Környezetvédelem 2. A környezetvédelem történetének áttekintése. Globális környezeti problémák. Népesedési problémák. 2015/2016. tanév I. félév Buruzs Adrienn egyetemi tanársegéd buruzs@sze.hu SZE AHJK Környezetmérnöki Tanszék 1
A környezetvédelem történeti áttekintése 1. -1900-ig Az első korszak előtt 2. 1900-1945 A környezetvédelem első korszaka A tudományos ismeretek fejlődése 3. 1945-1972 A környezetvédelem második korszaka Az új technológiák alkalmazása és hatásuk megértése 4. 1972-1992 A környezetvédelem harmadik korszaka Politikai és társadalmi tudatosság vonatkozásában bekövetkezett változások 5. 1992- A környezetvédelem negyedik korszaka A nemzetközi jogrendben és az intézményrendszerben bekövetkezett strukturális változások 2
A környezetvédelem előtörténete Történelmi kor Környezeti hatás Károsodó elemek Energiaforrás Tevékenység Őskor lokális élővilág, állatok emberi Újkőkor lokális élővilág, talaj emberi gyűjtögetés, vadászat mezőgazdaság, gyűjtögetés, vadászat Ókor regionális élővilág, talaj emberi, állati mezőgazdaság Középkor regionális élővilág, talaj állati, víz, szél mezőgazdaság Újkor népesség 1650: 0,5 mrd regionális levegő, víz, talaj, élővilág, épített környezet szén, víz, szél ipar, mezőgazdaság, szolgáltatás Legújabbkor népesség 1987: 5 mrd ma: >6,7 mrd globális levegő, víz, talaj, élővilág, épített környezet gáz, olaj, atom ipar, szolgáltatás 3
Az első korszak előtt -1900-ig Hordákban élő, gyűjtögető életmódot folytató ember eseti sérülések a környezetben Növénytermesztés szántóföldi művelésre történő áttérése erdők kiirtása mezőgazdasági forradalom (az ember és környezet kapcsolatában minőségi változás tartalékolás, felhalmozás) Ércbányászat, fémkohászat, közlekedés vaskor: réz, bronz, majd acél Kb. 10 millió lakos Helyi és regionális szintű változások, de nem globális 4
Az első korszak előtt -1900-ig Ókor öntözés és eke vízellátás, szennyvízelvezetés, -kezelés szemétkezelés, higiéniai kérdések (Róma Cloaca Maxima) Új energiaforrás faszén (kőszénfejtés, Anglia) elégetésekor kén-dioxid keletkezik, a levegő páratartalmával savat alkot savas esők kialakulása 1500-as évek I. Edward angol király betiltotta Londonban a kőszén égetését ( káros a lovagok és feleségek egészségére ; nem környezetvédelem) Zsigmond király erdőtörvénye; víz- és szélenergia hasznosítása Népességnövekedés, termelés, fogyasztás, természetpusztítás 5
Az első korszak előtt -1900-ig Gépesített gyári nagyipar ipar forradalom Nagyarányú tőkefelhalmozás, fejlett kereskedelem és hitelrendszer, felgyorsult urbanizáció, új iparágak Városok levegője: füst és por angolkór; ipari és kommunális szennyvizek Gőzgép (James Watt, 1765); gőzhajó (Robert Fulton, 1807); gőzmozdony (George Stephenson, 1825) Emberiség lélekszáma 1850: kb. 1 milliárd, 19. sz. vége: 1,5 milliárd 20. sz. vége: 6 milliárd A születéskor várható élettartam javult Himlőoltás felfedezése, higiénés feltételek, táplálkozás és élelmezés javulása 6
Első korszak 1900-1945 Kétoldalú halászati megállapodások, vadvilág védelmét célzó kezdeményezések Madarak, fókák, tengeri élőlények Túlvadászat, túlhalászat megelőzése 1902: Párizsi Egyezmény Mezőgazdaság számára hasznos madarak teljes körű védelme 7
Második korszak 1945-1972 II. vh. után: olaj olcsó és bőséges energiaforrás Hihetetlen gyors iparfejlesztés A környezeti károk globálissá váltak Levegő, vizek mindenütt elszennyeződtek Új betegségek megjelenése Új termelési irányzatok Modern gépek, vegyszerek, műanyagok Közlekedés (légi) A természeti erőforrások fogynak; növekvő környezetvédelmi gondok 8
Második korszak 1945-1972 1872. Yellowstone Nemzeti Park Az első nemzetközi összefogások a természetvédelem terén 1945. ENSZ Célja a béke és a biztonság megőrzése, a szabadságjogok tiszteletben tartása, a nemzetek közötti együttműködés elősegítése (világbéke) 1945. FAO, Róma (Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet) Célja a tagállamok táplálkozási és életszínvonalának emelése A környezetvédelem bel-, majd külpolitikai kérdéssé vált 9
