A fenntartható közbeszerzésről Harangozó Gábor Budapesti Corvinus Egyetem, Környezetgazdaságtani és technológiai tanszék Zöld vagy fenntartható közbeszerzés? Mi ez? Közbeszerzésnek a közpénzből működő intézmények, például önkormányzatok, hatóságok, közhivatalok áru- és szolgáltatás vásárlását nevezzük. Mivel a közintézmények közpénzből (az adófizetők pénzéből) gazdálkodnak, beszerzéseiknél különös körültekintéssel kell eljárni, fő cél, hogy ezek a tranzakciók a társadalom számára a lehető legnagyobb hasznosságot jelentsék. A közbeszerzés szabályozása mind a hazai, mind az európai uniós joganyagban megjelenik. A legfontosabb szempontok között szerepel az ajánlattevők közötti diszkrimináció megakadályozása és a nyilvánosság biztosítása. Zöld vagy környezetbarát közbeszerzésről akkor beszélhetünk, ha az árut vagy szolgáltatást vásárló hatóság a beszerzés során az ár, minőség mellett környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vesz. A sokféle lehetséges példa közül néhány: kevésbé környezetterhelő tömegközlekedési eszközök, energiahatékony elektronikai berendezések (például számítógépek) vásárlása, környezetbarát papír, takarítószerek használata, ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszerek használata a menzákon stb. Természetesen a környezetbarát szempontok mellett a fenntarthatóság egyéb dimenziói, például szociális, társadalmi szempontok is megjelenhetnek. Néhány lehetőség ezek közül azonnali anyagi megtakarítást jelent, mert a beszerzési ár alacsonyabb a helyettesítő termékekénél (például újrafelhasznált papírból készült borítékok), mások hosszabb távon térülnek meg (például alacsonyabb energiaigényű számítógépek vagy izzók). Vannak viszont olyanok, amelyek tágabb összefüggésben térülnek meg, csak ha egyéb társadalmi szempontokat is figyelembe veszünk, például a környezetbarát buszok üzemeltetése a városi közlekedésben (illetve a városi tömegközlekedés általában) hozzájárul a levegőszennyezés mérsékléséhez, így a társadalom egészségügyi kiadásainak csökkenéséhez. Természetesen a közgazdasági racionalitáson túl, etikai megfontolásokból, példamutatásból is figyelembe vehetők a környezetvédelmi szempontok a közbeszerzés során. A környezetbarát közbeszerzésnek számos környezeti szempontból kedvező hatása van: Közvetlen környezeti előnyök (a vásárolt környezetbarát árukon vagy szolgáltatásokon keresztül). Környezetbarát termékek/szolgáltatások piacának élénkítése. (A drágábbnak tartott környezetbarát termékek sokszor azért nem versenyképesek, mert az alacsony kereslet nem lehet a méretgazdaságosságból származó előnyöket kihasználni, illetve nem éri meg a termelőknek hatékonyabb termelőkapacitásokba beruházni). Környezettudatosságra való nevelés. A környezetbarát közbeszerzés elősegítheti a környezetvédelmi szemlélet térnyerését a köztudatban. Etikai szempontból is támogatandó, hogy a közintézményeik kiadásaik során legalábbis mérlegeljék a fenntarthatósági szempontokat.
Mindez nemcsak elvi lehetőség, hiszen a közbeszerzésre fordított összeg éves szinten az EU tagországok GDP-jének 16%-a, azaz évente 1500 milliárd! Az ICLEI közlése szerint amennyiben az EU közintézményeinek villamosenergia-ellátását zöld forrásokból fedeznék, az így elkerült széndioxid-kibocsátás az EU kyotoi vállalásainak 18%-át jelentené. Az előző példák is jelzik, hogy a környezeti előnyök mellett sok esetben költségmegtakarítást, gazdasági hasznot is jelent, ha a közbeszerzések során figyelembe veszik a környezetvédelmi, fenntarthatósági szempontokat. A fenntartható közbeszerzés szabályozási háttere Az EU joganyaga részletesen szabályozza a közbeszerzés feltételeit. Jelenleg a 2004/17/EGK és a 2004/18/EGK direktívák hatályosak, amelyeket legkésőbb 2006. január 31-ig kell átültetni a tagországok gyakorlatába. Az új szabályok szerint a hatóságoknak lehetőségük van arra, hogy a közbeszerzési eljárás során környezetvédelmi, szociális vagy etikai feltételeket fogalmazzanak meg. A hatóságok a közbeszerzési tenderek során a beszerezni kívánt termékekkel vagy szolgáltatással kapcsolatosan különböző elvárásokat, feltételeket fogalmaznak meg, a technikai specifikációk között szerepelhetnek a korábban említett környezetvédelmi, társadalmi, etikai megfontolások is. Elképzelhető, hogy a fenntarthatósági szempontból kedvező ajánlatokat előnyben részesítik egyéb feltételek változatlansága mellett, de ugyanakkor