikai és kémiai kezeléséből származó hulladékok Mezőgazdasági, kertészeti, vízkultúrás termelésből, erdőgazdaságból, vadászatból, halászatból, élelmiszer előállításból és feldolgozásból származó h. Fafeldolgozásból és falemez-, bútor-, cellulóz rost szuszpenzió-, papír- és kartongyártásból származó hulladékok Bőr-, szőrme- és textilipari hulladékok Kőolaj finomításából, földgáz tisztításából és kőszén pirolitikus kezeléséből származó hulladékok Szervetlen kémiai folyamatokból származó hulladékok Szerves kémiai folyamatokból származó hulladékok Bevonatok (festékek, lakkok és zománcok), ragasztók, tömítőanyagok és nyomdafestékek termeléséből, kiszereléséből és felhasználásából szárm. h. Fényképészeti ipar hulladékai Termikus gyártásfolyamatokból származó hulladékok
11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 Fémek és egyéb anyagok kémiai felületkezeléséből és bevonásából származó hulladékok; nemvas fémek hidrometallurgiai hulladékai Fémek, műanyagok alakításából, fizikai és mechanikai felületkezeléséből származó hulladékok Olajhulladékok és folyékony üzemanyagok hulladékai (kivéve az étolajokat, valamint a 05, 12 és 19 fejezetekben felsorolt hulladékokat) Szerves oldószer-, hűtőanyag- és hajtógáz hulladékok (kivéve 07 és 08) Hulladékká vált csomagolóanyagok; közelebbről nem meghatározott abszorbensek, törlőkendők, szűrőanyagok és védőruházat A jegyzékben közelebbről nem meghatározott hulladékok Építési és bontási hulladékok (beleértve a szennyezett területekről kitermelt földet Emberek, is) illetve állatok egészségügyi ellátásából és/vagy az azzal kapcsolatos kutatásból származó hulladékok (kivéve azokat a konyhai és éttermi hulladékokat, amelyek nem közvetlenül az egészségügyi ellátásból származnak) Hulladékkezelő létesítményekből, szennyvizeket keletkezésük telephelyén kívül kezelő szennyvíztisztítókból, illetve az ivó- és iparivíz szolgáltatásból származó h. Települési hulladékok (háztartási hulladékok és az ezekhez hasonló, kereskedelmi, ipari és intézményi hulladékok), beleértve az elkülönítetten gyűjtött hulladékokat
Példák
Csoportosítás 2. A TANÁCS 259/93/EGK RENDELETE (1993. február 1.) az EK-n belüli, az oda irányuló és az onnan kifelé történő hulladékszállítás felügyeletéről és ellenőrzéséről Zöld listás - veszélytelennek minősülő, azonnal feldolgozható: Ártalmatlanításra való szállítás esetén: - be lehet hozni, de be kell jelenteni; Feldolgozásra való szállítás esetén: minden korlátozás nélkül EU-n belül bárhová szállítható Sárga listás: amely bizonyos veszélyeztetettséget feltételez - behozatala feltételekkel oldható meg; Piros listás: nem hozható be.
A Németországból behozott 4100 tonna másodnyersanyag esete (2007) (Műanyag és gumi)
Tervezési és szabályozási összefüggések
Esettanulmány
A-változat: Hulladékártalmatlanítás lerakással B1-változat: Termikus hasznosítás B2-változat: Termikus hasznosítás, mechanikai válogatás, biogázüzem
Költségek (1000 Ft-ban)
2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről A hulladékgazdálkodás rendjének megsértése 248/A. (1) Aki a) arra a célra hatóság által nem engedélyezett helyen hulladékot elhelyez, b) engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve hulladékkezelési tevékenységet, illetve hulladékkal más jogellenes tevékenységet végez, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. (2) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a hulladékgazdálkodásról szóló törvény szerinti veszélyes hulladékra követik el. (3) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt az (1) bekezdés esetén egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel, a (2) bekezdés esetén két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntethető.
442/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről 2. Melléklet - Azonosítási rendszer 1-20-ig műanyagra, 20-22-ig papírra és kartonra, 40-49-ig fémre, 50-51-ig fára, 60-61-ig textilre 70-79-ig üvegre és 80-98-ig kompozitokra vonatkozik.
Koordináló szervezetek 2012-ig Akkumulátor Alumínium csomagolóanyag hulladék Csomagolóanyag hulladék ÖKO-FERR Nonprofit Kft. (Dunaújváros) ÖKO-KORD Kft. (Budapest) Öko-Pack Nonprofit Kft. (Budapest) ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. (Budapest) Elektronikai hulladék Gépjármű roncs Gumiabroncs CANSAR Kft. (Nyíregyháza) HUREC Nonprofit Kft. (Budapest) Környezetvédelmi Koordinátor Kft. (Budapest) Öko-Gum Nonprofit Kft. (Budapest) REMONDIS Kft. (Budapest) Műanyag hulladék Növényvédőszeres csomagolóanyag hulladék
ORSZÁGOS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2009-2014. (OHT-II.) Az OHT elsődleges célja a nemzeti hulladékgazdálkodási szakmapolitika kereteinek, középtávú irányainak és céljainak meghatározása, a célok eléréséhez szükséges eszközök és intézkedések meghatározása.
Települési Szilárd Hulladékgazdálkodás Fejlesztési Stratégia (2016-ig) A dokumentum az alábbi stratégiai célokat jelölte meg: a korszerű települési szilárd hulladék kezelési közszolgáltatás kiterjesztését az ország teljes lakosságára; a korszerűtlen, régi hulladéklerakók bezárását és rekultiválását; a szilárd hulladék kezelési rendszerek EU normákhoz igazodó átalakítását; a hulladékgazdálkodás fejlesztéséhez, irányításához és ellenőrzéséhez szükséges jogi-szervezeti háttér megteremtését. A megelőzés nem szerepel a célok között!!
A hulladékkeletkezés növekedési ütemét 2009-ig évi 1%-os, 2009 2016 között évi 2%-os gyarapodással vették figyelembe. A stratégia tervezési célja tehát némely hulladéktípus esetében a hulladék képződésének növelése - ez pedig egyáltalán nem áll összhangban az Európai Unió korábban megfogalmazott elvárásaival. Ez már csak azért is sajnálatos, mert az OHT alapján életre hívott regionális hulladékgazdálkodási társulásoknak e dokumentum alapján kellett hosszú távú, 2026-ig tartó programjaikat megalkotniuk.
Hulladéklerakási járulék A járulékfizetésre kötelezett a hulladéklerakóban elhelyezett hulladék mennyisége és fajtája, jellege, illetve típusa alapján a hulladék hulladéklerakótól történő eltérítése, valamint az e törvényben meghatározott hasznosítási arányok teljesítése érdekében hulladéklerakási járulékot fizet; A hulladéklerakási járulékból befolyt összeget a környezetvédelemért felelős miniszter a következőkre fordítja: a) a hulladékképzodés megelőzését szolgáló ösztönző rendszerek támogatására; b) az elkülönített hulladékgyűjtés költségeinek fedezésére; c) a hulladék hasznosítására vonatkozó országos célok teljesítéséhez szükséges beruházás, technológiai fejlesztés támogatására; d) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos általános célok érvényesítéséhez szükséges feladatok finanszírozására; e) a hulladéklerakók rekultivációjára, a jogellenesen elhelyezett vagy elhagyott hulladék elszállítására, kezelésére; f) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos lakossági szemléletformálásra, illetve tájékoztatásra.