Második korszak 1945-1972 1961. Természetvédelmi Világalap (WWF) Fő cél: élővilág sokféleségének védelme, természeti erőforrások megőrzése, környezeti szennyezések megszűntetése 1962. Rachel Carson: Néma tavasz (Silent Spring) Vegyszerhasználat veszélyei 1966. Red Data Book (Vörös Könyv) Kipusztult vagy veszélyeztetett növény- és állatfajok 1968. Római Klub A világ elé tárja az emberiséget fenyegető veszélyeket (globális gondok) Globális nézőpont, holisztikus szemlélet, hosszú távú megoldások 1971. Vizes élőhelyek védelméről szóló egyezmény, Ramsar Vizes területek visszaszorítása, pusztítása ellen, vízimadarak háborítatlanságának biztosítása Hazánkban 23 terület áll védelem alatt 10
Második korszak 1945-1972 1972. Daniella Meadows: A növekedés határai (világmodell) Matematikai modell az 1900-1970 közti időszakra, öt változóra: népességnövekedés, energia- és nyersanyagkészletek felhasználása (fogyása), a környezetszennyezés, az ipari termelés és az élelmiszertermelés A trendeket extrapolálták 2100-ig (feltételezve, hogy azok töretlenül folytatódnak) A számítógép által produkált eredmény: ha nem avatkozunk be, és az exponenciális növekedés tovább folytatódik, akkor a XXI. század közepén az emberi civilizáció összeomlik 11
Második korszak 1945-1972 Daniella Meadows (1972): A növekedés határai Fázisok kimerülnek az energia-és nyersanyagkészletek, lecsökken mind az ipari, mind a mezőgazdasági termelés a népességnövekedés viszont tovább tart elviselhetetlen lesz a környezetszennyezés, a termőföldek elfogynak és elszennyeződnek 2050 körül a populáció is összeomlik Megoldási javaslat A zéró növekedés modellje A születések és halálozások számát egyensúlyba kell hozni Az ipari termelés 1990-ig növekedhet a világon, egy főre vetítve elérheti az 1970-es szint háromszorosát, de ezután le kell állni (világátlagban). 12
Az 1970-es évek elején uralkodó trendek alapján készített Meadows-féle modellváltozat Jelmagyarázat 1: a Föld népessége, 2: az egy főre jutó élelem, 3: az egy főre jutó ipari termelés, 4: nyersanyagkészletek, 5: környezetszennyezés, 6: halálozás, 7: születésszám 13
A Meadows-modell eredménye korlátlan nyersanyagkészletek, intenzív mezőgazdaság és redukált környezetszennyezés esetén Jelmagyarázat 1: a Föld népessége, 2: az egy főre jutó élelem, 3: az egy főre jutó ipari termelés, 4: nyersanyagkészletek, 5: környezetszennyezés, 6: halálozás, 7: születésszám 14
A Meadows-modellek egyik stabilizált változata (1975-ös stabilizálás) Jelmagyarázat 1: a Föld népessége, 2: az egy főre jutó élelem, 3: az egy főre jutó ipari termelés, 4: nyersanyagkészletek, 5: környezetszennyezés, 6: halálozás, 7: születésszám A zéró gazdasági növekedés nem jelenthetett elfogadható megoldást sem a fejlett, sem a fejletlen országok számára 15
Második korszak 1945-1972 1972. ENSZ Konferencia az Emberi Környezetről, Stockholm Nyilatkozat az emberi környezetről Nyilatkozat az irányelvekről Akcióprogram javaslatok Szervezeti intézkedések csak egy Földünk van gondolat, békés körülmények között is kialakulhat veszélyhelyzet Politikai és társadalmi tudatosságban bekövetkezett változás 16
Harmadik korszak 1972-1992 1979. Bonni Egyezmény A vándorló vadon élő fajok és vonulási helyük védelméről 1979. Berni Egyezmény Az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről 1982-1992. Montevideo Program Szárazföldi eredetű tengerszennyezés, a sztratoszférikus ózonréteg védelme és a veszélyes vegyi anyagok szállítása, kezelése Nemzetközi környezetvédelmi jog fejlesztése (oktatás, kutatás) 17