mindez kizáró okként is megjelenhet, például azt a vállalatot, aki a hatályos környezetvédelmi jogszabályokat nem tartja be, kizárják a közbeszerzési eljárásból, függetlenül attól, hogy esetleg ennek a vállalatnak az ajánlata lenne a legkedvezőbb, ha csak a többi szempont alapján történne az értékelés. Az előírások csak bizonyos értékhatárt meghaladó beszerzésekre vonatkoznak (közbeszerzési eljárás), alatta a közintézmények szabadon dönthetnek, hogy milyen szempontok alapján választják ki a szerződő partnereiket. A 2002-es johannesburgi fenntarthatósági csúcstalálkozón elfogadott akciótervben is hangsúlyozzák, hogy a közbeszerzésnek fontos szerepe van a környezetbarát termékek és szolgáltatások térnyerésében. Az EU 2001-es 6. Környezetvédelmi Akcióprogramja a következő prioritásokat nevezi meg: klímaváltozás, természet- és biodiverzitás védelem, életminőség javítása, a természeti erőforrásokkal való megfelelő gazdálkodás és hulladékgazdálkodás. A fenntartható közbeszerzési gyakorlat az említett területek mindegyikén hozzájárulhatna az előrelépéshez, tekintve a korábban említett 16%-os részesedését az uniós GDP-ből. Példák a fenntartható közbeszerzés alkalmazására a nemzetközi gyakorlatból 1997-ben Helsinki önkormányzata nyilvános közbeszerzési pályázatot írt ki a városi buszokra vonatkozóan. A döntési kritériumok között a hagyományos szempontok (vételár, a buszok és a nyújtott szolgáltatás minősége) mellett környezetvédelmi kritériumok is helyet kaptak (alacsony nitrogéndioxid és zajkibocsátás). A környezetvédelmi szempontok alapján végül is a finn HKL vállalat nyerte a pályázatot, míg a konkurens Concordia, aki így elesett a megrendeléstől, fellebbezett a döntés ellen. Azzal érvelt, hogy az alacsony NO 2 -kibocsátás és zajterhelés nem jelent gazdasági hasznot a városi önkormányzat számára, amely emiatt szerintük indokolatlanul részesítette előnyben a HKL ajánlatát. Az Európai Bíróság döntésével helybenhagyta a környezetvédelmi szempontok döntési kritériumként való alkalmazását. Döntését azzal indokolta, hogy a bírálati szempontok (NO 2 - és zajkibocsátás) kapcsolatban állnak a szolgáltatás színvonalával. Ez és néhány hasonló eset nyilvánvalóvá tette, hogy nem sérti az európai uniós joganyagot, ha a közbeszerzési eljárás során
környezetvédelmi kritériumokat is támasztanak a hatóságok, még ha ez nem is jelent feltétlenül közvetlen anyagi hasznot a szerződő hatóság számára. A 62000 lakosú dániai Kolding város beszerzési politikájában már 1998 óta szerepel a környezetvédelem döntési kritériumként. Kolding önkormányzata éves szinten mintegy 980 millió dán koronát (körülbelül 32 milliárd Ft) költ áruk és szolgáltatások vásárlására. A közbeszerzés során az ajánlattevők környezetvédelmi teljesítményének értékelése céljából kérdőívet küldenek, amely egyrészt az adott termékek/szolgáltatások környezeti jellemzőivel, másrészt az ajánlattevő környezeti menedzsmentjével kapcsolatban tartalmaz kérdéseket. 2001 vége óta minden ajánlatkérés során alkalmaznak környezeti kérdőíveket. A városi tanács minden termékcsoportra kidolgozott bizonyos környezeti minimumfeltételeket, amelyek el nem érése automatikusan kizárja az ajánlattevőt a közbeszerzési folyamatból. Természetesen a minimumfeltételek túlteljesítése viszont növeli az esélyeket. Néhány termékcsoport, amelyekre a legrészletesebb szabályozás vonatkozik: élelmiszerek irodai berendezések gyógyászati eszközök takarítóeszközök taneszközök járművek. Annak érdekében, hogy a környezeti szempontokat minden esetben figyelembe lehessen venni, a beszerzésekben illetékes alkalmazottak számára külön tájékoztató füzeteket készítenek, rendszeres szakmai továbbképzéseket szerveznek, és az önkormányzati intranet oldalon információs anyagokat tesznek közre a lehetséges termékekről/beszállítókról. A környezetbarát közbeszerzés egyébként része a helyi Agenda 21-nek. Kolping városi tanácsa 2000-ben 28 helyi Agenda 21 célkitűzést hagyott jóvá, amelyek a korábban említett környezeti kérdőívekben is megjelennek. Az egyik ezek közül, hogy csökkenteni kívánják a szennyvíztisztító üzembe kerülő nehézfém, illetve veszélyes vegyi anyagok (xenobiotikumok) mennyiségét, így a beszerzésnél szempont, hogy az adott termék tartalmaz-e ilyen anyagokat. A döntési szempontok közé beépíthető az is, hogy a kínált termék rendelkezik-e valamilyen környezetbarát minősítéssel, öko-emblémával (például kék angyal skandináv hattyú vagy a cédrusembléma Magyarországon), illetve az ajánlattevő bevezetett-e környezetközpontú irányítási rendszert (például ISO 1401-et vagy EMAS-t). Egy 2003-as ICLEI-kutatás során arra keresték a választ, hogy az egyes tagországokban a közbeszerzések során mennyire veszik figyelembe a környezetvédelmi szempontokat. Az országokat aszerint rangsorolták, hogy a hatóságok mekkora hányada él környezetvédelmi megfontolásokkal a beszerzések legalább 50%-a esetében. Az élre Svédország (50%) és Dánia (40%) került, rajtuk kívül Németország (30%), Ausztria (28%) és az Egyesült Királyság (23%) előzi meg az EU15-átlagot, miszerint a hatóságok 19%-a támaszt környezetvédelmi feltételeket a közbeszerzések legalább 50%-ánál. A környezetbarát közbeszerzést a pozitív példák ellenére ugyanakkor számos tényező hátráltatja, mint például: a hatóságok nem rendelkeznek megfelelő szakértelemmel ahhoz, hogy megfelelő környezetvédelmi kritériumokat támasszanak, nehéz környezeti szempontból összehasonlítani az ajánlatokat,
a pénzügyi korlátok sokszor nem teszik lehetővé, hogy ne a legolcsóbb ajánlatot fogadják el, még hogyha egy másik környezeti szempontból kedvezőbb, és akár társadalmi szinten meg is térül. A fenntartható közbeszerzés lehetőségei Magyarországon A környezetbarát, illetve fenntartható közbeszerzésre vonatkozóan hazánkban is megvannak a lehetőségek, bár a gyakorlatban még nem annyira terjedt el. A Környezettudományi Központ Zöld beszerzési kézikönyv önkormányzatok számára címmel készített segédlete a környezetbarát szempontok térnyerésének elősegítését tűzi ki célul. Ebben többek között a környezetbarát beszerzést folytató önkormányzatok közötti kooperációra hívja fel a figyelmet. Jó példa erre a "Buy it green", azaz a "Vedd a zöldet" hálózat, ismertebb nevén a BIGNet. A hálózat 1996-ban alakult az ICLEI vezetésével, 2003- ban 50 tagja volt, köztük Magyarországról Budapest és Miskolc. A Környezettudományi Központ emellett a RELIEF program keretében - amely a városok zöld közbeszerzési gyakorlatának potenciális környezeti hatásait vizsgálja - Miskolc önkormányzata esetében vizsgálta meg a zöld közbeszerzés lehetőségeit. Kiválasztották azokat a termékcsoportokat, amelyeknél a környezetbarát alternatívák alkalmazása jelentős környezeti hatással jár, s amelyek az önkormányzati beszerzésekben jelentős tételt képviselnek. Elemezték ezen termékcsoportok esetében a zöld beszerzések potenciális piaci, társadalmi és környezeti hatását. A közbeszerzés fenntarthatóbbá tételét Magyarországon is leginkább a forráshiány, illetve a szakértelem hiánya akadályozza, rövid távon leginkább olyan esetekben van esély az előrelépésre, ahol a beszerezni kívánt környezetbarátabb termék vagy szolgáltatás a legolcsóbb is egyben. Források: 1. European Commission: Buying green! A handbook on environmental public procurement. Luxembourg, 2004. http://europa.eu.int/comm/environment/gpp/pdf/int.pdf Magyarul letölthető: http://www.kozbeszerzes.hu/index.php?akt_menu=86&details=292 2. ICLEI: Eco-Procurement - The Path to a Greener Marketplace. http://www.iclei.org/procurement/relief/relief_results.pdf 3. ICLEI European Secretariat, Eco-Procurement Programme: Study contract to survey the state of play of green public procurement in the European Union - Final Report. Freiburg 2003. http://europa.eu.int/comm/environment/gpp/pdf/iceisstudy.pdf 4. Green Purchasing Status Report Municipality of Kolding. Relief Project, 2002. http://www.iclei.org/procurement/relief/kolding_status_report.pdf 5. Környezettudományi Központ: Green purchasing status Report Miskolc. RELIEF Project, 2001. http://www.iclei.org/europe/ecoprocura/relief/miskolc_status_report.pdf 6. Környezettudományi Központ: Zöld beszerzési kézikönyv önkormányzatok számára. Budapest, 2003. http://www.ktk-ces.hu/kezikonyv.doc
7. Taschner et al.: Making the most of public money. A practical guide to implementing and contracting under the revised EU public procurement directives. Brussels, 2004. http://www.socialplatform.org/module/filelib/practicalguidepublicprocurementfinalnov EMBER2004.pdf Hasznos oldalak az interneten: EU a környezetbarát közbeszerzésről: http://europa.eu.int/comm/environment/gpp/ ICLEI a fenntartható közbeszerzésről: http://www.iclei-europe.org/index.php?id=194 Környezettudományi Központ: http://www.ktk-ces.hu/beszerzes.html