Harmadik korszak - súlyos környezeti katasztrófák 20. század: vegyipar százada műtrágyák, növényvédőszerek, gyógyszerek, műanyagok a gazdaság (és az emberiség) igényeit elégítette ki 1976. Seveso (Észak-Olaszország) Vegyi gyártelep, növényvédőszer Dioxin-felhő Kb. 100.000 legelő állatot, egész kukorica mezőket pusztított el 1986. Sandoz (Svájc) 40 tonna metil-izocianát, mérgező gázfelhő szabadult fel (kár: >3,3 milliárd $) 1984. Bhopal (India) Vegyipar Hirosimája Növényvédőszer-gyárból kiszabadult gáz 2e ember halálát okozta, >200e ember súlyosan megbetegedett 18
Harmadik korszak - súlyos környezeti katasztrófák A vegyiparban nincsen helye rögtönzésnek, túlzott takarékoskodásnak Seveso II. irányelv A fentiekhez hasonló balesetek elkerülését tűzte ki célul 1986. április 26. Csernobili katasztrófa Uránium, plútónium, jód-131, cézium-137 A baleset 3,7 millió ember életkörülményeit érintette A szennyezettség kb. 30ezer km 2 -en JELENLEG is magas Több ember életét követelték Jóvátehetetlen károkat okoztak a környezetben 19
Csernobil Bophal 20
Harmadik korszak - fontos események Környezet és Fejlődés Világbizottság Vezetője: Gro Harlem Brundtland norvég miniszterelnök; Közös Jövőnk A fenntartható fejlődés fogalma olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket 21
Negyedik korszak 1992-1992. Környezet és fejlődés Világkonferencia, Rio de Janeiro Riói Nyilatkozat a Környezetről és Fejlődésről Éghajlat-változási Keretegyezmény Egyezmény a Biológiai sokféleségről Feladatok a 21. századra (Agenda 21) a fenntartható fejlődés eszméjét mindenki elfogadta fejlett és fejlődő országok ellentmondásainak feloldását várták tőle jelentős környezetpolitikai siker, kevés kézzel fogható eredménnyel 1997. Kiotói Jegyzőkönyv a fejlett országok vállalták: 2008-2012-es időszakra átlagosan 5,2%-kal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását (bázisév: 1990) egyes országok esetében eltérések (EU 15: 8%, Magyarország: 6%) hatálybalépés: 2005 (USA: nem, Ausztrália: 2007) 22
Negyedik korszak 1992-2002. Johannesburgi Konferencia Fenntartható Fejlődés Világtalálkozó Agenda 21 megvalósításának értékelése Erős globalizáció- és amerikaellenes hangulat Egészséges ivóvízhez jutás, napi 1 dollár alatti jövedelműek 2009. Koppenhágai Klímacsúcs A kiotói jegyzőkönyvet tárgyalták újra a jövő szempontjából egyértelműen kudarcot vallott 23
Globális problémák Adósságválság Környezeti problémák, környezetszennyezés Regionális feszültségek (katonai) kockázatai A nem megújuló természeti erőforrások korlátozottsága A megújuló természeti erőforrások korlátozottsága Népesedési problémák és következményeik a legtöbb környezeti gond gyökere a népesség növekedése 24
Adósságválság Gyarmati sorból felszabadult országok olcsó külső kölcsönre alapozott fejlesztés (pénzfelesleg volt a nyersanyag-árrobbanás miatt) (1960-70) Elmélyülő világméretű recesszió kamatlábak nőttek (1980) drága hitelek, adósságszolgálat ezen országok gazdaságából hatalmas összegeket vonnak ki gazdaság visszaesik még nehezebben fizetnek egyre mélyülő spirál A környezetkímélő technológiákat sem tudják megfizetni, sőt! Életben maradásuk érdekében károkozás a környezetükben (pl. trópusi fakitermelés) 25
Környezetszennyezés Üvegházhatás, légköri felmelegedés Ózonréteg károsodása Erdőirtás talajerózió Savas esők Elsivatagosodás Nukleáris veszély Az élővilág sokszínűségének veszélyeztetettsége 26
Regionális feszültségek kockázatai Különösen a fejlődő térségekben, regionális feszültségek léptek/lépnek fel éhség, adósságválság, nemzeti, törzsi ellentétek Haditechnika magas szintje globális környezeti veszélyek atomveszély kuvaiti háború: égő olajkutak (globális légköri következmények) tömegpusztító fegyverek Válságos gazdasági, politikai, katonai helyzetben aligha remélhető a környezeti hatásokat kellően mérlegelő döntés 27
28
A nem megújuló környezeti erőforrások korlátozottsága Rohamos ipari fejlődés + gyors népesség növekedés = táplálék + fogyasztási cikkek (= természeti erőforrások kontrollálatlan kitermelése, rablógazdálkodás) Nyersanyag-árrobbanás (olajár) Újrahasznosítás, helyettesíthetőség kérdése (réz esetében), technológiai fejlődés szerepe 29
A megújuló természeti erőforrások korlátozottsága Termőföld az emberiség élelmezésének legfőbb feltétele Művelhető területek korlátozottsága 34%: mezőgazdasági művelésre alkalmas (szántók, rétek) 36%: semmilyen mezőgazdasági művelésre nem alkalmas (sivatagok, beépített, jéggel borított területek) 30%: erdő 30
A megújuló természeti erőforrások korlátozottsága Környezeti problémák extenzív növelés: kevés lehetőség van, jelentős környezeti károkkal járnak (erdőirtás, szűzföldek feltörése talajerózió) intenzívebb használat: (öntözés elmocsarasodás, szikesedés; műtrágyázás szennyezik a vizeket, táplálékláncban felhalmozódik, növényvédőszerek környezetromboló) Urbanizáció (jelentős termőterületcsökkenés) Kína: 1987-1992: szántóterület 5%-át vesztette el az urbanizáció következtében több autó több út, garázs stb. 31
Termőterületek változása a Földön 1 főre jutó termőterület művelésbe vont terület 32
Népesség Önmagát reprodukáló sokaság Elsődleges jellemzői a létszám, a nemek és életkorok szerinti összetétele Számának változása születések és halálozások egyenlege (természetes szaporodás/fogyás) és a külső vándorlások egyenlege (szaporodás/fogyás) 33
A világ népességének alakulása Őskőkor Gyűjtögetés, vadászat rendkívül lassú szaporodás Újkőkor (neolit) Mezőgazdasági forradalom korszaka Növények és állatok domesztikálása lassú népszaporodás (i.e. 7000 táján kb. 10 millió fő, megkétszereződéséhez 2500 év) Ipari forradalom (Anglia) népesedési forradalom 1850-ig a Föld népessége túllépte az egymilliárdos határt Okai Születések száma, halálozások száma Közegészségügyi ellátások fejlődése (csökken a halálozási arányszám) Termékenység Javuló életfeltételek 34
Népesedési forradalom hatása Észak-Amerika, Közép- és Dél-Európa XX. sz. közepéig: fejlődő országok Amikor a mai 60-asok születtek, még csak harmadannyi ember élt a Földön, mint jelenleg Világnépesség gyarapodása: >1 %/év 80 millió fő: fejlődő országokban 1,8 millió fő a fejlett országokban 2015: 7,2 milliárd fő a lakosság növekedése azokban az országokban a leggyorsabb, ahol a gazdasági környezet ezt legkevésbé teszi lehetővé XIX. század fehér, európai származású népesség gyarapodása kiemelkedő XX. század fejlődő országok népessége többszöröződik 35
A Föld népességének növekedése, a megkétszereződési szakaszok rövidülése egyetlen generáció életében megháromszorozódott bolygónk népessége 36
Föld lakosságának duplázódása Időszámításunk kezdete előtt: 2-3 ezer év alatt (160-180 millió) 17. sz. óta: 250 év alatt 1850-1950: 100 év alatt 1970-: 30 év alatt Okai orvostudomány, egészségügy fejlődése globalizáció hatása meghosszabbodott a produktív életkor 37
38
A világ lakosságának változása egyetlen generáció életében megháromszorozódott bolygónk népessége 39
A világ népességének növekedése a kezdetektől napjainkig 40
41
Prognózisok a világnépesség alakulására Széchenyi 1965-2065 között: növekedés 2200 után: lefékeződik és fokozatosan hosszabbodó feleződési szakaszokba megy át a világnépesség egyre lassuló ütemű fogyáson megy keresztül. 42
43
A népesség területi eloszlása Világnépesség elhelyezkedése földrajzilag rendkívül egyenlőtlen (túlzsúfolt térségek gyéren benépesített területek) négy kiemelkedő koncentrációs térség helyezkedik el a kelet-ázsiai (mezőgazdaság) a dél-ázsiai (mezőgazdaság) a nyugat-európai (ókori földközi-tengeri civilizációk) az észak-amerikai (atlanti part és Nagy-tavak környéke) Urbanizáció Városodás: a városok kiterjedése vagy növekedése (mennyiségi) Városiasodás: a városi életmód, gazdasági tevékenységek (minőségi) 44
A népesség területi eloszlása A benépesültség foka Fő/km 2 A Föld felszínének %- ában Nagyon sűrűn lakott térségek 200 fő felett 1 Sűrűn lakott térségek 100-200 1 Jelentősen benépesített térségek 50-100 2 Mérsékelten lakott térségek 10-50 9 Ritkán lakott térségek 1-10 9 Alig lakott, lakatlan térségek 1 fő alatt 78 A szárazulatok átlagos népsűrűsége 34,9 100 45
A népesség területi eloszlása Sűrűsödési zónák a földrészek tengerparti szegélyén tömörülnek az emberiség közel fele a tengerpartokat kísérő 200 km-es zónában él, míg a partvonaltól 500 km-nél távolabb eső térségben, alig valamivel több mint 1/4-e. tengerszint feletti magasság: világnépesség 55%- a a 200 m alatti térszinteken él, a magasabban fekvő területek sűrűsége folyamatosan csökken. 46
A Föld eltartóképessége 2011: ~ 7 milliárd ember 2050: ~ 10 milliárd fő Jut-e kenyér mindenkinek? Kontinensek területe: 149 millió km 2 12 %-on tudunk intenzíven gazdálkodni 22 %-át külterjesen hasznosítjuk 30 %-a: erdő, bozótos 36 %: teljesen kívül reked a gazdálkodás határán egy ember évi élelmiszerellátása: 0,4 ha (FAO) népesség gyarapodása + civilizációs igények XXI. században: 0,3 ha (technikai és technológiai ismeretek bővülése) Földi vízkészletek apadása sokkal súlyosabb probléma Mezőgazdaság népesség Vízigényes ipari ágazatok (kohászat, vegyipar, stb.) Vízpazarlás, -szennyezés 47
A Föld felszínének megoszlása a jelen technológiája által meghatározott hasznosíthatóság szerint 48
Az egy főre jutó édesvíz-készlet (1965-2015) 49
Van-e összefüggés a népsűrűség és gazdasági teljesítmény között? Ország Fő/km 2 GDP India 190 426 USA indiai 1/7-e indiai 70x-ese Japán 335 egyik leggazdagabb ország Kanada 3,1 módos ország Ausztrália 2,4 módos ország Banglades 860 260 50
A nagyvárosok problémái Nem tudják a szükséges ütemben fejleszteni az infrastruktúrát Afrikai nagyvárosok: nincs vezetékes víz, WC stb. Alexandria: az 1 millió főre tervezett csatornahálózatot 4 millióan használják Kolumbia: Bogota folyón a fővárostól 120 km-re 7,3 millió colibaktérium (ivásra 100, fürdésre 200 a határérték) közlekedés, légszennyezés stb. problémák 51
Népesedési folyamatok Magyarország A népesség természetes fogyása negyedszázados folyamat + nemzetközi vándorlás = tényleges fogyás alacsony (kb. 10,5 millió fő) 20-50 év távlatában egyre gyorsuló népességcsökkenés (megállításához: a termékenység és az élettartamok egyidejű, folyamatos és igen jelentős mértékű emelkedése) perspektivikusabb demográfiai fejlődés: csak magasabb eltartási terhek vállalása mellett a nyugdíjkorhatár-emelés, a kisgyermekes családok fokozott támogatása, a jövedelem-elosztás elmozdítása a fiatalabb életkorok felé stb. 52
A Föld népességének növekedése, a megkétszereződési szakaszok rövidülése 53
Népesedési problémák és következményeik Valamennyi környezeti gond gyökere a népesség növekedése több ember több fogyasztás több fogyasztás több termelés több termelés egyre több nyersanyag kiaknázása élettelen és élő természeti környezetet pusztít el egyre nagyobb életteret hódít el az élővilágtól egyre nagyobb energia- és anyag-átalakítás HULLADÉK 54
Az ökonómia csapdájában A környezeti problémák alapvető oka és következménye - Szegénység - Egyenlőtlen fejlődés Fogyasztási kényszer Az egyre nagyobb népesség fogyasztási igénye egyre nő (több száj többet igényel) fejletlen országok Nő az egyének fogyasztása is (pazarló fogyasztás, bóvlik, presztízsfogyasztás) fejlett országok Nagy katasztrófa kell, hogy változzon az életmód (USA: aszály takarmány marha - hamburger) Növekedési kényszer A politikai stabilitás alapja a gazdasági növekedés (GDP-vel mérik és nem szabadidővel, környezeti állapottal...) Technológiai kötöttség Egy-egy technológia jelentős erőforrásokat köt le, átállás a fejlettebbre jóval drágább 55
Köszönöm a figyelmet! 56